Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-16 / 285. (438.) szám

Vasárnap, december íö. 3 A Slovák az elnyomott nemzetek biokj át követeli Prága, december 15. A Slovák tegnap? vezércikke amellett foglal állást, hegy Sz ovenszkó és Ruszinszkö lakossága, valamint a köztársaság német te­rületeinek népe közös önvédelmi blokkot ala­kítsanak. A cikkíró fölfogása szerint az ellen­zéki sajtó által követelt közös ellenzéki föllé­pésnek többet kell jelentenie, mint az ellen­zéknek közös eljárását a parlamentben. Mi­vel a mai parlament csak technikai gép, ahol adott parancsra íölállnak és leülnek és a többször hangoztatott eienzéki föllépésnek teljes és becsületes együttműködés kell je­lentenie a politikai élet egész területén, fi gondolatnak praktikus kereszíii'viteJe abban állna, hogy Szlovenszkó őslakosságának kép­viselői unióba lépnének Ruszinszkö őslakos­ságával és a németekkel saját különleges programjuknak a deceníraljzác’ó elvének olyan széleskörű érvényesítésével, amennyire ez csak lehetséges. Erre a célra szükség vol­na egy közös k'ubra, amilyen például egy nem hivatalos közös országyülés (snem) volna. Ez azonban nem volna elég, mert ezenkívül kö­zös külügyi frontot is kellene a’akiíani. Ezj azt jelenti, hogy az önvédelmi blokk szerve-1 zete ma már nem lehet elzárva egy ál amj határai közé. A proletárság jelszavának min-i iájára ki kell adni a jelszót: „Világ enyomoti| nemzetei egyesüljetek!“ A szlovenszkói és ruszinszkói pártokon nem múlik e programj keresztülvitele. Schmidt szenátor kizáratása a keresztényszocláiís pártból Prága, december .15. Egyes német lapok helytelen jelentéseket hoztak az országos kerysztényszociall-sti- párt pozsonyi szervezetének arról a határo­zatáról, amellyel. Semtódt Károly Jenő dr. sze­nátort a párti kötelékéből kizárták. A helyes tényállás, mhít az a határozatokból és unnak ategok olásából kitűnik, a következő: i Az orszá gos k ér esz lény s zod ai is ta-p ár t pozsonyi helyi szervezetének elnöksége de­cember 11 -én tartott ülésén 1923 december 1-én kezdődő hatállyal Scbmádt szenátort ki­zárta a párt kötelékéből és erről a szenátort órtesitette azzal, hogy a párt bizalmából neki jutott mandátumról mondjon le, mén ellen­kező esetiben a helyi szervezet kénytelen lenne az országos, pártvezntöséget megke­resni, hogy az 1920 február 29-én kelt 125. szám alatt kelt törvény 13. szakasza értel­mében az ügyet a választási bíróság elé ter­jessze. E határozat ellen a szenátornak jo­gában áll a pártszer vezeti szabályok értel­mében a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon beiül a párt elnöki tanácsaihoz íeíebbeznii. A mi. sokolás szerint SohmMt szenátor, gették a mannát. Mannafa, Guszti, diákok, sóskalács: a sárga, komor, rideg dóri osz­lopok ttgy vigyáznak fölöttük, mint négy óriás öreg marcona katona a szent egy ügy ü- ség, a gyermeki igénytelenség s a lélek tiszta inyeneörömei felett. Háború volt s a pékek neon sütöttek pe­recet, császárzsemlyét és sóskalácsot. Guszti nem a jövedelmét, nem a hlvata át vesztette el, de életének minden örömét, célját és rendeltetését. — Mi lesz Gusztival, a perecessel? — kérdezték a jólelkü kövér polgárasszonyok, akik sírtak az elesett katonák, az özvegyek és árván maradt gyermekek sorsán s azon, hogy hiányzik kávéjuk mellől a ropogós sü­temény. Szegényházba akarták tenni Gusz­tit, de a pereces elszántan védekezett. A mannafa alá költözött s csak úgy az ujjúval mutogatta, hogy az Isten eltartja öt manná­val, akárcsak az ég madarait. Évek hosszú során át tartott a háború az emberek nem ettek zsemlyét és vajas- perecct, a pékek bezárták bo tjaikat, fcato nák elhullottak a haromezőn, gyermekek felnőttek s az iskola padjairól besorozták őket hősi halottaknak, a rézkrajcárok eltűn­tek, rongyos papírpénzek dagasztották az emberek cgyügyü önérzetét így csalták ma­gukat a koldus milliomosok, akik a nagy számok szédületében észre sem vették, hogy milyen szomorú, szegény, rongyos, éhes, árva lett a világ illatos, meleg, fehér noha* a 'keresztényszociális párt választotta meg szenátorrá, a párt parlamenti klubjának megkerülésével u német nemzet párt klub­jába lépett, a kereszténysizociálí'S párt min­den munkájától pádig következetesen és tün­tetőén tartózkodóit és a pár elnökségének 1923 január 9-én tartott ülésének ígyeinrez- tetése ellenére ezt a magatartási nem hagyto abban, hanem ellenkezően az evangélikus lí­ceum ügyében határozotton állást foglalt a párt programja ellen, sót a párt pozsonyi kongresszusán meg sem jelent és távolmara­dását nem meníute ki. A szenátor egy má­sik párt: a német nemzet: párt mozgalmaiban tevékenykedett, azonkívül pedig részt voíft a „Deutsche Nachrichten11 * * című folyóirat meg­! alapításában, aá'ieíy állandóan támadja a ke- rcsztényszoeiális pártot. A megokolás záró- szavai szerint Sebmid t szén tor minden íöl- izólitás ellenére a politikai tisztességgel el­lenkező politikai, magatartást tanú sít ott, .mért is ki kellett öt zárni a párt kötelékéből. Értesülésünk szerint. Schrtródt szenátor lelebbezéssei él a pozsonyi helyi szervezet haftározafa ellen. * Abban az esetben, ha Sclrm-ied/t Károly lemondana mandátumáról, vagy pedig man­dátumától a választási bíróság megfosztaná, helyére a listán utána következő Gross- schmied Géza dr. kassai ügyvéd kerül be a szenátusba. A párisi isimet BgQvivö Poiitíarínál Parisban optiimsztíkus a imsignalat — Német-francia kereskedelmi szerződés készül Paris, december 15. Hoesch, a német kormány megbízottja ma délelőtt félóra hosz- szai tárgyalt Poincaré miniszterelnökkel s a német kormány ama kívánságának adott ki­fejezést, hogy a jóvátétel! bizottság folya­matban lévő akciójának érintése nélkül köz­vetlen német—francia tárgyalások kezdődje­nek. A tárgyalásokról nem szivárogtak ki részletek, de állítólag Hoesch annak megál­lapítására törekszik, vájjon Franciaország még mindig azon az állásponton áll-e. hogy a Rajna- és Ruhr-kérdésekröl nem tárgyal közvetlenül a birodalmi kormánnyal. Poin- i cáré arra kérte a német ügyvivőt, hogy írás- bati fektesse le kérdéseit, ami meg is történt s Poincáré még ma este írásban fog vála­szolni a kérdésekre. Parisban igen opiimisz- I tíku$an ítélik meg a helyzetet s az Ere Nou- velle ama reményének ad kifejezést, hogy a megindított tárgyalások egy német—francia kereskedelmi szerződés megkötéséhez fog­nak vezetni. Az Ecbo de Paris szerint Paris és Brüsszel között rendkívül élénk eszme­csere folyik a német ajánlat fölött. Epizódok Piukerton detektívkirály életéből Az elhunyt deíekövkírály karierje London, december 15. Pár nap előtt jelentettük, hogy Wi.liam All-an Pinke rton, a világhírű amerikai d e tok- tivkirály, meghalt. Pihkerton hatvankét év óta űzte hivatását és harminckilenc év óta volt feje annak az ezerötszáz magándetektí­vet foglalkoztató detektivügynökségnek, melyet atyja alapított Pinkeríon menti meg Lincoln elnök életét Alján Pincér ion, Williarn apja, egy glasgowi rendőrnek volt a fia, aki fiatalon kivándorolt Amerikába és Chicago környé­kén telepedett le. Akkor még igazi „WiM- Wesí“-élet folyt e vidéken s napirenden voltak a lólopások és rablótámadások. Az öreg Pinkerton annyi lókötőt és rablót tett ártalmatlanná, hogy megválasztották she- riffé. Csakhamar Chicagóba költözött és megalapította detektiv-ügyirökségét, mely csakhamar behálózta egész Amerikát s oly jó hírnévre tett szert, hogy az amerikai el­nökök a Pinkerton-iroda detéktivjeivel őriz­tették magukat. Az öreg Phikerton mentette rneg Lincoln elnök éleiét a baltimorei me­rénylet alkalmával, az ejnök azonban nem kerülte el végzetét, mert Washingtonban nemsokára meggyilkolták. A Bank of England kirablása Wiföani 1846-ban született, tizenöt éves korában már az amerikai, hadsereg kémosz- táíyáimk tagja, majd atyja halála után át­veszi a Pinkerton-iroda vezetését, ahol Ró­bert nevű fivére is dolgozott 1906-ban be­következett haláláig. Világhírét Sheridan- nck, a Bank of England ki,rablójának ké-zre- keritése alapozta meg 1870-ben. Sheridan, aki egy millió angol fontot — abban az idő­ben horribilis összeget —■ emelt el a bankból, nyomtalanul eltűnt Európából s helyette egy Pridwells nevű ártatlan embert ítéltek el Pinkérton azonban sejtette, hogy „régi is­merőse14 Sheridan követte el a rablást s em­bereit áz egész világon mozgósította Sheri­dan ellen. Sheridan az Ohio állambeli cleve­landi National Bank kirablásakor tényleg Pinikcrton embereinek kezébe került, azon­ban a rendőrség elkövette azt a baklövést, hogy a felháborodott s nagyon energikusan fellépő elegáns gonosztevőt 1400 iont kaució ellen feltételesen szabadlábra helyezte. Mire Pinkeríon a helyszínre érkezett, Sheridan már megint kámforrá vált. Pinkertonnák i föltétlenül szüksége volt Sheridan egy íény- i képére, hogy azt megsokszorosítva, lehető­vé tegye Sheridan üldözését. Ily fénykép I azonban nem volt sehol. Pinkerton távirati : parancsot adott embereinek, kik még az éj- . jel betörtek Sheridan összes rokonainak Ja­de ásóra s onnan ellopva a családi íénykop- i gyűjteményeket.. birtokába jutottak- Slieri- ! dau fényképének. A fényképet megsokszo- J rosrtották s elárasztották vele az egész vi- i lúgot és Sheridan csuklójára Phikerton ipar hét múlva rátette az acélbilincset. Huszonhat évig a „devonshirei herceg­nő" elrablójának nyomában Pinkeríon egyik legnagyszerűbb esete a • kővetkező volt: 1876 május 26-aii a londoni | Boud-strect-i. Agnevv-képtárból ellopták a i kincseket crö „Devonshire Gainsborpugli | hercegnő44 képei. Az ügyet Pinkerton vette i a kezébe. Egy év múlva Newyorkban e'- Jfogott egy Ellioti nevit betörőt, kibő! u vál-, jiatás alkalmával azt u szenzációs vuhornási csikarta ki, hogy ö is segédkezett a Boud- streeti képrablásnál s az igazi tettes Woríii, ki Londonban van tt képpel együtt. Wortfi azonban, ki figyelemmel kísérte a. világ üsz- | szes lapjait, értesült a lapokból Elírótt el- j tolatásáról s rosszat sejtve, Déla.frikdba tne- I uekült s eltűnt Pinkerton elöl, ki tűvé tette | utána az egész világot, de hasztalan. Ennek, j oka az volt, hogy Wortli a Hegei bank páti- I célszobájánák -kirablása alkalmával : 1 • i'é" | alatt >a rendőrség kezére került, hét ét re le- l csukták s csak 1898-ban szabadak. ív; Pin- jjkertou -ekkor ismét a sarív-ában von és 1902- | ben sikerüli: kézrekcritenic a világhirü be- j törőt és visszajuttatnia a kincse' érő képet | az Ag-view-képtáríioz. Pinkerton egy szenzációs trükkje I Piiiikertont- egy ízben megbízták azzal, hogy százezer fontot vigyem Newyorkbó! magával egy rendkívül távol cső amerikai cipó, ropogós zsemlye és sárgafényes vajas- kifli nélkül. A kis gyermekek már nem is tudták, ki volt Guszti és milyen ize van a kininek. De a mannafa ott bóbiskolt a püspöki könyvtár kerítése fölött. A..só ágai már egé­szen rákönyököltek az omló téglafedőkre, amelyek eső és hó ellen védték a hatalmas kőkockákat. A mannafa élt még, de már csak kevés gyümölcsöt hullatott a fehér kö­vezetre. Csak -annyit, amiből Guszti megreg­gelizett, megebédelt és megvacsorázott. Ott ült Guszti a mannafa alatt s a kis diákok már nem ismerték őt. A.z emberek egyrésze kéregető koldusnak nézte. Papir- koronát hullajtott a kalapjába. Ilyenkor Guszti felháborodott és visszadobta a cifra szemetet. Nem kell neki pénz, őt maga az Úristen táp álja a mannafa bibliai gyümöl­csével. És rendületlenül őrizte a mannafát pajkos suih.'.ncok kődobásai és a tolvajom ellen, akik tűzifának akarták letördelni szá­raz, görcsös ágait. így védte egymást a múlt idők két ittfelejtett gyám-alt a an vete- ”árija: a mannafa és Guszti, a pereces. Nemrég meglátogattam a várost, ahol diákkorom ifin éveit eltöltöttem. A meredek, kőkockás, hűvös utcán íciba'lagva, megpil­lantottam a püspöki könyvtár dórosz'opos, sárga épületét. Eszembe jutott a mannafa, az ezüstpiiiés. édeskés, fanyar gyümölcs, a diákélet sok enyhe, apró bája, Guszti, a pe­reces, a ropogós sóskalács, első szerelmem, első csókom, első csalódáso-fn... ejha, a hát­gerincemen édes zsibongás, millió apró han­gya íutkározása, arcomon a vér pezsgése, szivemen ellágyulás kéjes láza -- — a fiatal­ság illata árad a vén könyvtárpalota esö- verte sárga köveiről: ez az örök tavasz, a halhatatlanság illata. Mint a gyerekek valami beígért nagy csoda közeledtére, én is behunytam a sze­mem, hogy egyszerre -merüljön bele tekinte­tem a rég nem látott csodákba: püspöki könyvtár sárga dór oszlopai, marmafa, Guszti, a pereces... hiába örültem régi ba­rátaimnak, pusztán csak a dór oszlopokat köszönthettem, mint az örökkévalóság öreg jelképeit. A sárga kőkerítés elhanyagolt, meg-megrokkant, besüppedt, outiadé kouy vétségében csupaszon húzódott fölfelé a kanonokok utcája irányában. Sehol semmi zöldség, semmi ezüstös csillogás, semmi mannafa. Elszorult a szivem. Bekopogtattam a püspöki könyvtár portásához. Megismertük egymást. — Mi lett a mannafával? — Hej, csoda történt azzal. — Hát Guszti, a pereces? — Két éve, hogy eltemettük. — Étien halt? A portás megütödíve nézett rám, -mint valami hitetlenre, kár árukódéra, pogányra. vagy botráwkoztaíóra. — Gusztit az Úristen táplálta a manna- fa gyümölcsével. — De a mannafa kiszáradt. — Persze, hogy kiszáradt. Amikor már nem volt rá szükség. — Beszéljen! — Hát Guszti itt üldögélt a kerítés mel­lett és mannát eszegetett. Egyszer aztán nagy záporeső szakadt a nyakába, Guszti meghűlt, tüdőgyulladást kapott, két nap alatt meghalt. — Szegény Guszti! — Boldog ember. Nem tud semmit az cinbe re k n y om o-r u s ág á r ól. — Igaz, de mi lett a mannafaval? — A mannafa Guszti temetése napján, elszáradt. Belül már. csupa por volt- odvias, redves, máladt törzse üres volt s csak az Isten csudája tartotta lábán. Néhány friss ágacskája azért még megtermetté a gyümöl­csöt, mert Gusztinak szüksége volt a man­nájára. Amikor Guszti meghalt, a mannafa kifordult a kavicsos földből és giz-gdzos ágai két nap alatt elszáradtak. — Kár. — Nem kár. Az Isten csodát lett vele Guszti érdekében. Tanulhatunk a mannafa és Guszti történetéből. A portás hangja visszhangosan búgott a bolthajtásos hideg köny v tár folyosón, liléié­nek fehér falai között a csendes megnyug­vás és istenifélelem égi mamuafája illatozott. A IegJ02»& €§ Seí§4»iC$®i»2) §íirácsOTji afároft&f ciij IFlSift in 1 r r 1 JBLll Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg S€IIP11DfliAlj£8l*l6S€ 9 I |)p» Jfca n 1/ 11 Y íí le O t L ll O TI löHtárcdl keserüviz, mert szükség esetén reHS|€)ÍÍZ£$ ClŐÍÍ Stélpollörröl ISöSZ LJ »^ ^ ^ náliQ, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben i55w rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezethet Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. iroo Az ' nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekke ...............—Mlmmi-Til-nrff~‘^nTM1n*T"' ' T|H‘««"nnmw iiiwiiih»miij»wiiii ."in ipjig.' «... . .................. r -vi—'H......r- -- ----------------------- ----------------

Next

/
Thumbnails
Contents