Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-01 / 1. (449.) szám
Mit hoz? (g.) Prága, december 31. Valamikor, amikor még cigánymuzsika ébresztett föl az újévi hajnalon, amikor még; nyugodt lelkiismerettel zárták le az emberek önmagukban az elmúlt esztendő mérlegét és friss reménységgel léptek reá áz uj év küszöbére, úgy röpködtek a jókívánságok, mint egy derűs reggelen a könnyüszárnyu madarak és igy köszönthette az ujságotfabrikáló az ünneplő embereket: uj esztendő — uj remény, bizakodás, kincses tarisznyája az álmoknak és az akaratoknak. Ma, amikor teher lett morzsolni az egyrő múló éveket, amikor fáj a fej és fái a szív, ha fölébreszt a havas hajnal világossága, ma póz és affektáltság lenne uj reményeket csiholni az uj esztendő ködös bizonytalanságába, cifrára kimázolt szavakkal, csinált virágokkal megtűzdelt mondatkoszorukkal íöl- ékesiteni az 1924 kapuját. Ma a lereálisodott ember ir az elembe- resedett realitásokról. Ma nincs szó borról, búzáról és békességről, mert ha bort kívánok, akkor nem a kedvet derítő, melengető italra gondolok, de arra, ami kábít, bút és keserűséget ágyaz el, ha búzái kívánok, akkor följajdul a gazda és panaszosan sírja, hogy az ö munkáját az ' ) mrba szorítja le a politika és fölyicsor y > munkás, hogy az ő kenyérharapáta dr^£,í és kescni; 3a békességgel köszöntőm a holnapi évébredést, akkor majdnem olyan nevetséges lehetek, mint az a rajongó misszionárius, aki a vadak közé megy s az emberi nyelvet nem ismerő feketéknek az expresszionista művészetről tart előadást. Ma nem lehet szép szavakkal és kedves rneghajlással bókolni az uj év első napja felé, ma csali a hideg és száraz tényekből lehet kiolvasni arra a kérdésre a feleletet: mit hoz az uj esztendő? Hoz-e emberséges életet mindenki számára? Bajosan. Az emberséges élet az igazság élete s az igazság szekere már régen elakadt a politika kátyus, gödrös sártengerében. A politika azt hiszi magáról, hogy az emberek élete fölött álló hatalom és az emberek élete fölé fölcihelődött politikusok azt hiszik magukról, hogy az ő akaratuk az igazság. És az önhittségnek ebben a túltelített korszakában elveszti csengését minden pénz, amit valaha az igazság valutájának tartottunk és a politika hegemóniája alatt nyög a lélek, a leszürkitett és megnyirbált emberi törekvés. Lehet-e hinni az elkövetkezett esztendőben, ha körülnézünk az európai politika terepén? Lehet-e nyugodalmas élet esztendejét várni, amikor a politika államokba töredezett részei a nyugodalmas egymásmelletti- ség céljai helyett a hatalmi harc íölkészüit- sége felé törtetnek? Lehet-e várni uj hajókat az uj esztendő horizontjára ma, amikor az imperialista politika két főkolomposa: Poin- caré és Benes véd- és dacszövetséget pecsételnek meg, amikor fölfestik egy oly hatalmi törekvés vázlatát amely Moszkva tömegével, Páris rafinériájával és Prága számitó opportunizmusával végigfekszik az Északi- tengertől a Földközi-tengerig az európai síkon és hegyen és amellyel szemben az önvédelem természetes érzéseiből kifakadva, az ellencsoportosulás elkövetkezése bizonyos. Lehet-e örömmel kocintani a szilveszteri pohárral az életünkre ' és a reménységünkre, amikor azt látjuk, hogy annak az embernek a burokban született politikája kap vízumot a szabad érvényesülés utján, aki a nagypolitika zsonglőröd mutatványai között