Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-25 / 292. (445.) Távirati kiadás

% Kedd, december 25. Megsemmisítették Nagy képviselő mandátumát Prága, december 24. A választási bíróság szombaton foglal­kozott Nagy Gyula komímmésta képviselő vá­lasztásának ve rif Stációijával. Nagy válasz­tását azért kellett tijból megvizsgálni, mert a beiiigyminiszterium közlése szerint Nagy megválasztása idején egyáltalában nem volt cseh-szlovák állampolgár. A választósi biró- sg tekintettel ama, hogy a legfelsőbb köz- igazgatási bíróság a belügyműtiszíeriumnak ezt az állítását igazolta, megsemmisítette Nagy mandáuimát. Mit végzett a nemzetgyűlés karácsonyig Prága, december 24. A nemzetgyűlés őszi ülésszaka október .10-án kezdődött. Az ülésszak íegjelemöség- teljesebb momentuma Benes külügyi és Becs­ka pénzügyminiszter költségvetési expozéja nyomán megindult vita volt. A képviselőház ötvenkét nap alatt hu­szonhat ülést tartott, melyen 206 szónok szó­lalt föl. A költségvetési vita kilenc üléssel 8 napig tartott. A költségvetési javaslatnak Srdinkó főelőadón kívül 17 előadója volt. A költségvetési vita során 127-en szólaltak föl: 53 kormánypárti és 74 ellenzéki szónok. A külügyi vita három napig tartott, en­nek során csak 23 beszéd hangzott el. A költ­ségvetésűi- és a külügyin kívül nagyobb vita a vagyondézsma és a vagyonnövekedés! adó­ról szóló törvény novellájának és az építke­zési törvényjavaslat tárgyalásakor volt. A képviselőházi bizottságok közül legnagyobb tevékenységet a költségvetési bizottság fej­tett ki, mely 38 ülést tartott. A 13 bizottság és a 2 albizottság összesen 98 ülésre gyűlt Össze. A képviselőházban személyi változás nem történt, mindösze megszűnt a haladó szocialisták pártjának klubja. Modracsek kép­viselő ugyanis viszalépett a cseh-szlovák szo­ciáldemokrata pártba. Hudec és Stejskal kép­viselők pedig a cseh nemzeti demokrata párt klubjának hoszpitánsai lettek. A szenátus 18 ülést tartott. A kö! tég ve­tési javaslatot a plénum három ülés alatt el­intézte. A vita során 55 beszéd hangzott "el. A külügyi vitában tizenheten vettek rész. A bizottságok közül a költségvetési bizottság tizenkét ülést tartott. Két szenátor: Konecny és Sióján meghalt. Utódai Holy és Koukal let­tek. Á nemzetgyűlés két háza 29 törvényja­vaslatot megszavazott, 20 javaslatot csak a képviselőház és 8 javaslatot csak a szenátus tárgyalt le. Ezek a javaslatok a nemzetgyülé's újévi utáni ülésszakának tárgyalási anyaga lesznek. Az 1924 évi fegyvergyakorlatok Tisztek közül az első tartalék 2., 4. és 6. év­folyamát, a legénység közül pedig az 5. és 7. évfolyamot hívják be. Prága, december 24. 1924-ben a fegyvergyakorlatokat két részben fogják megtartani. Az első fegyver­gyakorlat az április 1 és julius 28 közötti idő­szakba esik, míg a második fegyvergyakor- íatoí a pozsonyi és ungvári katonai parancs­nokság területén augusztus 1-től augusztus 28-ig, a prágai és brifnni katonai parancsnok­ság területén pedig augusztus 11-től szeptem­ber 6-ig tartják meg. Az első íegyvergyakor- latra az első tartalék két tiszti és egy legény­ségi évfolyamát, a második íegyvergyakor- latra pedig az első tartalék egy tiszti és egy legénységi évfolyamát hívják be. Tisztek kö­zül az első tartalék 2., 4. éis 6., a legénység közül pedig az 5. és 7. évfolyamokat hívják be, továbbá azokat, kiket 1923-ban mentesí­tettek a fegyvergyakorlat alól azzal a kötele­zettséggel, hogy azt 1924-ben teljesitik. A póttestek idejekorán fogják a behívókat szét- küldeni. Az első tartalék 5. évfolyamát az el­ső fegyver gyakoriatra, a többit pedig a má­sodik fegyvergyakorlatra fogják behívni. A gyalogságnál minden századihoz két tartalé­kos tisztet (az első tartalék 2. évfo’yamát), a tüzérséghez a második fegyvergyakorlat al­kalmával az* első tartalék 2. évfolyamát, a műszaki és vasuitl csapatokhoz pedig az 1. tartalék 2. és 4. évfolyamát hívják be, Franciaország pénzügyi válsága Lilié, december 24. (Havas.) Loucheur tegnap beszédet tartott a belpolitikai kér­désekről és hangsúlyozta, hogy mindenek­előtt a francia pénzügyi politikát kell rendbe­hozni, melynek az infláció és a frank krízise ellen kell irányulnia. Az állam és egyház viszonyáról beszélve kijelentette, hogy a vallásszabadságot tiszteletben kell tartani s a legnagyobb határozottsággal szembe kell szál'ani a jobboldaliaknak azzal a tö­rekvésével, hogy rég intézett kérdéseket is­mét szőnyegre hozzanak. ________________ A Times a cseh Babilonról. A prágai cseh la­pok különös előszeretettel hivatkoznak az olyan nagysnlyu lapoknak, mint a londoni Times Cseh­szlovákiáról írott cikkeire. A Národni Llstyt leg­utóbb kánkánt járt örömében hogy a Times az ő szájaize szerint foglalkozott a cseh-szlovák földbirtokreformmal. Egyszerre azonban megvál­tozott a hangulat, mert a Times — ugyiátszik, informátorainak tudta nélkül — cikket közölt a cseh-szlovák köztársaságban uralkodó állapotok­ról. A köztársaságot a cikk cseh Babi'onnak ne­vezte, mivel a nyelvkérdés szerinte Cseh-Szlová- kiábati olyan bonyolult és olyan zavaros, mint an­nak idején Babilonban volt. A cseh lapok azóta nincsenek elragadtatva az eddig bálványozott „vi­lágtekintélytől." ________ Ki fli János szerencséje r- A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Schöptlin Aladár Kifli János ekkor erősen megfogadta, hogy holnap majd erőt vesz mértéktelen tisz­teletén és végre valaha r a magához ragadja vőiiegényi jogait. Elhatározását még á'.ltfe ab­ban a pillanatban is, mikor délután négy óra­kor Irma bárónő szobaijába lépett. Irina bá­rónő is, mintha tudott volna valamit, az any­jával tegnap folytatott beszélgetésből. Pajkos mosollyal nyújtotta a homlokát a szokásos csókra s aztán mintha még várt volna valamire, csaknem kérdőiéig pillantott fel rá. Kitti Jánosnak eszébe jutott, hogy hát ha az öregasszony fecsegett valamit és ret­tenetesen el'szégyelto magát. Szégyeneiében olyan zavarba jött, hogy szólni is alig tu­dott. Irma bárónő segíteni akart rajta, a szo­kottnál is kedvesebb volt vele, tréfált, meg­fogta a kezét, fecsegett, epcdőn nézett rá, mutogatta, hogy szerelmes, de mindez már nem fogott Ki:tli Jánoson, ö csak mosolygott •kényszeredetten, olyan volt, mintha meg vol­na fagyva. Erre azán Irma bárónő is elked­vetlenedett. Szótlanul ültek a divánon egy­más mellett, zavar és rosszkedv ékelődött közéjük. írnia bárónő unatkozott, a vőlegény íredig boldogtalan vett és legjobban szeretett volna elszaladni örökre. Nagyon kínos óra volt és mind a kelten örültek, mikor vége .'lett és indulhattak a cukrászdába, ahol leg­alább nem kellett egyedül négyszemközt lenniük. Uzsonna irtán úgy került, Ivogy Szere- cseny valami újabb nagy üzleti tervét ma­gyarázta Kitti Jánosnak, az utcán is folytatta magyarázatát, úgy hogy Irma bárónő Vasady Pali kíséretére szorult. Pali ezt kérdezte: — No, bárónő, hogy megy a dolog? — Megy, megy — Meít a bárónő. — Csak az a baj, hogy ez a János nagyon is nagy csacsi. _ Mit csinált már megint? — kérdezte Pali. — Nem Gsönálit az semmit — felelt* Irma bárónő kedvetlenül — Hiszen éppen az a baj, hogy nem csinált. Képzelje, mióta a vőlegé­nyem, azóta meg se csókolt. Pedig majd el­eped szegény. De nem mer. — Vasady Pali szívből elkaoagta magák — Ejha — mondta, mikor szóhoz jutott. — Talán nem elég szerelmes? — Szerelmes az, abban nincs hiány. De bátorsága nincs. Túlságosan tisztel, azt mondta az anyámnak. — És az magának baj? — kérdezte Pali csöndes iróniával. — Szeretne vele csóko- Ioztfí? • „ — Ugyan, ne bolondozzon — felelt Ir­ma bárónő bosszankodva. — Nem én rólam van szó, hanem ő róla. Mondom, majd meg­veszekedik ... A bátorsága hiányzik és én csak nem kezdem a csókoló zást*. írnia bárónő is elnevet te magát. Mind a ketten nevettek. Aztán Pali némi hallgatás után ezt mondta: — Nem csodálatos, hogy majd megve­szekszik. Tudja, hogy én is kezdek ugyan­úgy tenni? — Mit beszél, — mondta Irma bárónő elcsodálkozva. — Nézze, bárónő — mondta Pali, csak­nem suttogva és hátranézett, elég messze vannak-e fölük a többiek. — Én nem tudom, mi van vélem, de az utóbbi időbn kelleté­nél többet gondolok magára. Alighanem sze­relmes vagyok. — Ugyan, kérem, ne bolondozzon — mondta a bárónő kedvetlenül. — Mire való ez, nincs ennek semmi értelme. — Értelme nincs, de azért mégis úgy van — mondta Pali, nem ijedve meg a bá­A mexikói fe’kelők nagy veresége Páris, december 24. A Havas-ügynök­ség veracruzi jelentése szerint a felkelők is­mét kénytelenek voltak kiüríteni Pueblát, melyet a kormánycsapatok heves harc után elfoglaltak. Gastro tábornok, a felkelők ve­zére, a város védője, súlyosan megsebesült. Ellentétek a lengve! szocialista pártban Varsó, december 24. A varsói lapok jelenté­sei szerint Barlickl képviselő, a szocialista párt parlamenti klubjának eddigi elnöke lemondott. Barlickl visszalépése a szocialista pártban tapasz­talható bizonyos ellentétekre vezethető v?s~-t r parlamenti klubnak az uj kormánnyal szemben él- fogalt állásfoglalásával kapcsolatban. /jAPlHIREK — (A prágai meteoroJőg'ai intézet időjósfása) december 25-ére: Enyhébb Idő várható. * — (Masaryk és Benes pénteken érkez­nek Prágába.) Benes külügyminiszter a Ldo­> vé Noviny értesülése szerint e napokban fe­jezi be a francia és angol politikusokkal foly­tatott tárgyalásai Kedden Svájcba utazik Masaryk köztársasági elnökhöz, akivel együtt valószínűen pénteken érkezik Prágába. — (Rendőrkémek kisérték Esterházy Lujzát lengyelországi utján.) Pozsonyi tudó­sítónk jelenei: A pozsonyi államügyészség fogházában vizsgálati fogságban lévő Ester­házy Lujza sorsában semmiféle íorduia* ma még nincs. Beavatott helyről szerzett érte­süléseink szerint a letortóztatás tulajdonikép­pen;’ oka a Tamovban elfogott két levél voűit. Estenháy Lujza ugyanis a lengyelországi Tar- novban jjrtv ahol a főposíána vitt két leve­let. Az utcán eső érte utol. A grófnő felnyitot­ta ernyőjét és ezalatt valaki rejtélyes módon e'eme!te hóna alól a két levelet Ez a valfeki nem lehetett más, mint Pozsonyból utána küldött rendőrkém vagy propaigacsnás, aki azután a két levelet a hatóságnak adta át Az egyi'k levél egy angol ujságir óisme r ő s é írek szóit és ebben a grófnő arra hívta fel az újságíró figyelmét hogy a köztársaság el­nöke egy elrek Vitáit főherceg; kastélyban (Kisüapoícsánybain) üdül. A másik levél Osz- tpnburgntak szólt és egészen magántermé­szetű. — (Letartóztatott keresztényszociallsta párt­titkár.) Selmecbányáról táviratozzak: Szikora Béla Selmecbányái keresztényszocialista párttit­kárt a Selmecbányái járásbiróság vizsgálóbirája előzetes letartóztatásba helyezte nyilvános nép- gyűlésen elkövetett állitó’agos államellenes izgatás vétsége miatt A párttitkárt a csendőrök decem­ber 20-án a besztercebányai törvényszék foghá­zába kisérték. rónő kedvetlen hangjától. — Maga mióta jó módba került, olyan ragyogó kezd lenni, olyan csábítóan szép, hogy nekem a szívemre ment. — Kérem, Vasady, ne beszéljen ilyene­ket — feleli a bárónő. — Tudja, hogy ennek nincs semmi értelme, hát mit alkar? — Nincs semmi értőimé, de hátha csak mia nincs — mondta Pali szemtelenül. — Nem lehetne remélnem, hogy későbbi időpontban, majd valamikor az esküvő után — Kitti mel­lett fog va'alki kelleni, valaki, aki úriember. Miért ne lelhetnék én az? Irma bárónő nagyon határozott hangon mondta erre hidegen, harag nélkül, annál teljesebb elutasítással: . — Nekem most tulajdonképpen azt* kel­lene tennem, hogy rögtön elkergessem ma­gam mellől. De nem teszem, azért, hogy té­vedésben ne maradjon. Megmondom tellát magának, hogy téved, ha azt hiszi, hogy én az eddigi nyugtalan, kalandos életemet aka­rom folytatni férjhez meneteleim után. Maga kikémlelte a régi dolgaimat, hát jól van, nem úgy éltem, mint egy apáca, vitt magával a szegénység, meg az anyám kalandos életstí­lusa. Most1 azonban meguntam, az első fiatal­ság bohóságain túl vagyok, megkomolyod­tam, rendes életre, tisztességes társadalmi pozícióra vágyom. Tisztességes felesége akarok lenni annak a tisztességes embernek, aki elvesz feleségül. És az is leszek. Ezt vegye egyszer s mindenkorra tudomásul. Ha lkodig még egyszer ilyeneket beszél nekem, mint most, hát akikor kijelentem, hogy meg mondok mindent a vőlegényemnek. — Nekem is lehet a számlára némi mon­danivalóm, —■ mondta Vasady Pali sápadt düh vei. — Hát mondja el neki. akár még ma. Nem félek tőle. Tegye próbára, melyikünk­nek van nagyobb hatalma fölötte felelt Irma bárónő bátran. Megáit és megvárta — (A bártfai községi tisztviselők válasz­tása.) Bártfai tudósítónk jelenti: Bártfa vá­rosa talán az első szlovenszfrói község mely­nek szervezési szabályrendeletét az uj közsé­gi törvény alapján alkották meg. Az újonnan szervezett tisztviselői állások betöltése a de- cemb. 21-én megtartott képviselőtestületi gyű­lésen megtörtént. Az összes állásokra az ed­digi tisztviselőket választották meg. egyhan­gúlag, kivéve a közigazgatási előadói állást, melynek betöltését függőben hagyták. — (Szerencsétlenség egy építkezésnél Pc zsonyban.) Pozsonyi tudósítónk Jelenti telefonon: A Szlovák Építő részvénytársaság Török-utcai építkezésénél súlyos szerencsétlenség történt Egy cementfal lebontásánál a fal ledőlt és két mun­kást maga alá temetett Minarik István kőműves oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórház­ba kellett szállítani. — (Cseh-szlovák állampolgárokat utasi íottak ki Romániából.) A prágai lapek meg­cáfolták azt a hirt, hogy a román kormány megszüntette az úgynevezett kis határforgal­mat Oseh-Szlovákia és Románia között. A Li- dové Noviíiy most arról értesül, hogy a cáfo­lat nem helytálló, mert a kis hatánorgalcm már több rrrnt egy hete szünetel. Nagyszöl- lösi jelentések szerint a román kormány műi­den megokolás nélkül kiutasttotta a határ- menti zónában tartózkodó cseh-szlovák állam­polgárokat. A kiutasítottak között egy ruszin lelkész is van. — (Uj vasútvonalak Szlovenszkóban.) A Ceské Stovo értesülése szerint Szlovenszkó- ban a jövő év folyamán kiépítik a Zólyom— korponai 35 km. hosszú vasútvonalat. A mor­vaországi Vese Üt és a szlovenszkói Váguj- helyt összekötő vasutavonalat, mely Miaván fog keresztülihaladni és 68 kTométer hosszú lesz, 1926 közepe táján készíttk el. Ezenkívül rövidesen hozzákezdenek a Handlova—FT- sőstubnya 18 kilométeres. Üngvár—Muekáos 47 kilométeres, Vöröskő—Margltíalva 98 ki­lométeres. Munkács—Bűki—Huszt 65 kTonié- terös és Titrdosin—Po’ihora 29 kilométeres vasútvonalak építéséhez. — (Beszüntetett vonatiáratok Legenye- raihály és Mezölaborc között.) A Mezőlaborc és Legenyemihály közötti vonalon december 31-től kezdve beszüntetik a 412. számú sze­mélyvonatközlekedés ét. Indul Mezőlaborcról 22 óra 7 perckor, érkezik Legenyenrhályra l óra 10 perckor. Január elsejétől kezdődően ugyancsak beszüntetik a 413. számú személy- vonat1 közlekedését. Nz a vonat 3 órakor in­dul Legenyemihályról és 6 óra 35 perckor é rk e zi.k M e zőlab o rcra. — (Huszonötéves tanítói jubileum.) Se­regről jelenti tudósítónk: A sőregi római ka­tolikus népiskola tanítója, Gulyás Pál nem­régen ünnepelte sőregi tanttói működésének ■huszonötödik évfordulóját, mely alkatommal kellemes meglepetés érte. Ugyanis ifi- Szó István a község volt birájának Amerikában élő fia, kedves levéllel, a saját fényképével és egy tíz dolláros bankjeggyel lepte meg. amíg a többiek utolérték, belekarolt a vőle­gényébe és többet rá se nézett Vasady Pa­lira. Pali fojtott díihvel hallgatta az öreg bá­róné fecsegését, akinek különös jókedve volt! és valami tréfás történettel igyekezett ő:l mulattatni. Alig bírta megáTani, hogy rá ne fönmedjen az öreg asszonyra s legalább raj­ta ki ne töltse a dühét. Legjobban az dühö- srtette, hogy most már nem mehet Kiöli János elé az Irma bárónő előéletével. Elkésett, Kif­li János már nem hinne neki, ha hinne is, nem szakadna el a menyasszonyától, aki a legrosszabb esetben is He tudná vermi a lá­báról valami ügyes színpadi jelenettel, öt pedig menthetetlenül meggyülölné és ez ba­jokra vezetne az Uiri bankban, ahol anélkül is balok kezdenék már mutatkozni. XIX. Az anyabáróné ugyan az mondta, nem szabad szamárságokat csinálni, <a dolgokat vakimerősködéssel elrontani, de Irma báró­nő mégis csak azt mondta: — Igenis anyám, meg fogom Kittinek mondani az én verziómat a dolgokról. Előbb-utóbb úgyis meg fogja hallani, csoda, hogy már eddig is nem hallotta meg. Inkább tőlem tudja meg, mint mástól. Van olyan biztosan a markomban, hogy az legyen neki a hiteles, amit én mondok. Délután fekete pongyolában fogadta Kitli Jánost. Az arca halovány és komoly volt, a mozdulatai bágyadtak és bünbánóak, egész lénye inagábaszállást és lemondást sugárzott, mintha első áldozásról jönne, Kitli. János ijedten rézett rá, azonnal meg­érezte. hogy valami nagy és elhatározó do­log készül. Leültek a pamlagra, a bárónő csöndes hangon kérdezgette közömbös dolgokról, aztán egyszerre fölkelt, betette az , anyja szobájába vezető ajtót és félhaugon. mely­ben könnyek rezegtek, Kitli János kezét a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents