Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-13 / 232. (385.) szám

Szombat, október 13. mozzanat ezt a gondolatot illusztrálja, ennek a gondolatnak színpadi reflexe és ezért a gondola­tért szökken olyan crescendóba, mely talán túlnő a színpadi hangszerelés lehetőségein. Egyébként A vörös malom-ban a cselekménytelenség megál­lapítása is csak a régi, drámai fölépítés sématiz- rmisával áll fenn. Ebben a kavargó játékban több a cselekmény, mint amennyit a színpad elbir, il­letve amennyit a régi színpad bir el. Szózat: (Farkas Zoltán). Molnác Ferenc hanyatlásának ezzel a darabjával meghö' kenö példáját adta. A lelkiekben eddig sem túlságosan erős, de kezdetben legalább mestere volt a tech­nikának, a színpad fogásainak. Megvolt ugyan már akkor is a hajlandóság benne a tulkombiná- lásra, de mégis mértéket tudott tartani. Ez a da­rab azonban nem egyéb, egymást lerontó, üres szinpadi fogások fárasztó- halmozásánál, amelyhez a forrást részben eddigi darabjainak ötletei, de bizony más írókéi is bőségesen szolgáltattak. Bű­vészkedés az egész, de annak is kapkodó, ideges és belsőleg nagyon, de nagyon bizonytalan. Népszava: A malom a költői gondolatot őrölte meg olyannyira, hogy a végső elemekben sincs egység. Molnár alkotó ereje csak a részle­tekben, részletről-részletre tagyog föl és itt is bukdácsol, mert magaslatokra szőkéi, hogy utána érthetetlenül, egészen a viccek és közhelyek göd­reibe bukjon alá. Pester Lloyd: (Sebestyén Károly). Mol­nár legnagyobb előnye, — imponáló fantáziája és nagyszerű technikai készsége mellett — érzéke a komikus személyek komikus helyzetei iránt, min­dig találó elmés ötletei, amelyek legújabb darab­jában is érvényesültek. Neues Pester Journal: (Rajna Fe­renc). Ha mindent átéltünk és átszenvedtiink, át­élveztünk és átkinlódtunk, amit Molnár legújabb alkotása nyújtott, a felelösségrevonás következik még. Kemény szavak helyett azt a kérdést intéz­nénk Molnárhoz, hogy milyen szerepe volt ebben a darabban a költészet világának? Vason és be­tonon akarta tenyészteni? Tanácstalanul és segít­ség nélkül menekült a gépházból a szabad leve­gőre és ajtó előtt várakozik a szerzőre, hogy a költészet' anyaföldjébe ültesse ismét, amelyből an­nak ideién kivirágzott Juliskának, a Kis cseléd- leánynak poézise. Molnár, aki fiatalabb alkotásai­ban bizonyára kitobzódhatta zsenialitásának min­den tulárainlását, bizonyára vissza fog térni ehhez a virágos kerthez. (*) Emil von Sauer hangversenye. Az ősz mii- vész a technika talán legjobb élő mestere, a szó legmélyebb értelmében, hírmondója, elszállt idők nemes emlékének a nagy muzsikusok korából. Ugylátszik, mintha csakugyan csak játszana. A. legnehezebb problémákat minden komplikáció nélkül oldja meg, ujjal a zongorabillentyükön könnyű táncot járnak, a triollak; futamók egyetlen tökéletes hangba szaladnak össze. És csupa átér- zés. Bach: Concert dans le styte ítalien-je éppoly kiváló interpretálőt talál benne, mint Schumann: Fantasie Op. 17-je. Schubert édes-bus romantikáju Impromptu-jára Mendelssohn: Scherzo Op. 16-ja csattant el a zongorán. A hatalmas taps meg- ujrázta. Chopin: Sonate Op. 35-jében a Marche funébre megdöbbentő tragikumu tétele a közön­séget néma figyelemre kényszeritette. A bérezé­sül játszott két Liszt előtt saját kompozícióiból adott kóstolót, a brilliáns technika két gyöngyét mutatta be; Boite á musique és Fiamme de mer-t.-y. -1. (*) Nirsy Emília Újvidéken. Nirsy Emilia, a budapesti m. kir. Operaház prima-ballerinája ok­tóber 22-én és 23-án az újvidéki Nemzeti Színház­ban két táncestélyt ad. A világhírű művésznő, aki csak nemrég tért vissza londoni és párisi vendég­szerepléséről, bizonyosan nagy sikert fog aratni Újvidéken. (*) Az „Égi és földi szerelem*4 Newyorkban Szerdán este mutatta be Molnár Ferenc drámai költeményét, az ,,Égi és földi szerelem“-t new- yorki színházában Hopkins, aki az európai dráma- irás értékeinek importját tekinti hivatásának az amerkai színházi életben. Ezúttal először történik meg az, hogy egy magyar dráma egyenesen a bu­dapesti színpadról teszi meg az utat Newyorkba és onnan tér majd vissza a nyugateurópai szín­padokra. (*) A felbontott szerződés. Nagyváradról je­lentik: Tompos Ella, a nagyváradi színház újon­nan szerződtetett tagja, a múlt héten mutatkozott be a „Bíborosában, de a művésznő debüjét az it­teni lapok igen súlyos kritikával fogadták. Emiek a fogadtatásnak tudható be, hogy Tompos Ella most felbontotta szerződését. A kassai magyar szinház műsora: Szombat: Asszonyok bolondja. Vasárnap délután: Szépasszony kocsisa. Vasárnap este: Asszonyok bolondja. A prágai nemei színház műsora: Szombaton délután: Egmont. (Uránia klasszikus előadás.) Szombat este: Varázsfuvola. Vasárnap délután: A granadai éjjeli szállás és Zsuzsánna titka. Vasárnap este: Módi A prágai mozgóképszínházak műsora: Kor un a: A világ és a nő. (Spanyol drárr\a.) Lucerna: A drága Anyuskánk. (Az anyai sze- szeretet himnusza.) Pásságe: Királyi korona és szerelem. (Dumas regényéből készült film.) S a ii s s o u c i: A drága Anyuskánk. (Az anyai vetet himnusza.) HOZSAZDASAf mm '""i—miliiTwmnm—ni iiiiii ni iI'MUm i—miiiiiiimi '-rnaw» A világ cukortermelése Prága, október 12. A esteti,szlovákiai oufcorikartell f-e-íbomlása névén ismét aktuálissá vált a cukortennivlés és forgalom problémája. Ezt a Magyar Lloyd a következő cikkben fejtegeti: A világháború a répa- és nádcukor ter­mel és megoszlásában nagy eltolódást oko­zott. A közé peuróp ai répacukor te rm elő or­szágok — Németország és a volt monarchia — a háború okozta elszigeteltség következ­tében előbbi piacaiknak jelentékeny részét elvesztették volt, die ezenfelül kénytelenek voltak a kényérmagermielést a répatermdés rovására fokozni. Anglia arra való tekintet­tel, hogy a németországi cukor behozatala a háborúban teljesen megszűnt: kénytelen ezt a hiányt nádcukorral pótolni. A világ­piacra került cukormennyiiségek megcsappa­nása a tengerentúli cuikortenrnielő országok­nak — elsősorban Kuba szigetének — rend­kívül kedvező konjunktúrát biztosított. Az említett hatalmas eltolódást a követ­kező számok szemléltetik: Termelés millió tonnákban: 1913/14 1918/19 Kútba, Jáva és egyéb nád­cukor-területek 9.89 11.97 Répacuk őriemre lés 8.85 3.88 Megjegyzendő, hogy a nádcukrot termelő országok közt Brit-India termelésének leg­nagyobb részét maga fogyasztja el. Angliá­nak' az a törekvése, hogy a háború alatt a gyúrnátok oukortennielését fokozza, -csak a keletimdiai szigeteken járt sikerrel! Az 1921/22. termésé vb eu az említett el­tolódás aránya csökkent ugyan, de még így Is 12.7 miliő tonna volt a nádcukor és csak 4.5 millió tonna a répacukortertmés. Az európai országok közül Németország és Cseh-Szlovákla cukortermelése haladást tüntet ugyan fel, amely azonban távolról sem ellensúlyozhatja az oroszországi cukor- termelés óriási arányú visszafejlődését. A termelési viszonyokban bekövetkezett változások természtesen kihatottak a nieim- zeközi oufcorkereskedöleinre is. Némie.toTSzág az 1913-ban termelt 2.71 millió tonnából csak 1.27 millió tonnát fogyasztott el,, tigy hogy tekintélyes mennyiségeket bocsáthatott a vi­lágpiac rendelkezésére, de 1922-ben Német­ország már kénytelen volt 235,000 tonna cuk­rot importálni. Cseíh-Szlovákiában és Lengyelország­ban kedvezőbbek a cukorforgaliini viszo­nyok. Cseh-Szlovákia a volt monarchia cu­korgyárainak 90 százalékát átvette és 1920- ban 2.4, 1921-ben 4.4, 1922-ben pedig 3.04 millió iméteirmázsa cukrot exportált. A múlt évi visszaesést a cseh koronának 1921 végén megkezdődött gyors iramú emelkedése ma­gyarázza meg, ami a cseh-szlovákiai cukor versenyképességét a világpiacon megakasz­totta. Minthogy Oroszország cukortermelését a háború és az ezt követő forradalmi kor­szak tönkretette, bizonyos miértekig Len­gyelország vette á!t Oroszország cukorex­port-szerepét A cukortermelés ott 1920 óta 150,979 tonnáról 268,407 tonnára emelkedett, de még emelkedőben van. A többi európai állam behozatalra van utalva. Franciaország a háború előtti terme­lőképességének még csak egynegyedét nyer­te vissza. Európa oukorbebozatali szükségle­tét főképpen tengerentúli országok — első­sorban Kuba szigete — fedezik és e réven a newyoirki tőzsde vette át a vezérszerepet a nemzetközi cukorpiacon. Úgy a londoni, mint a hamburgi és magdeburgi oukortőzsde jelentősége a háború befejezését követő évek­ben háttérbe szorult a newyoríki tőzsdével szemben. — Ankét az építőanyagárakról. A keres­kedelemügyi minisztériumban tegnap Novák Lad. mérnök kereskedelemügyi miniszter el­nöklete alatt ankétot tartottak az éptöanyag- áraik leszállításáról. Az ankéton. amelyen az érdekelt szakminisztériumok és iparcsopor­tok képviselői is részt vettek, megállapítot­ták, hogy az építőipar egyik-másik cége a bányászsztrájk ideje alatt szénlhiány címén felemelte az épitőanyagárakat, különösen a mész, cement és téglagyártásnál történtek áremelkedések. Az ankét megállapítása sze­rint azonban ezek az áremelések csak szór­ványosak, sőt a mész- és cementárakat kö­rülbelül 2 koronával le is szállították. Az an- kétnak arra a megállapítására, hogy a bel­földi tetőfedő tégla drágább a külföldi árunál, az építőipar egyik képviselője kijelentette, hogy a német fedőtégla ksebb és így az ár- d.iíerencia jogosult, de mivel az épitőváhal- kozók reicbenibergi Szövetkezeiének kikül­dötte kimutatta, hogy a német tégla, külö­nösen a sziléziai, minőség tekintetében jobb, mint a belföldi, a kereskedelemügyi miniszter az ügy megvizsgálását rendelte el és egyben felhívta az ankét résztvevőit, hogy a szén­árak olcsóbbodására való tekintettel szállít­sák le az épitőanyagárakat is. A téglagyárak képviselői kijelentették, hogy a téglák árát a legközelebbi időben leszállítják. — A pénzügyminisztérium bankhivafala ezüstöt vásárol. A pénzügy miniszter iám az Osztrák—Magyar Bank felszámolási va- gyonállagáfoól 9 millió cseh-szlovák korona értékű ezüstöt vásárolt. — Nemzetközi vámkonferencia. Genfi távirat jelenti: A; nemzetközi vámkonferen­cia, amely a kereskedelempolitikai kérdések kizárásával a népszövetség gazdasági bizott­ságának vámügyi programját fogja tár­gyalni, október 15-én nyílik meg Genfben. Tegnap a külügyminisztériumban Dvoracsek meghatalmazott miniszter elnökletével érte­kezletet tartottak, amelyen a cseh-szlovák delegátusoknak az említett konferencián való működésükhöz megadták az utasításokat. A konferencia cseh-szlovák tagjai Krbec kül­ügyminiszteri követségi tanácsos és Sebőn baoh pénzügyminiszteri tanácsos, akik hol­nap utaznak el Gefifbe. — Az uj cukorkampány. A N- L. közlése szerint a répa gyárhoz szállítását megkezd­ték már, úgy hogy a cukorgyárak megkezd­hették a gyártást az uj kampányra. Cseh­szlovákiában ezidőiszérint hatvan nyerscu­korgyár és huszonöt finomító, valamint ve­gyes üzem működik. — Az állami pénztári jegyek konverzió­ja. A „Triibuna“ értesülése szerint a hivata­los pénzügyi körök azzal a tervvel foglalkoz­nak, hogy a folyó év végén esedékes 6 szá­zalékos pénztárjeg37eket hosszú lejáratú ál­lamtól cs önök re változtatják át, mivel azt ta­pasztalták, hogy az október elsején esedékes volt 4 százalékos pénztárjegyeket is nagyobb részben konvertálták és azoknak csak el­enyésző csekély része került készpénzbe- váltásra. — A szénadó-jövedelmek. A „Oboh. Ob.“ közlése szerint a kincstár' szénadójövedelme 1920 decemberében volt, még pedig 195,415 000 K. 1920-ban aiz egész évben 918,408.000 K-t tett ki a szénadójövedelem. 1921-ben 1.510.141.000 koronát, 1922-ben pe­dig 1.099,138.000 koronát. )A hanyatlás úgy történt, hogy a kormány a szén olcsóbbodása érdekében leszállítotlta a szénadót.) Ezidén januárban 31 milliót (az előző évben 65,340.000). márciusban 62,681 000 (189 mil­lió 123.000) é's áprilisban 40,230.0-00 (94,211.000) koronát vett be az állam szén­adó elmén. A szénsztrájk természetesen még lecsökkenti az idén amugyis hagy átlőtt szén- a dóbevételeket. — Az elemi károk elleni állami biztosítás. A mezőgazdasági tanács október 8. és 9-én a földmlvelésügyi miiiniszteriümiban az elemi károk elleni biztosításról szóló törvényja­vaslatról konferenciát tartott, melyen a po­litikai pártok képviselői, az érdekelt mező- gazdasági szervezetek delegáltjai vettek részt. Az értekezlet az elemi károk elleni állami biztosításinak rendszer estese melleit foglalt állást. 4- Budapesti tőzsdei reformok. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar' Lloyd közlése szerint a tőzsdetanács újra el­halasztotta régi tervét, a tőzsdenapok heti szaporítását. A heti két tőzsdenap csak októ­ber első felére érvényes rendszer. Több, mint bizonyos, hogy október hónap két utolsó hetében már három-három tőzsdei üzletnapot vezetnek be, még pedig hétfőn, kedden és pénteken. A szombat és vasárnap ugyanis vallási okokból üzletképtelennek jelentett na­pok, a szerda viszont régi hagyományok sze­rint, állandó kasszanapja a budapesti tőzsde­lEePIABB- '“tt 11 rm i mini r műit - -i —non in rum—— A szász kommunizmus Drezda, október 12. Gnaupe szász köz- munkaügyi miniszter egy műnkásküIdőttség előtt úgy nyilatkozott, hogy hídfőket keli építeni és megteremteni a kapitalistáik letö­réséhez szükséges előfeltételeket, valamint felkésziülődui az eljövendő harcokra. Az uj kormány ebben az irányiban dolgozik és meg fogja kísérelni, hogy Oroszország se­gítségével biztosítsa a munkásság gazdasá­gi helyzetéit, Böttcher pénzügyminiszter sze­rint minden üzemben akcióbizottságot kell alakítani. „Ha az elvtársak a felfegyverzést követelik, úgy a kommunista párt egyetért velük abban, hogy a harcot a íascizmus el­len nem propagandáival, hanem minden ren­delkezésre álló eszközzel kell megvívni.“ nek. A megmaradt négy napból aztán a hétfő, kedd, mint elsőrendű munkanapok és a péntek, mint a hét második felének a kö­zépső napja, az üzleti folytonosság kedvéért fogják kitenni a heti munkanaptárat, amíg a zsíró tervbevett bővítése meg nem engedi a teljes áttérést a békerendre. Ezt egyébként még ebben az esztendőben reméli a zsiró uj vezetősége. A budapesti tőzsde mai elhe­lyezkedésében már nem felel meg a forgalom rendkívül megnövekedett arányainak. A tőzsde uj elhelyezkedést; követel, gazdaságo­sabban ki akarják használni ezentúl a hatal­mai szabadságtéri palotatömböt, mint eddig, de előbb ki kell üríteni' a tőzsdeépületet. Ez már meg is kezdődött. 1924 május 1 -re föl­mondták a bankoknak és üzleteknek, ame­lyek a tőzsde épületében helyezkedtek el a külső földszinten, ezenkívül -kitelepítik a bank- és tőzsdebizományi .irodákat is a belső udvarokról. Legvégül a;Giró- és. Pénztárcgy- let kivonulása következik. = A külföldi hitelezők állami adósleveleket kérnek romániai adósaiktól.. Bukarestből jelentik: A francia, belga, olasz és svájci hitelező1 kel a kereskedők tartozásainak kiegyenlítése dolgában folytatott eddigi . tárgyalások- eredménytelenek voltak. Ezek a tárgyalások, a' röqratóriumtörvénv megváltoztatásának alapjául fognak szolgálni. Az Árgus szerint a külföldi hitelezők követelik, hogy a tartozásokat forgalomba helyezhető adósleve­lekkel cseréljék fel. Ezt.a. feltételt az dijam nem í.Qgádhatja. el,.mert az, adósságok behajtásánál se- :'géoíéezik'*5g'Váfi", 'azonban . íjzökért' kötelezettséget nem vállalhat. == Megszüntették a francia—svájci vám­mentes znát Párisi; távirat Jeleníti:' A francia hivatalos lap rendeletét közöl, mely-a Fran­ciaország és Svájc között fennállott vám­mentes zónát megszünteti. A francia—svájci Vámhatár ezentúl az országok politikai ha­tárával egybeesik. . + A budapesti nemesfémpiac. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A' nemesfémpia: irányzata tartott és üzletfelem Az ezüst egykoro­nás 2000—2100, a kétkorónás 4030—4400, a forin­tos 5600—6000, az ötkoronás 10.800—11.000, a huszkoronás arany 127—130.000, a dukál 66.000, a platina 75—100.000, - a szinarany 19.600—19.°00, a szinezüst 525—530 . magyar korona. + A magyarországi szén- és fapiac helyzete. Budapesti szerkesztőségürik tele­fonon jeleníti: A tűzifa aránylag olcsóbb a szénnél, ezért télen nagyobb faszüikiségletre van kilátás. Az árak a következők: belföld,i száraz 850—900,000, vegyes 870—840,000. dorongfa 740—780,000 idei őszi vegyes fa 720—750,000 korona ab állomás, román lii- ziitfa 6200—6500 lei, szlovemszk'i tűzifa 1000— 1100 os. korona ab magyar határ. A faszer,- üzlet gyönge. Belföldi ikánálait csekély, de az utódállamokból nagy tételekben kínálják. Az áraik a következők: belföldi faszén ía: 2.600,000—2.800,000, Ha: 2.200,000—2.400,000 ab állomás. Román faszén príma 22—24,000 lei, szlovenszkói faszén, príma, 32—34,000. másodrendű 29—31,000 cs. kor. Jugoszláv fa­szén 11,000—12,000 dinár ab magyar határ. — Gyengült a prágai terménytőzsde. A mai tőzsdén nagy látogatottság ellenére gyenge üzlet fejlődött és a gabonapiacon a zabot kivéve gyen­gébb irányzat jutott érvényre. Csak a liszt és rizs mutattak elég szilárd irányzatot. A takarmány - magpiacon, bár az árak csökkentek, a forgalom jelentéktelen maradt. Ennek oka a jó termés és az, hogy az export lehetetlen. Széna és szalma változatlan árak mellett szilárd. A következő ára­kat jegyezték: Búza 165—170. rozs 110—115, árpa 115—120, zab 90—93, nuUés búzaliszt 2.80, rozs­liszt 2, amerikai liszt 2.65, magyar liszt 2.65 ab Pozsony, búzadara 3, II. Burma rizs 2.60. Aracan 2.75, Malmaim 3.65. A kávéárak nem változtak. Borsó 2—3.25, holland borsó 3-20, mák 5.50, ju­goszláv tengeri 1.38, román tengeri 1.25 ab Oder- berg, La Plata 1.45, burgonya 35, téli bükköny 4:50—4.90. Széna- és szalmaárak változatlanok, korpa 65—75, amerikai zsír 13.25. ! * b t j \ Menyasszonyi kelengyék áruháza > 3 \ Saját készitményü finom férfi 3 \ és női fehérnemű, asztal- me f <1 \ teritők és mindennemű lenáru t 3 \ J \ Árusítás nagyban és kicsinyben t tfY'fyrTWYJJVIYfTfnFmWWTfllWV'VfllJVlUTíffTíTífTTVTVHFGÍVV?W . _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents