Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-25 / 21. (469.) szám
Péntek, január 25. színház és mmmm ■■mii irr)—mrnm-"i~i----------------"r Va jda Ernő a „Farsangi lakodaloméról Budapest, január 24. Az Operaházban javában készülnek a Svájcban élő zseniális komponista Poldini Ede vigope- rájának: „A farsangi lakodaloménak bemutatójára. Az opera úgy született meg, hogy operai főrendező korában Hevesi Sándor pályázatot tűzött ki jó magyar operalibrettóra. A pályázaton az első dijat ,.A farsangi lakodalom*1 szövegkönyve nyerte el, Vajda Ernő munkája. (A második dijat Mohácsi Jenő kapta a „Fanniéért, melyhez Szabados Béla irt zenét és mely jövőre kerül bemutatóra.) Pályanyertes müve keletkezésének érdekes történetét s az opera tárgyát Vajda Ernő igy.mondta el: — A „Farsangi lakodalom** cirnü vigopera szövege olyan furcsán született meg, ahogyan aligha született még operaszöveg. Volt egy vig- játéktémám, amelyet sehogy se tudtam megcsinálni vígjátéknak. Röviden és dióhéjban ez volt a téma alapötlete: Egy régi magyar udvarházban kézfogóra várják a vőlegényt és az eljegyzésre meghívott vendégeket. Éppen a vendégek érkezésének ideiére azonban olyan hóvihar támad, hogy egyetlen meghívott vendég se tud eljutni a kézfogás-házba, még maga a vőlegény se. Helyettük ellenben megtelik a ház egy egész sereg idegen emberrel, akiket a hóvihar a közelben ért és bekergetett az idegen házba. Régi magyar idők, uttalan utak és háromnapos olyan hóesés, hogy mozdulni se lehet a házból. A helyzet izgató: mi történik a sok fiatal és idősebb emberpár között, akik mind máshova igyekeztek, mindegyiket máshova vitte volna a szive és most napokat kell töltenie olyan emberekkel, akiket addig sohase láttak. — Úgy éreztem, hogy ebben a témában — amely egy havas téli éjszakán szánkózás közben hegyitájon, egyetlen szelpillantásnyi idő alatt jutott eszembe, aki magam is sóvárogva, szerelmes szívvel igyekeztem valahová, ahol szivdobogva vártak, —• ebben a témában, úgy éreztem, megfoghatom a szerelem minden változatát. Boldog szerelem, boldogtalan szerelem, köny- nyelmü szerelem. Vannak, akik meghalnak, ha nem juthatnak el ahhoz, akit szeretnek. Vannak, akik rossz helyre igyekeznek, téved a szivük és az igazihoz sodorja őket a szél, amely bölcsebb embersziveknél. És vannak, ilyenek a legtöbben vannak, akik gyorsan vigasztalódnak, akiknek mindegy, kivel sodorja őket pár napos szerelmi táncba az élet szele, ma velem, holnap veled. Lázasan izgatott hónapokon át a téma, de bármennyi munka árán sem lett vígjáték belőle. Egyre azt éreztem, hogy a mese sematikus marad, bárhogyan igyekszem élővé alakítani a mese embereit. Ekkor, egy este, el'kinzottan és kétség- beesetten, munkába fáradtan, elmentem pihenni — az Operaházba. A zenekarból Puccini zengett és abban a szempillantásban, mikor a japán nő a felvonás végén az ablakhoz támaszkodva szerelmesét várja, a zenekarban pedig egy emberi szív üteme dobog, egyszerre egy villámcsapás világosságával megértettem, miért nem sikerült vígjátékot csinálnom a témából. Azért, mert vannak dolgok, amiket szavakkal elmondani nem lehet. Azért, mert a téma nem vígjáték volt, hanem opera- szöveg! — Soha életemben nem ment még olyan könnyen munka, mint attól kezdve, ahogy erre rájöttem. Három nap és három éjszaka alatt elkészült a „Farsangi lakodalom** verses szövege. Ideje volt, az utolsó pillanatban lett készen, hogy még beérjen az Operaház szövegpályázatára. Beért és célhoz ért, nem mert dijat kapott, hanem mer? Poldini Edéhez jutott megzenésítésre. Az én szerény szövegem olyan muzsikára inspirálta Poldini mestert, amely sok emberi szívvel fogja megértetni a szerelemnek azt a nagy szimfóniáját, amelyet szavakkal én soha nem tudtam volna kifejezni. (*) A két Mihályi! leány. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma volt Bús Fekete László uj darabjának: „A két Mihályfi leány“-nak főpróbája. A 8 Órai Újság azt írja, hogy a darab cselekménye ványadt. A színészek jobb sorsra való igyekezettel akarták pótolni azt, amit a szerző elmulasztott A főszerepeket Titkos Ilona, Forrai Rózsi, Kabók Gyula és Tóth Böske játszották. (*) Hemerka Mary prágai hangversenye. Hemerka Mary, a kiváló kassai zongoraművésznő a cseh filharmonikusok meghívására február 3-án és 17-én a cseh filharmonikus zenekar kíséretével hangversenyt tart a prágai Representationshaus Smetana-termében. A művésznő műsorán Beethoven G-dur Op. 58. zongorahangversenye szerepel. (*) A magyar népszínmű reneszánsza. Budapestről jelentik: A Blaha Lujza-Szinház vezetősége elhatározta, hogy még az idei évadban több magyar népszínművet fog bemutatni vasárnap délutáni előadásban. Az első ilyen bemutató már a legközelebbi hetekben lesz, amikor szinre hozzák Rákosi Jenő ,díjjel az erdőn** című népszínművét, amelynek zenéjét Szentirmay Elemér irta. Ez lesz az első népszínmű, amelyet a magyar népszínmű nagyasszonyáról elnevezett színházban játszanak. (*) Strauss Richárd uj operájának bemutatóját elhalasztották. A bécsi állami Operaház még az Idei évadban be akarta mutatni Strauss Richárd „Intermezzo** című uj dalmüvét, amelynek szövegét Bahr Hermann eszméje után maga a komponista irta. Az igazgatóság most elhatározta, hogy az uj Strauss-opera bemutatóját őszre halasztja, ellenben már valószínűen áprilisban bemutatják Strauss Richárd „Tejszínhab** című uj balettjét. (*) Fekete Ofélia. A „Les Angelos Times** igazi amerikai izü színházt hirt közöl egy Ham- let-előadásról, amelyben Ofélia szerepét egy komoly néger színésznő játszotta, göndör, fekete hajzattal. Senkisem ütközött meg a szőke Ofélia hirtelen színváltozásán; igazgató, közönség, sajtó — nagyon érdekesnek találták a dán királyfi iz- lésváltozását. Kedvéért még uj jelenetet is „Iktattak” a darabba. Amikor ugyanis a katonák meglátják' a néger Oféüát, megijednek, a telefonhoz rohannak és segítségül hívják az őrszobát. Minthogy Amerikában már láttak szmokingos Tartuf- ie-ot és dekoltált estélyi ruhás Cymbelinet, mindenki érthetőnek találta, hogy Hamlet beleszeretett a néger kisasszonyba. MIMIM\$Mi Ssloveiraszkó gyiimölcsészete (Lásd a P. M. 11/január .12-,idei számát.) Pozsony, január 23. Szlo.vensz.kó tiemzetgazdiaságána'k igen fontos tényezője a gyümölcs termesztés, amely évről-évne jelentékenyebbé válik, sőt lassanként a világpiacon kezd magának megfelelő helyet foiiküzdeni. Hogy a gyümöLcstenmeszttés milyen nagyfontoisisáigiu ága mezőgazdaságunknak, •mutatja a gyümölcsfák hivatalos statisztikája. (Zárójelben a termő gyümölcsfáik száma.) Eszerint Szíoventszkóban ki van ültetve: almai a: 1.250,514 (ebből termöfa 926.499), körtefa: 776,203 (579,879), kajszim b a r a c k f a: 132,740 (96,052), cseresznye- és meggyfa 638,414 (510,344), szilva fa 2.827,214 (2.234,350), diófa 335,293 (253,032), összesen 5.960,378 (4.600,162) gyümölcsfa. E hat legfontosabb gyümölcslémhez hozzászámítva a kevésbbé fontos gyiimölcsne- mdkiet (őszihairackfa, szelíd gesztenyefa, ribiszke stfe.), az összes gyümölcsfáik száma mintegy 10 millió, vágyig Sztovenszkó minden ‘lakójára fcb. 3 gyümölcsfa jut. A gyűmölestemmés mennyisége a hat legofntosabb gyüimö'lesfiieunet alapul véve, az országos gyümö'lcsészeti felügyelőség becslése szerint éveink,int átlag 20,539 vagon (á 100 q), amely a kővetkezőképpen oszlik meg: alma 6724, körte 3407, k a j s z i n b a- racik 472, cseresznye és meggy 1545, szilva 7281, dió 1105 vagon. E gyümölcstermés átlagos évi értéke cseh-szlovák koronákban az 1919—1923. évek 'legalacsonyabb termelői árakat alapul véve a következő: alm a 53.786,000.—, kör- t e 34.370,000.—, kajsz inbarack 23 millió 600,000.—, cseresznye és meggy 9.270.000. —, szilva 29.124,000.— dió 30.060.000. —, összesen 180.210,000 korona. A termeit gyümölcs értéke vármegyék szerint igy oszlik meg: A bánj 5.198,000.—, Pozsony 25.184,000.—, Gömör 8.733,000.—, Hont 16.384,000.—, Komárom 13.828,000.—, Lsptó 668,000.—, Nyiitra 42.656,000.—, Nóg- rád 7.434,000.— Árva 444,000.—, Sáros 7 miliő 92,000,—, Sze.pes 1.194,000.—, Bars 15.148.000. —, Trencsén 17.585,000.—, Tu- róc 1.393,000.—, Zemplén 15.048,000.—, Zólyom 2.222,000.—, összesen 180.210,000 K. A statisztikai adiatck bizonyítják, hogy | \ Menyasszonyi kelengyék ánsfeáza t 3 ^\ Saját készitményü finom férfi * i\ fcC&SY és női fehérnemű, asztal- * ^ \ térítők és mindennemű lenáru < Árusítás nagyban és kicsinyben | Három I tutit félhold — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (21) De a zsebkendőlelet után módosított a tervén, de csak annyiban, hogy akcióba lép már, mihelyt benyit a házba az asszony. Megrémülni és elájulni akkor is fog — a bűn útjára tért asszony mind ijedős és kell-e sok annak, akinek amúgy is dobog a szive? —, de ha várakozása ellenére, nem ájul is el, de a pillanatnyi megdermedtsége is elég lesz, hogy ideje legyen elkábitani az asszonyt. Elbóditani és bevinni és csókolni azt a pi- hegő kis száját, amig előáll az előre megrendelt alkalmatosság. De másképpen jött mégis. Paola Forna-1 ciari nem ájult el, csak egy kétségbeesett kiáltást hallatott és pillanat alatt fölismerve a helyzetet, rettenetesen meglökte Santit. Hogy időt nyerjen és kiugorjék az ajtón és meneküljön, rohanjon, amerre utat lát. Csakhogy erre is gondolt ám Santi. Az ajtónak csak kívül volt kilincse, a belsőt ő jó- előre levette, hogy becsapódván az asszony mögött az ajtó. az ki ne nyithassa belülről, hogy elszökjék. — Atya Fiú Szentlélek, segíts! — kiáltotta a halálra vált asszony. Azután: — Ca- millo, végem van, segíts. . Camillo, Camil- lóm, oltalmazz meg! A rá-ráugró merénylőt háromszor is, négyszer is ellökte, a térdére, a gyomrába is rúgott, de a védekezés nem vezetett sikerre. Santi, mint a vért szagolt vadállat, kifogyhatatlan erővel támadott és minden visszavert rohamot uj roham ért. — Az enyém leszel, Paola — hörögte — és ha maga a Madonna jön, hogy segítsen. Akkor is az enyém leszel, akkor is! Az asszony már érezte, hogy elgyöngül; még egy roham és ereje elhagyja, de a Madonna-szóra eszébe jutott a mentőszer. Mégis megmenekül ettől az ördögtől, aki azt irta volt neki, amikor ő uj asszony volt, hogy még találkozik a három fekete félholddal. Ott a falon a három fekete félhold, mégis megmenekül tőle és ha a valóságos ördög ad j százszoros erőt neki, akkor is. Még egy utolsót lökött a merénylőn,; olyat, hogy az fájdalmában fölhor-k/nt, az-j után kirántotta zsebéből az üvegcsét és j megitta belőle a mérget. — Oh, santa santissima Madonna: ke- j gyelmedbe ajánlom lelkemet! Megíántorodott, elszédült... az üvegcse kiesett a kezéből és ő utána esett és végigterült a földön. Muzio Santi csak azt látta, hogy a forrón óhajtott asszony már r.em küzd, csak azt hallotta, hogy hívja a Madonnát és a kegyelmébe ajánlja a lelkét. , — Igen —- jött ki rekedten a torkából —, lelked legyen a Szűzé, de a tested az enyém lesz, Paola... — és éppen lehajolt, hogy fölragadja az asszonyt, amikor belökte valaki az ajtót és nekiugrott és leteperte és rátérdelt. — Ki vagy, te csuhás? — tört ki a kérdés a mentőből. — Most megkötözlek és átadlak a hóhérnak. Paola sállá a földön hevert, selyemből való, hosszú és elég erős volt, azzal kötözte össze; és hogy ártalmatlanná tette a merénylőt, az asszonyhoz fordult, hogy segitse. Föltámasztotta és élesztgette és kérdezte: — Mi történt, asszonyom, beszéljen, — de Hannsteinné csak hörgött és nem felelt. Hab fehérlett a száján, nehéz szagu, különös illatú. — Hah, megmérgezte, — hördült föl Cusani. — Megmérgezte! Segítség, segítség! Mert hát ő volt a megmentő, Cusani, aki jegyet váltott Aldöríerné húgával és végigevett egy rögtönzött kis eljegyzési családi ozsonnát, azután észbe kapva, hogy nyitva hagyta lakását, egy pillanatra bocsánatot kért Heléntől. (A toronyból leesett ember is bizonyos időnek elmúlta után és föltéve persze, hogy nem halt meg, észre tér.) Azért igyekezett haza, hogy sietve eltávolítsa a könyvet, amit ott hagyott volt az ablakba kitéve... rna ne jöjj föl hozzám, Paoiám, váratlan akadályokba ütköztünk ... vagy ha már magánál találja Hannsteinnét, hát becsületesen informálja a helyzetről. Nos, a lakásában találta Paolát, de meg- mérgezetten és haldokolva, szörnyű kínok közt. Nem a kozőzön várta, az előszoba kőpadlóján vonaglott s nem csókokat ígért a szája, de rángatózott a tajtékzó hab alatt. Az ajtónak ugrott s hogy nem bírta kinyitni, betörte. És kiabálva leszaladt az udvarra: — Szappanos vizet, vagy tejet!... Hamar az Istenért, hátha még nem ’'éső! Hátul, a második udvarban, egy Stadt- schreiber özvegye lakott. Ez meghallotta a kiáltást és egy nagy bögre tejjel szaladt a conténak. — Igya meg mind, — lelkendezett a városi imokné. — Parancsoljon, van több is. Szlovénszlkó minden évben tetemes gyümölcsfelesleggel rendelkezik, vagyis hogy e téren' kiviteli o-rszág vagyunk. Különösen áll ez a téli gyümölcsre (alma, körte, dió) és szilvára. így pl. 1920-ban kb. 300.000,000 kor. értékű gyümölcsöt exportált Szloveinszkó. A nyári gyümölcs legnagyobb része (különösen a szilva) szesszé feldolgozva értékesül így az 1920-21. évi idényben a kisüstö- kön összesen 301,504 hl0 (hektoliterfok) gyümölcsszeszt főztek. A 76 engedélyezett központi szeszfőzde közül 64 ugyanebben az idényben 704,461 h!