Prágai Magyar Hirlap, 1923. november (2. évfolyam, 248-272 / 401-425. szám)
1923-11-18 / 262. (415.) szám
Vasárnap, november 18. Cseh-Szlovákia exportja októberben Prága, november 17. Hivatalos kimutatás szerint az októberi export 1014,982.449 korona értékű volt, ami'a szeptember •hónapban elért 897.953.888 korona kivitellel szemben 117,028.561 korona növekedést jelent. A legfontosabb kiviteli tételek árunemek s. „rint. 1000 koronákban a kővetkezők: cukor 112.508 (szeptemberben 30.056), gabona és liszt 70.546 (53.770). főzelék és gyümölcs 65.729 (9214), szén és fa 115.375 (118.188), gyapot 146.549 (143.299). gyapjú 110.110 (126.631), bőr 28.847 (22.648). üveg 75.312 (78.547), vas 81.379 (94.667). A legnagyobb emelkedést a cukorexport mutatja, még pedig 82.000 korona értékben. A fa- és széntétel viszont 3 millió koronával csőikként. Legnagyobb az export csökkenése a vasnál, mely 94 millióról 81 millióra hanyatlott. Az export kedvezőbben alakult volna, ha a szénbányászsztrájk nem hátráltatta volna a szállításokat. A cseh-szlovák export 1923 első tíz hónapjában összesen 9505,717.138 koronát tett ki. Az export iránya országok szerint a következőképpen alakult, ezer koronákban számítva: Belgium 11.090 (szeptemberben 6230), Franciaország 27.246 (21.507), Olaszország 29.641 (17.908), Magyarország 55.710 (42.477), Németország 161.004 (192.778), Hollandia 23.478 (20.393), Lengyelország 27.045 (26.784), Ausztria 256.113 (200.557), Románia 36.930 (37.384), Jugoszlávia 55.205 (61.138), Svájc 47.841 (19.497), Nagybritannia 79.286 (68.911), Amerikai Egyesült Államok 49.644 (45.984). A többi államokban októberben 154.743 korona értékű árut exportáltak a szeptemberi 136.398 koronával szemben. Ebből az összeállításból kiderül, hogy sorrendben Ausztriába volt a legnagyobb kivitel, utána következik Németország. azután Nagybritannia és negyedik helyen Magyarország. Amíg a cseh-szlovák kivitel Ausztriában erősen emelkedett, addig feltűnő a Németországba irányuló export csökkenése, ami a márka hanyatlásával függ össze. Cseh-Szlovákla Ausztriába közel 100 millióval többet exportált, mint Németországba. A Magyarországba irányuló kivitel 14 millió koronával emelkedett, úgy hogy Svájcon kívül Cseh-Szlovákia továbbra is kelet felé és főképpen az utódállamok piacain növelte idei exportját. — A betéteket védő törvény. A kereskedelmi és iparkamarában tegnap ankét volt a betéteket és a letéteket védő törvényről. Az .ankét elhatározta, hogy az erre vonatkozó szakvéleményt a következő alapelvek szerint terjeszti a plénum elé: A nyilvános testületek, községek, járások sitb. intézeteit szintén ’ode kell vonni ebbe a törvénybe. A betétkönyvecskék kiadási jogát egyetlen egy intézettől sem lehet megtagadni, ha már eddig is kiadott betétkönyveket és bizonyos föltéte- Lekmek megfelel. Azt a tilalmat, amely a bankok árukereskedeltmi tevékenységére vonatkozik, bizonyos kivételekkel magáévá teszi a plénum. Némely részvényeiknek vételét és iombardirozását egy bizonyos fokig meg kell engedni. A mérlegek negyedévi közlése feleslegesen megterhelné a bankokat. A hivatalnokok ellenőrzési tevékenysége nem célszerű. A revíziós szervezeteknek legmegfelelőbb típusa az volna, ha a vegyes szervezetet autonóm és közjogi testületek által kinevezett elemekből alakítanak. — Porcellán- és szigetelőanyagok szabad kivitele. A kereskedelemügyi minisztérium hirdetése szerint a következő áruk kivitelét bejelentési kötelezettség mellett szabaddá tették: A 423. vámtétel alá eső szigetelőporcellán és elektrotechnikai szigetelőanyag, amely nincsen más anyagokkal egybekötve. De a 424. vámtétel alatt fölsorolt porcellán, kivéve a 426. tétel alatti porcellánt, amely más anyagokkal van egybekötve, Valamint kivéve a 424. tétel alatti porcellánárukat, amelyek nemesfémekkel vannak szerelve. — Veszteséges mérlegek. A München- grátzi cipőgyár Kompért Franz u. Ernst r.-t. az 1922—23. évre 73.513 korona veszteséggel zárja le mérlegét, amelyet részben az előző évi 67.297 korona fölöslegből fognak fedezni. — A Koppe-Belmarm egyesült grafikai intézetek (Prága) 304.672 korona veszteséggel zárta le mérlegét. — A Graba-Werke csomagoló r.-t Bodenbachban 1922—23-ban 28 354 korona veszteséggel dolgozott. Ezt az előző év 38.639 korona nyereségfölöslegével fngíák fedezni. — A Kiilmayer Ferenc és társa pa- szományárugvár r.-t. Pozsonyban 300 000 korona alap'őke mellett az 1°22 évre 537 608 korona veszteséget mutat ki. Ez a vállaM inár 1921-ben is veszteséggel dolgozott amikor is a deficit 180.641 koronára rúgott. Hir szerint a vállalatnak 200.000 korona értékű tartalékai és 200.000 korona adótartaléka van. — A borbehozatalt szabaddá tették. A kereskedelemügyi minisztérium november 12-iki rendelete szerint a marha- és lótalp- bőrök (328. vámtétel), valamint a marha- és lóbőrök behozatalát, amelyek nincsenek talp- bőrszeriien földolgozva, apretirozott állapotban is, de nem fényezve (329. vámtétel), szabaddá tette és bejelentési kötelezettség alá esnek. + A magyarországi szálastakarmánykivitel. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A múlt hónap végén 2000 vagon őszi szalma kivitelét engedélyezte a kormány. A kivitel azonban még mindig nem indult meg. Eddig mindössze néhány vagon szálastakarmányt exportáltak a nyugati határvidékről Bécsbe. A kereslet még minimális a magyar széna és szalma iránt, e hónap végére várják az exportőrök a jobb elhelyezési lehetőségeket az osztrák és cseh-szlovák piacokon. + 30 milliárdos szállítás a Magyar Államvasutak részére. Budapesti* szerkesztőségünk jelenti: A Magyar Álíamvasutak november hónapban 30 milliárd magyar korona értékű vasúti anyag szállítására hirdetnek árlejtést, amiből a vasúti talpfa egymagában 25 milliárd koronát tesz ki.-f Magyar pénzintézetek tőkeemelése. Budapesti szerkesztős égünk jelenti telefonon: A Magyar AüjaiMnos Hiteibarik, a Keresfoe- dieinii Barik, a Magyar—-Olasz Bank, a Magyar Általános Takarékpénztár, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár rövidesen tőikét emelnek. Hír szerint a Sa’gótarjáoi Köszénbáinya-társulat is szaporítani fogja részvénytőkéjét. + Kassza- és tőzsdenapok Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A tőzsdetanács m.a elhatározta, hegy december 15-ig betekint három, január l-ig pedig hetenkint két tőzsdenapot tartanak. Kassza napok december 6-án, 13-án, 20-án és 28-án lesznek. = Január elsején megszüntetik az erdélyi sóraktárakat. Kolozsvárról jelentik: A romániai monopol!gazga tóság a speku áció gyökeres kiirtása érdekében elhatározta, hogy megszünteti a só eladási monopóliumot és teljesen szabadlkeneskedeleim tárgyává teszi ezt a nélkülözhetetlen közszükségleti cikket Jelenleg a monopolirgazgatóság raktáraiban 800 ezer kiló só van felhalmozva, amelyet csak nehezen tudnak a fogyasztókhoz juttatni, miután az elárusítók csak kis mennyiséget rend élnek és azzal üzérkednek. A monopólium igazgatósága elhatározta, hogy 1924 január elsejével minid a sónafktárakat f eloszlatja és a készleteket szabaidkereskedetem utján hozza forgalomba. = Közgazdasági decentralizációt követelnek a horvátok: Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A horvátországi gyáriparosok szövetsége gyűlést