Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-14 / 233. (386.) szám
& mm&musnmmn MUiüixiim1 twi' imwh■> ■miw " (Négyessy elfoglalta Beöthy Zsolt tanszékét.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem bölcsészeti fakultásának esztétikai tanszékén Beöthy Zsoltnak, az 1921—22. tanév második felében elhunyt kiváló nagy tudósnak helyét az utódjául kinevezett Né- gyessy László október 9-én foglalta el. Négyessy megnyitó beszédében a többi között fölemlítette, hogy nem szívesen és nem habozás nélkül válik meg tizenkét év óta betöltött magyar irodalom tanszékétől, mert voltak gondolatai, tervei, amelyekbe belemelegedett, Nem is azért vállalja ezt az uj helyet, mert előkelőbb, fontosabb, hanem, mert a kar egyhangú, megtisztelő meghívása őt tartotta illetékesnek a magyarországi egyetemek emez egyetlen és régi tanszékére és ő meghajlik a kar akarata előtt. Megindult lélekkel és hálás szívvel emlékezett meg nagy elődeiről: Greguss Ágostról és különösen Beöthy Zsoltról, mint pártfogójáról és barátjáról. „Nem azt fogom adni, amit ő — mondotta befejező szavaiban —, azt nem is adhatom, hanem, amit én gondolok, de az ő szelleme fog vezetni. Szeretni akarom és nevelni tanítványaimat." Négyessy szavait lelkes ta.ps és éljenzés fogadta. Utána Siegescu szólt néhány szót Négyessjdiez: „Nem mint prodékán, hanem mint Beöthy Zsolt tanítványa beszélek. Ma áldoztunk Beöthy Zsolt szellemének s ha ő letekint ide, tudom megnyugszik, mert helyét méltó kezek foglalják el." A megnyitón jelen voltak Császár Elemér, aki a magyar irodalom tanszékén Négyessy László helyébe került, Beöthy László, az elhunyt Beöthy Zsolt fia, több professzor és szépszámú hallgatóság. iilSil fmCTrainrninii na—awwiwa A magyar történelmi dráma — Hevesi Sándor, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója a magyar történelemnek és színpadnak kapcsolatáról. — Budapest, október —. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A dráma válsága Eürópaszerte érezhető jelenség. A tegnap drámája rohamosan avul s a ma, vagy jobban mondva: a holnap drámán rs- népszerűséget. A drámai termés ma sokoldalú, ha optimista — zagyva, ha pesszimista szemmel nézzük. Az általános válság a magyar Színpadokon is érezhető s önként vetődik fel az a kérdés, hogy a drámának eme krizises időszakában a magyar történelmi drámákra milyen jövő vár. Hevesi Sándor, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója a kérdésről szólva igy foglalta össze véleményét: — Ha valaki a kérdést az összehasonlító drámairodalom szempontjáról nézi: könnyen juthat arra a föltevésre, hogy e kérdés csak mondvacsinált, mert hiszen Oroszország kivételével, ahol nagy keletük van a történelmi drámáknak, ez a müíai mindenütt meglehetősen alárendelt szerepet játszik. Angliában például Shakespeare óta úgyszólván alig van történelmi dráma, a németek egyik legnagyobb drámairója: Schiller, alig dolgozott fel nemzeti tárgyakat. Hebbel átöntötte színpadra a Nibelung-tárgyat, de nem versenyezhet siker és népszerűség dolgában Wagnerrel, Olaszország és Spanyolország pedig egyáltalában nem törődik a színházban a maga nemzeti történelmével. A Comédie Francaise a világ legnemzetibb színháza, de francia történelmi dráma alig akad játékrendjén. Van-e tehát értelme, nem mesterkélt, erőltetett, csinált dolog-e, hogy mi a magyar történeim dráma kérdését égető problémának tüntetjük fel? — Az ellenvetésekre könnyű a felelet. Az a két nagy nemzet, amely e kérdésben igazán számbajöhet: ezt a kérdést is teljesen megoldotta a maga szempontjából, még pedig nagyon kielégítően. Németország számára a wagneri zenedráma a német múltnak és német jelennek olyan erős nemzeti és művészi összegezése és kifejezése, a német léleknek és karakternek olyan hatásos realizálódása, amelynél erősebbet, sőt erőszakosabbat elképzelni is alig lehet. Franciaországban viszont egészen más a helyzet. A francia múltnak és a francia jelennek nagyszerű élő kapcsolatai a XVII. század nagy francia drámaírói: elsősorban Moliére és Racine. A Comédie műsorának majdnem felét ez a két drámairó tölti ki, akik nemcsak irodalmat, hanem történelmet is jelentenek: a múltnak, jelennek és jövőnek eltép- hetetlen kapcsolatát és egységét. Minálunk a dráma oly későn kezdődik, oly kevés drámánk van a múltból, viszont a lét vagy a nemlét problémája annyira végigkíséri egész történelmünket, hogy a magyar történelmi dráma hiánya egyértelmű a magyar drámai tudat és eszmélet hiányosságával és tökéletességével. Magyar történelmi dráma nélkül a magyar színpad hiányos és tökéletlen, mert mi sem a XVII , sem a XVII1. századból nem vihetünk színpadra magyar drámairókáit, akik c tudat folytonosságát megadnák. Ez az, igazság pedig olyan mély s egyúttal olyan nyilvánvaló, hogy mindjárt a magyar drámairodalom kezdetekor hatalmas cjyvcl jelentkezett, Tydnijlik íz Ka*, Vasárnap, október 14L tona Józsefnek és Bánk bánjának legigazibb értelme. Az első igazi magyar dráma, amely ezt a nevet megérdemli, magyar történelmi dráma volt s a magyar lét tragikus problémáját vitte színpadra. Ebből a szempontból érthető meg igazán a Kegyenc, Mózes és részben az Ember tragédiája s ez teszi nemzeti drámává Bizáncot. — Sajnos, a történelmi dráma nem Katona s nem Bánk bán irányába fejlődött tovább, hanem fölszitta Shakespearet, Schillert és Hugó Viktort s ebből a hármas hatásból jött létre az a történelmi dráma, amelyet Szigligeti annyira kultivált s amelytől Gyulai, Salamon és Péterfy Jenő annyira irtóztak. Egy pár sikerült és jeles munkán kívül a történelmi drámánk lehayatlott az üres retorika és érzelgős lirizmus konvencióiba s kifejlődött az akadémiai jámbus-dráma, amely a legutóbbi időben üres jelszókkal aggatta magát tele s az olcsó hazafiság külső ékességeivel próbálja leplezni belső ürességét. Ma a drámai termelés a legolcsóbb és legüresebb jámbusokat szállítja s a Nemzeti Színházban a legutóbbi években szinrekeriilt pár müvet kivéve, a történelmi drámáknak egész tömegét kapjuk, amelyek pár költői kísérletet leszámítva a hatvanas-hetvenes évek történelmi drámájához képest is ijesztő hanyatlást mutatnak. — A történelmi dráma életszükséglete a magyar színpadnak és életszükséglete a Nemzeti Színháznak, de hogy ezt a szerepét betölthesse: újjá kell születnie az élet vizeiben, a valóság acélos fürdőjében. Meg kell változnia szellemében és formájában, lelkében és technikájában: drámává és valósággá kell válnia. — Két különböző ut visz ehhez a célhoz, de nem lehet egyszerre három utón járni, ahogy tegnap és tegnapelőtt próbálták. E két ut közül az egyik a konkrét, reális, shakespeareí, a másik az absztrakt, a klasszikus, a görög — persze a mi felfogásunkhoz simulva. — Elképzelhető a történelmi drámának képekben való, krónikaszerü, részletekben gazdag formája, amely egy egész kort tár elénk a színpadon s amelynek egysége száz részletből tevődik össze. — S elképzelhető a történelmi drámának az a szoros, egységes, pár jelenetből fejlesztett formája (Alszkiilosz: A perzsák, Alfieri: II. Fülöp), amely egyetlen drámai szituációban érzékelteti a történelmi és drámai problémát. — De nem képzelhető el többé az az egyveleg, amely történelmi személyekbe és szituációkba költött szerelmeket visz, lírai ömlengéseket, amely a történelmi helyzetet oda nem tartozó epizódokkal tálalja körül, nem képzelhető el többé .az a laza, operettszerü vegyes tál, amely a történelemből csak a neveket és a dekorációkat hozza, hogy azokkal fedezze belső ürességét. — A történelmi drámának éppoly valóságosnak kel! lennie, éppoly élményszerünek, mint a mai drámának. Ha nincs kapcsolata a jelenne], nem mondhat semmit a múltról. — Azok a történelmi drámák, amelyek 80—90 személlyel dolgoznak, igen közel jutnak ahhoz a műfajhoz, amelyet revuenek neveznek. — Edmond Rostand nem is áll oly messze a revuetől, mint némelyek hiszik. Bánk bán sokkal inkább történelmi dráma, mint a Sasfiók. — A történelmi dráma újjászületése valószínűleg együtt fog járni az ötös jámbus ideiglenes halálával. Katona drámai és Vörösmarthy lírai jámbusai után majdnem egy évszázaddal ez a versforma annyira kiürült, kimerült és kiszikkadt, hogy legalább is hosszú pihentetésre szorul, amíg ismét magához térhet. Tűrhető ötös és hatodfeles jámbusokat majdnem minden gimnazista ír manapság. jó prózát ellenben nagyon kevesen Írnak. S aki elég ügyesen kezeli az ötös és hatodíeles jámbust: rögtön költőnek érzi magát Az öíös- hatodíeles jámbus annyi áldrámának volt ál-formája az utóbbi évtizedekben, hogy ez idcszerint alig alkalmas a reformra. Vannak magyaros versformák is (Csongor és Tünde), melyek e pillanatban mind többet jelentenek a jambusnál. A gyakorlat azt mutatja, hogy el kell vetni a jámbust, különben nem szabadulhat meg a dráma az olcsó retorikától. —- A történelmi drámának sokat kell tanulnia s még többet felejtenie, hogy újra születhessék. A történelmi dráma nem szónoklat, hanem cselekedet Az élő nemzeti tudat szimbolikus, drámai megnyilatkozása. Ha ezen alul marad, akármiben hangos vagy nagyhangú, — politikailag olcsó és drámailag értéktelen. (*) A pozsonyi színház aj szezonja. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Pozsony városának ezidősze- rint — mint már más alkalommal közöltük — nincs igazgatása. Az uj pozsonyi képviselőtestület egyik legfontosabb teendője lesz a sziniidény igazságos beosztása. Eddig az év nyolc hónapjában a szlovák társulat játszott, ké-két hónapi, még pedig nyári idénye volt a magyar és a német színjátszásnak. A szlovák színház a hosz- szabb és jobb szezon ellenére deficittel dolgozott. Az állam nem győzi szubvencióval, a színházi „druzstvo" sem bírja többé pénzelni a szlovák színtársulatot. A szlovák színház élén Nedbál elő, de mégsem tudta megmenteni a szlovák színházat, mert az őslakosság nem hajlandó a csupán szlovák előadásokat, még ha operák is, meghallgatni. Az ni pozsonyi képviselőtestület, amelyben túlsúlyban lesz az ellenzék, oda fog hatni, hogy a város színházában, mely sem a kormányé, sem a köztársaságé, olyan szezonbeosztás legyen, amilyent a város közönsége megkíván. Egyébként a színház-ügynek olyan megoldását is vették tervbe, hogy az operában egyesítsék a magyar, német és szlovák társulatokat. Mert ehhez csak a főszereplőket kellene időnként, vendégművészekkel változtatni, a zene és a kar ugyanaz maradhatna. Ezenkívül pedig azt követeli Pozsony város közönsége, hogy a három színtársulat felváltva az egész éven át játszók. A színház vezetése ebben az esetben természetesen egy felelős kézben összpontosulna. (R.) (*) A Rosé-kvartett hangversenyei. A kamarazene kiváló reprezentánsai tegnap zárták le négy estére terjedő hangversenyüket. Műsorukban ezúttal csak a zene klasszikusai foglaltak helyet, de remélhető, hogy a nagyszerű vonósnégyes társaság, mely mindig első volt az újonnan beérkező komponisták bemutatásában, még az ez- évi idény folyamán a modern szerzőkből is rendez hangversenyeket. A vonósnégyes tagjai, kik már Európa valamennyi hangversenytermcb'n megfordultak, Rosé, Fischer, Ruzitschka és Wel- íher, szép, jó muzsikát adtak. A tegnap esti műsor a következő volt: Cherubini: Es-dur kvartettje öt tételben, a második rész hatásos Lar- ghetto sensa lentezza-jával. Smetana: „Életemből" cimü E-moIl kvartettje, a szerző legjobb müveinek egyike. A harmadik tétel: Largo sostenuto komoly panaszkodása nagyon megható. A hangversenyt Beethoven: C-dur kvartettje zárta le, mely a közönség őszinte megelégedésére szépen sikerült. A kvartett nagyon értékes munkát végzett, mikor a négy estén Beethoven, Brahms. Haydn, Mozart, Mendelssohn, Cherubini, Dvorak és Smetana legalább is egy-egy müvét bemutatták. A kamarazene ápolása mindig a leghálásabb feladatok közé tartozott. —y. —i. (*) Szentgyörgyl István vendégszereplő körúton. Kolozsvárról jelentik: Szentgyörgyi István, az erdélyi magyar színészet nesztora, több erdélyi színigazgatótól meghívást kapott, hogy klasz- szikus színjátszó művészetét a vidék közönségének is bemutassa. Szentgyörgyi István a meghívást el is fogadta és igy még ebben a hónapban több erdélyi városban fogja hires szerepeit eljátszani. Első stációja Székelyudvarhely lesz, ahol Fehér Imre társulatánál a Cigány, a Csikós és a Vénbakkancsos és fia parádés szerepeit fogja alakítani. (*) Szigeti József zürichi hangversenye. Zürichből jelentik: Szigeti József hegedűművész, a genfi konzervatórium hegedü-mesteriskolájának vezetője, Zürichben hangversenyt adott, amelyen példátlan lelkesedéssel ünnepelte a közönség. Leg- közvetetlenebb és legviharosabb hatása a magyar számnak: Hubay Jenő Csárdajeleneté-nek volt, melynek befejezése után tombolva követelte a közönség az ismétlést. A lapok elárasztják Szigetit magasztaló jelzőkkel és kritikájuk sokkal inkább hódolat, mint bírálat. (*) Karczag szinlgazgató meghalt Bécsi szerkesztőségünk jelenti: A Theater an dér Wien színház ismert igazgatója, Karczag Vilmos tegnap délben a Bécs melletti Baden Guttenbrunn-sza- natóriumában meghalt. (*) A „Mignon" kolozsvári bemutatója. Kolozsvárról jelentik: A Magyar Színház Thomas „Mignon“-.iát precíz előadásban hozta ki. Kelmay Ilonka és Vajda László mint vendégek ismét megmutatták, hogy vendégszereplésükkel a zenei együttes igen sokat nyert Kelmay abszolút muzikális mezzoszopránja a felsőbb regiszterekben is tisztán cseng. Játékában is üdítő. Vajda László színjátszása merevebb, de hangja behízelgő. Sugár jó volt, Kolbay mint operaénekesnő is megállja a helyét. Az összevágó zenekari teljesítmény Bródy nagy gondosságát dicséri A kassai magyar színház műsora: Vasárnap délután: Szépasszony kocsisa. Vasárnap este: Asszonyok bolondja. Á prágai német színház műsora: Vasárnap délután: A granadai éjjeli szállás és Zsuzsáuna titka. Vasárnap este: MédL Hétfő: Danton halála. Kedd: Wau-Wau. Szerda: Salorae. Csütörtök: A győző nő. Péntek: Mignon. Szombat: Médl. Vasárnap: Módi. A prágai mozgóképszínházak műsora: Lucerna: Börkeztyüs csapás. (Egy boxbajuok szerelmi regénye.) Sanssouci: Kelet és nyugat. (Vígjáték.) W ni ........................................... — A Délivasut elsőbbségi kötvényeiBécsi szerkesztőségünk jelenti: A Délivasut- meg egyezés életbeléptetésével kapcsolatosén az elsőbbségi kötvények kamafizetési rendjéről a bécsi tőzsdetanács a következőket közűi: Ezidőszerint a bécsi tőzsdén a Délivasut elsőbbségi részvényeinek négy kategóriáját jegyzik: Ezek közül a márkaértékről szóló 4 százalékos címletek nem jönnek figyelembe, mivel legközelebb beváltásra kerülnek. A többi típusok, amelyeknek névértéke az 1915. évi szanálási tervezet szerint 325 frank = 312 koronára változott, a szelvényösszeg ugyanolyan összegű fentar- tása mellett, ami által a cimletek névérték szerint 4 százalékosakká váltak, továbbá az 5 százalékos frankra szóló „arany Déli", végül a 4 százalékos 500 frank vagy 405 márka névértékű cimletek teljesen egyenjogú, egységes ríj címletekre fognak becserélődni. Az uj kötvények már a „Duna-Száva-Adiria vasút" uj cég elnevezés lesz, francia szöveggel és a névérték, valamint a kamatozás aranyfrankról fog szólni. A meglehetős komplikált megegyezés szerint a névérték és ezzel együtt a sorsolási összeg, amely eleinte 90 arany frankban volt megállapítva, 112.5 aranyfrankra emelhető fel. A kisorsolás 46 éven belül történik és 192®,. decemberében kezdődik. Egyúttal rendezte^ a hátralékos szelvények beváltását is. Ki uj címletek 1923 január 1-től kezdve kamaitiogosultak. a régi szelvények kamatjogosultsága pedig bezáróan 1923 január 1-ig terjed- A rég’ szelvényeket le keli fejteni és azok a kötvénytulajdonos birtokában maradnak. Az addv a határidőig esedékes volt és be nem váEott szelvényeket 2 aranyfrankkal, a későbbieket, amelyek a kamatszolgáltatás me^'umt'^é- sétő! 1923 január 1-ig datálódnak. 1.40 aranyfrankkal fogják sorsolás utján beváltani, ?5 éven belül. Még nincsen eldöntve, vaíion ~z ilyen szelvények tőzsde5 forgalomba kendnek-e. A legfontosabb tőzsde technika’ v érdes itt az. hogy a .Juh’-Sr,det“ n kidLzbon a többi cVnleteket pedig a koriadban fo,rrH’k jegyezni. A Délivasut részvények főz^dri irgalma tekintetében egvéb vál+oz*s nem történik. A ..Dér Kaoitalhst" feltűnőnek íprt?a, hogy a Dálivasutrészvémyek egye;* va'Variál között mé<r mindig nem egvenrtóHkk H az árfolvamk ül önhöz etek, bár ezek a c’mle^k most már teljesen egyforma becsm^ö jogokkal bírnak. — A ruszinszkói pénzintézetek nem váltják be a magyar hadikölcsön-kötvényeket. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Szlovén szikói lapok dobták viliággá a hírt, hogy a magyar haidlköl csőn -kő üvény ek beváltása már megkezdődött és azokat a ruszinszkói pénzintézetek 60 százalékos árfolyamon már be is váltják. E hirt némely prágai újság is átvette. Tudósítónk kérdést intézett ebben az ügyben a ruszinszkói nagyobb bankokhoz, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a liadi- kölcsön-kötvények beváltásáról még ezideig szó sincsen. 'Erre vonatkozóan az „Általános Szlovák Bank" már helyreigazító közleményt is adott lei, amely a „Prager Tagblatt" október 7-iki számában jelent meg. Illetékes helyen még azt is megtudtuk, hogy a hír onnan eredhetett, hogy a „Szlovenszkói és Ru- szioszkói Pénzintézetek Egyesületének" központja Pozsonyban tárgyalásokat folytat a kormánnyal, hogy a hadikölcsön-kötvények beváltásának ügyét előbbre vigye. Ennek azonban eddig pozitív eredménye nem volt, bár a közvélemény joggal elvárja, hogy ez a kérdés végre kedvezően elintéződjék. — Az osztrák és magyar járadékok kamatfizetése. A Tribuna közlése szerint az osztrák és magyar járadékok kamatfizetését, amennyiben ezek a cimletek nem cserélődtek ki lisiztkölosönre, még ebben a hónapban megkezdik. A békeszerződések értelmében Cseh-Szlovákia a 8 milliárd osztrák járadékból 41.7 százalékot, vagyis 3 milMrdnál többet és a 6 milliárdot kitevő magyar járadékból 16-2 százalékot, vagyis egy milliárdnál többet vett át, összesen tehát 4.5 milliárdot. Ezekből annak idején 2 milliárdnál többet lisztkölcsönre cseréltek be, a több mint 2 milliárdos hátralékot pedig cseh-szlovák járadékokra fogják becserélni, mihelyt az erre vonatkozó elaborátumot a legfelsőbb ellen- . őrző hivatal jóváhagyta. Előreláthatóan ez : év végéig becserélik az osztrák járadékot, a magyar járadékot pedig a következő év elején kerülnek becserélésre. A becserélés és j a szeívényszolgálat hivatalos utón történik. 1 — A cukorrépa minősége. A Prager Zuc'kermarkt közli, hogy a répa 96. cukorgyár megfigyelése szerint az utóbbi héten a gyökérsuíynak csupán csekély nagyobbodását mutatja, de ezzel együtt a levelek súlya Oszkár jóhirü zeneszerző ál!, aki operákat is ad —" \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ \ Saját készítményt! finom férfi £ \ és nő! fehérnemű, asztal- £ \ térítők és mindennemű lenáru £ \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ rTYYYYYYYYYYYffYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYf^
