Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-01 / 273. (426.) szám
Szombat, december 1» movszky (cseh néppárti) és Bubnik (kommunista) föi-szóíalása után a vita. befejeződött. Tárgyi megíjtegyzés óimén Milcoch (cseh iparospárti) szólalt fői, aki az engedélyezési reuészierrd összefüggő visszaélésévé sok példáit sorolt fel. Kijelenti, hogy a Sápok támadásai ellenére sem fog elhallgatni, hanem csak ezután fog beszélni. Tiz esetet sorolt föl. amelyekben megnevezi úgy az engedélyt kérő cégeket, mint azokat a referenseket, kik kedvezően intéztek el oly ügyeket, amelyeket nem lett volna szabad kedvezően elintézni. Novak kereskedelmi miniszter a parlamentáris szokással étiéntélesnék mondotta, hogy Milcoch a pléiMtn elé hozta adatait Vizsgálatot és boigazolás esetén büntetést ágér. Tárgyi ntegjegyzés dinén fölsz óllaitak még S i in m, S a m a 1 i k, R y p a r és T o- tn ia n e k. z u tóbbi (kárdenti, hogy múltkori beszédében a „böhmíschc Ztrk!l“ kiélezéssel nem a cseh népet- akarta megsérteni, hanem csak azokra az estetekre vonatkoztatta ame- lyiekbetn a bíróság jogerősen clfétélte a vádlottakba t. S r d i n k o főelőadó beszéde titán megkezdődött a szavazás, amely csöndben folyik. A javaslatot általánosságban elfogadták. 'Az ellenzéki módosító javaslatokat a ház mind elvetette. Az ellenzéki javaslatok mellett szavaztak: a keresztényszociális párt. a magyar kisgazdapárt, a német polgári pártok, a német szociáldemokraták, a magyarnémet szociáldemokraták, a kommunisták és a szlovák néppárt. Ezután <,z egyes fejezeteket bocsátotta »z elnök szavazás alá. Lapzárásig tizennégy szakaszt fogadtak el. talirötzást kér a pénzügyminiszter számára arra nézve, hogy azokat az összegeket, amelyek a munkanélküliek segélyezésére szükségesek, 140 millió korona erejéig hitelműveletekkel teremtse elő. Bizottsági ülések A be és kiviteli engedélyek — Novak beterjeszti a kijáró képviselők névsorát. , Prága, november 30. A* ipari és kereskedelmi bizottságban folytatták a vitát a francia kereskedelmi szerződésről Stodola az engedélyezési rendszer teljes eltörléséi, valamint a vasúti és posta tarifa leszállítását követelte. Mlcoch cseh iparospárti tiltakozott az dlen, hogy tegnapi beszédét a koalíciós lapok úgy kommentálták. mintha ő meghátrált volna. Még egyszer kijelenti, hogy a miniszter személyét nem akarta megsérteni, csak a rendszert bírálta. Fölolvassa a Reichenberger Zeitung és a Refonna cikkeit, amelyekből kiderül, hogy augusztusban egy behozatali engedélyért 128.000 koronát fizettek ki a külkereskedelmi hivatalnál. Novak kereskedelmi miniszter válaszában kéri a képviselőket, hogy „tendenciózus lapjelentéseknek ne üljenek föl“. A minisztérium vizsgálatot indított és följelentette azokat akik visszaéltek a kivitelt engedélyekkel. A bíróság azonban Ugy itélt, hogy a ki- és beviteli engedély szerzett jog és mint ilyen másra is átruházható. A minisztérium fekete, könyvet vezet azokról, akik a kiviteli engedélyekkel üzérkedtek, nem ad nekik többé engedélyt. Legközelebb a ház elé fogja terjeszteni azoknak a képviselőknek a névsorát, akik engedélyezési ügyekben közbenjártak a minisztériumnál. Ezután a vitát félbeszakították és folytatását december 6-ára tűzték ki. A jogi és alkotmányjogügyi bizottság vita nélkül elfogadta a cseh-szlovák pénz védelméről szóló javaslatot. — A mentelmi bizottság Rőttel, Nagy, Juriga, Tomanek és fiiinka képviselők mentelmi ügyével foglalkozott, azonban a határozat- hozatalt elnapolta. — A közélelmezési bizottságban folytatták a drágasági vitát. Tomanek szlovák néppárti tiltakozott a magyarországi borbehozatal ellen és az ellen, hogy az 1921-rc kivetett gabonakontingenst most hajtják be. Praeludium a kisantant konferencia elé Románia veti föl Belgrád bán az orosz kérdést. Uj adójavaslatok X tegnapi minisztertanácson — értesülésünk szerint — elhatározták, hogy a luxus- és forgalmi adótörvényt kei évre meghosz- szabltják. Azt az uj rendelettervezetet, melynek 1924 január 1-éft kellett volna éleibelép- fiié, elejtették. Uj cukor törvény Bacska pénzügyminiszter a képviselő- ház mai ülésén javaslatot terjesztett be a cukoradó nagyságáról. A javaslat hatályon kívül kívánja helyezni az 1922. év június 10-cK kelt törvény első cikkének 1. szakaszát és ezt a következő rendelkezéssel akarja helyettesíteni: ,.A cukor minden faj- j táját, amelyet nyersanyagból, vagy az előb- j bi cukortermelés maradékaiból termelnek, a következő föltételek szerint esik fogyasztási adó alá: 1. Répacukor és minden hasonló- nemű cukor a fino-mitvány állapotában, kivéve az emberi élvezetre nem alkalmas szirupot, 100 kilogramért nettó 54 korona; 2. másfajta cukor 100 kilogramért nettó 12 korona. A törvény január 1-én lép érvénybe.'* A miniszterelnök és a szociális miniszter a munkanélküli segélyekről szóló törvénynek 1924 junlus 30-ig való meghosszabbítására vonatkozó javaslattal kapcsolatban egy ttjabb javaslatot nyújtottak be. amely íölhaPrága, november 30. j A kis antant januári konferenciájának kétségkívül legérdekesebb tárgyalási pontjta az orosz kérdés tesz. Az a kérdés, amelyet a színajai konferencia mint pikáns kérdést levett napirendijéről, de amely különösen Cseh-SzloVák'i'ántak erős szláv orientációja következtében tengelykérdése a szomszédság ténye s Oroszoirszágnaik mint a közép- európai politikára kiható vagy kiíratható faktornak problémája folytán. A Szimatában még erősen kényes kérdés ugy látszik, azóta lényegesen enyinültebb stadionba jutott, mert belgrádi jelentések szerint a belgrádi konferencia fölvette programjába az Oroszországhoz való viszony tisztázásának kérdését is. Minden vaflószinüsés szerint a kedvezően lefolytatott román— orosz tárgyalások eredménye ez, mert asz ehntilt napokban érkezett jelentések arról szólották, hogy Tbraspoöíban Románia és Szovjetoroszcrszág katonai természetű egyezményt kötöttek s mert egy bukaresti jelentésünk arról ad hírt, hogy a Belgrádbau megtartandó kisaiifant-kott- fereucián Románia maga fogja javasolni, hogy a kisantant államok Romániához hasonló megállapodást létesítsenek a szovjettel. Ezek a megjálapodiások kétféle természetűek. Az egyik: a gazdasági összeköttetésnek ujraföivétete bizonyos áruik és javak kölcsönös kicserélésére vonatkozólag. A másik: a batárinioldónsek elkerülésére vonatkozik. Mindkét állaim kötelezi magát, hogy tehetőség szeriirt kiküszöböl mindien incidenst és beleegyezik abba is, hogy ahol incidens történt, függetlenül, hagy mdívik ország •területéhez tartozik, a két bizottság; együttesen végezhesse a felderítést, Ama nézve fe megegyeztek, hogy a két állam katonai erővel nem fogja egyunáistt támadná. ily megállapodásnak Cseh-Szlovákia részéről semmi akadálya nem lehet, mert Cseh- Szíloválkia máris igen barátságos viszonyt tart fenn a szovjettel és rendszeresített diplomáciai teoíigátefttal bír. Jugoszláviában már nehezebb a kérdés. Jugoszláviában a Wrangol-hadsereg odamenkült nagyszámú tisztjei állandóan propatgtaindá't űznek a jelenlegi orosz rezsim dlen és már az a körülmény, hogy a letört orosz fehér terrornak fömenedékihelyet Jugoszlávia nyújt, mutatja, hogy a jugoszláv mentalitás az orosz közeledés erösbitésének nem kedvez. A színajai konferencia egy másik kényes és le nem tárgyalt kérdése: Lengyelországnak és Görögországnak a kisantaotba való felvétele, ugy látszik, még mindig nem érett meg a tárgyalásra. Egy varsói távirat határozottan cáfolta a napokban azt a hírt, hogy Lengyelország részt vesz a belgrádi tanácskozáson s hogy a távirat ne tűnjék föl kudarcként, a kis antant hírszolgálata most cáfolja a hirt, hogy a kisantant belgrádi konferenciájára Görögországot és Lengyelországot is meghívták volna. A kisantant egyetértésének és harmóni- kus jóviszoiiyának jellemzésére szolgálhat az a hír, hogy az SíiS-királyság és Romániái tárgyalásai, melyek Temesváron az egyházi és iskolai kérdésekben folytak, eredmény te- Imll megszakadtak, valamint az a Béosbőíl érkező jelentés, mely szerint a ma összeülő Nemzetközi Dunabizoítság foglalkozni fog azzal a panasszal, melyet néhány hónap ellőtt a román kormány juttatott el a Durábízott- , .Sághoz és amely Jugoszlávia dlen irányult., Románia amiatt •emelt petíciót, hogy Jugo- j szlávia megakadállyozza a román hajók fór-; gahnáf. Jugoszláv^ a Dnnabizottság titkár-1 ságának feíszóHitására részletes magyarázatot ■ adott. A belgrádi kormány Románia parna- i szára nézve kijelentette, hogy a dolgot meg' fogja vizsgálni és a panasz okait a lehetőség ! szerint megszünteti. A Dunabizottság bécsi : konferenciája valószínűleg felvilágosításokat j fog kérni a román és jugoszláv delegátusok-; tói, hogy a1 belgrádi kormány mennyiben váí- ; tótba be ígéretét Tető alatt az uj német kormány Fíflhataimasás! térvény, vagy a parlament feloszlatása — A nacionalisták Ebért ellen teszi függővé. A szociáldemokrata pártnak semmi kedve sincs kényszerítő szükség nélkül újból kísérletezni a. régi birodalmi gyűléssel. Berlin, november 30. A miniszterlistái; már össze állították, és nagyjában az eddigi Stresemann kormány tagjait foglalja ma- , gában. • A'•kormány uj tagja ugylátszik Emr minger dr. bajor képviselő lesz, ki az igaz-' ság ügyi miniszteri tárcát kapná. A birodalmi gazdaságügyi és a népélelmezésügyi miniszter helye még nincs betöltve, az előző tárcáját Minoux visszautasította, mig az utóbbi tárca elfogadásáról Schieie nacionalista képviselővel tárgyalnak. Berlin, november 30. (Wolff.) Az uj kormám' tagjai a következők: Kancellár Marx, helyettes kancellár Jarres, külügyminiszter Stresemann, hadügyminiszter Gessler, munkaügyi miniszter Braun, pénzügyminiszter Luther, postnügyi miniszter Hőfle, aki a megszállott területek minisztériumának ügyéit is fogja intézni. A közlekedésügyi, gazdasági, közélelmezési és igazságügyi miniszteri tárcákat valószínűen még ma betöltik. Még nem bizonyos, hogy Jarres helyettes kancellár megtartja-e a belügyminiszteri tárcát. Ennek átvételéről Hamm volt államtitkárral tárgyalnak. A közlekedésügyi minisztérium átvételéről Henrichhel, a Deutsche Werke vezérigazagtóiával tárgyalnak.; Berlin, november 30. A nacionalista kö«; rökben mind nagyobb ellenszenv nyilvánul meg Ebért birodalmi elnökkel szemben. A nacionalista lapok közlése szerint, melyek az utóbbi napokban heves támadásokat in-1 téztek Ebért ellen, most a nacionalista szer- ] vezetek felvették programjukba Ebért meg- j buktatását. A nacionalista szervezetek ve- J zéreit vasárnapra Berlinbe hívták össze kon- • íerenciára, hol tanácskozni fognak arról a követelés ről, hogy Ebért elnök lépjen vissza. Berlin, november 30. A német nacionalista sajtó élesen kritizálja Marx megbiza- i fását. — A Deutsche Tageszeitung kijelenti,' hogy elképzelhetetlen, hogy a jobboldal bár-; mily formában is támogassa Marx koríná-' nyát. — A Loknlunzeiger rendkívül szeren- i csétlennek tartja a konfliktus ilyen megoldd- j sát és azt jövendöli, hogy Marxnak csak 173 szavazata lesz 459 ellenében. Ha a Marx j kormány tető alá kerül, akkor a parlamentáris elvet tnégegyszer sikerült tessék-lás-j sók módon megmenteni. Kérdés azonban, j hogy a német nép remélhet-e még egyáltalá- j bán kibontakozást. — A Vorwarts ezzel j szemben igy ir; Marxot, a centrum vezérét, a jobboldal nem kedveli, azonban a szociál-l demokrata frakció rendkívül tiszteli megfontoltsága, szaktudása és igazságszeretete miatt. — Egyes lapok értesülése szerint az I uj kormány egy úgynevezett kis fclhatahnaÍ zási törvényt fog a birodalmi gyűlés elé tér-; jeszteni. mely lehetővé tenné, hogy a kor-, máim rendek ü uio.ii szabályozz<m olv kér<l Prága, november 30. Marx designéit kancellár tegnap a késő éjszakai órákig tárgyait a birodalmi kormány megalakítása érdekében. Marx oly kormányt akar, mely főképpen a középpártokra támaszkodna anélkül, hogy tulajdonképpen j koalíciós kormány volna, s. amely kormányunk "meg Volna • az összeköttetése jobb és balfelé. Hogy a nacionalistákkal megteremtse az összeköttetést felkérte Schieie j nacionalista képviselőt, hogy vegye át az j élelmezési tárcát. Schieie válaszát a birodalmi szövetség döntésétől teszi függővé. A kormány további összetételére vonatkozólag eddig csak kombinációk vannak forgalomban. A lapok túlnyomó része a következő miniszteri listát tartja valószínűnek: Marx (centrum) kancellár, alkancellár Jarres (német néppárt), külügyminiszter Stresemann. (német néppárt), belügyminiszter Hamm (demokrata), pénzügyminiszter Luther (német néppárt), hadügyminiszter Gessler j (demokrata). A Vorwarts a szociáldemokraták magatartását az uj kormánnyal szemben i a kormány összetételétől és politikájától Tárcarovafunk: Vasárnap: Donászy Kálmán: Az ember tragédiája. (Vers.) Glin: Hubay Jenő Prágában. Molnár Jenő tréfái: A természet ölén. —■ A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Annyi szépet hallottam már a szabad természet öléről, hogy elhatároztam: 'megmutatom két serdüleflen gyermekemnek is, akik a zöldséget mindeddig csupán apjuk Írásaiból ismerték. Kivittem tehát őket vasárnap délután a Városerdőnek nevezett természeti ölbe, ahol telekspekulánsok tervei és villamos vágányok keresztezik egymást. Első megfigyelésem az volt, hogy az erdőben sok a fa és a fáktól nem lehet látni a .szerelmes párokat, akik mögöttük meghúzódnak. Kisleányom élénken figyelmeztetett, hogy a természet ölét sokan, különösen férfiak, fehérbluzos, lebontott hajú nők ölével tévesztik össze, amit én zavartan ugy próbáltam kim agya rá zni, hogy az anyaföid minden kulturnyelvben nőnemű. Családommal egy tisztás szélén anda- íogtam, amelynek közepém felnőttek egymásba fogózva láncot alkottak és valami nagyon szellemes játékot játszottak. A körbe minden második percben más leány lépett és valami dallam eléneklére után szájoncsó’ o! egy fiatalembert, kezében nagy vörös zsebkendőt lobéivá. A szöveg tisztán volt hallható: — Szabad pétitek, szabad szombat, szájúid szappanozni . , . — Nini, a mosónőnk! — kiáltott föl a í fiam. Valóban a mosónénk, a Vica. aki arról | nevezetes, hogy a háború óta csak lopott fe- liéruemüeket mos (persze odahaza, mert mosásba azóta nem megy). Most itt sürög-íorog kifodoritott hajjal, patyöiatrulrábam, sárga félcipőben, se!yemliari’snyában. És ebben a mhmtumban cuppanó csókot ad egy' keményen, sőt szúrósan kiálló Ádámcsutkának, il'lctvű egy legénynek, akit kedvem volna cipésznek nézni, ha nagyon meg akarnám tisztelni. — Papa, mit játszanak ezek? — kérdezi tizenkét éves kislányom. — Ezek, kicsikém? . . . Papát, meg mamát játszanak. — Az nem lehet., papa. — felel szemérme tlen hidegvérrel tulajdon leányom — hiszen a papák és mamáik nem csókolóznak. A kisfiam most megrántja a kabátomat és egy bokorra mutatva mondja: — Papa, ott is csókolóznak. — Az más, fiacskám. Azok csak cuppognak, csak ugy csinálnak a szájukkal. Játék az egész. Azért teszik, hogy az emberek ne menjenek oda. — Akkor itt nagyon sokan játszáJt ezt a játékot, — vélte fiam és ón siettem botanikai tárgyakra terelni a figyelmet. De gyermekeimet nem érdekelte a fák é’s bokrok rejtelmes élete, inkább a fák és bokrok mögötti — kevésbé rejtelmes — élet. Vissza, vissza a bűnös nagyvárosba sürgettem magam, de ekkor már ugy cl voltaim csiga zva, hogy le kelleti; pihennem. A .gyerckek teliéin.hevered!ok, EJvttÜlÉ;Szanaszét mimdenflé apró kirándulási emlékek... Kisfiam böngészni kezdett. Egyszerre csak egy hajtüit talált s mellette egy hajfürtöt. Odébb valamivel ezt az összegyűrt apróhirdetést: „Azt az előkelő urinőt, aki pénteken délutáni a 17-es villamos elülső perronján szemtelen fráternek nevezett, kérem, lehetséges-e tálálkóznunk vasárnap délután a Városerdőben. Jelige: Tisztesség.** Talált azután egy lejárt kenyérjegyet rákent vaj- jeggyel, egy ezüst plombát kilukasztott villamos jegyben, egy leharapott szemölcsöt, fél kvarglit és egy könyvnek 127-ák kitépett oldalát, nyilvánvalóan egy jogi tankönyvből amelyen a lábjegyzetek közt egy 37-es nőS láb lenyomiata volt látható. Rövid pihenő után búcsút vettünk a természettől és siettünk a városba, ahol éppen buosu volt és a búcsún természetet vettünk. De mindössze már csak egy kiló szilvát kaptam. Nekem mégis nagyon Ízlett, mert a természettel való ezen intim baráthoz ásom közben nem kellett pirulnom gyermekeim elolt. Boldogan vezettem két oldalt enyéimet, akik a.z utcasarkoknál megálltak és a rikító mozi-plakátokat nézegették. Milyen megnyugtató. hogy a városban csak mozgóképeket hirdető utcasarkok vannak, nem pedig mozgó bokrok! S még arra is gondoltam, milyen csodálatos íz élet: némey,* különösen erényes hölgy fiatalkori bokros érde- mc'ért idővel sarokházat kap öreg balekoktól. Milyen szerencse, hogy a gyermekeimnek ilysmi nem jut az eszébe. De hogyan is juthatna, mikor a szabad természet öléről jövünk, ahol minden erényességet áraszt.