Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-17 / 235. (388.) szám
Szerda, október 17. Lengyel vélemények a jávorinál kérdésről (=) Varsó, október 14. Most. hogy a javorinai kérdés a hágai nemzetközi biróság e'é került és a tárgyalást november 12-ére már ki is tűzték, érdekes megismerni a lengyel közvélemény fölfogás't erről a vüás ügyök Varsói tudósítón'- alább’ cikke ebből a szempontból általános érdeklődésre tarthat számot. A javor:nai kérdés sok gondot okoz a nagyhatalmak diplomáciájának s főleg Franciaország van kellemetlen helyzetben, mert nem tudja, hogy a két veszekedő szláv ,-testvér** közül kinek adjon igazat, mivel egyiket sem akarja magára harag'tari. innen van az hogy huzzák-voniáh a kérdést egyik fórumtól a másikhoz küldözgetik s nem merik a kérdést radikálisan megoldani az egy'k, vagy a másik fél javára, hárem mindig ko-mro- misszumus, felemé- határozatot hoznak. A lengyel sajtóban annyi cikk és röp- írat meg tanulmány jebrnt p1eT e kérdésről, hogy abból egész k's könyvtárt lehetne ösz- szeállitani. Ezenkívül minden nagyobb lengyel városban felolvasásokat tartottak a problémáról, amelyet állandóan fe’rrinen igyekeznek tartani. Ez a probléma azonban nemcsak magát Javorinát jelenti hanem szimbóluma mintegy az összes el'entétnek, mely a lengyeleket a csehektől elválasz-ja. Egész b:zouvos. ho^y ha meg is kapnák a lengyelek .Tavorinát, azért a viszony nem javulna meg. mert a lengelek ismét más kérdést vetnének fel és újabb követeléssé’ jönnének elő. A nemzeti demokraták régebben legalább kifelé csehbarát politikát mutfrituk mindaddig, nrg nem voltak uraimon. Párt- 1 aghaik, a Oazefa Warsziawskai a Slowo Polskié, a Kurier Poznanski stb. azt írták, how nem érdemes i!v esekélv területért viszályt keltem a ke4- szláv néo közt, mert fontosabb az, hogy a két nemzet jó viszonyban legyen egymással. Amióta azokban uralomra kerültek, ők maguk is erélyesebben követelik a Javorinát. mert tartanak tőle hogy a bal- párti ellenzék ezt k’ba^znáTja ellenük. Ma általában még é Párban sem uralkodók csehbarát hangi-lat és Seyda külügvmúr'zter az u is á ő r ók n“ni,,b tarod konferenciáján igen élesen kelt ki Peres ellen. A nemzeti demokratáknak lármás kis hetilapja, a Mysl Narodowa (Nemzeti Gondolat), melynek főmunkatársa a lengyel újságírók „eníant terrible“-je, a szájas Nowa- czejmíki (Neuwerth) eddig leglármásabb hirdetője volt a cseh-szlovák lengyel szolidaritásnak. most azonban már ez a lap is mérgesen támadja a cseh-szlovák kormányt. A lapocskának egy egész számát Javorinának szentelték, amely valóságos bibliográfiája a különböző lengyel szerzők a Javorinára vonatkozó csikkéinek. A lengyel irók a legkülönfélébb szempontokból tárgyalják a javorinai kérdést és hoznak fel bizonyítékokat a mellett, hogy Javorinának Lengyelországhoz kell tartoznia. A geográfusok földrajzi szempontra hivatkoznak s azt mondják, hogy a határnak a főgerincen kell haladnia, mások meg arra hivatkoznak, hogy a lengyeleknek szükségük van erre a területre, hogy ott szanatóriumokat s üdülőhelyekt építsenek, mert Zakopane már nem felel meg a követelményeknek. A turisták viszont azzal érvelnek, hogy nagyobb területre van szükségük, mert a cseh-szlovák hatóságok akadályokat gördítenek a Tátra megtekintése elé. Végül gazdasági szempontokat hoznak fel s arra< hivatkoznak, hogy Jurgó és még néhány szomszédos község nem tudnak megélni, mert a havasi legelőik, melyeken marháikat legeltették csehszlovák területen vannak s így el vannak vágva megélhetési forrásuktól. Ebből a szempontból foglalkozik e kérdéssel a Kurjer Lwowski is. „Hogyan kell kihasítani a javorina határt?“ című cikkében. Ebben azt irja, hogy Lengyelország azt kívánja, hogy a határ közte és Cseh-Szlo- vákia közt a Tátra főgerincén fusson s így az összes északra néző völgyek Lengyelországba kerüljenek. Szerinte ez a logikus és történelmi határ. Azután azon panaszkodik, hogy a Bialka-völgyi falvak lakosai el vannak szakítva az erdőktől, honnan fát kaptak, marháikat legeltették, melyek egész megélhetésüket biztosították. Most,. hogy az erdőkbe mehessenek, határátlépési igazolványt kell szerezniük No- wy-Targon, ami egész napi fáradságba kerül és csak tizennégy napra érvényes, azután újból keit kezdeni ismét. Azután a határon kell isimét szekatúrákon kcreszíiilmenniök vlszafelé pedig sietniük, mert a c'cli-szlovák határt este nyolckor már zárják s a csehszlovák hatóságok nem engedik, hogy ott éjszakázzanak. Ha a falvak lakosai erdeik- ben fát akarnak vágni, úgy engedélyt kell kérniök a pozsonyi csefh-sz,lovak m'niszté- riumtól, ami roppant sok pénzbe kerül, mert a cselh-szlovák vasutak Középeurópa legdrágább vasutai. Ily viszonyok mellett nem csoda, hogy a falvak lakosai roppantul el vannak keseredve s folytonosan ostromolják a lengyel hatóságokat, hogy tegyenek va:1am;t ebben az irányban. A cikk szerint ezt a sebet ^.rvk úgy lehet meggyógyítani, ha a ha'ár a Tátra fő gerincéin fog haladni a ko- pai és zdziari hágón át. Minden más megoldás kettészakítja e terület gazdasági egységét és mezkeseriti az ottani lakosok életét. \ cikk felhívja a kormány figyelmét, hogy kövessen e1 mmdént e javorinai terii’et meg- src'zé'e 'teltekében. A javorma? kérdéssel kzpcmVo'an gyakran panaszkodnak a lengyelek amiatt is. hozy sok akadállyal jár a PienineHaen való turista'kodás, mert a cspb-cz’ovák httteon soV zaklatásnak vannak k’téve s a Vörös Klastromot sem l°he+ most megteí’tetem, mim e’őSb a monr^ar időkben. A Kurier PnFki egy HVci tómmal írva a fiatá^zárdé^ekről. azt mondta hogy a ma- mmrok ide ál te szomszéte’ voltak a leninieknek s hoirTv az^őtt műiden akadály teteül tehetett e v’dékpn járni. s^rrmi kellemetlensége nem akadt az embernek. A jávorinál kérdte mérr sok vizet fog zavarni és sok gondot fog okozni a politikusoknak. Németország két nemzetközi konferencián Géni, október 16. A nemzetközi munkahivatal intézőbizottságának mai megnyitó ülésén foglalkoztak a németországi munkanap kérdésével. Tliomas, ,a munkahivatal igazgatója fölvilágosította a bizottságot, hogy a munkaidő meghosszabbítása kizáróan a törvényes tényezők hatáskörébe tartozik, mivel a német fölhatalmazási törvény nem terjed ki szociális törvények megváltoztatására. A nemzetközi vámkonferencia délután befejezte a népszövetség gazdasági bizottságának munkaprogramjáról az általános vitát. Ernst titkos tanácsos, a német delegáfus kijelentette, hogy Németország elvben elfogadja a munkaprogramot és kész a konferencia munkájában a legmesszebbmenő határig részt venni. Franciaország, Anglia, Olaszország, Brazília és Svájc képviselői hasonló kijelentést tettek, noha bizonyos módosító javaslatokat helyeztek kilátásba. Az angol kormány meghatalmazottja már előre állást foglalt egy nemzetközi egyezmény megkötése érdekében, amelyet a konferencián résztvevő összes államok alirnának és a többi államok elé is terjesztenének aláírás végett. A francia és svájci delegátusok e terv ellen szólaltak föl. A konferencia holnap tér át a javaslat részletes tárgyalására. Állami erdőrészek községi birtokban Ruszinszkóban erdői osztanak és telepítenek Ungvár, október 16. (Riuiszínszfkói szerkesztőségünktől.) A ru- szinszkói közgazdasági politika vezetője, Frankenberger dr., megkezdte a bekövetkezendő választások talajának előkészítését. Ezt egyelőre „erdötalajnak" lehet nevezni, de a telepítési munkálatok során „szántó- talaj" is felosztásra kerül. A ruszin szk ói állami erdőkből a felvidéki ruszin falvak mindegyike -igényelt valamennyit. Amint a földhivataltól értesülünk, a ruszin falvak ez igényeit a legrövidebb időn belül ki akarják elégíteni és ezért még a tél beállta előtt kell elkészülnie a tervezetnek, melynek alapján — különösen a szegényebb községek — erdiarészhez jutnak- Az erdő- rész kiparcellázása két szempontból történik. Az egyik az erdők kitermelését, a másik az erdőterületeknek rétté és legelővé való átalakítását tartja szem előtt. A,z erdő- részeket a községek mint községi vagyont kapják hoMankimt fával és erdővel együtt körülbelül 2000 koronáért, vagy azon felül. Az átadás azonban többféle megkötéssel jár. így a legelőnek és rétnek szánt erdőrészeket az állam jegyzőkönyvileg köti le e célra, mely községi vagyont aztán másra fel nem lehet használni. Külön gondoskodnak az átadók a községi bikáról, melynek részére külön kaszálót kell elkeríteni a kapott területből- Kikötéssel élnek végül abban az esetben, ha a kapott területen rninta- gazdaságnak berendezhető 20 hoidnyi föld van. E területet akkor, mint mintagazdaságot, az állami felügyelőség égisze alatt egy- egy gazda fogja kezelni. A munkának vezetését természetesen Frankenberg dr. föld- miveiésügyi referensre bízták, ki mellett a hivatalnokok és jó napidijat szedő egyéb alkalmazottak egész serege fog dolgozni. Tekintettel pedig arra, hogy a községi parcellákat az egyes községeknek kerek Öt év alatt kell klfizeíniök, a.z erdőosztogatással foglalozó alkalmazottakat öt esztendeig biztosítják alkalmaztatásukról. Meg akarják végül oldani a ruszlnszkói telepítés kérdését is- Az eddigi telepítési rendszer ugyanis a ruiszinszk ólakból a legnagyobb elégedetlenséget váltotta kii, mert hiszen se a magyarok, se a ruszinok nem jutottak földhöz, hanem a légionáriusok. A hivatalos körök válasza a panaszokra az volt, hogy „a ruszinok nem akarják odahagyni a hegyes vidéket és nem hajlandók az alföldem letelepedni11. Ez a kifogás érthető is, mert a ruszin nép egy évezred óta lakik a Kárpátok lejtőin, amit lelketlen agitátorok nem is olyan régen a magyarok ellen használtak ki egy munkácsi gyűlésen, azt állitván, hogy a magyarok a ruszinokat gazdasági politikából a hegyek közötti életre kényszeritették. Pedig ez nem igaz. B'zo- nyitja a mai kormányzat, amely isimét rendeletet adott ki a járási bizottságoknak arra vonatkozóan, hogy írják össze azokat a föld nélküli, családos, fiatal ruszin földműveseket, akik hajlandók volnának a Tisza mentén felosztásra kerülő földeken letelepedve, gazdaságot folytatni. Ez a felszólítás már nem az első és nem is az utolsó- A ruszin nép lelke a hegyekhez van nőve, az alföldet nem szereti. Az összeírás tehát isimét meg fog kezdődni, de kiváncsiak vagyunk rá, milyen eredménnyel. Ezzel az akcióval kapcsolatban felhívjuk a magyar földnélküliek fi,gyeimét arra, hogy az erdöosztogatás és földkimérés csakis a ruszin községekre vonatkozik. Magyar községek aligha kapnak valamelyes erdőt az állami birtokból, de még szántóföldet sem. Ezt az eddigi esetek kilencvenkilenc percentje bizonyította. Azért szögezzük ezt le ismét, hogy a magyarság el ne felejtse ezt a bekövetkezendő választásokon se és ne hagyja magát a fölidigérő agitátoroktól idegen érdekek szolgálatába beugratni- A magyarságot gazdaságilag halálra Ítélte a kormányzat. Látszik ez abból a birtokpolitikából, amit Ruszinszkóban gyakorol. 1T«ÉwirCTrf<ra»g< A belgrádi cseh-szlovák követ Miacsicsné! Belgrád, október 15. Seba, a szabadságáról visszatért belgrádi cseh-s.zlovák követ, ma tárgyalt Nincsies külügyminiszterrel a folyó politikai ügyekről, elsősorban a kisantant vezető államférfiéinak Belgrádiba összehívandó legközelebbi konferenciájáról és a cseh-szlovák—jugoszláv kereskedelmi viszony fölötti sajtópolémiárók A bolgár—jugoszláv tárgyalások Belgrád, október 15. A Szófiáiból érkező jelentések szerint a jugoszláviai bolgár delegátusok nak a bolgár jóvátételről folytatott tárgyalásai szép eredménnyel kecsegtetnek. Azon az egyezményen kívül, amely a bolgárok által Szerbiában a háború alatt eszközölt rekvirálások megfizetéséről szól, valószínűen megegyezés történik a háború végén Bulgáriába emigrált macedóniaiak visz- szatérésére nézve is. Brakics szófiai jugoszláv követ jelenleg Belgrádiban tartózkodik további utasítások beszerzése végett. A bolgár külügyminiszter Mussolininál Róma, október 16- Kalfov bolgár külügyiminiszter ma Rómáiba érkezett. Kalifovot Mussolini ma délután fogadta s tiszteletére holnap diszebédet rendeznek. A brit birodalmi konferencia London, október 15. A birodalmi konferencia ma délutáni ülése honvédelmi kérdésekkel foglalkozott. Az ülés titkos volt. A konferenciát szerdán folytatják. Ezen az ülésen Amery, az admiralitás első lordja fog jelentést termi a honvédelem tengerészeti problémáiról. Az olasz egyesült szocialisták Mussolini ellen Róma, október 15. Az egyesült szocialistáik déloiaszországi pártnapja hosszabb vita után azt a határozatot hozta, hogy folytatni fogja a legélesebb oppozlciót a mostani kormány, ellen. Súlyos vasúti katasztrófa Mahnsdh-Ostrau mellett MahrlscH-Ostrau, október 16. (Saját tudósitónktól.) Ma délelőtt tiz óra tizenöt perckor a Friedek—Máhrisch-ostraui vonalon Ratiman állomás közvetlen közelében vasúti katasztrófa történt. A Friederikbe érkező 2114. sz. személyvonat teljes gőzzel nekirohant a Rattimau állomást éppen elhagyó 2127. számú személyvonatnak. Az összeütközés ereje oly nagy volt, hogy a két mozdony messze kirepült a sinek közül, több vasúti kocsi teljesen szétrombolódott, mig a többi kocsik súlyosan megrongálódtak Déli tizenkét óráig hat halottat húztak ki a romok alól. Az együk halott a 2127. számú vonat mozdonyvezetője A katasztrófának tiz siteos te sok könnyű sebesültje van Attól tartanak, ho^y a romok alatt még sok hulla íeksz:k. A nyomozás eddigi megá’hnitásai szerint az összeütközésért a paskaui forgalmi hivatalnok felelői. Az purópu vasutak történelmében példátlan esemény, hogy egy sinpáru vonalra ugyanabban időben kte el- tentetes irányba ha’ate vonatat dirigálta1' A két mozdonyvezető 0 veszélyt nem HMi-f+a előre, mert a szerencsétlenség helyén vasútvonal erősen kanyarodik és a környező bokros tere-' e’fog minden kilátást. Rövid táviratok A nemzetközi szakszervezeti szövetség titkárságának amsterdami ülésén határozatot hoztak, hogy Fimmen, a szövetség nemrég lemondott titkára november elsején adja át hivatalát. Az angorai kormány elfogadta Ausztriának a politikai és gazdasági tárgyalások megkezdésére és a barátságos diplomáciai viszony felvételére vonatkozó indítványát. A Tribuna közli azt a jelentést, hogy Olaszországot a tengeri konferenciáról kizárják és megjegyzi, hogy Olaszország ebbe nem fog egykönnyen beletörődni, annál kevésbé, mert ezt az angol közvélemény is rosszalja. — Svehla visszaérkezése előtt. A miniszterelnökhöz közel álló Venkov megerősíti tegnapi hírünkéit, hogy Svehla miniszterelnök a napokban visszatér Prágába és elnökölni fog a csütörtöki minisztertanácson, mély a jövő évi költségvetés kérdésével fog foglalkozni. A Tribima Tuka fejét követeli. A Tribuna a Slovák szombati vezércikkével foglalkozva, abbeli nézetének ad kifejezést, hogy a szlovák néppárt választási eredményei alapján hajlandó lesz a többi államalkotó párttal közösen dolgozni. A Tribuna reméli, hogy Hliinkáék ezt a lehetőséget teljesíthetetlen követelésekkel nem fogják mgnehezi- teni. Az idézett lap kívánatosnak tartja, hogy a párt éléről tűnjenek el az olyan exponált személyek, mint például Tuka Béla dr. A kormány árpolitikája. Franké dr. köz- éteknezési miniszter intern rendelettel kibővítette a közélelmezési minisztérium munkaprogramját. A rendelet az árpolitika ellenőrzésére vonatkozik. Valamennyi osztály a jövőben az ügyek elbírálásánál figyelembe keli hogy vegye mindazokat a körülményeket, amelyek közvetve vagy közvetetlenül befolyással lehetnek az árak alakulására. Ide tartozik például az arról való gondoskodás, hogy a helyi árupiacokat a megfelelő termékekkel egyenletesen ellássák, továbbá a ki- és behozatali mozgalom kérdése, a vasúti tarifák szabályozása, a kereskedelmi szerződések, a fogyasztási adó és általában mindaz, ami alkotóeleme az árpolitikának és a kalkulációs rendszernek. Az uzsoraosztályt az intern rendelet nem érinti. Eddigi ügykezelésében változás nem áll be. A rendelet tegnap lépett életbe. — A szlovák néppárt pozsonyi miséjén detektívek is voltak. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Héttőn délelőtt kilenc órakor tartották meg Hliinkáék a pozsonyi kapuciuiu- sok templomában a hálaadó istentiszteletet, amelyet maga Htinka András celebrált Tóműnek Flóris és Juriga Nándor dr. képviselők,' valamint Madhácsek Pál párttitkár segédletével. Az ünneplés szent mise alatt az orolegylet tagjai félkört alkottak a templom hajójában az oltár körül. A szent áldozásban több száz hivő vett részt, Hlinka maga osztotta ki híveinek a szent ostyát. Mise végeztével elénekelték a szlovák himnuszt. Tiz órakor minden incidens nélkül véget ért az istentisztelet. A templom zsúfolásig megtelt szlovák és magyar hívőkkel, akik közé furakodva láttunk egy-két „alkalmi" detektívet is- (Az ismert detektíveket mégsem merték kivezényelni.) Hlinlka a mise után nyomban visszautazott Rózsahegyre. TW cm itfxpofi tiióiforósé Fixáit mra<e2£ raccjrn ounrftVf. yttnüngcar IWfir- Ikip a vncB$u«*r«MAft érdeftell
