Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-11 / 280. (433.) szám
Kedd, december 11. A ipari termékeik egész sorát. Ha egy asztalos például egyszerűen csiszolt (fazettimált) üveget vásárol, 12 száalékos fényüzésd adót fizet; amikor pedig ezzel az üveggel szekrényt készit, a szekrény teljes árából újból 12 százalékos fénytizési adót fizet. Nem térítik vissza a javaslat értelmében azt a fény- űzési adót sem, amelyet a vevő-vállalkozó olyan úgynevezett luxustárgyak után fizetett, amelyeket hivatása gyakorlásában használ. Az orvosok, ügyvédek stb. dolgozó- szobáik berendezése után, a zenekari tagok hangszereik után 12 százalékos fényűzés! adót fizetnek. Ezekkel a rendelkezésekkel erősen kiterjesztenék a fényűzés! adóterheket, mirvel számos esetben, amelyben eddig csupán 2 százalékot fizettek, ezentúl 12 százalékos fényüzésd adót fognak beszedni. Ezt a drágítást éppen olyankor tervezi a kormány, amikor az olcsóbbodásról nap- nap mellett ankétez és a közterhek csökkentésére törekszik. (?) Emellett az adóterhek egész sorát közvetetleuül is emelik, mert számos úgynevezett fónyiizési cikk eddigi 10 százalékos adóját a javaslat szerint 12 százalékra akarják felemelni. A javaslat szerint a fényüzésd adót csak abban az esetben térítenék meg, ha a belföldi vállalkozó igazolja, hogy az illető tárgyat feldolgozatlan (ki nem készített) állapotban exportálta; illővé amikor a luxustárgy vételénél vagy importálásánál a vállalkozó szállítója (eladója) maga fizette meg a fényűzési adót a kincstárnak. Ezzel a rendelkezéssel lehetetlenné válik, hogy például a íiyakkeudőgyárosnak megtérítsék azt a fényüzésd adót, amelyet ő a selyem behozatalánál lerótt. Ez a rendelkezés is rosszabbitja az eddigi helyzetet, mert eddig a fényüzésd adót az exportnál akkor is megtérítették, ha az importált fény- űzési tárgyat feldolgozott állapotban is újból exportálták. — A vasárak szabályozása. A kereskedelemügyi .minisztériumiban Novák miniszter vezetésével a vasárak uj szabályozásáról ankétez'tek. Az ankéten resztvettek a vasut- ügyi és közélelmezési minisztereken kívül a vasművek képviseletei is. Elvben az ankét hozzájárult a vasárak leszállításához, de a resztekben nem tudtak megegyezni.. A vasmüveik képviselői 5 koronás árleszállitáshoz járulnának hozzá, míg a kormány képviselői 12 koronás leszállításit követeltek, miivel azt kívánják, hogy a szénadó éreztesse hajtását a szénáraik leszállításában, az ipari termelés fokozásában és a fogyasztás tehermentesi- tésében. A vasipari képviseletek külön foglalkoznak majd a kérdéssel és legközelebb beterjesztik konkrét javaslataikat a kereskedelemügyi miniszternek. — A vörös lóheremag kivitel. A „Tri- buna“ értesülése szerint a foldanivelésügyi minisztérium további 60 vagon vörös lóhere- mag kivitelét engedte meg és ezzel a történelmi országok kiviteli kontingense ki van merítve. A szlovensz'kói lóheremag kiviteli kontingensét nem merítették még ki, de ha a termés nem bizonyulna elegendőnek, további lóheremagkivitelt nem fognak Kifli János szerencséje — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: SchöpfHn Aladár (7) — Mit csinálsz, ha olyan társaságba kerülsz, ahol az urak kártyáznak? Kártya nélkül nincs úri ember! Este pedig mindig el kellett menni valahová; színházba, orfeumba vagy legalább moziba. Pali az orfeumot kultiváita legjobban, ez Kitli Jánosnak sem volt kedve e.le- nére, mert itt legalább nők voltak, könnyű, barátságos, hízelkedő nők akik jó pénzért egy-egy csókot sem sajnáltak tőle. De minden este valahova menni az mégis fáradságos volt, különösen olyan fáradságos napok után, mint az övéi. Ha pedig kedvetlen volt, fáradt és borús volt a homloka, Pali megszidta. — Mit lógatod a fejedet? Úri embernek mindig gondtalannak és jókedvűnek keli lenni. Néha betegnek kellett tettetni magát, hogy egy kis szabadsághoz jusson, akárcsak az iskolás gyerek. Ha pedig panaszkodna mert Pali előtt, az szárazon felelt neki: — Az a kérdés, akarod-e, hogy úri embert csinálják belőled? — Ha nem akarod, hát hagyjuk abba, eredj vissza a pulthoz, ha azonban akarod, akkor dolgoznod kell. Értsd meg, neked most egyszerre, pár hónap alatt felnőtt korodban kell megtanulnod azt, amit mások, akik úri embernek születtek, lassanként egész élőtökben, észrevétlenül szívtak magukba. Le is kell kaparni rólad azt a sok rozsdát, ami eddigi életedben reád ragadt. Hát bizony, ez nem megy könnyen. Kitli János már végkép elvesztette önengedélyezni. — Földosztás Szlovenszkón. Az állami földbirtokhivatal közlése szerint felosztásra kerülnek: a malackai .nagy uradalom ujmajori maradékbirtoka Detrekőszentmikló- son, mintegy 212 hektár kiterjedésben. Részletesebb felvilágosítást a földbirtok- hivatal pozsonyi biztosánál (megyeháza) lehet szerezni. Kikiáltási ár 650.000 K. Igényléseket az előirt 3 koronáért kapható iveken kell bejelenteni >a prágai földbirtokhivatalnál vagy az említett pozsonyi biztosnál legkésőbb december 20-ig. — Veszteséges mérleg. A „Cseh bányamüvek r.-t.“ most tartott második közgyűlésén bemutatták az 1921—22. évi mérlegeket. Az 1922. évi mérleg 1.059,394 K veszteséggel zárul. + Két román bank Magyarországon. A Gazdasági Hírlap Írja: Már régebben szóba került, hogy Románia két tekintélyes bankja, a Bamca Romaneasca és a Blamc, Mar- marosoh et Go. Magyarországom is fiókot állítanak fel. A Bamca Romaneasca nagy ipari bankja Romániának s Magyarországon is főleg ipari kapcsolatokat szándékszik szerezni. A Marmarosch-baink pedig a Pesti magyar kereskedelmi bankkal állott azelőtt összeköttetésben. A két bank engedélyezését kiérő irat december első hetében kerül Budapestre, ahol a Pénzintézeti 'központ véleményezése alapján a pénzügyminiszter dönt a kérvény sorsáról. Mivel ennek az ügynek politikai oldala van, s miután magyar banknak Romániában eddig nincsen önálló í:ókja, >a döntés még bizonytalan. Hír szerint a magyar bankok vezetői memorandummal fordultak a magyar . kormányhoz és kérték, hogy utasítsa a Pénzintézeti Központot, hogy ne engedélyezze a román baukalapitásokat mindaddig, míg a magyar intézetek fiókjainak romániai működését a román pénzügyi kormány meg nem könnyíti, + Uj gyári vállalatok Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Angol— Magyar Bank érdekköréhez tartozó Egeresein Kőszénbánya r.-t. üzletkörét port- land-cement gyártással s ezzel kapcsolatos anyagok előállításával fogja kibővíteni. Egyúttal a cég szövegét is meg fogják változtatni. — A Baranyai Agránipar r.-t. Pécsett a mezőgazdasági sörgyár helyén szalámigyárat létesít, amely rövidesen megkezdi üzemét,-f- A londoni Vickers-cég Magyarországon? Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A „Magyar Lloyd“ szerint az a hír, hogy a Londonban időzött magyar bizottságot Douglas Viekers londoni bankár vendégül látta, élénk feltűnést keltett budapesti pénzügyi körökben. A Vickers-cég ugyanis egyike a londoni piac legtekintélyesebb tényezőinek és előszeretettel foglalkozik az utódállamok gazdasági konszolidációjával. A magyar bizottság szívélyes fogadtatásából a magyarországi pénzügyi körök azt következtetik, hogy a Londonban járt magyar bizottságnak sikerült a Viokers-cóggel oly megállapodásokat létesíteni, •melynek révén e cég a magyarországi gazdasági konszolidáció müvébe is tevékenyen bekapcsolódik. + A TÉBE és a GyOSz együttes tanácskozása a magyarországi ipari hitel kérdéséről. Budapesti szerkesztőségiünk jelenti: A TÉBE hitel-szakemberekből álló szükebb bizottságot küldött ki, amely a gyáriparosok képviselőivel együtt fogja megvitatni az ipari hitel kamatmérséklésének és egységes szabályozásának kérdését. Gazdasági körök eredményt várnak ezektől a tanácsokzások- tól. A gyáripari és bankérdekeltség már a legközelebbi napokban együttes tervet fog az 'állami jegy intézet elé terjeszteni, amelyben kéri, hogy a termelési hitel kereteit bő- viltse ki és ezzel tegye lehetővé a hitelfeltételek egyöntetű uj szabályozását. + Megkötik a lengyel—magyar keres- kede'mi szerződést. Varsói jelentés szerint Belitska Sándor magyar követ látogatást tett a lengyel kereskedelmi miniszternél. A látogatáskor megegyeztek abban, hogy a kereskedelmi szerződés megkötését célzó tárgyalásokat legközelebb megkezdek. A magyar követ és a lengyel kereskedelmi miniszter eszmecseréje arra enged következtetni, hogy a lényeges kérdéseikben nézeteltérés nincsen és így a szerződés megkötése rövid idő alatt várható. + A magyar kisiparosság akciót indít a védvámos rendszer ellen. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A kézmüiparosok és kereskedők országos szövetsége elhatározta, hogy a közeljövőben megtartandó országos kongresszus keretében akciót indít a mai védvámos rendszer ellen, amely csak a nagyiparnak kedvez. A kisiparosság - az áruk drágulását a túlságos védővámnak tulajdonítja. 4- A magyar sörgyárak üzemkoncentrációja. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A fővárosi sörgyárakról legutóbb az a hír hallatszott, hogy egynek kivételével valamennyi beszüntette az üzemét Szakkörökből kapott értesülés szerint a Dreher, Haggenmacher és Első Magyar Rész- vényseríözde üzemüket az utóbb említett gyárban koncentrálták ugyan, azonban úgy a Polgári, mint a Fővárosi Sörfőző változatlanul folytatják a sörgyártást és csak melléküzemeik foglalkoznak egyéb termelési ágakkal. A vidéki sörgyárak is mind üzemben vannak.-p Magyarország hagymaexporija. Budapesti szerkesztőségünk táviratban jelenti: Ezidén Makó vidékén megközelítően 5—6000 vagon hagyma termett. Az ország hagymaexportja meglehetős kedvezően alakul, mivel november végéig már 1500 vagont exportáltak. Ebből Ausztria 492 vagonnal, Németország és Anglia egyenként 314 vagonnal vettek át. Nagyobb mennyiségeket exportáltak ezenkívül még Cseh-Szlovákiába, Svájeóa, Hollandiába, Olaszországba, Franciaországba és az Egyesült Államokba. = Tavaszi mintavásár Belgrádban. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A belgrádi kereskedelmi körökben bizottságot létesítettek, amelynek feladata a belgrádi tavaszi mintavásár előkészítése. Az első belgrádi mintavásárt minden valószínűség szerint márciusban fogják megtartani. Tőzsde és árupiac: — A cukortözsde. Szombaton Párls jegyzése 296 volt áprilisra, Newyorké 4.65 márciusra, Londoné 27.3 májusra. A belföldi piacon gyengébb volt az irányzat. Jegyzések: Aussig 300, Kolin —Pardubice 290, Brünn—Olmiitz 285; az expori- finomitott áru nem változott. = Kedvetlen a berlini tőzsde. Az értékálló márka reményében megállt az eddigi értékpa-pirhossz. Ma is túlnyomóan eladási megbízások voltak és ezek, valamint az elkövetkező adókkal kapcsolatos pénzszerzés szükségessége néhány billió százalékkal újból lecsökkentették az árfolyamokat. A fix kamatozású címletek is gyengülő irányzatot mutattak. A pénzpiac helyzete továbbra is kedvező, mivel napipénzért csak 0.5—1.5 százalékot fizetnek. A devizapiacon nincs változás, a dollár kincstári utalványokat és az aranykölcsönt teljes kiutalás mellett egyenkint 52 billióval jegyezték.-f A budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén lanyha irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Budapesti búza 104.000, tisza- vidéki 98—99.000, dunántúli 97.000, budapesti rozs 72.000, pestmegyei rozs 73—74.000, dunántúli tozs 72—73.000, takarmányárpa 66—68.000, budapesti árpa 72—73.000, söiároa 72.000 magyar ko- icma rattermázsánként — Bőraukció. A Bőr-érték esitö és bevásárló szövetkezet (Prága, VII.—857) december 18-án délután 1 órakor bőraukciót rendez a prágai Central-szállóban. Eladásra kerül: 3000 marhabőr, 5000 borjubör, 50 lótoör, 1200 juih'bőr, 700 kecskéből, 150 özbőr. 20 szarvasbőr és 30,000 nyulbőr. = A jugoszláviai gyarmatárupiacról. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A cukorban kilónként 50 para áremelkedés történt. Jegyzések: kristálycukor 18.50 dinár, kockacukor 20.50 dinár zsák, illetve ládavételnél. Petroleum: irányzat szilárd, romániai ciszternaáru elvámolva 6.80 franko rendeltetési állomás. Gépkenőolajok: Árak: Speciál RB 8.25 dinár, Cylinder A 12, Extra LL és Cylinder 17.50 dinár. Déligyümöl: csők: szép, ládás mazsola 24—26 dinár, zsákos áru 22—23 dinár. Rizs: glacirozott olasz karoli- nafajta 10.50—11 dinár. Lenolajkence: tiszta hollandiai 30—31 dinár. Terpentinolaj 34—35 dinár. = Szentpétervári devizajegyzések. (Pragora- dio.) Egy cservonec = 16.700 1923-an kibocsátott rubellel, London 15.400, Newyork 3625. •aa&aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa* 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 3 \ Saját készitményü finom férfi £ 3 \ és női fehérnemű, asztal- ni, £ < \ térítők és mindennemű ienáru £ 3 \ ► 3 Árusítás nagyban és kicsinyben £ bizalmát, voltak nem ritkám komor órái, amikor meg volt győződve, hogy sohasem fogja elérni a nagy óéit, annál jobbam kapaszko- dott Vasady Paliba, az egyedüli emberbe, akiben megvolt a képesség és készség arra, hogy átvezesse őt azom a rettentő járhatatlan hidom, amely az úri boldogsághoz vezet. Ahhoz az úri boldogsághoz, amelyet most már annál jobbam kívánt, mennél nehezebb volt elérni. — Szeretett volna már egy-egy kis Ízelítőt kapni belőle, néha úriemberek társaságába jutni. Ha ezt szóba hozta, Pali mindig megmagyarázta neki: — Most még nem vagy kész. Nem akarok veled szégyent vallani. Ártanál a jövődnek, ha ilyen éretlenül társaságba kerülsz. Eg-yszer-másszor megesett, hogy a vendéglőben vagy az orfeumban társaságba keveredtek. Jókedvű, mulató emberek, Pali ismerősei, hívták meg őket asztalukhoz és nem lehetett kitérni. Vagy az ö