megfeledkezik és hallani sem akar arról, hogy a béke fordulópontja és kérdése ma az, miképpen bánnak velünk, tiprott, de politikai problémát és kötelességet jelentő nemzeti kisebbségekkel? Lehet-e hinnünk illuzF-s ringató* zásokbajn, amikor a politikai morál sutbado- básával, a konzekvencia fölbontásával vásári tülekedés indult meg az orosz bolsevik! uralom kegyéért és koncesszióiért? Lehet-e jobb esztendőt várnunk, amikor kilenc nap múlva újabb vérszerződést köt a kisantant, az a politikai alakulás, amelynek célja és föladata a legtermészetellenesebb hatalmi erőösszetartás és a diktátori hatalom kézbentartása Középeurópában? Lehet-e gazdasági békét és szép, nyugalmas, jókedvű és puihakenyeres életet várni, amikor az egész világ egy nagy kérdőjel? Amikor nem tudom, mit csinál majd Macdo- r.ald, meddig alszik Amerika, mi lesz Görögországban, hová torkolik az a folyam, amit Szófia, december 31. Gamfkov miniszterelnök expozéjában ama tényeket fejtegetne, melyekkel Bulgária lojalitását és beíkészerété téti jtuttia-tita kifejezésre a nagyhatalmaik és a szomszéd államok élőt. Bulgária az egyetlen állam, mely a békeszerződésben előírt kötelezettségeknek eleget' tett, ennek ellenében követeli azonban a szerződésben a népszövetség által Bulgáriáinak biztosított jogok elismerését, különösen az Égei-tengerhez való szabad kijárást és a nemzeti kisebbségi jogokat. A Mpaifikát illetően a m??tís59térel- nők a bolgár-román barátságos közeledést örömmel üdvözölte és annak a reményének adott kifejezést, hogy Görögország gazdasági érdekből megtartja Bulgáriával való szoros összeköttetését. Ugyancsak megértéssel iparkodik közeledni Bolgárja Jugoszláviához is. Ha a szomszéd államok is barátságra törekednek, sikerülni főig végre a Balkán pacifikálása. Macedóniában el kell ismerni a kisebbségek jogait, hogy aztán összekötő kapocsként szerepelhessen a Balkán államok között. Rofctcs szófiai jugoszláv követet sürgősen Belgrádba hívták. Belgrád, december 31. A Gamkov beszéPrága, december 31. Az utóbbi időben főként rákeresik ed ői körökben sokat suttogtak a ruszinszikói kincstári fa eladásáról, valamint a földmiivelésügyi minisztériumnak egy másik üzletéről, amely annyira kedvezőtlen a kiímcsitiálnra nézve, hogy miaJta konfliktus támadt a minis zterium és a besztercebányai erdőlgazgatóság között. A L idővé Noviny most érdekes részleteket közöl az utóbbi ügyről. A rózsahegyi Krajská Drevodorábajuci részvénytársaság, amely a pozsonyi Duna- bank érdekkörébe tartozik, ajánlatot tett a kincstárnak a gáspárdi fűrész hat évi bérletére és 75,000 köbméter rönkfa vételére nézve. Az ajánlat szerint a vállalat évi 80,000 koronát fizetne a fűrész bérletéért, míg a be- rusbázai és vaczoki erdőgomdnokság területén lévő fát 40, a miihálytelekii erdőgondnokság területén pedlig 32 koronáért venné át köbméterenként. Erdő-közön kétfcereties fűrészt építene a társaság, amely a mihályteleki erdögondinokság területén fekvő fából évenként 25,000 köbmétert termelne ki. A vételár kifizetése úgy történnék, hogy a számlázott összeg egybanmad részét hat hónapon belül, a másik részletét kilenc, harmadik részletét pedlig egy esztendőn belül fizetné ki a vállalat. A szerződésben megállapított vételár addTg marad érvényben, amiig a koroSpanyol- és Olaszország szövetsége dagasztott föl, hogyan terem meg a béke kalásza a magyar ugaron és mi lesz a német néppel, amelyet úgy bunkóz a győzelem jogán dári- dózó politika, mint a részeg ember az útjába került f.atuskót? És mit hozhat az uj év itt, nálunk, ahol Englis szerint a demokrácia oligarchiája uralkodik, ez a modern politikai fából-vaskarika s ahol a természetes politikai törekvések fölé jeges burkot vont a koalíció örökdecembere? Mit hozhat az uj év? — Ennél keményebb, kérdésesebb kérdés nincs, nem volt és csak akkor lehet, ha továbbra is igy él az élet és igy vesznek a remények a semmibe, a megsemmisülésbe. grádiban azonnal miniszter tanácsi ülést tartottak, melyen Ninesics referált a bolgár kormány magatartásáról. Cankov kijelentései Macedóniáról a belgrádi közvéleményben általános felháborodást keltettek. A lapok határozottabban visz- szautasitják a bolgár kormány „nem korrekt" magatartását, mellyel az SHS-ksrályság bel- ügyeibe avatkozott. Szófia, december 30. Cirill herceg, Borils kk*r$ly fivér?, aki Kcbmrg Ferdnárad cárral együtt száműztek volt annak idején, Szófiába érkezeit:. A herceg bolgár útlevéllel jött Becsen, Bukaresten és Ruszosukon keresztül. Cirill herceg a király kívánságára érkezett haza és diplomáciai körök lehetségesnek tartják, hogy Bulgária prezumílv trónörökösének fogják proklamákm. Belgrád, december 31. Cirill hercegnek Bulgáriába való visszatérését a jugoszláv kormány illojáfe lépésnek tekinti. A kisian- tamt államai emiatt' jegyzékváltásba bocsátkoztak, melynek során Cseh-Szlovákia szolidaritásáról biztosította a jugoszláv kormányt. Az ügy szóba kerül a januári konferencián i'S. zennyoíc frankot. A vállalat a szükséges óvadékot, továbbá az első faátadás alkalmával lefizetendő másfélmillió korona fejében duma- bank betétikönyveket helyezne letértbe. Az ajánlatot* junius 12-én küldték el a iöldimwelásügyi minisztériumnak, amely ezt három naip múlva elfogadta. A besztercebányai állami erdöigazgatóság az erről szóló értesítési! junius 19-én kapta meg, miire június 25-én a szerződés egyes pontjaira nézve rendkívül éles előterjesztést küldött föl Prágába, amely szomorú fényt vet a minisztérium teljes tájékozatlanságára. Az erdőiigazgatóság előterjesztése hivatkozik arra, hogy a mihály t eleki erdő gondnokság területén már két fűrész van, amelyeket a termelés nem képes kielégíteni, továbbá kifogásolja, hogy a kincstár a fáért csak hónapok múlva kapja meg a pénzt1, amiből az következik, ho'gy a minisztérium rendkívül jóakarattal viseltetik a társaság iránt. Majd kifogásolja az előterjesztés a túl alacsony vételárat és annak a svájci frank árfolyamától való függővé tételét, noha a dollár vagy az angol font sokkal megfelelőbb összehasonlítási alap volna. Végül pdliig helyteleníti a földmivelésügyi minisztérium eljárását azért is, mert nem ragaszkodik egy nagy pénzintézet garancia iához, noha az üzlet nagysága ezt megkövetelné. a rózsahegyi társaság a pozsonyi Duna- bank alvállalata, amelynek nacionalizálása után Hodzsa Milán földmivelésügyi miniszter lett az igazgatója, aki ezt az állását ismét el fogja foglalni akkor, ha már nem lehet miniszter. Következés: A rózsahegyi Krajská Dre- ^odorábajud részvénytársaság rendkívül kedvezőtlen ajánlatát azért fogadják el, mert a földlmivelésügyi miniszter közvetve érdekelve van e váliaíiat üzleteiben. A Louvre-mozl és a szeszpanama A Socíalista egyik legutóbbi cikke egy Kis fénysugárt lövel a még mindig rejtélyes szeszpanamára. A lap szerint a Louvre-mozi- nak, amely a cseh munkásközösség tulajdona, szintén részesedni kellett volna a szesz- pénzeikből. Ennek a mumikásközösségnek elnöke pedlig Stastny Ferdiinánd szenátor, titkára pedig Tucsny közműnk aiigyi miniszter, ami igen sókat megmagyaráz. Mi magyar Mpissfi az ellenzék eggttiímlkMéseröl Prága, december 31. Karácsonyi számunkban négy vezető német politikus ny latkozata jelent meg az ellenzék együttműködéséről. Ezek a nyilatkozat, k nagy feltűnést keltettek és napokon át iog- !alkottatták a cseh sajtót, amely a kárörömnek látható jeleivel kiséri az ellenzéki ko- operáoó nehéz vajúdását. A koalíciós lapoknak ez a káröröme azonban legjobban mutatja, hogy a másik oldalon mennyire félnek az ellenzék egységes föllépésétől és ha másért nem, hát ezért állandóan napirenden kell tartani ezt a rendkívül fontos politikai kérdést. Az egységes front kialakulása \ minden esetre nagy nehézségekben ütközik, de a nehézségeket — nézetünk szerűt — le lehet győzni, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit akarunk és hogy a közös célt miképpen lehet elérni. A P. M. H. ezért újból és újból foglalkozni kíván tehát a fölvetett gondolattal és a német politikusok után ez alkalommal két magyar képviselőt szólaltat meg, akiknek nyilatkozatai itt következnek: Lelley Jenő dr. — Valamennyi ellenzéki párt kooperációjáról mindig szó tehet, sőt állandóan vannak is megbeszélések ezirárnyban. A dolog természete szerint magától adódik, hogy az ellenzék iparkodik a kormánytöbbséggel szemben minél hatékonyabban érvényesülni s ez hozza magával, hogy a kooperáció terve állandóan felszínen van s felszínen is fog maradni. —- A kooperáció formája már sokkal nehezebb kérdés. Mert ha a forrnia meg volna, akikor a kooperáció szükségességének tudata mellett már meg volna maga a kooperáció is. itt sok az akadály. Azt hiszem, hogy magának a kooperáció lehetőségének teszek szolgálatot, ha nézetemet — egészen egyéni vé- íeményemeíi — köteles nyíltsággal kimondom. Elvégre eléiikéztünk oda, ahol az igazság megismerése csak tisztító hatással lehet. — Az ellenzék németekből, szlovákokból és magyarokból áll. — A németség a szociáldemokrata és pol' gáti pártokra (régi német pártámén ti szövetség) oszlik. A kettő közöti nagy a világnézeti különbség, amelynek áthidalása szinte lehetetlen. Legfeljebb arról lehet szó, hogy adott esetekben, speciális kérdésekben tegyenek át **#4*4*«*44+»**««««««»*****»*«-«*«»»***»»»*«««*4« 100 cseií-sil. Koronáén fizettek ma, december 31-én: Zürichben 16.675 svájci frankot Budapesten 62 000.— magyar koronát Bécsben 207000.— osztrák koronát ! ReHinben I2M0(!0Ö(1!)Ö(10.— német márkát na zürichi árfolyama nem haladja meg a tiiA Lidové Noviny rámutat arra. hog szttmanli «sar«i zsel»n«ai»ááirr<nfl e&utttfM ist Bolgár-jugoszláv marakodás a macedóniai koncon dérői érkezett távirati jelentés hírére Belh fölümiYtiésügtji minisztérium nagyszert íaOzletei Miért fogadja el fíodzsa a rózsahegyi Fafeldolgozó r.-t kedvezőtlen ajánlatot — Egy mozi és a szeszpénzek J ^jRÁGrTtr lU I. {441.) nim ^ Prága, kedd, 1924 j'anuár 1 ^^iflBr negyedévre ^ hónapra | W ^£S&' Jjffl Jgw J&j ~~ ®zer^e®zt,^8^e: II-, Stő^88^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
