Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-17 / 261. (414.) szám

Szombat, november 17. kbitsé'k és kifejezte előttük ama reményét, hogy ezentúl nem lesz semmi dolga a saj­tóval Néiaeíosrszág- 130 millió dolláros kölcsönt kap London, november 16. A Times washingtoni tudósítója jól értesült forrásból azt jelenti hogy az amerikai kormány egy Németországnak nyúj­tandó 130 millió do.láros kölcsön tervét mérle­geli, mely összegért Németország élelmiszercik­keket vásárolna Amerikától. A tervet nagy kör­vonalaiban Hoover kereskedelmi államtitkár is he­lyesli, kit megbíznának a kölcsön felhasználásá­nak ellenőrzésével A vásárolt élelmiszerek szét­osztását a német kormányra bízzák. Az a véle­mény, hogy a kölcsön tervéhez nem lesz nehéz a szenátus beleegyezését megnyerni. Németország a kölcsönösszegért disznóhust és gabonát vásá­rolna. Páris, november 16. (Havas.) Födi tá- honíMgy a nagyköveti konferencia ülésén részletes adat óikkal igyekezett beszámolni Németország újabb fegyverkezéséről. Födi szerint a német Reichswehr számszerűen sokkal erősebb, mint ahogy azt a békeszer­ződés megengedi. Németország szorgalmasan gyártja a hadianyagot. Sthm-es ebből a célból a Rubrvidékiről íöllhozatba a szakembereit. Ezenkívül nagy h adiany a gmegír endeléseket eszközölnek a külföldön, főképpen Oroszor­szágban. Combon hangsúlyozta ezután, hogy F'rancia.orszáignak föltétlenül meg kell újíta­nia a nemet fegyverkezés ellenőrzését. Cam- bon szerint Franciaország biztonsága és leg­fontosabb életérdekei megkívánják azt is, lrogj? esetleges újabb szankciókat alkalmaz­zanak, azonban azt hiszi, hogy a szövetsé­gesek szolidaritásának hangsúlyozása i's elég lesz, hogy Németország rosszaké rátát meg­törje. A konferencia tagjai ezután elhatároz­ták, hogy kormányaik elé jegyzék-tervezetei terjesztenek, mely energikusan felszólítja a német kormányt, hogy tartsa tiszteletben a békeszerződéseket és felsorol egyes közös szankciókat, melyekről a szövetségesek ké­sőbb döntenének. London, november 15. Soot liberális kép­viselőké rd'és t intézett Batdwán miriiszte r öklök­höz, hogy a kincstári jogvédők miikor mon­dottak véleményt a franciák ruhr-vidéki ak­ciójának jogosságáról Miikor Baldwin kljeien- tette, hogy áprüs 11-én, akkor Soot azt az újabb kérdést intézte B'aldwinhoz, hogy a kincstári jogvédők véleményadása előbb történt-e. mint Mae Neiill áiáfemtitkár center- büry-i beszéde, melyben szerencsét kívánt Frahoiiaó'rs'zághiák ruhr-vidéki válSalkozásá­hoz. Baldwin erre nem tudott választ adni. Stínnes tárgyalásai Brüsszel, november 16. A szövetségesek­nek Sírni essél tartott tárgyalásai csak rövid ■megszákitást szenvedtek. Stimnes jeleaiteg Berlinben tárgyal. A francia külügymiiniszteriu'm közíése szerint a rajnai nagyr.paros-ok és a francia kormány képviselői között megtartott düs­seldorfi tanácskozások meghiúsulása végle­gesnek tekinthető. A munkanélküliség1 egyre nő Gelsenkirchen, november 16. A bánya- tulajdonosok november 30-ra az egész bá­nyamunkásságnak felmondtak. Véget ér a berlini nyomdász-sztrájk Berlin, november 16. A Vorwarts közlése szerint a benlimi grafikai szervezetek helyi vezetőségei a berlini nyomd ászsztrájk befeje­zését javasolták a szervezeteknek, mert a kormány kilátásba helyezte a bébim nyom­dászok vezér elmek saaba dilábrabel yez ését. A szakszervezeti bizottság és az Áfa tegnapi pftenáríis ülésén a kátornai hatóságoknak a nyorndászsztráijkba való beavatkozásával fog­lalkozott. A kommunisták azt követelték, hogy a nyomdásizok vezéreinek letartóztatá­sa miatt proklamá.íják az általános sztrájkot, indítványukat azonban hosszú vita után el­vetették. A nyomdászsztrájk mijatt több na­pon át meg nem jelent berlini lapok közül a Lokalatiízeiger ina reggel ismét megjelenít. A 1-aip bejelenti, hogy ké.lö számú nyomdász je­lentkezett üzemeiben, kik hajlandók voltak a munkát megkezdeni és ezért a nyomda üziean- behelyezésénck nem volt semmi akadálya. AUinchen, november 16. A bajor kormány ki­áltványt intéz a pfalzi lakossághoz, melyben a ptalzi szeparatisták üzelmei ellen tiltakozik. Ba­jorország megkísérli a birodalmi kormánynál ki­vívni a fizetések fölemelését és hitelek nyújtását, hogy az ipari üzemek újból megkezdhessék a munkát. A kiáltvány végül kitartásra és államhü- séüre.hívja föl a pfalziakat. Rövid németországi hírek: A berlini malomipari sztrájkkal kapcsolatban íi város vezetősége lépéseket tett a munkaügyi miniszternél a város kenyérellátásának biztosítása érdekében. A tegnapi egyeztető tárgyalásokon megjelent a katonai kerületi parancsnokság egy tiszti őrjárata és letartóztatta a tárgyalásokat vezető tiz munkásvezért, kiket csak azután bo­csátottak szabadon, miután a tárgyalások meg­egyezésre vezettek s a sztrájkot beszüntették. Düsseldorfban ina tovább tartottak a foszto­gatások. A proletárszázadokat ismét felállították. Drezdában letartóztatták a munkanélküliek­nek Bellmann nevű vezérét, mert azzal gyanú­sítják, hogy' titkos szervezetet létesített a biro­dalmi gyűlés, a sajtó, a rendőrség, a Reichwehr és az élelemszállitmányok ellenőrzésére. A titkos szervezet egy tüntetéseket szervező vezetőség­ből, egy pénzügyi bizottságból és egy futárcso­portból állott A teljes munkanélkülisegélyt élvezők száma a birodalomban és a megszállott területeken no­vember elsején 877.262 volt az október I5-én még csak 692.813 munkanélkülivel szemben. \ részle­ges munkanélküli segélyben részesülök száma ugyanekkor 1.766.435, illetve 1,488121 volt. A nemzetiségi viszonyok Lenggelorszfttibaii (=) Varsó, november 15. (Saját tudósítónktól.) Most, m:dőn a nemzetiségi kérdés oly nagy szerepet játsz'k az egyes országokban, nem lesz érdektelen m e gi sm e rk e d n ü nk Le n gye tor s z ág nemzetis é- gi viszonyaival. A' 386.634 négyzetkiUométernyi iterütot- biró Lengyelországnak 27 millió lakosa van, melyből 18,783.000 lengyel anyanyelvű, ami 69.7 százaléknak felel meg, tehát tekintélyes többséget jelent. A lengyel etnográfusok és statisztikusok szerint azonban az ország határain kiviül még mintegy 3 millió lengyel él, — nem szá­mítva az amerikai lengyeleket —■ és pedig körülbelül egy millió Németországban (Szilé­zia, a porosz mazwei terület, Ermland és Wesztfália), közel egy millió Oroszországban (Fehér-Oroszország és Ukrajna) és végül kö­rülbelül egy milliót szánütanak Litvániára, Lettországra, a tescheni Sziléziára, Csaca vidékére stb. és Bukovinára. A lengyelség az ország belső és nyu­gati részében lakik zárt tömegekben és pedig a krakkói (93 százalék), kielcei (91.2 száza­lék), varsói (89.7 százalék), hibliní (85.2 szá­zalék). üódzi (82.6 százalék), poznani (82.5 százalék) és pomorzei (80.4 százalék) vajda­ságokban. Ezzel szemben gyér a lengyel la­kosság a keleti vajdaságokban, mint a tarno- poliban (45 százalék), a polémiáiban (24.3 Százalék), a staníslawowiban (22.2 százalék) és a volhyniaiban (16.8 százalék). Azonban itt is vannak nagyobb lengyel telepek és pe­dig egészen keleten, hol 50—60 százalék len­gyel találhotó egyes kerületekben. Némileg az erdélyi magyarság helyzetével lehetne ezt összehasonlítani, hol a székelység a keleti ha­táron található nagy zárt tömegekben, míg ellenben közte és az alföldi magyar tömeg közt nagyszámú oláh ék Majdnem hasonló az eset fönt a lengyel Litvániában is, hol a lengyelek szintén na­gyobb zárt tömeget alkotnak, melyet csak egy' keskeny lengyel sáv köt össze a len­gyelség nagy zömével. A vilnai vajdaság te­rületén átlag 57.4 százalék lengyel él de vannak kerületek, melyekben 80 százalékra is felmegy a lengyelek száma (Oszmiana). Magában Vilna városában 56.1 százalék lengyel él, kiken kívül még 36.1 százalék zsi­dó található. A lengyelségnek az ország- szé­lein való aránytalan, messze benyúló, vagy szigeteket s mondhatnánk félszigeteiket alko­tó alakulata sok nemzetiségi súrlódásnak az okozó’a. Magának az ország fővárosának. Varsó­nak 9^6000 lakosa van. kik közül 677.000 len­gyel (72.38 százalék) és 309 ezer zrídó (33 03 százalék), kik közül azonban 57.648 lengyel­nek vallotta urasát s igy zs!dó nemzetiségű­nek 251 ezer (26.87 százalék) jelentette be maítef. Érdekes, hogy leglengyelebb város je­lenleg Poznan (Pózén) mely teljesen levetet­te német Jellegét s hol a lengve! lakosság 1910-től 1921-:g 89.351-ről 159.054 főre emel­kedett, vagyis 53.1 százalékról 93.5 száza­lékra. A lengyeleken kívül legnagyobb szám­mal vannak a kisoroszok (ukrajnaiak, ruté­nek). Ezeknek számát 3,897.000 főre teszik, ami 14.3 százaléknak felel meg. Ezek két vaj­daságban vannak abszolút többségben és pe­dig a stanislawowiban (69.7 százalék) és a volhyniaiban (68.3 százalék). A magasabb lengyel kultúra következté­ben a városok jellege túlnyomó részt lengve! és csak a falvak lakosai rutének. így például Lwówban (Lembergben). pielyet az ukraj­naiak a maguk városának akarnak feltüntet- n\ csak 9 százalék rutén tartózkodik és a környék** ;s csak 35 százalék rutén van. Lwów és Vilna körülbelül oly szerepet ját­szanak a lengyel kultúrában, minit amilyen szerepe volt a magyar kultúrájú Kolozsvár­nak az erdélyi nemzetiségek közepette. A kisoroszok után számra nézve a zsi­dók következnek, kiknek száma tekintélyes, ‘mert 10 százalékot tesz ki, de közülök sokan lengyeleknek mondták be magukat, úgy hogy a statisztika szerint csak 7.7 százalék vallot­ta magát z.s:dó nemzetiségűnek, mig 2.3 szá­zalék lengyelnek tartotta magát. A zsidóság elosztása Lengyelországban nagyon egyenetlen, mert míg az egykor né­met uralom alatt levő nyugati vajdaságokban igen gyér. körülbelül 1 százalék, addig a ke­leti részeken igen sűrű, mert például a b'aio- stolci vajdaságban 12 százalék, a lubbniban 10 százalék, a polesiaiban 12.6 százalék, a volhyniaiban 11.5 százalék, a vilnaiban 9.6 százalék. A legnagyobb számmal vannak Varsóban, ahol mint említettük 33.03 százalé­kot tesznek ki. tehát New-York és Bécs után harmadik legnagyobb zsidó városa a világ­nak. Nagy számmal laknak még zsidók az ■parüző Lódzban, hol 10 százalékra megy fel a számuk. M:vel a lengyel zsidók túlnyo­mó része külön nemzetiségnek tartja magát, a zsidókérdés egyik legnehezebb problémája a fiatal lengyel államnak. A zsidók után számra nézve a németek következnek, kik az 1921-iki népszámlálás szerint 1.109.000 főt tettek ki, vagyis 4 szá­zalékot. Legnagyobb számmal a poznani vaj­daságban találhatók, hol 324 ezerre rúg szá­muk, azután a sziléziai vajdaság következik 310 ezerrel, majd a pomorzei 176 ezerrel. Elég tekintélyes számmal találhatók Lódzban és környékén (158 ezer), hol a nagy iparvál­lalatok egy része az 5 kezükben van. Német telepesek vannak még a stani- slawowi (16 ezer), íwowi (12 ezer), lubltim (15 ezer) és volhyniai (24 ezer) vajdaságok­ban. Nagyobb számmal találhatók még á var­sói (42 ezer) és krakkói (20 ezer) vajdaság­ban. Az északkeleti határ mentén Pinszktő! föl északra egész a lest határig fehéroroszok laknak, kiknek száma 1,035.000 lelket tesz ki ■ami 3.8 százaléknak felel meg. Valószínűen azonban nagyobb a számuk, mert sokan kö­zülük lengyeleknek mondták be magukat, mivel a lengyel nyelvet előkelőbbnek és úribbnak tartják. Nagy befolyása volt itt a katolikus egyháznak, mely a lengjél kultúrát terjeszetette köztük. Érdekes, hogy bár ott­hon egymás közt a fehérorosz nyelven be­szélnek, a templomban ellenben a lengyel nyelvet használják. Nagy részük római kalo­rikus vallása .s ezek a lengyelekhez húznak, a görög keletiek az oroszokkal rokonszenves­nek. Meg kel! említenünk végül a litvánokat, kiknek szánta azonban nagyon csekély: egészben véve csak (hetvenezer litván él lengyel uralom alatt. Ezek két nagyobb cso­portban laknak és pedig egy csoport észak­keletre Vilnától, a más'k délnyugatra tőle. Magában Vilna városában, melyet a litvánok maguknak követelnek, csak 2920 litván él, ami 2.3 százaléknak felel meg. Az egykori hódítókból, a nagyoroszok­ból alig maradt valami, hisz csak a katona­ság és a tisztviselők voltak oroszok s ezek mind elhagyták e területet. A nagyoroszok szúrnia alig tesz ki huszonötezer lelket s leg­inkább Rowno környékén. Polesiában és Vilnában tartózkodnak. Volhyniában még huszonötezer cseh található, kiket az orosz kormány telepített le. Itt a keleti határ mentén találjuk a legtöbb nemzetiséget s vannak vajdaságok, hol 70— 80 százalékot tesznek ki. Legkevesebb len­gyel a polesiai (75.7 százalék, a sf-amslawowi (77.8 százalék) és a volhyniai (83.2 száza­lék) vajdaság. A lengyel kormányzat a nemzetiségek­kel. szemben elég toleráns, amit a nemzetisé­gek iskolái is mutatnak. így például a valami­vel több. mint egy milliónyi németségnek (4 százalék) 2711 német nyelvű iskolája van, ami 6.5 százaléknak felel meg. Még kedve­zőbb a viszony, ha hozzászámítjuk a 596 len­gyel és németnyelvű iskolát. Ha összeliason- litiuk-ezt a szlovén szkói magyar iskolák szá­mával. hol a 23.5 százaléknyi magyarságra csak 20.2 százalék iskola esik, úgy azt lábuk hogy a lengyel kormányzat sokkal liberáli­sabb az ő német anyanyelvű lakóiai hányá­ban, minit a cseh-szfovák kormány a magyar lakosokkal szemben. Még szembetűnőbb ez, á középiskoláknál, mert az 1,109.000 német­nek 54 középiskolája van. A kisoroszoknak és fehéroroszoknak aránylag kevesebb iskolájuk van, de ennek az oka az, hogy az oroszok roppant elha­nyagolt állapotban hagyták e területeket s a lengyel állam nem képes oly gyors tempó­ban építtetni uj iskolákat. A hetvenezernyi liitvánságnak két gim­náziuma van, sőt mint érdekességet fclem- lithetjük, hogy a vilnai vajdaság területén hét gimnázium nyelve a zsidó-zsargon, sőt egy hébernyeivü is van., A vadállatok királynője London, november 16. (Saját tudósítónk jelentése.) A fényké­pészeti társaság legutóbb tartott évi kiállí­tásán Mr. Saunders elnök érdekfeszitö elő­adást tartott Miss Gladys CGlow kisasszony­ról, a londoni Álattani társaság egyik fiatal tagjáról, aki megengedte a társaságnak, hogy fényképfölvételeket csináljon a fiatal hölgy állatszeliditő képességeiről. Ezek a föl­vételek a londoni társaságban szenzációs hatást keltettek. Talán a legeredetibbek, amiket eddig ezen a téren készítettek. Miss Gladys Callow ugyanis azzal a sajátságos, eddig még emberi lénynél nem tapasztalt ké­pességgel rendelkezik, hogy jóformán min­den vadállattal a legrövidebb idő alatt meg tud barátkozni. A zoológusok és a londoni zoológiái tár­saság szakértői, nemkülönben a legtapasz­taltabb állatápolók és a legkiválóbb angol ál- latszeliditőknek alkalmuk volt látni, amint Miss Callow a legvadabb állatok ketreceibe teljesen fegyvertelenül be szokott járni és puszta kézzel a legrövidebb idő alatt meg­hódítja ezeket az állatokat. A megfigyelők nem tudják maguknak megmagyarázni a nyilvánvaló -affinitást, amely a fiatal hölgy és a ragadozó világ rettegett fenevadai közt mutatkozik. Mr. Saunders Miss Callow ketreciáioga- tásairól egy egész sor fényképet mutatott be a társaság kiállításán. Tulajdonképpen kinematografikus filmeket mutatott be, ame­lyek teljes élethüséggel jelenítik meg a kü­lönböző ketrecjeleneteket. Az egyik ilyen képen Miss Callow egy hatalmas, Bob nevű víziló hátán lovagol és ebben a helyzetben eteti a víziló Jocn nevű nőstényét. Egy másik képsorozat Miss Cal- lowot a kilencéves kanadai grissly-inedve ketrecében mutatja, amint magához rendeli a fenevadat és arra kényszeríti, hogy a szálá­ban tartott fügéket fogaival megragadta és megegye. . , Roppant érdekes az a képcsoport is, amely egy hatalmas pondicherry-i keselyű ketrecéről készült. A fiatal leány átöleli a keselyüt, leül vele és fejjel lefelé fordítja a madarat, úgy, hogy az állat borzalmas kar­mai a fiatal leány arcához közel kerülnek. Ebben a helyzetben megcsiklandozza az ál­latot a mellén, ahol a keselyük rendkívül ér­zékenyek és a madárőriás ennek ellenére meg sem moccan. A király-keselyű ketrecében játszódik lé a következő jelenet: A király-ke­selyű csőrével ügyesen föloldja a leány cinö- zsinőrját s azután Miss Callow intésére ölébe ugrik, ahol kényelembe helyezi magát. A farkasok ketrecében Miss Callow egv hatalmas amerikai pusztai farkassal birkózik és a jelenet azzal végződik, hogy a farkas fo­gaival és mancsaival óvatosan kibontja a fiatal leány haját. A nagy afrikai leopárd ketrece előtt mu­tatja a következő kép Miss Caliowot. amint a ketrecrács rudjai között nagy húsos cson­tot nyújt be az állatnak, de mielőtt a leopárd hozzáfogna a csont megrágásához, ismét ki­húzza torkából art, anélkül, hogy a fenevad emiatt földühödne. A négy nagy királvsas ketrecében Miss Callow a legnagyobb állatot magához inti és a ragadozó madár kitárt szárnyakkal száll le a leányra. Miss Callow egy darab nvtií- hust tart az ujjal között és a levegő királya ujjai közül rágcsálja ki az eledelt. Mr. Saunders a fiatal leány csodálatos hatalmáról igy nyilatkozott: A zoológiái kö­rök véleménye szerint Miss Callow rendkí­vüli hatalma az állatokkal szemben onnét van. mivel a zoológiái kertben lévő állatok hinmemü példányai egyébként is ..papucs alatt*4 vannak és szelíden engedelmeskednek nőstényeiknek. Általánosan tudott dolog, hogy például a himoroszlánok őrülten félnek nőstényeiktől és igazi papucshősök módjára élnek. A nagy víziló nőstényével szemben valóságos paprikajancsiszerepet játszik. Be a legnagyobb papucshőse a londoni zoológiái kertnek a Sátán nevű fekete leopárdía, mely­nek i\Lud nevű nője mellett valósággal po­kol az élet. A szenzációs filmfölvételeket rö­videsen a nagy londoni mozikban is be fog­ják mutatni. Megkötöttek a fiumei egyezményt Paris, november 16. A Matiu belgrádi je­lentése szerint megkötötték a Fiúménak Olaszország által való annektálására és a fiumei kikötőben létesítendő jugoszláv sza­bad zónára vonatkozó jugosz.láv-olasz egyez­ményt. ______ jí ml £fjrd*eAmflnft a te éviVrftejdft JF&e rárd nafta} /eltcdlttuiHft, fkaÚV eld/ixew í

Next

/
Thumbnails
Contents