Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-01 / 273. (426.) szám

Szombat, december 1» movszky (cseh néppárti) és Bubnik (kommunista) föi-szóíalása után a vita. befe­jeződött. Tárgyi megíjtegyzés óimén Milcoch (cseh iparospárti) szólalt fői, aki az enge­délyezési reuészierrd összefüggő visszaélé­sévé sok példáit sorolt fel. Kijelenti, hogy a Sápok támadásai ellenére sem fog elhallgatni, hanem csak ezután fog beszélni. Tiz esetet sorolt föl. amelyekben megnevezi úgy az en­gedélyt kérő cégeket, mint azokat a referen­seket, kik kedvezően intéztek el oly ügyeket, amelyeket nem lett volna szabad kedvezően elintézni. Novak kereskedelmi miniszter a par­lamentáris szokással étiéntélesnék mondotta, hogy Milcoch a pléiMtn elé hozta adatait Vizsgálatot és boigazolás esetén büntetést ágér. Tárgyi ntegjegyzés dinén fölsz óllaitak még S i in m, S a m a 1 i k, R y p a r és T o- tn ia n e k. z u tóbbi (kárdenti, hogy múltkori be­szédében a „böhmíschc Ztrk!l“ kiélezéssel nem a cseh népet- akarta megsérteni, hanem csak azokra az estetekre vonatkoztatta ame- lyiekbetn a bíróság jogerősen clfétélte a vád­lottakba t. S r d i n k o főelőadó beszéde titán meg­kezdődött a szavazás, amely csöndben fo­lyik. A javaslatot általánosságban elfogadták. 'Az ellenzéki módosító javaslatokat a ház mind elvetette. Az ellenzéki javaslatok mel­lett szavaztak: a keresztényszociális párt. a magyar kisgazdapárt, a német polgári pár­tok, a német szociáldemokraták, a magyar­német szociáldemokraták, a kommunisták és a szlovák néppárt. Ezután <,z egyes fejezeteket bocsátotta »z elnök szavazás alá. Lapzárásig tizennégy szakaszt fogadtak el. talirötzást kér a pénzügyminiszter számára arra nézve, hogy azokat az összegeket, ame­lyek a munkanélküliek segélyezésére szük­ségesek, 140 millió korona erejéig hitelmű­veletekkel teremtse elő. Bizottsági ülések A be és kiviteli engedélyek — Novak beter­jeszti a kijáró képviselők névsorát. , Prága, november 30. A* ipari és kereskedelmi bizottságban foly­tatták a vitát a francia kereskedelmi szerződésről Stodola az engedélyezési rendszer teljes eltörlé­séi, valamint a vasúti és posta tarifa leszállítását követelte. Mlcoch cseh iparospárti tiltakozott az dlen, hogy tegnapi beszédét a koalíciós lapok úgy kom­mentálták. mintha ő meghátrált volna. Még egy­szer kijelenti, hogy a miniszter személyét nem akarta megsérteni, csak a rendszert bírálta. Föl­olvassa a Reichenberger Zeitung és a Refonna cikkeit, amelyekből kiderül, hogy augusztusban egy behozatali engedélyért 128.000 koronát fizet­tek ki a külkereskedelmi hivatalnál. Novak kereskedelmi miniszter válaszában kéri a képviselőket, hogy „tendenciózus lapjelen­téseknek ne üljenek föl“. A minisztérium vizsgá­latot indított és följelentette azokat akik vissza­éltek a kivitelt engedélyekkel. A bíróság azonban Ugy itélt, hogy a ki- és beviteli engedély szer­zett jog és mint ilyen másra is átruházható. A minisztérium fekete, könyvet vezet azokról, akik a kiviteli engedélyekkel üzérkedtek, nem ad nekik többé engedélyt. Legközelebb a ház elé fogja terjeszteni azoknak a képviselőknek a névsorát, akik engedélyezési ügyekben közbenjártak a mi­nisztériumnál. Ezután a vitát félbeszakították és folytatását december 6-ára tűzték ki. A jogi és alkotmányjogügyi bizottság vita nélkül elfogadta a cseh-szlovák pénz védelméről szóló javaslatot. — A mentelmi bizottság Rőttel, Nagy, Juriga, Tomanek és fiiinka képviselők men­telmi ügyével foglalkozott, azonban a határozat- hozatalt elnapolta. — A közélelmezési bizottság­ban folytatták a drágasági vitát. Tomanek szlo­vák néppárti tiltakozott a magyarországi borbe­hozatal ellen és az ellen, hogy az 1921-rc kive­tett gabonakontingenst most hajtják be. Praeludium a kisantant konferencia elé Románia veti föl Belgrád bán az orosz kérdést. Uj adójavaslatok X tegnapi minisztertanácson — értesü­lésünk szerint — elhatározták, hogy a luxus- és forgalmi adótörvényt kei évre meghosz- szabltják. Azt az uj rendelettervezetet, mely­nek 1924 január 1-éft kellett volna éleibelép- fiié, elejtették. Uj cukor törvény Bacska pénzügyminiszter a képviselő- ház mai ülésén javaslatot terjesztett be a cukoradó nagyságáról. A javaslat hatályon kívül kívánja helyezni az 1922. év június 10-cK kelt törvény első cikkének 1. szaka­szát és ezt a következő rendelkezéssel akarja helyettesíteni: ,.A cukor minden faj- j táját, amelyet nyersanyagból, vagy az előb- j bi cukortermelés maradékaiból termelnek, a következő föltételek szerint esik fogyasztási adó alá: 1. Répacukor és minden hasonló- nemű cukor a fino-mitvány állapotában, ki­véve az emberi élvezetre nem alkalmas szi­rupot, 100 kilogramért nettó 54 korona; 2. másfajta cukor 100 kilogramért nettó 12 ko­rona. A törvény január 1-én lép érvénybe.'* A miniszterelnök és a szociális miniszter a munkanélküli segélyekről szóló törvénynek 1924 junlus 30-ig való meghosszabbítására vonatkozó javaslattal kapcsolatban egy ttjabb javaslatot nyújtottak be. amely íölha­Prága, november 30. j A kis antant januári konferenciájának kétségkívül legérdekesebb tárgyalási pontjta az orosz kérdés tesz. Az a kérdés, amelyet a színajai konferencia mint pikáns kérdést levett napirendijéről, de amely különösen Cseh-SzloVák'i'ántak erős szláv orientációja következtében tengelykérdése a szomszéd­ság ténye s Oroszoirszágnaik mint a közép- európai politikára kiható vagy kiíratható fak­tornak problémája folytán. A Szimatában még erősen kényes kérdés ugy látszik, azóta lényegesen enyinültebb sta­dionba jutott, mert belgrádi jelentések sze­rint a belgrádi konferencia fölvette program­jába az Oroszországhoz való viszony tisz­tázásának kérdését is. Minden vaflószinüsés szerint a kedvezően lefolytatott román— orosz tárgyalások eredménye ez, mert asz ehntilt napokban érkezett jelentések arról szólották, hogy Tbraspoöíban Románia és Szovjetoroszcrszág katonai természetű egyezményt kötöttek s mert egy bukaresti jelentésünk arról ad hírt, hogy a Belgrádbau megtartandó kisaiifant-kott- fereucián Románia maga fogja javasolni, hogy a kisantant államok Romániához hasonló megállapodást létesítsenek a szovjettel. Ezek a megjálapodiások kétféle termé­szetűek. Az egyik: a gazdasági összekötte­tésnek ujraföivétete bizonyos áruik és javak kölcsönös kicserélésére vonatkozólag. A má­sik: a batárinioldónsek elkerülésére vonatko­zik. Mindkét állaim kötelezi magát, hogy te­hetőség szeriirt kiküszöböl mindien incidenst és beleegyezik abba is, hogy ahol incidens történt, függetlenül, hagy mdívik ország •terü­letéhez tartozik, a két bizottság; együttesen végezhesse a felderítést, Ama nézve fe meg­egyeztek, hogy a két állam katonai erővel nem fogja egyunáistt támadná. ily megállapodásnak Cseh-Szlovákia ré­széről semmi akadálya nem lehet, mert Cseh- Szíloválkia máris igen barátságos viszonyt tart fenn a szovjettel és rendszeresített dip­lomáciai teoíigátefttal bír. Jugoszláviában már nehezebb a kérdés. Jugoszláviában a Wran­gol-hadsereg odamenkült nagyszámú tisztjei állandóan propatgtaindá't űznek a jelenlegi orosz rezsim dlen és már az a körülmény, hogy a letört orosz fehér terrornak fömene­dékihelyet Jugoszlávia nyújt, mutatja, hogy a jugoszláv mentalitás az orosz közeledés erösbitésének nem kedvez. A színajai konferencia egy másik ké­nyes és le nem tárgyalt kérdése: Lengyelor­szágnak és Görögországnak a kisantaotba való felvétele, ugy látszik, még mindig nem érett meg a tárgyalásra. Egy varsói távirat határozottan cáfolta a napokban azt a hírt, hogy Lengyelország részt vesz a belgrádi ta­nácskozáson s hogy a távirat ne tűnjék föl kudarcként, a kis antant hírszolgálata most cáfolja a hirt, hogy a kisantant belgrádi kon­ferenciájára Görögországot és Lengyelorszá­got is meghívták volna. A kisantant egyetértésének és harmóni- kus jóviszoiiyának jellemzésére szolgálhat az a hír, hogy az SíiS-királyság és Romániái tárgyalásai, melyek Temesváron az egyházi és iskolai kérdésekben folytak, eredmény te- Imll megszakadtak, valamint az a Béosbőíl érkező jelentés, mely szerint a ma összeülő Nemzetközi Dunabizoítság foglalkozni fog azzal a panasszal, melyet néhány hónap ellőtt a román kormány juttatott el a Durábízott- , .Sághoz és amely Jugoszlávia dlen irányult., Románia amiatt •emelt petíciót, hogy Jugo- j szlávia megakadállyozza a román hajók fór-; gahnáf. Jugoszláv^ a Dnnabizottság titkár-1 ságának feíszóHitására részletes magyarázatot ■ adott. A belgrádi kormány Románia parna- i szára nézve kijelentette, hogy a dolgot meg' fogja vizsgálni és a panasz okait a lehetőség ! szerint megszünteti. A Dunabizottság bécsi : konferenciája valószínűleg felvilágosításokat j fog kérni a román és jugoszláv delegátusok-; tói, hogy a1 belgrádi kormány mennyiben váí- ; tótba be ígéretét Tető alatt az uj német kormány Fíflhataimasás! térvény, vagy a parlament feloszlatása — A nacionalisták Ebért ellen teszi függővé. A szociáldemokrata pártnak semmi kedve sincs kényszerítő szükség nél­kül újból kísérletezni a. régi birodalmi gyű­léssel. Berlin, november 30. A miniszterlistái; már össze állították, és nagyjában az eddigi Stresemann kormány tagjait foglalja ma- , gában. • A'•kormány uj tagja ugylátszik Emr minger dr. bajor képviselő lesz, ki az igaz-' ság ügyi miniszteri tárcát kapná. A birodalmi gazdaságügyi és a népélelmezésügyi minisz­ter helye még nincs betöltve, az előző tár­cáját Minoux visszautasította, mig az utóbbi tárca elfogadásáról Schieie nacionalista kép­viselővel tárgyalnak. Berlin, november 30. (Wolff.) Az uj kor­mám' tagjai a következők: Kancellár Marx, helyettes kancellár Jarres, külügyminiszter Stresemann, hadügyminiszter Gessler, mun­kaügyi miniszter Braun, pénzügyminiszter Luther, postnügyi miniszter Hőfle, aki a megszállott területek minisztériumának ügyéit is fogja intézni. A közlekedésügyi, gazdasági, közélelmezési és igazságügyi mi­niszteri tárcákat valószínűen még ma betöl­tik. Még nem bizonyos, hogy Jarres helyet­tes kancellár megtartja-e a belügyminiszteri tárcát. Ennek átvételéről Hamm volt állam­titkárral tárgyalnak. A közlekedésügyi mi­nisztérium átvételéről Henrichhel, a Deut­sche Werke vezérigazagtóiával