Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-23 / 19. (467.) szám

) Szerda, január 23. #1©.*.Z*»A§Á«Í A kormány szUorenszkói és ruszinszkói iparpolitikája i _ é fjf yL rT7!/rC5TXI5 Pr ága, január 22. A múlt esztendő a Prágából világgá rö­píteti népboldogiíó jdeának, a dezindustriali- zálásrjak esztendeje veit Szlovén szkon és Ruszinszkón. A másfél évvel ezelőtt felfede­zett és a köztársaság népei jólétének elő­mozdítására hivatott találmány, mely erede­tisé généi fogva a világ ipari államainak tör­ténetében kétségkívül egyedül áll, teljesen megfelelt a centralizmus által hozzá fűzött várakozásoknak. A dezindus'trializálás jelszava nem várt élénk visszhangra talált Szlovenszkó és Ru- szinszkó sajtójában és az őslakosság köré­ben: a terv megvalósítása érdekében tehát pz elmúlt esztendőben hallgattak, nem be­széltek dezindu'StTiaiizáíásról, hanem átenged­ték Szlovenszkó iparát a biztos pusztulásnak Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esz­tendőben a kormány, hiven eddig foly látott politikájához, Szlovenszlkó és Ruszin.-zikó iparának érdekében semmit sem tett s az az intézkedés, hogy a közszállitásoknál Szloven­szkó ipara 5 százalékos árkülönbözet erejéig előnyben részesítendő, tiszta szemfényvesz­tés, mert csupán a kérdés lényegéről van hivatva az érdekelt körök figyelmét elterel­ni s hatástalan is marad mindaddig, amíg a közszálíitásoknak megállapított arányszárn szerinti felosztását nem fogják kőtelezővé tenni. A kormánynak sem kijl- sem belpoliti­kája nem volit alkalmas arra; hogy a terme­lési viszonyokat kedvezőbbé tegye, A köz­társaság lekötötte magát végérvényesen a francia külpolitika mellé és a legutóbbi na­pok eseményei a közel jövőre nézve szomorú perspektívát tárnak elénk. Az olasz-jugoszláv megállapodás és Benes tervének Románia részéről való visszautasítása még a kisan- tant államai közötti laza'gazdasági kötelékek feníant’ását is kérdésessé teszik. Legjobban beszél e tekintetben a köztársaság kiviteli statisztikája, mely szerint 192!-ben az összes kivitelnek 56 százaléka, 1922-ben 41 száza­léka, 1923-ban pedig csupán 36 s háromnegyed százaléka helyeztetett el az utódállamok “te­rűié bén. Ezek a számok azonban korántsem mérvadók az utódállamok felvevőképességé­nek megítélése szempontjából, ment nem szabad elfeledni, hogy ezeket a forgalmakat a legzavarosabb külkereskedelmi viszonyok mellett értük el és hogy ha rendes kereske­delmi szerződéseket sikerült volna az utód­államokkal létesíteni, úgy a forgalmat kétség­kívül meg lehetett volna sokszorozni, A kisantant államaival megkötött keres­kedelmi szerződések az illető államok köz­véleményénél nem találtak rokonszenvre, a köztársaság kereskedelmi politikáját a cseh­] szlovák gyáriparosok belgrádi útja alkalma- j val a jugoszláv sajtó súlyos támadásban ré- ! szesüfelte. A Franciaországgal kötött keres­kedelmi szerződés semmiesetre sem fogja a földrajz lag kedvező fekvésű fogyasztópiaco­kat helyettesíteni, Oroszország pedig fizető- eszközök hiányában hosszú ideig nem léphet tel számottevő fogyasztóként még akkor sem, hogy ha a Benes által kívánt közeledés kp!politikai téren meg is valósul. Az export kilátásai tehát az egész ipar | szempontjából nem nagyon kecsegtetőek és : az a rövid konjunktúra, melyet a Ruhr-vál- : ság átaeneíszerüen előidézett, csak tiszavi- ! rág életű volt, Szlovenszkó iparának azon- | bán egyáltalán nem vált hasznára, mert vas- | ipari vállalataink üzemüket már előzőén vég- i érvényesen beszüntettek. A belföldi piac vásárlóereje a deflációs ; politika következtében az elmúlt esztendőben i lényegesen csökkent és hozzájárult az ipari válság egyébként h súlyos következmé­nyeinek fokozásához. És ez annál szomorúbb, mert a cseh-fszlovák korona stabilizálásának mindenki által elismert szükségessége mel­let# két körülmény okozott a termelésnek kis zárni thatatlan károkat; először hogy a korona árfolyamát belső vásárlóerejénél 60 —70 százalékkal magasabb, árfolyam mellett stabilizálták, másodszor, hogy az állam ma­gára nézve a stabilizálás konzekvenciáit a szénadónak az év második felében történt le­szállításán kívül egyáltalán nem vonte le. A nagykereskedelmi drágasági index 1923 ja­nuárjában 1675-ről 1923 októberéig 873-ra Sülyedt. Az iparcikkek árai áhalában 42 szá­zalékkal csökkentek, míg a fizetések és mun­kabéreik leszállítása csak 20—-30-'g terjedt. Az áldozatokat tehát miután az állam sem a vasúti tarifák, sem az adóik és illetékek te­rén áldozatokat hozni nem volt hajlandó, k - zárőan az ország Ipari és mezőgazdasági ter­melésének Kellett meghoznia. Az ipari krízis legsúlyosabb napjaiban Szlovenszkó iparának segélykiáldsai meg­hallgatásra nem találtak. A centralizmus pro­gramjának • megvalósítású érdekében nem történt, de nem is történheteti semmi a tör­ténelmi országok és Szlovenszkó termelési különbségeinek kiegyenitése érdekűben, amint ezt a Gyáriparosok Közpcr'i Szövet­ségéneik elnökségi ülésén közgazdasági te­kintélyeink legutóbb teljesen elfogulatlanul megállapították. A ceut’raFzmus rendszeré­re jellemző az a körülmény, hogy ez igazsá­goknak zárt körben való megáll? p‘tó: között ott találjuk a kormányt támogató képviselő­ket is, kik bár Szlovenszkó népének bizalmá­ból jutottak mandátumhoz, nem rendelkez­nek elég bátorsággal ahhoz, hogy a kor­mányt a nemzetgyűlésen vonják felelősségre Szlovenszkóval szemben folytatott gazdasá­gi politikája miatt. (Foly tartjuk.) — Közvetetten áru- és szénforgalom Cseh-Szlovákja és Magyarország között. 1924 február elsejétől kezdve a C&eih-Szlo- vákin és Magyarország között részben köz­vetetten áru- és szénforgalmat rendszeresi- tcuj&k. A küldeményeket közvetetten nemzet­közi szúíMtóksveiiekiki&l az 1890. évé nemzet­közi berni teheríongaltmi cgvezniény alapján ke! föladni. A feladónak a szálibtól'e\telben • .meg kell jelölni a határátlépő álilomáSobat. Ha i egy feitadóál'omlás tévesen, fordítás nélkül vermié át a szállító levelet, az átváló haitánát- lópő áík.'imús kötetes a fordításról gondos­kodni. Ebben az esetben ezt az álk-máM fe­ktetik a feladó meghatalmazoftjának, anélkül b: %y a fordítás he ye-saégéért szava in rína. A feladó 'köteíezeit.tegie meirncsaik a száliitótevei kísérő okmányait megszerepri, hanenf azokat az okmányaikat is, anre-lyek a bevitelire, a tnanzlíóra és a kivitelre vonatkoznak. A vas­út nem köte.cis a száll1'tó okmányok helyes­ségét és tettességéit vi/ogáiiw, fia e tetem tét­ben a szállítás közben hiány óikat, áilíaplvanck miéig, a saúl&untínyt megakaszthatják és a kfttetente'ivyt a sí álhit ónak rcnddkezdséire bo- csátbafíják', A szállítási dijakat: a ténytegies szálMtne^vyi •W3^ón és az érdekelt vasutak bteföldüi ííuHUií szerint számítják. A s zá.l bírná- uyozásj dijat a közvetetten forgalomban mindkét forgahuii Hiányban a feladó által a cseh-'sztevák—- magyar határátlépőd lleimáteg, az osztrák traöizStóforgakunban mindkét for- guűpi teányban az oszirák—magyar határ- átlépőállotmásfg keí! megfzetn!, Utánvétetek és készpánzelöbgnbk niincs helye. Utólagos intézLkied'ésiek csőik aidd'iig az ideig ’eiicteégie- sefc, •ameddög a küldie.mány az cMldő orszá­got el nem hagyta még. A szí‘ölitás t határ dö biztosítása tilos. — A Rtíszlnszkói Iparosszövetség közgyűlése. Munkácsról jelentik; A Ruszinszkói Iiwosszö- vetség választmánya a napokban Munkácson ülést tartott, melyen elhatározták, hogy ugyancsak Munkácson február 24-én küldöttközgyűlést tar­tanak a következő napirenddel: A kontárok el­leni védekezés. Az állami és közmunkákban való részesedés. Betegségi és balesetbiztosítási ügyek. Illetőségi ügyek, A pénzbeválíá? revíziója. Az adózás bajai. Mesteri vizsgák és szaktanfolya­mok tarlósa, A Bata-cég javitó-m'ühelveinek meg­szüntetése. A közgyűlés állásfoglalásairól memo­randumban fogja értesíteni a kormányzóságot, il­letve a, referálásokat és a prágai kormányt. A közgyűlésre meghívják a kormányzóságot, a ke­reskedelmi és Ipari, a pénzügyi és közmunkaügyi referátusokat, valamint a munkásbiztos:tó ruszin- szkói kormánybiztosát. . — Automchilkiáílítás a prágai raimlavásár alkalmával. A prágai mintavásár vezetősége köz­li: A tavaszi tníntavásár keretében rendezendő automobiíkiáíIrtás az eddig Prágában rendezett hasonló kiállítások legnagyobbika lesz. Eddig több mint 50 legnagyobb cég jelentkezett erre a kiállításra körülbelül 500 automobillal és motoros kerékpárral. Az automobitpavilíonban már el se tudják helyezni a bejelentett kiállítási darabokat. —A falkenaui és handlovai bányavidékek szénáról. A széntanács ármegállapitó bizottsága tegnap folytatta tárgyalásait az uj szénárak meg­állapításáról. Ezúttal a falkenaui és handlovai (Szlovenszkó) szénbánya-vidékek árairól tanács­koztak. Az üzemek képviselői kimutatták, hogy a közmunkatigyi minisztérium ármegállapításai téves adatokra támaszkodnak. Az esti órákban az ármegáUapitóbizottságnak a teljes ülés elé ter­jesztendő javaslatáról tanácskoztak. A mai ülésen az osztraui és a nyugat-csehországi szénárakat fogják megvitatni. — Szállítás A P-rá<gia.—Dé.kv-asuft igazga­tóság ríyilván/os áriiöjt'éot h rdet február havi c'K szdliiite na. Közelebbi sősztelieket te. az vdőüri tetetek u yen irtatva- ;n Q.Viat 5 •.oroiiáéri az említett te-a/gn- róMgpál tehet megkapni. — A szlovcns/V.ói Vaár.'bfi": or >/1s ópböíigyi igazgatóság liyrl- váiips árkitest iiirjjt a ideiglenes laktanya őpílteóra. Az ajániaiovat l-c;v • f öbb február 25«ix Kell beadni az említett 1 ivata'- náfl, Közclebiv részleteket n „Zpt'ávy v ere iné sluzby tcclruicKé“ című lapból . fiiét n eg­tudni. 4* A „Coftilnentnf** fakereskedelnvl r.-t. ter- Stezkedtee. Budapestről jelentik: A Continental íakereskedejmi r.-t. 102.5 december 4-iki közgyű­lésén elhatározta, hogy tőkéjét 409 millió ma­gyar koronára emeli fel és egyidejűén szorosabb viszonyba lépett a Hazai Báni: P.-T.-gn! A vál­lalat a Neubcrger Testvérek céggel cseh-szlová- kiai érdekeltségük kiterjesztésére Pozsonyban egymilTó cseh koronás alaptőkével megalakítot­ták a Continental Fakereskcdclmi részvénytár­saságot, mely viszont a - Bfthmlschc Unionbankkal lépett összeköttetésbe.-f- A Magyar—Cseh Iparbank ni részvényei. Értesülésünk szerint a Magyar—Cseh Iparbauk (Budapest) 1923 októberben jegyzett uj részvé­nyeit a portó és a 111, skála szerint számított béiyegilJeték befizetése ellenében a Bölunische Indusirin! und LandwirtschaftUcne Bank prágai pénztáránál már ki lehet váltani, ^ Jugoszlávia állatkivUele. Szabadkáról je­lentik; A szabadkai főáilatorovsi hivatal a na­pokban elkészítette a Szabadka állomáson keresz­tül a múlt évben külföldre szállított élőállatok statisztikáját. Ezek szerint a következő szállítmá­nyok' hagyták el 1923-ban Szabadkán keresztül az országot; 45527 darab szarvasmarha, 11966 ló, 101 590 sertés, 383 bivaly, 1576 birka, 85 szamár és 9 öszvér, összesen 161,136 darab élőállat. főzsáe és árupiac: —> N?m sokat változtak az árak a mai prá- ral terménytőzsdén, óriási látogatottság mellett nem sokat változtak az árak és nagyon mérsé­kelt forgalom volt a mai terménytőzsdén. Árak: búza 180—185, rozg 150—155, árpa 180—190 (jan. 18-án 170-185), zab 122—127 (120—125) ame­rikai liszt 2 70 (2.90), magyar liszt 2.60 (2.70), román tengeri 1.46 (Í.55), La Plata 1.45 (1.60), vörös lóhere 11—11.50, fehér 12—24, svéd 6—8. inkarnát 3—3.50. nyúlszapuka 9—10.50* belföldi lucerna 9—10. bükköny 1.50, repce 3. amerikai zsír 13.10 (13 30) ab Tetschen. — Gyapjuaukcló Pozsonyban. Pozsonyi jelen­tések szerint a legutóbb tartott gyapjuaukción mintegy 300,000 kg. mosatlan gyapjút árverez­tek el, amelyért körülbelül 10—15 százalékkal magasabb árat értek el. mint az októberi gyapju- eukclónál. A legközelebbi gyapjuaakció májusban 1 lesz. Bárom icücíc ttihoM — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénys — Irta; Csermely Gyula (19) Cusatii megdermedt. Báró Aldöner,.. mit akar itt? és Paola minden pillanatban itt lehet! Vagy még nem volna hat óra? Ég se­gíts! És eszébe sem jutott, hogy az ablakba tett könyvet hamar bevegye. Előre engedte a nagy urat és 5 a háta mögött kirántotta az óráját. Föllélegzett... — Csak öt óra van, Istennek hála! Istennek hála! Így játszanak az ember­rel a különböző körülmények é,s helyzetek. Egy órával azelőtt meg kétségbeesetten nyögött föl Cusani; — Csak-négy óra?... mikor érünk a hathoz?!... — Most meg­könnyebbülten hálát adott az Istennek, hogy a megállapított percig még teljes egy órája van. Mert tökéletlen az ember, azért van ez. Minden gondolata határok között mozog és ezek a határok olyan nevetségesen szükek. A miudenség nem ismer időt, mert a minden- ség gondolata határtalan, csak az ember mér percekkel és órákkal és hol, hosszú neki a perc, hol rövid neki a nap, de az év is. Holott egyformán múlik az idő, úgy a sira­lomházba zárt rabnak, akit utolsó útjára fog­nak vinni, mint a nászágyra várakozó ifjú­nak, akit lángoló türelmetlenség korbácsol.. Az emberek imádják az életet és reszketve gondolnak a b:Iáira: a százéves ember sem mondja; elég volt. mehetnénk már aludni, és ha mondja is, csak meggyőződés nélkül mondja... így hát a gyermek, amely csak négy é^et élt, nem hosszabb ideig élt-e, mint j a pátriárkakort éri ember? Ennek rövid volt és gyorsan múlt el a száz év is, a gyermek J ellenben nem számlálgatta a perceket.,. — Csak öt óra van, Istennek hála, —- j konstatálta Cusani boldogan és bozzágon-! dolta magában: -- csak tiz percig fog ma­radni és elmegy. Különösen kedvel, hát el­jött, hogy előléptetésemhez itt üdvözöljön en­gem a tábornok ur. De még tiz percig sem maradt az altá­bornagy. Nagyon rövidesen és katonásan végzett. _ — őrnagy ur — kérdezte Aldörfer és valami fehéret mutatott a coníénak —, haj­landó ön nőül venni azt, aki iírt felejtette a zsebkendőiét, amikor itt önnél volt? És a szeme elé tartotta a contenak a H. W. betűs csücskét a kendőnek. H. W___Helane von Wippach! IX. H, W __Helene von Wippach! Az t mondják — tudósok is állítják — hogy mikor leesik az ember valami magas­ból, például toronyból, hogy esés közben az agya bámulatos világosan működik és olyan sebesen, amilyen sebes az esés. Félperc alatt végigszáguld a múltján — játékos gyermek­es ifjúkor... boldog és boldogtalan szerel­mek ... remények és csalódások és uj remé­nyek: majd a jelenre tér át az agyműködés és az ember tudja, hogy ő most esik és hogy egy másodperc múlva már nem lesz. Még­sem érzi a halálfélelem borzalmait; leér a földre, összezúzza magát és meghal. Minden orvos és halottkém tudja, hogy a magasból lebukott és szörnyethalt embernek ml eltor­zulást sem mutat az arca, Cusani is, hogy Így leesett a magasból, egy pillanat alatt tisztán látta a helyzetet. A bárónő volt a vendége, és Itt hagyta a zsebbéli kendőjét, de hogy ez mi utón ke­rült az urához, megfejthetetlenül bonyolódott rejtély. Nos, a bárónő volt a vendége, a zsebkendő rzonban az ő húgáé. Tévedésből hozhatta magával, együttlakó két testvérrel ez megesik... de mondhatja-e a bárónak, aki a zsebkendőt tartja a szeme elé: Tábor­nok ur, könyörgöm, nem kisasszony volt nálam, hanem a nénié... Ha meg szándékkal hozta a bugáét és az asszony machinációja az egész: barátjává avatta őt, Cusanit és a la­kására is eljött csak azért, hogy ily módon juttassa húgát a férfiúhoz, akit szerelemmel a szivébe zárt; ha hát csak íondorkodás és praktika zz egész, még akkor sem mondhat nemet a bárónak. Mert ez nem tud a machi­nációró!, az bizonyos, egyenes jelleme ezt kizárja: ez meg van győződve róla szentül, hogy Helén volt itt őnála, senki más. És most követeli a becsületét a leánynak, kevés szóval, de nyomatékosan és zor- donan... A legmagasabb toronyból is félperc alatt földet ér az ember. Nos, félperc múlva így felelt Cusani CamiJlo: * — Igen. Hajlandó vagyok öt elvenni, tá­bornok ur. Báró Aldörfer tábornok csak most nyúj­tott kezet a coníénak. És igy szólt hozzá csöndesen, nyugodtan. — Akkor jöjjön velem most nyomban és kérje meg. Egy urileány becsülete egy pilla­natig sem maradhat.,. úgy.,, tudja?. És Cusani mindent úgy hagyott, ahogy volt. A jeladó könyvet az ablakban, a teleirt iv papirost az Íróasztalán hagyta; be sem zárta a lakását, noha nem volt otthon a le­génye, hanem elment a báróval, hogy felesé­gül kérje Helént. Egy urileány becsülete egy pillanatig sem maradhat nem tisztán. Paola Fornaciari? ... Este hat óra?... És epedve várt ölelések és csókok? A szik­láról lebukó ember tán mindenre gondol, csak arra nem, hogy egy gyopárért mászott a magasba, egy enciánért, alpesi rózsáért, me­lyet letépni és keblére tűzni szándékolt. — Szent Veronika csodát tett, — mondta hálakönnyek közt Helene von Wippach, ami­kor Cusani megkérte a kezét, Muzio Santi pedig, amikor rejtekhelyéből látta a gazdáját, hogy Aldörferrel együtt eltávozik, megelége­detten mormolta: — Ez sikerült. Két szék helyett most egy harmadikra kerülsz, te conte, de ez tö­vises szék ám, nem virágos. Beosont a lakásba és az emeletre sietett és szétnézett. Mit. hogyan hagyott hátra a ( gazdája, hátha észrevesz, vagy talál valami dolgot, amit előnyére, vagy hasznára fordít­hat? Az ember bizony sohasem tudhatja. Az a zsebkendő is például... ha nem veszi észre, akkor meggyilkolja a contét, de soha­sem juthat az asszonyhoz, mert el kellett volna, hogy szökjék. Vagy ha életben hagyja a gazdáját, csakhogy ö is elérhesse a célját, akkor tűrnie kellett volna, hogy az elsőbbség az uráé legyen. Erre mondta akkor, amikor: — Ezt le kell nyeljem, ezt a keserű kor­tyot. (Folyt, köy.) &

Next

/
Thumbnails
Contents