Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-24 / 20. (468.) szám
Csütörtök, január 24. KÖZGAZDASÁG A kormány szlovenszkói és ruszinszkői iparpolitikája a A vasúti tarifák leszállítása érdekében, J melyek tudvalévőén Szlovenszkón mintegy , 50 százalékkal magasabbak, mint a történél-1 mi országokban, az. elmúlt esztendőben sem történt semmi, a szállítási adónak kilátásba helyezett 50 százalékos leszállítása Szloven- szíkó versenyképességét a történelmi államok iparával szemben nem fogja megjavítani. Az uj vasútvonalak építése politikai szempontok következtében változást szenvedett és a Középszlovenszkót a kelettel összekötő Vereskő—margitfalvai, valamint a Handlova—■stnbnyafiirdői vonal kiépítését el- í halasztották. A szlovenszkói Iparnak a közszáj!itusokban való részesedése még a múltnál is nagyobb jelentőséggel bír, ha tekintetbe vesz- szülk, hogy az elmúlt év november végéig eléri összes kivitelünk 10.8 milliárdnyi összegével szemben a folyó évi költségvetés állami beszerzésre 8.87 milliárd K-t aranyoz elő és igy az egész évi kivitel összege az állami szükségleteket alig 50 százalékkal haladja meg. Ebben még nern foglaltatnak a 2.3 milliárdnyi beruházások és a megyék, városok és községek beszerzései. M:után köz- szállltásfi statisztikát érthető okokból nem publikálnak, csak hozzávetőlegesen állapíthatjuk meg, hogy Szlovenszkónak károsodása ezen a téren meghaladja az évi 2 milliárd koronát, ennek eredménye pedig a szloven- szkói gazdaságilag amúgy is gyengébb adófizetőik filléreinek a történelmi országokba való átíolódása. Hogy a mmikanélkülség szempontjából a közszállitásoknak az edd:gi rendszer szerinti elosztása mit jelent és milyen veszteség Szlovenszkó iparára a legértékesebb ipari munkásanyagnak kivándorlása, afölött a törvényhozás munkásképviselői valószínűen csak a legközelebbi választások után fognak gondolkozni. A centralizmus Szlovenszkóval szemben folytatott politikájának megfelelően az adótörvények súlyos terheit is viselnie kellett Szlovenszkó közgazdaságának, öt esztendő után végre eljutottunk a III. osztályú kereseti adó kulcsának leszállításához, miután a nagyobb adóterhek öt éven keresztül sikeresen előmozdították Szlovenszkó gazdasági romlását, ennek azonban semmi befolyása nincs a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára, melynél továbbra is fenma- radnak az eddigi kü’önbségek, hogy a III. osztályú kereseti adót az 1917—1919. évi átlagjövedelem alapján vetettlék ki 1920 és Í921-re és hosszabbították meg 1922 és 1923- ra; és hogy a késői kivetés és a leromlott gazdasági viszonyok következtében az adóhátralékok a valutának időközben bekövetkezett emelkedése folytán fokozottan sújtják Szlovenszkó és Ruszinszkó adófizetőit, Prágában az eddigi tanulságok szerint nem igen vonta magára az arra hivatott tényezők figyelmét. Az unifkációs miniszérum úgy látszik sókkal fontosabb kérdésekkel van elfoglalva, sem hogy ideje volna az adótörvények egységes:Dését megvalósítania. Ennek következménye, hogy m g az adókivető bizottságok a történelmi országokban a megváltozott viszonyokra való íekimtöttel leszállíthatják az adóalapot, addig ehhez a szlovenszkói bizottságoknak joguk nincsen, és hogy a nyilvános számadásra kötelezett váilalatok jövedelemadója a pótlékokkal a történelmi országokban 18—25 százalék, Szlovenszkón 11.4—40 százalékig terjed. A hiteligények olcsóbb kielégithetése érdekében hagyták meg Szlovenszkón a 10 százalékos tőkekamatadót a történelmi országok 6 százalékos hasonló adójával szemben és nem óhajtják legény esen módosítani a vagyondiézsírnakivefcé s elket sem. Amíg tehát egyrészről megái lapíthatjuk, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó gyáripara teljesen védtelenül ki van szolgáltatva a prágai centralizmus által vele szemben eddig is tanúsított politikának, az amúgy is drágábban termelő, nehezebb értükesitési viszonyokkal küzdő szlovenszkói iparra még súlyosabban fognak nehezedni azok a terhek, melyeket a szoc'áliis biztosításról szóló törvény, a rokkantsági és aggkori biztosításának életbeléptetése jelent. Bár mindenkinek el kell ismernie azokat az előnyöket, melyeket az imént említett! törvények a munkásságra nézve jelentenek, mégis megvalósításúikra a jelen időpont nem a legalkalmasabb, mert a termelés megdrágítását és igy még ez'dősze- rint az ipar versenyképességének csökkentésével egyrészt elviselhetetlen terheket, másrészt újabb munkanélküliséget fognák eredményezni Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendő a legsúlyosabb áldozatokat követelte meg Szlovenszkó és Ruszinszkó közgazdaságától, de meg kell állapodnunk azt is, hogy a közel jövő nehéz megpróbáltatásai ellen fegyvertárunkban a védekezésre az eddiginél alkalmasabb fegyvereket kell megkeresnünk. A kormánynak Szlovenszkó és Ru- szimszkó őslakosságának gazdasági érdekeit sértő kül- és belpolitikája ellen politika: fegyverekei! kell a lakosság gazdasági érzékének fejlesztése által úgy sorompóba állítanunk, Három t€ü€t€ imm — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (20) Ámde a zsebkendő megkímélte ettől a keservtől; conte Cusani Camillo nem juthat a megkívánt gyümölcshöz, mert este hatkor ő még jó helyen lesz, a menyasszonyánál, Helene von Wippachnál. Az áhitott gyümölcshöz egyedül ő juthat hozzá, ő, Santi. Végigjárta a szobákat, gondosan ügyelve arra, hogy közel ne jöjjön valami ablakhoz, mert még megláthatja valaki az utcáról. A könyvet tehát otthagyta az ablakban. De a papirost, amelyen rajta volt a százszoros vallomás, hogy: boldog leszek, fölötte boldog és Paola lesz ennek az oka: ezt a papirost összehajtotta levéllé, lepecsételte gondosan, gyöngéden, majd von Hannstein őrnagynak címezte és a kabátja zsebébe csúsztatta. Kajánul nevetett. — Szeret az Isten, — mormolta. — Talán azért, mert ő is papnak néz. Két célt érek ezzel a levéllel. Megtudja belőle Hannstein, hogy volt valami az asszony és a conte között és provokálja, esetleg megöli a contét; a hűtlen asszonytól pedig annyira elfordul, hogy még nyomozni sem fogja, ha eltűnik s igy az háborítatlanul egészen az enyém lesz. Nevetett, nevetett. Oly kísértetiesen hangzott a röheje a szerelmi suttogásra hangolt szobában, azután lement a földszintre és az utolsó előkészülethez fogott... ...Délután félhatkor — Hannstein ká- bultan aludt — Paola Fornaciari fölemelkedett a zsámolyáról, amelyen már több. mint egy óra óta térdelt. Bement az urához — volt oka nem félni tőle, hogy fölkelti —, búcsúzóul keresztet vetett rá többször is, azután csöndesen, nyugodtan elment. Stefinek, a legényüknek azt mondta: a városba megy egy ismerős asszonyhoz. A leáldozó nap fénye sárgásán feküdt rá mindenre; csak a nyugoti ég alja volt párás, egyebütt tiszta volt a meny bolt; ití-ott még vadászgattak a fecskék, ott-itt már a fészkükbe készültek, csak még csipogtak egyet az ormokon. Békességes tavaszutói estelő volt, nyugodalomra és áhítatra hangoló. Hannsteinné — mintha csak sétálna — egyenletes lépésekkel előre ment, a megnevezett utca, a cél felé. Más asszony ilyenkor de nyugtalan; aggodalommal jobbra és balra néz és mellékutcákon megy sietve