Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-08 / 279. (432.) szám

4 Szombat, december 8. mértékű és legszilárdabb jogrend fog ho­nolni Ezeknek a változtatásoknak életbe**, lépésével egyidejűén meg fog szűnni a zalaegerszegi internáló tábor is, mert hi­szen ma még csak azért van szükség a közrend fentartása szempontjából az inter­nálás intézményére, mert büntetőtörvény­könyvünk és büntető eljárásunk annyira elavultak, hogy azokkal nem lehet kellő­képpen megvédelmezni a jogrendet. Ha ezeket az elavult jogszabályokat moder­nebb felfogású jogszabályokkal pótoljuk, nem lesz többé semmi ok arra, hogy az igazságszolgáltatás szervei -mellett a köz- igazgatási hatóságok szerveinek is joguk legyen bírói ítélet nélkül az emberek egyé­ni szabadsága tekintetében intézkedni. — Ami azt a kérdést illeti, hogy a köz- biztonság milyen Magyarországon, azt fe­lelhetem, hogy nincs ország a világon, ahol jelenleg a közbiztonság különb lenne, mint Magyarországon. Ami a legutóbb tör­tént bombamerényleteket illeti, ezeket tu­lajdonképpen csak ábrándos elégedetlenek csinálták és azoknak inkább demonstrá­ciós jellegük volt, mint hogy valóságos ká­rokat akartak volna okozni. A fő bajunk az, hogy az átalakulás után a békeszerző­dések révén a más államokhoz csatolt te­rületekről rengeteg olyan személy jött át a megmaradt Magyarországra, akik az in­telligenciához tartoznak. Ezek nálunk ter­mészetszerűleg mind elhelyezkedni nem tudnak, mert hiszen több hivatalt már iga­zán nem lehet csinálni. Ezek az el nem he­lyezkedett forrongok voltak azután az okai annak, hogy olyan külpolitikai osto­baságok történnek, mint amilyen például az Ulain-ügy is volt. Ha valaki igazán őszintén akarja Magyarország békéjét, ak­kor nem szabad akadályt gördítenie az elé, hogy a többi államokban maradhassanak azok a polgárok, akiknek ehhez a béke­szerződés értelmében joguk van. A magyar—cseh-szlovák tárgyalások je­lenlegi állásáról a miniszter ur a következők­ben volt szives nyilatkozni: — Tegnap délelőtt 10 órától 1 óráig a magyar és cseh-szlovák referensekkel együttesen dolgoztunk Wellner cseh-szlo­vák külügyminiszteri tanácsos hivatali szo­bájában és személyes közreműködésem mellett végigmentünk a detailokon. Az ál­lampolgársági és ezzel kapcsolatban a tisztviselői nyugdiík-érdésekben, valamint az ítéletek kölcsönös végrehajtásának kér­désében még mindig igen sok a vitás pont. Ezekre vonatkozóan jelenlegi itt-tartózko- dásom alatt nem valószínű, hogy sikerül megegyezést létesítenünk, de meg van ad­va arra minden alap, hogy, ha karácsony után ebben az irányban még újabb tár­gyalást tartunk és ha közben a magyar kormányférfiakkal is alkalmam lesz ezeket a kérdéseket megbeszélni, akkor remény­ségem szerint januárban újra fölvéve a tárgya'ások fonalát, minden irányban vég­leges megegyezést lehet létesíteni. (b. 1») Gyilkosság a budapesti Dob-utcában Egy mészáros agyonszurt egy örvezetőt Budapest, december 7. (Budapesti szerkesztőségürik telefon je­len lése.) Ma éjszaka a Dob-utcai Lázár-ká- vóházhan délután az egyik izraelita patro- le katonák és polgári egyének között. A ká­véházban délután az egyi izraelita paíro- názs-e gy es ül e t gyermekieIruház ási ürme psé- get tartott és amiatt a kávé ház este is zsú­folva volt vendégeikkel. Kilenc órakor nyolc katona ittasan betért a kávéhiáizba, az egyik asztal mellé telepedtek és feketekávét kér­tek. Mivel azonban a pincérek sokáig hozták a feketét, türelmetlenkedni kezdtek, majd kö­zülük négyen kimentek az utcára. Rövidesen zaj hallatszott, majd az agyilk katona így kiáltott be a kávéházba: — Gyertek fink. gyorsan, mert baj van A kávéházban tartozódé katonák erre fel ugráltak helyükről és ki akartak rohanni az utcára, a kávéháziban levő közönség azonban útjukat ál la. Dulakodás támadt a katonák és a kávéházi vendégek között, amelynek során Lobi mészáros késsel több­ször mcgszurta Bremtner Mátyás örvezetőt, aki azonnal meghalt. A verekedés közben többen megsebesülteik. A nyomban kivonult mentők két katonát és egy polgári egyént bekötöztek. A rendőrség nyomban megindította a nyomozást. Löb!. mészárost, bár tagadta a gyilkosságot, letartóztatták. Megtalálták nála annak a késnek a nyelét, amelynek a pen­géje beletört a leszúrt őrvezető sebébe túv íkii vám amit ital ftlaaűnüt? A kölcsön ügye a magyar nemzetgyűlés előtt Kállay pénzügyminiszter nyilatkozata Budapest, december 7. (Budapesti . szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelentette, hogy Rassay Károly a külföldi kölcsön, Gömbös Gyula pedig a magyar­óvár! választások ügyében sürgős interpel­lációra kapott engedélyt. Az interpellációkra a napirend után tértek át. Az ülésen folytat­ták a földbirtokreformnovelia vitáját. Csontos Imre a novella mellett fog­lalt állást, L é t a y Ernő pedig a kisgazda- pártot vette védelmébe. Szilágyi Lajos bejelenti mentelmi jo­gának megsértését, mert a parlamentben el­mondott beszéde miatt Prónay Pál szolgála­ton kivülM alezredes provokáltatta. Ezután a novellához szólt hozzá. Szünet után Rassay Károly előterjesztette inter­pellációját: A kormány a külföldi kölcsönről nem tájékoztatta a Házat. A pénzügyminisz­ter dodonai nyilatkozata olyan pánikot idé­zett elő a közgazdasági életben, amire eddig nem volt példa. A magyar kormány 650 mil­lió aranykoronát kért öt évre, a pénzügyi bizottság azonban csak 250 milliót ajánlott föl két évre. Ebből megállapítja, hogy a nép- szövetség pénzügyi albizottsága a magyar kormány javaslatát elvetette. A külföldi la­pok félhivatalos jelentéseiből meg lehet álla­pítani, hogy a magyar jóvátétel kérdésével a jóvátételi bizottság igenis fog'alíkozott, ezt azonban a kormány eltitkolta. Ezek olyan aggasztó tünetek, amelyekről a miniszter- elnöknek tájékoztatnia kell a nemzetgyűlést. Kállay Tibor pénzügym'niszter vála­szolt az mterpellácllóra. Ilyen kérdé ben, mint a kölcsönügy, nagyon nehéz a b:fejezés előtt nyilatkozni. A magyar kormány és a pénzügyi bizottság álláspontja között nincs eltérés, mert egy mezőgazdasági állam jó termés esetén könnyen reorganizálhatja ma­gát. Bizonyos fokú ellenőrzést is el kell tűr­nünk. mert szükséges, hogy szomszédaink­kal békébe éljünk. Ha azt akarjuk, hogy a bankóprés megálljon, meg kell terem eni a Jegybankot. A nemzetgyűlés tudta nélkül nem fog semmiféle intézkedést tenni. A Ház és Rassay a választ tudomásul vették. Gömbös Gyula, m'nflhogy a belügymi­nisztertől megnyugtató választ kapott, elál­lót! inerpellációja megtartásától. Az ülés vége 4 órakor. A Jegybank A 8 Órai Újság arról értesd1, hogy a gazdák a belföldi kölcsön 51 százalékát akarják lejegyezni. Erre a bankok is észbe­kaptak. A belföldi kölcsön jegyzése biztosí­tottnak tekinthető. Búd János Budapesten Búd János, közélelmezési'miniszter ma délelőtt Budapestre érkezett és jelentést tett a miniszerelnökneik svájci és olaszországi tárgyalásairól. Vita Bajorországnak a birodalom­hoz való viszonyáról München, december 7. A bajor ország­gyűlés állandó bizottságában a tegnap foly­tatott vita alkalmával Müller demokrata kép­viselő kijelentette, hogy egyediül áll a modern államok történél miében, hogy valaki egyfor­mán gyakorolja a végrehajtó és a törvény­hozó hatalmat, miint azt Kaim főkormény- b:ztos teszi. Kabr a föbünös abban, hogy Bajorország konfliktusokba keveredik a bi­rodalommal. A szónok pártjla nevében első­sorban arról követel felvilágosítást, hogy mily mértékben haladt közös utón Kahr a no vembe r i ös sz ees k ü v okik el. Held, a bajor néppárt vezére, aki na­gyon védelmébe vette a főkormánybiztos­ság intézményét, helytelenítette Kahr egyes politikai rendszabályait. Kijelentette, hogy sohasem lesz egyetlen bajor kormány sem, amely nem tekintené legfőbb feladatának a birodalomnak föderációs alapon való átszer­vezését. Hiípe.rt középpárti képviselő elítélte a novemberi puccsot, azonban pártja nevében tiltakozik az ellen, hogy Bajorországot Ber- Ln gyarmataiként kezeljék. — A vitát ma folytatják, a mai bizottsági ülésen a bajor kormány két ellem póttisa, Kuilbng miniszter- elnök és Schweyer belügyminiszter fognak beszélni. — (A prágai norvég főkoimttátus) fel­hatalmazást kapott Norvégiába szóló útle­veleknek .vizumiinal való ellátására. Amerika végérvényesen meg­tagadja a népszövetséget Washington, december 7. Coolidge elnök az amerikai kongresszushoz intézett üzene­tében hangsúlyozta, hogy Amerika maga fog­ja meghatározni az amerikai segítség^ idő­pontját, helyét és módját. Amerika végérvé­nyesen megtagadja a népszövetségi szerző­dés elfogadását és ratifikációját. Amerika külpolitikáját az a két elv vezeti, hogy ne kössön állandó szövetségeket és hogy a né­pek között felmerült viszályokat békés utón intézze el. Amerika a kiét elvvel összhangban a híve egy oly nemzetközi törvényszék lé­tesítésének, melyben az egész világ képvi­selve volna. Az orosz kérdéssel kapcsolatban kijelenti Coolidge, hogy Amerika kész volna Oroszországot erkölcsileg és anyagilag tá­mogatni, ha szovjet elimemé a szovjet re­zsimnek Amerikával szemben fennálló tarto­zásait és megszűnne az amerikai intézmé­nyek ellen szított ellenséges szellem. A szö­vetségközi adósságokkal kapcsolatban kije­lentette, hogy nem lehet barátja a közel tizenkét milliárd dollárra rugó szövetségközi adósságok törlésének, bár hajlandó a többi szövetséges országokkal szemben is oly en­gedékenységet tanús itani, mint az angol adósságok rendezésénél történt. A jóvátétel! kérdésre vonatkozóan Amerika álláspontja az, hogy Franciaországnak követeléseit fizes­sék meg és Németországot tegyék ismét életképessé. Amerika kötelessége jelenleg az, hogy a viliágnak adja vissza az egyen­súlyát. Paris, december 7. Poiincaré és Estou.r- neiies szenátor megegyeztek abban, hogy a szenátornak Franciaország izolálásairól s annak következményeiről beterjesztett inter­pellációját december 20-án fogják vita alá bocsátani. Washington, december 7. Lenrcot sze­nátor törvényjavaslatot terjesztett elő, mely­ben húszmillió dollár megszavazását kéri egy németországi segélyakció céljaira. Helferding előadása Prágáján