Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-03 / 249. (402.) szám
m%7GR&g ii - ------------------------------------Hl—I, 11 i II H‘l A Pester Lloyd az expozéról azt hangoztatja, hogy Benes. ha ki is jelentette, hogy nem akar a magyar belügyekbe avatkozni, mégis ilyenfajta tanáccsal szolgált. Nemcsak Magyar- országnak vannak emigránsai, hanem Csehszlovákiának is. Hogyan festene, ha a prágai kabinetnek Magyarország azt merészelné tanácsolni, hogy engedje őket haza? Bcries az ilyen beavatkozást bizonyára a legrélyeseb- ben visszautasítaná. A Népszava felfogása szerint az emigráció nem büntetőjogi, hanem politikai kérdés, különösen most, öt esztendővel a forradalmak után. , A szocáldemokrata lap szerint gyönge az a kormány, amely minden kényesebb kérdésben a bíróság mögé bújik (?!). Az ilyen kormánynak még akkor sem lenne helye az ország éjén. ha a külföldi kölcsön ügyében nem bizonyította volna be tehetetlenségét. Nem lesz pertörlés Károlyi ügyében Batthyány ék és a szocialisták megünnepelték az októberi foradalom évfordulóját. Az elhangzott beszédekben a forradalom vívmányait kezdték igazolni. Az ünnepségen 'fölszólaltak Farkas István szociáldemokrata •^képviselőn kívül Nagy Vincze, Batthyány Tivadar, Vámbéry Rusztem, Nagy Ernő, Búza Barna és Veér Imre. Az utóbbi a lapok szerint azt a feltűnő kijelentést tette, hogy bizalmas értesülése szerint Károlyi vagyonel- kobzási pőrében a kormányzó pertörlést Tendelf el. A Magyar Hírlap munkatársának Veér Imre azt mondotta, hogy a kijelentést nem ilyen formában tette, de biztos értesülése van arról, hogy a magyar kormány a nagykövetek tanácsának ama jegyzékére, amelyben a trianoni békeszerződés 76. szakasza értelmében a Károlyi ellen megindított vagyonelkobzás megszüntetését követelte, olyan választ adott, amelyben megígérte a követelés teljesítését. Hogy a pertörlés milyen formában fog megtörténni, arra vonatkozóan semmit sem mondott. A kormányhoz közel álló helyen ezzel a nyilatkozattal ellentétben leszögezik, hogy nem felel meg a valóságnak, mintha a magyar kormány bármilyen ilyen irányú lénést tett volna. A kormánynak esze ágában sincs a Károlyi ellen indított eljárást megszüntetni, annál kevésbé, mert ez az ügy a független magyar bíróság, jelenleg a Kúria előtt van. A kormány a bíróságra semmiképpen sem akar befolyást gyakorolni. Efíárás Indul az október 31-iki ünnepség- résztvevői ellen A'z Uj Nemzedék értesülése szerint az ügyészség mindazok ellen, akik az októberi forradalom ötödik évfordulója alkalmával rendezett banketten részt vettek és ott Károlyi Mihályt megéljenezték, bűntett földicséTárcarovafunk: Vasárnap: Bányai Kornél: Szelíd, csöndes ének a halálról. R á c z Pál: Két temetés. Győry W. Dezső verseiből A költő „Százados Adósság** cimii sajtó alatt lévő kötetéből. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Két halott Fel-íeltámaszíorn sárgás szemhéjad, Én alvó fajtám, öklözve, zokogva. Riasztva ébred két szemed: s kibámul A sebes égen vérző csillagokra. Borzasztó és irtózatos. Hivattam. S már nem lesz máskép: igy kell ennek lenni. Ha nem bírnám az életed kicsalni, Együtt kéne a nagy halálba menni. Halálra-váltan sikongok, fehér lek. Minden vérem eltűnik a reszketésben. Hátha csak holt, bús falaknak kiáltok, S cleve-halott, amiket reméltem. Fei-fcltámasztom sárgás szemehéjjad Én alvó fajtám: vérben tusakodnak Elet, halál. Csend. Pilláid lehullnak. S én rádborulok második halottnak. Hiób-kivánság Vagy nagy halált, vagy nagy szabadságot Kívánok én ennek a népnek. Csak ne tetszhalál bábja legyez résének vétsége miatt megindítja a bűnvádi eljárást. Rassay az Esti Kurírban irt vezércikkében kijelenti, hogy a szociáldemokratákkal mindaddig egyetlen demokrata politikus sem haladhat egy utón, míg Károlyi nevét tűzik zászlójukra. — A Nép azt Írja, hogy Pók Öd'ön dr., a proletárdiktatúra sajtófőnöke visszatért Budapestre és rendszeresen látogatja az Otthon-kört. A lap ebből arra következtet, hogyha proletárd'ikaura gyászvitézei ismét rohamra készülnek, Drumoud kimagyarázza félreérheti nyilatkozatát Sir Eric Drumond a népszövetség főtitkára ma fogadta a budapesti sajtó képviselőit és előttük hosszabb nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy legnagyobb szeretettel és megértéssel fogja tanulmányozni Magyarország ügyeit. Az újságírók kérdést intéztek hozzá bukaresti nyilatkozatára vonatkozóan amelyben Drumond erősen kikelt a nemzeti kisebbségek és a magyar kölcsön ellen. Drumond kijelentette, hogy az a bukaresti újságíró. akinek az interjút adta, tévesen értelmezte szavait. A nemzeti kisebbségeknek nagy barátja. A magyar kölcsönnel szemben sincsenek rossz gondolatai, csupán abbeli Prága, november 2. A ruszin köztársasági földmives pártok vezérei napok óta Prágában tartózkodnak és ■tanácskozásokat folytatnak a cseh agrárpárt vezéreivel. Beavatott helyről nyert értesülésünk szerint a mostani tanácskozások a ruszinszkói nemzetgyűlési választások kiírása körül forogtak. Valószínűnek látszik, hogy a választásokat még ebben az esztendőben megtartják, mert ha ez nem történne meg, akkor a kormánytámogatóvá vált ruszin agrárpárt ismét ellenzékbe megy. A cseh koalíció polgári pártjai (cseh agrárpárt, nemzeti demokrata párt és cseh nápnárt) nem gördi'enek akadályokat a ruszin föld- mi vespárt kívánságainak teljesi ése elé, a két szocialista párt azonban elgáncsolni igyekszik törekvéseiket. Még sincs kizárva, hogy a koalícióban fönnálló ellentéteket sikerül áthidalni és a választásokat nemsokára kiírják. Az egyesült ruszin föld- mivespárt sohasem egyeznék bele abba hogy a választásokat Ehrenfeld rezsimje alatt folytassák le. A szo?mi vá’asztásokra legjobb esetben a jövő év kozene táján kerülhet sor. Az alkoímánytörvényt ugyanis ki kel egészíteni egy szakasszal, amely a ruszinszkói szóim válaszJásl rendjét és a szojm hatásköré' tartalmazni Ha a legjobb esetet vesszük számításba és a választásokat még karácsony előtt megtarfttot—w in hiiuffiiiaiiiim ii girmfnirm"ri TTrrfr-miT-an'm Vagy vigye ajkán sírba a szent faj állmát vagy lépjen Keresztül a Ihaláflhegyen. Csak ne tetszhalál bábja legyen. Mert ez a nép egy nagyra hivatott. A vére jó, süni s el nem élt. S nem a b'tangok sorsa várja. De igy, jaj, lápos posványokra téved, S iszapba, piszokba fül A szája. így a bitangok sorsa várja. Magyar testvérek Szó! az egyik testvér magába, magának: Vére az én vérem. Házam az ő háza. Szeretem is. őt is. Vessünk végett egyszer végre valahara A civakodásnak Szól a másik testvér magában, magához: Nótája a nótám. Sorsom is a sorsa. Szeretem is. őt is. Békéit szeretet az élet-sava-borsa. Ha áld is, ha átkoz. öreg ez a szándék, de többek a kények. Kését testvérszivbe hányszor belemérte Hol egy, hol a másik. Mert nagyon szeretnek, egymást ölik érte, Magyarok, szegények. Szeptember a kertekben Hullott fejjel ülünk a lócán. Csönd. Mozdulatlanul. Az Ősz torkunkra kergeti a hervadás porát. S a szavunk el szorul, aggodalmát fejezte ki, hogy a külföldi pénzpiacokon a mai súlyos gazdasági viszonyok mellett nehéz lesz a kölcsönt elhelyezni . Kiutasítják Budapestről az éjszakai atrocitások tetteseit A Pesti Napló arról értesül, hogy a rendőrség megkezdte azoknak a fiatalembereknek Budapestről való kiutasítását, akik annak idején részesei voltak az éjszakai atrocitásoknak. * A magyar-román tárgyalások A román Radio-ügynökség jelenti, hogy a magyar—román gazdasági tárgyalások anyagát teljesen előkészítették és azt a román minisztertanács átrevideálta, a tárgyalások november első felében való megkezdését tehát semmi sem akadályozza meg. Illetékes helyen kijelentik, Ihogy a Rador-tigy- nökség jelentése ebben a formában nem felel meg a valóságnak, mert a tárgyalások ideje még nincsen kitűzve. A tárgyalandó kérdések anyaga azonban már régen elő va készítve, ha tehát Románia részéről most közeledés történnék, akkor Magyarország minden pillanatban kész a tárgyalások megkezdésére. Most arról folynak megbeszélések, hogy a tárgyalásokat mikor és hol tartják meg. Iák, akkor is csak a jövő év közepéig teke ne az előkészítő munkálatokkal elkészülni és a szojmba való választásokat megejteni. Felbomlik a Votosin-párt? A ruszinszkói chliborobská párt a cseh agrárius Vecer értesülése szerint két részre szakad. Az egyik szárny Volo-sinnal az élén a szlovák néppárthoz igyekszik közeledni, mig a másik szárny Kaminszkiékhez akar csatlakozni. Ehrenfeld hattyúdala Ungvár, november 2. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Ceskoslovenska Republika október 28-iki ünnepi számában Ehrenfeld Péter, Ruszin- szkó helyettes kormányzója, cikket helyezett el, melyben a valótlanságok egész sorát mondja el, hogy önmagát és a kormányzati rendszert annál előnyösebb színben tüntesse fel. Tudvalevő, hogy a kárpátorosz földműves köztársasági párt kormánytámogatásának egyik legfőbb feltétele Ehrenfeld távozása. Úgy látszik, hogy Ehrenfeld cikkével még egy utolsó kísérletet akart tenni hatalmának megmentése érdekében. Ránk nézve közömbös, hogy milyen eszközökkel igyekszik ingadozó pozícióját megszilárdítani, de nem hagyhatjuk szó nélkül azokat a va’.ótA liliomok csonka romja Szélfosztott, dérütött. [szava Nyáron még tépted őket és szemed forró A szivemen ütött. A padlásról ránkhull a széllel A szénaszag: A múlt. [körül. Nyáron még fűként álmodott egy szőke viz S ott-ért csókunkba hullt. A kisszobádba nyíló ajtó Sirósan felszakad. [titkaink, Nyáron nesztelen nyílt s csukott, őrizve S kérőn tiltó szavad. Szó sem esik. Magunkba nézünk. Busulunk egy mesén. [belénk. Az ősz zokogva csak temet, és könnyet lop Halottunk van: Te s én. Megcsókollak a Holdban A teli-hold kibukkant. S mig ezüstjére bámulsz öledbe ejtett kézzel Alvó hegyek között, — Én csacska füzek aljám Taposom holdvilágnál Az őszi gyep selyemjét, Mit köniryem öntözött. Csókold föl vágyaidnak Mesét-kivánó sorsát Az ajkadon enyelgő Fehér sugárokon. — A Holdba küldött csókod A Holdba csókolt lelkem Áhitatos hitével Én szótlan elfogom. A ruszin agrárpárt újabb tárgyalásai Prágában A választások haladéktalan kiírása condi io s’me qua non — Szojmi választások legjobb esetben a jövő év közepén lesznek lanságokat, amelyekkel saját működés éneik eredménye gyanánt akarja feltüntetni azt, amit már itt talált Ruszinszkóban. Ehrenfeld azt állítja, hogy „Ruszdiszkóban egy nemzet haláltusája volt. Itt nem volt szó nemzeti életről** ... Ez az állítás valótlanság, mert amikor Ehrenfeld átvette Ru* szinszkó kormányzását, ezen a területen több ruszin lap jelent meg, mint magyar, közöttük egy olyan, amelyet négyezer példányban nyomtak és terjesztettek. Ha a ruszinok nem éltek nemzeti életet, hogyan lehetett egy négyezer példányban megjelenő lapot kiadni? Bizonyára nem a magyarok, •hanem a ruszinok számára szerkesztették, akik nyelvüket és betűiket csak úgy ismerték régen, mint ma, a „fölszabadulás** után. Ehrenfeld ezután igy ömleng önmagáról: „A mi feladatunk volt életet hozni ebbe a kulturális és gazdasági sivatagba. Uj hazát kellett építenünk a ruszinok számára, még pedig alapjából. Gondoskodnunk kellett a ruszin intelligencia helyettesítéséről . . . Nagy az a feladat, emberfeletti munkát és százmilliós befektetéseket vesz igénybe** ... A helyettes kormányzónak minden szava valótlanság, mert ami a ruszin intelligencia helyettesítését illeti, az Ehrenfeld-rezsimnek legnagyobb bűne éppen az, hogy rászabadította Ruszinszkóra a kétes ukrán emigráns elemeket, rájuk bízta úgy a közigazgatást, •mint a tanügyet és az átkos nyelvi harcok szinterévé tette Ruszinszkót. Abban igaza van a helyettes kormányzónák, hogy erre százmilliókat költött. Ezek a százmilliós befektetések voltak az okai annak, hogy Ruszinszkóban még az ötödik esztendőben is az egyes pártok a legnagyobb ellenségek gyanánt állanak szemben egymással a nyelvi kérdés terén uralkodó anarchia miatt. He ez az Ehrenfeld „érdeme**, úgy már régen megérdemelte, hogy útilaput kössenek a talpa alá. Az elbocsátott tisztviselők jaj- szava is az Ehrenfeld-rezsimet vádolja. A piágai kormányzat persze ezt bizonyosan érdemiként könyvelte el. Majd igy ir Ehrenfeld: „Nagy munkát adott az uj közigazgatás megindítása a kirabolt és egyáltalában nem elégséges számú épületekben.** Hát ez igaz! Ruszinszkót régen három-négy főispán, alispán és a megfelelő szo’gabirói kar igazgatta. Ehrenfeldnek azonban el kellett helyeznie a monarchia felbomlása után haza tóduló cseh tisztviselőket. Ezért kellett lefoglalnia a magyar iskolák épületeit, ezért kellett őd-akos családokat erőszakkal kitenni házaikból, kereskedőket üzleteikből. De folytassuk: „Nem kisebb feladat volt uj, emberi, demokratikus szellemet vinni ezekbe a régi épületekbe, amelyekre a ruszin nép nem tud visszagondolni a gyűlölet érzése nélkül — úgy bántak ott vele.** Akármit Írhatott volna Ehrenfeld, csak ezt ne irta volna le. Vegyük csak elő a Ruszinszkóban megjelenő ruszin és magyar lapok öt év óta megjelent számait, amelyekben a ruszin nép és általában az őslakosság panaszainak özöne hirdeti azt a gyönyörű demokráciát, amit Ehrenfeld a közigazgatásban meghonosított: az atrocitások és a hivatali sikkasztások egész sorozatát. Ezen a téren nincs mivel dicsekednie a helyettes kormányzónak. „Csakis a jövő tudja majd teljesen értékelni — folytatja — a ruszin iskolák nagyarányú építését, amelyet az általános, háború utáni válság közepette, a helyiségek, tankönyvek és tanerők teljes hiánya mellett itt véghez vittünk.** Ehrenfeldnek nem jut eszébe, hogy bárki, aki a ruszinszkói iskolai viszonyokat ismeri, mindjárt ráolvashatja az igazságot. Iskolák építéséről (legalább is nagyarányú építéséről) ugyanis szó sem lehet. Amikor Ungváron ruszin gimnáziumra volt szükség, nem építettek, hanem egyszerűen elvették a Drugethek alapította katolikus gimnázium épületét, noha az magán- tulajdon. Amikor Munkácson ruszin középiskolákra volt szükség, ismét nem építettek, hanem lefoglalták a volt állami épületeket. Hasonlóképpen cselekedtek Beregszászon, Nagyszőlősön, Huszton és Visken. A kisebb falvakban mindenütt volt állami iskola, •melynek palotaszerü épületére csak annyit költöttek Ehrenfeldék, hogy a elmert és felírást átfestették. A tanerőkről kár beszélni. Volt itt mindenütt tanerő, de Pesek elbocsátotta állásukból a kipróbált tanerőket és ukrán emigránsokkal, minden iskolai végzettség nélküli analfabétákkal helyettesítette őket. Az okleveles tanítók több Ízben felhangzott jajszava talán nem hatott el a helyettes kormányzó füléig? Azután a gazdasági helyzetről is megemlékezik Ehrenfeld. Itt már sokkal óvatosabb. Először azért, mert ha dicshimnuszokat zengene, akkor a Frankember- ger malmára hajtaná a vizet. Ezt pedjg nem akarja. Másodszor azért, mert ezen a téren a ruszinszkói kormányzatnak helyrehozhatatlan hibái vannak, amelyeket éppen most tárgyalnak behatóan a hírlapok. Ehrenfeld Szombat, november 3. í 2 ___