keresztül ... ő nyugodtan haladt az utján és az a sajátságos kifejezés ült a szemében, amely a komolyság által tompított boldogság volt. Boldog lesz, üdvözül, de először és utoljára ebben az életben: ez az egy gondolat kísérte lépteit. A boldogság után a leszámolás következik, az elmúlás. Itt az üvegcse a zsebében és kettejüknek is elég lesz, amit tartalmaz. Kettejüknek, a méreg; neki és a szeretett férfiúnak. —- Ha már elhibázta a múltját, akkor ne hibázza el a jövőjét is, — tűnődött. — Boldog akar lenni, üdvözölni akar a szeretett férfiú karjai közt (ez a vágy rezgett a lelkében akkor is, amikor mámorosán magához ölelte az ura)... de úgy rendezheti-e be a jövőjét, hogy állandó szeretője legyen a conténak? Nem és nem! Erre a vétkére nem volna számára bocsánat. De ha csak egyetlen órán át vétkezik, hogy behajtsa magának az élettől azt a boldogságot, amivel az adósa, azután megöli a contét és saját magát is: százszorta kisebb akkor a bűne, mintha megátalkodotton évekig csalná az urát. A könyörületes Madonna megérti őt és szószólója lesz az Istennél ezért az óráért... és a gyilkosság és ön- gyilkosság miatt is irgalommal lesznek iránta hogy a centralizmus kénytelen legyen Szlo- vensz'kó őslakosságának éíniak a rácsával számolni. Miután ellenünk politikai fegyvereket alkalmaznak, mi sem nélkülözhetjük azokat gazdasági érdekeinkért folytatott küzdelmeinkben és miután a centralizmus törekvései Szlovenszkó egész őslakosságát egyformán sújtják, a gazdasági életlehetőségünkért folytatott küzdelem az. ahol az őslakosság érdekéért dolgozó politikai pártok legjobban megtalálhatják az együttműködés lehetőségeit. Tarján Ödön. — Az első takarékpénztár-bejegyzés. Eddig a községi takarékpénztárak tudvalévőén nem voltaik kötelesek bejegyeztetni magukat a cégjegyzékbe. Ez a viszás állapot újabban megváltozott!. Az első takarékpénztár, amely bejegyeztette magát a Pilzeni Városi Takarékpénztár, amely Piízen város közönsége szavatossága mellett német’ és cseh nyelven jegyeztetett be. — Kassai pénzintézetek mérlege, Kassáról jelentik: A Kassai Bank rt. (előbb Kassal Takarékpénztár) most tartott 80-ik rendes közgyűlésén megállapították, hogy a betétállomány 3.5 millió koronával emelkedett és hogy az intézet mobiitása a 19 m ’lió koronát kitevő értékpapírtárca folytán teljesen biztosítva van. Az 1923-ik üzletévben 643.666 korona tiszta nyereséget ért el az intézet, amiből 400.000 koronát, részvényenk'nt 20 koronát, fognak osztöé'kul fizetni. — A Kassai Központi-bank rt. 1923. évi mérlege szerint másfél millió korona alaptőke mellett 18.1 miliő korona betétet kezelt és az elm.uít üzletévben 172.821 korona tiszta nyereséget ért el, amely az 1922, évről átvitt nyereséggel együtt 205.522 koronát tesz ki. Az osztalék még nincs megállapítva. — Tilos az árpakiv'.tel. A prágai lapok tegnap azt a hirt közölték, hogy a közélelmezésügyi minisztériumban az árpaáíakról értekezletet tartottak és az értekezleten közölték, hogy a kormány az árpakivitel tilalmára nem gondol, hanem j valószínűen korlátozni fogja a rozskiviíelt. A! közélelmezésügyi minisztérium közli, hogy ez a hír nem felel meg a valóságnak, mert elhatározták, hogy a jövőben nem adnak árpakiviteli engedélyeket. Rozskivitelről nem is tárgyaltak, mert Cseh-Szlovákiából nem exportáln-k rozsot. — Az 1924. évi mütrágyaárak. A földmivelés- ügyi minisztériumnak az 1924. évi mütrágyaára- kat megállapító konferenciáján, melyen a mező gazdasági szervezetek megbízottai, valamint a mü- trágyaipar és a szakkereskedelem képviselői is részt vettek — a Deutscher Landwirt közlése szerint — akövetkező árakat állapították meg: a szuperfoszfátban a vízben oldható foszforsavtar- talom árát százalékonként 3 45—3.60 koronában, a Thomas-Iisztben 2.65 koronában határozták meg, a szuperfoszfátnál franko vagon a gyárban, a zsákokat és a forgalmiadót beleértve, a Tho- mas-lisztnél franko határállomás zsákokkal de r forgalmiadé nélkül. A mészlégeny ára franko vagon átvevőállomás körülbelül 9 korona lesz, a káliírágyak ára nem változik. A csillesalétrom olcsóbbodására nem lehet számítani, az amonszul- fát métermázsánként 200—210 korona lesz. BMMfliyi——— i mKtvc^c^a^m^sESBFsmvsissisammK. a menyekben. De bűnösen élni éveken át és lábbal tiporni az Isten és a Szentegyház legszentebb törvényét: ez örökös gyehenna és elkárhozás lesz. Bizarr asszonyi gondolkozás, de abszurditása mellett is menthető volt. Az asszony mind tisztaságra születik, mint a galamb, a lepke, a kristályos vizű patakban az ezüstös ; hal... és az elmúlás, a halál nem oly borzalmas gondoLat előtte, mint hogy átengedje testét a szennyndk. ölni és meghalni elviselhetőbb lehetőség ránézve, mint berendezkedni a fertőben való életre. Az éhező leánynak a dúsgazdag kéjenc fejedelmi jólétet igér, de az éhen hal inkább, vagy a hullámokat választja sírjául, de szenny árán mégsem akar jóllakni. Hogy de sok leány és asszony másképpen tesz? Ezt nem lehet tagadni, mert igy van ... de az isteni igazság kinek az oldalán van vájjon: szén, aki meghal, mert tisztább a halál, mint a megmaradás, vagy azén, aki az életet választja? Hannsteinné nyugodtan tovább ment. — Milyen fiatal még az én Camillóm, — gondolta. — Föltétlenül szükséges-e, hogy meghaljon? Nem elég elmúlnom nekem magamnak csak, ő meg hadd éljen, jutalmul azért, hogy boldoggá fog tenni bár csak egy órára is. Könnyek gyűltek a szemébe. — Nem, nem, — gondolta és tovább ment. — Meg kell, hogy haljon, általam és velem együtt. Mert ha életben hagynám, nekem magamnak nem volna erőm, hogy megadjam az árát annak az egy órának. Csábítana, kísértene az élet; életben akarnék maradni én is. hogy még egv és még egy és még sok olyan órát szerezzek magamnak. ... Hatot fújtak a toronyban, Paola Fornaciari elszántan benyitott a házba, amelyben Cusani Camillo lakása volt. — A brüniu fegyvergyár részvénytársasággá alakul át. A kormány a Lidové Listy értesülése szerint rövidesein törvényjavaslatot fog a képviselöház elé terjeszteni, miely- lyel a pénzügyminisztert fölhatalmazzák, hogy az állam által a briininii feigyvergyárnak átengedett imgalanokat átadhassa az uj részvénytársaságnak. A fegyveirgyár a világháború második felében épült, a forradalom után önköltségi árban dolgozott a nemzetvédelmi miniszteiTHiim részére. A gyárnak most ujaibb nagy beruházásokra van szüksége. Az erre szükséges összeget azonban nem lesz képes a tiszta haszonból előteremteni, mert ezután főképpen fegyvergyártásra fog áttérni. A gyárat ezért részvénytársasággá alakítják át, nneiynek részvénytöbbsége az állaim tulajdonában lesz. Az állaim tulajdonában levő ingatlanok értékét nem fogják magasra becsülni, hegy az átvett értékeik aimor- fzáoiójia ne tárbelije túlságosan a termelési költségeket. — A szén- és koksz szállítási díjtételének csökkentése. Kassáról jelentik: A Kassa—'Torna-i helyiérdekű vasút a tornai barnaszén és koksz- szállítási díjtételeit vagonküldeményeknél 281 fillérről 152 fillérre, illetve 321 fillérről 148 fillérre csökkentette 100 kilogramonként. — A Sárosinegyei mezőgazdasági részvénytársaság vesztesége. Eperjesről jelentik: A sáros- megyei mezőgazdasági részvénytársaság 400.531 korona alaptőke mellett az 1923. évre 259.584 korona veszteséget mutat ki. — A kassal vasutigazgatóság épületének ráépítése. Kassáról jelentik: A vasutigazgatóság épületének ráépítési munkálataira vonatkozó ajánlatokat tegnap fölbontották. A pályázaton harmincöt ajánlattevő vett részt. A legolcsóbb ajánlatot a kassai Kilment és Spacek cég tette 1 millió 602.018 koronával. Második helyen a pozsonyi Soukup cég áll 1 millió 734.065 koronával. A sorrendben harmadik a pozsonyi Vodnaruch-cég 1 milhó 765 667 koronával. A legdrágább ajánlatot a máhrisch-ostraui Prásil-cég tette. A legdrágább és a legolcsóbb ajánlat közötti különbség 532.698 korona. Ez az árlejtési eredmény is mutatja, hogy a szlovenszkói cégek közszállitási ajánlatai anyagi szempontból is előnyösebbek — Szállítások. A posta- és táviróügyi minisztérium 340 törnörgummi-abroncsra hirdet szállítási árlejtést. Ajánlati határidő február 7. — A Prága—Délivasut-igazgatóság vegyszerek, termékek, dextrin, festék, lakk és efélék szállítására hirdet árlejtést. Ajánlatok január 30. Ugyanez az igazgatóság vascsavarokra, anyacsavarok- ra, láncokra és sodronyokra hirdet szállítási árlejtést, ugyancsak január 30-iki ajánlati határidővel. — Csökkentik az exportgabona szállítási díjtételeit. Kassáról jelentik: A Kassa—oderbergi vasút február 29-ig a Kassáról Tetschenbe (északnyugati pályaudvar) és a Bodenbachba irányított legalább 10.000 kilogramos gabonaszállit- mányok szállítási díjtételét 100 kilogramonként 33 korona 17 fillérre csökkentette. A kedvezményes szállítási díjtétel egyedüli föltétele az, hogy a küldeményeket közvetetten fuvarlevéllel Németországba kell irányítani. = A minimális alaptőke Lengyelországban. Varsói távirat jelenti: Az újonnan alapított részvénytársaságok minimális alaptőkéiét 25.000 lengyel forintban állapították meg. —- A kapu alatt balra, — mondta volt neki Cusani és Hannsteinné megnyomta a kilincset. Tétovázás és elfogultság nélkül és semmiesetre sem nyomott, inkább ünnepiesen fölhangolt kedéllyel. Mint valaki, aki áldozni megy a templomba és kívül hagyja maga mögött a világot. Benyitott a hallba és ahogy félkört fordult és bizonytalanul szétnézett, hol is a fölfelé vezető lépcső? velőtfagyasztó kiáltást hallatott. A lépcső mellett a falrészen három iszonytató kisértet, három fekete félhold, három rőfnyi nagy fekete nagy C betű sötétlett ijesztően feléje és honnan, honnan nem, a föld alól jött, vagy valami sarokból? mellette termett csuklyásan: a klastrombeli ördög, Fra Saverio. Fra Saverio... Muzio Santi! Atya Fiú Szentlélek, segíts! ... A zsebkendőidet előtt az volt a terve az asszonnyal, hogy zavartalanul fölengedi a contéhoz. Együtt lesznek egy órán át, azután diszkréten elmegy a conte, ahogy szokás ez a nagyúri világban és negyedórával később az asszony is. Ekkor ő elébe lép abban az álarcban és a biintudatos asszony egy elfojtott kiáltással elájul. Ö behurcolja a szobába saját magához és altatót csöppent az arcára, hogy magába szíjjá annak gőzét és föl ne ébredjen, legalább éjfélig nem. Tíz órára itt lesz a fuvar, maga Jóchem lesz itt a kocsival és akkor magával viszi az asz- szonyt. Magyarországon végig valami törökhódolta városba és ott megpihen. Hogy élvezze, élvezze győzelmét. Melyért évekig dolgozott, szenvedett;, álorcás volt, jósoló barát, inas is; tüszurást kapott az arcába, ke- ritője is lett egy asszonynak; ő, a m? utóval tiobili, alacsony szolgasorsot vállalt... de meg is lesz érte a jutalom, a győzelem gyümölcse, az asszony. (Folyt, köv.) *