Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-11 / 280. (433.) szám

Kedd, december 11. Á kormányzó leintette az ukrán irányzat képviselőit Ungvár, december 10. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az uj kormányzó hivatalbalépése óta a rezsim- változás külső jelei már mutatkoznak. Az eddigi ukrán irányzat és befolyás a kárpát­orosz földmives köztársasági párt uralomra- jutásával mindjobban gyöngül. Az ukrán be­folyás legkimagaslóbb alkotása: a Pröszvita összeomlás előtt all és — ahogy azt a P. M. 11. már megirta — helyét a ruszin kultúra terjesztése terén a „Duchnovits-Társaság“ veszi át. Úgy. látszik, ez az oka annak, hogy a Proszviía tisztelgő látogatást tett Beszkid kormányzónál. Küldöttségét Brascsajkó Gyu­la d.r„ Panykievics és Hadzsega vezették a kormányzó elé, aki elismerte ugyan, hogy az ukrán emigránsok kulturális és gazdasági té­ren nagy tevékenységet fejtettek ki, de min­den kertelés nélkül elitélte az ukránok be­avatkozását Ruszinszkó politikai ügyeibe. Az emigránsoknak ehhez nem lett volna joguk, mert az ukránok Ruszinszkóbíu csak ven­dégjogot élveznek. Azzal, hogy beleszóltak a ruszinszkói politikába, az Őslakos ruszinok között belső viszályt keltettek és ezzel nagy­ban hátráltatták e terület konszolidációját. A kormányzó tehát leintette az ukránokat és megjelölte azt az utalt, amelyen a vendégjo- got továbbra is élvezhetik. A kormányzó ezen erélyes állásfoglalása Ruszinszkó egész őslakossága előtt szimpatikus és előkészíti a talajt a végleges kibontakozás és megértés számára. A ruszinszkói zásxtókérdés íajleményei A P. M. H. irta meg elsőnek, hogy Besz­kid kormányzó érkezésekor a hatóság a díszkapuról a kék-sárga zászlót leszedette. Az illetékes tényezők sokáig hallgattak. Az ügyet olyan kínosnak és kényesnek ta­lálták, hogy legjobban szerették volna el­hallgatni. A közvélemény azonban mind job­ban érdeklődött a zászlóaffér iránt és igy nem lehetett kitárni a magyarázat elöl. Egy ungvári lap munkatársa illetékes helyen érdeklődött a ruszinszkói zászlókér­désről és azt a választ kapta, hogy a kék­sárga zászlóhoz, éppen úgy, mint a nagy­orosz lobogóhoz, Ruszinszkónak hivatalosan semmi köze A lap 'informátora szerint ezt a fontos ügyet nem lehet diktatórikusán elin­tézni, mert benne csakis a szoj-rn dönthet. A szojm döntéséig ezt a kérdést egy ankéten kell békésen elintézni, mert enélkül jogosan fogja az egyik, vagy másik csoport az ellen­fél lobogóit letépni. A békés elintézés pedig a kormányzóra vár. Ezzel az információval • ellentétben, a „Szvoboda“ című Volosin—Brascsaikó-párti lap arra utal, hogy a kék-sárga szin Ungvár­inak, valamint a megyének és a görögkatoli­kus püspökségnek történelmi színe. Ezt a szint az ame-ikai ruszinok már negyven év óta használják nemzeti szin gyanánt, amelyet a forradalom után a ruszm központi nemzeti tanács is elfogadott, ame’ynek akkor Besz­kid, a mai kormányzó volt az elnöke Ezt megerősítette később a direktórium is A cári Oroszország színei — a lap szerin' — nem lehetnek Ruszinszkó színei is, mert a ruszinok önálló nemzeti ’ cl lege megköveteli, hogy saját nemzeti szmmk legyenek Válto­zást csakis a szóim wn mgositva elhatá­rozni. A ..Szvoboda“ vég"] ''érdest intéz a korménvzóboz hogy a kék-sárga színek használata eben irányuló ?!:c;óval egvet- ért-e, ha. nedlg nem. HMandó-e lépéseket tenni, bngv a czm e!'°n :zgntőkat büntess -'ve és a jövőben i-Vcsnik elő ne forduljanak. ó szceU dotíío! T\ lók a 1 e-rsnányző ellen Uog ít ó! klen-Ak: 4 ruszinszkói szo­ciáldemokrata pórt vezc ői közül Klocsnrá- kot és Pyoháí Pr ágéba hívták hogy ott a központi pártveze' -éggel megtárgyalják a kormányzóvá!íozás követikeztcbeai beállott uj poFíOkai helyzetet. A szociáldemokraták általában elutasító magatartás tanúsítanák Beszklddel szemben és sajtó kik is igen éle­sen k?ke! ellene Így a párt hivatalos lapiá­nak, a Vnerednek több számát elkobozta az ügyészség. Az olasz-orosz közeledés Moszkva, december 10. Jordanszki, a római szovjetLikü dött kijelentette az orosz távirati ügynökség római képv’selöjének, hogy az o!asz--orosz vonatkozások alapvető kérdései, valamint a szovjetunió Olaszország által való elismerése és a kereskedelmi szerződés megkötése megldotlaknak tekint­hetők. A cigányzenészek mozgalma Vettük az alábbi felhívást: Nem ezekből a sorokból fogjátok meg­tudni, hogy baj van, hogy a cigányzenészek megélhetése mind nehezebbé és nehezebbé válik, hiszen e nélkül is rá kellett ismernetek a nyomorra, mely házatok ajtaján kopogtat és maholnap állandó vendégetek lesz. Bizo­nyára töprengtetek is már azon, hogy mit kellene tennetek, amikor látjátok, hogy ott, ahol apátok és nagyapátok muzsikált, ma idegen zenekarok, dzsecbendesek, zongoris­ták „koncerteznek41. De megoldást ugy-e nem találtok, csak búnak eresztitek fejeteket és szegény családotokért aggódva, szomorú lélekkel bandukoltok a kis kocsmák f. lé, mert a kávéházakban és éttermekben, ahol valaha jobb napokat láttatok, már nincs hely számotokra. Nem is lehet ezen a bajon se­gítem, csak úgy, ha összefogunk. Lehetetlen, hogy az állam, a hatóságok tétlenül nézzék sok ezer ember ha'álvivódását; lehetetlen, hogy mi, akik egyetlen nagy család vagyunk — ahelyett hogy kőnk úrrá! nánk egymással — keze tfogva ne tudnánk segítem magun­kon. Azok, akik kö-zületeik külföldön jártak, jól tudják, ,hogy a zenészek minden ország­ban egyesületeket alakítottak érdekek meg­védésére. Rajtunk sem segűhet más: szövet­keznünk keli, közös erővel kell védekeznünk az elpusztulás veszélyével szemben. Csak igy lehet súlya azon követelésünknek, hogy apáink hazájában elsősorban nekünk jusson kenyér és ne az idegen zenészeknek. A mi Indítványunk ez: Minden városban választani kell egy kiküldöttei, aki megb'i- zástokkal megjelenik az alakuló gyűlésen, melyet valószínűleg Ruttkán tartanánk meg. Jelen sorok olvasása után azonnal írjátok meg — Oláh Andor, Losonc, Szilassy-u. 9. címre, hogy egyetértetek-e a dologgal és küldötök-e megbízottat. Mihelyt elegendő je­lentkező lesz, azonnal megírjuk a gyűlés megtartásának pontos idejét. Testvérek! Ha nem akartok az utcára kerülni, ha törődtök családotokkal és gyer­mekeitek jövőjével, akkor e felhívást komo­lyan veszitek és eszerint jártok eL Testvéri üdvözlettel az elökészjíőbizof fság. A magyar iparművészet sikere külföldön ............ Budapest, december eleje. (E.) Most zárult be a Milánó—monzai nemzet­közi iparművészeti kiállítás, amelyen a Magyar iparművészeti főiskola Gróh István igazgató, iparművészeti tanár vezetésével vett részt. A Magyarországra nézve is fontos kultúrpo­litikai eseményről Gróh István igazgató a Frágai Magyar Hírlap számára a következőket mondotta nunkatársunknak: —- Az o'as:: kiállításon az Orr- m. ' *r. T“a" művészeti iskola a fővárosi iparrajziskölával együtt vett részt, még pedig festő, szobrász, gra­fikus, ötvös, keramikus és textilművészed mü­vekkel. Az intézet a kiállított tárgyakkal a leg­nagyobb kitüntetést érte el, mert megkapta a „diplome d‘homeurt“ A főiskola egyik tanára, Simay Imre egyik szobrát külön aranyéremmel tüntették ki. — A kiállítás,: mint azt a Prágai Magyar Hír­lap is megirta már, a monzai egykori királypalo­tában, egy empire-kori, gyönyörű parkban álló épületben volt elhelyezve, amelyet az olasz ' irály az iparművészeti iskola céljaira ajánlott fel. — Az iparművészeti oktatás Olaszországban még csak a kezdetén van és ez a kiállítás is a külföldi iparművészeti fejlődés tn gismerését tűz­te ki céljául. — Milánó polgármestere és Marangoni, a milánói múzeum igazgatója a: uj olasz iparmű vé­szeli iskola megszervezője annak idején Buda* pesten jártak és miután tüzelésen megtekintették az Országos iparművészeti főiskolát, személyesen is meghívták az intézet vezetőségét a most le­zajlott kiállításukra. Magáról a kiállításról Gróh igazgató igy nyi­latkozott: — Ezek az olaszok és különösen a legmaga­sabb társadalmi és művészeti körök, behódoltak az extrém moderneknek: a futuristáknak és ku­bistáknak. akiknek müveiből külön termet rendez­tek be. Ez azt mutatja, hogy ez a „sajátságos járvány'1 a művészetek klasszikus hazáját is in- fiejáita. A franciák és a csehek dicséretes önura­lommal csak mérsékelten képviseltették magukat az ultramodernekkel A kiállítás legkiemelkedőbb csoportja a franciáké volt, akik bár nem kerül­ték el a modernek útját, mégsem távolodtak el a konzervatív művészet irányaitól. — A magyar csoportban a már említett inté­zeteken kívül feltűnést keltettek a magyar nép­művészet kiállítási darabjai és a Zsolnay-féle ke­rámiai ko’lekció, mely roppant kapós és most nár külön képviselete is van Milánóban. Érdekes, /íogy az I. 0. Sz. (Iparosok országos szövetsége) butorraktárt tart fenn Milánóban, ahol újabban a mezőkövesdi mutyó-himzéseket is igen felkapták. — A magyar Iparművészeti főiskola egyik legnagyobb külföldi tisztelője Mr. Culin, a broock- lini muzerm neves igazgatója, aki különben gyűj­tője is a magyarországi és szlovenszkói népmű­vészeti léleknek és ezeket az elmúlt évben felvé­telek alakjában be is mutatta Broocklinban (New- york). Mr. Culin minden nyáron ellátogat Magyar- országba, élénk figyelemmel kiséri az Iparművé­szeti főiskola működését és nagy barátja a ma­gyaroknak. — 1925-ben Parisban terveznek nemzetközi iparművészeti kiállítást, melyre a magyar kor­mányt és az említett intézeteket már meghívták. Már meg is kezdték az előkészületeket, hogy a párisi kiállításon is méltóképpen képviseljék Ma­gyarországot. A legutóbbi ilyen nemzetközi kiál­lítást 1912-ben rendezték Drezdában, amelyen a franciák is képviseltették magukat. A mi közönségünket az Iparművészeti főis­kola kiváló vezetőiének nyilatkozata személyi okokból is érdekelni fogja, ha eláruljuk, hogy Gróh István szlovenszkói magyar, aki annak ide­jén a rozsnyói állami katolikus gimnázium rajz­tanára volt és az ő vezetése alatt fejlődött az Országos iparművészeti iskola Magyarországnak a külföldön is mindenütt elismert elsőrendű mű­vészeti tanintézetévé. ítélet Suhaj bandája ügyében Ungvár, december 10. (Ruszkis-zfkói szerkesztőségünk távirati jelen-lése.) Az ungvári törvényszék szerdán kezdte tárgy almi az agyonlőtt ruszinszkói rab.óvezér: Sáhaj bandájának bűnügyéi. A bíróság előtt harminckilenc vádlott állóid, akiket az ügyészség egy gyilkossággal, negy­venöt rablással, hat súlyos testi sértéssel, többrendbeli bűnpártolással és orgazdaság­gal vádolt. A vádérat fölolvasása és a vád­lottak kihallgatása hét napot vett igénybe. A tanúkihallgatások szombaton este érteik vé­get. A bíróság az ítéletet vasárnap délután egy óraikor hirdette ki. Huszonhat vádlottat elitetek, tizenhármat pedig fölmentettek. A vádlottak összbüintetése nyolcvankilenc évi {egyházat tesz ki. A vádlottak közül Hrabár tizennégy évi, Műkő Va-sdly tizenegy évi, Papp és Hegedűs tiz-trz évi, a többiek pedig tizennégy napi fogháztól hét évi feigyiházig terjedő büntetéseket kaptak. Gyűjtés a segesvári Petőfi-iskolára A segesvári református lelkészi hivatal felhívást bocsátott ki, amelyben a Segesvá- rott fölépítendő Petőfi-iskola céljára gyüjiés megindítását kéri. Hisszük, hogy a szloven- szkói és ruszinszkói magyarság teljes erejé­vel támogatni fogja a fölhívásban foglalt szép terv megvalósítását. A fölhívásból az alábbi részeket közöljük: A politikai változások adg érintették Er­délynek akármelyik városát olyan mélyen és megrenditően, mint Segesvár magyarságát. A legmagasabban állókat azonnal elsodorta he­lyükről a vihar, az alantabb állók sora pedig napról- napra ritkul. Pedig a gondviselés e helyet Petőfi sírjával magyar emlékké avatta, ahol a magyar szónak, magyar dalnak elnémulni nem szabad. A határon, a csatatéren áll még a hősök s remléke, de a várból már 1916-ban elvitték büszkeségünket: Petőfi ércszobrát. Nincs reményünk, hogy ezt ha­sonlóval pótoljuk. Ezért egyházközségünk arra határozta magát, hogy eleven emléket áilitt, Petőfl-iskolát épít az elvitt érce miék helyeit és költségeihez összmagyarságunk hozájárulását kéri. Hisz4 ilyen közadakozás­ból létesült az ércszobor is. Tervüket lelke­sen tették magukévá és ígér'ék meg támo- gadásukat az Erdélyi Iroda;m' Társaság és a Hírlapírók Országos Egyesülete. Abban a meggyőződésben, hogy a Cseh-Szlo'-'ák'ában lakó magyarság sem lesz idegen hozzánk. Reméljük, hogy a Cseh-Szllovákiában élő ma­gyarság is magáévá tesz' ezt az ügyet és adományaival hozzá fog ahhoz járulni hogy a Petőfi-iskola fölépítését lehetővé tegye. A gyűjtés eredményét Segesvár reformé-us lel- készi .hív-ital címre kérem küldeni a kükül- löi Takarékpénztárhoz, ahol az iskola 'avara folyószámlánk van. Átutaló hivatal: Mező­gazdasági Bánik, Kolozsvár, vagy Egye "ült Bank és Takarék Nagyvárad, vagy Brassói Népbank, Brassó. Az adományokat szerkesz- A régünk is szíven közvetíti. Bechyne vallomása a Lidové Noviny pőrében Brünn, december 10. Ma délelőtt folytatták a brünni Lidové Noviny ismeretes pere főtárgyalását. Bechy­ne miniszter az elnöknek ama kérdésére, hogy miért tagadta meg ezelőtt a vallomást, kijelentette, hogy megtorolta a dolgot és megváltoztatta elhatározását. Az ügyről elő­ször Siransky vádlottól értesült, ki elbeszél­te neki, hogy mit hallott az atyjától. Stran- sky közlései mély benyomást tettek rá és másnap azonnal Beneshez sietett, akit meg­kérdezett, hogy mi van Altmanna], a bankhi­vatal' hivatalnokával. Benes azt válaszo'ta, hogy Altmannt a bamkhivatal egy másik osz­tályába helyezték át és ellene fegyelmi eljá­rást indítottak. Bechyne megkérdezte Benes- től. hogy mi történjék a többiekkel, mire Be­nes kijelentette, hogy a büntető feljelentést még nem tették meg ellenük, mer még nincs elég bizonyítóik rendelkezésre. Bechyne ez­után Raslnhoz ment kit heves szemrehányá­sokkal illetett, mert nem referált az ügyről a négyes bizottságnak. Rasin igen élesen nyilatkozott az afférbe belekevert személyi­ségekről és lejelentette, hogy éppen nyilat­kozni akart az ügyről. Bechyne m'niszíer ez­után megirta a Pravo Liduban smeretes ve­zércikkét. Az ítéletet a késő éjjeli órákra várják. / — (Elkobozták „A Népet". Kassáiról je­lentik: A rendőr igazgat óság „A Nép“ ke- részóónyszőciaUsta lap e heti számát „Föl­det a népnek“ cimiii vezércikke miatt elko­bozta. A cikk a fö.dhivatal visszaéléseire, valamint a Csánki-párt és a Népújság ma­gyarellenes izgatásaira mutatott rá. A cikk erősebb kifele zéseket használt a Csánki-párt vezetői ellen, amiben a rendőrség nemzeti- 'ség és íelekézet ellőni izgatást látott. Az el­kobzás éllen a lap szerkesztősége feleibbe- zéssel fog élni az ügyészségnél és a parla­mentben interpellálni fog a cenzúra oly- netrnü alkalmazása miatt, mint amely egy­részt megengedi a Népújság maigyargyalázó cikkeit leközölni, de megakadályozza az ellene való védekezést, főleg akkor, amikor az említett lap a kér esz tény szociális párt ve­zérei f egyéni becsületükben is támadja. — (Az ipariskolák államosítása.) A mi­nisztertanács legközelebbi ülésén javaslatot fog kidolgozni az ipariskolák államosításáról. A törvénytervezetet újév után fogja a kép­viselőház tárgyalni. — (Háztartási alkalmazottak betegbizto­sítása.) A háztartási alkalmazottak betegbiz­tosításáról szóló törvényt rövidesen novel­láiul fogják. A népjóléti minisztérium már ki­dolgozta a törvény novelláját és csupán né­hány formalitásról tárgyal a politikai pár­1 tokkal, i — (A prágai meteorológiai intézet idöj'rlása) december lí-ére: Változó, túlnyomóan fe’hos, ködös idő várható kevés csapató’ ’ — (Masarykot megválasztó^áit a politi­kai tudományok francia akadémiái'nak tag­jává.) Párisi jelentések megerősítik a múlt héten közölt ama hírünket, hrgv Masaryk köztársasági elnököt az elhunyt Bryce lord nelyére az erkölcsi és politikai tudományok párisi akadémiájának tagiává választják. — (A választási bíróság december 22 én foglalkozik Nagy Gyula mand'turnéval.) A választási biróság december 22-iki tárgya­lásának napirendjére ki van tűzve Nagy Gyula kommumsta képviselőnek ügye is Is­meretes. hogy a legfelsőbb közigazgatási bí­róság legutóbb hozott határozata folytán jogerőssé vált a szlovenszkói teljhatalmú mi­nisztériumnak az a határozata, amely Nagy képviselő állampolgárságát nem ismerte el. Bizonyosra vehető, hogy az előzmények után a választási biróság meg fogja semmi­síteni Nagy mandátumát — (Távozik a budapesti francia követ.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Doulcet budapesti francia követet ko-r- mámya vatikáni nagykövetté nevezte ki. A távozó követ tegnap búcsú lát ogat ást tett Horiihy Miklós kormányzónál és Bethlen István gróf miniszterelnöknél, valamint Pa- rii'váry Géza külügyminiszternél. Doulcet tiszteletére Sobloppa Lőrinc pápai miméius, mint a Budapesten akkreditált diplomásai kar doyenje, ma ebédet adott. Doulcet holnap utazik el Budapestről. Utóda kinevezéséről még nem történt intézkedő — (Halálozás.) Morvay Zoltán, a bereg­szászi járás nyugalmazott főszolgabüája de­cember 1-én meghalt Nagyszőlősön Egy ke volt a legképzettebb s legpuritánabb közigaz­gatási tisztviselőknek, akit úgy az alárendelt tisztviselők, mmt a nép rendkvii! szeretett. Morvay Zoltán 1886-ban lett Beregvármegye szolgabrája majd 1895-ben a beregi iára* fő- szolgabirájává választották meg. Erre az időre esiik értékes tevékenységének legjava. A forradalom előtt nyugalomba vonult. Ez időtől Nagyszőlősön gondozta kis szőlőjét s igazgatója volt az Ugocsai Bankegyesület­nek. Nap-nap mellett várta nyugdiját, de azt halála napjáig nem utalta ki neki, noha nyug­díjaztatása még a magyar rezsim alatt tör­tént, illetősége kétségtelen volt. tehát csak folyósítani kellett volna a nyugdijat. M-'g zt sem bírta a csiga'ábakon járó szent bürok­rácia végrehajtani.

Next

/
Thumbnails
Contents