tárgyalnak.; Berlin, november 30. A nacionalista kö«; rökben mind nagyobb ellenszenv nyilvánul meg Ebért birodalmi elnökkel szemben. A nacionalista lapok közlése szerint, melyek az utóbbi napokban heves támadásokat in-1 téztek Ebért ellen, most a nacionalista szer- ] vezetek felvették programjukba Ebért meg- j buktatását. A nacionalista szervezetek ve- J zéreit vasárnapra Berlinbe hívták össze kon- • íerenciára, hol tanácskozni fognak arról a követelés ről, hogy Ebért elnök lépjen vissza. Berlin, november 30. A német naciona­lista sajtó élesen kritizálja Marx megbiza- i fását. — A Deutsche Tageszeitung kijelenti,' hogy elképzelhetetlen, hogy a jobboldal bár-; mily formában is támogassa Marx koríná-' nyát. — A Loknlunzeiger rendkívül szeren- i csétlennek tartja a konfliktus ilyen megoldd- j sát és azt jövendöli, hogy Marxnak csak 173 szavazata lesz 459 ellenében. Ha a Marx j kormány tető alá kerül, akkor a parlamen­táris elvet tnégegyszer sikerült tessék-lás-j sók módon megmenteni. Kérdés azonban, j hogy a német nép remélhet-e még egyáltalá- j bán kibontakozást. — A Vorwarts ezzel j szemben igy ir; Marxot, a centrum vezérét, a jobboldal nem kedveli, azonban a szociál-l demokrata frakció rendkívül tiszteli meg­fontoltsága, szaktudása és igazságszeretete miatt. — Egyes lapok értesülése szerint az I uj kormány egy úgynevezett kis fclhatahna­Í zási törvényt fog a birodalmi gyűlés elé tér-; jeszteni. mely lehetővé tenné, hogy a kor-, máim rendek ü uio.ii szabályozz<m olv kér<l Prága, november 30. Marx designéit kancellár tegnap a késő éjszakai órákig tárgyait a birodalmi kormány megalakítása érdekében. Marx oly kormányt akar, mely főképpen a középpártokra tá­maszkodna anélkül, hogy tulajdonképpen j koalíciós kormány volna, s. amely kormány­unk "meg Volna • az összeköttetése jobb és balfelé. Hogy a nacionalistákkal megte­remtse az összeköttetést felkérte Schieie j nacionalista képviselőt, hogy vegye át az j élelmezési tárcát. Schieie válaszát a biro­dalmi szövetség döntésétől teszi függővé. A kormány további összetételére vonatko­zólag eddig csak kombinációk vannak for­galomban. A lapok túlnyomó része a követ­kező miniszteri listát tartja valószínűnek: Marx (centrum) kancellár, alkancellár Jar­res (német néppárt), külügyminiszter Strese­mann. (német néppárt), belügyminiszter Hamm (demokrata), pénzügyminiszter Luther (német néppárt), hadügyminiszter Gessler j (demokrata). A Vorwarts a szociáldemokra­ták magatartását az uj kormánnyal szemben i a kormány összetételétől és politikájától Tárcarovafunk: Vasárnap: Donászy Kálmán: Az ember tragé­diája. (Vers.) Glin: Hubay Jenő Prágában. Molnár Jenő tréfái: A természet ölén. —■ A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Annyi szépet hallottam már a szabad természet öléről, hogy elhatároztam: 'megmu­tatom két serdüleflen gyermekemnek is, akik a zöldséget mindeddig csupán apjuk Írá­saiból ismerték. Kivittem tehát őket vasár­nap délután a Városerdőnek nevezett termé­szeti ölbe, ahol telekspekulánsok tervei és villamos vágányok keresztezik egymást. Első megfigyelésem az volt, hogy az erdő­ben sok a fa és a fáktól nem lehet látni a .szerelmes párokat, akik mögöttük meghú­zódnak. Kisleányom élénken figyelmezte­tett, hogy a természet ölét sokan, különösen férfiak, fehérbluzos, lebontott hajú nők ölé­vel tévesztik össze, amit én zavartan ugy próbáltam kim agya rá zni, hogy az anyaföid minden kulturnyelvben nőnemű. Családommal egy tisztás szélén anda- íogtam, amelynek közepém felnőttek egy­másba fogózva láncot alkottak és valami nagyon szellemes játékot játszottak. A körbe minden második percben más leány lépett és valami dallam eléneklére után szájoncsó’ o! egy fiatalembert, kezében nagy vörös zseb­kendőt lobéivá. A szöveg tisztán volt hall­ható: — Szabad pétitek, szabad szombat, szá­júid szappanozni . , . — Nini, a mosónőnk! — kiáltott föl a í fiam. Valóban a mosónénk, a Vica. aki arról | nevezetes, hogy a háború óta csak lopott fe- liéruemüeket mos (persze odahaza, mert mo­sásba azóta nem megy). Most itt sürög-íorog kifodoritott hajjal, patyöiatrulrábam, sárga félcipőben, se!yemliari’snyában. És ebben a mhmtumban cuppanó csókot ad egy' ke­ményen, sőt szúrósan kiálló Ádámcsutkának, il'lctvű egy legénynek, akit kedvem volna cipésznek nézni, ha nagyon meg akarnám tisztelni. — Papa, mit játszanak ezek? — kérdezi tizenkét éves kislányom. — Ezek, kicsikém? . . . Papát, meg ma­mát játszanak. — Az nem lehet., papa. — felel szemér­me tlen hidegvérrel tulajdon leányom — hi­szen a papák és mamáik nem csókolóznak. A kisfiam most megrántja a kabátomat és egy bokorra mutatva mondja: — Papa, ott is csókolóznak. — Az más, fiacskám. Azok csak cup­pognak, csak ugy csinálnak a szájukkal. Já­ték az egész. Azért teszik, hogy az emberek ne menjenek oda. — Akkor itt nagyon sokan játszáJt ezt a játékot, — vélte fiam és ón siettem botanikai tárgyakra terelni a figyelmet. De gyermekei­met nem érdekelte a fák é’s bokrok rejtelmes élete, inkább a fák és bokrok mögötti — ke­vésbé rejtelmes — élet. Vissza, vissza a bűnös nagyvárosba sürgettem magam, de ekkor már ugy cl vol­taim csiga zva, hogy le kelleti; pihennem. A .gyerckek teliéin.hevered!ok, EJvttÜlÉ;Szana­szét mimdenflé apró kirándulási emlékek... Kisfiam böngészni kezdett. Egyszerre csak egy hajtüit talált s mellette egy hajfürtöt. Odébb valamivel ezt az összegyűrt apróhir­detést: „Azt az előkelő urinőt, aki pénteken délutáni a 17-es villamos elülső perronján szemtelen fráternek nevezett, kérem, lehet­séges-e tálálkóznunk vasárnap délután a Városerdőben. Jelige: Tisztesség.** Talált az­után egy lejárt kenyérjegyet rákent vaj- jeggyel, egy ezüst plombát kilukasztott vil­lamos jegyben, egy leharapott szemölcsöt, fél kvarglit és egy könyvnek 127-ák kitépett oldalát, nyilvánvalóan egy jogi tankönyv­ből amelyen a lábjegyzetek közt egy 37-es nőS láb lenyomiata volt látható. Rövid pihenő után búcsút vettünk a ter­mészettől és siettünk a városba, ahol éppen buosu volt és a búcsún természetet vettünk. De mindössze már csak egy kiló szilvát kap­tam. Nekem mégis nagyon Ízlett, mert a ter­mészettel való ezen intim baráthoz ásom köz­ben nem kellett pirulnom gyermekeim elolt. Boldogan vezettem két oldalt enyéimet, akik a.z utcasarkoknál megálltak és a rikító mozi-plakátokat nézegették. Milyen meg­nyugtató. hogy a városban csak mozgóképe­ket hirdető utcasarkok vannak, nem pedig mozgó bokrok! S még arra is gondoltam, milyen csodálatos íz élet: némey,* különö­sen erényes hölgy fiatalkori bokros érde- mc'ért idővel sarokházat kap öreg balekok­tól. Milyen szerencse, hogy a gyermekeim­nek ilysmi nem jut az eszébe. De hogyan is juthatna, mikor a szabad természet öléről jö­vünk, ahol minden erényességet áraszt.

Next

/
Thumbnails
Contents