Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-16 / 234. (387.) szám

r«.i<•utíBaooxm «gvEirery>yc?A.>^^it^^1-?^.*>^ i'—i i —ii■»! i'iirr■rirnr-u-jraims*ö Kedd, október 16. yaaMOíMM^ianja.immjwisamir3ertxsam A szloveaszkói magyar iskolaagy Irta: Sziklay Ferenc dr. (Befejező közlemény.) Kassa, október lő. Az elérni és polgári iskoláztatás terén uralkodó viszonyok ismertetése után a szak­iskolák s középiskolák, valamint a főiskolák és tanítóképzők állapotaival kell még foglal­koznom. A szakiskolák Á polgári iskolák kérdésével ma is szo­ros összefüggésben ál! a szakiskolák kérdé­se. Ez a terület még a polgári iskoláknál is sivárabb, vigasztalanabb a magyarság szem­pontjából. Az egész Cseb-Szlovákiálioz tar­tozó magyar kisebbségnek egy. fémipari és egy mezőgazdasági szakiskola áll rendelke­zésére, Kassán, illetőleg Komáromban. Az agráríknifura szempontjából tekintetbe fövő terület kétharmad része zárt magyar teület s. a 14 szlovák tannyelvű mezőgazdasági szak- iskóla me!íeit csak egy magyar nyeÍvü. az is csak féligmedtPg. Kell ehhez kommentár és arányszám rí ás? Ez a mostoha elbánás, mely egy csöppet sem mutatja be jó oldaláról a kisebbségi igényeknek azt a sokat hangozta- fűéi kié légi lését, az államérdek szempontjá­ból egyenesen rövidlátás, mert a köztársa­ság aránylag csekély agrárterületének in­tenzív, belterjes kihasználása az államnak eminens érdeke, ez csakis képzett gazdatár­sadalom mellett lehetséges s a magyar gaz­daközönség kiképzése másképp, mint az anyanyeívén el sem képzelhető. Á középiskolák Ezen a fokon a iépten-nyomon hangoz­tatott demokrácia nevében vissza kell utasí­tanunk. mégpedig a leghatározottabban a számarány szerint kiszabott iskolaszámot. Srobár. volt kultuszminiszter egy „htrmá- mus‘: szempontot is hozott fel annak igazolá­sára, hogy mért nem létesített a kormány­zat annyi középiskoláé, mint amennyit a ma­gyarság követel, sőt tovább ment s azt han­goztatta, hogy a magyarság számára a meg­lévők is fölös számban vannak, melyeknek .redukálására lenne szükség. „Nem akarjuk ^ itgyn^ond — az amúgy is tulnagy magyar ' szellemi proletariátust még jobban növelni41. Ebben a humánus nyilatkozatban a volt mi­niszter egészen őszintén, tehát antidiplo- iriaíikusan bevallotta, hogy a mai kormány- rendszernek nincsen szándékában a 121. szá­mú alkotmánytörvény }28- szakaszában vál­lalt kötelezettséget beváltani, mely szerint ..vallási, hitbeli, felekezeti és nyelvi különb­ség egyik cseh-szlovák állampolgárnak sin­csen akadályára az általános törvények kor­látái közt, nevezetesen a közszolgálatba, hivatalokba és tisztségekbe való |$péis te­kintetében, vagy valamely hivatás, vagy mesterség gyakorlása tekintetében.“ A ta­nulóknak anyanyelvén folytatott kiképzése nem zárka ki azt, hogy — természetesen ész­szerű didaktikai módszer mellett — iskolai tanulmányai folytán ne sajátítsa el tökéle­tesen az államnyelvet, ami a közszolgálatba való lépésre képessé és alkalmassá teszi. De ha mégis, itt is számokkal kell dol­goznunk. A statisztika számadatait figye­lembe véve azt látjuk, hogy Szlovén szkon van 38 szlovák, 5 német és magyar középis­kola. A 13 közül fokozatos megszüntetés alatt áll 6 középiskola, úgy hogy végered­ményében csak hét középiskola marad a magyar kisebbség rendelkezésére: Komá­romban a bencés. Pozsonyban az evangé­likus (legutóbb államosított) gimnáziumok, Kassán a cseh-szlovák állami reálgimnázium magyar párhuzamos osztályai, Rimaszomba­ton az egyesült protestáns (legutóbb államo­sított reálgimnázium, Ipolyságon az állami. Érsekújvárt a községi reálgimnázium és Losoncon az állami reálgimnáz'um. Ez szá­zalékban kifejezve az összes középiskolák 12.5 százaléka, vagyis a hiány teten is 11 százalék számban kifejezve 6 középiskola. A magyar középiskolai kérdés*' a legrosz- szabb esetben, a számarány szerint meg­szabott iskolaszám mellett is akkor lenne megoldva, a kormánynap a saját szempontja szerint is csak akkor lenne joga az igények kiclcgifetíscgéről beszélni, ha a most beszünte­tés alatt álló intézeteket meghagyná, ületve víszaállitaná- Ezek: evangélikus gimnázium Eperjesen, állami reálgimnázium Pozsony­ban és Rozsnyón, állami reformreálgimná­zium Léván állami reáliskolák Pozsonyban és. Kassán. Ez csak a mhrmum, tnlaídonkép- pen a rozsnyóí és kassai intézeteket'is v!sz- sza kellene adni az azokat főn far ró premont­rei rendnek, amelytől erőszakkal elvették őket. Ennek a kívánságunknak is meg van [ a törvényes jogalapja a 121. 'számú alkot­mánytörvény 130, szakaszában. A főiskolák és tanítóképzők Az egész ügyet egy szóval cl lehetne intézni: „N:nes!“ Szlovenszkó területén az uj államalakulat előtt főiskolája volt a ma­gyarságnak: Eperjesen és Kassán jogakadé- rniáfc, Kassán gazdasági főiskola, Selmec­bányáin (evangélikus leány), Losoncon (álla- zsonyban tudományegyetem. Tanítóképző intézetek voltak Léván (állami fiú), Selmec- bnáyán (evangélikus leány). Losoncon (álla­mi fiú) Nagyszombatban (római katolikus leány), Pozsonyban (állami és katolikus leány), Kassán (rónia5 katolikus fiú és leány) Eperjesen görög katolikus, evangélikus fiú és állami leány, Iglón (állami fin). Ezek közül egyetlen egyet hagyott meg az ni rezsim: a pozsonyi római katolikus tanítónő,képzőt. Nemcsak a megszüntetés ténye maga sérelmes a magyarságra nézve, de- a. meg­szüntetés módja is. Á kassai gazdasági főis­kola sízükséPlcurzusokon egy éven belül volt köteles elvégezni négy év tananyagát, ezt az időt is •megrövidítették egész váratlanul. A kassai jogakadémiának négy évet adtak a halódásra, a többi főiskolákat és tani toké o- zőkel miniden átanet nélkül szüntették meg. nem nem törődve azzal, hogy az élet küszöbén csapják be a hallgatóság elölt az ajtót s ezzel az exisztenciák százait törik derékba. Ez a kegyetlenség, a életfolyam­nak mohó, erőszakos e!gátjára az egyik leg­borzasztóbb bűne az írj rezsimnek, nemcsak a fiatal életek ellen, de önmaga, elten is, mert az élete elgáucsolását egyik volt főis­kolai hallgató sem felejti el halála napjáig, sorsával örökké elégedetlen lesz $ ezt az elégedetlenséget a következő generációba is beleoltja egész természetszerűleg. Ezt a bűnt kiengesztelni magában is nehéz dolog lenne, a kormányzat azonban meg sem kí­sérli a 7, expiál ást. sőt tetézi még azzal, hogy az itt félbeszakadt tanúimányok küldőiden való elvégzése elé is a legnagyobb akadá­lyokat gördíti. A1 tanítóképzőik áfeneuemélküli és nyom­talan eltűnése mé0* egy más jogos aggoda­lomra is okot ád. Ml a szándéka a konná.ny- zatfflaik a tanítók pótlására nézve? Honnan akarja előteremteni az évről-évre- termé­szetszerűleg és egyre fokozottabb, mértékben előálló tanítói hiány Pótlását? Nem lannang-e ezen. tény mögött, hogy a magyar népisko­lák ís halálra vannak ítélve, mert a tanítók megfogyatkozásénak mértékében meg kelt eket szüntetni? Vagy legfőbb esetben a szlo­vák tanítóképzőkből kikerült. magyarul is csak úgy. ahogy tudó tanerőkkel akarja az üresedő helyeket betölteni, ami lassan a ma­gyar nyelv megromlására, vagy ismét a reális ismeretek megfogyatkozott közlési le­hetőségére vezet? íme egv csomó nyílt kérdés, melyre fe­leletet nem tudunk kapni s melynek üesteö íeí-ele+iiensége' az eddig tetszetős és kirakat­ba állított 'eleimi népiskolai ügyünk jövőjét is sötétté, kétségessé teszi. * Röviden összefoglalva ez a szloven- szkói magyar iskolaügy igazi képe. Egye­lőre csak az iskolák külső viszonyait világí­tottam meg,, noha nagyon tanulságos lenne föltárni, hogy özeidben a meghagyott magyar iskoláikban is hogyan folyik a magyar tanuló hiúság, a mi jövőnk lelkének, nemzeti öntu­datának megmételyezése a tankönyvek, a tör fémé lein’ meghamisítása s egyes túlzó gon­dolkozást! tanszemélyek kutmérgezése által Lesz alkalmam ezt is bemutatni. A magyarság parlamenti képviselői ut­ján, h’rlap! közlések által, a lenrnpozánmb- ban pedig a tavaly nyáron megtartott tekote- gyüléseken ismételten föltárta sebeit, elő­adta követeléseit. Semmi eredmény! A kor­mány iskolapolitikája megy a maga utján, mely a magyarság intelligenciájának, általá­nos műveltségi fokának leszállításán át a teljes elnemzeHetlenités felé halad. A cél ma­ga oly erkölcsi éten s annyira népio^ok elten 'raló, hogy a végleges colhoz jutás eleve ki van zárva, annál is inkább, mert a magyar­ság minden törvényes eszközt megragad an­nak meggáffására, trenden erejét, nemzeti öntudatát elleneforditja az elpusztulással fe­nyegető szándéknak. A célhoz jutái remény­telensége gondolkodóba ejthetné az intéző köröket, hogy a kitüzöte cél helyett egy más eredményt biztosan el fog érni: azt hogy iskolaügyének s ezzel nemzeti létének elnyo­mási szándékával Szlovenszkó lakosságának legalább egy Ötödrészét mesterségesen sor­sával elégedetlen tömeggé teszi A sz'over- szkói magyarság a neki szánt sorsban, n megsemmisülésbe soha belenyugodni nem fog, Lázadás uH&ti megbüntettek hetven kálvinista magyar bakát, meri meg akarta ünnepelni a nagypénteket Prága, október 15. Lapunknak egy ruszinszkói barátja nem­régen egy igen szomorú esetről számolt be, amely arról tanúskodik, hogy a cseh-szlovák hadseregben nem tisztelik kellőképpen a ka­tonák vallási érzelmeit. Olvasónk közlése szerint az eset igy történt: A csehországi Brüxben állomásozó 9. cseh-szlovák gyalogezredben igen sok ma­gyar fiú katonáskodik. Az ezredparancsnok- ság nagypénteken, a kereszténységnek ezen a nagy ünnepén, elrendelte, hogy a katonák kivonulni tartoznak. Az ezrednél szolgál hetven ruszinszkói református vallási! ma­gyar katona, akik azzal a megokolással, hogy nagypéntek nekik a legnagyobb ünnepnapjuk, egyöntetűen megtagadták a gyakorlótérre való kivonulást. A katonai hatóságok a kato­nákat ezért a „renitenciájukért“ azzal büntet­ték meg, hogy katonai szolgálati idejüket négy hónappal meghosszabbították. E liir az első pillanatban annyira való­színűtlennek hangzott, hogy kötelességünk­nek tartottuk utánajárni. A keresztényszociá­lis és magyar kisgazdapárti képviselők klub­titkársága illetékes helyen érdeklődött az eset felől és hivatalos helyről nyert fölvilágositás alapján ia következőkét állapította meg: A 9. gyalogezred hetven református val­lásit katonája nagypénteken nem akart a gyakorlótérre kivonulni. Az ezredparancs- nokság följelentése alapján a theresienstadti katonai ügyészség mindannyiok ellen lázadás büntette miatt vádat emelt. A theresienstadti hadosztálybiróság a vádlottakat csoportos ítélettel katonai szolgálati idejüknek négy’' hó­nappal való meghosszabbítására ítélte. A: nemzetvédelmi minisztériumnak ez a megállapítása tehát érdemében teljesen födi az információnkat. Hetven református ma­gyar katonának azért kell négy hónapig to­vább szolgálnia, mert a nagypénteket meg akarta ünnepelni, ilyen eseteknek nem volna szabad előfordulniok égi,/ magát demokrati­kusnak nevező köztársaságban. A sajnálatos esetre újból nyomatékosan fölhívjuk az ille­tékes körök figyelmét és követeljük, hogy ha ezt a föltűnő sérelmet másként reparálui nem lehetne, amnesztiát eszközöljenek ki a hetven kálvinista magyar bakának, akiknek egyedüli bűnük, hogy vallásuk parancsait tiszteletben akarták tartani. A jövőre nézve pedig kívá­natos volna, ha a minisztérium rendeletben utasítaná az alája rendelt parancsnokságokat, hogy a nagypéntek ünnepén csak ünnepi szolgálatot tartsanak. A felsőszüézlai Mnyászsztráik Bőiteken. október 14. A lengyel Eelső- sziléziában folyó bányászszfrájkró! a követ­kezőket jelentik: Vasárnap az üzemekben megtörténtek a szavazások és a munkásság egy része továbbra is a sztrájk mellett sza­vazott- Grubenben és Hütteniben tovább sztrájk óin aik. A posta és a távírda ismét mű­ködik, mert a lengyei kormány rendelete szerint minden sztrájkoló postai és távirdai alkalmazottat elbocsátanak. A vasutasokra még nem volt semmi hatása a kormány nyomásának. A lengyel kormány élesen har­col a német sajtó ellen. A katfowitzi Wolks- willeu cimü szocialista lap nyomdáját még mindig a katonaság tartja megszállva, ugyancsak katonaság táboroz a kattowitzi Central-hofeíben is, hol a szociahsta párt iro­dái vannak. A szakszervezetek helyiségek mindenütt katonaság tartja megszállva. Az újságírókat letartóztatással fenyegetik, ha a feí$ősz4fziai helyzetről jeentéseket mernek közölni a külfölddel. Utólag vált ismeretessé, hogy pénteken a sztrájkolok és a rendőrség között heves harcokra került a sor. melyek­nek sok sebesült és néhány halott áldozata van. A Florentin-bánvában a sztrájkolok két '•zfráiteRirőí aigyoidőtfek. Kattowltz. október 15. A relsöszüézh’ sztrájk- helyzet kiélésedéit. A sztrájk vezetése a kommu­nisták kezébe ment át. Azok a vasutasok és bá­nyászok, kik tegnap munkába állottak, ma Ismét sztrájkba léptek. féw 8r«is#<!»l4 Bombamerénylet a Corriere della Sera ellen Paris, október 15. A milánói lapok jelen­tése szerint egy fascista tüntetés alkalmává1 két bombát dobtak be a Corriere della Sera épületébe. A robbanásnak szerencsére senki sem esett áldozatul. Az anyagi kár nem nagy. Lemond a görög külügyminiszter Athén, október 15. Alexandris görög kül­‘alszie. *ves híre' szer. le fe ’ rrv - dani és a jóvátétel bizottság görög delegátu­sának helyét fogja elfoglalni. Az olasz nagy fascistatanács ülése Milánó, október 14. A Corriere della Sera jelenti, hogy a nagy fascista-tanács pénteki üléséin elfogadták az előterjesztett reformiavcslate ..t. Ezek szerint a jövőben a párt élén a Nagy fascistatanács fog állani, továbbá az országos tanács és a direktóri­um. A legközelebbi vidéki pártülések no­vemberben lesznek. S veted haszonba Nedűiére várják visz- sza. A Kalsbanban üdülő Svehía miniszter­elnök a 28 Rijen értesülése szerint hé'fon érkezik vissza Prágába. A nemzetgyűlés őrei ülésszakának munkálatait. «kd: ar • rr 11 __n vesz részt. ho*T\ meghallgatja a hoz­zá utazó miniszterek jelentéseit. A múlt hét végén — amint jelentettük — Becska pénz­ügyminiszter volt Karisbadban, ahol Svehía miniszterelnöknek a jövő évi költségvetésről tett jelentést. A Tribün a ezzel szeműm úgy értesült, hogy Svehía mini sz tér sín ö1' ""ér­dán érkezik vissza Prágába és az e he te mi­nisztertanácson, mely a a jövő évi költség- vetéssel foglalkozik, már elnökölni is fog. Becska pénzügyminiszter, aki a lap értesü­lése szerint szintén Karlhadban tartózkodik, ugyancsak szerdán érkezik Prágába. A hadikölcsöii nem vonható vagyon­adó kivetésbe. Az egyik evangélikus egyház- községnek a vágyónadóbe?izetésre vonatko­zó fizetési meghagyás ellen beadott íeiío'.ya- modásiban a legfelsőbb közigazgatási bíró­ság október 12-'ikén megtartott szóbeli tár­gyalásán a következő jogi elvet mondotta ki: 1. A vagyouajdőörvény 4. szakasza Ií. bekez­dése érelmében a vagyonadó alól csak az a tárgy van mentesítve, mely közvetlenül az istentisztelet céljaira szolgál. Minthogy ez a mentesség dologi természetű, nem elég, ha valamely vagyontárgy jövedelme, melynek a vagyonadó alól való mentességet kérd., például a lelkész eltartására szolgál. 2. A ha­dik öcsönnek a vagyonadó kivetési alapba való bevonása mindaddig meg nem enged­hető, amíg a hadikölcsön vagyonadó szem­pontjából való értékeléséről tervbe vett kü­lön törvény meg nem jelent. Kramár a költségvetésről. Kramár Ká­roly a Národni Listyben megjelent vezércik­kében úgy véli, hogy a koalíció ugyan meg lehet elégedve a költségvetési konszolidáció terén elért eredményekkel, de mégsem sza­bad eltitkolni, hogy a normális költségvetési viszonyoktól még nagyon messze vagyunk, mert még mindig nincsen szilárd alapunk, normális költségvetésünk, amely személyi és tárgyi kiadásokat. Végül pedig cllenőrizíes- koskodást tudna fölmutatni. Kramár szerint, egy ilyen költségvetés összeállítása tulajdon­képpen a parlamenti takarékossági bizottság föladata lenne, de ez a bizottság ismert okok következtében nem teljesíthette azt, amit tőle vártak. Követeli, hogy a közigazgatás sze­mélyi kiadásait stabilizálják, ami azonban véleménye szerint csak akkor vihető keresz­tül, ha az összes állami tisztviselőkről és ál­lami alkalmazottakról jegyzéket vezetnek. A kormány az utóbbi időben ugyan rendkívül szigorúan jár el az uj állami alkalmazottak fölvételénél, de mivel ez nem elegendő, Kra­már azt ajánlja, hogy állapítsák meg az ál­lami hatóságoknál alkalmazandó tisztviselők maximális számát, továbbá revideálják a tárgyi kiadásokat. Végül peidg ellenőriztes­sék az állami vállalatokat pártatlan szak­értőkkel. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA«» i \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ t \ Saját készitményü finom férfi £ 4 és női fehérnemű, asztal- IUS £ ^ \ térítők és mindennemű lenáru £ < \ \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ ^TTfVTVTYTVTTflVTTVvnvvnionmvvvmvvmvmvvmnfVVWvm^ •e

Next

/
Thumbnails
Contents