Prága, december 7. A prágai „Urániádban tegnap este a szociál­demokrata Hilferding Rudolf dr. volt birodalmi pénzügyminiszter a világgazdaság háborús követ­kezményeiről tartott előadást és a kapitalisztikus gazdálkodás összefüggésein kezdte, majd a világ- gazdasági válságról szólt, amely nem a túlterme­lés, hanem a megfogyatkozott termelés jegyében dúl. A háború legszembeötlőfb gazdasági hatása szerinte az, hogy rendkívüli módon megzavarta a termelés proporcionális viszonyait. A töke számá­ra olyan óriási nyereséglehetőségeket hozott, amilyenek Amerika felfedezése óta nem fordultak elő a világtörténelemben. A norvég hajóépítő tár­saság például 1800 százalékos osztalékkal dolgo­zott a háború alatt és a japán hajóépitővállalatok ócska hajóknak háborús célokra való értékesítése révén 2000 százlékos osztalékokat fizettek. A fran­cia mótorépitő társaság alaptőkéjének negyven- szeresét fizette ki osztalék cimén. Az előadó ezután kifejti, hogy valamennyi or­szág adósa lett a nyersterményeket termelő orszá­goknak: Európa adósává lett az Egyesült Álla­moknak, Délamerikának és Japánnak. Számításai szerint az utolsó száz év (1793—1905) valamennyi háborújának költsége 85 milliárd aranymárkát tett ki, a világháború pedig ennek az összegnek tízsze­resét emésztette föl. Valamennyi ‘állam háború- előtti adósságát százmilüárd aranymárkára be­csülték, a világ mai eladósodása pedig 600 milliárd aranymárkára rúg. Ezután részletesen foglalkozott a háború után beállott á'lamjogi változásokkal és ezeknek során kirivó példaként rámutatott Ausztria és Magyar- ország mint zárt gazdasági alakulatnak szétzúzá­sára. A nemzeti államok vámpolitikája, véleménye szerint megzavarja a világ gazdasági kapcsolatai­nak fejlődését. Az egykor egységes gazdasági te­rületek szétszakításának hátrányait a valutaviszo­nyok feldulása mérték nélkül kiélezte. Igen érdekesek azok az adatok is, amelyeket Hi'ferding a munkanélküliségről gyűjtött: 1921-ben Anglia munkanélküliéinek tábora kétmillióra rú­gott, vagyis minden ezer emberre 42 munkanél­küli esett. Ez volt a helyzet Amerikában is. Egész Európa munkanélküliéinek száma 1921-ben 4 millió főre rúgott. Amerika 6 millió munkanélkülit segé­lyezett, úgy hogy az emlitett esztendőben — min­den munkanélküii után csak két családtagot szá­mítva — összesen 30 mi'lió munkanélkülit kellett segélyezni. Könnyen ki lehet számítani ennek a gazdaság hatásait, ha egy munkanélküli család napi eltartási költségét 3 frankban számítjuk 1921- ben a bérveszteseg a munkanélküliség kapcsán 25 milliárd aranymárkát tett ki. Ausztria és Cseh-Szlovákia gazdasági talpra- Uíását nem lehet mással magyarázni, mint a n m:t gazdasági viszonyok romlásának kihasználá­sával. (Itt az előadó nyílt ellentétbe került azok­kal a félhivatalos kijelentésekkel, amelyeket a cseh-szlovák félhivatalosok terjesztenek c kérdés­ről.) A jövőre nézve az előadó véleménye szerint a termelést a keletázsiai piac feltárásával, Orosz­ország és Délkeleteurópa gazdasági újjáépítésével lehet fokozni, még pedig nyugateurópai és ameri­kai- tőkével. A háború utáni történelem súlypontja az Egyesült Államokra és Angliára helyeződött át, mert bebizonyult, hogy a fejlett kapitalista hata­lom rendkívüli katonai hatalmat is tesz lehetővé. Az angol-szász világ tulhatalmát nem lehet olyan könnyén megvátoztatni, mivel gazdasági hegemó­niájuk a világpiacokhoz vezető utak zavartalan birtokán nyugszik. Ez a két állam már 1921-ben a washingtoni konferencián tisztázta hatalmi ér­dekköreit és Japánt is kényszereitette, hogy ezek­hez alkalmazkodjék. Anglia most azon van, hogy hasonló alapokon elrendezze érdekszféráit Fran­ciaországgal szemben. Csak ennek megtörténte után lehet a világ gazdasági újjáépítéséhez hozzá­látni. | — Valóban \6 és szépen égő — | j templomi 9llár;;erlje| @ csillár, gyertya, óla] és tömőén ® § kapható a legjutányosahb árban | | DOKUPIL LAJOS | ® riaszgyertya-gyárosnál VÉL KÉ-LE VÁRÉ, z. @ § Bratislava. 9 MAmmmmm Regős éneke Óh, borzalom, óh, rettenet, Figyelnek fűk, fák, emberek. Az álluk szinte tágra nyíl... És száll a hir, miként a nyii Át völgyön, halmon bérc felett: — Szakállas gyermek született. Leclik és misszek, sok madám Mind-mind ámulva látja ám: — Állván a kis bölcső előtt, — Nemcsak szakálla, — copfja nőtt; Sőt a csipetnyi orr alatt. Lágy, selymes, kis bajusz-szalag. Cseh, angol, frank és jenki mind Körötte bolygóként kering... Csak tói, mag!rar és német ajk Csodálja, mit csodálnak rajt*?!... Mert haj! a parlamentbe már Rág sok — szakállas gyermek jár... — (A prágai meteorológiai intézet időjóslása) december 8-ára: Az időjárás átmeneti javulás után ismét csapadékra hajlik. A hó'mérséklet nem vál­tozik. — (Lapunk legközelebbi szám?) a közbe­eső ünnep miatt, hétfőn este a rend3s időben jelenik meg. —(Benes Párisba utazik.) Bános küJ- ügyminiszter ma este Párisba utazik. Utazá­sa öszefüggésben van a népszövetségi ta­nácsnak a magyar kölcsönről folytatandó utolsó tanácskozásával. A külügyminiszter álláspontja szerint Cseh-Szlová.kia a kölcsön felhasználására vonatkozó garanciákon ki­vitt több más kérdésben is érdekelve van, melyeket meg kell oldani, mielőtt feloldanák a jóvátételt zálogjogokat. — (Megfosztották állásától az .uíonomlsla tüntetőt.) Olvasóink bizonyára emlékezni fognak arra, hogy a képviselőház őszi ü’ésszakának meg­nyitásakor, az október 30-iki ülésen Koleszár Milos pozsonyi és Pálka Mihály pozsonyszent- györgyi lakos a képviselőház karzatán éltették Szlovenszkó autonómiáját és Miinkát, mire kive­zették őket a teremből miközben a szlovák him­nuszt énekelték. Koleszár Milosnak, aki a Slovák biztosítónak volt a tisztviselője, állását az inci­dens miatt most fölmondották Koleszár Miles házasember és két gyermek atyja. — (A Selmecbányái munkanélküliek se­gélye.) A pénzügyminisztérium nemrégiben a mintegy nyolcszáz Selmecbányái munka­nélküli munkás munkanélküli segélyének fo­lyósítását beszüntette. A keresztényszociális párt Selmecbányái titkárának a pénzügymi- niszériumban megígérték, hogy. a be szír te­tett segélyeiket újból folyóstan' fogják. — (A Rudé Právo ellen! por.) A Geské Slovónak aima hírével kapcsolatban, rne'y- ben követeili, hogy a köztársaság védelméről szóló törvény alapján járjanak el a Rudé Právo ellen, a szociáldemokrata Právo Lidii mai szúrna azt Írja, hogy e.z a hir nagyon valószlnü'tlenül hangzik, mert a.z igazság- ügyminisztériuimnak és az államügyészség­nek tudnia kell azt, hogy az inkriminált eset nem esik a köztársaság védelmére' szóló törvény alá. Egy ily eljárás a törvénynek niegokolatlan értelmezése volna és diszkre- ditálná a törvényt, ha minden becsületsértés megtorlására igénybe vennék.

Next

/
Thumbnails
Contents