Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-19 / 287. (440.) szám

55 Szerda, december 19. A k©alieié nem üsd megegyezni a házi cselédek betegségbiztosításáról Prága, december 18. Lidové Noviny szerint a.koalíciós pár­tok már megegyeztek a házi cselédek beteg­biztosításának ügyében. A lap szerint a ja­vaslatot a kormány már a szerdai ülésen elő­terjeszti. Ezzel szemben a Ceské Slovo úgy tudja, hogy a koalíciós pártok között még mindig igen nagy véleményeltérések vannak a novella tekintetében. Ez a lap egyébként kétségesnek tartja, hogy a szenátus néhány javaslatot, például az építkezési mozgalom támogatásáról, valamint a vagyondézsmáról szóló javaslatokat még karácsony előtt le tudja tárgyaim, mivel pedig a kormány ja­nuárban nemi akarja összehivatni a parlamen­tet, törvényenkivüli állapot következnék be a terminált javaslatokra nézve. Csicserin amerikai-orosz tárgyalásokat javasol London, december 18. Reuter jelenti Newyorfcból: Csicserin jegyzéket intézett GooMdigse elnökhöz, mely a szövi e & ormány válaszát tartalmazza az elnöknek a kongnesz- szuson tett kijelentéseire. A jegyzék szerint a szovjetlkormáiny minden lehetőt megtesz-, amennyiben az Oroszország tekintélye és ér­dekei megengedik, hogy az Egyesült Álla­mok és Oroszország között a barátságos vi­szonyt megteremtsék. Csicserin az elnök ál­tal a kongresszuson megemlített összes pro­blémák megvitatását indítványozza. Moszkva, december 18. Politikai körök­ben élénken kommentálják Csicserinnék az az amerikai kormányhoz intézett jegyzékét, mely válasz Coolidge elnök üzenetére. A 'szovjetkormány a jegyzékben kijelenti, hogy óhajtja a barátságos viszony létesítését Ame­rikával a kölcsönös bizalom alapján. Ragasz­kodik azonban ahhoz, hogy a tárgyalások an­nak kölcsönös garantálása mellett történjék, hogy egyik állam se avatkozik bele a másik belügyeibe. A szovjetkormány a kártalaní­tási igényeket hajlandó kedvezően elbírálni, de csak a kölcsönösség elve alapján. Á népszövetség októberben felszólította a szovjetkormányt, hogy' küldjön ki tenge­részet] szakértőt a Washington szerződés fö­lülvizsgál ására kiküldött tengerészeti albi­zottság konferenciájára, mely január 21-én Genfben kezdi meg üléseit. Csicserin kül­ügyi népbiztos erre közölte a népszövetség­gel, hogy a szovjetkormány hajlandó részt- venni a leszerelésről folytatandó tárgyaláson és kiküldi képviselőit, azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a konferenciát ne Svájcban tart­sák meg, Budapes, december 18. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonje- lentése.) A kölcsön ügyében a döntés a köz­bejött karácsonyi ünnepek és amiatt, hogy a komplikált anyag tárgyalása hosszabb időt igényel, januárra tolódott ki. A fölmerült el­lentétek lényegtelenek és kiküszöbölhetők. Az angol álláspont az, hogy a kölcsönből sem­mi sem fordítható jóvátétel] célokra és hogy a jóvátétel kérdését a kölcsön törlesztéséinek idejére ki kell kapcsolni. Ezzel szemben a kis- antant a kölcsönt össze akarja kapcsolni a jó­vátétellel. A nehézségek a második jegyző­könyv körül forognak fönn. Az angolok azt kívánják, hogy Magyar- ország a jóvátétel ügyében ugyanolyan kedvező elbánásban részesüljön, mint Ausztria és minden jóvátétel! fizetést a kölcsön törlesztésének egész időszakára függesszenek föl. Ezzel az állásponttal szemben a kisantaní heves ellenállást fejt ki. A Times mai számá­ban úgy véli, bőgj* nagy nehézségek származnának abból, ha a magyar kölcsönt elodáznák. Angliában senki sem jegyezne kölcsönt mindaddig, Moszkva, december 18. (Rosta.) Janson, az orosz—olasz tárgyalások orosz megbí­zottja, Moszkvából való elutazása előtt kije­lentette, hogy Olaszországnak az orosz kér­désben elfoglalt álláspontja összefüggésben van az olasz külpolitikának Önállóvá válásá­val, amelynek utján Olaszország meg akar szabadulni attól az alárendelt szereptől, ame­lyet eddig Angliává és Franciaországgal szemben játszott. Olaszország igyekszik be­folyását növelni a Földközi Tengeren és kö­zeledik azokhoz" az államokhoz, amelyekkel együtt nemzetközi hatalmi blokkot alkothat­na. Ez az oka az Oroszorszghoz való köze­ledésnek is, amelynek e mellett természete­sen gazdasági okai is varinak. Olaszország piacot keres iparcikkei számára, mert ipara körii! van zárva, Janson nyilatkozata végén kijelentette, hogy már most befejezett tény­nek tekinthető az orosz—olasz hivatalos érintkezés megteremtése. Franciaország* és a román-orosz tárgyalások Paris, december 18. A francia kormánypoli­tikái körök élénk figyelemmel kisérik a román- orosz tárgyalásokat. Nagy örömmel vennék, ha Oroszország elismerné a Besszarábia fölötti ro­mán szuverénitást. íia a tárgyalások a politikai k.'rdések tekintetében döntő stádium-iá kerti neK, akkor Franciaországnak gondja lesz rá, hogy meg­ismertesse Romániával a francia álláspontot. A francia tőke érdeklődik Oroszország* Iránt Moszkva, december 18. (Rosta.) Skobe- lev, az orosz szovjetkormány párisi kereske­delmi képviselője újságíróknak kijelentette, hogy az orosz—francia kereskedelmi érintke­zés az utóbbi időben eredményesen fejlődik, ami annak köszönhető, hogy az orosz keres­kedelmi képviselőknek sikerült a francia ke­reskedővilág bizalmát fölkelteni. Francia ke­reskedők máris nyújtanak hitelt Oroszor­szágnak s a francia pénzügyi körök már fog­lalkoznak a francia tőke Oroszországban va­ló plaszirozásának és koncessziók elnyerésé­nek kérdésével. Ünnep előtti csönd a magyar belpolitikában Budapest, december 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A nemzetgyűlés mai rövid ülésén az indemnitás tárgyalására kimondották a sürgősséget, majd folytatták a javaslat álta­lános vitáját, amelynek során Györki Imre szociáldemokrata határozati javaslatot ter­jesztett be, hogy a kormány haladéktalanul nyújtsa be az általános, titkos, nőkre is ki­terjedő választójog javaslatát. Vibar a ruszin agrárpártban Az elnökség önkényesen megváltoztatta a párt elnevezését — A mármarosiak elégedet­lensége tettekben Is megnyilvánult Munkács, december 18. (Saját tudósítónk távirata.) A kárpát- orosz" köztársasági íöldrnivespárt végrehajtó bizottsága szombaton reggel kilenc órától dél­után négy óráig szakadatlanul ülésezett Munkácson. A végr eh aj t ób izort s ág ülésének lefolyása igen- viharos lehetett, mivel a párt elégedetlenkedő részének mostanában - sokat emlegetett hangadója: Kustyák János hiusztn titkár tárgyalás közben az utcára szaladt és a falról leverte a partjelző táblát, amely az országos agrárprhal való teljes egybeolva­dást ieezte. A tábla föláfása ugyanis oroszul igy hangzik: „Republikan-ska zemedeiska partja v Podkarpatsko-j Russi“. Csehül pedig pedig: „Republikanská stara zemedelského a maloTolnického lidu v Podkarpatskej Russi“. Ebből az elnevezésből kitűnik, hogy a párt egybeolvadt a cseh agrárpárttal és annak ruszénszkói fiókjává degradálódott, míg az eredeti elnevezés világosan - kifejezte a párt önálló, . kárpátorosz jellegét. Az elnökség tehát prágai nyomásra a vé-greiha-jtó- h aj tóbizottság megkerülésével önkényesen megváltoztatta a párt nevét. A megütközést keltő eset bizonysága szerint a mestersége­sen egyesített pártban az egység nagyon gyönge lábon áll és rövidesen fordulat követ- kezhetik be, mert az autonómisták nem íiirik tovább tétlenül, hogy követeléseik teljesíté­sét folyton halogassák. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, Wgy minden kávéháziban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot. Hifii János szerencséje — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Schöpfíin Aladár Az öreg báróné már kezdett kissé türel­metlenkedni — Lassan megy ez a dolog ezzel a Kitti­vel — mondta a lányának. — Mit tehetek róla? — feleit kedvetlenül Irma bárónő. — Nem kérhetem ón meg, hogy vegyen el. — No jó, de ügyeskedni azért lehetne, kicsit jobban siettetni — zsörtölődött' a gon­dos, jó anya. — Addig nyúlik majd a dolog, amiig egyszer csak közbejö valami. Az ilyen ügy sohase biztos mindaddig, aorg az oltár­tól el nem jöttünk. Mit csinálsz, ha nem si­kerül? Ha nincs az az ötletem az egyesület­tel, nem tudom, mii csinálnánk máris. Ezzel legalább ki lehet főzni Kittiből egy pár ga­rast!, bár a felét ennek is mindig az a csirke­fogó Vasady rakja zsebre. — Az a baj, —- mondta I-ntnia bárónő, hogy ez a szegény Kitti túlságosan jóhisze­mű. Olyan becsületes, jó fin, hogy szinte már sajnálom. Csupa tiszteletből nem mer házas­ságra gondolni. —- Hát’ tenni kell róla, hogy gondoljon rá. A tiszteletből nem lehet megélni! Irma bárónő azonban azt gondolta, hogy Kitti János még nincs eléggé megfőzve. Ez­ért egyelőre elhal asz te) t tá.k a döntőtámadást rövid időre. Az uzsonnák közben Kitti János a báró­nők révén néhány nagyon előnyös ismeret­ségre tett szert. Különösen teliszett neki egy nagyon impozáns külsejű, simára beretvált képű idősebb ur, aki monokliját a szemére csapva állt meg egyik nap az asztaluknál és kordiáin; bókkal üdvözölte a hölgyeket. — Csókolom a kezüket, hölgyeim... De rég nem láttam magukat, hogy vannak? Aztán Kitti Jánoshoz fordult és kezet nyújtva bemutatkozott neki: — Szerecs-eny Im-re császári és királyi kamarás. Kitti János mód nélkül megtisztelve állt föl és mondta a nevét. — Kitti? A torontáli Kittekből? Kifli János soha a hírét sem hallotta, hogrr Taron tálban miféle Kittiek vannak, de nem mert nemet mondani. Mormogott valamit, amit arra is lehetett érteni, hogy igenis, a torontáli Kittiekből való. — Ismerem jól az atyafiságodat. Az öreg Kitti Jakabbal együtt vadásztaim nem egy­szer a főispánnál. Derék ember, bár lőni nem tud. Tehát szervusz Öcsém. Kitti meghatottsága még jobban fokozó­dott Egy császári és királyi kamarás, aki öt itt, a nyilvánosság előtt letegezi! A kamarás a hölgyeik kérdéseire elmond­ta, hogy most ő is Pesten lakik. — Rájöttem, — mondta erélyesen — hogy nem való az embernek csak úgy vesz­tegetni az idejét. Kei valamit tenni ezért a szerencsét!cn országért. —- Politikával foglalkozol, méltóságos uram? — kérdezte Kitt János olyan vakme­rőséggel, amelytől maga is megdöbbeni. Szerecseny Imre császári és királyi ka­marás megvető mozdulatot tett. — Nem öcsém, anyára még nem vagyok. A Szerecsenyeik csak egyszer foglalkoztak politikával, amikor ősünk, Árpád, szavazott a pusztaszeri gyűlésen. Azóta nálunk családi tradíció nem politizálni. Én a közgazdasági Jenen akarom szolgálni a közügyet. Egy nagy banknak állottam az élére. — Mit mond maga, Szerecseny? — kér­dező az öreg bárónő és nem tudta, neves- sen-c vagy komolyan vegye. — Maga bank- igazgató lett? — Parancsára, kedves báróné — feleli Szerecseny szigorú tekintettel. — Azt hiszi, ebben van valami csodálni való. Szandeczky báróné zavarba jött a szi­gorú tekintettől. Nem tudott) mit felelni. Sze­recseny most már Irma bárónő és Kitti felé fordulva folytatta: — Alapítottam egy nagy bankott A neve: Úri bank. Az igazgatóság tagjai közé csupa nagy neveket válogattam össze. Mondhatom, a tizenkét igazgatósági tagom Magyarország tizenkét legjobb nevét jelenti. A banknak célja az ország közgazdaságát az úri embe­rek kezére keríteni, ezért is Úri bank a neve. Mégse lehet örökké tűrni, hogy mindenféle dib-dáb emberek, zsidók, boltosok, speku­lánsok csinálják a bankokat, szerzik halomira a sok pénzű a bankjaik segítségével uralom­ra jutnak az országban. Ebben az országban ezer év óta az úri emberek voltak az urak, nem lehet megengedni, hogy most egyszerre a pénz révén a plebejusok kerüljenek felül. Én feudálista vagyok, de modern értelemben. Az őseim páncélba öltözve várták a várkas­télyukban és elszedték az arra,járó kalmárok pénzét. Én a modern idők fegyverzetébe öl­tözöm, a saját fegyvereikkel megyek a kal­márok ellem és szintén csak ell fogom szedni a pénzüket!. Tőlük elszedem és odajuttaom azoknak, akiket megillet az úri embereknek. Ez az én közgazdasági politikám. — És a bank már megvan? — kérdezte Irma bárónő érdeklődve. Szerecseny olyan aplombbal beszélt, hogy ö neki is imponált, pedig ismerte. — Hogy megvan-e? Fáradjon el egyszer bárónő az Üilői-utra és meglátja az Úri bank helyiségét. Az vallóban uiri bank, már a berendezése is mutatja, hogy ott urak dol­goznak uraik pénzével. Mert csak valódi úri embertől fogadok el gyümölcsözte lésre pénzt Én nem a zsidókat akarom gazdaggá tenni, hanem az úri embereiket. A dolog fényesen megy. Egy év és ur leszek a pesti piacon. Kitti János áhitatíPl hallgatta a nagysza­bású programot, amit most Szerecseny csá­szári és királyi kamarás kifejtett. Úgy találta, nem közönséges férfival ül szemben, hanem egy nagy koncepció Lite nyelőjével. És Sze­recseny szavaiból csak úgy sugárzott az energia: amit az ember kitervelt, azt- végre is fogja vinni, ezt mondta minden szava. Na­gyon meg volt tisztelve Kitü János, hogy ilyen emberrel volt alkalma megismerkedni. És Szerecseny Imre os. és k. kamarás meg­ígérte, hogy máskor is be fog nézni a Ger- beaudba, az ő társaságukba. Távozóban Kitti János elkísérte egy da­rabig a hölgyekéi. Csak egy darabig, mert Irma bárónő soha sem engedte, hogy egé­szen hazáig kísérje. Nem titkolta ugyan már, hogy nagyon harmadrendű szállodában lak­nak, de azt mégse akarta, hogy Kitti János lássa is, milyen csúf egy hely ez a Nápoly- •sz állotta. Szótlanul mentiek egy darabig. Az. öreg báróné hátrább maradt. Irma bárónő sóhaj­tott egyet. — Szabad tudnom, minek szóik ez a só­hajtás? — érdeklődött Kitti János. — Semmi különös — mondta ínma báTÓ- nő szomorú hangon. — Csak ... rosszak az ; emberek... — Bántotta alaki? — kérdezte részéttel Kitti János. — Bántani éppen nem bántott — felelt Irma bárónő még mindig szomorúan. — Csák mindjárt rosszat beszélnek... Már én csak korrektül élek most is, akár egy apáca. És nem kiméinek meg engem sem. — Ki meri magát gyanúsítani? Mivel merik gyanúsítani? — Kitti Jánosban felágas­kodott egész lovagiassága, ebben a pillanat*- bán keresztülment volna azon, aki gyanúsí­tani meri a bárónőt. — Maga nagyon jól tudja Kitti,* hogy én alig érintkezem az emberekkel — folytatta rezignált hangon a bárónő. — Egyedüli szó­A síiiffii* üiicsiö#! nem Mell jéfáléleíí fizetni Januárra tolódik a döntés? lengyel kormányt, hogy a szovjetkormány hajlandó a rigai békeszerződést és a Len­gyelországgal kötött összes egyezményeket végrehajtani. Csicserin egy a lengyel kormányhoz inté­zett jegyzékében megelégedéssel veszi tudo­másul hogy a lengyel kormány de jura elis­merte Szovjeto.roszországot és biztosítja a Olaszország orosz sülöseire pályázik amíg annak törlesztése nem előzné meg a jóváíéteji fizetéseket. Orbók Attila azt sürgönyzi a Tőzsdei Hírlapnak, hogy a végleges döntést a jóvá­tétel] bizottság lassú munkája hátráltatja. A kölcsön elvileg biztos, a politikai garanciák tekintetében nincs ellentét. A Havas-ügynökség jelenti Parisból, hogy a pénzügyi bizottság és a népszövet­ségi tanács e héten befejezik tanácskozá­saikat. Bethlen egy újságírónak kijelentette, hogy a kölcsönből nem kell jóvátételt fizetni. Az erről szóló hírek alaptalanok. Kifejezte abbeli reményét, hogy karácsony előtt döntés történik és a jóvátételi bi­zottság januárban jóváhagyja a döntést. Olaszország teljes erejével támogatja a magyar kölcsönt és ellene van minden tö­rekvésnek, amely a kölcsönt zátonyra akarja juttatni. A cseh sajtóiroda jelenti Párisból: Amint hírlik, a népszövetség pénzügyi bizottsága holnap fogja a tanács elé terjeszteni a ma­gyar kölcsön tervezetét. A népszövetségi ta­nács valószínűen föl fogja hatalmazni a bi­zottságot, hogy zárja le a tárgyalásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents