Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-01 / 1. (449.) szám
&foi($trJ!acte________________________ Kedd, Január I. JS a szakadékon egy-egy gyönge, hajüiökony pallót. Az ilyen együttes értéke azonban problematikus még akkor is, hogyha a két vLág- nézetet képviselő tábor egyike nem kacsingat is a kormányra jutás lehetőségei felé. A német polgári csoport szintén ketté oszlott. Köztük az ellentéteik — sajnos — napról-napra nagyobbak. — Az esetleges összefoglaló erőnek igen céltudatosnak, igen szívósnak kellene lennie. Látok ilyemt. Ilyen lehetne a szlovák néppárt. Ám itt' is baj van. A pártban magában ellentéteket vélek látni s ez a gyanúim a céltudatosság és szívósság hiányát okozná. Azután a szlovák néppárt felette ... hogy is mondjam: fölös. Feszélyezi őt a cseh ravaszság általi — a gyöngébbek kedvéért: a németség s magyarsággal szemben — kitalált vádja az irreden tízmuisnak, államellieniességneík. Félnek, hogy ez az „állam-ellenes,. irredenta44 társaság — kompromittálja őket! Hogy a szlovák néppártnak van-e oika a németség és magyarság ..rossz társaságától44 tartania, arról nem akarok nyilatkozni, azt legjobban tudják ők magúik Nekik maguknak kell megmiámiök, mi hozza őket közelebb céljaikhoz: a „jó gyerekek44 szerepe, avagy az „állameiileneisek44 segítsége ... — A magyarokról — ugyebár — felesleges nyilatkozni? ük az ellenzék minden őszinte kooperációjára készek. — Az elmondottakhoz képest én a mai helyzetben a kooperáció létrejöttének legfőbb garanciáját a szlovák néppárt kezdeményezésében látnám ha... ha ez a „ha44 nem volna. — A mostani kormány megbuktatásának és az uj választások kiírásának programiját a kooperáció platformjának egyedül nehezen tudom elképzelni Ezt is, de emellett sok másít is.... Azért se, mert egyedül ez a cél — félek tőle — az egész német1 ellenzékei nem fogná lelkesíteni... Persze, a szlovák néppárt s a magyar ellenzék — a magyar-német szociáldemokratákat kivéve — azt hiszem, ezt az alapot' is elfogadná, de mégis úgy érlém, hogv egy ellenzéki biok számára valame'y szilárdabb alapot kellene teremteni... Hogy mi volna az? Arról sokat lehetne beszélni, de persze, nem a nyilvánosság előtt. Jablonitzky János dr. — A cseh koalíciónak oly hallatlan szerencséje van a prágai parlament ellenzékével, iránt amilyen párját ritkító szerencsével történi1 a cseh-tót állam alakulása. Úgy látszik, a cseheknek most van a szerencsés negyedórájuk. — Ha kissé komolyabban veszi szem- ügyre valaki a prágai parlament pártviszonyait és észire tudja venni azokat a személyi és tárgyi ellentéteket, amelyek a kormánykoalíciót' alkotó pártokat elválasztják egymástól, csak azon lehet csodálkoznia, miképpen volt lehetséges, hogy a kormánykoalíció ily soká űzhette az egység szemfényvesztését. Ha a siker mások szellemi vagy egyéb elégtelenségének mértéke, akkor csak arra lehetne következtetni, hogy az eiienzéi pártoknak politikai iskolázottság és politikai belátás tekhi- tében nagyon mélyen alatta keli ál'ianiok a kormánykoalíció pár t|ainak hasonló ehets'éges alatt. — A politikai iskolázatlanság az ellenzéknél orgiákat üi. Számos olyan helyzet volt a prágai parlament három évi fönnállása alatt, hogy az ellenzéknek könnyű lett volna politikai sikereket aratnia, de a széttagoltság, a kicsinyes féltékenység, részben a számítás a kormányképesség lehetőségére és alacsony párttákintetelk miatt még odáig sem jutott az ellenzék három évi keserves tapasztalatok árán, hogy legalább is egy olyan ért ek ez etet tarthatott volna, amelyen minden párt jelen vau. —- Már a köztársasági! elíimök választásánál kínálkozott kitűnő alkalom arra, hogy az ellenzék k öve telese Írnek egy része megvalósulhasson. Mindenki tudja, hogy Masarykra leadott szavazatok száma csak tízzel haladta túl az érvényes elnökválasztáshoz szükségelt szavazatok számát. Könnyen el lehet képzelni, hegy mily áldozatokra lettek volna képesek a csehek azért, hogy az elnökválasztást „glafct44 keresztülivihessék, ha az ellenzék fel tudott volna emelkedni legalább az akkori helyzet magaslatára. Én akkor megkíséreltem ennek a kínálkozó alkalomnak jelentőségét és fontosságát több ellenzéki pár! előtt kimutatni, azonban törekvésem nem vezetett sikerre. A hadiikölcsőn is oly alkalom volt, ahol lehetett és kellett volna az ellenzéki egységet legalább ebben a kérdésben elérni s e kérdésnél a cseh kormánykoalíció, hia az egész ellenzék egységesen fellép,.alig bírta volna meg a te- herképességi próbát. — Azt gondolom, hogy nincs még parlament, amelyben az egyes ellenzéki pártok oly idegenek volnának egymáshoz, mint éppen a cseh parlamentben. Pedig ugyancsak volna elég dk, ami őket összekovácsolhatná. De mintha átok ülne rajtuk. Nem tudnak a közös céldk felé még csak meg sem mozdulni. Ezt észre ke® venni s mert a kormánykoalíció pártjai ezt észre iis vették, azért oly ridegek és visszautasít ók az ellenzéki jogos követelésekkel szemben s nem tekintik az ellenzéket erőnek, szervezett organizmusnak, hanem csak pártok vegyületének, amelyben egy pártnak sincs magával ragadó ereje. — A prágai parlament ellenzékének politikai éltcte nem mutat erőteljes lüktetést, az erők elaprózódnak s ez az elán ró zás a cseh kormány koalíció erejének a titka. Ha az ellenzéki pártok eddig nem tudtak egymáshoz közeledni, én nem láták semmi reményt arra, hogy ez az ellenzék minit egész, alkothasson ás elérhessen valamit az általa képviselt célok érdekében. Nem látok semmi kilátást arra, hogy akár csak oly számú ellenzéki pártot is lehessen találni egy közös kooperációra, hogy működése a cseh kormánykoalíció önkényuralmának csak némi szabályozója lehetne. — Én csak uij választások kiírásában látom a lehetőségét annak, hogy az ellenzék bizonyos kérdésekben összehozható legyen. Ha uj választások lesznek kiírva, akkor legalább Szlovenszkón remélői lehetne, hogy a választók eddigi szenvedéseik alapján a tiszta ellenzéki alapon álló kere^ztényszociaisa- a gs3BgsBg&aa«ciBaB Tárcarovatunk: Csütörtök: Schöpflin Aladár: Könyvek, írók. Péntek: Törköly A. Géza: Végrendeletünk. (Vers.) Alapy Gyula: Bírák uraiméknak az ő irgalmas sziveik. Szombat: Maróthy Jenő: A szatyor. Vasárnap: Mécs László: Csöndes esti vágy. (Vers.) S. Szigeti Vilmos: A mese vége. Az első magyar bohém — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Sziklay Ferenc dr. előadása a kassai Kér. Társ. Kör Csokonai-esíéjén „Dr. Földi sirhakna felett44 című ódájában, miután keserű szavakkal fakad ki a magyar nemzet hálátlansága miatt a „bús poéta-orvos44 iránt ezt irja: „...én vejem is csak igy Bánik hazám, bár drága vérem Érte ío!y, érte fogy, érte hűl meg. Lesz még az a kor, melybe’ felettem is Egy hiv magyarnak lantja zokogni fog, S ezt mondja népünk: Óh, miért nem Éltek ez emberi századunkban.44 Az 1796. pozsonyi d'étán lelkesedve kiált föl: „Magyar, hajnal hasad!44 És mikor megcsalódott reménységében, áthúzza az egész tyrtaeusi költeményt s e szavakat jegyzi alá keserűen: * „Ezt minap egy jámbor magyar énekelte S benne a huszadik századot képzelte!44 Az élete végén, sok nehéz csa'ódás után, ezt a prózai vallomást teszi: „Ha irok is, .aminthogy én már enélkül nem tarthatom fent létemet, irok a boldogabb maradéknak, irok a XX. vagy XXI. századnak, amelyben a magyar vagy igazán magyar lesz, vagy igazán semmi sem.44 A XX. század magyarja, mi vagyunk aposztrofá'va ezekben a sivár jelenből kivágyó, a jövöbe áhítozó sorokiban, nekünk kell igazságot szolgáltatnunk az időnap előtt született, korában meg nem értett költőnek, megkeresnünk helyét és jelentőségét az irodalmunkban s általában a magyar szellemi élet fejlődésében. * Milyen is volt a magyar közélet a XVIII. század végén? Az egész társadalmat átfogó politikai hangulat a sranda frigiai sipka s a helyébe került császári korona ellen hangolódott. Tliugut miniszter Martinovicsék szobai és papirosforradalmát vérbefojtotta s arra használta ki a nagyrafujt veszedelem-szappanbuborékokat, hogy a legmerevebb reakciót ülteti a nyakunkba. A nemesség, a fő- és középrend kötélnek áll, homokba dugott fej* jel csak az ősi konstituciót védi, azt nem látja meg, hogy a jobbágyság megtagadásával a nemzet létét fenyegeti. II. József császár, a ka’apos király nemzetellenes rendeletéinek reakciója, a nagy nemzeti felbuzdulás elhamvadt, mint annyi más magyar szal- imaláng. Már nem divat a magyar ruha, nem magyar kisgazda és a tót néppárt felé s bizonyos választási eredmények, esetteg bizonyos választási megállapodások akkor ezeket a nagy pártokat végre az itteni őslakosság közös irányú politikájának megalapozására ind Dunák. — Ma már mindinkább előtérbe lép az őslakosság egymásrau talits ágának kérdése anélkül, hogy különösen az hí élő magyar és német kisebbség ezt forszírozná. Ennek a felismerése a megimaradhatás követelménye az itteni egész őslakosságra nézve, nemcsak nemzeti és kulturális téren, de gazdasági vonatkozásban is. — Normális viszonyok közötti, kitaposott irtaikon nem kell nagy tehetség a parlamenti politikához és általában a politikai irány meghatározásához, de történelmi időikben, mint amilyenek a maiak, — a békeszerződések ellenére, sőt talán éppen ezeknek a szerződéseknek sokszoros lehetetlenségeinél fogára, — helyes politikai irányt adni egy népnek, nagy népcsoportoknak, ehhez talán már tehetség sem elegendő, hanem talán inkább iihlettség keik mely messze távlatokban a köznapi kicsinyességeken feliül ismeri fel a Célt, mely felé a népet irányítani, melynek elérésére fogékonnyá s melynek kiküzdésében iskolázottá, haroedizetté kall tenni. — A prágai parlament maii ellenzéke magán viseli általában a polgári elem politikai súlyod regénk minden ismertető vonását, az ellenzéki választók bizonyos fáradtságának anyajegyét s én nem is tartom nagy, elhatározó tettekre képesnek. Nem bizihateim benne, hogy a köznek haszna lehetne belőle. Vélemé- létesülfheíme vagy hogy az bármely parlamenti harcot képes volna kibírni, nem is véve kombinációba egy ellenzéki közösséggel szentben a cseh kormány és koalíciója okvetlenül beköve Lezendö intrikáit. — A gyógyulás, nézetem szerint, másképp mint a parlament feloszlatásával nem állhat be. Egyesek ereje megér, öd-iik anélkül, nyem az, hegy a mai ellenzéknek légié'jobb talán ahhoz volna ereje, hogy a parlament feloszlatására kényszeritáe a kormányt. — Ha ezt lega ább ezzel az egy egységes fellépésével el tudná érni az ellenzék, a választók megbocsáthatnák minden eddigi hibáját, bűnét, erő f enségét, fogyatékosságát, tökéletlenségét és meddőségét, mely működését jellemezte. — Nem szabad azonban igazságtálannalk lennem s meg kell állapítanom, hogy az ellenzék összes sikertelenségének — a háború eredményekén! bekövetkezett erőszakos politikai felfordulásban kereshető gyűlöl ségi s bizalmatlansági okokon kívül — legfőbb oka az, hogy a prágai parlament házszabályai a cseh uralom ál andósítása érdekében a szó igazi és becsületes értelmében majdnem a páriámén turizmus megtagadását jelentik. — Uj választásokból kikerülendő erő te1- jesebb ellenzéknek, mely az elődök bizonyos tapasztalataira fog támaszkodhatni, sikerülni fog a házszabályok módosításának hív érékedé sével a parlamentéi* némileg visszaadni tulajdonképpeni feladatának, az az ellenzék joggal fog tarthatni számot a választók és köztiig a kisebbségek hálájára. virtus a magyar beszéd, a külföldi főúri élet megindulásával a társadalom etikája az „ancien reg!me“ feslett erkölcsvilágához hasonul. A pikantéria, sőt a trágárság uralkodó tónus a szalonokban, mert ilyen az élet is. A magyar nő helyzete rabszolgasors. Aki többet tud vagy többet akar, mint hímezni vagy tyúkot ültetni, azt kigunyolják. Az elnyomott nőtársada'om valami ho’dvilágos szentimentalizmuson csámcsog, velük együtt a férfiak közül az elpuhult,' minden nemzetit lenéző schöngeistok. A magyar poézis az „érzékeny44 jelzőt találta ki erre a Joung-i temetőhangulatra, ez az epitetön jellemzi az egész, eialvásra készülő korszakot. Az irodalom? A magyar égen még mindig Gyöngyösi mester az uralkodó planéta az ő Murányi Vénuszával! Micsoda szegénység, hogy a köztudatba közel 150 év alatt nem tudott más, újabb poéta beivódni. De hát hol vannak Bessenyeiék nemes törekvései? Kazinczy reformátori munkássága? Virágék klasszikus rajongása? Valljuk meg ősz'ntén. papiroson, legföljebb egy pár rajongó szivében. Az idegen szellem, melyet több-kevesebb tehetséggel utánoztak s ami még nagyobb baj, elszigetelt elveken lovagolva utánoztak, a nemzet egyetemének szivéhez nem férkőzhetett soha. Akkor meg hol vannak Horváth Adóm, Dugonics s a többi nemzetiesikedő, akik a magyar szellemet akarták tovább fejleszteni? Kemények, merevek s konzervatív hagyományimádatukban fejlődésre képtelenek. Meg aztán csak a varkocs meg a sarkantyú magyar rajtuk, a köntös, a külső, a clkomyás káromkodások és a körmönfont népies szólás- módok, a lényeg, a tartalom megint csak Az Orosz Nemzeti ianács gyűlésének kulisszatitkaiból Ungvár, december 31. (Ruszinszjkói szerkesztőségünktől.) Az összeomlás után három ruszin ráda (tanács) alakult. Egy Ungváron Volosin vezetése alatt magyar orientációval, egy Huszton Bras- csajkó vezetésével és ukrán irányzattal, a harmadik pedig Eperjesen Beszkid jelenlegi kormányzó vezetésével, mely a esetiekhez való csatlakozás eszméjét képviselte. Ez a három ráda 1919 május 8-án Zsatkov os akkori kormányzó kezdeményezésére Ungváron Orosz Nemzeti Tanáccsá egyesült és kimondotta a cseh ehhez való csatlakozást. 1919 október 9-én Ungváron egy népgyü- lésen uj rádát alakítottak, melynek kezdeményezői Gagatkó és Beszkid Antal vo'tak. Ezt központi rád árnak nevezték el s elnökül Besz- k'det választották meg és kmondották, hogy a május 8-án megalakult ráda nem jogosult a ruszin nép érdekében való működésre. December 26-án az ungvári keram kai iskolában gyűltek össze a kormányzó támogatói. hogy újból megalak'tsák az Orosz Nemzeti Tanácsot. A ráda mega’akulása után annak elnökéül Macsek kassai ítélőtáblái e’nö- köfc választották meg. Alelnökök Kamlnszky, Gagatkó és Horricsíkó lettek. Titkára Fencsik István lett. A gyűlés alatt érdekes és igen jellemző incidens történt. Mikor arról volt szó. hegy Beszkid kormányzót a ráda diszelnökévé válasszák meg, háromtagú küldöttséget menesztettek a kormányzóhoz. A kü’döttség tagja’ voltak: Hadzsega Gyula dr., Fencs’k István dr. és Scsereszky. Mikor a küldöttség a gyü- lésteremből eltávozott, felállott egy Szimnlik nevű izai földmi vés és tiltakozott az ellen, hogy a küldöttség tagjai csak görög katolikusokból állanak, a pravoszlávok azonban nincsenek képviselve. Javasolta, hogy Kaba- lyuk pravoszláv pópát s küldjék ki a depu- tációba. Homicskó indítványára a gyü'és ezt el Is határozta, mire Kabalyuk pópa a küldöttség után ramodott. Pár perc múlva azonban Fencsik és Hadzsega visszatért a gyiiléete- rembe és k-jelentették. hogy Kabalyukkal nem hajlandók küldöttségbe menni. így történt aztán, hogy a kormányzóhoz csak Scseren- szjky és Kabalyuk.-rrentek el. hogy öt a magas tisztség elfogadására felkérjék. Ez az incidens, mely nagy felháborodást idézett elő, a görög katolknsok és pravoszlávok közötti ellentéteket a rádában már megalakulásaikor igen kélesitette. Gagatkóék fuzionálnak a cseh nemzeti szocialistákkal? Uagyárról jelentik: A cseh nemzeti szocialistáik és a ruszin trudova párt delegátusai a minap Beregszászban közös értekezletet tartottak. Az értekezlet a Ga- gaiílkó-féle trudova-párt* föloszlatásiát határoz tá el. A Gagatkó-páirt állítólag beolvad a cseh nemzeti szocialistáik pártjába. A fúzióról eddig hivatalos jelentést nem adtak ki, noha a két párt a Sela értesülése szerint a jövendő vá ásatásokon közösen fog föllépni. „idegenből csigázott44, jobbára német. A magyar „publicumnak értelme44 egészen mást várt, mint a régi századok kisértő igézését — a sok patikaszagu limonádé is megsavanyodott a szájakban. A költőtől nem jámbor szándékú mükedvelést várt, de elhivatottságot, a poézistől életet és jövőt! Ezt adta meg Csokonai a magyar nemzetnek, mert az összes irodalmi irányzatok jó oldalait egyesítette magában, ő egyaránt tanult a német, olasz, francia, angol Íróktól, a klasszikusokról nem is szólva, de kiküszöbölte költészetéből az összes irányok hibáját, az egyoldalúságot s az idegenből hozott szemet a nemzeti élet vadócába oltogatta be. Ebben a nagy munkában csakugyan folyt, fogyott és meghűlt a vére, ő csakugyan hozzáférkőzött a nemzet szivéhez, kapott is mindent a nemzetétől, hirt, szeretetet, elismerést, csak — kenyeret nem. Ebben van Csokonai életének nagy tragikuma, ezért merül a játékos tréfaszeretetböl és mély, „érzékeny44 létekből összetevődött, tarka egyéniség a kétségbeesés sötétségébe, ezért várja a XX. Századot, az igaz magyart, aki elismerje. * Csokonai élete kész regény, amilyet csak a legtökéletesebb művész, minden művészet örök forrása, maga az élet tud irni. Debrecenben született, november 17-én múlt 150 esztendeje, de családja nem ott gyökerezett, édes apja a Dunántúlról vándorolt be oda, mint diplomás kirurgus. Emellett a tisztes borbé'ymestcrséget is űzte s vidám kedélyességével. emberi és mesterségének értékeivel el tudta nyerni egy lörzsökös, köz-
