Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-15 / 259. (412.) szám
Csütörtök, november 15. m KiSb.v&ílUW.GKXfM Visszaesés a kisebbségi Jogvédelem kérdésében Wlassics Gyula báró a népszövetségről és a kisebbségi jogvédelemről, Benes álláspontjáról s arról a kérdésről: jogi személyiség-e a nemzeti kisebbség Budapest, november 14. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Wkssics Gyula báró, a magyar közigazgatási bíróság elnöke, a kisebbségi jogvédelemnek kiváló tudósa rendkívül értékes cikket irt a Kelet Népe című külpolitikai folyóiratban a népszövetségről és a kisebbségi jogvédelemről. A cikk azzal a lehangoló megállapítással kezdődik, hogy a népszövetség tevékenységében a kisebbségi jogvédelem kérdése körül nemcsak előhatadás nem történt, hanem egyenesen visszaesés tapasztalható, noha ezen a kényes területen már a megállás ás hanyatlást jelent. A kisebbségi védelem anyagi jogát — írja Wüassics — a vonatkozó nemzetközi szerződések szabályozzák. Ezek a szerződések a jogvédelemre vonatkozó részletes intézkedések helyett megeíégesznek azzal, hogy a kisebbségi, védelmet egyfelől alkotmányos garancia, másfelől nemzetközi garancia alá helyezik. Az alkotmányos garancia az. hogy a kisebbségi védelemre vonatkozó szerződéses rendelkezéseket oly alaptörvényekül jelölik meg, melyekkel szemben semmiféle törvény, rendelet, vagy hivatalos intézkedés nem lehet hatályos. A nemzetközi garancia pedig a népszövetségnek s bizonyos föltételek mellett a nemzetközi bíróságnak közreműködését jelenti. A népszövetség tanácsa az anyagi jog megvédelmezésének mikéntjét óhajtván szabályozni, 1920 októberében és 1921 júniusában kimondotta, hogy a nemzeti kisebbségeknek és a népszövetségben nem képviselt államoknak i>s jogukban áll közvetlenül a népszövetséghez fordulni s hogy a kisebbségek által bepanaszolt államnak jogában van két hónapi határidőn belül észrevételeket tenni az ellene támasztott panaszra nézve. Kimondotta azt is, hogy ha a kormány felelete beérkezett, akkor a petíciót a kormány feleletével együtt tudomására hozzák a népszövetség valamennyi tagjának. Kimondta továbbá, hogy az elnök két tanácstaggal a petíció és a kormány nyilatkozatának tanulmányozására bizottságot alakit, mely javaslatot készít a tanácsnak. A tanács elrendelheti a helyszíni bizottságok kiküldését A népszövetségi tanács idei gyűlésén újra szabályozta a kisebbségi panaszok köriül eljárást és a tanács munkájában visszaesés állapítható meg, mert az 1921 június 27.- ikí határozatban megállapított két hónapi határidő meghosszabbítására adott módot az idei (határozat s mert a petícióknak és a kormányok megjegyzéseinek az összes tagokkal való közlését csak a népszövetségi tanács tagjaira korlátozták. De további korlátozás az is, hogy az idei határozat értelmében az elnök és a tanács két tagja a petíciót és a kormány nyilatkozatát egyedül és kizárólag abból a célból bírálják fölül, hogy megállapítsák, vájjon szükséges-e, hogy a népszövetségi tanácsnak egy vagy több tagja figyelmeztetve legyen a kisebbségi védelemről szóló intézkedések megsértésére, vagy a megsértések veszélyére, holott az előbbi jogállapot szerint erről a népszövetség minden egyes tagja értesttetett. Kiemeli Wlassics, hogy e korlátozó szabályozásban kiváló szerepe volt Benesnek, aki a népszövetségi tanács elnökéhez intézett augusztusi jegyzékében fölállította azt a tételt, hogy a kisebbségek nem jogi személyek s a kisebbségi szerződések nem létesítettek oly szerveket, melyeknek joguk lenne % kisebbségek nevében beszélni és tárgyalni. Wiíassics nézete szerint ha az anyagi jog, azaz a békeszerződések kisebbségi (nemzeti, vallási) jogokat állapítanak meg és ezekkel a jogokkal a kisebbségeket ruházzák fel akkor, ha az a kisebbség egyetemes érdekeinek védelmében és ezeknek menetelő képvisel ette! lép fel, igenis jogi személynek tekinthető. Ha pedig bármily kétely származhatok íis ebben az irányban, akkor nem azt keltene vezető államférfiaknak és tudósoknak kifejteniök, hogy a jogi személyiséget tagadja meg a nemzetek szövetsége a kisebbségektől, hanem azt kellene kifejtem ok, hogy , miután a. jogok védelmének részletes szervezetét nem szabályozták a nemzetközi garancia alá helyezett szerződések, ez a joganyag az alaki jog nézőpontjából kiegészités- re szorul és ezt a kiegészítést éppen annak a szervezetnek kell kimunkálnia, amelyre a nemzetközi garancia gyakorlati keresztülvitelét ruházta a nemzetközi szerződés. Éoiteni és nem rombolni kép a nemzetek szövetségének a kisebbségi jog területén. Ez teljesen uj jog, mely most vonul be a nemzetköz! jog területére. Ez az az uj fog, mellyel kiakarták béki- teni az állam keretében élő és különösen a megkérdezésük nélkül más államhoz csatolt nemzetiségeket. A nemzetközi pozitív jog a nemzetközi szerződésnek nemcsak individuális jogokat, de kollektív jogokat is biztosítottak a kisebbségi jog területén. Kollektív jogokat a nemzetiségeknek, a vallásfelekezeteknek. Egy egész vallásfelekezetet, egy egész nemzetiséget egyetemes érdekeinek nagy kérdéseiben nem, lehet megfosztani a kollektivitással járó személyiségtől. Ismerjük azokat a frázisokat is, melyek a teljes jogegyenlőségről beszélve azt mondják, mire való az egész kisebbségi jog-alanyiság, hisz rrrnden polgárnak az államban egyenlő a joga. Ezt a kérdést — mondják — elintézte már a francia forradalom, midőn a modern szabad államban minden polgárát az egyenlőség jótéteményéiben részesíti. Igen ám — de ahol különböző nemzetiségek nagy számban élnek egy állam keretében — ott ennek az individuális jognak az előtérbe állítása iiPiiwiiiwT»M^iwjiw»niiii«iHiiiiwiim'iiiwa5i^^saBgg#gyag-JEa nem jelent mást, mint a kisebbségi kollektív jogok, tehát a nagy nemzetközi jogi vívmányul hirdetett uj jogrendszernek agyonüté- sét a kisebbségek nemzeti, faji életének nemzeti és faji szokás gyakorlatának kivégzését. Nem hiszem, hogy a kisebbségi jogvédelmet azért helyezték volna nemzetközi garancia alá, hogy a „jogegyenlőség41 zászlója alatt a békeszerződésnek világgá kürtőit nagy vívmányát, a kisebbségi jogok becsületes és hatályos védelmét a papíron hagyják vesztegelni, a nemzetiségek egyetemét pedig megfosszák az élet jogától az önérzetes igazságkereséstől azzal az érveléssel, hogy ők nem jogi személyek. Ha a kisebbségek nem jogi személyek, akkor az a feladata a kisebbségi jogvédelem biztosítására hivatott legmagasabb testületnek, hogy jogi személynek ismerje el a nemzetiségek egyetemes érdekeinek védelmére hivatott kisebbségeket. Ha életrevaló alkotás a kisebbségi jogvédelem, akkor ez a kikerülhetetlen itt, meri nem azoknak van igazuk, akik meg akarják tagadni a kisebbségek jogi személyiségét, de azoknak, akik tisztán és világosan látják, hogy nemzetközi jogban megszületett egy uj jogi személyiség: a nemzeti kisebbségek jogi személyisége. Lapradelle. az a hírneves francia nemzetközi jogász is azt az előszavát, melyet Jaques Fouques Duparc „La protec- tion de.s mónorrtés44 cimii müvéhez irt, a következő szavakkal végzi: ,.Dans le droit des gens, une nouvelle personne juridique, fa „minoriíé nat'onale“, est née“. (A nemzetközi jogban uj jogi személyiség született és ez a nemzeti kisebbség.) Htg azt a Ütmei is sohalfáh ,.. Magyarellenes kirohanások a költségvetési bizottságban — Bediync programmja Prága, november 14. A költségvetési bizottság mai ülésén az isíkoiaügyi minisztérium költségvetését tárgyalták, amelyen az alábbi feljegyzésre méltó fö’lszólailások hangzottak el: F i s c h e r (német szociáldemokrata): Követelte, hoigy a közép- és polgári iskolákban a kisebbségi nyelveiket mint kötelező tárgyakat oktassák és sürgette az álam és az egyház szétválasztását. Dyk (cseh nemzeti demokrata): Tiltakozott az ellen, hogy raa- gyar é'S német írók 'is kapjanak irodalmi dijakat. (!) Bobok (szlovák néppárti): Fölpanaszolta, hegy a szílovenszkói iskolaügy nagyon elhanyagolt állapotban van. Azelőtt az a panasz hangzott el, hogy a szlovák nyelv nem alkalmas a tudomány és irodalom ápolására, most pedig a cseh testvérek ugyanezt hangoztatják. Követelte a szlovák műegyetem, a szlovák gazdasági és erdészeti akadémia létesítését, valiamíint a sziovenszkó'i művészet támogatását. Benda (cseh-szlovák szociáldemokrata): Azt indítványozta, hogy a kormány vonja be azoknak a tanítóknak és lelkészeknek az államsegélyét, akik „Horthy-Magyarország44 rezsimgét támogatják (?!) és kifogásolta, hogy egyházi célokra sokat fordít a költség- vetés, ami kitűnik abból is, hogy a rozsmyói niemlétező püspökség (?) részére is nagyobb összeget vettek föl a költségvetésbe. B e c h y n e iskolaügyi miniszter nyilatkozatában a többi között ezeket mondotta.: Az isíkoiaügyi minisztérium nehéz helyzetben van, mert az egyik oldalon a fő- és középiskolai kiadások csökkentését, a másik oldalon azok növelését kívánják, aiz egyik oldalon a felekezeti oktatás ellen vaunak, a másük részen pedig azt hangoz tatjaik, hogy a vallás- oktatást intenzivebbé kell tenni. Az iskolaügy az. osztályharc alapján fejlődik, (!) aminek kétségkívül megvannak a káros következményei. Be’smerl, hogy a minisztérium az uj középiskolák létesítésével bizonyos fokig hibát követett el. A teológiai oktatás terén igen nagy baj, hogy na,gyón sok apró felekezet van, amelyeknek mindegyike önálló teológiát követel. A magasabb fokú erdészeti oktatás terén is nehézségek vannak. A német főiskola ügyéről kijelenti, hogy a kormány hajlandó a németek követeléseit figyelőmbe venni, de ed- . dig nem merült föl részükről olyan kívánság, hogy a német egyetemet Reiohenbergbe helyezzék át. Minthogy Spina német képviselő most ilyen értelemben nyilatkozott, a ntínísz- terium ehhez képest fog eljárni. Bejelenti, hogy még karácsony előtt beterjeszti az ipari továbbképző tanfolyamokra vonatkozó javaslatot. A minisztérium a szlovenszkól iskolaügyet törvényhozási utón akarja szabályozná A ’■ ■'Népiskoláik reformját a minisztérium állandóan napirenden tartja, az onnan éppen nagy fontosságára való tekintettel nem akarja siétltetni. Az uj közjegyzői javaslat A képviselőül áz jogú és alkotmányügyi bizottsága mái ülésén vita nélkül elfogadta a Szílovenszkóban és Ruszinszkóban működő közjegyzők hatáskörének kiterjesztéséről szóló javaslatot. A javaslat értelmében a közjegyzőiknek jogukban áll perenkivüli eljárásban felük nevében a hatóságokhoz és bíróságokhoz is beadványt intézni. Ugyancsak vita nélkül fogadták el a távollevő személyek ellen lefolytatandó bűnvádi eljárásról és az osztrák büntető törvénykönyvnek a módosításáról szóló javaslatokat. A közélelmezési bzotts-ág is ülést tartott ma, amelyen folytatták a vitáit a múlt héten megtartott négy miniszteri expozéról. 'W«a nrütór fy&xx&mtk S*srsrito«of. tartsd t*f fkxwuelbts Tárcarovatunk: Péntek: Radnay Oszkár: Szodoma ég! Szombat: S’chÖpflin Aladár: Shakespeare sikere Budapesten, Vasárnap: Féia Géza: Porladó ember. (Vers.) Lőrinczy György: Bosszút áll az erdő. Csillaghullás Derült éjszakán es’ílagseregtöl Tündökölt az ég mind a négy tája És a többi közt a ml csillagunk. Büszkék voltunk rája, Hisz oly mosolygó, szép, nagyon szép volt. Egyszerre csak a csillag-csapatok Egymásra törtek — soha Hy estét! Csillag-vér bullott és az emberek Félve, fázva lesték, Mikor bukik le az ö csillaguk. Senklsem sirt, csak mi egynéhányan Azon végzetes, halál-perc alatt, ADkor egy vérző, szomorú csillag Az égről leszaladt: A büszkeségünk, a mi csillagunk. Azóta sok uj, Idegen csillag Ragyog ránk, de mi némán hallgatunk, Mert, jaj, lebukott a harcos égről A ml szép csillagunk Csillag-hullató gyilkos élszakán. Törköly A. Géza. Hubay Jenő (\ „Kamiin Anna" bemutatása és a mesternek közeledő prágai hangversenye alkalmából.) Budapest, november 13. Prága zenekedvelőinek nemsokára alkalma, lesz megismerni Hubay Jenő dr. tanárt, a híres hegedüvirtuózt, alki, mint a magyar királyi zenei főiskola igazgatója, nemcsak a magyar zenei kultúra legkiválóbb képviselője, hanem egyúttal az egész jelenkori zenei élet egyik legkimagaslóbb személyisége. Hubay évtizedes, sikerekben gazdag működésének viiág-os csengésű hármas ihangzata révén lett világhírűvé: mint virtuóz, mint zseniális és termékeny zeneszerző és mint korának egyik legjelesebb pedagógusa. Hubay játéka egyesíti magában a férfias átszeitemültség előkelőségét, a stílus no- j biíitását, a belső elmélyülést: á Spohr, Böhm i és Joachim iskolák tulajdonságait, párosulva j Vieuxtemps és Wienlawski irányának pompás virtuóz kvalitásaival. Mindkét stílus művészi gazdagságának szerencsés egyesítésében Hubay Jenő játéka valósággal mintaszerű. A mester egyéniségét főképpen lírai •melegség és gyengédség, az a aki és kifejezésben nemesség és mélység jellemzik. De Hubay játékában a legerősebb drámai alakítás, stilisztikai átszel'emifcés és magával ragadó temperamentum is megnyi* váriul' és a lenyűgöző művészi közvetítés eszköze gyanánt a legédesebb hang, amelyen hegedű valaha is megszólalt, de egyúttal abszo.’ut módon befejezett, fölül nem múlható technikai virtuozitás. Bach, Beethoven, a régibb o'asz klasszikusok mestermüveit a nagyságnak és szépségnek, az erőnek és nemességnek éppen olyan teljességével meríti ki, mint a romantikusokét és a modern liangverscnyiro- dalomét. Tudásának ez az egyetemessége Hubayt eminens kamarazenésszé is avatja. A zongora mestereivel együtt rendezett szonátaestéi a legnemesebb művészet ünnepei és vonóskvartettje, melyet Popper Dáviddal alapított, Európa hírneves kamarazene-együttesei között is első helyet foglalt el. Pedagógiai tevékenységét Hnbay mint Vieuxtemps utódja a brüsszeli konzervatóriumban kezdte, de csakhamar a magyar királyi zeneakadémia tanárául hazahívták Budapestre, ahol három évtizeden át a mindkét világrészben híressé vált hegedűművészek egész nemzedékét nevelte föl,. Egész Európából, de még Amerikából is hozzá sereglenek a tanítványok, hogy az utolsó művészi csiszolást az Ö mesteri kezéből kaphassák. Mesteríanitványainak gazdag sorából csak a következőket említjük föl: Vecsey Ferenc, Szigeti József, Geyer Stefi, Eldering Bram, Pártos István, Telmányi Emil, Ferrari Aiber- tina, Kerékjártó Duci, Brown Eddy, Rubin- stein Erna és még sok százan, akik Európa művészi középpontjaiban kimagasló művészi pozíciót töltenek be. Hubay szerzői tevékenysége a zeneköltészet jóformán egész terére kiterjed. Hege- düjátáknak való alkotásait t— négy csodás szépségű hangversenymüvét — és a jellegzetes szellemben dús diszdarabok végtelen sorát köztük sok magyarstilüt — a világ minden hangversenytermének műsorán játsz- szák és valamennyi iskolában tanítják. Lírai tehetsége legmegkapóbban százakra menő hangulatos, nemesen melódikus dalainak pompás virágcsokrában jut kifejezésre; de Hubay mestere a nagy formáknak is. Magában a budapesti Operaiházban eddig hat operáját mutatta be a legnagyobb sikerre!. Ezek közül a Cremonai hegedűs több mint ötven színpadot járt be diadalmasan. Hubay legújabb operáját, a Karenin Annát, most mutatta be az Operaház Budapesten. Nem kisebb a jelentősége Hubaynak mint szimfónikuisnak és tökéletes talentummal és sikerrel lépett az utóbbi években két monumentális alkotással a világi oratórium terére is, még pedig „Dante44 és „Petőfi4* címiü sziimíónikus szerzeményeivel (nagy zenekar, kar és szólószámok részére). Orkesztrális és színpadi müveiben a minden formák szuverén uralmával, dúsan ömlő zenei és ritmikus invencióval, a drámai érzék forró érverésével, a merész képzelet alakító erejével, az orkeszter szinessé- gének mesteri kezelésével és a modern irány teljes megértése melleit a zeneművészet őstörvényeinek tisztelettel való betartásával tűnik ki csodálatot parancsoló módon. De nemcsak csodálat övezi a nagy mestert, a magyar szellemi kultúra büszkeségét. Magyarországból és messze idegenből a szeretet és tisztelet érzelmei is hatalmasan áradnak feléje. Hubay Jenő a magyar metropolisnak nemcsak szellemi, hanem fenfkölt gondolkozása nejével, Gebrián Róza grófnővel együtt, társadalmi életében is vezető helyet tölt be. A Hubay-palota a legnemesebb ínüvészetápolás otthona és a legelőkelőbb körök társadalmi érintkezésének gyújtópontja. Dlósy Béla dr. Bascb Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1008 *