asztalukhoz telepedett le valaki, aki aztán uj embereket vonzott magához. Kitli János ilyenkor mindig nagy zavarban volt. Meg se mert szólalni, félénken felelt, ha szóltak hozzá, hallgatta a többek beszédét és mosolygott olyan mosollyal, amelyről maga is folyton tudta, hogy hülye mosoly. Pali erősen szemmel tartotta őt ilyenkor és ha a bor kissé felbátorította és bele akart szólania a beszélgetésbe, csak ránézett és Kitli János szégyenkezve elhallgatott. Tudta, hogy hálával tartozik Palinak, mert ha megszólalt volna, bizton valami szamárság sült volna ki belőle. Soha néni jutott volna eszébe kételkedni Paliban. Csak a jóakaró, önfeláldozó barátját látta benne, semmi körülmények között sem merte volna azzal gyanúsítani, hogy amit tesz, a jó ebédekért és Vacsorákért teszi, meg a kisebb-nagyobb baráti kölcsönökért, amelyeket úgy is meg fog adni, mihelyt azt a bizonyos nagy állást abban a bizonyos bankban elfoglalja. Úriember nem csinál províziós üzletet és Paliról teljes lehetetlenség volt föltételezni, hogy províziót vett attól az embertől, akitől a lakást átvette, a bútorostól, a szőnyegestül és még attól a szegény festőművésztől is, aki a falakion lógó képeket festette. VIII. Nagyon fáradtan került egy nap deltáiban haza Kitli János. Az éjjel hajnaliig mulatott az orfeumban, aztán kilenc órakor vá- vóleckén volt, tíz órakor táncórán, alig állt a lábán, miire hazavergödött. Pihenni akart minden áron, kényelembe helyezte miagát. Levetette a kabátját, cipőjét, behívta Józsefet, áthozatta a dolgozószobájába a papucsát és le akart heveredni a pamlagra. József, amit sohasem szokott megtenni, ekkor elébe állt és beszélni kezdett. . — Nagyságos ur, bátorkodom bejelenteni a felmondásomat. — Mit bátorkodik? — kérdezte Kitli János elcsudáíkozva és felült a parnlag szélére. — Beadni a felmondásomat — mondta még egyszer József, — De hát máért? Mi baja van? Hát nincs nálam kényelmes, jó dolga? — kérdezte megrémülve Kitli János. — Nem panaszkodom — felelt József. — Jó dolgom van, A mimika sem sok; a nagy-. ságos ur igazán nem szekáns gazda, a bérrel sem volna baj. De más baj van, amiről talán jobb nem beszélni... — De már csak beszéljünk róla — mondta Kitli János. — Tudni akarom, mi lelte? — Hát ha úgy tetszik kívánni, megmondom, bár nem tudom, meg fogja-e érteni a nagyságos ur — szólt József és látszott rajta, hogy egy kicsit zavarban van. —- Én tudniillik úri inas vagyok, mindig előkelő, úri embereknél szolgáltam, nagyon jól megtanultam az úri tempót.. Hát ezt nem akarom elfelejteni. Azt akarom mondani, hogy nem alkarok elkanászodni... — Hát nálam elkanászodik? — kérdezte Kitli János egyre jobban elcsodálkozva. — Igenis, kérem. Eddig mindig olyan uraknál szolgáltam, akik tökéletes úriemberek voltak. Azt például egyik sem tette, hogy déli tizenkét órakor levetkőzött volna ingujjra és papucsban akart volna a pamlagra feküdni. — Szóval ez a baj — mondta Kifli János fellázadva. — De én nekem arra van kedveim, hogy iigy feküdjek le, ahogy most vagyok. Hát ez igy van és most menjen a dolgára és ne bolondozzon. — Igenis, kérem — mondta József. Aztán újra csak megállt Kitli előtt és megszólalt: — Más baj is van, nagyságos ur. Az a baj, hogy a nagyságos ur sohasem utasít rendre. — Mit nem csinálok? — kérdezte Kitli János egész bambán, mert most már egyáltalán nem értette, miit alkar ez az ember. (Folyt, köv.) %