tartott, amely a katasztrofálissá váló pénzhiánynyal foglalkozott. A hitelmegvonások, az elhibázott pénzpolitika teljes tehetetlenségre kárhoztatja az ország iparát. A nagy iparvállalatok nem dolgozhatnak, mert sem a munkások fizetésére, sem a nyersanyag beszerzésére nincsen pénzük. A gyáriparosok szövetsége határozati javaslatot fogadott el, amelyben követeli a legutóbbi évek folyamán Belgrádban létesített közgazdasági intézmények decentralizációját. A határozati javaslat kifogásolja, hogy a régi, önálló jogkörű intézményeket irgalom nélkül föloszlatták, anélkül, hogy Belgrádban ezekkel egyenlő értéküeket tudtak volna emelni. Az egész országra kiterjesztették a szerbiai patriarchális közgazdasági rendszert és nem gondoltak arra, hogy az országrészek közgazdasága modern és jól bevált gazdasági adminisztráció mellett nőtt naggyá. A határozat kiemeli azt is, hogy a belgrádi intézkedéseknek a merev bürokratizmus és a pártérdekek érvényesülése a íő jellemvonásai és ezek miatt drága pénzen szerzett közbenjárás nélkül lehetetlen valamit elérni. = A jugoszláv malomipar válsága. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A malomipar válságát jellemzi, hogy a malmok nagyrésze beszüntette vagy korlátozta az üzemét. Első helyen áll a vasúti forgalomban mutatkozó nagy vagonhiány. Ahhoz, hogy egy vagon búza a termelőtől a malmokon keresztül a fogyasztókhoz jusson, ma legalább két hónap szükséges. Ez azt jelenti, hogy a forgótőke ugyanennyi ideig gyümölcsözet!énül hever. A nagy pénzhiány azután lehetetlenné teszi, hogy a malmok gabonaszükségleteiket fedezzék. A pénzhiány az állandóan hanyatló gabonaárakban jut kifejezésre. De ha a malmoknak volna is elegendő pénzük és gabonájuk, daimáciai és hercegovinál vevőiket mégsem -elégíthetnék ki, mert minden malom csak egy vagont szállíthat Boszniába vagy Bosznián át. A jugoszláv liszt rengeteg időt veszít, amíg Boszna-Bródon keresztül a keskenyvágányu bosnyák vasút kocsijaiba átrakják. Az olaszok ezeket a forgalmi nehézségeket sietnek kihasználni és saját, silányabb minőségű lisztjükkel elárasztják Dalmáciát, Hercegovinát és Lika nagy részét. A mai jugoszláv vámpolitikának egyik legnagyobb visszássága az, hogy a lisztre és a gabonára nincs behozatali vám. de ugyanezekért a termékekért kiviteli vámot ke’l fizetni. A jugoszláv liszt ina sem a csehszlovák. sem a bécsi piacon nem érvényesülhet a kiviteli vámok miatt. A malomipar érdekében olyan kormányintézkedésre volna szükség, hogy legalább a belföldön biztosítsák életképességet, Iójtsife é§ árupiac: — Gyönge a prágai magánforgalom. A mai bankközi forgalomban ismét szerény méretek között fejlődött az üzlet és csak nagyon kevés kötés fordult elő. Az árfolyamok a tegnapi szinten mozogtak és a kereslet nem haladta meg a kínálatot. Taxatíve a következő árfolyamokat jegyezték: cseh cukor 1300 áru, Schöller 2430 pénz, 2445 áru, Aussigi finomító 1220 pénz, Nestomitzi 1710 pénz, 1730 áru. Horvát cukor 960 pénz, 970 áru, Aussigi vegyészeti 1285, Kolini Műtrágya 820 pénz, Prágai Vas 1055 pénz, 1065 áru, Poldi 470 áru, Skoda 600 pénz, Brünni Gép 722 áru, Königshofi 1440 áru, Osztrák Hitel 139 pénz, 140 áru, Ipar 82.5—29, később 28.75 áru. A devizaárfolyamokban nem történtek nagyobb változások. A nyugati devizák kezdetben gyöngébben idultak, a bankok zárásakor pedig szilárdultak. Londonért fizettek 153.25 és 153.50, 153.75-tel zárult. New York kábelt 35.50-nel kínálták, később 35.61-el zárult. Egyéb jegyzések: Paris 186.5, később 187.5—188, Róma 148.5—149.5, Zürich 616—616.5. A kisebb értékű devizák közül Varsót 20-al, Bukarestet 18.75-el, Szófiát 29.75-el, Belgrádot 40—41.25-el és Budapestet 18.61—18.75-el forgalmazták. — Üzletiden a prágai terménytőzsde. A teg-1 napi tőzsde gyenge látogatottság mellett tartózkodó, lanyha irányzatot mutat és jóformán teljesen üzletiden volt. Az árak, inkább taxatíve, változatlanok. A gabonapiacon gyengülő volt az irányzat. Szilárdabban csak a zsírt, a rizst és a kávét jegyezték. Mai jegyzések: amerikai liszt 270, magyar liszt 2.62 (november 13-án 2.7U), II. Burma rizs 2.70 (2.60—2.75), Aracan 2.80 (2.70 —2.85) Mulmann 3.65 (3.55—3.70) ab Tetschen, Rio kávé 19 75—20.75 (21), Santos 22 50—25 (23 —24), Guatemala 28.50—30.50 (26—28), jugoszláv tengeri 1.29, román tengeri 1.29, Yellow 1.48, takarmánymagvak, széna, szalma változatlanok. Amerikai zsir 14.25 (14.20). —t Böraukcló. A pilseni mészárosok és hentesek szövetkezetének tegnapi bőraukcióján a következő árakat érték el: ökör és üszőbőrök: 24 és fél kg 12.90, 29 és fél kg 12.50, 39 és fél kg 13—13.10. 44 és fél kg 13—13.20, 49 és fél kg 13.10—13 20, 54 és fél kg 12.90—13, 59 és iél kg 64 és fél 12.60, 65 kg-on túl 12.60; magyar ökörbőrök: 11.30; szlovenszkói ökörbőrök: 11—11.40; tehénbőrök: 24 és fél kg 11.70, 29 és fél kg 11.30 11.40, 39 és fél kg 11.60, 49 és fél kg 11.90, 50 kg-on túl 11.90; magyar tehénbőrök: 10.50; szlovenszkói tehénbőrök: 10.60; bikabőrök: 24 és fél kg 12.70, 29 és fél kg 10.60, 39 és fél kg 11, 49 és fél kg 9.60, 59 és fél kg 9, 60 kg-on túl 8.60; bivalybőrök: 7.80, hibás bőrök 8.30, lóbőrök 6.40, borjubőrök sózva 3 kg 47, 3—4 kg 82, 4—5 kg 100 —107, 5—6 kg 104, 6 kg-on túl 101.50. Selejtes bőrök kilogramonként 16 50, értélén borjubőrök 30, juhbőrök 17—61.50, kecskebőrök 30, gödölye 8, őzbőrök 20. — A Venkodruzstvo Prágában VII., november 22-én délután 1 órakor a Beranek-szál- lóban rendez bőraukciót, amelyen 3500 darab marhabőrt és 2500 borjubőrt hoznak eladásra.-f- Budapest magánforgalma szilárd. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai bankközi magánforgalomban szilárdabb árfolyamok mellett élénkebb üzletkötés fejlődött ki.-f- Nagy áremelkedések a budapesti terménytőzsdén. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Budapesti búza 102.000, tiszavidéki 98 000, dunántúli 95— 97.000, budapesti rozs 67—70.000, vidéki 70— 71 000, pestkörnyéki 68.000 magyar korona métermázsánként. = Tartózkodó a berlini tőzsde. (Pragorad’io.) Változatlanul élénk kereslet melleit a de iz-aárfolyamodat a tegnapi szinten állapították meg hivatalosan. A kiutalás is a tegnapi százalékos arányban történt. A dollár kincstári utalványokat és aranykölcsönöket anyaghiány miatt törölni kellett. Az értékpapírok iránt élénkebb érdeklődés mutatkozott, de .a bel- és külpolitikai helyzet miatt tartózkodás volt észlelhető az egész vonalon. A 4 h A A A A A A A A A A A A A A A A A A A .4 A A A A AAAA£ i Hölgyek ngfeintábe | ^ A Iegcsinosab’o női ^ ruhákat, elsőrendű ^ ◄ iáí® műhelyében jutányos í J J|||P — áron készíti — ► | ■<|i| Hasiario István Prága il, ► ^ OiK Malii SÉepanslEá-ulca 9. j* 1 . ►-4 Egyedüli magyar szabó Prágában. ► iiciíic Krfiokiflk 10 Ké. póstabélyegben való beküldése elleneben bérmentve küldöm szabadalmazott szenzációs találmányomat ismertető könyvemet 1022 Cím: „Patent 507“ Clui (Kolozsvár) 1. sz. postafiók ............. 1 1 "l1 ' .......... Amiért egy asszony—visszafordul A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Szederkényi Alma. (46) — A föíd alatt. Már a diszpen-záció is megvolt. Egy nap eívágódott a földön, habzott a szája, amikorra a>z orvos kiért a tanyára, vége volt. Bizonyosan, mert annyit verték kiskorában. Akkor én műk nem voltam nála. A házából úgy mernem el, hogy mindent ott fogott. Mind a ruháimat, sok szép kézimunkámat, amit én éjszaka dolgoztam. Csak áiflkcwt húztam magam titán, Az átok meg is fogott. Mert az ilyennek osaik átok az élete. Hanem a gyermekét, azt akarta. Kimerid1- ha'tatían, állati vágyakozással, vak dühös ösztönnel, hogy legyen már vlauii cél, legyen miért élnie bús életét. A fehérneműjét széthasogatta éjszakánként s kora hajnaliban szorgalmas am varrt. Mindent él tűrt. Szidást, csúfolódást, gúnyt, mindent magától értetődően fogadott, mint rossz emberek kutyája az oldalban ligást És ha egy jó szót vetettek oda neki, máris háladatosan törieszkedettt hozzájuk. Este leült a gyerek ágya mellé és különös, furcsa mesékéit mondott Haspók Jánosról, Nyakigláb Jóskáról, Kéményseprő Jóskáról. Valaki taláSkozott véle Járt-kelt a városban Judit. Néha megáit az utcán és arra gondolt, mi az, liogy ennyire egyedüli van? Az apőa-anyja él. Rokonai, testvérei éjnek, még ebben a városban is anyjának tóét élő testvére. Azonkívül az ura.; Attól se választották eá törvényesen és az urának a családija, ö mégis egyszerre csak elveszett a rengetegben. Elveszett az emberek között, mint fűszál az erdőben, tü a szé- . naboglyában. Mii az, hagy senki sem kérdie-: zősködiík uttána? Hói van a szeretet? Hova lett a sok gond, amivel felnevelték? Ki az, aki pohár Víziét ád majd neki, ha leesik a Sábáról? Mi lesz vele? Megállít az utcán, járás közben. írjon haza? Tovább ment. Felkeresse a bátyiét? Tovább ment. És a<z ura? Elfogta a harag, a gyűlölet és az undor. Amint uraltak a heteik, nőtt a tőle való irtózása. Mi lesz mégis? A tükör egyenes, töretlen vonalat mutatott még. Talán nem igaz... Talán mégsem. És ha igen? ... A testvéreire gondolt, a lányokra. Talán, ha azoknak ima. A harmadiknak, a kicsi Cigánynak, vagy Fruzsinkénak, az utána következőnek. Az már nagy lány, az már sokat megért. Ha ima valamelyiknek. így még sem élhet, ilyen kivetetten, lihegve, gyökér nélkül. Valahová csak kell tartoznia... Örökké ott sem lakbatík liléknél, igaz, fizet már nekik, de mégis. Valami otthonra kell törekednie. Valahogy el kell végződnie ennek. Azon vette észre magát, hogy léét könnycsepp szaladt le az arcán. Azt sem tudom, mi az öröm? — gondolta. — Egy jó órám sem volt. Ezért kellett megtennem. Tönkre tetteim fiatal életemet. Ha legalább tudna valamit az igazi szerelemről ... Beért a szerkesztőségibe. Az íróasztala fölött a falra aznapi cikke volt kiszegezve. Vörös és kék oeiruzávial huzgálva alá egyes 'sorok és oldalt megjegyzések. Délután pedig a szerkesztő visszadobott neki egy hátsóras hír cos két. .— Hiszen maga nem tud mag váriul inni! Nem felelt neki. Tudta, máért csinálja. Mielőtt elment volna, odadott neki egy névsort. Még hol voltak karácsonytól, de már. kiosztotta az egyik ünnepi kérdést. Vagy; negyven Írót és művészt kellett felkeresnie. ] — Szép asszonynak való munka — í mondta hozzá gúnyosan. Nem felelt erre sem. A szerkesztő urj egyszerre elvesztette a nyugalmát. j — Tudja, hogy gyűlölöm magát! — j mondta és odaíániaszkodott az asztalához. —’ Itt adja az érintetlent és holmi tacskókkal szaladgál az utcán. — Engem nem láthattak senkiivel. — Látták. Dénessel látták. Persze az apja. A milffiiomiois bőrkeresfcedő. (Folyt, köv.) PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Szlovenszkói szerkesztő: Ruszinszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL, IGLÓ. UNGVÁR. Kiadja Placbbartb Ernődr. - Nyomatott ^ Deutsclto Zeitungs-Aktien-Gesellschalt nyomdájában. Prágában. — A nyomásért felelős: O. IIoHk.
