Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-04 / 275. (428.) szám

Kedd, december 4. — A ruszinszkói gazdasági tanács ellen. A Ruszka Narodna Banka élesen állást foglalt az uj ruszin gazdasági tanács ellen, amelyet a Podkar- patská Banka exponensének tekint. — Szepesi pénzintézetek fúziója. Qölnicbányai tudósítónk jelenti: A gölnicbányai VII. Bányavá­rosi Bank a közeljövőben fuzionál a késmárki Szepesi Bankkal. A fúziót a gölnicbányai pénzinté­zet súlyos gazdasági helyzete teszi szükségessé. A fúzió személyi változásokkal is fog járni. — A Kohó uj főtelepei: Pozsony és Ko­lozsvár. Budapestről j déri tik; A Felsömagyar- országi Bánya- és Kohó vállalat bányáinak nációm ailiz ál ási doIgával már régóta foglalko­zik a vázlatot, nem sokára befejezést nyérniek a naoionaizáiási r minik álla tok. Mindén való­színűség szerint Kolozsvárott és Pozsonyban lesznek a naciooaMzálit vállaltatok székhelyei. — Mennyit ér a volt osztrák-magyar le- Síélyegezetlen 100 koronás. A Belga Nem­zeti Bank egy hirdetményt tett közzé, amely­ben a különböző országok pénzének bevál­tási árfolyamát közli. A hirdetményben sze­repel az osztrák-magyar lebélyegezetlen bankjegy is. Eszerint iaz 1918 október 27-ike előtt kibocsátott olyan bankjegyért, amelyek 1919 junius 15-ike előtt a volt monarchia ha­tárain kívül voltak, koronánként 0.045 fran­kot, azokért a bankjegyekért pedig, amelye­ket 1918 október 27-ike előtt bocsájtottak ki, de a monarchia határain belül voltak. 0.04 frankot fizet, végre az 1918 október 25-ike után kibocsátott osztrák-magyar bankjegye­kért 0.005 frankot ad ia bankjegy bemutató­jának. — A dán és a norvég korona bajai. Dánia és Norvégia nagy erőfeszítéseket lesznek valutájuk stabilizálásáért. így Dánia egy va- luta-stabilizáló alap megteremtésével kapcso­latban teljesen átszervezi a valutakereske­delmet is, amelyet a Nemzeti Bank ellenőr­zése alá helyez. Norvégia viszont a kereske­delmi mérleg főjavításától várja valutájának megjavítását. A norvég korona esését úgy, mint Dániában, itt is leginkább a spekuláció következményének tekintik, azonban szerepe van ebben a folytonos munkabeszüntetések­nek is, valamint a nem nagyon kedvező ter­mésnek. Norvégia tehát a behozatalt igyek­szik lehetőleg csökkenteni, hogy ezzel állítsa meg valutájának csökkenését. — Miért jó a japán valuta. Abból az al­kalomból, hogy a katasztrofális földrengés Jiapánt gazdaságilag is smllyos megpróbáltatá­sok elé állilitolta, neim lesz tán érdektelen, heg;?' a japán áif'iami jegybank intézményé­ről, mdy most a szanálás müvében elsősor­ban vesz részt, néhány adatot közlünk. A japán állami jegybank 1882-ben létesült a Bank of Ewglamd mintájára. A janián jegy­banknak alaptőkéje 60 millió jen, amiből 37.5 mikió be van fizetve; a japán jegybank van egyedül jogosítva a bankjegyek kibocsátá­sára, amelyek különben arany, ezüst és egyéb érmefedezetíel vannak fedezve. A fe­dezetnek azonban csakis negyedrészben sza­bad ezüstben történnie. A japán jegybank­nak jogában áll ezenkívül 120 millió jen bank­jegyet forgalomba hozni ami állami kötvé­nyekkel vagy kereskedelmi váltókkal fedez­hető. A háború kitörésekor a japán bankjegy­forgalom 362 millió jent tett ki, míg a jelen Kllll János szerencséje — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta; SchöpíHn Aladár (2) — Hadd legyen a fiúnak egyszer egy jó napja — szólt Kitti nagylelkűen. Eztán megkérte Müler urat, adja át üd­vözletét Mülfcmé őnagyság árnak és a gyer­mekeknek, még egyszer kezet fogtak és Kifli János egy kis melanchoiikus érzéssel eltá­vozott, a soha vissza nem térés szándéká­val, arról a helyről, ahol két évig voltak jó napjai, voltak rossz napjai, de alapjában véve jói érezte magát. II. Kiííi János, miikor a régi helyéről eibn- csuzott, már megvehet te volna a Mü'Mer ur boltját árustól, mindenestől együtt. Akikor már vagyonos ember vol, csak ezt senki sem tudta róla, mert ő titkolta még a főnöke előtt is azt az uj üzletet, amelybe egy évvel ez­előtt fogott és még inkább a pénzt, amit ke­resett. Mutter ur kérdéseire kitérő válaszokat adott, olyasformát mondott, hogy örökölt valami kis pénzt, abból alkarja magát önál­lósítani. Ráhagyta, hadd találgassa az egész Páva-utca, miféle szerencse érte. Ez a szerencse pedig egy levél volt, me­lyet egy évvel ezdőtt az unoikabátyjátó! ka­pott Amerikából Ez az unokabátya idehaza droguista segéd volt, tiz évvel ezelőtt ki­ment Amerikába, ott az Isten felvitte a dol­gát, egy nagy gyógyszer-üzlet tulajdonosa lett Clevelánéban, gazdag, tekintélyes ember. Hogy az unokaöccsének levelet irt, először Amerikába kerülése óta, az nem a rokoni sze­év augusztusában a bankjegyforgalom 1136 millió jen volt, tehát csaknem négyszerese a békebeli értéknek. A normális bankjegye­ken kívül a japán bank 1917-ben a kincstár ter­hére 10, 20 és 50 jen címletű álfám jegyeket is bocsátott ki a váltópénzhiány enyhítésére. Japán gazdagsága mellett tehát egészen elenyészik az a ankijegy-mennyiség, amit a jegybank eddig forgalomba hozott. kitérjetra bankpapírokra is, almi a belföldiek 2—7 koronával, a bécsiek .34 koronáig ter­jedő emelkedéssel ugrottak. Zárlat fele mér­sékelt gyöngülés következett be. Az állam­papírok közül szilárdult a Üsztkölcsör 50 fillérrel, míg a beruházási kölcsön 50-et veszített. A záróirányzat szilárd volt. A de­vizapiacon lanyha irányzat mellett nyugodt volt az üzlet. Szilárdult Berlin, Szófia, Buda­pest és a frankértékek. Előtör dúlt kötések: XII/3. XI/30. 11120. 6vi kincstári utalvány 1921 ávi kincstári utalvány 98.90 98.90 Nvereménylsölcsön . .... 91.50 91.60 fú/o-ös beruházási kölcsön » 9^.2d (P/o-os iisztkölesön ..... 85. 84.50 fi % Államkölcsön . . • • • ^-75 85.25 Morva orsz.-kölcs. 1911 4*/« % „0 50 79 _J5 Morva orsz.-kö'cs 1917 5 °/o • *”*■ 85.75 I cáira város 1910 köles. 5 % 91S0 Prá-ra város 1919 köles. 4 °/n 67.50 63.15 Briinn város 1921 köles fi % £*• |4­Pozsony város. 191 Ok öles, 4°/o A 59.50 Prátra városi takrpt. 4 % ■ Osl. vörös kereszt sorsiegy 33.— Masryar 5frtos vörös kereszt _‘1I Maeyar íelzáloff sorsiesry. Budanesti Bazilika sorsjegy .-Ven .“„a A(rcárbank ......... 909.5U 397.30 Bohcmia .......... ‘ _ ,77'77 Cs eh Union Bank ..... . »,‘,n í*Ao.50 Leszámítoló................ ‘i?6.50 441 ­Cs eh íoarbank ....... íti?'5? 473.50 Práarai Hitelbank ..... 82^6° 820.50 Szlovák Bank ....... j??. 183.— Zivnostenska......................... ‘í'iÍ'77 435.50 An ffol-Cslov. Bank. .... j 71-50 J62,— Osztrák hitel ................. . ]j*5-“ 143.— Bé csi Uöionbank . ..... j°5.— 159.— Wiener Bankv ....... 188.j0 89.— Juffoslovenska-bank ..... ;5 Nordbahn...................................10Ö50.— 972j.— Cs eh Cukor ......... 1357.50 1335.— Horvát énkor. ....... 970.— 9a5.— Koliüt miitráffya . ..... 850.— 830.— Koiini kávé 360.— 324. Kelini petróleum............... 495.50 435.50 Koiini szesz ........ 1480.— 1415.— Tejipar rt. ......... 695.— • ~•— Első nilseni ».örn:yár .... 4425.— 4330.— Breitfeld-Danék.................. 535.- 555.50 La urin és KtemeHt .... 328.— 317.50 Kinffhofíer..................... 365.— 845.— Cs eh északi szén ...... —.— —<— Cseh nyugati szén ..... 667.50 642.50 Alpina........................... 350.5(1 339.25 Po ldi.................... 47*t.— 454.— Pr áffai vasipar ...... 1127.50 1097.50 Skoda....................................... 629.— — Pozsonyi kábel ....... —— .— Inwald ................................... 607.30 547.50 Pr ágai papír . ..................... — pesti repce 200—205.000 magyar korona méter- mázsánként.-f- Hossz-irányzat a budapesti tőzsdén. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai tőzsdén jelentős árfolyamemelkcdések voltak és az értékek a legutóbbi tőzsdei nap záróárfolyaniá- hoz képest S—10 százalékkal emelkedtek. A leg­jelentősebb emelkedés a nebézptpirpiacon volt, de valamennyi papír szilárdult. Az üzletmenet von­tatottan indult, később azonban bécsi szilárd hí­rekre még jobban mégjavultak az árfolyamok. Hetipénzt nagy tételekben 2—2 és fél százalékká kínáltak. Előfordult kötések: XIT'3. xrrif. Átiff.-Maffvar ........ 99099 92000 Hazai bank................... 285000 253000 Má it var Hitel............... 67’C03 6300C9 .l elzáloff.......................... 7750'' 7000Ö Le számítoló................... 12Í1ÖÜ0 112000 Ma tryar-OlaSz... .... 53009 53000 Osztrák Hitéi............... 170009 14500(1 Fö ldhitelbank............ 330000 — Me rkúr...............................................'5509 75000 Kereskedelmi bank . . • • 1415000 1290000 Egyesült, takarékot .... 25700;) 255000 Mapry. átt tkptt ................. 130099 175000 El ső hazai tkp .................. — 4600000 Sa lffó . . . ............................ 691000 645000 Ri ma » . •• .... 12a0í)9 106000 .................................. 49 009 35500 Dé li vasút . ......................... 117000 106000 ........................................... 44500'.; 415030 Bo rsod-Miskolcil......... 113000 193000 Co neördia . . • *. 83009 8 3000 Bu dapesti malom . . • ' 233000. 209000 Öizellft malom........... ..QkS Hu ngária malom. .... 11SO00 lööuOú ........................................... 125C00Q 12ÖOOOO És zaki szén.................... — _ ~ EszterotOnl-Szászvár .... — 385000 Felsőm, szóu....... SOOJOfl 790009 Dr ascüé.......................... |8JÖ.O0 269000 Magnezit................. 30JOO0O 3: ;,0O0o Ma gy. élt kőszén..... 2340000 25/5000 U rikányi ..................... • 1800000 1720000 Kó burff.......................... 45000 43000 Csáky ....................... 30000 33008 Ma srynr Feffyvergyár . • 1 *540500 Ganíi-Danubius ...... Sf7a0öo 545:000 Ganz-vitlauios................. • 268ü0jQ 2330000 Ho fherr ............................... Lá ng. . . . *............ <75ü03 1740JO Li pták........ ... 23900 Győri vaggongyár .... <30(59 32OOG Schliek......................... • • . — 1 s 500G Teudlulí-Ditrieh ...... H^OűO loOOOO Ha fóti ••••■ löDOO I^GÖO pó™ .;;...................... 1030jo < <?7i)oo K.r ia/ .. —1 3-1 *00 j±ó................................ 750030 630000 Pa nir . ................................... 54ÖQ0 48090 Sn ódiUtÖ • « * *.... 20100U 18^000 Gö ldberffer ........ '08j>ö9 ÍÖ4bG0 Hungária miitráffya .... 23-jJjO ICIotild ......... • 10090(5 109000 MafrVar Cukor ... • • • 3475009 3240000 őstermelő . ! ; :..... 2.70000 254000 Gu mmí................. ^-,?7^ ‘-mnne Ma gyar szalámi . • • • * • Ocpáfi . . 43009 427.jp Gvőri ólai . • • • 82000 7600b Telefon * . ISPÖO 1ó1 ÖQG Páifaivat *::::. 59000 Gu tmanu . . ‘ ! 1 ’ i • * 710000 665000 Orsz fa , : : . : . . . 195009 18:009 Liifunin-trö st > . . > • • 116000 112000 MalöíUsöky . . . . . . 15Q0Q — Netlsöhloss . ......................... — 13300 Ré zbányái ......... 1550ÖÓ 15Ö909 Szlavónia . . ......................... — 80000 Na sohitzi...................... 2375000 2250000 Zabólai . 4 . *........ 156000 — Ad ria .... ....... 580300 5Í500Q Atlantika ..#.4.4.4 62500 57000 Levante .................. . . . # 106ÓOÖO 1019000 Trös zt ........................- • 10:200 — Lloyd bank * » .... * * . — —■ — Kereskedelmi egyezmény készül Dá­niával. Félhivatalos értesülés szerint tárgya­lások folynak Dániával egy ideiglenes keres­kedelmi eygezmény tárgyában, amelyet egy évre kötnének meg s amelyet az egyévi ha­táridő lejárta után kereskedelmi szerződés­sel cserélnének föl. — A vasárak szabályozása. A kereske­delmi minisztériumban tegnap a vasipar és a vasföldolgozóipar képviselőinek bevonásával ankét volt, amely tárgyalta a kereskedelmi minisztérium által kezdeményezett uj vasár­szabályozást. Az ankéten nem jutottak az ér­dekeltek megegyezésre és <a tárgyalásokat e héten folytatni fogják. — Szállítások. A prágai országos kato­nai parancsnokság hadbiztossága nyilvános árlejtést hirdet a csehországi helyőrségek barnaszénkészletének biztosítására. Ajánla­tok határideje december 12. — A postaügyi minisztérium nyilvános árlejtést hirdet pos­tai alkalmazottak szolgálati sapkáinak szállí­tására. Közelebbi a hivatalos lap m<ai szá­mában. ~ Növekedik a román bankjegyforgalom. Bu­karestből jelentik: A román nemzeti bank ez év november 17-ig 17.911 millió lei értékű bankjegyet adott ki, vagyis a bankjegyforgalom egy hét alatt 115 millió lei-el emelkedett. Tőzsűe és Árupiac: = Kedvetlen a berlini tőzsde. Berlini jelenté­sek szerint a mai tőzsde rendkívül kedvetlen volt és az árfolyamokban mérsékelt lanyhulás mutat­kozott. Az árfolyamesések azonban nem voltak je­lentősek s csak egyes nehéz papíroknál jelentke­zett 10 billiós árfolyamesés, a többieknél csak 1— 2 billiós lanyhulás volt. A devizaáraik kissé lany­hultak, napipénzt 1 százalékért bőven kínáltak. — Viharos hossz a prágai tőzsdén. A bécsi tőzsde nyomán bekövetkezett áremel­kedések a prágai piacon oly mértékben mu* tatkoztak, hogy az árfolyamok a tőzsdenyi­táskor már hosszú idő óta nem tapasztalt színvonalat értek el. Az érdeklődés előteré­ben az arbitrázs értékek, továbbá .a vas, a gépgyári, kémiai, cukor és kohóértékek állot­tak. Az Osztrák Bánya és Kohó 165-el, az Alpine 19-el, a Chémie 79-eI, a Brosche 45-el, a Kolini-Spiritus 90, a Nestomiízi 110, a Schoeller 170, a Simmering 130, az Egyesült •Elektromos Müvek 37-el emelkedtek. A bel­földi papirok áremelkedése mérsékeltebb volt, de ezek erősen tartottak voltak, míg az arbitrázs értékek a további forgalomban lanyhultak. A Cseh-Morva 200-al, a Műtrágya 20-al, a Oepig 43-al emelkedett, gyengébb volt a Mewa, Oileschaui, Minerva és Deli. A kuliszértékek szilárdultak. A forgalmi ér­tékek közül a Nordbahn 300-al, a Dux-Boden- bachi 80-a! emelkedett. A szilárdirányzat Nyugodfca cukorpiac. A párisi cukorpia­con szombaton nyugalom volt, New-York jegyzése decemberre 5.59. London 26.6. A belföldi piac nyugodt volt. Jegyzések loco Aussig 315, Kolin és Pardubitz 305, Brünn és Olmüty 302 és fél. Finomitványok ára volt változatlan. + A budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai ter­ménytőzsdén meglehetősen szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: budapesti búza 111.000, pestmegyei 105—107.000, dunántúli 103— 106.000, tiszavidéki 102—103.000, budapesti rozs 81—81.500, dunántúli 74—75.000, uj tengeri 74— 76.000, csöves tengeri 48—50.000, dunántúli zab 72.000, budapesti köles 85.500, repce 180.000, buaa­*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAé»AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAA.fe. 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza | \ Saját készítménye finom férfi £ < \ és női fehérnemű, asztal- j£ ◄ \ térítők és mindennemű lenáru ^ J \ Árusítás nagyban és kicsinyben %. 4 ► retetéueik volt a híntéjen kitörése, hanem jó- ravaló amerlikai ember módijára egy üzleti tervét akarta megyalósHiani. Aján'latoit tett neki, hogy száiiteon az ö cégének M agyar- országból piócákat, mert így irta a lei veié­ben, osiak Magy'arországon teremnek olyan piócáik, melyek az amerikaii igényeknek meg- féléinek és különösen az amerikai magyarok áfiandóan óhiaziai piócákat sürgetnék az üz­letében.. Megírta azt is, hogy miképp kell a piócákat iszappal tele faládákba csomagolni, hogy élve tegyék meg a nagy tenged utat s azt Ígérte, hogy ha Kiüli elfoadja a-z üzletet, küld neki pénzt a kezdő költségekhez. Kitti az első nap nevette az ajánlatot, a második nap gondolkodóba esett rajta, a harmadik nap már komolynak tartotta. Ezen a harmadik napon ugyanis bejött a Müíteir ur boltjába a szemben levő gyógyszertár provizona és beszélgetésbe bocsátkozott Kit* Ilivel. Beszéd közben Kitti valahogy a piócák­ra kerítette a szót, a fecsegő patikus pedig elmondta neki, hogy a pióca mostanában Budapesten meglehetősen kimegy a divat­ból, ritkám veszik, az ő patikájukban nincs is, ellenben Amerikában még mindig nagy divatja van. Ott tudnklük sok húst esznek az embe­rek, ettől nagyon bő lesz a vérük, ki kel néha szipolyoztatai. Tehát a patikus szerint is lehet komoly dolog az ajánlat. Meg kell tehát fogni. Vala­hogy az eszébe jutott, hogy mikor a polgári iskolába járt, az egyik tanára könyvet irt a piócákról, azt nekik diákoknak meg kelleti venni, haragudtak is miatta, mert egy koro­nába került. Most jó lenne, ha meg volna ez a könyv, kár volt akikor mérgében falhoz vágni. Elment hát egy szabadnapja délután a tanárhoz és felvilágosításit kért tőle a pió­cákról. A tanárnak szenvedélye volt a pióoa- kérdés, örült, hogy beszélhetett valakinek róla. Nagy magyarázatot tartott neki a pió­cák mindenféle fajtájáról, spirituszös üve­gekben preparálva vagy nyolov&nkétféile piócát mutatott neki, szélesen kifejtette a pió­cáik biológiáját és fiziológiáját. Kitti a sok be­szédtől egészen elszédülit, nem maradt belőle a fejében semmi, de azt megtanulta, melyek azok a piócák, amelyeket gyógyszerészeti célra szokták használni és hogy Magyaror­szágom hol találhatók legnagyobb mennyi­ségben. Ez elég is volt neki, a könyvet, ame­lyet a tanár ajándékul a markába nyomott, feli se vágta odahaza, hanem leült és megírta unókabátyjártak, hogy vállalja a pióca-üzle­tet. Két hét múlva itt volt a pénz, jó pár száz dollár és ö belefogott a munkáiba. Szabadságot kért néhány napra Mii liter úrtól, leutazott Halasra, tudakozódott és ha­marosan eljutott egy öreg pákász-féle em­berig, aki értett a pióca-fogdosáshoz. Azelőtt egy öreg lengyelzsidónak dolgozott, az vette meg tőle a piócákat, de egy év előtt meg­halt és az öreg pákász azóta munka nélkül nyomorgóit, pedig épp abban az időben már a fiát Is betanította a pióca-mesterségbe. Na­gyon megörült hát, miikor Kiüli megfogadta, hamar megegyeztek és megkezdődött a pió­ca-üzlet. Sikerrel is járt, az első piócás lá­dák épségben érkeztek Amerikába, az ameri­kai mnokabátyja küldte az uj dollárokat és egy év alatt az üzlet odáig fejlődött, lrogy Kitti Jánosnak választania keltett a filszeres- bolt meg a piócák között, a kettőt együtt nemi győzte. A piócákat választotta, mert ezek fizettek jól, a supládja egyik fiókja már jócs­kán tele volt dohár okkai, mire a Miller ur boltjából elköszönt. A kis páva-utcai üzletiből Kifli János a meggazdagodás útjára lépett ki. A piócás lá­dák egyre sűrűbben indultaik a nagy tengeri utr.a, a doilíMroík egyre sűrűbben érkeztek Kitti János elméire, közben idehaza is meg- duzzadtak, egyre nagyobb tett a dollár be­csülete. Kitli János tulajdoniképpen maga sem tudta, milyen gazdag ember lett. A pióca- üzlét nagyon 1'etogiaita minden idejét, mert most már egész csapat embere fogta a kis fekete állatokat a számára és egy erre a cél­ra bérelt pajtában állandóan folyt a csoma­golás é's szállítás. Kitli Jánosnak tele volt már a másik fiókja is dollárral, de még mindig ugyanolyan egyszerű életet élt, mint iüsze- ressegéd korában. Nem kívánt más életet, mert nemi érdekelte semmi más, mint a pió­ca-üzlet, ebben dolgozott azzal a szorgalom­mal, amely inaskor a óta a vérébe ment. Amerlikai unokabátyjám olyasformán gon­dolt, mint azelőtt Mül'ler urra; igyekezett rendelkezéseinek lelkiismeretesen eleget ten­ni, pedig ez nem volt könnyű dolog, mert a magyar piócáknak nagy kelendősége támadt Amerikában és az uooteabátyja egyre na­gyobb tömegeket sürgetett belőlük. III. Aztán egyszer csak belecsapott a ménkű az egész üzletbe: atz Amerikai Egyesült Ál­lamok kormánya, a jó Isten tudja, miféle ok­ból. beviteli tilalmat rendelt el a piócákra. Kitli János munka nélkül maradt. Busáit is emiatt, sajnálta a sok gyönyö­rű piócát, amit ott kdl hagyni a nádas mo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents