Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-01 / 1. (449.) szám

Mit hoz? (g.) Prága, december 31. Valamikor, amikor még cigánymuzsika ébresztett föl az újévi hajnalon, amikor még; nyugodt lelkiismerettel zárták le az emberek önmagukban az elmúlt esztendő mérlegét és friss reménységgel léptek reá áz uj év kü­szöbére, úgy röpködtek a jókívánságok, mint egy derűs reggelen a könnyüszárnyu mada­rak és igy köszönthette az ujságotfabrikáló az ünneplő embereket: uj esztendő — uj re­mény, bizakodás, kincses tarisznyája az ál­moknak és az akaratoknak. Ma, amikor teher lett morzsolni az egyrő múló éveket, amikor fáj a fej és fái a szív, ha fölébreszt a havas hajnal világossága, ma póz és affektáltság lenne uj reményeket csi­holni az uj esztendő ködös bizonytalansá­gába, cifrára kimázolt szavakkal, csinált vi­rágokkal megtűzdelt mondatkoszorukkal íöl- ékesiteni az 1924 kapuját. Ma a lereálisodott ember ir az elembe- resedett realitásokról. Ma nincs szó borról, búzáról és békességről, mert ha bort kívá­nok, akkor nem a kedvet derítő, melengető italra gondolok, de arra, ami kábít, bút és keserűséget ágyaz el, ha búzái kívánok, ak­kor följajdul a gazda és panaszosan sírja, hogy az ö munkáját az ' ) mrba szorítja le a politika és fölyicsor y > munkás, hogy az ő kenyérharapáta dr^£,í és kescni; 3a békességgel köszöntőm a holnapi évébredést, akkor majdnem olyan nevetséges lehetek, mint az a rajongó misszionárius, aki a vadak közé megy s az emberi nyelvet nem ismerő feketéknek az expresszionista művészetről tart előadást. Ma nem lehet szép szavakkal és kedves rneghajlással bókolni az uj év első napja felé, ma csali a hideg és száraz tényekből lehet kiolvasni arra a kérdésre a feleletet: mit hoz az uj esztendő? Hoz-e emberséges életet mindenki szá­mára? Bajosan. Az emberséges élet az igaz­ság élete s az igazság szekere már régen el­akadt a politika kátyus, gödrös sártengeré­ben. A politika azt hiszi magáról, hogy az emberek élete fölött álló hatalom és az em­berek élete fölé fölcihelődött politikusok azt hiszik magukról, hogy az ő akaratuk az igaz­ság. És az önhittségnek ebben a túltelített korszakában elveszti csengését minden pénz, amit valaha az igazság valutájának tartot­tunk és a politika hegemóniája alatt nyög a lélek, a leszürkitett és megnyirbált emberi törekvés. Lehet-e hinni az elkövetkezett eszten­dőben, ha körülnézünk az európai politika terepén? Lehet-e nyugodalmas élet esztende­jét várni, amikor a politika államokba töre­dezett részei a nyugodalmas egymásmelletti- ség céljai helyett a hatalmi harc íölkészüit- sége felé törtetnek? Lehet-e várni uj hajókat az uj esztendő horizontjára ma, amikor az imperialista politika két főkolomposa: Poin- caré és Benes véd- és dacszövetséget pecsé­telnek meg, amikor fölfestik egy oly hatalmi törekvés vázlatát amely Moszkva tömegé­vel, Páris rafinériájával és Prága számitó opportunizmusával végigfekszik az Északi- tengertől a Földközi-tengerig az európai sí­kon és hegyen és amellyel szemben az önvé­delem természetes érzéseiből kifakadva, az ellencsoportosulás elkövetkezése bizonyos. Lehet-e örömmel kocintani a szilveszteri po­hárral az életünkre ' és a reménységünkre, amikor azt látjuk, hogy annak az embernek a burokban született politikája kap vízumot a szabad érvényesülés utján, aki a nagypoli­tika zsonglőröd mutatványai között megfe­ledkezik és hallani sem akar arról, hogy a béke fordulópontja és kérdése ma az, mikép­pen bánnak velünk, tiprott, de politikai prob­lémát és kötelességet jelentő nemzeti kisebb­ségekkel? Lehet-e hinnünk illuzF-s ringató* zásokbajn, amikor a politikai morál sutbado- básával, a konzekvencia fölbontásával vá­sári tülekedés indult meg az orosz bolsevik! uralom kegyéért és koncesszióiért? Lehet-e jobb esztendőt várnunk, amikor kilenc nap múlva újabb vérszerződést köt a kisantant, az a politikai alakulás, amelynek célja és föl­adata a legtermészetellenesebb hatalmi erő­összetartás és a diktátori hatalom kézbentar­tása Középeurópában? Lehet-e gazdasági békét és szép, nyu­galmas, jókedvű és puihakenyeres életet vár­ni, amikor az egész világ egy nagy kérdőjel? Amikor nem tudom, mit csinál majd Macdo- r.ald, meddig alszik Amerika, mi lesz Görög­országban, hová torkolik az a folyam, amit Szófia, december 31. Gamfkov miniszter­elnök expozéjában ama tényeket fejtegetne, melyekkel Bulgária lojalitását és beíkészeré­té téti jtuttia-tita kifejezésre a nagyhatalmaik és a szomszéd államok élőt. Bulgária az egyet­len állam, mely a békeszerződésben előírt kötelezettségeknek eleget' tett, ennek ellené­ben követeli azonban a szerződésben a nép­szövetség által Bulgáriáinak biztosított jogok elismerését, különösen az Égei-tengerhez va­ló szabad kijárást és a nemzeti kisebbségi jogokat. A Mpaifikát illetően a m??tís59térel- nők a bolgár-román barátságos közeledést örömmel üdvözölte és annak a reményének adott kifejezést, hogy Görögország gazdasá­gi érdekből megtartja Bulgáriával való szo­ros összeköttetését. Ugyancsak megértéssel iparkodik közeledni Bolgárja Jugoszláviához is. Ha a szomszéd államok is barátságra tö­rekednek, sikerülni főig végre a Balkán paci­fikálása. Macedóniában el kell ismerni a ki­sebbségek jogait, hogy aztán összekötő ka­pocsként szerepelhessen a Balkán államok között. Rofctcs szófiai jugoszláv követet sürgő­sen Belgrádba hívták. Belgrád, december 31. A Gamkov beszé­Prága, december 31. Az utóbbi időben főként rákeresik ed ői kö­rökben sokat suttogtak a ruszinszikói kincs­tári fa eladásáról, valamint a földmiivelésügyi minisztériumnak egy másik üzletéről, amely annyira kedvezőtlen a kiímcsitiálnra nézve, hogy miaJta konfliktus támadt a minis zterium és a besztercebányai erdőlgazgatóság között. A L idővé Noviny most érdekes részleteket kö­zöl az utóbbi ügyről. A rózsahegyi Krajská Drevodorábajuci részvénytársaság, amely a pozsonyi Duna- bank érdekkörébe tartozik, ajánlatot tett a kincstárnak a gáspárdi fűrész hat évi bérle­tére és 75,000 köbméter rönkfa vételére néz­ve. Az ajánlat szerint a vállalat évi 80,000 koronát fizetne a fűrész bérletéért, míg a be- rusbázai és vaczoki erdőgomdnokság terüle­tén lévő fát 40, a miihálytelekii erdőgondnok­ság területén pedlig 32 koronáért venné át köbméterenként. Erdő-közön kétfcereties fű­részt építene a társaság, amely a mihályte­leki erdögondinokság területén fekvő fából évenként 25,000 köbmétert termelne ki. A vételár kifizetése úgy történnék, hogy a számlázott összeg egybanmad részét hat hó­napon belül, a másik részletét kilenc, harma­dik részletét pedlig egy esztendőn belül fizet­né ki a vállalat. A szerződésben megállapított vételár addTg marad érvényben, amiig a koro­Spanyol- és Olaszország szövetsége dagasz­tott föl, hogyan terem meg a béke kalásza a magyar ugaron és mi lesz a német néppel, amelyet úgy bunkóz a győzelem jogán dári- dózó politika, mint a részeg ember az útjába került f.atuskót? És mit hozhat az uj év itt, nálunk, ahol Englis szerint a demokrácia oligarchiája ural­kodik, ez a modern politikai fából-vaskarika s ahol a természetes politikai törekvések fölé jeges burkot vont a koalíció örökdecembere? Mit hozhat az uj év? — Ennél kemé­nyebb, kérdésesebb kérdés nincs, nem volt és csak akkor lehet, ha továbbra is igy él az élet és igy vesznek a remények a semmibe, a megsemmisülésbe. grádiban azonnal miniszter tanácsi ülést tar­tottak, melyen Ninesics referált a bolgár kor­mány magatartásáról. Cankov kijelentései Macedóniáról a bel­grádi közvéleményben általános felháboro­dást keltettek. A lapok határozottabban visz- szautasitják a bolgár kormány „nem korrekt" magatartását, mellyel az SHS-ksrályság bel- ügyeibe avatkozott. Szófia, december 30. Cirill herceg, Borils kk*r$ly fivér?, aki Kcbmrg Ferdnárad cárral együtt száműztek volt annak idején, Szófiába érkezeit:. A herceg bolgár útlevéllel jött Be­csen, Bukaresten és Ruszosukon keresztül. Cirill herceg a király kívánságára érkezett haza és diplomáciai körök lehetségesnek tart­ják, hogy Bulgária prezumílv trónörökösének fogják proklamákm. Belgrád, december 31. Cirill hercegnek Bulgáriába való visszatérését a jugoszláv kormány illojáfe lépésnek tekinti. A kisian- tamt államai emiatt' jegyzékváltásba bocsát­koztak, melynek során Cseh-Szlovákia szo­lidaritásáról biztosította a jugoszláv kor­mányt. Az ügy szóba kerül a januári konfe­rencián i'S. zennyoíc frankot. A vállalat a szükséges óva­dékot, továbbá az első faátadás alkalmával lefizetendő másfélmillió korona fejében duma- bank betétikönyveket helyezne letértbe. Az ajánlatot* junius 12-én küldték el a iöldimwelásügyi minisztériumnak, amely ezt három naip múlva elfogadta. A besztercebá­nyai állami erdöigazgatóság az erről szóló értesítési! junius 19-én kapta meg, miire jú­nius 25-én a szerződés egyes pontjaira néz­ve rendkívül éles előterjesztést küldött föl Prá­gába, amely szomorú fényt vet a miniszté­rium teljes tájékozatlanságára. Az erdőiigaz­gatóság előterjesztése hivatkozik arra, hogy a mihály t eleki erdő gondnokság területén már két fűrész van, amelyeket a termelés nem képes kielégíteni, továbbá kifogásolja, hogy a kincstár a fáért csak hónapok múlva kapja meg a pénzt1, amiből az következik, ho'gy a minisztérium rendkívül jóakarattal viseltetik a társaság iránt. Majd kifogásolja az előter­jesztés a túl alacsony vételárat és annak a svájci frank árfolyamától való függővé téte­lét, noha a dollár vagy az angol font sokkal megfelelőbb összehasonlítási alap volna. Vé­gül pdliig helyteleníti a földmivelésügyi mi­nisztérium eljárását azért is, mert nem ra­gaszkodik egy nagy pénzintézet garancia iá­hoz, noha az üzlet nagysága ezt megköve­telné. a rózsahegyi társaság a pozsonyi Duna- bank alvállalata, amelynek nacionalizálása után Hodzsa Milán földmivelésügyi minisz­ter lett az igazgatója, aki ezt az állását is­mét el fogja foglalni akkor, ha már nem lehet miniszter. Következés: A rózsahegyi Krajská Dre- ^odorábajud részvénytársaság rendkívül kedvezőtlen ajánlatát azért fogadják el, mert a földlmivelésügyi miniszter közvetve érde­kelve van e váliaíiat üzleteiben. A Louvre-mozl és a szeszpanama A Socíalista egyik legutóbbi cikke egy Kis fénysugárt lövel a még mindig rejtélyes szeszpanamára. A lap szerint a Louvre-mozi- nak, amely a cseh munkásközösség tulajdo­na, szintén részesedni kellett volna a szesz- pénzeikből. Ennek a mumikásközösségnek el­nöke pedlig Stastny Ferdiinánd szenátor, tit­kára pedig Tucsny közműnk aiigyi miniszter, ami igen sókat megmagyaráz. Mi magyar Mpissfi az ellenzék eggttiímlkMéseröl Prága, december 31. Karácsonyi számunkban négy vezető német politikus ny latkozata jelent meg az ellenzék együttműködéséről. Ezek a nyilatkozat, k nagy feltűnést keltettek és napokon át iog- !alkottatták a cseh sajtót, amely a káröröm­nek látható jeleivel kiséri az ellenzéki ko- operáoó nehéz vajúdását. A koalíciós lapok­nak ez a káröröme azonban legjobban mu­tatja, hogy a másik oldalon mennyire félnek az ellenzék egységes föllépésétől és ha más­ért nem, hát ezért állandóan napirenden kell tartani ezt a rendkívül fontos politikai kér­dést. Az egységes front kialakulása \ minden esetre nagy nehézségekben ütközik, de a ne­hézségeket — nézetünk szerűt — le lehet győzni, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit akarunk és hogy a közös célt miképpen lehet elérni. A P. M. H. ezért újból és újból foglalkozni kíván tehát a fölvetett gondolattal és a német politikusok után ez alkalommal két magyar képviselőt szólaltat meg, akiknek nyilatkozatai itt következnek: Lelley Jenő dr. — Valamennyi ellenzéki párt kooperáció­járól mindig szó tehet, sőt állandóan vannak is megbeszélések ezirárnyban. A dolog termé­szete szerint magától adódik, hogy az ellen­zék iparkodik a kormánytöbbséggel szemben minél hatékonyabban érvényesülni s ez hoz­za magával, hogy a kooperáció terve állan­dóan felszínen van s felszínen is fog maradni. —- A kooperáció formája már sokkal ne­hezebb kérdés. Mert ha a forrnia meg volna, akikor a kooperáció szükségességének tudata mellett már meg volna maga a kooperáció is. itt sok az akadály. Azt hiszem, hogy magá­nak a kooperáció lehetőségének teszek szol­gálatot, ha nézetemet — egészen egyéni vé- íeményemeíi — köteles nyíltsággal kimondom. Elvégre eléiikéztünk oda, ahol az igazság megismerése csak tisztító hatással lehet. — Az ellenzék németekből, szlovákokból és magyarokból áll. — A németség a szociáldemokrata és pol' gáti pártokra (régi német pártámén ti szövet­ség) oszlik. A kettő közöti nagy a világnézeti különbség, amelynek áthidalása szinte lehe­tetlen. Legfeljebb arról lehet szó, hogy adott esetekben, speciális kérdésekben tegyenek át **#4*4*«*44+»**««««««»*****»*«-«*«»»***»»»*«««*4« 100 cseií-sil. Koronáén fizettek ma, december 31-én: Zürichben 16.675 svájci frankot Budapesten 62 000.— magyar koronát Bécsben 207000.— osztrák koronát ! ReHinben I2M0(!0Ö(1!)Ö(10.— német márkát na zürichi árfolyama nem haladja meg a tii­A Lidové Noviny rámutat arra. hog szttmanli «sar«i zsel»n«ai»ááirr<nfl e&utttfM ist Bolgár-jugoszláv marakodás a macedóniai koncon dérői érkezett távirati jelentés hírére Bel­h fölümiYtiésügtji minisztérium nagyszert íaOzletei Miért fogadja el fíodzsa a rózsahegyi Fafeldolgozó r.-t kedvezőtlen ajánlatot — Egy mozi és a szeszpénzek J ^jRÁGrTtr lU I. {441.) nim ^ Prága, kedd, 1924 j'anuár 1 ^^iflBr negyedévre ^ hónapra | W ^£S&' Jjffl Jgw J&j ~~ ®zer^e®zt,^8^e: II-, Stő­^88^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents