Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-08 / 279. (432.) szám
« cseh-szlovák delegátus szavazata ellenében úgy határozóit, hogy az uj határ a Siroka Veza hegytől kun dúlva a Javorinka patak völgyén keresztül haladjon úgy, hogy Javorina községet kettéossza, onnét pedig a vízeséseik alatt fekvő vadászlak felé vezető utón haladjon tovább. A vadásziaktól a határ a szepességi Magurán keresztül a 1216. számú helyszinelési pontig Szspesgyürke s Osz- turnya köziség déli részének hataszveri határa mentén föl a Bria hegyig, onnét lengyel részről Répásfalva, Kislápos s Alsói após község között, szlovenszkói részről pedig Osztrunya, Szentmindszent és Nedec község között húzódó határ mentén a nedeci vár alatt a Dunajec fölyóig terjedjen. A csehszlovák kormány azonnal tiltakozott a na- tármegálílapitó bizottság e határozata ellen és párisi követe: Osusky utján előterjesztette azt az álláspontját, hogy a vitás ügyet 1920 juíius 28-ám a nagyköveti konferencia már eldöntötte. A nagyköveti konferencia igy abba a ■helyzetibe került, hogy a vitás ügyet valamilyen utón és módon eldöntse. 1923 júliusában fölkérte a népszövetségi tanácsot, hogy ajánljon valamilyen megoldást és ebből a óéiból esetleg kérje ki a hágai állandó nemzetközi bíróság vée-ményét. A népszövetségi tanács szeptember 20-án és 27-én tartott ülésein a kiét állam meghallgatása után úgy határozott, hogy a hágai bíróság véleményét kéri ki. így került az ügy Hágába, ahol tegnap hirdették ki az állandó nemzetközi bíróság jogi véleményét. E vélemény szerint a nagyiköveti konferenciának 1920 junius 29-ém kelt döntése végleges, azonban ezt a döntést még teljes terjedelmében végre kell hajtani, azaz a szepesi terület határainak ama része, amelyet a döntés helyrajzilag megjelölt, a határozat 3. cikkének 2. bekezdésében megállapított módosítási rendelkezések alá esik. Ebből a határozatból tehát kitűnik, ho-gy a hágtai biróság elfogadta a cselh-szlovák köztársaság jogi álláspontját, amely abban a j tételben csúcsosodott ki, hogy a nagyköveti konferenciának 1920 julius 28-án kelt határozata végleges. Másfelől azonban a nemzetközi biróság nyomatékosan hangoztatta azt a feifogását, hogy a jövőre nézve is jog- érvényes a julius 28-íki határozat 3. cikkének 2. bekezdése, amely — mint elültettük — az egyesek és a köz érdekének szempontjából bizonyos módosításokat enged meg. Jogi tekintetben miég mindig vitás marad tehát, hogy az 1920 julius 28-án kelt határozat alapján Javorinát hová fogják csatolni, mert hiszen ez a határozat az egyesek és a köz érdekére, továbbá a helyi viszonyokra hivatkozik, már ped:g Javorina olyan közel esik az 1920 julius 28-iki határvonalhoz, hogy a határkiigazitást a helyi viszonyokkal meg lehetne okolni. Megjegyezzük, hogy a tegnap kihirdetett hágai jogi vélemény, mint elnevezése is mutatja, már azért sem dönti el végleg a kérdést, mert az ügy Hágából a népszövetségi tanács, onnan pedig a nagyTárcarovatunk: Kedd: Maróthy Jenő; Sábi Nyu. Szerda: Nyáry Andor: Cselédfogadás. Csütörtök: Sas Ede: Tündérmese anno 1923. Péntek: Sziklay Ferenc dr.: Takács Menyhért dr. tanulmányai: Aesopus, Dante és Madách. Szombat: Szederkényi Anna: Duduskáéknál már kezdődik. (Pesti hangulatkép karácsony előtt.) Vasárnap: Jakab Géza: Melanchólia. (Vers.) Surányl Miklós: A mannafa. Fiatal leány az őszi parkban Ragyog az őszi reggel s az ég azúrja megtelt sok vándorló sereggel... Szebb tájak mágnesujja intett: s vakon vonulnak a darvak összebújva. Kiállók ablakomba: a parkban orgiázó színes komorló pompa. Gyászpompa: mert a csöndnek halálvonója siklik mélyén a szinözöniiek. Ritmusban erre, arra apró melódiákként lomb hull testvér-avarra. A jávorok, platánok csak hullatják a sok szint és sóhajtnak utánuk. És Irigykedve nézik a lányt, ki jár alattuk s most gyűjti lelke mézlt. Most nyitja selymes helyűét, bogy mézzel és tavasszal megáldottal! beteljék. Szombat, december 8. követi konferencia elé kerül, amely azután véglegesen fog határozni. Politikai szembontbóí mindenekelőtt az a kérdés merül föl, hogy a lengyelek el fog- jáik-e ismerni a december 6-iki jogi véleményt, illetőleg a népszövetségi tanácsnak és a nagyköveti konferenciának azokat a határozatait, amelyek e jogi vélemény alapján netalán létre fognak jönni. Ismerve a lengyelek pSzihéjét, nem tartjuk valószínűnek, hogy végleg belenyugodnának Javorina elvesztésébe. Amint a hágai jogi vélemény, illetőleg az alapját alkotó julius 28-;ki határozat is voltaképpen összeegyeztetése két ellentétes felfogásnak, úgy va’ózinüen a népszövetségi tanács és a nagyköveti konferencia is egy kompromisszum nyélbeütésére fog törekedni, hogy azonban ez a törekvés szerrel feg járni, azt csak a jövő fogja megmutatni. Siovó szerint Cseh Szlovákia sikert ért el és B-en.es,’ akii ellen a nemzeti demokraták személyi okból nagy harcot indítottak a jávornál kérdés miatt, győzedelmesen került ki a harcból. A Venkov, a miniszterelnök apja, úgy vélli, hogy Hága igazat adott a cseh-szlovák álláspontnak, de a jogi vélemény még nem kötelező a nagyköveti konferenciára'nézve; A lap reméli, hogy a jávorinál probléma, amely annyi rossz vért szü.t Lengyelországban és nálunk, rövidesen a 'múlté lesz. A nemzeti demokrata Národni Lísty elégtétellel vett tudomást a véleményről, mert legjobb válasz azokra a támadásokra, amelyeket Hóim, Spaceik és Nemec képviselőik ellen indítottak. A brürnni Lidove Noviiny szerint hiba volna a véleményt Lengyelország ellen lejátszani, miivel a köztársaságnak nem lehet érdeke a presziizspoli- tika. A szocia'demokrata Pravo Lidii nem tartja kizártnak, hogy a lengyelek a kisebb hatórb'íigazitásra vonatozó jogot a szepesi terület egy résziének bekebelezésére ’gyek- szik maid kihasználni. A néppárti Lidove Listy nem tartaná helyesnek Lengyelország elgáncsolását. ►WC C WWW* A magyar kisgazdapárt körzeti gyűlése Komáromban Komárom, december 7. (Saját tudósítónktól.) A magyar kisgazdapárt komáromi körzete tegnap igen látogatott választmányi ülést tartott a Vigadó nagytermében. A sok száz főre menő pártszervezeti kiküldöttek teljesen megtöltötték a hatalmas termet. Az ülésen Pozsony-, Nyitra-, Bnrs- és Hontmegyék pártszervezeteinek képviselői jelentek meg. Az ülést Boldoghy Gyula nyitotta meg, aki sajnálkozással jelentette be Bartal Ferenc körzeti elnöknek más elfoglaltsága miatt való távolmaradását. Szeretettel üdvözölte Ficza szenátort és Füssy képviselőt. Indítványára a választmány a párt vezérének, Szent-Ivány József nemzetgyűlési kép ise- Iőnek és Bartal Ferenc körzeti elnöknek üdvözlő táviratot küldött. Ifj. Koczor Gyula körzeti ügyvezető' elnök tartalmas beszédben tekintett vissza az év politikai eseményeire. Hangoztatta, hogy a párt csakis magyar politikát folytat és visz- szautasitotta azokat a tendenciózus rní‘ sásokat, amelyek a pártnak osztály- és feleke- zati irányzatot tulajdonítanak. A párt sem felekezeti, sem osztálypolitikát nem folytat, tiszteletben tartja mindenkinek vallását, de a keresztény erkölcs alapjára helyezkedik és akkor, amidőn a kisgazdák, földművesek és kisiparosok érdekeit védi és képviseli egyúttal az összes magyarság érdekeinek minden irányban törhetetlen képviselője kíván lenni. Kiterjeszkedett a földreformra, amelynek a magyarsággal szemben való igazságtalan és méltánytalan végrehajtása ellen teljes erejével küzd .a párt. Foglalkozott azokkal a visszás állapotokkal, amelyeket a va gyondézsma teremtett. A munkásság helyzetéről szólva, kijelentette, hogy a bgnagyob; munkanélküliség Szlovenszkóban uralkodi! •műnek az az oka, hogy a magyar munkássá got nem foglalkoztatják és nagyobb munkát nál Szlovenszkóban cseh és morva munka sokat alkalmaznak. A magyar munkásság sorsát éppen olyan szeretettel viseli szivén a párt, mrnt a kisgazdák, földművesek és kis iparosok érdekeit és ennélfogva a magyar munkásság is elhelyezkedik a párt kereteiben. Az adózás aránytalansága súlyos terhekkel rójja meg a föld népét és ez iparost Míg a történelmi országokban a kereseti adókulcs négy százalék, addig Szlovenszkó bán tiz százalék. A szeptemberi választások ról szólva, ismertette azokat ez eredményeket, amelyeket a párt elért és amelyeket annak, köszönhet, hogy tagjai tömör sorokban sorakoztak a párt zászlója alá. Kérte a yá- lásztmán^ tagjainak törhetetlen hűségéi és ragaszkodását a párthoz. Füssy Kálmán képviselő lendületes beszédben ecsetelte az árván maradt magyarság helyzetét és azt a küzdelmet, amelyet a párt annak érdekeiért állandóan kifejt. Képviselői működésében mindenkor a magyarság érdekei irányítják s ha nehéz helyzetében egyelőre különösebb eredményeket a föltorlaszolt akadályok következtében elérni eddig nem is tudott, amig pártjának bizalma őt helyén meghagyja, minden erejével arra fog törekedni, hogy ezt a bizalmat a magyarságért való tevékenységével kiérdemelje. Az elnök indítványára a választmány Füssy Kálmánt további bizalmáról és törhetetlen ragaszkodásáról egyhangú lelkesedéssel biztosította. Ficza József szenátor kerekded beszédében a tisztviselők szomorú helyzetével, valamint a falu eddigi vezetőinek sorsával foglalkozott. Beszédét melegen megéljenezték és a szenátornak eddigi működéséért a választmány elismerő köszönetét szavazott. A komáromi körzeti központi iroda 1923. évi működéséről Fiilöp Zsigmond alelnök tett jelentést. Az iroda december 1-ig a hozzá fordult párttagoknak 11.568 ügydarabját intézte el és igen nagyszámú ve gyondézsma-, valamint jövedelmi adóföllebbezést intézett el eredménnyel. Számtalan párttagnak ügyes-bajos dolgában tanáccsal és utbaiga- z:tássd szolgált. Fbben az évben 249 párt- gyiilést tartott és a nyár folyamán az összes pártszervezeteket újra szervezte. Rendkívül eredményes munkát fejtett ki a választások idejé'ben, amikor is irányította az egyes listák Összeállítását a pártszervezetek közreműködésével. A körzet pártszervezetei a Petőfi-centennárium alkdmával ünnepségeket rendeztek, amelyekre az iroda több, mint nyolcvan alkalmi fölolvasást és több száz költeményt bocsátott rendelkezésükre. Műkedvelői előadásokat is rendeztek, a téli hónapokban ötvennégy magyar népszínműt kölcsönzött a központ. Junius 10-én sikerült kirándulást rendezett a körzet a tótmegveri Székács-féle magnemesitő telepre. A körzet vezetősége tervbe vette vetített képekkel ' isért népszerű előadások, valamint fölolva- ásö'k tartását. Ugyancsak előadásokat tart különböző adónemekről is. A jelentést a 'lasztmány egyhangúan tudomásul vette és tisztviselőknek kiíeriett tevékenységükért ogyzőkönyvileg is hriás köszönetét nyilvánította. Holota János dr. indítványára elhatározták, bogy a párt ügyvitelének átszervezésére az elnökséget egy javaslat kidolgozásával bízzák meg Végül Mohácsy János dr. foglalkozott a Csánki ' ’eumann-íéle párttal és fölhívta a tagokat, hogy a kormány által támogatott pártnak és gyalázkodó sajtójának igyekezetét azzal törjék le, hogy egyáltalában ne adjanak hitelt sem Ígéreteiknek, sem hazugságaiknak. Forradalom Mexikóban London, december 7. A Reuier-ügynök- ség jelenti Newyorkból: Veracruzból érkezett jelentések szerint öt mexikói á lamban nyílt forradalom tört ki az Obregon-kormány ellen. Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jiasdriSska 6. szám 1038 Míg a halál-finálé zug fődön, égen: ő most májusi, áldott Áve... Mécs László. A fekete furulya- A P. ágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Schalkház Sára Sehogy fiatal volt. Hatalmas, széles- me.'lü, fejét mindig felvetve hordta, mint féktelenül vad csikó. Sehogy mámorosán habzsolta az életet, mohón itta a gyönyöröket és vadaikan táncolt a tavaszban. Egyszer, egy különösen vad élethajsza után, elgyengülten, odaroslkadtan, gondolat né kiil lihegett az erdő pázsitján. Amint O'tt feküdt magatehetetlen a teljes kimerültségben, hunyt szemmel, háta mögött -kacajt hallott. Vig, gondnélküli neveíés- gyöngyözést. Ez a kacaj úgy pergett, mint lágy, tavaszi esőcsepp a kitárult leveokre. És Sehogy egyszerre fe.neszelve vágta föl fejét Figyelt. És amint hallgatta e kacajkettős't — egy mélyen lágy férfiih-ang és egy magasan röpködő bo’dogságos leányhang kacagta c tiszta kettőst —, hirtelen mélyet vágott szivébe az irigység. — Aki boldogtalan, az nem nevet, aki bánatos, az ne-m nevet, akinek gondjai vannak, az nem nevet, aki szerencséken, az nem nevet, aki elkeseredett, az nem nevet, aki haragos, az nem nevet — gondolta. És egy ideig ilyesmit gondolt. Aztán hirtelen uj gondolat ütőd üt t agyába. — Lám. én nem Vcngyok boldogtalan, én nem vagyok bánatos, én nem vagyok szerencsétlen, én nem vagyok elkeseredett, én nem vagyok haragos... hát mért nem nevetek én? ... Megpróbált nevetni. Széthúzta száját, szemelné: ráncokat szalasztott jobbra-balra, torkából hangot kénysz-eritett ki. De nem, nem volt jó. Félelmetesen artikulátl-an hangok szakadozottan bukkantak száján ki. így próbálta ezt egyszer, tízszer, százszor. Aztán elkeseredett sikertelenséggel odacsapta magát a földre. Aztán megszólalt. Mé'yen, vad komor- tággal. szélesen, zengte m,agának: — Én nem tudok nevetni! És azután csak úgy ömlött melléből a szó. melyet magáihoz ordított üvöltve, mintha gondola'a nem lett volna e‘ég, mintha kellett volna, hogy fülével hallja, amit agya gondolatoknak őrölt. — Akarok nevetni! Kel! nekem a nevetés! Sokan nevetnek, sokan boldogosodnak könnyű kacajjal és nekem már nem jut. Mert több az ember, mint a kacaj! Hát azért is! Azért is! Fogok nevetni! Ellopom az emberek ajkáról a kacajt! Ellopom! Meg tudom tenni, mert akarom! Akarom! Az agya feszülten dolgozott, z-akatolva pofozta koponyáját a gondo'at. kalimpálva ütő'gették egymást az eszmék, majd kiverték halántékát, de egy rémesen dolgos éjszaka után már alkotott. És ez az alkotása volt a fekete furulya. Ezt csak ö látta. Csak ö hallotta hangját. És mikor készen volt. akkor megindult az utón, me'yen emberekkel fog találkozni, akik sejtés ■ nélkül jönnek elé, ajkukon hozva a kacajt, ö ilyenkor megszó altatja a fekete furulyát, az emberek ajkáról eltűnik a kacaj és az ő, vállán hordott kis ládikójába vándorol. , * És amint ment az utón, ketten jöttek felé. Nem láttáik meg őt, mert a fiú ragyogá- sos mosollyal a leány felé hajolva beszélt, a leány pedig elragadtaitva nézett a fiúra: szeme, szája, a-rca, homloka csak úgy kacagta a boldog tavaszt. Talán éppen azok voltak, akiknek kacaja Sehogy szivébe az irigy vágyat ültette. Sehogy látta, jól látta őket és a kacajukat. Elővette a fekete furulyát és megszólaltatta. A fiú torzultan kapott szivéhez, lilásan fagyódó ajkáról egy-két dadogás hördült és tántorogva, bizonytalanul szétvetett karral kivágódott az életből. A lány szemöldöke rémülen ugrott magosra, szemeiben örületes lángu lobogás ágaskodott, szája hangtalanul nyílott s aztán egy sikolytalan sikollyal szivében, eszméletlenül roskadt a fiú holtteste mellé. Sehogy pedig szerneszögletéből odapillantott a két meglopottra, majd belenézett a ladik óba, melynek fenekén ott feküdt két boldog, tiszta mosoly. Aztán tovább ment. És igy lopott mosolyt, nevetést és kacajt.. Egyszer egy gyerek ajkáról lopta el a zscn-dülö mosolyt s ugyanakkor az anya és apa ajkán is elhervadt a nevetés, melynek kacagásos szirmai mind Sehogy ládikójába hulltak. Már majdnem telve volt a iádikó. Volt ott mindenféle nevetés, a legszerényebb, majdnem láthatat'an mosolytól kezdve, egészen a harsogó kacajig, mindenféle volt ott. És Sehogy ajkán is ült egy mosoly. Kacagni még nem tudott, de ajkán már keseredett egy mosoly, gúnyos és fonnyadt, két mély ráncba huzva le száját... Hanem azért csak cipelte a mosolyos A cseh sajtó kommentárjai A cseh lapok általában megnyugvássál veszik tudomásul a hágai jogi véleményt. A külügyminisztériumhoz közelálló Geske
