Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)

1923-11-21 / 264. (417.) szám

Szerda, november 21. S SP/ÜGAI^U^fA^TfiftMP tesz ld. A szerződést valószínűéin még a na­pokban ailárijáik. London, november 20. Egy londoni bank­csoport egyezményt irt alá a berlini Deutsche Bank-kai, mely szerint a bank három millió iont sterling kölcsönt kap angol szén vásár­lására, mely szénnel a német államvasutak szükségleteit fedeznék. Köin^ november 20. A Köln‘'sebe Zeitung jelenti Tizemből: A rajnai köztársaság ideig­lenes kormánya kiutasította a rajnai köztár­saság területéről Albrecht ipari kormány- biztost és Rossimannt, a Vofüksfreund szer­kesztőjét. A kiu tartottakat a L'mbu-rg mö­götti határállomáson átadták a francia határ­őröknek. A Kölnische Zeitung megjegyzi, hogy ez nem az első eset, hogy a rajnai sze- panatisa 'kormány na.jrraii polgárokat kiutasít. A ruszinszkói kormányzó kinevezése után Ehrenfeld lölmentése — A ruszin agrárpárt a határkérdés miatt jelölte Beszkidet Prága, november 20, A minisztertanács leiratot intézett Ehrenfeld volt alkormányzóhoz, amelyben közli, hogy lemondását elfogadta és köszö­netét mond neki RusizCnszkóban kifejtett te­vékenységéért. Rozsypal, az uj alkormány­zó, ma utazott el Ungvárról Prágába, ahová Svehia miniszterelnök és Malypetr belügy­miniszter táviratilag rendelitek föl, valószí­nűen azért, hogy utasításokat adjanak neki Ruszinszkó közigazgatására nézve. Beszkid csütörtökön érkezik Ungvárra, ahol ünne­plés keretek között fogadják. Jeoh helytar­tósága tanácsos, aki az ungvári kormányzó­ság közigazgatási osztályálhoz van beoszt­va, elébe utazik Eperjesre, ahonnan csütör­tökön délelőtt fél 12 órakor autón érkeznek Ungtvárra. Az uj kormányzót Frankenber- ger miniszteri tanácsos fogja kísérni. A Szobrártci-ut végén Bacsinszfcy polgármes­ter fogja fogadni Beszkidet, akinek kenye­ret és sót fog átnyújtani A vármegyeházá­ra az iskolásgyerekek sorfala között vonul föl a kormányzó, ott Zseltvay zsupán és Hubr rendőr igazgató fogják üdvözölni. A kormányzónak azután bemutatják Castelnau tábornokot, az országos katonai parancsno­kot, majd a vármegyeháza nagytermében a hivatalnoki és tisztikart. Ungvári tudósítónk jelentése szerint a kárpát orosz köztársasági földmivespári Prága amaz óhajtásával szemben, hogy Ruszinszkó kormányzójává egy pártokon felül álló egyént nevezzenek ki, azért ra­gaszkodott Beszkid személyéhez, mert tőle a határkérdés kedvező rendezését várja. Kifelé ugyan a párt arra hivatkozott, hogy az uj kormányzónak a legnagyobb pártból, tehát belőle kell kikerülnie, befelé azonban Beszkid személyében azért á'lapodott meg. mert benne elegendő biztosítékot iát arra nézve, hogy a határ rendezését a legsürgő­sebb feladatának fogja tekinteni Beszkid Antal ugyanis Eperjesen lakik és Ruszinszkó fönnállása óta a legnagyobb eréMyel harcol azért, hogy Ruszinszkó határait a Poprádig terjesszék ki. Úgy látszik, a prágai kor­mány már döntött a határkérdésben, még pedig a ruszinok javára. Egy ruszinbarát megoldást részben megmagyarázna az, hogy Prága előtt rokonszenvesebb Ruszin­szkó, amelynek kormánytöbbsége van, mint Szlovenszkó. ahol az ellenzéki pártok nagy fölénybe kerültek a kormány elle­nében. Valószínűen ezekkel a híresztelésekké] függ össze az is, hogy Beszkid első útja nem Ungvárra, hanem Pozsonyba vitt. ahol Kállay teljhatalmú m'niszterrel tárgyaláso­kat folytatott arról, hogy miként lehetne a határkérdést a legbékésebben és leggazsá­gosabban megoldani. Értesülésünk szerint a kormányzó Kállaynak egy határraeg- állapitó bizottság kiküldését javasolta, amely a Ruszinszkó részéröl kiküldött határmegállapltó bizottsággal karöltve a néprajzi és földrajzi viszonyok figyelem- bevételével megállapítaná az uj hatá­rokat. A Ruszinszkó közelében fekvő, jelenleg Szlovenszkóhoz tartozó . magyar vidék egyébként szintén azt kívánja, hogy csatol­ják Ruszinszkó hoz, illetve Ungmegyéhez, mert ennek a vidéknek természetes góc­pontja Ungvár, míg a mai helyzet a vidék gazdasági elsorvadásához vezethet. E csat­lakozási mozgalom olyan régi, mint maga a határvita. Simán folyt ie a magyar nemzetgyűlés ülése Bethlen nem nyilatkozott — Gömbösök csöndesek maradtak Budapest, november 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A nemzetgyűlés ma délelőtt kétheti szünetelés után összeült. Az ülés csak formá­lis jellegű volt és rövid ideig tartott. Az Ulaín-ügyben a fajvédők részéről beígért viharos jelenetek elmaradtak. Az ülés meg­kezdése előtt a fajvédők ugyanis Gömbös Gyula és Eckhardt Tibor vezetésével kül­döttséggel keresték föl Bethlen István gróf miniszterelnököt, akit arra kértek, hogy mindaddig, amig a mentelmi bizottság Ulain Ferenc ügyében nem hozta meg döntését, a Ház előtt a puccs ügyéről ne nyilatkozzék. A miniszterelnök a fajvédők kívánságát telje­sítette, ennek ellenében pedig Gömbösék arra kötelezték magukat, hogy a mai ülést nem fogják megzavarni. Az ülést tizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök és elparentálfca a mi­nap elhunyt Giesswein Sándor képviselőt. Napirend előtt Gömbös Gyula arra kérte a mentelmi bizottságot, hogy jelentését az Ulain-ügyben legkésőbb egy héten belül terjessze a Ház elé. Bethlen István gróf miniszterelnök: Hozzájárul Gömbös indítványához. Fontos közérdeknek tartja, hogy a puccs ügyét mi­nél előbb tisztázzák. A Ház ezután úgy határozott, hogy Ulain ügyét átteszi a mentelmi bizottsághoz. Gömbös Gyula: Bejelenti, hogy Ulain mentelmi jogát megsértetlek látja, mert amikor a határon föltartóztatták és iratait elvették tőle, szabadon bocsátották és esek később, Budapestre való visszaérkezése után, felsőbb utasitásra tartóztatták le. Tehát tet­tenérésről szó sem lehet. Amikor a napirend megállapítására ke­rült a sor, a második emeleti karzaton föl­ugrott egy férfi és harsány hangon a követ­kezőket kiáltotta: ,.Én azt mondom a nemzet nevében, hogy a Beíhlen-kormány távozzék Aztán tovább mentek. Miska gyerek, az elővéd, szaporán sze­degette a lábait. Már a város Határában járt, mikor a kocsi utolérte. — No, hála Isten! — könny ebült meg s 5 is éppen jelenteni akarta, hogy n'ncs semmi baj, amikor a kocsin meglátta a furcsa tár­saságot. . Kicsibe múlt. hegy ijedtében fel nem r,S lékedéit. Az öreg Dusnaki még idejében le­intette. Neki ugyanis már készen' volt a terve. Csak arra várt, hegy a gyereket utolér­jék. Óvatosan benyúlt a zcák alá. nary vi­gyázva előhúzta a csomó dohányt, az-án a saroglya mellett lecsúsztál'a az útra s rápis- 'lantoí-t a gyerekre: — Szedd! M'ska gyerek menten megértette a dél got, szedte a dohányt, az öreg meg szórta. Tartó" Gábor meg a.fattrmba mo''o!vTrit Mire a városba értek a dohánynak híre se volt a kocsin. Az örer meg úgy téri mint­ha elaludt wrta s revgrirc. kelve megér’ ez- tek a finánclaktanya e’é. A pocakos szemlézz vérigat*a a f- nánc jelentését. árián heh i varia Tartós Gá­bort és valratni kezdte: — Hol vette maga a dohányt? Tartós Gábor összeráncolta a hóm! kari — Miféle dohányt? — Amit a kocsiján találtak. — A kocsmon? — kérdezte Tartós Gá- t>or és úgy tett mintha nagyon csodálvozot! volna. — Nem volt az én kocámon dohány soha ez életben. A finánc méregbe jött s rákiáltott a ko­csisra: — Ejnye, a mindenségit kendnek! Most :s ott van a kocsiján! Erre már Tartós Gábor is megmérgese­dett: — No azt már ne mondja a finánc ' ur. Mert én t:sztescéges emb"r vagyok. Nem ""ért 'Őriem én ide a városba, hogy dohányt csempe ^zek. — Hát miért iöri? — Aririt mert fuvarba fogadjak. — K!k? Tar'ós Gábor rármria'ori a fináncra: — Maé'uk! Mega meg a társa. A finánc nem fud^a nevesben-e, vagy '■oéggePriék s odafordult a kocs’shoz: — Tréfál kend? — Én? — nézett nagyot Tartó* Gábor. — Csak nem tagadják le, ho~y megfogadtak. Ötezer koronát ígértek, ha elhozom a vá-or- ha. Tanúm is van rá. Kikiáltott az ablakon: — Jöjjön be József bácsi? Dusnaki József belépett az irodába aztán T - -fos Gábor után ő is elmondta a maga vé­leményét hogy ott volt. mikor a fnáncok megfogadták Tartós Gábort, a saját füleivel ' "’lotta, mikor ötezer koronát Ígértek neki. rirre m^g is hitöl, ha kell. A fináncok kékü!tek-zo’dűlték még rrrin- d'g tr -fának tartották a dolgot de mikor ki­mentek a kocához s ott biz a dohánynak hí­rét se találták, mirdjárt tudták, hogy hogyan á*l a helyzet. Megfenyegették az öreget, sok Ven jót ’gértek neki, az ötezer koronát ""ónban kifizették Tartós Gábornak nehogy : 'rósá? elíbe v:gye a k réseiét s ráadásul még lövessenek is rajtok. el a helyéről/* A kiáltozó fiatalembert terem- őrök ragadták meg és előállították a rendőr­ségen, ahol megállapították, hogy Bánffy Jó­zsefnek hívják és vallási tébolyban szenved. Kihallgatása alkalmával minden mondatot a következő szavakkal fejezett be: „Dicsértes­sék az Ur Jézus Krisztus/* Azzal védekezett, hogy ellenállhatatlan belső kényszer hatása alatt cselekedett. A lipótmezői elmegyógyin­tézetbe szállították, ahol elmeállapotát meg fogják vizsgálni. A Ház többsége az elnök napirendi indít­ványát fogadta el. Az ülés délben egy órakor ért véget A liberális ellenzék Ulain ellen A liberális ellenzék tegnap este a köz­ponti demokrata körben értekezletet tar­tott amelyen a liberális ellenzéknek a nem­zetgyűlésen követendő magatartását be­szélték meg. Legbehatóbban az U:ain-ügy- ről tárgyaltak. Az értekezlet után Vázsonyi Vilmos újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy az értekezleten kialakult egyértelmű felfogás szerint a liberális ellenzék Ulain letartóztatásá­ban nem Iát mentelmi jogsérelmet. A menteim! jog megsértéséről annál kevés­bé lehet szó, mert Ulain letartóztatása klasszikus példája a tettenérésnek. A libe- rá’is ellenzék a kormány eljárását nem ki­fogásolja, sőt ellenkezően azt panaszolja föl, hogy a kormány nem járt el kellő eréllyel. Elhatározták, hogy nem engedik mel­lékvágányra terelni a dolgot. A liberális el­lenzék furcsának, sőt mulatságosnak tartja a fajvédők részéről hangoztatott azt a véle­ményt, hogy Ulain, aki köztudomás szerint magánnyomozást folytatott Friedrich István és Rassay Károly ellem, rendőri besugás áldozata lett * Ulain a mentelmi bizottság előtt A mentelmi bizottság ma délután öt óra­kor ült össze. Ulaint a fogházból két politikai detektív kisérte a parlament kapujáig, ahol Karafiáth Jenő háznagy vette át és vezette be a mentelmi bizottság üléstermébe. Lap­záráskor a bizottság ülése tart, Miért nem jár el a statáriális bíróság? Nagy Emil Igazságügyminiszter Az Est munkatársa előtt kijelentette, hogy a legki­válóbb jogászi szaktekintélyek véleménye szerint az Ulain-ügyet nem lehetett statáriá- lis bíróság elé utalni, mert ha a rögtönitélő bíróság elé vitték volna, maga a rögtönitélő bíróság utalta volna az ügyet a rendes bírói eljárás elé. — A pestvidéki törvényszék el­nöke az Ulain-ügy vizsgálatával Balassa Gusztáv vizsgálóbírót bízta meg. — Az ügyészség ma délben Döhmelt, Vikár Bélát és Gaa! Józsefet szabadlábra helyezte. Ulain Ferenc, Szemere Béla és Bobula Ti­tusz továbbra is fogva maradnak. A kölcsön A Manchester Guardian mai számában közli a Budapestről visszatért népszövetségi delegátusok nyilatkozatát. A kiküldöttek mindegyike rokonszenves hangon nyilatko­zott Magyarországról és föltétlenül szüksé­gesnek tartja a kölcsön folyósítását. Az Esti Kurír értesülésé szerint a köl­csön egyik alapföltétele az, hogy száz millió aranykorona belföldi kölcsönt hozzanak Össze. Urirahás banditák kirabolták a véglesi uradalom pénztárát Százhatvannyolcezer koronás zsákmány Zólyom, november 20. (Saját tud ősi ónktól.) A vad regényes gyetivai hegyeik lábánál terül ej az ősi vég- Lesi vár. A vár s a nagykiteriediésü birtok régebben a nemeskőri Kis csaflád tulajdona volt, majd Frigyes főherceg vásárolta meg s minta gazdaságot létesített A forradalom kitörésekor a cseh-szlovák kormány a vég­let uradalmat is lefoglalta. Az uradalmon most állami gazdia tisztek és hivatalnokok sá­fárkodnak. A véglesi vár lábánál elterülő házakban vagy másfélszáz ember lakik. S ezért szinte hihetetlennek hangzik az a vak­merőség, amellyel az uradalmi pénztárt há­rom nappal ezelőtt kirabolták. Éjféltájban két automobil robogott a vár elé. A gépkocsiból nyolc elegáns, uriruhába öltözött férfi szállt ká. Csengetésükre a por­tás kinyitotta a masszív tölgyfaajtót Alig hogy belépek a kapu alá- leteperték és meg­kötözték a portást. Egyikük mellette maradt és figyelmeztette, hogy a legkisebb megmoz­dulásért életével fizet. A többiek ezalatt fel­mernek az első emeleten levő pénztárszobá­ba. A \Vethheim-székrényeket a magukkal hozott autogén-gáz szerkeze tek segítségével kinyitották s a benne levő százhatvannyolc- ezor koronát magúikhoz vették. Azután újra autóba ültek és örült inaimban Losonc felé robogtak, amint azt a széleskörű csendőri vizsgálat megállapította. A banditáik a legna­gyobb hidegvérrel és merészséggel dolgoz­taik. Oly biztosak voltak a dolgukban, hogy a pénztárszoba telefonvezetékeit sem vágták el. Gumimökeztyülkben voltaik és semmiféle ujjlenyomat nem maradt hátra. Az aiutogén- szerkezetet a Szálaim patakba hajították, ott lelték meg a nyomozó csendőrök. A véglesd uradalom pénztárában soha sincs nagyobb összeg tíz-tizenötezer koronánál, mert a« uradalom pénzügyeit a Néródra Banka gyet- vai fiókja kezeli. Különös/ hogy éppen a rab­lás napján volt az uradalmi pénztárban száz- hatvanmyolcezer korona. Az állarnirendőrség karöltve a osendőrséggel erélyesen nyomoz e vakmerő és nagyst''íü betörőik irtán. Több prágai és pozsonyi detektiv jött Véglesre, Sok nyomra már rá is akadtak. Szenzációs letartóztatás várható. A szlovák légionáriusok nyílt levele Hlinkához. Rózsahegyről jelentik: A légioná­riusoknak vasárnap tartott kongresszusán elhatározták, hogy mivel a szlovák néppárt a szlovák nemzet árulóinak mondja ellenfe­leit, a légionáriusok a szlovák néppárt kép­viselőit és szenátorait fölszólítják arra. hogy válaszoljanak ezekre a kérdésekre: „Árulók nak tartják-e azokat a légionáriusokat is, akik azokhoz a pártokhoz tartoznak, amelyek a cseh és szlovák egység alapján állanak és árulóknak tartják-e azokat a szlovák légio­náriusokat is, akik a jövőben is kitartanak ama program mellett, amelyet Masaryk és Stefanik vallottak/* — Itt jegyezzük meg, hogy Dimitrijevics T.-nek. az „orosz fölsza­badító hadsereg** volt kapitányának „Az autonómia csalás** című röpiratának harma­dik része most került ki a sajtóból és élesen kikel Hünkáék ellen. Találunk majd alkalmat arra, hogy ezzel a brossürával foglalkozzunk és választ adjunk azokra a részleteire, ame­lyek bennünket érdekelnek. December 9»én lesznek a görög választások AtSién, november 20. A általános válasz­tásokat december 9-ére halasztották.

Next

/
Thumbnails
Contents