Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-24 / 20. (468.) szám

3 Csütörtök, Január 24. Mi lesz Lenin utóda! Oroszországban kritikus időszak következik — Lenin volt a bolsevizmus és a bolsevizmus volt Lenin es a ooisevm Berlin, január 23. (Saját tudósi tónk tói.) Londoni kormánykörökben azt hiszik, hogy Lenin ha Mának nőm lesz határozott kihatá­sa az angol-orosz viszonyra vagy Szovjet- oroszországriak az uj mimkásko'rmány által való elismerésére. Lenin — így mondják — már hosszabb idő óta politikailag halott volt, mert a szovjetköztársaságban különösebb szerepet nem játszott. Abban a kérdésben, hogy ki lesz Lenin utódja, megoszlanak a vé­lemények. Egyes londoni politikai körök azt vélik, hogy Trockij igyekezni fog felgyógyu­lása után kezébe kaparintani a hatalmat. Más oldalról úgy tudják, hogy vagy Karne- nev vagy Leninnek egyik fiatalabb munka­társa kerül kormányra. — íians Barst, aki az orosz viszonyokat kitünően ismeri, eze­ket irja: — Lenin borzalmas tragédiába ta­szította az orosz népet és ö maga is tragikus alak. Politikai hibát követett el, makor meg­kísérelte Oroszországban a szociális forra­dalma t, holott nagyon jól tudta, hogy az ag­rár Oroszország ki nem fejlődött kultúrájá­val erre még nem érett. Ezt a hibát azzal a tragikus sorssal bünhÖdte meg, hogy látnia kellett, mint tán törődött el tőle a proletariá­tus és mint bélyegezte a nemzetközi mun­kásmozgalomra nézve károsnak teóriáit. Berlin, január 23. A Vossischie Zeitung közli egy a szovjet viszonyait jól ismerő egyéniség véleményét. Eszerint Szovietoroszofszágbaii most kritikus időszak következik. A radikalizmus és revizionizimus közötti ellentétek ma erősebbek, mint valaha 'és nem lehetetlen, hogy azt a nagy érzésbeli meg­rázkódtatást, melyet Lenin halála Oroszor­szágban Okozott, mindkét csoport arra fogja kihasználni, hogy forradalmi vagy ellenforra­dalmi mozgalmat szítson. London, január 23. A Times vezércikké­ben kijelenti, hogy Lenin volt a bolsevizmius és a bolsevizmus Lenin volt. A Daily News szerint Lenin egy oly Oroszország megala­pítója, mely a lehetőséigeknek ama magvait hordja magában, melyek a régi Oroszország­ban sohasem voltak meg. A Dia ily Ohronicle azt irja, hogy Lenin elég hossza ideig élt ahhoz, hogy beláthassa, hogy teóriáit nem lehet diktatúra utján megmásítani. Paris, január 23. A francia lapok Lenin halálával kapcsolatosan azt a kérdést fejte­getik, milyen következménye lesz a halál­esetnek az orosz politikám nézve. Az Ere Nouvede azt kérdezi, vájjon nem leszünk-e hasonló események tanul, mint amik bekö­vetkeztek Nagy Sándor birodalmának fel­oszlásakor? A kp Szerint Lenin a történe­lemnek olyan alakja lesz, aki nagyot alkotott ugyan, de a szabadságot Oroszországban el­taposta. — Períinax az Écho de Parisban ki­jelenti, hogy Lenin vagy a fi o benzol le mek bűntársa volt, vagy pedig azok rászedték Őt. Szombatom lesz Lenin temetése Üzenet a világ proletárjaihoz Washington, január 23. A Fehér Házban kijelentették, hogy Lenin halála Amerikának Oroszországgal szemben elfoglalt politikáján nem változtat, hacsak az orosz politikában változás nem következik be. Moszkva, január 22. Az orosz szovjetek tanácskongresszusa elhatározta, hogy Lenin halálának napja, január 21-iike, ezentúl gyásznap lesz. Moszkvában az összes nyil­vános előadásokat és mulatságokat hat nap­ra beszüntették. A kongresszusról kiadott hivatalos kommüniké szerint a szovjetkor­mány kötelességének ismeri, ho<gy Lenin munkáját tovább folytassa s hogy az általa megjelölt utón haladjon. Lenin holttestét kedden Moszkvába szállítják és felraviata- íozzáík. A temetés szombaton lesz. Moszkva, január 23. Az orosz föderatív szovjetköztársaságok tizenegyedik kongresz- szusa a világ összes munkásaihoz rádió ut­ján üzenetet küldött Lenin halála alkalmá­ból. A történelemben nem volt termékenyebb élet, mint a Leniné — mondja az üzenet. — Harmincesztendős küzdelem után megková- csotta a proletariátus fegyverét: a kommu­nista pártot és győzelemre vitte a dolgozó osztályok seregeit. A népek testvéri egyesü­lése, a különböző országok és nemzetek pro­letariátusának barátságos egyilttmunkálko- dűsa — ez az, amire Lenin bennünket meg­tanított. N&cűonald hormángáf Kedvezően fogadta Anglia A liberálisok támogatják — A kereskedelmi kamarák is London, január 23. Tegnap délután öt órakor Macdotnaíd második kihallgatáson volt a királynál, aki hozzájárult az eléje ter­jesztett kabiné tűs tálhoz. Az uj angol kor­mány így alakult: Macdonald miniszterelnök és külügyi államtitkár, Clynes íőpecsétör, lord Parmoor a titkos tanács lordelnöfke, Viscount Haldane lordfcanoeilár, Snowden kincstári kancellár, Henderson belügyi állam­titkár, Thomtas gyarmat ügyi államtitkár, Waish hadügyi államtitkár, Sir Sidney C'li- vier indiai államtitkár, Thomson léghajózás- ügyi államtitkár, Viscount Chelmsfort az ad- mirallitás első lordja, Sidney Webhs keres­kedelemügyi miniszter, Wheatley egészség- ügyi miniszter, Noel Buxton földuiivelésügyi miniszter, Ad áruson skóciai államtitkár, Tre- velyan közoktatásügyi miniszter, Tbomas Shaw munkaügyi miniszter, Bernon Horis­ii ord postaügyi miniszter, Wedgwood Lan- caster kancellária, Joweth a középüké zések és közmunkáik főbiztosa, London, január 23. Lapjelentések sze­rint Ponsonby lesz a külügyi alállamtitkár. London, január 23. A liberális párt el­határozta, hogy Macdonaldot szívélyes tá­mogatásában fogja részesíteni mindaddig, amíg nem tervez oly rendszabályokat, me­lyek a liberális politika tradiciórval ellentét­ben állanak s amíg nem vet föl szocialista kérd éseket. London, január 23. A brit kereskedelmi kamarák szövetsége Binmiinghamblan tartott ülésén elhatározta, hogy a kormányt sürgősen felhívja arra, hogy tegyen lépéseket az Angliával szem­ben fennálló francia és olasz követelések biztosítására. A szövetség elnöke kijelentette, hogy mindaddig, amíg a munlkáskönmányt nem fogják a kommunisták befolyásolni, a keres­kedelmi kamara a lehetőséghez képest tá­mogatni fogja. London, január 23. (Reuter.) Az összes pártok lapjai kedvezően imáik az uj kor­mányról és még azok a lapok is, amelyektől azt lehetett várni, hogy éles kritikát fognak gyakorolni, kifejezik ama készségüket, hogy Macdonald kormányát abszolút korrektség­gel fogják megítélni, hogy az uj kormány a sürgős bel- és külpolitikai problémák meg­oldására képes legyen. London, január 23. A Westminster Ga­zette szerint Macdonald oly kormányt alaki- tott, mélyben valószínűen a mérséklés lesz az uralkodó hangulat. A liberális párt a nép- szövetség utján megteremtendő békére irá­nyuló munkájában támogatni fogja a mun­káskormányt. A Daily Ghronicle kijelenti, hogy a liberális pártnak kötelessége a Mac- domaíd kabinetiét támogatni Franciaország nem sok jót várhat Macdonaldtól Paris, január 23. A Journal szerint az angol munkáskormány kezdetben kénytelen lesz a belső politikáiban elővigyázatosan vi­selkedni. Külpolitikailag Franciaország a Macdonald-kormánytól nem sok jót várhat Az Écho de Paris kiemeli, • hogy lord Haldane, az uj lordkfamcelár, Németország­A szerelemben ma már úgy sincs akaratunk. Azt már ki csak ózták belőlünk a csókjukkal, űicásk óriásukkal, rászedéscikkei, de ha ész- szel és gondolatokkal kell verekednünk, ak­kor áljuk a sarat és akkor nem gondolunk arra, hogy aki szemben áll velünk, az csó­kolni és simogatni is tud. A lány: Látja, ez se igaz. Ha szidnak bennünket, ha ránk zúdítják iá vádak és le­kicsinylések kőesőjét, akkor ezt vagy azért teszik, mert akartak egy csókot és nem kap­ták meg, vagy mert akarnak egy simogatást és a mi kezünk történetesen vagy a mani­kűrnél vagy egy más férfi sfeiioigatásával van elfoglalva. Az író: Ezt így gondolja — maga. Én nem gondolkodom többé azon, milyen lehet valakinek a csókja, én nem töröm magam simogat ások után, amiket mia megkaphatok, de amik holnap égetni fognak.- Nekem elég volt az életnek ebből a pierós játékából, ne­kem elég volt a pubertásnak buta kinyujtá- sából abba a korba is, amikor már ésszel lehet élni és dirigálni lehet az akaratot. Én ezentúl úgy irom le az asszonyt, ahogy lá­tom és úgy irom meg a csókot, ahogy az el­csattan. Lehámozom róla a hangulatokat, a szentimentalitást, lemosom a festéket és a rúzst s csak az érdeket, az önzést látom benne, mert minden csók érdek és önzés. A lány: És maga azt hiszi, hogy erre lesz alkalma? Azt hiszi, hogy akad asszony, aki az uj könyve után és azok után, amiket írni készül, magát megcsókolja? Az Író: Asszony, az mindig és min­denre akad. És ha majd akad egy olyan, aki csókkal jön felém és csókot akar tőlem, ak­kor magammal viszem és leültetem a széles sezlónomra s a kezébe adom azt a könyvet, amiből most készült el az utolsó oldal. A elme:..., három egyszerű pont, amit mi írók gyakran használunk, úgy mint a vesz­szöt, mint a kérdőjelet és mint ezt a szót: szerelem.. Alany: És mit jelent ez a három pont? Az iró: Jelenti a be nem fejezett gon­dolatot, a nyitvahagyott problémát, a meg­tört emberi lendülést, a csókkal kezdődő szerelem bizonytalan elejét és kínosan el- ődöngő végződését. Azt a nagy bizonytalan­ságot, ami minden írásban, minden mondat­ban ott ténfereg, ha az asszony és a férfi együttjárásának históriáit írjuk. Sokszor nem tudjuk, jobbra kanyaritsuk-e a monda­tot, vagy balra, mondjunik-e igent, vagy ne­met és ilyenkor kedvesen pötyög le a toliról a három pont és kihúz bennünket a csává­ból. Nagyon sokszor nem tudjuk, higyjünk-e annak, amit velünk játszik az élet és az élet­nek megmérgezefct csia létke: az asszony. Ilyenkor jó, hogy van olyasvalami, mint az a három pont, ami nem kíván biztos igent és biztos nemet. Az ember szabadon hagyja a gondolkodás útját, az álmodozás három pontját biggyeszti az clethistóriájámak színe- Siitett mondata után s a port (aranyra festő játékot játssza. Ez a három pont az életünk­ben: a szerelem. Nem több. Csak egy nyitva- hagyott gondolat, be nem fejezett érzés, egy pár szép szó, aminek olyan lehet a folytatá­sa, amilyet éppen a sors akar. A lány: Szóval a szerelemről ir újra. A szerelemről ir maga, aki előtt unalmas és kúrhozatos dolog a szerelem. Az asszonyt és a férfit boncolgatja újra — maga, aki harcról hallani sem akar, mert úgy érzi ma­gát, mint aki győzött fölényesen és cinikus biztonsággal. Nem érzi, hogy az élete egy nagy hazugság? Hogy a maga három pontja nem más, mint az iró deíerálása az ernbei előtt, az iró nagyképii, eredetiséget hajszoló szuggeszciója, elrejtett visszavonulás a ke­gyetlenkedés, az emberi lélek megcibálása után a szerelemhez, annak hárompontos szo- fizmába burkolt leplezéséhez. Nem meri ki­mond ami, nem meri leirni, hogy az hatalmas, nagy, erős valami, keres hát egy ostoba trükköt és mögötte bujtatja el a férfi gyáva­ságát. Az iró: Lehet, hogy igy ismer és talán igy is van. Lehet, hogy eljön egyszer egy asszony, aki szerelemről nem fog beszélni és csókot sem fog adni és ez az asszony ki- törülli az Írásaimból a három pontot, ezt a vacilláló gondolatéizonytalanságot, és bizo­nyosságát adja annak, hogy taz asszony lehet a férfi élete is, nemcsak kárhozatja. De ad­dig, iámig nem jön, és addig, aimig belém nem éli önmagát, minden markáns és erősebb mondatom után három pont következik... A lány: Iszik még egy csészével? Az iró: Adjon. Hideg van kint és oly unalmas az este. Jó magánál lenni és jó len­ne kezdeni valamit, aminek az impresszióit leírnám úgy, hogy a mondatok végén hiá­nyozna a három pont. A lány: Ravasz ember. Két cukorral? Az író: Hárommal... Amint most be­ejti a csészébe, olvad és három pont üli meg a sárga ital alját. Látja? A lány: Majd eltűnik az a három pont... Az iró: Eltűnik? Lehet. A tea édesebb lesz, ha eltűnik... az élet talán még kese­rűbb ... * Hazament. Éjszaka volt és aludt a vá­ros. A csütörtök most kezdett tipegni. A férfi fölvette szürke selyem pizsamáját, hör- pinteít egy pohárral a konyakból és irni kez­dett. Megírta az estét. Az első mondat után tudatos kopogtatással rázta a papírra a há­rom pontot. Nehezen ment. Ki kellett rajzol­ni mindegyiket — kifogyott a tinta a töltő- tollából... bán végezte tanulmányait s Németországra úgy tekint, mint második hazájára. Az Ere Nouvelle, a baloldali blokk lapja, úgy véli, hogy Macdonald az angol diplomáciát nem annyira céjaiban, mint inkább módszereiben fogja megváltoztatni. London, január 23. A Daily Telegnaph közlése szerint Curzonnak utolsó külügy­miniszteri ténykedése az volt, hogy Poioca- rénak javaslatot tett, melyben a francia és angol kormány közötti s a megszád’ó hatal­maknak a helyi német hatóságokhoz való viszonyára s a pfalzi szeparatista mozga­lomra vonatkozó nézeteltérése tekintetében a hágai nemzetközi bíróság döntését java­solja. A Ouai d’Orsay nem hajlandó ezt a ja­vaslatot elfogadni. A mozdonyvezetők sztrájkja megbénítja az angol ipart London, január 22. A mozdonyvezetők sztrájkja a széniparban kezdi éreztetni káros hatását. Dél Walesben több mint negyvenezer bányamunkás kénytelen a sztrájk következ­tében a munkát szüneteltetni. Laneastérben és az ország más részén több ezer munkás lett munkanélkülivé., Egyes acél- és cink- lemezüzemekben a munkát beszüntették. A rusziiiszkói választások rendje Prága, január 23. A rusziimszkói nemzetgyűlési választá­sokról szóló kormányrendelet, amelyet váz­latosan már ismertettünk, a törvények és rende.etek gyűjteményének mai számában jelent meg. A rendelet arra az esetre, ha a képviselőházi és a szenátusi választásokat ugyanazon a napon tartanák meg, úgy intéz­kedik, hogy külön-külön helyi választási bi­zottságot alakítsanak a képviselőházi és a szenátusi választás számára. Arra .az esetre, ha a képviselőházi és szenátusi választások ugyanazon a napon, vagy pedig négyhetes időközben lennének és egy jelölt úgy a kép­viselőiházi, mint a szenátusi listán jelöltette magát, a rendelet úgy intézkedik, hogy az országos választási bizottság elnöke szólítsa, föl a jelöltet arra nézve, hogy három napon belül nyilattkozzék, melyik jelölés mellett ha­tároz, Ha a jelölt nem nyilatkozik, úgy arról a listáról törlik, amelyhez nem csatolt elfo­gadási nyilatkozatot, ha pedig két nyilatko­zatot nyújtott be, úgy mind a két listáról törlik nevét. Revolveres összetűzés francia matrózok és olasz mun­kások között Róma, január 23. Génuában egy francia gőz­hajó matrózai és az olasz munkások között heves összetűzés történt állítólag nemzeti okokból, mert az olasz munkások örömüknek adtak kifejezést afölött, hogy a francia frank rohamosan esik. A francia matrózok több revolverlövést adtak le s ezek közül az egyik megsebesített egy olasz munkást. A hatóságok azonnal megtették a szük­séges intézkedéseket s a hajó környékét, valamint a francia fökonzulátus épületét őrséggel vették körül. Pénteken aláírják az olasz-jugo- szláv szerződést Róma, január 23. A Volta-ügynökség je­lenti, hogy7 Pasics miniszterelnök és Nincsics külügyminiszter január 25-én érkeznek Ró­máiba és valószínűen még azniap vagy legké­sőbb a következő nap megtörténik a jugo- szláv-olasz szerződés aláírása. Még az alá­írás előtt a vasúti, kikötői és vámkérdések szabályozása tárgyaiban olasz-jugoszláv bi­zottság fog ülésezni. ___________, || a vezető világmárka 1 É az egész éleire 1

Next

/
Thumbnails
Contents