Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-16 / 260. (413.) szám

— A korpa kivitele szabad Romániában. Ko­lozsvárról jelentik: A pénzügyminisztérium közli, hogy a rozs és búza melléktermékei közül csakis a korpát szabad az országból minden engedély nélkül kivinni. ==’ Milyen államok vihetnek be szabadon mintákat Cseh-Szlovákiába? Bécsi szerkesztősé­günk jelenti: A bécsi cseh-szlovák kereskedelmi kamara közlése szerint a kereskedelemügyi mi­niszter (Prágában) megengedte, hogy azoknak az országoknak a kereskedelmi utazói, akikkel Cseh- Szlovákia a legtöbb kedvezmény alapján kötött kereskedelmi szerződést, illetékmentesen vihetik be árumintáikat Cseh-Szlovákiába, de megfelelő biztosítékot kell, hogy adjanak arra az esetre, ha a mintákat eladatlanul újból nem vinnék, ki az or­szágból. * = Döntés előtt a román lisztexport ügye. Bttairesíibőll jelentik: A prefektusoktól és a polgármesteri hivatali óiktól beérkezett jelen­tések állapján ConstajiTtinesou kereskedelmi éss ipar ügyi miniszter előtarjösiziM tett a mi- misztierrtanáüsniaik 6693 vagon fehér liszt Ikiivi- teflének engedélyezése iránt. A beérkezett je­lentések szerint ez a Osztmiennyiség Meslie- gesmek rnntiatkozik. = Uj gépgyár Máramarosszlgeten. Márama­rosszigeti tudósitónk jelenti: Vulkán elnevezés alatt uj vasöntöde és gépgyár alakult Máramaros- szigeten. A g3Ür átvette teljes berendezésével a máramarosszigeti lóvasutak gép- és kocsijavító műhelyét és a CFR részére is megkezdte a mun­kálatokat. A modern gépekkel felszerelt gépgyár üzeme november elején indult meg. = A német sajtó a járadékmárkáról. Ber­lini szeiikesztöségiiník jelenti: „A járadékmár­ka ‘születésnapja14 ciim alatt a Vorwárts a töb­bi közit igy nyilatkozik a jánadékmáríkáról: A pénzforgalom gazdagodását, amelyet a jára- dékmáríka idéz elő, solkan megokolt kételke­déssel fogadják. Hogy az értékállóság rela­tív fogalom, erről sokan győzödt/ek meg a legutóbbi héten. Ámbár a.z aranykölcsön a dollár mesterségesein lenyomott árfolyamát meg akarta tartani, az aranykölcsön értéke ősökként, mivel az áruárak messze megha­ladták a világpiaci árakat. Abban nincs kétség, hogy a járadiékmár­ka a papirmánkával szemben haladást jelenít­het. Mert bár erős ingadozásoknak is alá lesz vetve, el sem gondolható, hogy az ui pénznem a papirmárka sorsára jusson, mert minél jobban hanyatlanék a járadékul árka árfolyama, annál erősebben érvényesüli majd az a tény, hogy olcsó pénzen meg lehet sze­rezni az aranyban kamatozó járadíékmáika efllíenértékét, vagyis a járadékkötvényt és már az iis biztosítéka a járadiékmárka tartós árfiólyaimániak. Eddig 150 miliő járadékmár­kát nyomattak, további 140 milliót holnapig készítenek ell. A birodalmi kormány egyelőre 80 millió járudékmáiika hitelt vett igénybe é;s jelentékeny összegeket indított a vidékre közhivatalnokoik fizetése céljából. November 1.5-től kezdve a köztisztviselők fizetésük egy bizonyos százalékát aranyjáradékban kapják és azontúl hétről-hétre emelkedő kvótában akarják fizetéseiket értékálló pénzben folyó- sitan'i. További papiirmárkát csak bizonyos fedezeti elő Írások betartásával szabad nyo­matni. A papirmárka és járadékmárka átszá­mítási árfolyamát még nem állapították meg. A Vorwárts attól tart, hogy ez az állapot arra fog vezetni, hogy a jó pénzt eldugják és az a forgalomból eltűnik. Az is jelentős aka­dályszámba megy, hogy a