° gyümölcsszeszt állított elő, vagyis a kitermelt gyümölcsszesz ösz- szesen 1.005,741 hl0 volt. A földművelésügyi minisztérium a szlo- venszkói gyümölcstermesztés fontosságának tudatában, a tőle telhető módon igyekszik azt még jobban felvirágoztatni. A földtmive- lésiigyi minisztérium pozsonyi kirendeltsége mellett országos gyümölcsészetí felügyelői állást létesített, ezenkívül pedig még kilenc szakember működik, legnagyobb részben az állami faiskoláik mellett. Szlovenszkóban eddig négy állami gyümölcsfaiskolát szerveztékmég pedig Dévény- újfaluiban (33 katasztráüs hold), Privigyón (21 kiat hold), Sátoraljaújhelyen (20 kát. hold) és Trencsénben (14 kát. hold). Az eddig létesített állami gyümölcsfaiskolák egész kiterjedése tehát 88 kát. hold. Ezekben évente körülbelül 150,000 gyümölcsfát termesztenek sok százezer vadcsomete mellett. További faiskolák létesítése folyamatban van. Az évi költségvetésük mintegy 500,000 cs. korona. A faiskolákat a háború befejezése után kellett létesíteni, tehát azok néhány évig gyümölcsfát nem tudnak kiadni. Hogy azonban a gyümölcsfák kiültetése ez alatt se szüneteljen, a földmiiveliésügyi minisztérium kedvezményes áru gyümölcsfákat osztatott ki minden évben. A kedvezmény a vételár kb. 50 százaléka szokott lenni. A múlt évben ezen • az utón több mint 30,000 gyümölcsfa osztatott szét. E célra eddig már közel negyedmillió íkoronát fordítottak. Folyamatban van a községi faiskolák átszervezése is. Tudvalévőén az 1894. évi XII. t.-c. szerint miieden község kötelezve van fa- • Iskola tartására. Mivel azonban e faiskolák legnagyobb részben nem feleitek meg a várakozásnak, azok helyett járási, illetőleg megyei faiskoláikat vettek tervbe. Folyamatban van továbbá a nagyban termesztendő gyümölcsfajták vidékenként való megállapítása. Ez a nagyon fontos munka valószínűen már az 1925. évben befeje- ződi'k, természetesen mind az érdekeltiek meghallgatása után. A gyümölcsészetí szakszemélyzet ta«v folyamokat és szakelőadásokat tart. Az 1921- 1923. években 250 előadás volt Szlovenszkő minden részében. í920-ban nagyon jól sikerűit gyümölcsészét! kiállítást rendeztek Pozsonyban, ame- , lyen több száz szlovenszikói kiállító vett részt. Az 1921. évben ugyancsak Pozsonyban a Keleti vásárral kapcsolatban volt egy gyü- mölcsészeti kiállítás. Igen sikerült kiállást rendeztünk 1922-ben Nagytapólcsányban is. — Nem nekem kell, másnak kell, jó asz- szony. Jöjjön, Frau Schreiberin, — mondta a conte. — Jesszas Marand Szanktjoszef! — kiáltott föl a jó asszony bent a szobában, hogy meglátta a kinszenvedő Paolát. — Én megitatom vele a tejet, Gnaden meg szaladjon orvosért... És alabárdosokért is szaladjon, Gnaden. Dösz Höllevieh da abrnnrksze. A Höllevieh, a pokoli szörnyeteg az ő szemében a megkötözött barát volt. Még mindig nem tudta Cusani, hogy ki a kámzsába bujtatott merénylő. Aki ugyanolyan figurát mutatott, mint Mantovában Fra Saverio szerzetes. A csuklya még födve tartotta arcát. De negyedóra múlva már megtudta. Giovanni Nero, a tulajdon inasa a merénylő. De mi kapcsolat van Nero Giovanni és Fra Saverio, a jósoló barát között? Azt is megtudta, de csak azután, jóval később. Az orvos a gyötrődő asszonyt a lakására vitette az urához. Aki éppen akkor ébredt és tért magához szokatlan mély, kábulí- ságos álmából. Csak nehezen értette meg, mi történt. — Merénylet az asszonyom ellen... mérgezés?! Hol, mikor és ki által? Cusani Camillo lakásán?... azaz nem ott, hanem a földszinten, a tornácon? De hogy juthatott oda Paola? A medikus rábeszélte Hannsteint, hogy siessen csak oda a contéhoz, az asszony a nagy veszélyen már túl van. Siessen a contéhoz, hátha kihallgatják a merénylőt még ott a helyszínén és akkor megtudhat tán valamit az őrnagy ttr. (Folyt, köy.)
