Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-13 / 232. (385.) szám
A külső politika problémái (g.) Szlovenszkó, október 12. Még nem bizonyos, hogy mikor, melyik napra, de bármennyire kellemetlen is a kormány és annak megtépázott hátvédjét alkotó koalíciós pártokra nézve, egyszer össze kell hívni a parlamentet. Ha a politikai életünknek ez az elhanyagolt fóruma összejön, a belpolitikai ügyeken s a törvényalkotás gépies tevékenységén kívül, fontos külső politikai kérdések kerülnek majd szőnyegre. Olyan külpolitikai légköre van ma Európának, hogy egyetlen állam politikai élete sem vonhatja ki'magát annak jelenségei alól s az európai történelemnek oly evolúciós, kialakuló és forrásban lévő korszakát éljük, hogy attól még akkor sem izolálhatják magukat a cseh-szlovák politikai élet felelős faktorai, ha a külső politika terén a diktátor jogaival ruházták föl egyetlen nagyravergődött és az államférfim fogalom piedesztáljára emelt Be- nesiiket. Bizonyos az, hogy Benes a parlamenti nyilvánosság előtt sietve beszámol majd legutóbbi külföldi útjairól s a diplomácia változatos életvilágából napfényre hoz majd annyit, amennyi elégséges saját tekintélyének megcsillogtatásához és annak igazolására, hogy a cseh-szlovák köztársaság a legjobb utón .van a nagyhatalmi és a kezépeiirópáí hegemónia kisajátítása felé. De a hivatalos külpolitikai megnyilatkozáson kb vül föltétlenül szőnyegre dob majd külpolitikai kérdéseket a parlament ellenzéke is, amelynek természetszerű kötelessége a lefolyt választásokon megnyilvánult néphangulatnak erőteljes ellenzéki akciók utján való parlamenti éreztetése. A sok között szóba kell kerülnie a prágai parlamentben a magyar kölcsön kérdésének is s ennél a kérdésnél alkalma lesz a csehszlovák politikának arra, hogy a kérdés egész komplexumával kapcsolatosan állást foglaljon s ezzel vagy dezavuálja a kormány- sajtónak a hivatalos külpolitikai állásponttal sok tekintetben ellentétes és a középeurópai politikai megnyugvás útját állandóan eltorlaszolni szándékozó magatartását, vagy nyílt fölszabadítását adja majd azoknak az elemeknek, amelyeknek nem tetsző dolog lenne az, ha Prága és Budapest között a megértés és közeledés szálai fűződnének. Szóba kell kerülnie a Ruhr-akció francia diadala folytán előállott nyugateurópai problémának, annak a kérdésnek, amelynél Benesnek a sok százszoros lekötelezettségből fakadó szerepe tapsolni a francia sikerhez, noha a cseh-szlovák köztársaság gazdasági érdekei szempontjából fölötte veszedelmes jelenség az a katasztrofális bomlási processzus, amely úrrá lett a letepert Németországban s a kívánatos politikai események közé semmiesetre sem sorozható Benes nézőpontjából az az önállósági törekvés, amelyet Bajorországban fölélesztett a francia merevség s a német birodalom bismarcki formája ellen titkon tápjait akció. És elő kell kerülnie a parlament színe előtt a jávorinál kérdéssel kapcsolatosan a cseh-szlovák—lengyel viszonynak, amely hatalmas ütőkártya a Benes akcióit és személyi sikereit nem jó szemmel, sőt ellenséges indulattal néző Kramaréknak kezében, akik nem fogják elmulasztani annak alkalmát, hogy a Javorina almáját Páris hűséges gyülekezete: a népszövetség utján nem nyújtotta át a. szerelem kedves mosolygásával Benesnek, de pörlekedésre utasította a hágai nemzetközi törvényszék előtt a két riválist. És itt sok eltussolt pikantéria fölött gyulhat világosság, mert ezzel a kérdéssel kapcsolatban fölvetődhetik az a nem sikerült akció, amely Lengyelországnak a kisantatnba való belépését lehetetlenné tette s fölvetődhetik az a kérdés, miként áll Prága szénája Parisban, aihol voltak politikai tényezők, amelyek nyíltan hirdették, hogy Skirmuntnak kell nyújtani a népszövetségi tanács tagságának pálmáját és nem Benesnek s ahol vannak politikai ár almiatok, — különösen azok, melyeket aiz imperializmus törekvései a legszélsőbb miliitarizimiushoz szögeztek — melyek előtt a lengyel hadsereg a grata per- száma a cseh-szlovák hadsereggel szemben. De a balikláhi kérdések sem maradhatnak véka alatt, ha megindul a prágai parlament külpolitikai szellőztetése s ezek között előtérbe nyomul a megoldásában elhalaszt ott, de ma is változatlanul! válságos fiumei kérdés, melynél egyes, nem nyilvánosan publikált hírek szerint Benesnek jelentékeny szerepe volt a kéirdlés elmérgesítésében. Ezek a híreik arról beszélnek, hogy az adrilai kikötőváros birtoka nem alkotja szerves részét a nagy-szerb politikáinak,' mert hiszen a történelmi szerb expanzió sohasem haladt nyugat, de mindig délkelet felé, ámenre rutait mutatott Dusán és S topán cár birodalma s így most sem ragaszkodott volna erőteljesen és föltétlenül a belgrádi politika Fiúméhoz, ha a horvátok követeléseim, kívül- Benes merni szól bele a kérdésibe és nem helyezi a kisántánt érdekeit előtérbe s a nagy-szláiv expanziónak az ■ Adrilai tengeren való téríog- 1 alását nem teszi a szlávság nemzeti kötelességévé Belgrádiad szemben, Ezek a hírek tehát arról szólnak, hogy Benes a balkáni terepén jövőbeni álimrik és tervek után indulva, hinti a nyugtalanságot és krizises -C, M lapátot kiváltó helyzetnek csíráit s közben úgy állítja, be önmagát az európai köztudatba, mint a békének őrét és a nyugalomnak fcözépeurópali bak terét. Végül egy . rendkívül kényes s különösen a kisiantant politikájának szempontjából érzékeny kérdés vetődhetik fel: az orosz ból- sevilki rendszerrel kapcsolatos állásfoglalás ügye. Ezt a kérdést'elő kell vennie a kormánynak, ha igaz az a húr, hogy a községi és megyei választásoknál alaposan megerősödött kommunistákkal megegyezést keres és elő kell venniölk a kommunistáknak a politikai elv. iránti kötelességérzetbö 1. Hogy ez a kérdés hová álltja Benest, eiz a oseh-szlo- vák külpolitikának legérdekesebb kérdése, de ez egyúttal a legveszedelmesebb ' pont Benesre nézve, mert.itt törhet ki nyílt harcban az az ellentét, mely Benest Kramartól elválasztja s amelyet eddig bizonyos oppor- tunus meggondolások lefékeztek. Hogy ezek a kérdések, melyeknek aktualitása forró és eleven, keresztül menneik-e majd a prágai parlament retortáján s hogy ami eddig alaposan hiányzott, a szakszerű és az európai politika egészséges érdekeivel harmonizáló külpolitikai kritika helyet kap-e és reprezentál) ife egyéniségek utján nyilat- kozik-e meg a parlamentben, ez a jövőnek bizonytalan kérdése, mély étvlész a mának perspektívájában, ott, ahol a kérdéseknek valóságos áradó zása nyomul, a politikai előtérbe. Ugrón aktív politikai szerepet vállal? Az Erzsébetvárosi Kaszinóban tegnap leleplezték Ugrón Gábor elnök mellszobrát Az üdvözlésre Ugrón azt válaszolta, hogy