megszálló hatal­mak egyelőre nem engedik meg a járadék- márkának e megszállott területeken való meg- zetósét, bár újabban úgy hírfák, hogy a meg­szálló hatalmaik megváltoztatták c tekintet­ben való álláspontjukat. A járadékmárka be­vezetése a valuta megjavításának utján még csak az első ebapot jelenti. A birodalmi pénz­ügyek az átszervezés utolsó pillanatához ér­keztek el és ha ezt a rövid határidőt hatá­rozottan ki nem aknázzák, a járadékmárka is meg fog inogni. = Több száz milliárdos áremelkedések Németországban. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A november 13-ára érvényes nagy­kereskedelmi indexszám a birodalmi statisz­tikai hivatal kiszámításában a háború előtti árak 265 miilMrdlszorosária emelkedett. Ezút­tal is a nagykereskedelemben leginkább az élelmiszerárak emelkedtek, még pedig a bé­keárak 242 miUHárdszorosára, az ipari anya­gok a 300 müíliárdszorosára és ezeken beliül a szén és a vasárak a 321 miiliárdszorosára. A b ©hozatali cikkek 305 milíkártílszoros és a belföldi cikkeik 257 mhlüárdszoros emelkedést mutatnak. Tőzsde és árupiac: — Továbbra is kedvetlen a prágai tőzsde. Ma sem állott be változás az eddigi kedvet­lenségben, noha az osztrák korona a tőzsde előtti magánforgalomban lényegesen megszi­lárdult. Kis árfolyamingadozások mellett jó­formán teljesen üzletiden volt a forgalom. A Nordbahn továbbra is gyöngült. A bankok közül szilárdabb volt az Agrár és a Zsivnő, gyöngébb az Union. A bécsi bankértékek tar­tottak. A beruházási piac elég szilárd. Záró­irányzat: nyugodt. A devizapiac lanyhuló irányzatot mutat, szilárdabb csupán Berlin és Szófia. Előfordult kötések: XI/15. XI/14. 1928. évi kincstári utalvány —.— —.— 1924 évi kincstári utalvány 99 15 99.15 Nvereménykölcsön................ 91.30 91.30 6%*os beruházási kölcsön . 91.50 91.50 6°/n-os lisztkölcsön ..... 85.50 36.50 6 % Államkölcsön................ 85.51 85.50 Morva orsz.-kölcs. 1911 41/* % 79.50 79 50 Morva orsz.-kö'cs 1917 13%. 86.— 85.85 Prága város 1912 köles. 5 % 80.75 90 10 Prága város 1919 köles. 4 % 67.50 68.— Brnnn város 1921 köles 6 % 94.— 94.— Pozsony város. 1910kölcs. 4% 59.50 59.50 Prága városi takrpt. 4 % . 87.50 37 50 Csl. vörös kereszt sorsiegy 32.50 32.50 Magyarőfrtos vörös kereszt —•*“ —•— Magyar ielzálog sorsiegy . —•— —•— Budaoesti Bazilika sorsjegy ~"•— —•— Agrárbank .................... . . 400.50 397.50 Bo hemia .......... —.— —•— Cseh Union Bank ..... 443.50 445.50 Leszámítoló............................... 439.50 439.— Cs eh Iparbank ....... 481.— 48Í.— Prágai Hitelbank ..... 805.50 805.— Szlovák Bank ....... ~•— 162.50 Zivuostenska........................... 436.— 436.— An gol-Cslov. Bank. ...» 166.— 167. Osztrák hitel........................... 133.50 137.50 Bé cgi Unionbank. ..... 142.50 142-50 Wiener Bankv ....... 37.—- 86.50 Jugpslovenska-bank .... _íjj.— &1-50 Nordbahn.................................. • 97?£­Cs eh Cnkor ......... 1267.5C Horvát cukor. ....... ' fín°~ Kolini műtrágya...... 825. 8!0.—­Kolini kávé ........ . 337. _ Keijn petróleum ..... 482.50 4a0.50 Kolini szesz ........ 14.5. Tejipar rt_............................... ,1^2’ El ső oilseni sörgyár .... 4/{3. — 482U.— Breitfeld-Danék.................... 5o9.- 559.­La urin és Klement .... 31y-~ Ringhoffer ..... .... 832.50 323.50 Cseh északi szén.................... —•*“ — Cs eh nyugati szón................ 632.50 626.50 Al pine.......................... 307.30 307.50 Po ldi • ........................ 467.— 463.— Pr ágai vasipar .................... 1071.50 1067.50 Skoda................... 590.— 584.— Po zsonyi kábel ....... 29 0.— 2925.— Inwald .......................... 540.— 540.~ Pr ágai papir........................... ——.— — Két és fél billió a dollár Berlinben. (Pragoradio.) A devizaárfolyamok hivatalos megállapítása során a külföldi márkajegyzé­sekhez kellett alkalmazkodni és az árfolya­mok tegnaphoz képest megduplázódtak. A dollár 2,513.700 millió márka, a font sterling pedig 9,725.000 millió márkával jegyez. A ki­utalás a tegnapi legalacsonyabb keretben tör­tént, a legfontosabb devizákat egy százalé­kig tudták csak kiutalni. — A prágai húspiac. A mai húspiacon a kö­vetkező árakat jegyezték: Üsző 7—13, borjú Il­lő, kecske 6—8, belföldi sertés 13—14.50, litvát: sertés 10—13, jugoszláv sertés 9—10, dán sertés II—15.50, sziovenszkói sertés 17.25—18.50: bel­földi marhahús: ökör eleje II—14, hátulja 12—16 bika 12—14, telién eleje 8—12, hátulja 10—13, égj éven aluli üsző és tinó 10—13, vágott hús 7—9 külföldi (litván) marhahús 6—11, birka 12—1; cseh korona kilograrnonként. A forgalom közepes volt. — Böraukciő. A brünni mészárosok és hen­tesek egyesületének tegnap Pardubitzban tartott bőraukcióján a következő árakat érték el: Üsző: 24 és fél kg 13.30-13.40, 29 és fél kg 12.50, 39 és fél kg 13.40, 40 kg-on túl 13.60; ökörbőrök: 24 és fél kg 11.30, 29 és fél kg 11.30, 39 és fél kg 12.80, 49 és fél kg 12.60—12.70, 50 kg-on túl 12.60— 12.70; bikabörök: 24 és fél kg 12.60, 29 és fél kg 10.80, 39 és fél kg 11, 49 és fél kg 10, 59 és fél kg 9, 60 kg-on túl 8.60; borjubörök: 3 kg 19, 4 kg 22, 5 kg 22, 6 kg 18.10, 7 kg 17.20 (eladatlan), 7 kg-on túl 15.30 (eladatlan); lóbörök: 6.80 cseh korona. Budapest a magánforgalomban barátsá­gos. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon; A mai bankközi forgalomban a kasszanapra való tekintettel a forgalom igen szűk keretek között mozgott. Kevés üzletkötés történt. A hangulat barátságos. Az árfolyamok némiképpen a tegnapi záróárfolyamok fölé emelkedtek.-f- A budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai tőzs­dén a következő árakat jegyezték: budapesti búza 95—96.000, pestkörnyéki 90—91.000, tiszavi- déki 91—92.000, dunántúli 88—89.000, budapesti rozs 62.000, budapesti takarmányárpa 66.000, du­nántúli 61—62.000, budapesti zab 68—69.000, pest­vidéki tengeri 62—63.000, prompt korpa 36— 37.000 magyar korona métermázsánként. — A cukortözsde. Páris tegnap szilárd volt, Amerika valamivel gyengült, London pedig tar­tott. Belföldi jegyzések: prompt november—de­cemberi áruért Aüssig 305 (pénz), Kolin 295, Par- dubitz 292.5, Brünn és Olmütz 285. Exportáru 10 ponttal magasabb. Biztos eredményt csak akkor ér el, ha hirdetést a Prágai Mag-varban ad fel Szives figyelmébe ajánljuk A hires gömöri bőr- vadászbundát (Orosz stíl) Készítője: Aczél Andor utóda Fehér Boldizsár és Társa 1520 :; Rozsnyó, Gömör megye. :: r>CXXXX>OCXXXXXXXXXXX50000CXX3000000 I Rnggijaiilffiliélijegzőgijar. § vésnttkl mülntézet. pecsét- 8 bélyeg cinke (vignetta) 8 és űontisermlnyoiiida. g Művészies ki- Z°™ tábláké* ^ ... . , w . rTffi arany és ezüst Q noki szakma JLJ* , , ., , o vésését, vala­minden áeába mint számozó- H vágó mnnkát, ffépet és an> Q úgy acél, mint (i.herzűgVi nak javítását rézbélyegzőt, \ a legrövidebb n pecsétnyomót. - idő alatt ő elkészíti ö HERZOG I. tnlívésnftk I Praha l„ Rqfena ulice II t> g q Egyedüli magyar vésnök Prágában! űj Hová megyünk ma este? fjpljjj ' g| Magyarok és szlovákok látogassátok meg Prága Ül Tel sz.:4648 — központjában a — H I ..Móniin R®ii$e-“ Dórt 1 m Nüromií ifiéit) Pitials SLouvre p H Cigányzene — Modern láncok — ünek számok p ■iiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiia Amiért egy asszony—visszatoiűul A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Szederkényi Anna. (44) Egyszer azután benyitott hozzá. A szoba közepén állt, fésülíkö-dött. A haja majdnem földiig ért. Remeik volt a fénylő barna baj- sátor, egészem eltakarta. Hátra hajolt/ kissé és birkózott a haj tömeggel. — Milyen szép haja van magúnak, — mondta neki — amikor fel van csavarva, neon is látszik. Miért f órai a be Olyan szo­rosam? A leány nem válaszéit semmit Elnézett Judit mellett, mint ahogy legtöbbször tekin­tete félve bujkált Csak dolgozott a fésűvel nagy igyekezette1! és látszott rajta, legjobb szeretné, ha máir kimernie Judit. Arinak a lány fehérneműjének a csipkéjén akadt meg a szeme. Mert aflsószoknyában állt ottan és mgváüban. Hófehérre volt mosva a szoknya és ingyáll és finoman horgok kézimunka csipkét) été ttel diszitve. — Honnan vette ezt? — gondolta Judit — talán csak nem lopta, hiszen olyan tisz­tességes arca van. Az hátra vetette a haját, kicsit megdőlt é'S Juditnak a szeme most már kiszél-ese lett csípőjén és elterebélyesedett alakján akadt fel á tekintete. Megütődve kérdezte hirtelen: — Magának gyereke lesz? Először nem felelt, vörös lett, aztán sá­padt, reszketett a szája széle. Vastag ujjai a fésűn babráltak. — Még sokára — mondta végül egészen halkan. — És az ura? — akarta volna kérdezni Judit, d)e nem bírta kimondani, kifordult és bement a szobájába. Ez is — gondolta ott és egyszerre teljes erejével rontott rá a saját állapotának tu­data, Odaugrott a tükör elé s feszült figye­lemmel nézett végig magán. Még. nem látszik — gondolta és a másik tükör előtt is megállt. — Talán mégsem igaz. El fogok menni az orvoshoz. — Mi lesz ebből? — kérdezte magától — azután ha mégis és nem birt mást érezni, csak ezt a kérdést, semmi mást az anyaság­ból, csak emrapt. M'i lesz ebből? A többi mind megfoghatatlan, elképzel­hetetlen és. oly,.rettentő bizonytalan. A konyha felöl az IK hangja csattant.. — Maga ló! Az uj leány! Az első naipoík kinsizenve- diésesek voltak nekik és valóságos pokol az uj leánynak. Amikor reggeltől estig fürkész­ték, mi hibát lehet még találni benne és teljes erejével tört ki az ideges gyűlölet mindkét részről. Szinte érthetetlen volt ez. Nem lehet máskép, örökletes volt. A századok óta uri- fajzat és fizetett cseléd ösztönös érzései lán­goltak fél. — Olyan a Iába, mint az elefánté — mondta Ili. A fiú nevetett. — Puposteve. Elöl van a púpja. Ili felfigyelt. N * Este felháborodva, magánkívül rontott be a Judit szobájába. — Te észrevetted már? No, mit szólsz ehhez? ilyen nyomorult és az én házamban. Egy ilyen... Úgy kidobnám.. De előbb le fogja szolgálni a szerzőpénizt. Aid ledolgozza- annyit mondok Judit csitította. — Azért még nem kellene kidobnod. — No hallod! Egy ilyen ... És mindennap uj hírek voltaik. — Nem bir dolgozni.. Nem igaz. hogy még sokáig viszi. Hiszen úgy fel vannak püffedve az ujjai, hogy a kést sem bírja megfogni. Két óra hosszat hámozott egy kiló burgonyát. — Nem bír lehajolni, nyög és folyton bőg. — Az ételt otthagyja, nem eszik, az a csuda, hogy még mozdulni bír. Mindenki be­szélt róla, de ő hallgatott. Egy este azután' megszólalt. — Ei fogok menni holnap reggel — mondta Juditnak és ágyazás után a küszöb mellé kuporodott.-— Hov;^ megy? — Nekem mindegy. — Miért megy el? — Nem érdemiem az ételt. Nem bírok dolgozni. (Folyt köv.) PR AGA í MAGYAR HIRLAP Sziovenszkói szerkesztő: Ruszinszkól szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL. IGLÓ. UNGVAR. Kiadja; Flachbartb Ernődr. - Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktien-GeseHschali nyomdá­jában, Prágában. — A nyomásért felelős. O. Hollk. Péntek, november 16. 6-De wizcaár fölig mim «b>ü£ Devizák PRÁGA | BUDAPEST BÉCS 1 BERLIN | ZÜRICH Bovember ;5 November i4 XI/15 XI/14 Xi/,5 XI/,14 XI/iá XÍ/14 XI lo xi i Prásra, csehszlovák Korona . . _____ — __ 572.— 572 — 2060.­72815 35910 16 50 16437. Amsterdam, hollandi forint . 1328 ­1332.— 1336.— 1340 — 7445.— 7485.­26850.­947625 478800 14.— 215.60 Berlin, német márka ..... 0.114c 0.1160 0.0109 0.011 17.50 — _ -­-- — Bn enos Aires peso................... . 11 33.­1147.­1138 — 1142.­_ __ 897750 399000 179" — 177 50 Brüssel, belga frank ...... !64.25 165.75 169 25 <70.75 940.— 960.— 3354.— 115710 5935' 26 60 27 50 Helsingfors, finn márka. ... 94.75 95.25 94.75 95 5 67830 33516--­— .-­Zü rich, svá.ici frank.................... 616.75 619.25 616.75 621.25 3440.— 3440 — 12445 — 4'í283ü 219450 — .-­-­Ch ristiania. norvég korona . . 509.75 512.25 513.75 516.25 2880.— 2890— 10330.— 363.i90 181545 82 — 32 50 Kopeuhága, dán korona .... 600.50 603.50 603.50 605.50 3400.— 3390.— 12080.­428925 215460 97.25 96.7j London font sterling ..... 153.50 155.— 154.­155.50 67300.— 87500.— « 309300.— 97250u0 5486250 4.83 .4 9/5 Madrid, spanyol peseta .... 460.­462-­462.50 464.50 > 9130.­— 163590 74.25 7440 Milano, olasz lira ....... 151.25 152.75 153.75 155.25 870.— 880.— ^ 30S4.— 107730 53863 24.475 :4.837 New York, dollár (kábel) ... 3450.­3490.— 3450.­3490.— 2001.0.— 19700-— 70935.­2513700 1256950 573.­569 50 Páris, francia frank . • .... 193.50 195.— 197.25 191.75 1150.— 1125­. T 3392.— 137655 69825 30.90 J1.75 Stockholm, svéd korona . • * . 931.50 934.50 935.— 938.— 5200.— 5180.— N 18370.— 664335 331170 150 — 149.50 S Beigrád, jugoszláv dinár ... 40.50 41.— 40.55 41.05 228,— 229 ­814.­29925 1436<* 6 55 6 5375 s Budapest, magyar korona . . 0.1763 0.1962 0.1762 0.1962--*­_ __ 3 70 135 65 0.03 0.03 5 j| Bukarest, román lei ..... »--­108.— 103.— 371.­13432 6567 3­2 925 I 1 Konstantinápoly, török font . 19.60 20.40 19.60 20.40 —--1--­— —--.--­—--­J JRipra, lett lat *........................... 68 8.50 691.50 688.50 691.50--=--- -­--'•--­— —-­| Sofia, bolgár leva. ....... 30.30 30.70 2ú.80 29.20 163— 165.— 568­21945 9375 4 75 4.80 1 H Varsó, lengve! márka ..... 0.1925 0.2075 0.0031 0.0022 0.01 0.01 0.03 — —--1--­-­É Bécs, osztrák korona................ 0.03 47 0.0515 0.0466 0.0516 0.278 0.2765 — 35 17 0.00802 0.00797 | H Bio de Janeiro, Brazil, millreis 308.— 349.— 347.­349.— ■ — 215460 107730--.--- g I Prága és Zürich 100-as, Budapest, Bécs és Berlin pedig 1­-es alapon jegyeznek. A márkát mindenütt milliárdos alapon jegy zik J A berlini jegyzés számai milliókban értendők.

Next

/
Thumbnails
Contents