Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-11 / 256. (409.) szám

Vasárnap, november II. * KÖZGAZDASÁG Jóhatásu gazdasági egyezményt Magyarország csak a szomszédállamok összességével köthet Cseh-Szlovákiával csak a Jugoszláv egyezség megkötése után kezdődhetnek az érdem­leges tárgyalások — Wlxnmersperg Frigyes báró magyar kereskedelmi államtitkár nyi­latkozata a P, M. H.-nak Budapest, november 9 (Saját tudósítónktól.) A Géniben megkö­tött egyezség után az egész ország feszült várakozásban él és semmi se érdekli olyan intenziven, mint a pub lék ált megálüapodásoik végrehajtása. Ez a hangulat érződik a tőzs­dén is, amely ma tükörképét adja az általá­nos hangulatnak. Azóta megkezdődtek Buda­pesten a cseh-szlovák—magyar tárgyalások, de kizáróan jogi és adminisztrációs kérdések­ben, viszont a már meglévő olasz—magyar egyezmény valóságos életbeléptetése is ké­sik és mindezekkel a rövidesen várt gazda­sági rekonstruálódás. A helyzet valóban igen bonyolult, amit jeltemzöen magyaráz Wimmersperg magyar 'kereskedelmi államtitkárnak a P. M. H.-nak adott alábbi nyilatkozata: Olyan kicsi országgá zsugorították össze Magyarországot és ezzel létbenmara- dási lehetőségeit is, hogy nagyon keli vigyáz­ni most már arra, ami megvan: tehát ipa­runkra, kereskedelmünkre és mezőgazdasá­gunkra. Ezért nem vállalhatunk megfontolás nélkül olyan gazdasági szerződéseket, mint amilyent Cseh-Szlovákia is kínál, addig, mig érdekeink jól biztosítva nincsenek. Ezért lát­szik lassúnak az a folyamat, melynek ered­ményeként bekapcsolódunk majd az általános gazdasági életbe. —- Hogy elbírjuk és telj esethessük a nyu­gati szomszédok felajánlott gazdasági egyez­ségét, érvényesülési teret kell kapnunk J-ugo­— Cseh-Szlovákla nem engedi be a holland patásállatokat A kereskedelmi miniszter leg­újabb rendelkezése szerint Hollandiából nem sza­bad szarvasmarhát és lovakat behozni, mivel a holland állatokkal ismételten járványokat hurcol­tak be. A tilalom nem vonatkozik oly szállítmá­nyokra, amelyek a jelen hirdetés közzétételéin! számított hét napon belül érkeznek a csehszlo­vák határállomásra. — Beregszász város súlyos pénzügyi helyzete. Ruszinszkói szerkesztőségünk je­lenti: 1918-ig Beregszász város a magyar kormánytól 650.000 korona évi támogatásban részesült. A cseh-szlovák kormány ezt a szubvenciót népi ismerte el és 1919-ben Be­regszász városa már deficittel zárta le mér­legét, amely hiány máig 2.05 millió koronára emelkedett. A város által kezelt különböző alapok (szegényalsp, nyugdíjalap stb.) föl­emésztődtek. Ezekből az alapokból a város eddig 2.11 millió koronát használt föl teljesen. Hir szerint a város költségszámadásai már évek óta nincsenek rendben. A város veze­tősége ezért a pénzügyi szanálást vette tervbe. — A Bankhivatal kimutatása. A Bank­hivatal november 7-iki kimutatása szerint az értékpapirleszámitolás 26.5 millióval növeke­dett. A bankjegyforgalom 151 millióval csök­kent és a vagyonadóra 32 millió koronát fizettek be. A felek zsirókö ve telesei 9.7 mil­lióval 1596.8 millióra csökkentek. A Bankhi­vatal külföldi követelései és valutakészletei 144.5 millióval 1930.7 millióra csökkentek. A nemesérckészlet 1078 millióval van kimu­tatva. A lombardkamaíláb 6 5—7 százalék. — Két uj papiros a prágai tőzsdén. Az Egyesült carborundum- és elektritmüvek rt. valamint a Cukorgyár és finomító rt. (Nagy- surány) részvényeiknek a prágai tőzsdén va­ló bevezetését kérelmezték. A tőzsdetanács elhatározta, hogy e jegyzési kérelmeket pár­tolóin terjeszti fel a pénzü~ym'ri:cz'érnék. — A m^rkajeizyzések a nrá^ tözsdér A bankok szövetségének.legutóbbi ülésén az a javaslat merült fel, hogy töfö'jék a ber’rr és a varrói dev:/át a prágai tőzsdén. Az :n- ditványokat az ülés azzal a megokolással vetette el hogy szükség van a biroddm' bank árfolyammegá'llspiíására, mivel ezek a Németországon átmenő száTtmánvok szál tási dijainak fizetése cél iából szükségesek. Egyúttal megkeresték a tőzsdetanácsot, hogv a Németországgal való szoros gazdaság kaocso’atok érdekében ne töröltesse a már­kajegyzést. A lengyel márkára nézve pedig megkeresik a lengyel állami bankot, hogy en gedie meg a prága; bankóknak a lengve! dy vizabankokkal való tetszés szerinti össze­köttetést A tőzsdetanács még nem döntőt a ban^v o7AVn*o.w.,iPv e,őteHec’d'é<ífirr>1 •f Fölemelték a hivatalos bankkamat- lábat Magyarorsr'gon. Budapesti szerkesz­tőségünk telefonon jelenti: Az Állami Jegy­szlávdám és Romá/nián át a kelet felé. Első­sorban Jugoszláviával kezdjük meg ilyenfor­mám tárgyalásainkat, amelyre nemrég el is küldöttük a belgrádi kormánynak a meghí­vást és csak az onnan szerzett előnyök és biztosítások alapján utána Cseh-Szlovákiá- val meg Ausztriával. Jugoszláviával' való tárgyalásunk során fontos tételként kerül majd szóba a Finme felé vezető tengeri kijá­rat biztosítása, amire Magyarországnak óriási szüksége van. — Természetesen mindaddig, míg a kül­földi kölcsön ügye lebonyolítva nincs, bár­milyen gazdasági csereegyezmény sem lehet komoly jelentőségű sem ránk nézve, sem az egyezséget kötött másik félre. Igen jellemző példa erre az az állapot, amelyben az olasz- magyar egyezmény van most. Megkötöttük Olaszországgal a miniden kérdést letárgyaló egyezményt, jogilag tehát szerződött feleik vagyunk. A valóságban azonban Magyaror­szág dhánthatatlanul súlyos deviza-bajai, miatt nem veheti fel Olaszországgal a gazda­sági kapcsolatot, mert az olasz kereskedelem áruit lírában nem tudja kifizetni. — Érdeke tehát egész Középeurópának a nemzetközi gazdasági hálózat kiépítése szem-pontjából, hogy a magyar -kölcsön mi­előbb periekfcu-á'iódjék, amivel aztán megszű­nik ez az utolsó, de igen komoly akadálya is a szoros és szükséges gazdasági együttmű­ködésnek. (r.-o.) intézet főtanácsa értekezletet tartott a hiva­talos bankkamatláb fölemeléséről. Hir szerint a diskontót 18 százalékról 24 százalékra emelik föl. + A magyar liszt újra Angliában. A „Ma­gyar Lloyd** írja: A forradalmiak utáni ma­gyar export törekvések legnagyobb sikerét jelenthetjük: értesülésünk szerint egyes bu­dapesti nagymalmokmiaik legújabban sikerült Angliába, Hollandiába és Skandináviába na­gyobb tétel lisztet eladni Idestova tiz éve, hogy a Nyu-gateurópába irányuló magyar lisztexport megszűnt és Így a most megindu­ló ki-vitel e nagyértékii piacok újból való meghódítását jelenti. Az exportra kerülő liszt nyolcas takarmányliszt, melyet tonn-ámkint 155 stólllinges árban sikerült lekötni. A befolyó devizák szabadon értékesíthetők. Remélhető, hogy lesz korpaikivitel is ugyané helyekre, bár a korpa szállítása a tengeren — terjedel­mesebb térfogata miatt — drágább lesz, mint a liszté. Korpa különben már is gravitál Pas- sa-un át Németországba, ahol csak hol amdi forintért adják el. + Az Angol-Magyar* Bank tőkeemelése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az Angol-Magyar Bank alaptőkéjét 1300 mil­lió koronáról 2400 millió koronára emeli föl­650.000 darab uj részvényt bocsátanak ki egy -később megállapítandó árfolyamon. A részvé­nyek nagy részét a régi részvényeseknek fogják fölajánlani; 450.000 darabot amerikai és angol tőkeérdekeltségek fognak átvenni. Az uj részvények kibocsátási árfolyama a 25 ezer koronát semmi esetre sem fogja roeg- hia'a-dni, noha a bank részvényeinek jelenlegi árfolyama ennek az összegnek sokszorosa. = Lengyelország kozgazgasági helyzete, A lapok közlése szerint december elsejétől kezdve a vasúti tarifákat 100 százalékkal fölemelik. A ta­rifákat — mint jelentettük — még csak november elsején emelték föl 200 százalékkal. Smolski mun­kaügyi miniszter a szejrn munkavédelmi bizottsá­gában tett közlése szerint a munkanélküliek szá­nta Lengyelországban alig hetvenezer. Egy cipó kenyér ezidöszerint 90.000 márka, a villamosjegy 20.( 00 márka, és ugyanannyiba kerülnek a varsói lapok is. — A lengyel faipar súlyos helyzete. Varsóból jelentik: A lengyel faipar erdőmunkások hijján válságos helyzetbe jutott. A fűrészek tavalyi fát dolgoznak, föl. Az idei fához még hozzá sem nyúl­lak, mert nincsenek vasúti kocsik a fatörzsek szállításához. A külföldön beszerzett segédanya­gok drágulása megdrágítja a termelést és ezért Lengyelország egyre háttérbe szorul a csch-szlo- vák és román versennyel szemben. De hozzájárul ehhez az is, hogy a szomszédállamok fájukat Ausztrián és Trieszten át olcsóbban exportálhatják, mint Lengyelország, me.ynek Németországon vagy Danzigon át kell a fát szállítani. Lengyelország főeladási területe Franciaország és Anglia, de mi­vel az angol fakereskedők csak az áru átvétele j után fizetnek, a lengyel exportőrök a késedelmes | fizetések miatt pénzügyi nehézségekkel is küzdenek. f A iöldvaluía kérdése Magyarországon. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: Hanzély Gyula nógrádinegyei földbirtokos és takarékpénztári igazgató előadást tarto-tt a Magyar Gazdaszövet­ség pénzügyi bizottsága előtt, ahol a földvaluta kérdésével foglalkozott. Hanzély eszmemenete a következő: A labilis korona talpraállifása, hanem is lehetetlen, de belátható időn belül nem remél­hető. Gondoskodni kellene tehát olyan belső fi­zetőeszközökről, amely mint kisegítő valuta a korona mellett szerepeljen és ha idők folyamán beválik, esetleg a korona mint valutáris alap is megszűnhetne. Ehhez az szükséges szerinte, hogy a bankjegykibocsátási jognak elméletét a gyakor­latban is valóra váltsák. A bankjegykibocsátási jog ugyanis privilégium, csupán Magyarországon volt monopólium mindig. Ha tehát egy uj bank- érdekeltség bankjegykibocsátási privilégiumot kapna, annak semmilyen alkotmányjogi akadálya nem lenne. Az a bankérdekeltség, amely az uj íöldbankjegyet kibocsátaná, önkéntes társulás alapján gazdákból és telektulajdonosokból alakul­jon. Törvény biztosítsa részükre a bankjegykibo­csátás jogát és állapítsa meg annak kényszerfor- galmát a belföldön és ugyancsak törvény szabá­lyozza a koronához való értékviszonyát. A terv szerint a bankjegy egysége az öl lenne, vagyis minden négyszögöl föld nyújtana egy-egy bank­jegyre fedezetet és aranyértéke egyenlő volna ilyenformán 0.5 aranykoronával vagy ugyanenyi svájci frankkal. A társuló telektulajdonosok ezért birtokuk egyharmadát megterhelhetnék bankjegy­fedezetként a telekkönyv A) lapján a szölődézsma váltság mintájára, azzal az ölmennyiséggel, ame­lyért. ők, illetve földjük szavatol. Az „öl“ tehát Így teljes fedezetet nyerne és sokkal értékállóbb pénzegységet adna, mint akár a német tervezeti! buzabankjegy. = Még egy bankbukás Jugoszláviában. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A belgrádi Ejedimjena Banka szenzációs buká­sa után újabb milliós bankbukás történt. A szarajevói Boszanszka De p óz i in a Banka be­szüntette működését, mert a pénzintézet a tőkéje túlnyomó részét különféle vállalatokba fektette és ezért nem tudott eleget -tenni fi­zetési kötelezettségeinek. lözsae és árupiac: — Az ohnützl terménytőzsde. A Pragoradio közlése szerint az olmützi tőzsdén ma a követ­kező árakat jegyezték: Morva búza 162—166 (november 3-án 165—170), rozs 120—122 (120— 124), merkantil árpa 115—120, román tengeri 137 -139 (135—137), Viktória borsó 315—350 (315— 330), lencse 550—560 (560—600), bab 240—250, morva széna préseit 60—65, kötetlen széna 55— 60, rozsszalma 40—45, préselt takarmányszalma 8—42, nullás GG búzaliszt 280—285 (285—290), nullás 1-es rozsliszt 190—200, rizs 265—270, ame­rikai sertészsír 1430—1440 (1370—1375). = Enyhült a deviza- és a pénzpiac helyzete Berlinben. (Pragoradio,) A devizapiacon a keres­let ma nem volt olyan viharos, mint eddig, úgy hogy az árfolyamok valamivel nagyobb kiutalás mellett a tegnapi szinten maradhattak. A pénz­piac is megkönnyebbült. A napipénz, amelyet tegnap 40 százalékig terjedő kamatra lehetett csak kapni, ma 10—15 százalék kamattal bőven került kínálatra. Az értékpapírpiacon meglehetősen csök­kent a kínálat, úgy hogy általában magasabb pénzárfolyamokat lehetett hallani. A cseh-szlovák bankjegyek árfolyama nem változott. Ezekben a kiutalás 5 százalékos volt. = Bácskai liszt- és gabonapiac! árak. Jugo­szláviai szerkesztőségünk jelenti: A gabonapiac irányzata lanyha. Kötések a következő árak mellett történtek: búza: bácskai (teljes kasszá­val) 322.50 dinár, duplikát kasszával 320 dinár, boszniai 332 dinár. Árpa: 257—260 dinár. Zab: (belgrádi paritásban) 230 dinár. Uj tengeri: 205 dinár, szerémi 235 dinár, januári (teljes kasszá­val) 205 dinár, negyed kasszával 215 dinár, ja­nuár—februári 205 dinár, március—áprilisi 230 dinár, december—januári (negyed kasszával) 220 dinár, januári duplikátos 215 dinár március—áp­rilisi 250 dinár, április—májusi 255 dinár. Tengeri ó-áru: 240 dinár. Lisztfélék: nullás 5.25— 5.30, 2-es 4.70—4.75, 5-ös 4.25—4.30. 6-os 3.50 di­nár. Korpa: 130 dinár Bab: 527.30 dinár.­-f Barátságosabb a budapesti magánforgalom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai bankközi forgalomban barátságosabbra for­dult a hangulat. Az árfolyamok a tegnapi zárlati árfolyamok fölé emelkedtek. f A budapesti terménytőzsde. Budapesti szer­kesztőségünk telefonon jelenti: Mai árak: Buda­pesti búza 90—90.500, budapesti rozs 55—56,000, vidéki rozs 53—54.000, tiszavidéki búza 83— 84.000, dunántu’i búza 82.000, takarmányárpa 63.000 sörárpa 75—77.000, budapesti zab 65.000, budapesti tengeri 64—65 000, prompt korpa 35.500 korona métermázsánként. Pétervári de viza jegyzések. (Pragoradio.) 1 cervonec — 7900 1923-ban kibocsátott rubellel, London, 7300, Newyork 1650. = A lembergl terménytőzsde. Lembergi táv­irat jelenti: A mai terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 3,300.000—3,600 000, rozs 2,300.000—2,400.000. malátaárpa 2.300.000— 2 500.00Q zab 1,850.000—1,900.000 lengyel márka métermázsánként. “ A nyersbőr árai a bánságban. Temesvárról jelentik: Dettán (Temes m.) a marhabőr kilója 42. borjubőr darabja 400—45n lóbőré 400—500, báránybőré 100 lei. Klopocháu (Temes m.) a maf- habőr ki’ója 42. borjubőré 50, lóbőré 36 lel kilo- r úrnőnként. Amiéit egy asszony-visszafordul A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Szederkényi Anna. (40) Akkor először hallotta ezt a kifejezést. Megütötte egy pillanatra, utánagondolt, mi ,ez megint, ez újabb jelszó, de a keze gépie­sen lapozott tovább a Stúdióban és lekötötte a figyelmét egy szép szobaberendezés. Elnézte ezt... Interieur részletek ... Ebédlő, szalon, hálószobából. Az ágy, mint öblös, úszó csónak és mellette gyermekágy szárnyas angyalokkal. A gyermekágy. Voltak néha álmai, rej­tett képzelgései. Elgondolt egy jó öreg as­szonyt, ez dajkálja a gyermeket a -tiszta ott­honban. Ö maga a hősi asszony, aki harcol a gyermekért és végül következik a siker. Ilyen álmai is voltak ... „Extrém szocializmus*4, — várt kicsit, ■tiztán hátrafordult. Azt a mészárosképü fia­talembert látta ismét egy sarokasztalnál, kö­rülötte többen. Vele szemben rettentő gyomru, fölfujt képű, evikkeres alak. A mé­szárosképü hangosan beszélt, a többi áhiía- tosan hallgatta. Amikor Judit ránézett, találkozott a te­kintetük. Az tovább beszéli:, de azért Judit látta az arcán, hogy keresi öt az emlékeze­tében, amíg kutatólag néz még egyszer vé­gig rajta. — Kezét csókolom. Az ötszögletesarcu Dénes állott meg az asztala mellett. Nem beszéltek egymással az első talál­kozásuk óta. Néha elmentek egymás mellett a szerkesztőségben, az utcán, itt-oít, de csak köszöntést váltottak. Most megállt az asz­tala íné. lett. — Különös véletlen — kezdte —. még sohasem voltam ebben a kávéházban. Tá­volról sem fordult meg gondolatomban, hogy idejöjjek. És most, hogy elhaladtam előtte, ellenállhatatlan kényszer vezette ide lépé­seimet. Kicsit elhallgatott, azután hozzátette: \ — Mondja csak, hisz az ismeretlen ha­todik érzékben? Foglalkozott már a rajtunk kívül eső és bennünket mégis a legnagyobb mértékben irányitó és befolyásoló erőkkel? Judit hellyel kínálta meg. Nagyon sok szóval és körülményesen fejezte ki magát. Az egész ember könyv- szagu volt és mégis jól esett vele beszélni, mert minden szavából kiérzett, hogy hisz abban, amiről beszél. Judit kicsit tétovázva nézett reá. Nem értette meg, miféle hatodik és ismeretlen erőre céloz. Végül kimondta: — Nem tudom, hogyan érti ezt? — Foglalkozott már a metafizikával? Teozófia... Spiritizmus ... — Nem, ilyesmivel nem. — Nem hisz benne? — Nem tudom. Nem ismerem mindezt. — Meg fogja ismerni. — Honnan gondoljad — Minden küzdő ember életében elérke­zik a pillanat, amikor a meglévő bizonyos elől az ismeretlen lehetőség felé menekül. Az ismeretlen lehetőségek. Szép, távoli mezők, az álmok szabadon csaponghatnak és reális korunk által megláncolt, agyonnyomoritott, tépett fantáziánk uj erőre kapva tobzódhat. Judit alig bírta követni gyors, sűrített szavait. Fárasztotta, szerette volna félbesza­kítani, de restelte. Megfeszítette tehát a fi­gyelmét, hogy legalább felelni tudjon neki, de a tekintete elkalandozott, a főpiacért leste és amikor elhaladt az asztaluk előtt odam- tette. • — Már el!megy? — Igen. — Szabad elkísérnem? A kávéháziból ki jövet elhaladtak a mé­szárosképü asztala mellett. — Ismeri ezt az embert? — kérdezte Judit és nem is vette észre, hogy gyönyörű körmondatát teszi tönkre ily módom — Maga még nőm isméd? A jövő Ma­gyarország egy darabja ez az ember. Judit elképedve ált meg az ut közepén. — A jövő Magyarország?! — ismételte meg. — Ez volna a jövő Magyarország. Ez a durva, öntelt, tenisz áj alak, akiből a kultiu- rálatlanság... Amaiz félbeszakította, (Folyt, köv.) PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Szlovenszkói szerkesztő: Ruszinszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL. IGLÓ. UNGVAR. Kiadja FlacHbartb Eroődr - Nyomatott 1 ,i Deutsche Zeftungs-Aktien-GeseHschalt nyomdá- I jában. Prágában. — A nyomásért felelős; O. Hollk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents