Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-14 / 283. (436.) szám

Péntek, december 14. viszonyok. A koalíciós' képviselők részéről ekkor ilyen közbeszólások hangzottak el: „Ha nem teSszák önnek itt, senki sem akadá­lyozza meg, hogy Budapestre menjen!“ A kulturális bizottságban a szlovák nép­párti Hancko követelte, hogy Szlovenszkón műegyetemet létesítsenek. Kosolova képvi­selőnő azt indítványozta, hogy a kisdedóvó­kat helyezzék az iskola-ügyi minisztérium fel­ügyelete alá. A vitát a következő ülésen in­dítják meg, amikor jelen lesz az iskolaügyi miniszter is. A mentelmi bizottság a Mlcoch—-Novak- afférral foglalkozott. Micoch és Novak köl­csönös nyilatkozatot tettek, amelynek meg­szövegezésére albizottságot küldek ki. Szünet után a bizottság hosszabb vita után úgy ha­tározott, hogy Novák kereskedelemügyi mi­niszter megrovásban való részesítését a bi­zottság nem javasolja a piénumnak. A szessáiiis ülése Prága, december 13. A szenátus, miután tegnap végzett a budget politikai fejezeteivel, ma a gazdasági és tanügyi fejezetekkel foglalkozott. A teg­napi határozatoknak annyi foganatja mégis csak volt, hogy egy-két miniszter bekukkan­tott az ülésterembe. A vita különben egy­hangú és csöndes volt, bennünket csak Ko- perniczky szenátornak az iskolaügyi vitában elmondott beszéde érdekel. Részletes tudósításunk: Az ülést 10 óra 20 perckor nyitotta meg Kadlcak elnök. A korlátolt felelősségű társaságok­nak szövetkezetekké való átalakításáról szóló ja­vaslatot kiosztották a jogi és kereskedelmi bizott­ságoknak, majd a költségvetés gazdasági fejeze­teit tárgyalták. Jelinek (német demokrata): Jellemzőnek tartja, hogy a kormánypártok is erélyesen állást foglalnak a költségvetés egyes tételei ellen. H r e j s a (cseh agrárius) a morvaországi gazdasági viszonyokkal foglalkozott, S d i e s s (német agrárius) pedig azt hangoztatta, hogy a német népből kiveszett minden bizalom és tiszte­let a parlament iránt, amely mindaddig életképte­lén lesz, amig valamennyi nemzetet egyforma bánásmódban nem részesítik. Követébe a gazda­sági termelés fokozottabb védelmét akár védővá­mok, akár az ipari vámok megszüntetése utján. Ackermann (cseh szociáldemokrata) az isko­lák államosítását, a hitbizományok megszünteté­sét, a szociális biztosítás megvalósítását és az állami birtokoknak a föidmivelésügyi minisztérium által való kezelését követelte. Reyzl (német szociáldemokrata) attól fél, hogy egy szép napon be fogják nyújtani a jóvá­tétel és az úgynevezett fölszabaditási költségek számláját. Kotrba (cseh iparospárti) az ipa­rosság támogatását követelte, Panek (cseh­szlovák szociáldemokrata) pedig azt kívánta, hogy a jövő évi költségvetésben részletezzék a személyi kiadásokt. Tárcarovatunk: Szombat: Szederkényi Anna: Duduskáéknál már kezdődik. (Pesti hanguiatkép karácsony előtt.) Vasárnap: Jakab Géza: Melanchólia. (Vers.) S u r á n y i Miklós: A mannafa. Dr. Takács Menyhért három tanulmánya: Aesopus — Dante — Madách — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája. — Irta: Sziklay Ferenc A tudományok művelése, az emibeír szel- < iiörmségénetk emanációja éppen olyan el­pusztíthatatlan velejárója az életnek, mint az emberi érzel emviiág kisugárzása.: a költé­szet és művészet. Jöhetnek viharok, melyek megrázzák az életet, de amiig a,z utolsó élet­szikrát ki nem oltják a főidőn, sohasem lesz igaza a közmondásnak, hogy: Int-er arrna silent Musae". Lehetnek áldatlan korszakok, melyekben nem virágozhat a művészet és tudomány, mikor a kenyérgond, magának az élni akar ásnak küzdelme elsorvasztja a létek nemesebb megnyilatkozásait, de a sze-1- lerrrvi'lág mélyén mindig megmarad a vágy a jó és szép után. A letarolt erdőben, a föld­ben maradt eleven gyökerekben ott él a jövő, az uj élet rejtelmes ereje. A költő, a tudós, a gondolkodó elpusztíthatatlan típusa az emberiségnek. Ha nem léphet nyíltan az emberek elé, katakombákban szítja titkon tovább az örök világosság ttizé-t, ha elriaszt­ja a köznapi életből a fegyver zaj, a kolosto­rok vastag falai mögé búvik meg s betelik magával a munka gyönyörével, mert tu-dijp, hogy semmi értékes emberi munka nem hiábavaló, az elme gyümölcse csiraképesebb iá buzamagnát, mely ezred évek múlva is ki­kéit, mihelyt t-eievény talajra talált. Nálunk — úgy látszik — tényleg hallgat­nak a múzsák. A tudományok művelése nem P r u § a (kommunista) összehasonlította a tá­bornokok és a közlegények fizetését. L i s y (nem­zeti szocialista) a kisgazdák, íöldmivesek és munkások fölkarolását követelte, Falu (német nemzeti szocialista) fölpanaszolta a német tiszt­viselők üldözését és beárulását. Ezzel végétért a gazdasági vita és meg­kezdődött az iskolaügyi vita. Első szónoka: K o p e r n i c z k y Franc dr. (kereszJény- szociális): Nem tudja belátni, hogy miért hozzák éppen a nemzeti kisebbségek a költ­ségvetésnél és a takarékosságnál az önmeg­tagadás áldozatát. Az iskolaiigvi költségvetés mutatja, hogy mennyire elhanyagolják a ma­gyar iskolaügyet és a magyar kultúrát. A központi hivatalokban nincsen egyetlen egy magyar tisztviselő. A magyar főiskoláknak mindössze 73,690 korona jut, a magyar kö­zépiskoláknak 1.894,124 korona. A magyar tanítóképzésről egyáltalában nem gondosko­dik a költségvetés. A magyar isko’ák száma nem áll arányban a magyar lakosság számá­val. Ha kerül pénz az orosz bolsevista ifjúság kulturális cé jaira, úgy nem szabadna elha­nyagolni egy belföldi kisebbséget sem, mert könnyen az lehet a látszat, hogy kétféle mér­tékkel mérnek. Az ülés tart. Karácsony előtt szétküldik a szakértői bizottság meghívóit London, december 13. Bradbury a Times értesülése szerint Londonba utazik s jövő hét iközepén bér vissza, amikor a két szakértői bizottságiban való részvételre szóló meghívó­ikat rögtön szétküldik. A meghívókban hang­súlyozni fogják, hogy ha Amerika a bizott­ságban nem képvisel lati magát, akk or a töb­bi .kormányok sem fogják hivatalosan képvi­seltetni magáikat a bizottságban. Brüsszel, december 13. Theunis minisz­terelnököt a parlamentben figyel meztették Macdomalclnak arra a kijelentésére, hogy a szövetségközi adósságokat meg kell fizetni.. Ez alkalommal Vandervelde kijelentette, hogy Macdonald kijelentése ellentétben áll a frankfurti szocialista konferencia határoza­taival. Oroszország bojkottja Svájc elless Moszkva, december 13. A Svájc ellen a Vorovszki üggyel kapcsolatosan elrendelt bojkottot szigorúan végrehajtják. Svájci pol­gár nem kap útlevelet Oroszországba, a svájci áruik importja megszűnt, a hatóságok utasí­tást kaptak, hogy az Oroszországban lévő svájci állampolgárokat Írják össze és a Vaux kantonba illetékeseket utasítsák ki. A kormány akciója a drágaság ellen (g.) Prága, december 13. A Ceské Slovo mai vezércikke szerint a kormány teljes erejével azon van, hogy a szénárak leszállítása a termelés és a keres­kedelem minden ágában éreztesse a hatá­sát. A vasárak leszámítása után a kormány a cukor és az építkezési anyagok árának le­számítására törekszik. 'Március 1-én bekö­vetkezik a vasúti tarifának 15 százalékkal való leszállítása és az engedélyezési rend­szer további mérséklése. Mindennek a fo­gyasztásban is éreztetnie kell a hatását, miért is le kell szállítani a bőr, szövet és a mindennapi fogyasztás egyéb cikkeinek árát. A lap szerint a szállóknak és a ven­déglőknek is alkalmazkodni ok kell .az idők követelményeihez. Igen nagy figyelmet ér­demel a kormánynak a húsárak leszállításá­ra irányuló, akciója. Prágában és Ungvári hütőpincéket építenek és vállalat alakul a marhahússal való ellátásra, amelynek célja a marhával vao üzérkedés és árdrágítás el­fen való küzdelem. A Gesiké Slovo fölhívja a fogyasztókat, hogy támogassák a kormány ári eszállitási akcióját. A Venikov, a miniszterelnök lapja is az árleszáilitási akcióról ír és elvárja, hogy a szénárak leszállítása éreztetni fogja hatását az ipari áraknál. A lap állást foglal a sör- gyárosok ama törekvése eíle-n, hogy hektó- • literenként 20 koronával emeljék föl az ára­kat. A közlekedési adó, a szénadó és a vizi- erökre kivétett adó leszállít ásóból, valamint a vagyondézsma leszállításáról szóló javas­lat benyújtásából a lap arra következtet, hogy a kormány megkezdi gazdasági pro­gramijának végrehajtását. A mármarosi ruszinok fölfogása Prága, december 13. December 4-iki számunkban „Újabb ru­szin ellenzék van kialakulóban" című cik­künkben kifejezetten hivatkoztunk a Kassai Újságnak egy vezércikkére, amely név sze­rint fölsorolta azonak az egyéneknek a nevét, akik a ruszinszkói kormánypárttal ellentét­ben az ellenzéki ruszinságot fogják vezetni. A kassai lap ezek között Riskó Béla állítólag elbocsátott főszolgabíró és Kurcsák János volt tanító neveit is említette. Erre a cikkre Riskó Béla egy hózzánk intézett levélben vá­zolja a maga fölfogását, amely így szól: — Nem vagyok sem népvezér, sem párt­vezér, sőt még politikus sem. Ehhez sem tem­peramentumom, sem készültségem nincs. Vol­tam és vagyok a Kaminsz'ky József ót. ve­zetése alatt álló ruszinszkói földműves szö- otwm wnnr> Ilim grii i ii—i i im nwia«n»aiiBM—■bbbbbmb ád kenyeret, a magyar tudós élete meg pláne bűn sokak előtt. És a sivár világban egy ősi kolostor falai közül kne kiszáll három kis könyvecske — akár a Noé három galambja a vizek fölé — megnézni, talál-e a pusztu­lásban zöld gályát, életeit. A jászóvári kapi- tulum, miely mindenha megmaradt a szellemi világ végvárának, biztos csöndszigetnek a pusztulás tengerében, most sem tagadja meg múltját, tudós prelátusa egy évben három, terjedelemben kicsi, de értékben nagy tanul­mánnyal gazdagította a magyar tudományt, hogy legyen láncszem a fényes múlt s a — remélhetőleg — szintén fényes jövő között. * A© s opus. Az emberi szeltem örök tápláléka, fogalommá váiiit név. Ismerik a kisdedek, mikor dadogva, alig hogy olvasni tudnak, kézbe kapják Aesopus meséit s talán az utolsó könyv az övé, mely őszbe csava­rodott agg korunkban kiesik kezünkből. Az emberi gonoszság évadján, mikor tilos az őszinte kritika, különösen jól esik elmene­külni a tanító mesék, példázatok világába, mely telistele van igazsággal, javító célzat­tal és vigasztalással. Dr. Takács Menyhért tanulmányát a tanító mesék történetével vezeti be Aesopus előtt. Kimutatja, hogy — az indiai mesétől eltekintve, mely Aesopus előtt sok század-; dal már mint költői műfaj volt — az állat- j mesék és példázatok atyjának Aesopus,t keii tartanunk, mert ha elő is fordul a bibliában, I Hesiodos munkáiban a példázat, Aesopus j volt az első, aki a mesét minit küllőn műfajt i önállósítja. Azután színesén elmondja Aeso- pus életét, mely maga is — pozitív életrajzi adatok híján — valóságos mesegyűjtemény. A fordulatosabbnál! fordulatosabb anekdoták, melyekből a mesés életrajz összetevődik, egész a szinte mitlhikus alak tragikus haláláig Sainosban s a s amos lak bünhődéséig Aesopus meggyilkolásáért, mely a tanulmány közép­részét foglalja el, nemcsak étvezetés olvas­mány, de az életbölcseség és lelemény tár­háza. Ezek után az aesopusi mesének óriási hatását vázolja a világirodalomra, kiemelve azokat a költőket, akik az aesopusi mesét művelték, bővítették. így Phaedrust, Augus- tus császár libertását, La Fonta ire-t, Cham- beaudie-t, a magyar irodalomban Pesti Mi- zsér Gábort, H el fai Gáspárt, Pétzeli Józse­fet s különösen Fáy Andrást. Befejezésül a széles látókörű, alapos s a kérdés legmélyé­re ható forrástanulmányon felépült tömör kis értekezést a mai élethez kapcsolja egy példázat idézésével, melynek az a tanulsága, hogy megpróbáltatások idején is kerülni kell az olyan cselekményeket, melyeknek kétféle magyarázatot lehet adni, mert az igazság egyenes útja a célra vezető. * Dante. Az emberi szellem egy máso­dik klasszikus képviselőjének, a Diivina Co- media költő filozófusának van szentelve a második tanulmány. Ezt is ugyanaz a tárgy- szeretet, a szépnek és jónak ugyanaz a ra­jongása hatja át. mint az Aesopusról írottat. A könyvecske alkalomra Íródott, a kassai keresztény társadalom ünnepére, melyet a hatszáz éves nagy" költő emlékének szentelit. azonban messze kimagaslik a hasonló alka­lomra irt emlék beszédek közül, rövidségé­ben is annyira széles tárgykört ölel föl min­denre kiterjedő figyelemmel. Kiemeli Dante világot átfogó eszmevilágát, sőt emberfölötti, az emberi életen túl levő dolgokról való köl­tői elképzelését s célját, hogy az örök élet­ben fölkeresett ember által megmagyarázza a földi élet jelentőségét s felelösségteljessé­gét. Kimutatja, hogy éppen ezért „fantáziá­ban- gazdagabb, tárgyválasztásában meré­szebb, kidolgozásban mesteribb költőt nem lehet találni a v il ágit oda te mb an “. Vázolja Dante hányt-vetett életét, korá­nak küzdelmeit, pár szóval bemutatja a poéta többi, költői és prózai müveit, melyek vétségnek egyszerű tagja és mint ilyen hoz­zájárultam volt ahhoz, hogy pártom — a Ka- minsdíy-párt — közismert pártprogramjának teljes föntartása mellett egyesüljön a köztár­sasági agrárpárttal. — Az egyesülésből származott kárpát- orosz köztársasági földmivespárt tényleges vezetőinek működésében ez idő szerint nem látok olyan tényt, mely engem a pártból va­ló kilépésre és ellenzéki akció megkezdésére kényszerítene. Ellenkezőleg! Beszlkidnek kor­mányzóvá való kinevezíetése; a kormány­zónak megérkezése alkalmával általánosság­ban tett kijelentései; Karmnsz'kynek a kor- mágyzóhoz intézett beszéde, valamint nekem tett az a kijelentése, hogy régi pártunk pro­gramjához ma is híven ragaszkodik: azzal a biztos reménnyel tölt el, hogy a párt vezérei ma is határozott lépésekkel törteinek az egyedüli cél, Ruszinszkó autonómiája felé. És. ha a vezérek eme törekvése a teljes ered­ményt képtelen volna elérni, remélem, az okot nem bennök, hanem a prágai kor­mányban kellene keresni. Ebben az eset­ben igenis kilépnék a kormányítámogató köztársasági föídmives pártból és kilépné­nek — azt hiszem — még sokan, de egyéni meggyőződésem, hogy kilépne maga Ka- minszky is. Hogy ebben az esetben kö­vetne-e benőnket a nép, azt majd meglát­nék akkor. — Minden ettől a kijelentésemtől eltérő reám vonatkozó hír csak félreértés, vagy meg nem érté-s eredménye lehet. Végül kije­lentem, hogy nem vagyok „elbocsátott" fő­szolgabíró, mert én még a román megszállás idejében tagadtam volt meg a fogadalom le­tételét é.s váltam meg hivatalomtól A csehek engem nem találtak alkalmazásban, tehát el sem bocsáthatták. A mexikói fölkelők előnyomulása London, december 13. A forradalmárok főhadi­szállásának veracruzi jelentése szerint a fölkelők egy csapata Apizacoig nyomult előre anélkül, hogy ellenállásra találtak vefna. A kormánycsapa- toknak, a forradalmárok gyors előrehaladása foly­tán nem sikerült a vasúti síneket fölszedni. Görögország csak a választások utál* dönt az államformáról Athén, december 12. A köz társasági u n‘ o egy küldöttsége arra kérte Plasztlraszí, hegy a kormány máig a választások előtt döntsön a dinasztiának Görögországból való eltávolí­tása ügyében, mert ez a vasárnapi esemé­nyeik' szükségszerű következménye lett. FI asztmás z kijelentette, hogy a kormánynak nem áld módjában határozatait revideálni. A kormány forma ' kérdésében a választások előtt nem lehet dönteni. A megejtett válasz­tások után pte'b lsei iáimmá! fognak dönteni a köztársaság vagy a monachia médiait. maguk is nevet biztosítanának Írtjuknak a világirodalomban s kikeresi mindezekből a Divina Gomedia lélektani motívumait és po­litikai hátterét. Majd a hatalmas trilógia tar­talmát mondja el, éles meglátással keresve ki az óriás anyagból .a legfontosabb részle­teket, melyek az Isteni Színjáték nemes ten­denciájának megértéséhez szükségesek. A tartalmas középrész után Dante hatását mu­tatja be az összes művészietekre, majd jelen­tőségét az olasz irodalmi nyelv kialakulását illetőleg, valamint prófétai jelentőségét a keresztény eszme- és ©nköilcsvilág megerő- sitésében. Végtelen tanulságos a kis tanulmány el­olvasása; aki Daniét, ismeri, annak mint ma­gyarázó értekezés, aki meg nem ismeri le­hetetlen, hogy kedvet ne kapjon utána bele­mélyedni a Divina Comediábta, az emberi tudás, szépség és erő örök tárházába. * Madách. A világirodalmi jelentőségre emelkedett magyar szellem óriás születési cemtennáriuma alkalmára Íródott a harmadik tanulmány. A tudós főpap módszere itt is ugyanaz, mint a Daniéról iirt értekezésben. Az ember tragédiáját, Madách reprezentáns nagy müvét nem mint objektív világszemlé­let eredményét mutatja be, de kikeresi Ma­dách ételéből azokat a lélektani motívumo­kat. melyek a Tragédia megírására késztet­ték. így legközelebb jut a Palágyi-fé’e felfo­gáshoz, mely szerint „Adám nem más. mint maga a köl.tö“. Ennek a tanulmánynak is jellemzője az alapos forráskutatás, a tudós elmélyedése s a költői lendület, mely magá­ival ragadja az olvasót s leköti a figyelmet elejétől a végéig. * A három tanulmány közül az első Komá­romban jelent meg, m;int a ..Magyar Tanító4* *- ból való külön lenyomat, a két utolsó mint a kassai AtHienaeum könyvnyomda és lapkiadó 'vállalat kiadása. g

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents