Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-08 / 253. (406.) szám

Éf évfolyam 253, (406.) szám. y osb^ Prága, csütörtök, 1923 november 8. éffiÓsP MMuiimí ^wi'ULn» amnaa^ M&? /&& — ______ - ———^ ÖlŐflaetóSl *T*fc bei* «S Külföldön; ^fjrj^rc* €# glM%£r%£7 "®':í*v %:-•^i-^' "'"t,r 49toksat8,-3«BSagg||gg^gQ^g^^?»^ — Sürgönyeim i Hírlap, Praha — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Följegyzések a külügyi vitáról (fL) Prága, november 7. A prágai képviselőház álmos légkörében csak ritkán fejlőének ki nagyszabású, tempe­ramentumos és érdekes viták. A szónokok legtöbbje olvassa a beszédét, közbeszó­lások csak ritkán -hangzanak el, a polémiának ezért igen szűk tere kínálkozik és a szónok s hallgatósága között hiányzik a közvetlen kapcsolat: egyszóval hiányzik az a lüktető elevenség, az a fordulatos változatosság és nem utoljára az az attikai só, mely más parla­mentek vitáit a nagyközönség számára is oly élvezetessé szokta tenni. A külügyi debatt, amely a prágai képviseiőházban három ülé­sen át tartott, hogy tegnap este egy szokásos bizalmi vótuimmal befejeződjék, külsőségeiben szintén egyhangú volt. Csak a legvégén élén­kült meg egy kevéssé, amikor Miinka és né­hány temperamentumos híve parázs szócsa­tát rögtönzött Dérer Iván beszéde közben. Ha tehát külsőségeiben nem is volt érdekes ez a vita, tartalmilag mégis figyelmet érde­mel mert néhány olyan momentumot vetett föl, amelyek bennünket közelebbről érdekel­nek. Miként Benes expozéjának gerince a ma­gyar kérdés volt, úgy a nyomában megindult vita részletesebben tért ki a magyar'ügyek­re, mint ahogy azt eddig tapasztaltuk á prá­gai parlamentben. A cseh-szlovák külpolitika vezető gondolata ugyanis, amiről az ellenzék túlnyomó többsége is sajnos gyakran' meg­feledkezik, Magyarország bekerítése. A kis- antant is ennek a gondolatnak köszönheti a létét. Mindaz, ami ezenkívül még meghatároz­za a hradzsini külpolitikát, csak függvénye e vezető eszmének. A „középeurópai komszoli- dáció“ jelszava pedig, amelyet oly nagy elő­szeretettel szokott Benes használni, külügy­miniszterünknek minden egyéb frázisával együtt csupán arra való, hogy tetszetős bu­rokba foglalhassa politikájának ezt a magvát. Franciaországra azért támaszkodik a kis- antant, mert hathatós diplomáciai és katonai támogatást vár tőle egy netalán bekövetkező magyar konfliktus esetére. Lengyelország ba­rátságára azért van szüksége, hogy biztosítsa annak jóakarata semlegességét. Olaszország­tól főként azért hidegült el, mert az már több­ször kifejezést adott Magyarország iránt ér­zett rokonszenvének. A benesi szintézisnek ütőerére tapintott rá tehát Kaffka Brúnó, a németeknek ez az ügyes debattere, amikor fölvetette a kérdést: vájjon a magyar problé­ma megoldása után is meghagyják-e a kls- arutant lejátszott zongoráját az európai sza­lonban? Ha a kisálltant viszonya Magyaror­szághoz rendeződik, valóban semmi célja nin­csen többé ennek a képletnek és el kell tűn­nie, hogy tartalmasabb és az állam érdekei­nek jobban megfelelő, tij iránynak adjon he­lyet. Ez a gondolatmenet igen logikus és kell, hogy Benest is, aki nagyon szereti a logikai problémákat, ugyancsak gondolkodóba ejtse. Kaffka beszédének egy másik mondatá­val is alaposan fejéri találta a szeget, amikor kimondotta, hogy Benes nem jókedvében, ha­nem csak Páris és London nyomására járult hozzá a magyar kölcsönhöz. Ha ez valóban így van, amiben nincsen okunk kételkedni, ügy lényegesen leegyszerűsödik az egész probléma. Benes akkor nem játszhatta a nagylelkű adakozót, mert az elmúlt évek ta­pasztalatai után ezt a pózt senki sem veszi komolyan. De nem öltheti föl a könyörtelen hitelező maszkját sem és nem diktálhat fölté­teleket, mert hiszen a kölcsön és föltételeinek megáli-apitása nálánál nagyobb hatalmassá­goktól függ. Winíer, a vita cseh szociáldemo­krata szónoka, nyilván mások befolyása alatt, már nyomatékosan hangoztatta, hogy a cseh-szlovák köztársaság nem akar a magyar belügyekbe avatkozni. Ez a retré annál meg­lepőbb, mert az a párt, amelynek nevében Winter fölszólalt, hivatalos szócsövében még igen rövid idővel ezelőtt erősen hangoztatta, hogy a mai magyar rezsimnek semmiesetre sem szabad, kölcsönt nyújtani. Ezt a fordula­tot észrevehette volna Borovszfcy Géza is, aki magyar ember létére nem átallotta taná­csolni, hogy a mai magyar kormányzatnak semmi esetre se adjanak segítséget. Palkovich Viktor joggal tiltakozott Borovszky magyar- gyalázó beszéde ellen, amely annál bántób- bau hatott azért, mert Kaffkán kivüil egy má­sik német, a nemzeti szocialista Knirsch, éle­sen ostorozta Benesnek erőszakos, magyar­ellenes politikáját, amelyet egy magyar kép­viselő a jövőre nézve is föntartani kívánt. A vita belpolitikai szempontból is értékes tanulságokat nyújt. Ebben a vonatkozásban meg kell emlékeznünk .Túriga beszédéről, aki a parlament színe előtt kijelentette, hogy pártja nem tartja jogosnak a mai kormány uralmát és ezért a parlament fölosalatását s az uj választások kiírását követeli. Juriiga be­széde véget vetett azoknak a mendemondák­nak, amelyek a szlovák néppártnak a koalí­cióba való belépéséről szóltak, azonkivű|pe- dig rámutatott egy olyan alapra, amely a mi véleményünk szerint az ellenzék taktikai együttműködésének természetes platformja: Prága, november 7. A német belpolitika legjelentősebb ese­ménye a nemz. pártnák a birodalmi gyűlés elé terjesztett ama javaslata, hogy küldjenek ki huszonnyoJjctagu bizottságot, mely felülvizs­gálná a weimari alkotmányt és javaslatot terjesztene elő az egészséges föderalizmus alapé Iveinek érvény r eljuttatására. A nemz. párt javaslatának egyik érdekes előzménye Stre- samann kancellár levélváltása Faiullbaber müncheni hercegérsekkel. A hencegérsek a kancellároak hozzáinfézeít levelére 'válaszol­va kijéleimtette, hogy a katolikus egyház lel- kiiisimeretbeli kötelességének tartja a közre­működést a társadalmi ellentétek megszün­tetésében. a közösség érzetének ápolásában, azonban rendkívül szükségesnek tartja a weimari alkotmány föderalisztikus szellem­ben való megváltoztatását. A nemz. párt javas­lata arra mutat, hogy Berlinben keresik az utat a Bajorországgal való megértésre és a veszélyes belpolitikai helyzetinek alkotmány- jogi utón való rendezését. Valószínűnek lát­szik, hogy a kormány a további tárgyalások ■során engedményeket fog tenni úgy a nacio­nalisták, mint a föderalistáknak. A nemz. párt tegnapi ülésén újból megnyilvánult az a kí­vánság, hgy a nacionalistákat vonják be a kormányba. A kancellár igy al'gha tud tar­tósan ellentállni pártja jobbra való orientáló­dásának. Hergt, a nacionalisták vezére, teg­nap már tanácskozott is a kancellárral, de kijelentette, hogy a nacionalisták csak ugy lépnek be a kormányba, ha bizonvos befo­lyást biztosítanak nekik a kormány politi­kájára. A polgári középpáríok közül a demo­kraták a nacionalistáknak a kormányba való befogadása ellen foglaltak állást s valósz nüen ilyen értelemben fog dönteni a centrum több­sége is. Hir szerint a nacionalisták a kormányba való belépésük esetére uj kancellárt követel­nek, amely esetben a bajor néppártot is meg lehetne nyerni az uj kabinet számára. Németország belpolitikai eseményeinek mostani fázisa természetesen élénken érdekli Franciaországot: A félhivatalos Le Temps vezércikkben foglalkozik a németországi bel­politikai helyzettel és azt Írja, hogy Francia- ország nem tűrhetné el, ha Németországiban „katonai hatalomra támaszkodó törvénytelen és diktatórikus uralom vetné meg a lábát". Ellenőrizhetetlen hírek szerint az antanf­az uj választások kiírásának követelésére. Nem véletlenség, hogy. az opportunusnak tar­tott német-munkaközösség a külügyi vitába hivatalos szónok gyanánt éppen Mayer Jó­zsefet küldötte ki, aki az utóbbi időben dicsé- retreméitó agilitással fáradozott az egységes ellenzéki front megteremtésén. A kommunis­táik részéről Kreíbich ugyan feltűnően gazsu- lál't Benesnek, de már Taussik beszédéből ugyanaz az intranzigems hang áradt ki, ame­lyet ez a képviselő, aki alaposan ismeri az áldatlan szlovenszkói. és ruszinszkói viszo­nyokat, 'állandóan használni szokott. A szlo­venszkói. kommunista képviselők bizonyosan Smerál ellenében is érvényesíteni tudnák inr trunzigens fölfogásukat. Véleményünk szerint a német szociáldemokraták sem zárkózhatná­nak el a föntebb vázolt együttműködéstől, még ha az uj választásokon rájuk nézve nagy veszteségek is várnak. A mai kormányzati rendszer nekik éppen olyan ellenségük, mint minden más ellenzéki pártnak, igy tehát an­nak megbuktatása céljából számukra nem volna nehéz a szövetkezés a többi ellenzéki párttal. Nem tartjuk kizártnak, hogy ezen az alapon végre mégis csak sikerülni fog az egész ellenzék taktikai egységének meg­teremtése. hatalmak között máris megbeszélések folynak arról, hogy a berlini külföldi missziók és a Berlinben élő külföldiek védelmére milyen in­tézkedéseket tegyenek. A francia kormány azt javasolja, hogy szövetségközi különít­ményt küldjenek Berlinbe. Szó van arról is, hogy a legfontosabb vasúti vonalakat kato­nai védelem alá helyezik. Anglia erélyes demarsának a rajnai sze­paratizmus ügyében megfelelő hatása volt Belgáimra. A belga csapatok a szeparatista bandáknak Aachenből való eltávolítása után .a belga zóna többi helységeiből is kiverték a szeparatistákat, klikkel szemben kérlelhe­tetlenül végrehajtják a fegyverviselési tila­lomra vonatkozó határozatokat. Az angol sajtó. egyhangú örömmel ir a belgáik maga­tartásáról s azt mondja, hogy megérdemlik az •egész civilizált világ köszönetét. Felfedi miniszterelnök a szász ország- gyűlés tegnapi ülésén, kormány nyilatkozatot tett, melyben hangsúlyozta, hogy az uij kor­mány komoly kísérletet fog tenni arra, hogy alkotmányos és parlamentáris állapotok te­remtésére kiküszöbölje a katonai diktatúrát lés visszaállítsa a rendes kormányhatalmat. Berlinben tegnap délután és este tovább tartottak a fosztogatások. A csőcselék a vá­ros minden részében megrohanta az üzleteket és kirabolta a járókelőket. Mivel a rendőrség, melynek á llóim árnya 2500 emberrel kisebb az előírtnál, tehetetlennek bizonyult az óriási méreteket öltő zavargások megakadályozásá­ra, a kormány elhatározta, hogy szükség esetén a Rei'ohswehrt veszi igénybe a rend íentartásána. Egyszersmind kiáltványban fel­szólította az alfcotmánybü eleimeket, hogy lépjenek be a rendőrség szolgálatába. Tegnap megérkezett Londonba Poiimoaré válasza., mely annak a meghívónak a szöve­gével foglalkozik, melyet Anglia, Olaszor­szág és Belgium javasolták. Poincaré a meg­hívó szövegét nem fogadja el, hanem tovább­ra i's kitart ama követelése melllett, hogy a tervezett szakértői konferencia hatáskörét bizonyos korlátozásoknak vessék alá. A szak­értői konferencia megtartása elé tehát Fran­ciaország áthidalnia tatain nehézségeket gör­dít. Ezután kiváncsiak vagyunk az angol kor­mány válaszára, mely londoni jelentések sze­rint valószínűen még ma megérkezik Párizs­ba. Amerika egyébként még nem döntött véglegesen a konferencián való részvételé­ről. mert a vélemények további kicserélését akarja bevárni. Poincaré miniszterelnök táv­iratilag újabb utasításokat adott Jussérand washingtoni francia követnek a Hughes elé terjesztett expozéjának kiegészítésére. A francia külügyminisztérium megkezdte a szakértői bizottság munkaprogramjának a ta­nulmányozását. Amerika nem vesz részt a szakértői konferencián ? Newyork, november 7. A New-York Hé­ráid jelentése szerint Hughes államtitkár ter­vének megvalósításáról lemondtak és Amerika a legnagyobb valószínűség szerint nyilatkoza­tot fog tenni, hogy a szakértői konferenciában ezentúl nincsen érdekelve. Washington, november 7. (Havas.) Az amerikai kormány hajlandó elfogadni Poin­caré ama kikötését, hogy a szakérőti bizott­ság ne tárgyaljon a Ruhrvidék megszállásá­nak törvényességéről és okairól, de nem tartja lehetőnek a Ruhrvidék megszállása ál­tal előidézett gazdasági helyzet megvizsgá­lásának elkerülését. Amerika álláspontja a szövetségközi adósságok kérdésében nem változott. Az amerikai szenátus és Németország London, november 7. A Reuter-ügynök- -ség washingtoni jelentése szerint Coolidge elftök a kongresszus összehívását rövid időre el .alkarja halasztani, hogy azon már megtart­hassák a vitát Amerikának németországi se­gélyakciójáról. Az elnök meg van győződve arról, hogy Németországban télen éhínség fog kitörni. A szeparatisták bankóprése Berlin, november 7. (Wolff.) A szepara­tisták Kreunachban. hatalmukba kerítették a városi szükségpénzt előállító nyomdát és naponta jelentékeny mennyiségű szükség­pénzt nyomatnak. A szövetségközi bizottság kerületi delegátusa elrendelte, hogy a ma­gánbankok ezt a pénzt beváltani tartoznak. Szászország sérelmeit az állami bíróság elé viszi Drezda, november 7. A szász kormány az államtörvényszék elé terjeszti a Szásizor- szágot a birodalmi kormány részéről ért sé­relmeket és a következő kérdésekre nézve kéri az állami törvényszék döntését: 1. A kor­mánynak és a kancellárnak eljárása a Zeig- ner-kormány ellen. 2. A kormány tagjainak Heinize kormánybiztos által történt elmozdí­tása. 3. Az országgyűlés október 30-iki ülésé­nek betiltása. A német kormány elutasítja a nagyköveti konferencia jegyzékét Páris, november 7. (Havas.) A nagy­követi konferencia november 3-án átiratot intézett a német kormányhoz, melyben emlé­kezteti a kormányt a nagyköveti tanácsnak október elején hozzá intézett ama átiratára, melyben felszólította a kormányt, hogy kö­zölje vele, hogy milyen intézkedéseket szán­dékszik tenni a szövetségközi katonai ellen­őrző bizottság németországi munkájának a le­hetővé tételére. A nagyköveti konferencia a német kormány ezirányu válaszát november 10-ig kéri. A Le Journal berlini értesülése szerint a nagyköveti konferencia jegyzéke kategorikusan bejelenti Stresemann kancel­lárnak. hogy az antant haladéktalanul megun­100 cseti-szl. Koronáért fizettek ma, november 7-én: Zürichben 16.45 svájci frankot Budapesten 57 300.— magyar koronát Bécsbeír 207500.— osztrák koronát Berlinbeo 1835400000000.— német márkát lliiiiiiíiifíüiiíi elölt Néiieí@r§MgB*an A nacionalisták javaslata — A müncheni érsek a föderalizmusért Amerika nem vesz részt a szakértői konferencián?

Next

/
Thumbnails
Contents