Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-15 / 284. (437.) szám

Szombat, december 15. S pánt hátrányosan befolyásosa a budapesti tőzsde forgalmát és útjában áff! a várt irány­zatjavulásnak. Az Angol-Magyar Bank elhatározását élénken kommentálják a pénzügyi körök és úgy vélik, hogy a nagy intézet különállása nem fesz Íratás nélkül a budapesti tőzsdei üzlet további kialakulására. » — A bajbajutott cseh vállalatokat a kor­mány állítja talpra. A Ceska Zbrojovka (Cseh fegyvergyár rt.), amely a Böhmische Indus trialbanik konszernjébe tartozik, teg­nap tartotta a kereskedelmi kamara termé­ben közgyűlését, amelyen Havranek J. dr., a pilseni Skoda-müvek főigazgatója, elnö­költ. A vállalat a Hubertus részvénytársa­ságnak a Délcseh fegyvergyárral valló tava­lyi fúziójából keletkezett és 8 millió alap­tőke mellett 3,692.411 korona veszteséget mutatott ki, amelyből csupán 592.906 koro­nát tudnak fedezni a tartalékalapból, a hát­ralékos 3,099.505 koronát pedig uj számlára fogják átvinni. Benes igazgató az 1922. üz­letévről beterjesztett jelentésében a nagy veszteséget elsősorban az áruraktár leírá­saira, valamint a rossz üzletmenetre vezeti vissza, mivel a nyár folyamán úgy a stra- koniei, mint a weiperti gyárakban csak erő­sen redukált üzemmel dolgozhatott a válla­lat. De megnyugtatta a részvényeseket, hogy bár az 1923. év sem kedvező, aggoda­lomra nincsen Ok, mert a vállalat nagyobb álltaim! szállításokat kapott. A- nemzetvédel­mi minisztérium ugyanis ebben a hónapban rendelt húszezer darab hadseregpisztolyt, ami több mint tízmillió koronás számlának felel meg. Bejelentette azt is, hogy kilátás van rá, hogy a hadsereg egész szükségletét a Cseh fegyvergyáraál fogja beszerezni. Természetes, hogy az igazgató ^megnyrag- tató“ kijelentései után a veszteséges mérle­get nyugodtan tudomásul vették és az igaz­gatóságnak a f-el/memtvényt megadták. A közgyűlés során dicsérettel emlékeztek meg arról, hogy Beran cseh agrárius képviselő és a váialat két igazgatója nyolc hónapon át „fáradtak" azon, hogy az állami szállítást megkapják. A magunk részéről csak azt je­gyezzük meg, hogy a szlovemszkói és rra- szinszkói vállalkozók éveken át fáradoznak állami szállítások elnyeréséért, anélkül, hogy ilyen meglepő sikereket el tudnának érni. — Textilszaklap Szlovenszkón. Eperjes­ről jelentik: „Tschechoslowakischer Textil­m: rkt“ cim alatt németnyelvű textilujság je­lent meg Spányi Artúr szerkesztésében. A magunk részéről semmi kifogásunk nem volna az ilyen, habár kisebb jelentőségű szaklapok megjelenése ellen, de tekintettel arra, hogy a történelmi országok textilkörei megfelelő német és cseh nyelven megjelenő szaklapokkal vannak ellátva, Szlovenszkón és Ruszinszkón az ilyen lapoknak csak akkor volna értelme, ha magyar nyelven jelenné­nek meg. Az említett szaklapnál csupán azt tartjuk megjegyezni érdemesnek, hogy ki­tűnő címlapja van, amelyet Berger Oszkár eperjesi grafikus rajzolt. — Cseh-szlovák alattvalóknak lebélyegzik a román állami járadékokat. Kolozsvárról jelentik: Kifli j&ros szerencséje — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Schöpflin Aladár dl) Kifli János mikor magukra maradink, büszkén, diadalmasan állt meg Pali előtt. — No, mit szólsz hozzá? Most csak jól viseltem magamat? Nincs ellenem kifogásod? Pali kedvetlenül nézte végig. — Nincs. Leszámítva, hogy hatszor is meghajoltál, mikor bejöttek és távoztak, dör­zsölted a kezedet, hebegtél, mikor beszélni akartál és a többi és a többi, igen előkelőén viselted magadat. Olyan előkelőén, hogy a Páva-utca el lett volna ragadtatva. Kitli János elikomorodotí. — Igazán azt kellene Híhuem, hogy irigy- led a sikeremet. Mert hogy sikerem volt a hölgyeknél, azt nem tagadhatod. Elvégre a báróné mondta, hogy igazi úriember vagyok. Pali egy pillanatig nézett elgondolkozva Kitti Jánosra, aztán mintha valami ötlet vil­lant volna föl benne. Szólni nem szóik csak ennyit: — No, majd meglátjuk. Mindenesetre meg kel! tudni, hogy miféle bárónők ezek. — Igazi, előkelő bárónők, azt látni raj­tuk, a ruhájukon, a beszédjükön, mindenükön Közönséges nők nem is tudnának ilyenek len­ni — felelt csaknem megbántva Kitli János. — Jól van, jól — mondta Pali erősen gondolkodva és kedvetlenül elköszönt. Meg­beszélték, hogy ebédnél találkoznak két óra­kor a Hungáriáiban. Kitli Jánosban akkor lobogott fel a dia­dalérzés, miikor egyedül maradt. Igazi gaval­A cseh-szlovák köztársaság kolozsvári konzulá­tusa a következőket közli: A bukaresti román pénzügyminisztérium engedélyezte a cseh-szlovák átlampalfároknak a román állami járadékok lebé­lyegzését. Az engedélyezés az állami járadékokra, az 1889—1913. években kötött bel- és külföldi ál­lamkölcsönökre, valamint a 250,000.000 leies 4 és félszázalékos kölcsönre vonatkozik. E kölcsönök tulajdonosai 1923 december 26-áig a cseh-szlovák köztársaság kolozsvári konzulátusánál bővebb fel­világosításokat szerezhetnek erről. — A vasföldolgozó ipar exportboniflká- clól. Félhivatalos közlés seed/mt a cseh-szlo­vák vasművek valamennyi vatsiröldolgozó ipari vállalathoz körlevelet intézett, amely­nek értteílimében továbbra is engedélyezik a közvetett kiviteli export után eddig érvényes exportbonTikáciÓkat, még pedig a rudvasnál 30 koronát, a fekete plédnél erősség szerint 35—40 koropát és a oinlkplé'hnél 50 koronát.-f- A magyar állami Jegyintézet uj elnöke. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A kormányzó a magyar királyi állami Jegyintézet elnökévé Pap Elek belső titkos tanácsost, az állami Jegyintézet eddigi alelnökét, alelnőkévé pedig gölnicbányai Elischer Viktor udvari tanácsost, az Osztrák- Magyar Bank nyugalmazott középponti ügyelőjét rendelte ki.-p Újabb részvényeket vezetnek be a buda­pesti tőzsdére. Budapesti' szerkesztőségünk Je­lenti: A tőzsdetanács kisbizottsága újabb 50 tag felvételéről döntött. A szakbizottság, amely szin­tén ülést tartott, a Fabank, a Magyar Atiierikai Bank, a Budapesti Iparbank, a Magyar Erdőbirto­kosok, a Magyar-Német Mezőgazdasági Rész­vénytársaság és a Hungária Jaquard-részvények- nek kotirozását ajánlotta a tőzsde igazgató-bizott­ságának.-f A Hitelbank fii sajtóelőadója. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Hitelbank igazgatósága a Herzog M. L. céggel .létesített dohánykeres­kedelmi részvénytársaság igazgatójául Loránd Er­nőt, a Hitelbank igazgatóját delegálta, aki Így a Hitelbank sajtóintéző! teendőit sem vállalhatta to­vább. Lóránd igazgatónak ezt az ügykörét Bra- hecz cégvezető, a titkárság érdemes fötisztvfse- lője vette át. = A romániai szeszárakat felemelték. Kolozs­várról jelentik: A Román Szeszértékesitő rt. most állapította meg az uj szeszárakat olymódon, hogy a szesz hektoliterje nagyban 2100, kicsinyben 2200 leibe kerül. tőzsde és árupiac: — A prágai teraénytőzsdén nem változott az irányzat. Élénk látogatottság és nagyobb kínálat mellett az árak nem változtak, de inkább lanyha- ságra hajlanak, különösen a takarniánymagvak- ban. A következő árakat jegyezték: búza 170— 178 (december 11-én 170—175), rozs 135—138, ár­pa 140—150, zab 100—105, búzaliszt 2.90, rozsliszt 2.20, amerikai liszt 2.65, magyar liszt 2.60, Il-es j Burma rizs 2.55, Aracan 2.65, Mulmann 3.50. ju-1 Összes köxöfía fegfizom/zbí 700%~os üszóa. sc&Tc. SBaBB9B89££8S&aaBaaaBS!aB9BaaBa8aaBBSaBS2Ba!3!Q8CBinBBBaB9HaaBBBBBI goszláv és román tengeri 1.35, Yellow tengeri 1.40, vörös lóhere 10—10.50, fehér lóhere 20—28, svéd lóhere 6—8, inkarnát 3—3.25, (3—3.75), nyúlsza­puka 8—10, ligrus 2—2.25, leucerna 13, bükköny, 1.20, Thimothea 6, kék lupine 1.50, amerikai zsír 13.90 (14) ab Tetschen. = A Jugoszláviai textilipar árai. Jugo­szláviai szerkesztőségünk jeleníti: Az esős időjárás hatása alatt a textiláruk piaca erő­sen megélénkült. A külföldről behozott áruk ára nagyjában nem változott. A nagykeres­kedelemben a következő irányárak alakultak ki: vásznak: Clei 17, Graziosu 24, Ber­ni na 24, Aranka (nyomósbarchet) 24, Hamil- ton 30, velourbarchet 24 dinár. I n g z e f i - r e k : liliom lenvászon, finom és középszálas 21.50, ttífcom specialitás 23.50, angol vászon (Lilly) 15, Zóna 22, chiiffon 14, mosóba,tis^i1 23—30, nadrágvászon 36—40, nadrágvász-on príma 48—56, féntiisizövet 54—58, lódon 130 I cm. 50, 130 cm. príma 56, 140 am. 44—80, mo­linó 15—18 dinár. A Ipaccak eredők 140—190, gyapíinkéredök 220—290, téli női szövet 130 cm. 44—48 dinár, príma 52—57 dinár. Párna­huzat príma 52, másodrendű 36, kabátbélés 27—32, gyapjú popeünanyagok 110 om. 76, riipszszövel selyemosiiikikal 45, cibelinszövet 110 om. 48, 130 cm. 65. mü selyem 62, Oxford príma 18, Krereis-zflareel 14, iregflanie! príma 19 .'•ínár. — Alig tartott irányzat a prágai tőzsdén. A heti fedezések realizációkra vezettek, ame­lyek kedvezőtlenül befolyásolták a mai tőzs­dét. A ktrfeszfcan is gyengébb irányzat érvé­nyesüli, bár az ár fólyamkülönbözetek nem haladták meg az 5 pontot. Általában gyengül­tek az ipari és bankértókeik is. A beruházási piac nem egységes. Gyengült a nem jegyzett értékek piaca is. Záróirányzat tartott. A de­vizapiac irányzata szintén- lanyha, szilárdab­bak csupán a franlkdevizák és a magyar ko­rona. Előfordult kötések: XII/14. XII/13. 1023. évi kincstári ntalvény — 1924. évi kincstári utalvány 93.13 98.10 Nvp.romény kölcsön ..... 91 -50 91.75 fi °/<t-os beruházási kölcsön . 91-85 92.-— 6°/.,-os llnatkölusön..... 85.75 85 75 fi «/„ Államkölcsön..... 85.75 85./a Mo rva orsz.-kölcs. 1911 4*/.2 °/c 77.25 76./a Morva ors7!--kö'cs 10t7 5 % . 83.— 8i.50 Prícra város 191a köles. 5 % 87 59 fétn Práara város 1910 köles. 4 °/o 67.25 ni'*'* Briinn város 1921 köles fi °/0 ' 85 — |. —• Poysony város. 1910kö1os. 4% 58.53 Prátrn városi takrpt. 4 «/, . 87 50 _ (■'sí vörös kereset sorsíecry Jj 75 Masrvaröfrtos vörös kéresat ‘ 75 1 Mavyar lelráloir Rors'egry • ~• _ '__ Bu dapesti Bazilika sorsieffv , Ái\i\ Acr-árhAnk.................. . . 401.50 337.W Bohém fa ............................... r/ Cs eh Union Bank ..... 45?.—* f Leszámítoló.......................V 43853 43*. Cs eh fnarbank..................... 47v jO 477. J Pr átrai Hitelbank.............. 8j0.5(J §22’ Sz lovák Bank.................. . Zi vnostenska........................ 443.— ¥**• ~ An ffol-ösíov. Bank.............. 169.50 1o° ->J Os ztrák hitel...................... . 465. ~ 46J>. Bécsi Unionbank.................. 472.— 474.2a Wi ener P.ankv..................... 10.1.25 403.50 J u gosloveuska-bauk .... ,53.— Nordhabn........................... 9835.— 9950.­Cs eh Cukor.................... 1327.53 1330.— Horvát cukor................... . 952.50 950.— Ko iini mütrájrya. . .... 835. — 832.50 Koiini kávé ........ . 329.— Keiim petróleum 436,30 436,50 Koiini szesz..............................4430.-— 1539.— Te jipar rt................................ 69í,— — El ső oiiseni sörgyár .... 5240.— 5270.— Broítfeld-Danék.................. 531.5ö 584.50 La urin és Klement . ... 321.— 320.50 Rinffboffer . . ...................... .850.— „"45, — Cs eh északi szén .... 2725.— 263ö.~* Gseb nyugati szén.................. 636.— 64/.5ű Alpine ........... 333.50 337.75 .................................................... 459.— 551.— Pr ágai vasipar ...... 1057.50 10 iC.— Skoda....................................... 616.- 61/.50 Pozsonyi kábel............ —.— —• — In wald ................................ 542.50 572.50 Prásrai papír ..................... ....... — 4A AAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAA4áAAAA*AAAAAAAAAA4AAfeAAAAAA£AAAAAAAAAAA/*^ \ ^^en^as-ZOIi-- kelengyék árnháza £----- x \ Saját készitményü finom férfi > és n ői fehérnemő, asztal- w* % ^ térítők és mindennemű lenárti f J \ Árusítás nagyban és kicsinyben t 2 \ > — Berlin barátságos. (Pragoradio.) A külpo­litikai helyzet kedvezőbb megítélése folytán az értékpapírpiac barátságosabb irányzatot mutat. A német külföldi kölcsön és a bankok egyesületének kondiciómérséklése élénkitöen hatottak a tőzsdére. Sok billiós árfolyamnyereségeket jegyeztek föl. Az üzletkedvet a tőzsde további folyamán csak a rossz gazdasági helyzet és az uj adóktól való fé­lelem lohasztotta le. Az alapirányzat azért szilárd maradt. A devizaárfolyamok valamivel nagyobb kiutalás mellett általában változatlanok. lér úriember! Egy bár óné mondta és a másik fiatal helybenhagyta. Nem bírta megái lant, hogy ne beszéljen valakivel a sikeréről, az első nagy, boldog társadalmi siker érői. Be- csögmette Józsefet. — József, tudja ki volt ez a két hölgy az imént? — Azt tetszett mondani, két bárónő. — Igenis. Szandeczky bárónő és a leá­nya, regy-e/uri dámák, mi? — Igenis, nagyságos ut. — Nohát, jegyezze meg, hogy ezek az uni hölgyek két igazi bárónő, a.z én ismerő­seim. Meg vagyok hozzájuk híva az uzson­náikra. A palotájukba — tette hozzá némi s zégy enkező habo zással. — Igenis, nagyságos ur — felelt József. — Tehát jegyezze meg magának, hogy olyan gazdája van. aki bárónéikkal jár irzson- iiázni. Érti? ■ — Igenis, nagyságos uram. Még akart volna mondani valamit arról, hogy ő igazi úriember, de meggondolíb. Jó­zsefnek elég ennyi is, hogy respektusa le­gyen a gazdájától József feszesen, ünnepé­lyesen mint mindig, kiment a szobából. Soha még nem örült annyira Mariská­nak, mint most, mikor betoppant hozzá kis oekkerével, melyben a manikűr-készletét tartotíia. Alig tudta kivárni, amiig a leány ki­rakta holmiját és belefogott a in-unkába. — No, Mariska kisasszony, most külö­nös gonddal manikűrözzön — mondta Kitli János ravasz mosollyal. — Mi az, talán készül valahová, Kitli ur? — kérdezte kíváncsian Mariska kisasz- szony. — Hát... liát, van valami készülőben — felelt Ki-tli szerényen. — Fényes, előkelő is­meretségre tettem szert, mágnás hölgyek ... nagyon előkelőek... Meghívást kaptárai a Szandeczky bárónők sza!ónjába egyszer s mindenkorra. — Igazán? — átmélkodiott Mariska. — Nohát, akikor igazán szépen m-egman'körö­zöm, hogy hát szégyent ne valljon eHőttüik a körmeivel. De hát hogy történt? — Hát úgy. hogy alapba tagja vagyok egy jótékonysági, nagyon nemes célra egye­sületnek, melynek elnöke Szandeczky báró­né. Csupa bárók, grófok, püspökök a tagok. Nagy sikerem volt az egyesületben. Azt mondták, hogy sokkal hozzájárultíun a fel­virágoztatásához. Megszerettek, megtetszeí- íam nekik, hát most bevettek a társaságukba. Ez az egész. Nem nagy dolog... egyszerű meghívás... dekát bárónőik palotájában, ilyen előkelő embereik közt... Mariska kisasszony annyira el volt ra­gadtatva, hogy még a manikűrözési is abba­hagyja. — Nullát ilyet — kiáltott. — Kitli ur, a mi Kitli Jánosunk! Képzelem, hogy udvarolt ott azoknak a bárónőknek meg grófnéknak... Szerethetik is,.. — Nem tagadom, van köztük némi kis népszerűségem, meg tekintélyem. — Amilyen modora magának van, Kitli ur —- mondta Mariska. — Olyan modora volt azelőtt is. mint egy grófnak ... Kitti János nem tiltakozóéi ez ellen a megállapítás eben. — Még majd szer-,limes lesz magába va­lamelyik mágnás nő — tóditoíta Mariska kisasszony szelíd, melanaholikras sóhajtással. — Nono, ennyire még nem vagyunk ■— tiltakozott Kitti János gén gyöngén. — De­ltát tudja, az ilyen úri társaságban nem szo­katlanok az olyan ... olyan . . gáláns törté­netek ... — Nem bizony — mondta rá Mariska kis­asszony és csodálattal fele pillantást vetet! Kitli Jánosra. Aztán hintáién felkiáltott: — Ezt csinálja magának utána az a Bara- ínann! No, lesz álmélkodá-s. ha ezt megtud­ják a Páva-utcában! Kitti János nem tiltakozott e’lene hogy dicsőségét megtudják a Páva-utcában. Mikor Mariska befejezte a mániikürözést és berakta a holmiját a kis cekkerbe, csönde­sen, szégyenlősen mondta: — Kitli ur. egy kérésem volna. — No. ml az? — kérdezte nagylelkűen Kitti János. — Nagyon szívesen, előre is... — Hát ha már olyan nagy barátságban van azokkal a grófokkal és bárókkal és be­szélgetés közben szóba ke-rük hogy valame­lyiknek mantikürösnére volna szüksége, hát ajánljon engem nekik. Jó volna egy kis elő- 1 kelő kundsaft. Mariska kisasszony ezt félénken, nagyon gyorsan mondta, mintha attól félne, hogy megsérti szavaival Ki-tli Jánost. — Hogyne, hogyne — mondta Kiflii Já­nos. Majd ajánlani fogc-m. Szerzek magának olyan előkelő kiundsaftot, hogy .. Nem fe­ledkezem én meg a páva-utcai ismerősökről. Mariska kisasszony hálásan, kis szivé­ben izgalommal távozott. Alig várta, hogy a Páva-ii'táában elmondja a nagy hírt. Mert ö bőimül ója volt Kitti Jánosnak, készséges lie- roldja dicsőségének, bárkivel bátran szembe- szállott a Páva-utcában, aki Kitli János friss g'óriáját m*g merte volna tépázni.

Next

/
Thumbnails
Contents