Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-24 / 291. (444.) szám

Örök karácsony (fi.) Prága, december 22. Békesség a jóakarata embereknek! Az örökkévaló Isten dicsérete mellett ez a nagy ígéret és örök emberi kívánság hangzik föl a karácsonyi angyalsereg halblujájában és ez markol bele a szivekbe a kereszténységnek bensőséggel teljes szeretetünnepén. Békesség, békesség, békesség ... Ahogy lelkünk szárnyain ma végigszál- lunk az emberek országain, sokáig nem til­tunk rnegszabcdulni attól az érzéstől, hegy mindaz, ami ma történik a világon, profán ki­gúnyolása és hitvány megcsúfolása a szeráfi szózatnak. Államok harca államok ellen és nemzetek küzdelme nemzetek ellen: ez az emberiség élete; társadalmi osztályok vad tusája: az államok és nemzetek története; az egyedek tülekedő harca a létért: a társada­lom biológiájának alaptörvénye. Nem a sze­retet evangéliuma kell ezeknek, hanem a gyűlölet ’g'He. rém Jézus e^teerszeretete ha­nem a Treitschkek, Marxok és Smithek taní­tása a nemzetek, az osztályok és az egyedek soha meg nem szűnő fene-kedéséről. Az apos­toloknak úgyis kineveótetés a bérük és min­dig a legkíméletlenebbek viszik a legtöbbre, míg a königsbergi bölcs tanítványai ugyan hiába prédikálnak az örök békéről. A világ mai állapotán', k szemlélete való­ban sokban hasonlít,ahhoz a képhez, amelyet durva vonásokkal az imént megfestettünk. A háború utáni világ fizibgnömiája ez, amelyet nem tud ebüirtetni -2 ^etnforg: tó államfér­fiaknak még oly vastag arcpirosítója sem, iz erősek állandó hadat viselnek a gyöngék $en' és más alakban ügyen, de újból és új­tól megismétlődik a középkori jelenet: az országút védtelen vándorára magasan fekvő sziklavárából nap-nap mellett lecsap a rrbló- lovag, A különbség csak az, hogy a résiek­nek háborunyugíaíó intézménye: a treuga Deí, amelynek a keresztény békegondoM adott életet, péntektől hétfőig, mostanában nem csöndesiti le a tusát. Végzetes hibába esnénk azonban, ha e szomorú viszonyok láttára végképpen le­mondanánk a békesség reményéről, mert hi­szen ez azt jelentené, hogy fökdjuk az em­beriség lassú, de folytonos fejlődésébe vetett hitünket. Már pedig ez a fejődés örökké, tart. Véres háborúk pillanatnyilag talán vissza­vethetik egyre előrevezető ut.ián, de tartósan nem akadályozhatják meg dk dal át. Míg a római birodalom történetében' alig ötször- hatszor zárták be a kétfejű Jamis templomát jeléül annak, hogy Róma nem hadakozik r.z ellenséggel, addig közvetlenül mielöítnnk élt egy nemzedék, amely hosszú évtizedekig ör­vendezhetett a béke áldásainak. De nemcsak az államok és a nemzetek, hf-nem a társada­lom és az egyedek életében is párhuzamosan halad a fejlődés. Az oszíályharc dogmája Marx óta már lényegesen veszített erejéből és mindinkább háttérbe szorul a társadalom szolidaritásának egyre fokozódó fölismerése mögött, míg az ortodox kapitalista irány smiíhi versenyelméletéből is sokat lefara­gott a keresztény emberszeretet talajából mindig uj erőket meritŐ altruista belátás. Soká fog far+,am ^g az on-fjezvszer trónjára ülteti a Béke feiedelmét. de hogy ez az idő egyszer el fog következni és hogy a békegondolat addig is egvre enyhíteni fertia a háború mindenféle hutáiánok borzalmait, abban rendíthetetlenül hiszünk. Hogyne hinnénk benne, amikor van egy ünnepünk, amely — miként a havas télben örökzöldjével a fenyő — a szeretettel tüntet a gyűlölet korszakában. A szeretet eszmé!e teremtette meg ezt az ünnepet és egymagá­ban az. hogy az emberek karácsonyt ünne­pelnek, fényes bizonysága annak, hogy a szeretet szelleme és a békesség eszméje igenis cl a szivükben. Karácsonykor mele­gebben közeledünk a mieinkhez, karácsony­kor közelebb érezzük magunkat embertár­sainkhoz, karácsonykor erősebben kongatjuk rneg a szeretet harangját és ezért jogunk van hinni, hegy a békesség, amit az egyes ember érez ilyenkor a szivében, valamennyi embernek békességre való törekvésén át egyszer elhozza minden ember békeünnepét: elhozza az örök karácsonyt. Cecil lord az nj itóitora mitlgtrői es a maggir bdlcstaröi Paris, december 22. Róbert Cecil lord, a népszövetségi ta­nács angol delegátusa párisi tudósítónknak a következő nyilatkozatot adta a népszövetség jövőjéről, föladatairól és a magyar köl­csönről: — A népszövetség tekintélye évről-évre növekszik. Minden hónapban uj, megoldandó föladatok hárulnak rá, tevékenységének köre mindjobban kiszélesedik, állandóan nő azok­nak a bonyolult nemzetközi kérdéseknek és vitás eseteknek száma, amelyeket elébe ter­jesztenek elintézés végett. A népszövetség- általában a siker nagyon figyelemre méltó fo­kával hajtotta végre a rábízott föladatokat, amit talán nem is reméltek azok, akik a nép- szövetséget megalakították. Másrészt azon­ban, ha azokat a nemzetközi kérdéseket néz­zük, amelyeket nem a népszövetség tárgyalt, nagyon gyakran azt látjuk, hogy az érdekelt kormányok nem tudnak megegyezni és en­nek következtében e sürgős és nrgyíontos- ságu problémák megoldatlanul . maradnak, Európa állapota mind rosszabbá válik és nő a kölcsönös animozitás, ami végtelenül ne­hézzé teszi majd a jövőben a népszövetség munkáját. Ha azonban sikerül kilábalnunk a válságból, amelyben most élünk, azt hiszem, hogy Európa gyorsan föl fog gyógyulni se­beiből és az országok kormányai mindinkább igénybe fogják vermi a népszövetség eszkö­zeit, hogy egymás között fölépítsék a nem­zetközi viszonylatoknak egy uj rendszerét, amely az emberiség együttműködésén és kö­zös jrván alapszik. — Mély meg^őződéseni, hogy a nyu­gati civilizáció jövője ama kormányok erőfe­szítésének sikerétől függ, amelyek a népszö­vetség utján arra törekszenek, hrgv megte­remtsék a szilárd alapokon nyugvó békét. — Ha a népszövetség nem bizonyul o*y erősnek, mint amilyennek remé’ik, ak­kor előbb, vagy utóbb, va'ószintien azon­ban előbb, mintsem később, bekövetkezik az uj világháború. Azt hiszem, hogy egyet­len ország közvéleménye sem Hídja ponto­san elképzelni, hogy mit je’entene egy ily uj háború, a szakértők vé'eménye meg­egyezik azonban abban hogy ez a háború összehasonlíthatatlanul rombolóbb vohia, mint az elmuft és ann*! összehasoniithatat- lanabbu! több áldozatot követelne ember­éiben és anyagiakban, Félek attól, hogy egy i’y katasztrófa kikerülhetetlenül az európai politikai és társada'mi rendszer szétromhcrRsához vezetne és civilizációnk éppen úgy elpusztulna és eltűnne, mint a történelem több nagy civilizációja. — Ez ellen egyedül a népszövetség tud megvédeni. Minden kormánynak létérdeke tehát, hogy hozzájáruljon a népszó véts 'g morális eredének a megerősítéséhez, amely­től a siker függ. A magyar kölcsöntárgyalásokról Róbert Cecil lord a következőket mondotta: — Örömömre szolgál, hogy a népszö­vetség pénzügyi blzoHs^g'nak és a nép- szövetségi tanács a’bizotts'gának sikerirt k»r!vgozni egy olyan tervezetet, amely né­zetük szonnt alkalmas a Magyarországnak nyíljl~ndó a^onna'i rekonstrukciós kö’csön kiutalására. Ha a pénzügyi bizottság e ter­vezetét sikerrel végrehajtják, akkor a pénzügyi bizottság, e rendkívül tiszteleíre- móiíó testület, eggyel szaporítani fogja azo­kat a nagy szolgálatokat, amelyeket eddig a világnak tett. Ily rekonstrukciós terveze­tek csak a népszövetség eszközeivel való- siíhatók meg. Ily természetű föladatoknál egyetlen kormány, vagy a kormányok egy csoportja nem érheti el a kivánt célt. Csak egy pártatlan és reprezentációs tesiü’et, amely az államok összességének közös ja­váért működik, teremtheti elő azokat a szükséges elemeket, amelyeken egy ily re­konstrukciós tervezetnek nyugodnia kell. A magyar kö’csön ügye uj:bb példával iga­zolja a népszövetség sürgős szükségessé­gét, amely a világ népeinek egyesített tá­mogatására támaszkodik és újabb példa arra is, hogy mennyire szükséges az együttműködés szellemének a megerősö­dése, amelyre a mai nemzetközi ügyek el­intézésénél! mindenek fö’ött elsősorban szükség van. öesztesi Gyula. Az olasz delegátus a kölcsönről Róma, december 22. (Saját tudósítónk távirata.) A Tribuna munkatársa meginterjúvolta Boni Longari ! grófot, a népszövetségi tanács olasz tagját a népszövetség párisi tevékenységéről. A leg­fontosabb kérdés — mondta Boni Longari —, amelyet a tanács mostani ülésén elintézett, Magyarország pénzügyi újjáépítésének kér­dése volt. Amiig azonban az osztrák kölcsö­nért valamennyi hatalom elvállalta a garan­ciát, addig a magyar kölcsön biztosítékául csupán a magyar állam jövedelmei szolgál­nak. A kölcsönösszeg kétszázötven millió aranykorona lesz, amelyet több bank fog je­gyezni. A népszövetségi tanács tervezetét a jóvátételi bizottság rövidesen fölülvizsgálja és Magyarország valószínűen már januárban hozzáfoghat pénzügyi újjáépítéséhez. A német ügyekről Boni Longari kijelentette, hogy Németországról az ülésszak során egyáltalán sző sem esett. A német kormány eddig a nép- szövetségi tanácsnál semmi lépést nem tett. Ha Németország egyszer elhatározná magát arra, hogy a népszövetséghez forduljon, ez nem jelentené Németország kapitulációját. A francia lapok a döntésről Párisból jelenti a Magyar Távirati Iroda: A párisi sajtó .kedvezően fogadja a kölcsön- tárgyalások eredményét. A Maiin a döntést nagy lépésnek nevezi Magyarország pénz­ügyi konszolidációja felé. A Republique Fran­ca lse azt írja, hogy becsületes, nyílt és egye­nes munka volt amit Bethlen, Kálíay, Valkó és Korányi végeztek. A munka meghozta gyümölcsét: a főakadályokat sikerült elhárí­tani. A kisantant delegátusainak kijelentései mutatják, hogy a két állam közötti jó viszony szerencsésen fejlődik. A kisantant a magyar kormány okos és becsületes magatartásából megértette, hogy Magyarország gazdasági romlása az 5 stabilitását is veszélyeztethetné és hogy mindenki csak nyerhet Magyaror­szág talpraállitásával. Prága jól tudja, hogy a földmivelő Magyarország a cseh ipar érté­kes piacává válik A Homnie Libre örül a megoldásnak, amely, ha nem is tökéletes, módot ad bizonyos háború utáni nehézségek megoldására. Visszapillantás Irta: PetrogaHi Oszkár dr. Losonc, december 22. Az 1923. esztendő elmúlt kormányválság nélkül.. A köztársaság megszületése óta ehv szőr történt, hogy egy esztendő politikai ese­ményei közül hiányzik egy uj kormány meg­jelenése a politikai színpadon. Elmúlt az esz­tendő anélkül, hogy mozgósítást rendeltek volna el és statáriumot, vagy katonai dikta­túrát proklaniáltak volna. E negatívumok mellett pozitív tények is a kormány helyzetének megszilárdulására látszanak mutatni. l923-b:n iktatták bs a de­mokratikus köztársaság törvénytárába, mint a szabadság és a demokrácia hathatós bizto­sitékát, a köztársaság védelméről szóló tör­vényt. A boldogtalan Vrbemky és társainak szomorú sorsa bizonyltja, hogy a választási , bíróság is hathatós biztosíték minden olyan kísérlettel szemben, amely a kormány ’-ely- zetét fölbontással fenyegeti. A külső jelensé­gek tehát nem kedvezőtlenek a kormány , helyzetének vizsgálatánál. Igen ám, de a politikai mérleg fölállításá­nál egyéb tételeket kell számba venni. . A köztársaság életkérdése, hogy olyan kormányzati rendszere legyen, amely békét teremt a köztársaságot alkotó népek között, amely az összes itt élő nemzetekben fölkelti, a bizalmat az állam iránt, azt a tudatot oltja be a nemzetek köz tudatába, hogy az állam intézményei és szervei egyenlő odaadással biztosítják minden nemzet egyenlő jogát fej­lődésének, boldogulásának lehetőségét. Ezt a problémát a kormány nem hozta közelebb a megoldás felé, sőt kísérletet sem tett annak megoldására. Folytatta az elmúlt esztendők nemzeteket elnyomó politikáját, ezzel a nem­zetek közötti ellentétet növelte, az elnyomot­tak bizalmatlanságának, elkeseredésének a kormányzati rendszerrel szemben újabb tá­pot adott és ezzel mélyítette a szakadékokat, amelyek az elnyomott nemzeteket elválaszt­ják a hivatalos hatalomtól. A gazdasági válság nőtt méreteiben. A kormány erőtlennek, képtelennek bizonyult a válság leküzdésére. Hiányzott az erő $ hiányzott a komoly akarat is a küzdelem föl­vételére. Az elcsendesedett gyárak ma is né­mán állanak, hacsak meg nem töri a csöndet az a munka, amely a szünetelő gyárak gé­peit, berendezését szereli le s amely munka úgy hangzik, mint a lélekharang kondulása, mert azt hirdeti, hogy oda többé az élet visz- szatémi nem fog. A munkanélkülieknek és a kivándorlóknak száma szaporodik. A gazda­sági krízis növekedése és állandósulása érez­teti hatását pénzügyi téren is. Az állarra bankhivatal devizakészlete rohamosan fogy. A külkereskedelmi mérleg aktivitása szüno- félben van. A gazdasági válság immár általános, ma már itt van az agrár válság, a íöldmives- népre súlyosan nehezedik a megélhetés gondja, újból hitellel dolgozik s a hitele is a kimerülés felé közeledik. A fizetésképtelen kereskedők száma mindig nagyobb lesz. A kisiparos műhelye csöndes, nincs munkája, nincs vásárló közönsége Most kézbesítik ki a vagvondézsmakiróvásokat, már nem is há­borodnak föl az emberek, csak vállat von­nak. éppen olyan közömbösen olvassák hogy egy törvénynovellával leszállítják a kisza­bott dézsmáí. Csöndes rezignációval állapit­ICO cseh-szl hrtronCérl fizettek ma, december 22-én? Zürichben 16.7875 sváxi frankot Budapesten 62 590.— magyat koronát Bécsben 207900.— osztrák koronát Bérünkén 123S9 OÖÖ 000 CÖÖ- — néme! márkát száxüianlí ára % if«»fir4»xi«i Ér évfolyam 291. (444.) szám 0 Prága, hétfő, 1923 december 24 MW *TTTTTf—- mwmwfc. jfflwT ijraJT - —— Előfizetési árak bel- és külföldön. t J/VU%(ÍVM^4tI¥$T/1>J> ” ,-v.J W JaV mmdnlf mii mm &W SSP SKm Érfgk JBr pénské-ullce 40. I. Telefon: 30349. V*#' w JBLy m.MM mj — Sürgönyeim: Hírlap. Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkéi és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALL1 OSZKÁR ár. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.-------------1

Next

/
Thumbnails
Contents