Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-24 / 291. (444.) szám
: fíétfö. december 24. Prága, december 22, A fti-egyei bizottságok összehívásának időpontja mérföldes lépésekkel közeledik. A szövetkezett ellenzéki pártok nemsokára megvívják első csatájukat a kormány kinevezett darabontjaival. Az ellenzéki közvéleményt, ' amely oly óriási lelkesedéssel állott az ősszel a ml táborunkba, bizonyosan élénken érdekli, hogy megválasztott bizottsági tagjai milyen programmal mennek neki az uj küzdelemnek. A P- M. H. azért időszerűnek látta hogy körkérdést intézzen szövet; ezett pártjaink vezetőihez az egyes megyékben és körkérdésére megyék szerint az alábbi nyilatkozatokat kapta. Pozsonyi nagy megye Lukovícs Ferenc (magyar kisgazdapár.i): : A megyei önkormányzat, ame y a hivatalos helyről tett kijelentések alapján a szloven- szkői autonómét van hivatva helyettesi éni, nem egyéb-szemvesztésnél, porhintésnél az adózó polgárság szemében. Az ellenzék fölényes győzelmét a hivatalosan kinevezett megyebizottsági tagokkal ellensúlyozzák, akiknek nmes szabad véleményük, hanem hivatalos parancsra fognak ott funkcionálni. Ez mélyen sérti az ellenzéki megyebizottsági tagok érzületét, aminek a legelső közgyűlés alkalmával kifejezést is fognak adni. Ez nem azt jelenti, hogy ne reménykedjünk abban, hogy a megyei kormányzatnál akaratunkat érvényre juttatjuk, mert a szlovenszkói ellenzék győzelmében a polgárság többségének akarata jutott kifejezésre s ez a tudat erősséget ad nekünk a küzdelemre, amelyet a megye; önkormányzatnál ki fogunk fejteni Különösen a magyarság :skolasére’mei. közigazgatási tisztviselőinek folytonosan növekvő elbocsátása. a tanhók áTampo!gárságá"ak el nem ismerése tartozik a legfontosabb feladataink közé, Küzdem fogunk tör ényadta jogainkkal az igazságért, amelynek győznie kell és ha összetartunk gyözm is fogunk. A megyei bizottságban az ellenzéknek egy közös frontot keli alkotnia. hogy akaratát feltétlen érvényre tudja juttatni. Kyitrai nagymegye Hoiota János dr. (magyar kisgazda párti)-: -Nyitra vármegye képviselőtestületé be a magyar kisgazdapárt részéről négy tőrölmetszetí magyar kisgazda társammal együtt öten vonulunk be. Magunktartásái illetőleg az aktív ellenzéki elvet fog;uk követni s részt kívánunk venni a vármegye, képviselőtestület és a vármegyei választmány munkájában minden irányban, mive! csak így véljük hathatósan szó gálni a vármegye magyar lakosságának érdekelt. Meg , vagyunk győződve arról, hogy e cél érdé kében kifejtendő munka rendkívüli módoi , igénybe fog venni, mivel eltökélt szándé kunk, hogy magyar polgártársaink községeink, intézményeink, egyesületeink és tes- tületeink temérdek sérelmét orvoslás nélkül • hagyni nem engedjük s e tekintetben min- - den törvényes eszközt kihasználunk. A vár- ., megye két szlnmagyar és három vegyes járásában a közigazgatás, közoktatás, adó- igazgatás terén és az utak föntartása körű számtalan sérelem történt és ferdeség honosodott meg, amelyekkel szemben a ma 1 gyár polgárság sehol nem talált védelmet Minthogy a vármegyei képviselőtestület ha tásköre pontosan nincs körülírva, rendkivü fontos szerep jut a vármegye ellenzéki pártjainak e hatáskör gyakorlati klalaku á- sának szabályozása körül. Részletes pro• gramunk még nincs, csak általános irányelveink. A vármegye ellenzéki pártjait sziv- vel-lé ekkel támogatni fogjuk; különösen benső munkaközösséget kívánunk • teremteni a kereszténykzocialista párttal és amennyi., ben lehetséges, a • Hlinka-párttal. A vár- ... megyei képviselőtestület első ülésén, mint magyar nacionalista párt, a magyar lakosság kívánságait és. sérelmeit deklarációba foglalva terjesztjük elő. Egyébként a vármegyei képviselőtestületek működésétől a i vármegye magyar lakosságának szempontjából nem sok eredményt várok annak ma. összetételében, mivel a .valódi népükara: megnyilvánulása mindig megtörik majd a kormány által a demokratikus elv megcsúfolásával kinevezett tizenegy disztag, vagy jobban mondva a „modern virilisták** és az ; „államalkotó** pártok szavazatain. Myomi nagy megye PetrogalÜ Oszkár dr. (a losonci központi iroda igazgatója): Magunktartását a megye- bizottságokban ina még nem határozhatjuk meg teljes részletességében. A törvény körülírja ugyan a megyei bizottságok íratás- körét, ámde hogy e hatáskörön belül menynyi mozgási szabadságunk vám azt a tanácskozási és ügyrend állapit ja meg. Ilyen ügyrend azonban mai napig nincs. A törvény az ügyrend megalkotását a kormány kötelességévé tette, a kormány pedig ezen kötelességének m-ostanig nem tett-eleget. Nagyon jellemző az itteni rendszerre, hogy bár már szeptember végérj megvoltak a választások és bár a törvény előírja, hogy , a megyebizottságok negyedévenként egybs- hlvahdók s január elsejével a választások óta az első negyedév letelt, mai napig még a megyebizottságok egy behívására semmiféle intézkedés nem történt meg, sőt még az ügyrendet sem készítették e . A rendszer sajátosságaihoz tartozik a meglepetésekké: való oprálűs. Ugyláísz'k mo.st is meglepetéssel akarnak szó1 gálni s az eddigi tapasztalatok után minden okunk megvan arra, hogy számolnunk kell kellemetlen meglepetésekkel. Akármilyen lesz az ügyrend, nem fog minket eltéríteni attól, hegy kötelességünket teljesítsük. A kinevezett bizottsági tagokkal, a modern darabontokkal szemben ál alpontunk ez: őket a kormány azért nevezte ki. hogy Így meghamisítva a népnek a választásoknál kifejezett akaratát, a kinevezések utján többséget ad a kormány azoknak a pártoknak, amelyeket a nép a választásoknál ahbuktatott. A Zólyornmegyébe kinevezett darabontok egytől-egyig az „áliam- íentartó** pártok tagjai s va amennyien „cseli-szlovák“ nemzetiségűek, azaz a kormány meghamisította a politikai arányt és a nemzetiségi arányt. Nem foguk engedni, hogy ezek a darabontok a bizottságokban kénye mesen érezzék magukat és feledésbe menjen az* hogy miért és hogyan lettek bizottsági tagok. Mi alapos és komoly munkát kívánunk a megyében végezni. Külön klubot alakítunk- az ügyeket egymás között ^szétosztjuk, minden megyegyülés előtt e őérte- kezíeteket fogunk tartani, hegy minden gyűlésre jól fe készülten jelenhessünk meg. Megtörtént a kezdeményezés annak érdekében is, hogy a pártjainkhoz tartozó összes megyebizottsági tagok közös értekezletet tartsanak s tr.egá'lapodjanak az egységes taktikában. Keresni fogjuk s reméljük, meg is ta áljuk az együttműködés feltételeit ^ a többi ellenzéki párttá’, elsősorban a szlovák néppárttal. Zólyom nagymegye spec’á'is ügyei közé tartozik a megyei székhely kér dése. A megye székhelyét tudvalévőén Besztercebányáról áttették Zó yomba, bá: Zólyomban egyáita'án hiányoztak _ mindazok az előfeltételek, amelyeket a törvén’ egy megyei székhelyen megkíván. Zólyom bán meg ma sincs megyeháza s nincsenek tisztviselők elhelyezésére alka'mas épület Zólybmot székhellyé egypár kormánypárt politikus kijárása tette. A megyei székhely visszahelyezése nemcsak Besztercebánya érdeke, ez közügy s ezt követeli meg a tör vény, Zólyomban va ó meghagyása egyszerűen a törvény megsértését jelenti, mer Zó yom nem képes a törvény azon rendel kezemének eleget tenni, hegy a saját költse gén létesítsen megyeházat és azt d.jtalanu bocsássa az állam rendelkezésére. Tudtom- ma’ a szövetkezett pártok programjává megválasztott hét megyabizottsági tag egy értelműén amd'ctt foglal állást, hogy a székhely Zólyomból helyezhessék vissza Bánya ra. Rémé uik, hogy eredményt érünk el mert a mi álláspontunk mellett áll a törvény, a Zólyomban meghagyás mellett pedig csak hét-három kormánypárti képviselő akarata Gyapay Ede dr. (keresztéryszoc'alNta): A zólyomi (garamment') nagym.egyébcn a szövetkezett ellenzéki pártok’a megyei élet ben az egész vona’on, — a békeszerződésekben lefektetett s a nemzeti kisebbségek részére szerződés’lég biztosított összes jogoknak életbe léptetéséért, megvalósításáért fognak küzdeni, — az adott helyzetben és az adott v’szonyok között — a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel. A magyar nemzed kisebbséget megillető jogoknak az érvényesítése a cél: az iskolaügy. közigazgatás, igazságszolgáltatás, közgazdaság, pénzügy, de kiváltképpen a földosztás és adóztatás terén és főleg nyelvhasználati jogunknak, magyar anyanyelvűnk hasznáVánok a biztosítása Ostorozása annak a kormányzati rendszernek, mely ezeknek megvalósítását életbeléptetését öt hosszú éven át megtagadta, tervszerűen és rosszakaratnan elodázta és halogatta. A szolgalclkii tisztviselőknek, a gerinc- nélküli cs a t'1 ós ok „ t u lk a p á s a ‘ ti ak törvénytelen sokszor embertelen ©Párásuknak és tényke désüknek az ostor ozása és nyilvánosságra hozatala. Küzdelmünk, munkánk célja tehát: törvénykönyvvel a kezünkben szerződésileg biztosított csekély jógá nknak mindenkivel szem ben való megvédése. Szíovenszkó autonómiájának a kivívása és a jelenlegi népünk szokásaival, meggyőződésével, erkölcsi és anyagi érdekeivel ellenkező közigazgatási beosztásnak megváltoztatása és e helyett árviszonyoknak megfelelő helyes közigazgatási beosztás létesítése. Táíraaíjai nagymegye Soltész Eéra dr., (magyar kisgazdapárti)- előrebocsátom, hogy megyénkben az ellenzéki pártok mindeddig még semmiféle közös programban nem egyeztek meg, így tehát csupán saját véleményemnek és szándékaimnak lehetek a tolmácsé'-ója. Bár a megyebizottságok ülésterme azelőtt sem volt a politikának s a politikai küzdelmeknek porondja, most kimondottan a lelkünkre kötik a törvény 30. szakaszában, hogy „politikai kérdések tárgyalása nem tartozik a megyei képvise ötestulet hatáskörébe**. Ez az ártatlan kis mondat, legalább én úgy hiszem, az ellenzék számára készíteti és tartogatott szájkosár. Hisz a demokrácia mindenből politikumot csinált, politika nála a gazdasági kérdés, politika a közlekedési, az ember- baráti, a szoclá is ügy, politika legfőképpen népünk kulturális érdeke. Ha elkeseredett s ellenfeleinktől — előre tudom — cinikus gúnnyal és szemérmetlen moso lyai fogadott panaszaink, kifogásaink, megjegyzéseink, illetőleg jól megokolt indítványaink csoportosításába valami rendszert akarunk behozni, úgy hiszem, négy pontba foglalhatjuk össze programunkat:: 1. Követe ni fogjuk a közigazgatási botrányok megszüntetését, megjelö vén azoknak legfőbb forrását is, nevezetesen azt a körülményt, hogy a mi uraink és parancs-dóink többnyire kvalifikálatlan embereket alkalmaznak sokszor befolyásos ál ásókban is. (A mi főbírónk pél- dáu az egyetem jogi fakultását csak kívülről ismeri, állítólag technikus akart lenni, elképzelhető már most, hogy m’csoda nagyszerű iíé eteket konstruál össze.) Az a b'zo- nyos októberi páifordulás többet ér minden diplománá l 2. Megbolygatjuk az iskolaügyet is. Hisz ez nem politizálás, ez kulturkérdés. Erről sokat és gyakran fogunk beszélni, rm- Vel sajnos gén haás és kifogyhatatlan téma. 3. Megyénknek egyik specialitása a köz! ékedé®ügy. Tessék cs3k megtekinteni az uj megye térképét. Egyik nagy-megyének sincs oly szerencsét en fekvése, mint ennek a torzsziilötínek. S u-gy hiszem, hogy nem kizárólag ellenzéki követelés, de minden józan észnek s elsősorban magának a székhelynek, L'-ptószrntinik ósnak lecz a kívánság!, hogy szabadítsák meg attól a nagy dicső- égtől, me yné! fogva a tát ralijai nagyzsupa székhelye lehet. Vagy nem abszurdum, hogy őcse szépséges megyeháza üresen álljon s Upiószentmiklós meg ne bírja elhelyezni a zsupanátus hivató alt? (A megye erdőfel- igye'őségé így is Popra dón székel.) Hát tiég hivat,a noka'í? Nem egv szegény ember kénytelen Miklós közelében valamely áros kis faluban meghúzódni, mig a farni- iája még mindig Lőcsén kínlódik. Még csak gy siró-íá!ó sebre fogunk rámutatná me’y ugyancsak szégyene e bo'dcg országnak s nrnly ismét nem kizárólag ellenzéki kérdés s ez a munkanélküliek nagy nyomora. Oly borzasztó a helyzetük különösen azoknak, kiknek nincs. rendben az illetőségi ügyük, v-’gy idegen ál'arnpolgárok, hogy az ’eirha- tatlan. £s a közigazgatás csigalassúsággal siet segítségükre. Lesznek még más, feladataink is. lesznek olyanok, melyek a megyeszövetség hatáskörébe tartoznak s amelyek megoldása az országos megyei ko'légium tagjaira vár. Hogy hányán s hogy egyá'te- án lesznek-e ezek között ellenzékiek, kik Szíovenszkó Messiását, gazdasági autonó ódáját (politizálni nekik tie-ni szabad!) ez ország-ész végromiásának ez egyetlen mentségét meghozhatnák, ki tudna most erre a kérdésre választ adni? Fcdor Miklós (keresztény szocialista): Hogy melyek azok a feladatok, amelyeket elsősorban k-e'len-e a mi megyei pártszervezetünknek megoldania? Azt hiszem, ezt egy tömör mondatban lehet Összefoglalni: Mindazt. amit az ötévi rezsim a demokrácia nevében tönkretett, lerombolt, elpusztított és fejlődésében erőszakkal meggátolt — újra felépíteni s olyan alapokra fektetni, amelyeket többé semmiféle erőszak megingatni nem lesz képes! A pártszervezet egyik legfontosabb feladata a kulturális, iskolai és nyelvi kérdés megoldása olyképpen, hogy a sz’ovák nemzetiség mellett a kisebbséget alkotó magyar és német nemzetiségek is szabadon fejleszthessék kultúrintézményei ■ két, hogy megfelelő számú nép-, közép- és szakiskolák rendelkezésükre álljanak; nemzeti nyelvük pedig az állam nyelve mellett :áz egész vonalon, vagyis nemcsak társadalmi, ipari és kereskedelmi téren, hanem a közigazgatásban is oly mérvben érvényesüljön, amint azt egy magát demokratikusnak nevező államtól megkívánni lehet. Gondoskodás tárgya kell hogy legyen a régi vármegyék visszaállítása. Nem csupán azért, mert az uj nagymegyei rendszerrel a közigazgatás teljes csődöt mondott és ide- oda való kapkodásával, lehetetlen összeköttetésekkel az adófizető polgárság ügyeit nemcsak rosszul, de egyáita'án sehogys-em tudja elintézni; hanem azért, mert az egy évezred alatt kiválóan bevált rendszer és a pontos működéséről külföldön is elismert közigazgatás ma, a haladás korában nélkülözhetetlen és mert ennek megbolygatása ezreket tett tönkre és amíg a régi rendet vissza nem állítják, még többeket fog tönkre tenni. Hogy Szepesmegye bányászata, nagy és kis ipara, kereskedelme stb. ma mi.yen állapotban van, azt szükségtelen részletezni. Mindenütt meglátszik a pusztulás és az enyészet. A hajdan világhírnek örvendő fürdők a külvi’ágtól el vannak zárva, a gazdag gyógyvízforrások gondozat anok, a hatalmas fenyvesek rothadnak és a munkások tíz- és százezrével műnk anélkül vannak. A hegyi köves szántó alig adja vissza az elvetett magot, a ' jobb minőségű föld nem bírja az adóterheket és igy a szántővető itt hagyja szülőföldjét és kivándorol. A közép- osztá'y eladogatta már mindenét, ennek már nincs semmi kívánsága, semmi igénye, várja a megváltó — halált! Ez a hajdan virágzó Szepesség képe! Tehát mely feladatokat kell előbb megoldani, meiy igényeket előmozdítani? Valamennyit egyszerre! Sz o- venszkó autonómiájával! Akkor a Szepesség is a szepesieké lesz s a puszt'tó enyészetet ujbó felváltja a virágzó é’et. Itt tág tere van a pártszervezet működésének, és összetartással a legnehezebb és teljesithc- tetlennek látszó feladatokat is meg lehet oldani a köz javára. Nitsch Andor és Kéler Tibor dr. (szepesi német pártiak): Mi is át vagyunk hatva attól a gocloiattól. hogy a megyei Önkormányzat valóban és tényleg olyan legyen, hegy abban az egyes kisebbségek is meg- talá'ják nemcsak a he yüket. de a kellő megértést is. Tudva azt, hogy a hátóság a legerélyesebben meg akarja akadá yozni. hogy az egyes képviselők a megy együ'.éseken polit’zá'ianak és afelett akar őrködni, hogy tisztán közgazdasági és adminisztratív ügyekkel fogla kozzanak, mi is népünk és szükebb hazánk javára készek vagyunk dolgozni ennek az önkormányzatnak keretében. Szívesen támogatjuk a megye vezetőségét m'nden közgazdasági és közös érdekű adminisztratív munkájában a többi pártokkal egyetértésben is addig. m:g ez a munka tényleg a köz érdekében va'ó lesz és ameddig a kisebbségek természetes és törvényadta jogait respektálni fogják. Ha azonban legelemibb jogainkat akarnák csorbítani vagv megtagadni, avagy szepesi német népünkkel mint másodrendű állampolgárokkal bánni, minden rendelkezésünkre álló eszközzé1 harcolni fogunk jogaink elismeréséért. . .......... A r gai „ & F ölkészül az ellenzék a megyei csatára As ellenzéki pártszövetség programja az ■ egyes nagyzsnpákfeaia ^fensége**! Gettismet nracj* w* *nrK«rj£xfcnr r<&£**. « te it&jp&eS is Megjelent j 01 a legújabb hl és legteljesebb ívj | magyar | I üöitpicápélí | I I I ti | ===== Ej rj Kérje és díjtalanul megkapja WE1SS M. könyvkereskedés ppn sében Bratislava, Halászkapu — utca 3. szám. - jej
