Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-06 / 5. (453.) szám

Vasárnap, Január 6.

3

— (A spaiatói Diokfecián-palota restaurálása.) Spalatóből jelentik: A város tanácsa elhatározta, hogy restauráltatnl fogja a Diok- lecián-palatát, Azokat a régi házakat, amelyek a palota utcai frontját eltakarják, le fogják bontani.

— (Cuíberíon Délamerlkában egy ősi népét fedezett föl.) New Yorkból jelentik: John Culberton, az ismert texaszi politikus, nyolchónapos délamerikai útjáról hazatérve, arról számolt be, hogy az Amazon-folyam menti őserdők vidékén egy, az egyiptomiaknál is régebbi eredetű, rendkívül primitív kultúrájú néptörzsre talált. Kezdetleges műveltség ellenére, mondja Culberton, a törzs morális érzéke igen ki van fejlődve. A lopást nem ismerik és azt a férjet, aki nejét bántalmazza, könyörtelenül megölik.

— (Németország nem küldött aranyat

Amerikába.) Berlinből jelentik: Az utóbb' idő ben az a hír terjedt el, hogy Németország aranykészletének jelentős részét Amerikába küldte. A Vossiscbe Zeitung a h reszteléseket azzal a megjegyzéssel cáfolja meg, hogy december elején csakugyan elküldték kétmillió aranymártkát Amerikába, de nem a birodalmi bank készletéből. '

— (A belslngíorsi kikötőt is a befagyás veszélye fenyegeti.) Helsingfőrsből jelentik: Hangö

és Mántyluoto kikötök nem fagytak be, Helsing- forsban azonban csak jégtörők segítségéve! tudják fentartani a forgalmat. — Stockholmi távirat szerint az összes svéd kikötőket clblokirozta a jég. A dán partokon egy egész csomó kisebb hajó befagyott a nyílt tengeren a jégbe.

— (Egy kán halála az internáló táborban.) Rigából táviratozzak: Moszkvából érkező jelentés szerint a Khiva kánja meghalt a kommunista internáló táborban. Khiva középázsiának egyik állama, mely 1872 óta van ellenőrzés alatt. Khivá- bah most a bo’sevisták vannak uralmon. Az állam 519.000 főnyi lakosságából 400.000 nomád turko- mán.

— (Hatszáz milliós babaház.) Londonból jelentük: Jövő esztendőben HdtáUliiíást rendez a búit világűröd atom. Ennek a kiálitiásniak — amint azt az angol lapok jelenítik — egyik legérdekesebb látványossága lesz Miairy angol királíyniá babaíhám, melyet az angol király hüüvesie ajándékba kaip a legkiválóbb lépiité- szektöl és iirőktól. A villáig legpompásabb miniatünr épiittnárnye lesz ez a babaiház, az aegcl művészet és kézirnnöipair remeke. A bÜHárdaszM nagyságú alapon? nyugvó- ház a Hampfcon Conrtpalota mása lesz, melyet tudvalevőleg Sir Wien Kristóf épített. Mary királyné babaihiáza valóságos áliompalota lesz. Pompás kupo'liáju előcsarnokából márvány- 1 épcső vezet a palota belsejébe. Az előcsarnok failát freskóik ékesítik, a legjelesebb angol művészik aökotásaiL A paloiíia mindegyik szobaijában intarziás márványkiamőalló áld. A helyiségek mind értékes parkettel lesznek borítva, drága régi szőnyegeikkel fedve. A kis palota sok csodája között egyik legnevezetesebb a zeneszóba bét colinyi szárnyas zongorával. A másók csoda a fegyverterem, aíhol felhalmozzák a legkülönfélébb fajtájú fegyvereket, sporteszközöket, természetesen mind miniatűr formában. Még érdekesebb lesz a könyvtár. Parányi könyvszekrényekben helyezek el itt az angol költők és írók miniatűr köteteit. Lesz ezenkívül a palotában egy ragyogó kis konyha gazdag felszereléssel és mindegyik helyiségben vMamios- világ'tás és vílűamo'S-lítiek. Az egész palota 600 millió korona értéket fog reprezentálni az eddigi költségvetés szerint.

— (Az angliai osztrigatelepek pusztulása.) Londonból táv kiáltozzák: Az angliai

osztrigatelep.!k állománya valósággal kipusztul t. A tudományos nyomozás megállapította, hogy az osztr'gákba különböző mennyiségű férnenyogek kenüiiinek, melyek az osztrigáik halálát okozzák. Ezek az anyagok a háború alatt és óta a tenget be kerüt óriási mennyiségű lőszer és fcmiaűka’részből származnak. Az osztrigáikban feliig réz, cink ás ólom tailáSIiiaitó.

— (Uj vérátömlesztés! módszer.) Londonból táviratozz1'k: Amwroth Wriight a kiváló angol patclőgus ujfaijía limmuno- tnamsfuziós kísérlet tíklkiel foglailkozle. A vér- mérgezés legsúlyosabb eseteiben az egészséges egyén vérének áíömleisztés'e a beteg véredényrendszerébe tudvalévőén inem jár semmi eredménnyel. Aómwroth Wright az egészséges e;gyén vérét lecsapolja, azt vakcinákkal (ellenbacL usiofkikall) oltja be, mey a vérnek mókfrobaölö erejét felfokozza. Az ílyképpen preparált vért ömleszti át ezután a vérmérgezéses beteg véredényrendszerébe.

— (A selyemharisnya veszélye.) Pár’s- ból táviratozzák: Foveau de Commelles dr, franoia orvostaná, azt mondja, hogy a női betegségek k'lenctizedrészét az okozza, hogy a nők télen selyemhar’snyát hordanak, vagyis szinte mezítláb járnak. Azt ajinlja, hogy ho-sszuszáru cipőt viseljenek télen.

A hajszál, amelytő! a világháború megnyerése

függött

1918 március 21-íke volt a sorsdöntő nap

Prága, január 4.

A franciák szeretik hangoztatni, hogy leverték a német hadsereget, hogy ők a győzőik. Mermeixnek :,A hármak harca“ cmü könyve, melyről nemrég irtunk, pontos felvilágosítást ad arról, hogy ki győzte le a német hadsereget. Nézzük Mermeix könyvének azt a szakaszát, mely a világháború kevéssé 'smert döntő fordulatát ismerteti.

Az angol és francia hadsereg ketíészakitása

1918 március 21-én, az angol hadsereg döntő vereségének napján Ludendorifnaik sikerült szétszakítani egymástól az angol és francia hadsereget Márcus 23-án és 24-én, a doullensi konferencia napján, melyen az antant hadseregek egységes fővezérségéről döntöttek, Petain tábornok azt jelentette Ciemanceaunak, hogy a németek öt nap alatt benyomulhatnak Parisba. A Clemanceau- kormány tagjait a borzalmas felelősség érzete még március 24-én, az elyséei konferencia napján, sem bírta a döntő elhatározásra, csupán a pénzügyminiszter látta tarthatatlannak a helyzetet. Belátta azt, hogy ha Páris harctérré válik, az állampénztárakban és bankóikban levő sok milliárdnyi pénzösszegeket vagy el kell pusztitani, vagy menthetetlenül az ellenség kezébe kerülnek. Klotz tehát teherautó oszlopokat bért Clemenceautó Pá r s kincseinek Franciaország déli" részeibe való szállítására. Cíemanceau Klotz kérésére így felelt:

— Teljesen igaza van Önnek. Mindent k1’ kell üríteni. Hány napra van szüksége?

.— Nyolc napra, —■ válaszolt Klotz.

— Nyolc napra! hiszen Petain azt mondta, hogy a németek öt nap alatt itt lehetnek... S'essen kérem!

Páris kiürítése

Páris kiürítése ezután megtörtént. A főváros lakossága a legborzalmasabb pánk napjait élte, mely még az 1914-ikei marnei csata követte izgalmakat is fölülmúlta. . Pár nap alatt több mint ötszázezer párisi lakos vetette magát a vonatokba s míg a kormány lázasan. ■■szállitatta Toursba az állam vagyont, addig á párisi gyárak megkapták a rendeletet a gyáraik leszerelésére, az elszállítható gépek és anyagok elszáll1'tására és mindennek elpusztítására, amit a németeknek kellene visz- szahagyni. A bankok csomagoltak, a parlament, az államhivatalok tagja- részére összeállították a külön vonal okát.

Megérkezik az amerikai segítség

Mig a francia nép a háború elvesztésének s Páris elesiének lehetőségétől szinte megbénulva közel állott ahhoz, hogy egyensúlyát el— (öngyilkos orosz költő.) Moszkvából táviiratozzák: Ejedorovieis Auíllpov ousz író ■az orosz Sitrinidberg“ öngyilkosságot követett él. öngyilkossá igának oka az, hogy a kormány elkobozta farmiját, molyét munkásoknak adott. A költő biiníiokánrík mj tulaj donorát elpusztították Amtipov teres könyvtárát, melyben Goethe, Dosztojevszki, Bal- sac, Schopenhiauer és Stirindberg számos eredeti müve is meg volt. A komimurJilstálk a könyvtár remekeivel befütöttek.

— (Ajegujabb nyakék.) Lomdodból távira tozzák: A legújabb nyalkák a londoni divat- höl'gyeipek nyakán egy kígyó, mégpedig egy eleven kiigyó. A különös nyalkáikét először egy éttereimben vették 'észre eigy excentrikus hölgy nyakán. A k'gyó, mely a hölgy nyaka köré (lekörözött, kiváióiain látszott érezni magát és egyáltalán nem zavarta úrnőjét, ki a legnagyobb lelki nyugatommal fogyasztotta el vacsoráját. A kigyódivátaak mindtöbb hűvé van Londonban.

— (Egy város, ahol nem házasodnak.) Londonból táviatozzáik: Chumíeigh városka Wiiiam Parsons nevű lelkésze levelet irt a Daily Maiinak, melyben föpauiaszolja,, hogy a városkában több mint e,gy éve nem volt egyetlen egy házasságkötése, holott a városka remeik fekvésű, egészséges levegőjü, telefonnal és villanyvilágítással fölszerelt gyönyörű hely, melynek saját vásárcsarnoka, kórháza, könyvtára és tudományos intézete van.

— (Földrengés Oroszországban,) Moszkvából jelentik: Samarkandban egy földrengésnél nyolcvan ember meghalt, négyszáz ház összedőlt.

xx (Hites bírósági ango! és német tolmács) a kassai tábla területén: H. Vodváfka, Kassa, Komenského 1. Telefon 701. Authori- sed Interpretcr of the English and Germán I.anguage at the High Court,

— Szenzációs részletek Mermeix könyvéből

vesztve megbontsa a frontmögötti frontokat és előkészítse a francia hadsereg teljes ösz- szeomlását, addig Tardieu lázasan sürgette Willsonnál a megígért katonai segítséget.

— Kétszázezer, kétszázötvenezer embert fogok küldeni havonta, csak bocsassanak elegendő hajót a rendelkezésemre, — volt \V)i- son válasza.

És Anglia egész flottákat iküildött át Amerikába, Willson pedig megtartotta szavát. 1918 március 21-én, az angol hadsereg döntő vereségének napján összesen három amerikai d vizió állott francia földön. Petain, Cleman- ceau és Loucheur tanácskoznak a fronton. Persing hozszájuk lép és így szól:

— Három hadosztályom van. Rendelkezzenek velük. Az amerikai nép nagy megtiszteltetésnek venné, ha csapataink részt vehetőnek a mostani ütközetben. Ennek megengedését kérem Önöktől a magam és az arne- r'kai nép nevében. A mostani pillanatban nincs más kérdés csak a harc. Gyalogságunk, tüzérségünk, repülőink, mind az Önöké. Rendelkezzenek velük tetszésük szerint. E három hadosztály után újabb csapatok érkeznek, annyi, amennyire csak szükség lesz. Azért siettem Önökhöz, hogy kijelentsem Önöknek, hogy az amerikai nép büszke volna, ha részt vehetne a világtörténelem legszebb csatájában.

Wflson beváltotta szavát s pár hónap alatt két millió amerikai katona állott francia földön és megnyerte a világháborút.

Mermeix könyve ily szavakkal adózik Wílsonnaik Franciaország megmentéséért: „Mikor a francia nép a kétségbeesés ez óráit élte, nikor Ismét elvesztettük azokat a területeket, melyeket négy éves harc után any- nyi fáradsággal visszaszereztünk, miikor Hindenburg olyan veszélyt jelentett, mint Von Kluck 1914-ben, akkor WMson ígéreteinek renditehetetlen szilárdságával és akcióinak gyors és határozott végrehajtásával megakadályozta, hogy a frafreia nemzeten az elbátortalanodás vegyen erőt s uj reménnyel, bizalommal töltötte meg azt“.

A hála e szép szava: mily különösen hangzanak akkor, ha e!gondo1juk, hogy Wil- son Amerikája óvakodik leülni Franc'aország politikai ügynökségének, a népszövetségek asztalához. Az a szinte csodával határos, véletlen amerikai segítség, mely a háború elvesztésének pillanata előtt győzelmet hozott a francia népnek némileg érthetővé teszi azt is, hogy az összeomlás és vereség lehetőségének minden borzalmát átélt franciák a re- váms veszedelmét látják az utolsó német kereskedelmi repülőgépben is . . .

1 —• (Elektrifikált légi utak.) Párisból táviratozzék: A franoia kormány elhatározta,

hogy elektrifikálja a Páris—London, Páris— Brüsszel és a Páris—Strasszburg légi vonalakat. E célból mintegy ezerkétszáz kilométeres hosszúságban speciális villamos elektromos kábelt szereltet föl. A kábelnek erős változó áramát a kábel fölött tízezer láb magasságban repülő aeropián is egy érzékeny fölvevő készülék utján pontosan érzi és így nem térhet el éjszakai repüléseknél a kábelt kijelölő útvonaltól. A kábel lehet földalatti, vagy felsővezetékes is. A repülőgépek a vezeték jobb, vagy baloldalán több kilométernyi sávon belül pontosan tájékozódhatnak a repülés irányáról.

— (A tiünkós ember szörnyű halála.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Bencsárik Gáspár juhász karácsony másodünnepén sorba járta a nagysenkőci házakat és tilinkójáva! karácsonyi dalokat játszott. Borral kinálgatták, aminek a vége az lett, hogy a tilinkós juhász berugott. Este kibandukolt a vasúthoz és a sínek között botorkált. Arra jött a gyorsvonat, amely a juhászt kutyájával együtt halálra gázolta. Bencsáriknak hat gyermeke maradt.

— (Az AchiHeion — második Monté Carlo.)

Athénből jelentik: Egy francia pénzcsoport azt a javaslatot tette a görög kormánynak, hogy az Achilleíonból egy második Monté Carlot építsenek. A vállalat jövedelmének javarészét a görög kormány kapná. A kormány még nem döntött, mert e kérdésben ki akar'a kérni Venlzelosz véleményét.

— (UJabb lelkit Tuíankhamen sírjában.) Lon- dcrból táviratozzák: Az egyiptomi „Királyok völ- gyéhcn“ Tufankhamen sb’ánac összes rekeszeit sikerült felnyitni. A rekeszek közül kettő Nekro- polísz király pecsétjét viseli. A sir belsejében óriási kőszarkofágra bukkantak, mely gyönyörű domborművűkkel van ékesítve,

— (öíezeréves aranymoitdás a házasság boldogságáról.) Géniből jelentik: A

svájci araboknak Genfben francia nyelven megjelenő lapja, a La Tribüné d’Orient1, egy őisirégi kéziratot közöl, melyet egy ötödik dinasztiabeli fáraó miniszterelnöke irt. A jeles iró, aki valószínűen épp oly jeles álflani- férfitt is lehetett, már Krisztus előtt körülbelül háromezerötszáz évvel is tanácsosnak tartotta, hogy az egymás között talán nemi éppen legjobb viszonyban élő egyiptomi házastársak számára, házi használatra a következő hasznos oktatást adja: „Feleségednél többre mész szép szóval, mint durvasággal. Akkor többet törődik a háztartással is, míg ha goromba vagy vele, minden elveszett. Tárd elé vonzódásod karját és szólj vele a szerelem szabályai szerint.14

SZÍNHÁZ ÉS 1E1B

Móricz Zsigmond a Buzakalászról

Budapest, január 5.

A R.emaissancc Színház, amelynek a „Osodaiszarvas14 kivét el évei az idén még nem voút számottevő sikere, uj bemutatóra 'készül. Az uj darab Móricz Zsigmond „Buza- kalász“ cilmiü vígját élka, melyeit a kiváló szerző nemrég fejezett be és a Renafesanoe Színház vezetősége örömmel ragadta meg az alkálimat, hogy a legnagyobb magyar írók ■egyikét színpadán megszólaltassa.

A színház tagjai, akiket már az oIvüíSó próbán elragadott a vidéki kisváros életének csillogóan derűs, do azéirt komoly, erőteljes és bü rajza, nagy gonddal kés-zűrnek e magyar újdonságra, amelynek szinrehozaíalát január közepére tervezik.

Fölkerestük maigát a kitűnő írót is, aki bemutatásra kerülő darabjáról a következő- kát mondotta:

— A „Buzakaí!láisz“ hőse egy paraszífiiu- ból íieitit ügyvéd, kit egy alföldi városiban polgármesterré választanak. A polgármester elvesz egy előkelő családból származó, de szegény ileányt. Kettejük között nagy a társadalmi távolság s ebből származik a bonyodalom.,,'A. polgármester a maga eszméi szeműt akarja a város fejlődési irányát megadni arat a város közönségének nem tetszik. Az asszony -emiatt ideges és öntudatlanul, nagyon bölcsen megakadályozza ura jelenlétet azon a közgyűlésen, amelyen a város jövője felől döntenek. A város közönsége a polgármester távolmaradását arra magyarázza, hogy belátta álláspontja té vess égét. Ilyenformán a polgármester éppen a csatavesztéssel éri ei a legnagyobb síikért, mert csatát nyer: a polgármesterségről lemond és képviselővé választják. A város éléről az ország házába kerül. És mindezt egy asszony látszólag megckoíaílam szeszé' yenek ’ köszönheti. A három íölvomíisban a kisváros sok tépi!)!flus alakja jelentik meg s az alföldi kisváros élete keiresztmetsízetben látható.

— A „BuziakaMsz“-ban lép föl a Kolozsvárról kertet Táray Ferenc, aki a polgár- mestert a feleségét pedig Simányi Mária jáitsza. A polgármester húgát, aki még panasztlieány Tőkés Anna alakítja. Ennek nagy szerelmi ósete van egy vasúti mérnökkel, aki azonban inkább a falusi 'életet imádja, A mérnök Bérczy Ernő lesz. Nagy szerepűik van a polgármesterné szüleinek. Az apa szerepé Sugár Lajos s az anyáé Ba- csámyi Paula kezében van. Egy Cica nevű umlán-yt Haidhézy Kamilla személyesít.(*) Léda. Prágának egyik kedvesen barátságos cseh színházában, az intim tónusu Komédiában ma este lesz az oroszok gáláns Írójának: Anatol Kamenszkynek bemutatkozása szenzációs sikerű darabjával: Lédával. A darab hosszú időn át volt a bécsi kamaraszínháznak vonzó darabja. Lédát, a darab egyetlen női szerepét Varvara Kosztrova, a híres orosz drámai színésznő, az iró felesége játsza a cseh együttesben oroszul. A darab az írónak sorsalkotása. Megirta, szereplőt keresett a Léda szerepére s mikor megtalálta, az életéhez kötötte azt. A négyfelvonásos drámát a házasság szexuális problémájának latolgatásával kell mérlegelni s hosszasan lehet tűnődni azon, elképzelhető-e, hogy van egy házasság, hol az asszony testi szépsége az önmegtartóztatásig

idealizálja a férjet s hogy az ebből származó helyzet az asszony részéről egy öngyilkossági

kísérlet stádiumáig bogozódik és jön egy harmadik, az Ő, ki fölébreszti az asszonyban a vér és ideg szenvedélyes komplexumát hogy elölről kezdődjék a férj és asszony házassága — az élet reális és többé nem különös alapján. Noha a drámai probléma az asszony körül hódoló udvarlók sziveit összeroppantja, mégsem lelki motivumu, de a test, a csodálatosan szép és tiszta test bo- londitó bálványából fatál ki s ezért nem kirívó, ha bizarr és szokatlan is, hogy az asszony me-