az az érzése, hogy a virradás, amelyre régen várnak, már közeledik. Kijelentette, hogy bármi is történjék, midenkor csak eddigi politikai meggyőződését fogja követni. Talán nehéz lesz a lépés, amelyet tennie kell. de ha sor kerül, rá és szükséges lesz, akkor megteszi, hogy győzedelmeskedjék az igazság. Ugrón homályos beszédéből messzemenő politikai következtetéseket vonnak le. A Budapesti Hírlap szerint azt hiszik, hogy Ugrón Gábor a közel jövőben aktív politikai szerepet vállal és hogy a pártpolitikai csoportosulásokban szintén a legközelebbi időben lényeges fordulat következ- hetik be. (A lap arra céloz, hogy a pártonkivüli liberálisok, akiknek soraiba tartozik Ugrón Gábor, rövidesen formálisan is be fognak lépni a kormányzópártba, illetve kooperálni fognak vele. A szerk.) Az utódállamokkal való tárgyalások előkészítése Az MTI. jelenti: Tegnap délután Daru- váry külügyminiszter elu ölelésével valamennyi minisztérium szakemberéinek részvételével konferenciát tartották, amelynek anyagát az utódállamokkal fölveendő tárgyalások alkották. Megállapították, hogy a tárgyalások anyaga legnagyobb részben készen van. Az uj jegybank terve A Budapesti Hírlap arról értesül, hogy az új Jegybank alaptőkéjének egy részét a külföldi kölcsönből, másik részét pedig egy újonnan kibocsátandó kölcsönből fogják fedezni. A Jegybank alaptőkéjének nagyságát még nem állapították meg pontosan. Az alaptőke valószínűen hetven millió aranykorona lesz. A Jegybank a kormánytól függetlenül működik és az államkincstárnak nem ad fedezetlen kölcsönt; miért is a kormánynak a deficit fedezéséire az eddigi infláció helyett más törvényes bevételi források után keli néznie. A Venkov újabb támadása a magyar kormányzó ellen A Venkov, amely tudvalévőén Svdua minis ziter elnök lapja mai esti kiadása újból utsZéli hangon támadja Horthy Miklós kormányzót abból az alkalomból, hogy a Hegyaljána utazott és ott több vitézt föl avatod A Venkov szerint a kormányzó Bethlen akarata elleniére utazott a szlovenszkói határra és tudni véli, hogy a kormányzó haragszik a miniszterelnökre azért, mert nem elég nyomatékosan védelmezte meg őt azok ellen a szeimréhányások ellen, amelyek Géniben hangzottak él. A Venkov végül Ízléstelen kifejezések kíséretében azt ajánlja Bethlennek, hogy ,a kormányzót intern áltassa a zalaegerszegi táborba. — Nem kételkedünk benne, hogy Budapestről méltó válasz érkezik erre az otromba támadásra. A magáink részéről, úgy hisszük, hogy a Venkov támadása nem volt időszerű akkor, amikor a két ország rendezni kívánja egymáshoz való viszonyát, amiben különösen a cseh-szlovák köztársaság van közelről érdekéivé. 100 cseli-szl. Koronáért fizettek ma, október 12-én: Zürichben 16.70 svájci frankot Budapesten 58 000.— magyar koronát Bécsben 212000.— osztrák koronát Berlinben 11770500000.