Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-07 / 252. (405.) szám

Szerda, november 7. A görög köztársasági párt kiáltványa Athén, november 6. ((Havas.) A görög köztársasági párt kiáltványban követeli, hogy a választások után népszavazással döntsék el, vájjon Görögország alkotmányos monarchia, vagy köztársaság legyen-e. Letartóztatták G ima riszt Athén, november 6. Gmiarisz volt minisz­tert és Gond asz ellewfceogemagyot letartóz­tatták. Vlachoponlosz, a vezérkar főnöke le­mondott Utóda Mazarikisz lesz. Alexan-drisz külügyminiszter lemondását elfogadták és Alexandriszt a jóvátétel! bizottság görög de­legátusává nevezték ki. A sajtócenmrát teg­nap megszüntették. Az ostromállapot a láza­dók bünpörének be végeztéig érvényben marad. Bányászsztrájk készül Franciaországiban Páris, nővéníóer 6. A kommunista bá- nyászszervözetek végrehajtó bizottsága teg­nap elhatározta, hogy fel fogja szólnám a mérséikelt bányászszervezeíeket, hogy a konntmmfetákkal együtt november 15-ón lép­jenek általános sztrájkba. Újabb fosztogatás Chadotienburgban Berlin, november 6. Ma délelőtt a város centrumában ismét nagy tüntetések voltak, azonban fosztogatásra nem került a sor, mert a rendőrség autói láíandóan fői s alá szágul­doztak az gutákon. Charlottenburgban délben újból fosztogatott a tömeg. Rövid táviratok Az angol birodalmi konferencia és a birodal­mi gazdasági konferencia e héten, szerdán vagy csütörtökön fejezi be üléseit. Baldwin miniszter- elnök ma terjeszti a birodalmi konferencia elé beszámolóját az eddig végzett munkáról és a hozott határozatokról. A tanácskozásokról szóló tudósításokat hamarosan nyilvánosságra fogják hozni. Winston Churchillt, aki az általános válasz­tásoknál Dundeeban megbukott, most felkérték, hogy jelöltesse magát a Bonar Law halálával megüresedett glasgoxvj mandátumra. Az. „Evening Standard41 szerint, abban áz esetben, ha Chur- chil! a jelöltséget elfogadná. áz: ‘Asóufth vezetése alatt álló. liberálisok szinten teleltet'fognák', állt-' tani Glasgowban. Mussolini olasz miniszterelnök háromnegyed- órahosszat tanácskozott Drummond népszövetségi főtitkárral, kivel megbeszélte Olaszország és a népszövetség viszonyát. Chamberlain kincstári kancellár tegnapi be­szédében kijelentette, hogy a külföldi gyártmá­nyokra kivetendő általános vámtarifa hatása az lesz, hogy a külföld sorra le fogja szállítani vámtarifáit. A sátán a szabadság sapkájában Egy angol publicista véleménye Poincaréról Prága, november 5. „A béke tragédiája a legsötétebb epizó­dok egyike az emberi szellem történetében és erkölcsi tekintetben sokkal borzalmasabb és pusztitóbb, mint a háború volt41, — így kezeli cikkét J. L. Garvin, az ismert angol publicista, a The Observer most érkezett számában. Garvin cikke éles hangjával mesz- szire kimagaslik a Poincaré-politikát külön­ben erősen támadó angol sajtó cikkei közül. Szemére veti Poincarénak, hogy Franciaor­szág győzelmét, amelyet Anglia és Amerika segítségének köszönhet, arra használta ki, hogy Európában „a dzsungel etikáját44 hono­sítsa meg és megvalósítsa „neonapoleonista militarizmusának'4 célkitűzéseit. A jóvátétel! bizottságot a cikkíró francia ügynökségnek mondja és úgy véli. hogy a jóvátétel-nem célja, hanem csak eszköze Poincarénak. aki Németország szétdarabolására törekszik és a szövciségközi adósságok megfizetése alól ki akar bújni. Ha tényleg ez a helyzet — mondja Garvin —, akkor Angliának nem marad más hátra, mint elválni Franciaországtól. .Garvin hatalmas cikkének utolsó feje­zetének címe: „A sátán a szabadság sapká­jában 44 cs híven tükrözi az angol közvéle­mény fölfogását ,.Mi Elszász-Lotaringja föl­szabadításáért küzdöttünk, — írja Garvin. — Elhittük Franciaországnak, hogy ez volt a célja... Anglia és Amerika sohasem harcol­tak azért, hogy Németországot destruálják és Európában a francia milrtarizmus neona­poleonista hegemóniáját alapítsák meg a fe- ketebőrü csapatok százezreinek a támogatá­sával Mi nem azért harcoltunk és ezért sohasem fogunk belenyugodni ezekbe az ál­lapotokba. Lassan és bizonyosan eíienállha­/Prá(í,uMig^k/{írj^B s tatlan erők tömörülnek Franciaország ellen. Ha tudtuk volna, hogy Elszász-Lotaringia jelszava mögött oly rcservatio manfalis lap­pang,' amely gonoszabb dolgot akar megva­lósítani, mint amilyen XIV. Lajos és Napóleon politikájának újraéledése, akkor az antant sohasem jött volna létre és egyetlen csöpp angol és amerikai vér sem folyt volna fran­cia földön, hanem úgy Anglia, mint Amerika más csapásra tértek volna. Ami most játszó­dik le a szemünk előtt.., gonosz mii, az ör­dögnek müve. Ha a valóságot összehason­lítjuk a szövetségeseknek a háborít alatt tett ünnep,ies kijelentéseivel, akkor az emberi nem annaJeszeinek legszégyenteljesebb és legborzalmasabb lapja fekszik előttünk. Meg- marad-c ez a helyzet, vagy megváltozik? Ha az angol kormány továbbra is gyöngesé- get fog mutatni, akkor semmi sem mentheti meg Európát?4 Enyhült a bolgár-jugoszláv feszültség? Szófia, november 6. A választási agitá­ció mindenütt a legteljesebb erővel folyik. Néhány kerületben a kommunisták és a drusbasák közös jelölőlistát állítottak össze. Szófiában ennek a közös listának élén, é&ő helyen Kabakcsiev kommunista, második helyen Petkov dr. drusbasa jelölt állának. A dragievisták Sztara Zagorában és több más városban Dragiev nélkül jelölnek. Szófia, november 6. A cseh sajtóiroda jelenti: Krisztics alezredes merénylői után erélyesen nyomoznak. Az államügyész föl­kereste Rakicsot, az SHS.-királyság megha­talmazott miniszterét, akinek beszámolt a vizsgálat eddigi eredményéről, amely Raki­csot teljesen kielégi tette. Tegnap érkezett meg a mérsékelt hangú belgrádi jegyzék, amelynek megvitatására a minisztertanács azonnal összeült. Szófia, november 6. A cseh sajtóiroda jelenti: Belgrádból hivatalosan megerősitik azt a hirt, hogy Jugoszlávia elfogadta azt a javaslatot, amely szerint Bulgária háromszáz millió lévát fizessen a hadirekviráiásokért. Az összeg felét készpénzben, felét gaboná­ban és szénben kell lefizetni. A bizottság előreláthatóan e héten befejezi tárgyalásait és aláírja a határozatokat. Minden kérdést kölcsönös megelégedésre és a legnagyobb egyetértésben oldottak meg. Apponyival Kanadában Dobay István dr. úti levele a P. M. H. részére Montreal, október, vége. A Ca na dián Pacific vasúttársaság new- yorki irodáiban nagy meglepetésemre sárosi emberre, Se-msey László gróf imokaöccsére bukkantam. New-York labirintusában két sá­rosi: mintha csak két rég nem látott testvér látná egymást viszont, ö romi élje s üdvözlés, ezernyi kérdés, mély honvágyat sejtető só­haj a kérdező részéről: — Bizony, bizony egy kis jóféle sárosi -krumpliért friss falusi vajjal szívesen itthagynám, odaadnám ezt a Babilont. Nagy kézséggel áll rendelkezésemre, te­lefonon megrendeli a kanadai expressre szóló hálókocsit s velem jön a Pacific-palota köze­lében lévő CentraFS tat ionba átvenni a je­gyet. Az Unióból Kanadába Mily kompliká-1 tnak látszhafik -messziről s mily. egyszerű a valóságban az- Unióból Kanadába az utazás. Még New-Yorkban va­csorázom, a taxi hetven centért a Grand Centralba repít, a piros sipkás néger ellenőr átveszi csomagomat s elhelyez a SS. számú Pulknan kocsiban, nyolc előtt tizenöt perc­kor indulás, pompás alvás, reggel fél nyolc­kor érkezés Montrealba. Voila toutí De azért azt is elmesélem, mint utazik az ember a világ, legtökéletesebb express- vonatán. Először is, -talán -mert rengeteg hoszu a vonat, egy-egy kocsiban elég kevesen uta­zunk. A mi Pubimuiianunkb.au például csak az alsó ágyak és összesen egyetlen felső ágy volt elfoglalva. A néger hálókocsiember ina­som ügyességgel és gyorsasággal változtatja át a hosszú terem üléssorait kényelmes, szé­les ágyakká. Nehéz zöldselyem függönyök, jól világító éjjeli lámpa, óda-készített jeges víz, mesés matracok: kell ennél több? Ha lehet miért ne? Kedélyes kis társalgó és fürdőszoba is állanak még a hálókocsi ven­dége inek rendelkezésére. Lefekvés előtt kényelmes karosszékben olvashatod a legfrissebb esti lápokat és ihatsz hozzá — nem, nem whyskit: még Amerika földjén járunk'— csak jó kubai ká­vét, vagy gőzölgő, erős kínai teát s ha éppen kedved tartja, langyos fürdőt is élvezhetsz el alvás előtt. Útlevél és podgyászvizs-gálattal nem kínozzák az embert. Mindössze egy rövid kérdőívet töltünk ki lefekvés előtt, átadjuk az ellenőrnek a kanadai határnál, semmi gon­dunk többé. Montreálba érkezés előtt valaki bedugja a fejét a zöld függönyök mögé s megkérdezi: — Van- valami ivámol-ni valója? — Nincs. — Köszönöm. S ezzel túlestünk minden vám- és egyéb vizsgálaton. Jelentkezni sem Amerikában, sem Kanadában nem kell. Aranyszabadság mindenütt. Az amerikai sajtó Apponyiról Magyar lapokat hoztam magammal New-Yorkból. Október 19-cn az október 5- iki lapokat kaptam meg. Furcsa érzés Ameri­ka, cs Kanada között azt olvasni, hogy Buda­pesten micsoda kavarodás van a cirkuszbér­let körül és hogy Kállay nem enged be rizst az országba (mi mindenre gondol ez a Ti­bor!) és hogy egy asszony leharapta az urá­nak a fülét és hogy a bankközi forgalom vál­tozatlanul lányiba. Ugyanekkor a New-York Héráidban arról írnak, hogy a német nem fi­zet ezentúl a franciának, Lloyd George Chicágóban Apponyival barátkozott, Papy- rus, az angol derby-Ió, lemaradt és hogy az Aquitania, melyen Apponyi érkezett három hete, azóta másodszor is megtette az európai utat a derék Cunard hajó), majdnem elpusz­tult egy soha nem tapasztalt ciklonszerü vi­harban. Bizony, bizony egy hónap óta „Európa legkülönb államférfiáról" (igy nevezte Ghi- kágóban Apponyit Lloyd George) hasábszám­ra ír a máskülönben rólunk nem sok tudo­mást vevő amerikai sajtó. Minden lap, még a cseh, zsidó és szocialista lapok is, tele van­nak a nyilatkozataival, beszédével, arcképé­vel. S a mi „Nagy -Öregünk44 csak -járja, rójja fáradhatatlanul a. sok száz kilométeres uta­kat s mint egy igazi apostol hirdeti az Igaz­ságot s szemébe dobja a világnak öt év óta elkövetett igazságtalanságait . . . Kanada fővárosában New-York gigantikus arányai után Montrealban az az érzésem, mintha valami kedves vidéki városkában járnák. Pedig Ka­nada legnagyobb városa Montreal. Legszeb­bek a szállodái. A Windsor, a Ritz-Carlton és a Mount-Royal a Fifth Avanuen is megállnák a helyüket. Máskülönben itt csak elvétve akad néhány kisebb felhőkarcoló. Az itteni Brodway, a St. Catherine utca kipraztátóam fénylik ugyan csténkint a sok villanyos rek­lámtól, azonban csak három és négy emeletes házak szegélyezik harminc kilométer hosszú útvonalát mely a nagy ki terjedési5 város egész hosszát végighastja. Legnagyobb látványossága a Mount- Real (nevét is róla kapta a város), egy ma­gasan a város fölé emelkedő hegyhát, pom­pás autó- és koesi-szerpentinu-tak, szépen faragott márványoszlopos terraszokkal s a legszebb őszutó varázslatos bubájával. A csúcsokon már alg találkozom élő lénnyel. Kanada egyik legszebb őserdejében magam­ra maradtam a legszebb, a leghübb, a leg­csendesebb úti társsal — a természettel. Apponyi megérkezése Montrealba Apponyi Albert gróftól (nem említettem -még meg) New-Yorkban váltam el. A nagy magyar azóta bejárta Ithacát, Buffalot, (^le­ve landol. Chicagót, Ann Arbort. Kanadában Toronto!, ahonnan október 22-én Mo-níreal- ba érkezett. Előzetes megállapodás szerint itt kellett ismét találkoznunk. Megérkezésein után fel­kerestem a Mc. Giil-egyetem elnökét, Gene­ral Ser Artúr Currie-t és a Canadian Pacific el­nökét, Mr. Beatty-t, aki egyúttal az egyetem kancellárja s velük megbeszéltem az Appo­nyi érkezésére, fogadtatására és elhelyezé­sére vonatkozó részeleteket. Az egyetem elnökét, Sir Artúr Currie-t ma is mindenki tábornoknak címezi, megkü- lönbözetetett megtiszteltetés az amerikai hős, iránt, aki a háború folyamán katonai szolgá­latot teljesített s mint hadosztályparancsnok a francia harctéren az ami-ensi híres áttörést vezette keesztiil. CoJonetn Uovey. az elnök helyettesének mghivására az egyetem autó­ján méntünk az egyetem nevében Apponyi Albert gróf fogadására a Windsor-pályaud- varra, ahol kívülünk Hann Armand, magyar főkonzul és a Canadian Pacific elnökének megbízásából annak egyik főtisztviselö.ie vártak a grófra. Apponyi leányának. Marika grófnőnek és hűséges kísérőjének, Jósika-Herczeg Imré­nek, a nagysikerű ut egyik fáradhatatlan szervezőjének társaságában érkezett Mont­realba. Sir Artúr Ctrrrie Apponyi tiszteletére ok­tóber 23-án löncsőt adott, melyre Montreal számos előkelősége volt hivatalos. Este fél kilenckor tartotta első előadását Apponyi az egyetem Roya! Victoria nagytermében. Az előadásra minden jegyet lefoglaltak. Város­szerte, főleg egyetemi körökben rendkívül nagy volt az érdeklődés a ..Speaker of the Hungárián House of Representatires44 előadá­sa iránt. Az itteni román konzulátus ugyan megpró­bálta, hogy a jó hangulatot és a ngy érdek­lődést megzavarja s két nap óta több lóság­ban nyilatkozatokat tett közzé, melyben Apponyi gróf legitimizmusát hangoztatva, őt mint a demokrácia ellenségét állítja a közön­ség elé, a bomba azonban visszafelé sült. mert erre még nagyobb lett az érdeklődés, olyannyira, hogy a megállapított programon kívül Montreal legelőkelőbb női klubjának, a Canadian Wlomens Club meghívását is c! kellett Apponyi grófnak fogadnia., A klubban a népszövetség jelentőségérő!, előnyeiről cs hibáiról beszélt. Apponyi és Lloyd George találkozása Rendkívül érdekesnek tartottam meg­kérni Apponyi Albert grófot, hogy eddigi ut­ján szerzett benyomásairól nyilatkozni szí­veskedjék. Egy csomó kanadai újságíró in­terjújával végezvén, a Ritz-szálló nagy íár- saigójánalk egy csendes sapkába vonaliunk, ahol Apponyi gróf szór ól-szóra a következő­ket mondta: — Eddigi utazásaimban szerzett benyomá­saim egészben véve kielégítők voltak. En, mint egy kis nemzetnek képviselője, melyről itt ke­veset tudnak, nem lehetek olyan, tömegszenzá­ció, mint Lloyd George és mint egy volt ellen­séges állam polgára nagyon természetesen bi­zonyos nehézségekkel küzdők, melyek azonban az Egyesült Államok sajtójában csak igen szór­ványosan találtak kifejezésre és nem akadá­lyozhatták meg azt, hogy hallgatóságom minde­nütt a legteljesebb megértést ne,, mutassa fejte­getéseimmel szemben.. Mivel ez a hallgatóság minden 'helyen a társadalom szino-javát fog­dái ja' magában; nem lehet- ezt az eredményt le­becsülni. — Úgy tapasztalom, hogy Kanadában, eb­ben a nagyszerű, a brit birodalmi eszméhez minden önállósága mellett, sőt éppen emiatt mélységesen ragaszkodó országban a háboríts hangulat még erősebben dominál, mint az Egyesült Államokban, ahol ma már kevés nyo­mot találtam. Itt a szomszédállamok túlbuzgó hivei erősen dolgoznak ellenem a sajtóban, de nem hiszem, hogy nagy sikerrel, mert a kana­dai közönség önérzete angol jellegű, azaz fair és a mi nemzeti önérzetünk megnyilatkozását is megérti s meg is tapsolja, amint velem To­rontóban történt. Ugylátszilc, hogy valamennyi hely között, amelyet eddig meglátogattam, Montreal a legkényesebb terület. — Csikágó, ahol tizenkét év előtti kirándu­lásom alkalmával nehézségeim voltak, ezúttal teljes rokonszenvezőleg bizonyult. Az ottani külügyi társaságban elmondott beszédemnél a kisantant államainak képviselői jelen voltak és bár erősen jellemeztem a békeszerződések ál­tal teremtett állapotokat, nem találtak előadá­somban kifogásolni valót Ugyanott, történt ta­lálkozáson Lloyd George-?.! egy olyan jelenetre adott alkalmat, amely a legjobb értelemben jellemzi az amerikai közönséget. Midőn ugyanis a Lloyd George tiszteletére adott nagy villás­reggelin, amelyen ö első nagy beszédét mondta Csikágóban, az ő asztalánál foglaltam helyet, ő, amint megpillantott, felém jött és meleg kézszoritással üdvözölt. Az egész közön­ség felugrott és tapsolt, mert a háborús ellen­tétek eloszlásának egy szimptomáját látta eb­ben a nagyon egsrszerii és szinte magától ér­tetődő kölcsönös üdvözlésben. Kétlem, hogy a benyomás Kanadában egészen ugyanaz lelt vol­na. — Ennek a miánsznak ellenére végtelenül örülök, hogy utazásom ide is kiterjedt, mert enélkül saját benyomásaim is hézagosak lettek volna és mert az őszinte szó itt is termékeny talajra esik. Az Egyesült Államokban, ahova visszatérek, ezentúl kezdődik csak működésem nehezebb része, a Newyorkíó! délidé eső ne­vezetesebb városokban égész Washingtonig. Az ottani sajtóban a kisantant befolyása erélye­sen működik ellenem, de nem kétlem, hogy si­kerülni fog ennek a működésnek hatását para­lizálni. Mindenütt úgy találtam, hogy minél nyíltabban és erőteljesebben képviselem állás­pontunkat. természetesen - minden provokatív színezés nélkül, annál több szimpátiát tudok kelteni. Ez az utazás mindenesetre hosszú po­litikai pályámnak egyik legérdekesebb experi­mentuma fog lenni és ina már teljesen meg va­gyok győződve, hogy nem veszett kárba a mi ügj'üuk szempontjából.

Next

/
Thumbnails
Contents