— német márkát A jóvátételt bizottság ma tárgyalja a magyar kérdést A kisantaní nem követel ellenőrzést — A kölcsön a magyar kívánságok alapján biztosítottnak tekinthető Budapest, október D. (Budapesti szerkesztőségünk íelefotije- lentése.) Politikai körökben nagy megütközéssel tárgyalják a prágai Venkovban „Bethlen második harca14 címmel e napokban megjelent cikkét, amelynek lényege az volt, hogjr Bethlen gyors bukását idézné elő, ha elmondaná a kölcsön föltételeit. A cikk szerint a budapesti közvélemény egy része azt hiszi, hogy Bethlen feltétel nélkül váílalko- zoitít mindenre, amit a kisántánt diktált és hogy miaga a. kisántánt fogja Magyarországon a politikai, gazdasági és katonai ellenőrzést gyakorolni. A politikai közvélemény megállapítja, hogy Svehía lapja tendenciózus beállításával. megrontani igyekszik azt a kedvező atmoszférát, amely Benes és Bethlen között Genfben szövődött. A fajvédő Szózat ismerteti a Venkov cikkét és hozzáfűzi, hogy Svehla magára nézve — úgy látszik — nem tartja kötelezőnek a megállapodásokat- Jellemző a csehek valódi céljaira, — Írja a lap — hogy ők azokat a megállapodásokat, amelyek Benes és Bethlen között Genfben létrejöttek, egyenesén az eddigi magyar magatartás likvidálásának és leszerelésének tekintik. A magyar kérdés a jóvátétel! bizottság előtt A Magyar Hírlap elsőrendűen beava- tott budapesti diplomáciai forrásból arról értesül, hogy a párisi jóvátételi bizottság ma ülést tart, amelyen kizárólag a magyar kérdés megvitatásával foglalkozik. A mai ülésen fog eldőlni, hogy a bizottság revideálja-e a külföldi kölcsönre vonatkozó első határozatának a zálogjog felfüggesztésére vonatkozó részét, hogy magáévá teszi-e az angol-olasz álláspontot és hozzájárul-e ahhoz, hogy a külföldi kölcsön kivitelét, a lébonyolítás módozatait és ezzel kapcsolatban a pénzügyi ellenőrzés föltételeit a nép- szövetség pénzügyi bizottsága állapítsa meg. Ezzel kapcsolatban arról te határozni fog a bizottság, hogy eleget tesz-e annak a magyar kívánságnak, hogy a kölcsönt mentesítse a jóvátételi fizetések alól. Párisbóí a fönt említett előkelő diplomáciai helyre olyan értelmű értesítés érkezett, hogy a Magyarországnak nyújtandó külföldi kölcsön elintézése a magyar részről előterjesztett kívánságok alapján biztosítottnak tekinthető. A faivédők újabb támadása a kölcsön ellen A fajvédők tegnap este megint vacsorát tartottak, amelyen Eckhardt Tibor mondott nagyobb beszédet. Kijelentette, hogy információi szerint a miniszterelnök és a kisan- tant képviselői között a poltikai ellenőrzés kérdésében tárgyalások folynak. Tudomása van arról, hogy a Budapestre érkező nép- szövetségi bizottság éppen ezekről a kérdésekről fog tárgyalni és a kormánnyal erről fog megállapodásokat létesíteni. Az a felfogása, hogy hatszáz millió aranykoronáért nem érdemes Magyarország függetlenségét áruba bocsátani. Ezután hangoztatta, hogy a mai kormány sohasem léphet föl kellő erély- lyel a határon t.ul élő magyarok érdekében. Sárrnezey Endre kijelentette, hogy a fascis- táik nemsokára kilépnek a harctérre. Szóba sem került Magyarország ellenőrzése Eckhardt kijelentéseivel szemben illetékes helyet fölkérték a MTI-í a következők közlésére: Sem Genfben, sem egyéb helyütt lefolytatott tárgyalásoknál nem történtek megbeszélések Magyarország politikai ellenőrzéséről és a kisántánt részéröl nem is hangzottak el ily irányú követelések. Mindezekből természetesen következik, hogy a legközelebb Budapestre érkező népszövetségi bizottság ezekről a kérdésekről egyáltalán nem is fog tárgyalni. j|r H. évfolyam 232. (385.) szám. Ém ... ^ Prága, szombat, 1923 október 13. # / #//'7Lf*\tr/T T/im Ii5«p£;st ^38^ ~ Sürgönyeim i Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszmszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
