Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-10 / 229. (382.) szám

3 leküzdése után Németországnak résen kell lennie, nehogy mternacionalízálják a Ruhrvi- déket a Saarvidék mintájára. A német nem­zetiek szónoka, Westarp gróf, a szociálde­mokratáknak a kormányból való kiszorításá­nak szükségességét hangoztatta, pártja ne­vében kijelentette, hogy a legádázabb ellen­zéket fogja tanúsítani a kormánnyal szemben és követelte, hogy, a kormány azonnal sza­kítson Franciaországgal és Belgiummal, bár­mily következményekkel járjon is c lépése. Sclioltz dr. a néppárt és Kochweser a de­mokrata párt nevében beszélt, majd Leicht a bajor néppárt nevében kijelentette, hogy nem szavazza meg a fölhata'mazási tör­vényt. A vita során Soílmann belügyminisz­ter is fölszólalt és a düsseldorfi véres esemé­nyekkel foglalkozott. Tiltakozott a>z elleti, hogy a Francia miniszterelnök védelmébe vette a hazaáruló rajnai szeparati-stákat, a német rendőrhi vatalnokokat pedig a vérfürdő előidézésével vádolta meg. A rajnai szepa- ratisták hazaárulása a miniszter szerint bör­tönt érdemel, a német hatóságok csak azért nem tudnak ellenük kellőképpen eljárni, mert iá francia hatóságok oltalma alatt állanak. Gessler honvédelmi miniszter visszautasí­totta a német nemzetieknek azt a célzását, hogy a kormány tudtával „bizonyos előké­születek** történnének. Bejelentette, hogy a hircenzurát legközelebb-megszüntetik. A bi­rodalmi gyűlés ezután a német nemzetiek, a bajor néppárt és a kommunisták szavazatai­val szemben bizalmat szavazott a Sírese- ’mann-kormánynak és elfogadta a szociálde­mokrata pártnak azt az indítványát, amely helyesli a birodalmi kormány álláspontját a bajor eseményekkel szemben és elvárja, hogy a birodalmi kormány rövidesen tisz­tázza a helyzetet. A Die Zeit. Stresemami lapja, arról érte­sül, hogy a rajna—wesz itáliai nagyipar kép­viselői és Degoutte tábornok között a tár­gyalásokat folytatni szándékoznak és azokba még e héten a megszállott területek parla­menti képviselőit is belevonják. Még mindig makacsul tartják magukat azok a hírek, hogy S finnesnek Degoutte tábornoknál tett látoga­tása a birodalmi kormány előzetes tudta nélkül történt. A Degoutteval való tárgyalá­sokon a szénszállítás, a vaisutíorgalom fölvé­telének ügyét, valamint a vas- és acélgyár­tás problémáit beszélték meg. A tárgyalások alatt a franciák csak a szénszállítás tekinte­tében mutatkoztak engedékenyeknek. De­goutte és Stinnes tárgyalásai előreláthatóan nemsokára folytatódni fognak. Mai távirataink: Berlin, október 9. A német lapok általá­ban nagy megelégedéssel Írnak a birodalmi kancellárnak a késő éjjelig tartó birodalmi gyűlésen tanúsított magatartásáról, csupán az ellenzéki sajtó állapítja meg, hogy minél ragyogóbb volt a kancellár beszéde, annál inkább vetett fényt a pártok közötti ellenté­tekre. Berlin, október 9. A nagyiparosoknak Stinnes vezetése alatt álló csoportja a kö­vetkező tíz követelést terjesztette a kor­mány elé: 1. A Rulhrvidék megszállása során lefoglalt szénért való kárpótlás. 2- Az ez idő óta kényszer utján behajtott szénadó meg­térítése. 3. A szénádé megszüntetése, a R uh r vidéken. 4. A jövőben szállítandó jóvá- tételi szénről való rendelkezési jog biztosí­tása. 5. A megszállott területekbe való nyers­anyag- és élelmiszerszállítással való kedvez­ményes elbánás. 6. A szénbNoHság és a meg­szállót1- területieken a szén akarni elosztó szerveinek megszüntetése. 7. A gyáriparosok bizottságának iwgWntormzása. hogy a tár- gyalusokat tovább folytathassa. 8. A bizott­ság meg-hMim-azása. hovv a íriívó kérdésedet a megszánó hatoll'maiVkpij sz=tbá;1 vozhassák. 9- Müven, ái’lásno.ivtnt foglaljanak el a gvár- tpajrosok 3 7, va.°úrikká,! szembűn? M^ven á'lásnointot tortái el a hkodniVni kor­mány e.gv olvan vas.tifjwpnii óir?i? sárnak- a inp,.o-c7-'i,’!o*t feWtilefen vMó kér­déseiben. atmeivbon 3 Rart^mnÁV F.i*-?mu«Hyr- szág é* niarytoar v^n^émoV ttkzt? 10. A inunk?vinnék napi 8 és fél órára vrtó meg- ho U'6’1^ f °»V T Berlin, október 9. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A kormányválsággal kapcsolatban számos lap közöl cikkeket Stin­nes magatartásáról. Most Sünné* lapja a Deutsche Alígemeine Zei'ung közk Stinnes szenzációs nyilatkozatát, melyben többed között azt mondja, hogy közte é* a birodal­mi kancellár között a rufirvidéki bányatu­lajdonosok képviselőinek egy határozata alapján megegyezés íött 1étre. hogy Német­ország egész gazdaságában eltávoi]itjáv azo­kat az akadályokat, melyek a munkaidőnek a háború előtti mértékben való, bevezetését nem engedik meg. Mivel a határozat szövege nem tetszett a koalíciós pártok minden egyes tagjának, később megváltoztatták- | Ebből fejlődött k: a kormányválság. Strésé- j maim ekkor megkísérelte, hogy polgári kor- j •náaiyt alakit oly férfiakból, akik képesek I Németországot kihúzni a hínárból. Többen e j kiszemelt férfiak közül nem tudták elható- • rozni magukat arra, hogy a felajánlott tár-! cáhat elfogadják, mivel nem hitték, hogy a j kormány várható össze átírásában bírni fog- \ ja Észak- és DéitoémeíOTSzáig, valamint aj : külföld bizalmának és tekiíitélyéirek ama ! j mértékét, mely a bel- és küiipoürikai sikeres: működéshez szükséges. E férfiak áülátefogla- j lásámak eredménye a második Srresecnann-; kormány, kezében a teljhatalommá! a gazda-1 sági kérdésekben. Stwmes. igy zárja nyilat-! kozatát: j „Megállapítom, Iwgy az, amit az állítólagos j Stfnnesdfktafura akart, a birodalmi kancel­lár ur és az egész néppárt parlamenti frakciója nézeteinek a múlt hét első felé­ben igenis megfelelt, nem maradt azonban mentes az utolsó napok kilengéseitől és! zavaraitól. A kancellár a nagykoalíció nategafekitá-1 sa almi politikai szükségszerűségnek erige- \ dett és bátorságot mutatott, amelyért a né- j met nép nagy háláival tartozik neki, mert nagy bátorság kepeit ahhoz, hogy a német nép érzelmei ellenére befejezte .a Ruhrhar- cor. E szükségszerűségnek a felelősségét azonban nem Sfreisemamn visek. hanem az előző kormány, elsősorban Hermes pénzügyminiszter, aki felelőtlen pénzügyi és devizapolitkát foly­tatott. A'z első kormány alakításkor figyelmez- teí'tem Stre se manót, hogy kormányának megmaradása altitól függ. vájjon képes lesz-e a belpolitika követelményeit rövidesen fdteíé- gíteni még akikor is, ha szembe keli szálnia a szociáldemokrácia, doktiinájával. E tekhi- tettíen azonban nem került a Sfresemano- Ivormány a helyzet magaslatára és megbu­kott elsősorban a szociáldéniokrácía hibá­jából, mely, mint mindig, most is esődött mondott a gazdasági kérdésekben.** Berlin, október 9. A Rote Fahne, amely tizennégy napra be volt tiltva, ma ismét meg­jelent. .Berlin, október 9. Középnémetország konümmista pártra; elhatározták, hogy álta­la na?: sztráifktra mobilizálják a munkásságot és összehívják a birodalmi tenáoskongresz- szust, melynek megtartását Berlinben né­hány hét előtt megtiltotta a hatóság. A ma megjelenő Roíe Fahne azt jelenti Wimarból, hogy a tliüriuigiai üzemi tanácsok kongresz- szosa ■•által elrendelt harci rendszabályokat hat napon belül minden helységben és tizem­ben végire fogják hajtaná. A német üzemi ta­nácsol-: birodalmi választmánya elhatározta, hogy a ífthüriiigfai k0ng.ress.2ms határozatát egész Németország összes üzemeire kiter­jeszti. Bertán. október 9. (Berlini szerkesztősé­günk telefon-jelen tés-e.) A német kormány párisi és brüsszeli követeit utasította, hogy a francia és a belga kormánynál érdeklődje­nek, liogy a két kormány hajlandó-e a rultr- vidéki munka ujrafelvételéröl tárgyalni. Düsseldorf, október 8. (Mavas.) Az antant ellenőrző bizottság és a Phoenix, valamint a Rheinische Stahlwerke képviselői megegyez­tek a jóvátétel! szénszállítás megkezdéséről. A váll-aíatok kötelezték magukat arra is, hogy szenet szállítanak a megszállott területek francia és belga vasútüzemek számára. Essen, október 8. (Woíff.) A Ruhrvidék banyáiban ma falragaszokon közölték a mun­kássággal a német kivitel fokozásának szük­ségességét, A rajna—vesztfáliai bányák ok­tóber 9-től- ismét bevezetik a háború előtt érvényes munkaszak oka t. Berlin, október 9. A D. A. Z. közli a ,.StaMhelm“ kiáltványát, amelyben a front- katonák szervezete hangsúlyozza, hogy el­érkezett az időpont a diktatúra követelésére. London, október 8. Sthamer londoni né­met követ ma: látogatást tett a külügyi hiva­talban. A cseh sajtó az uj szlovenszkói helyzetről Az egyik fuvolázik, a másik fenyegetőzik Prága, október 9. Négy cseh’ lap. fekszik dóriunk. amelyek az eJilenzéík nagymértékű megerősödése foly­tán beállott uj síelővénszákói héfyzet poliikai következményeivel fogíMikoznak. Míg egy héttel azelőtt még unisono azt hirdették, hogy a megyei választások semmiféle fordu­latot nem idéztek elő a szlm’enszkói poéti­kában, addig ma már be kell látraök, hogy a választásoknak mélyreható politikai követ­kezményeik lesznek. A kormány számára természetesen az volna a legkényelmesebb megoldás, ha a kommunisták és liliiikáék új­ból visszatérnének a c-seh szociáldemokrata párt, illetőleg a cseh néppárt . kebelébe és ilyen módon helyreállítanák a megbillent többséget. Bizonyos, hogy a közeljövőben a kormány mindent el fog követni, hogy en­nek a megoldásnak útjait egyengesse. A koa­líció különböző pártjai máris szétosztották a szerepeket, amelyeknek mindegyikével meg akarnak prábáTko-zini, hogy a szlovák néppár­tot visszatérítsék a nemzeti koalíció táborá­ba, A cseh. néppárt a Lüldové LiStyben méz- édes himnuszokat zeng Hknlkáék sikereiről, a fé.lhívaitiaítos Ces-kortovenská Repubhka pe­dig éles .határvonalait húzott tegnap az auto- nómista néppárt és az „liirred'etítista** pártok között. De ugyajnakkor a Ceské Slovo elő­veszi a megléte ml illés bunkóját és-azzal fe- nyegetődzik. hogy át fogják helyezni a re­nitens néppárti tisztviselőiket, a papoktól pe­dig elvonják a komgruát. ha Hlinkáék néni hallgatnak a jó szóra. A Lklové Noviny úgy állítja be a helyzetei mintha Svebla hallani sem akarna a néppárt megvásárlásától, de azért mindegyik — a liberális Tribunát sem véve ki — nem tudja eltitkolni azt a remé­nyét. hogy a H'lfinka-párt mégis csak megtér, lemond az autonómiáról és engedelmesen szavaz a kormányra. A legközelebbi jövő fogja megmutatni, hogy ezek a számítások be fognak e válni- A magunk részéről elképzel­hetetlennek tartjuk, hogy a szlovák néppárt elárul fa azt a négyszázezer főnyi tábort, amely az autonómia eszméiétől áthatva ad­ta le szavazatát erre a pártra. Ha a cseh •sajtó különböző megnyilatkozásait dióhéjban összefoglalva mégis közöljük, tesszük azért, m-ert a napisajtónak kötelessége minden kö­rülötte végbemenő eseményt regisztrálni. Az említett négy ; cseh lap felfogása a szlovák néppárt helyzetéről így szól: A Tribírna a Svehía. kormány fönnállá­sának egy éves évfordulója alkalmából mér­leget készít. Ezzel kapcsolatban foglalkozik a szlovenszkói kérdésekkel i-s úgy véli, hogy helytelennek IbbKwiyult az a módszer, hogy a kellemeffen ügyek elintézésiét az időre bízzák. Hiba volt szerinte, hogy az uj me­gyei rendszert és egyes közigazgatási ügyeknek Prágától való elválasztását nem hajtották keresztül előbb, mert ezzel többet lehetett vofoa Sztovenszkónak adni, mint amennyit a szlovák néppárt annak idején kórt és így a szlovák néppártnak ezzel sakk- miáttot lehetett volna adni. Ebben, a Tribuna szerint, Prágát kevesebb bűn terheli, mint Srcbár politikai észjárását. A Ceské Slovo úgy tudja, hogy a szlovák néppárt az utóbbi időben kapcso­latot keres a cseh néppárt képviselőivel. Legutóbb Myslfvec képviselő tárgyalt a két párt közötti kapcsolatról, úgy hogy a C. S- szerint talán már a köze! jövő meg­mutatja, hogy vájjon a tárgyalásoknak lesz-e pozitív eredményük. A nemzeti szo­cialista lap szerint a szlovenszkói válasz­tások két lehetőség elé állították a kor­mányt. Az egyik az, hogy a kormány a szlovák néppártot bevonja a felelőséggel járó kormánypárti többségbe, amit maguk a szlovák néppártiak is akarnak (?), A másjk lehetőség pedig, amely akkor követ­keznék be, ha az első terv akármilyen ok miatt meghiúsulna, az „erős kéz“ politiká­ja. A szlovák néppártnak azokat a tagjait akik állami tisztviselők, Csehországba he­lyeznék át. mig a renitens lelkészektől el­vonnák a kongruáí. A lap e fenyegetés után azt állítja, hogy Hlinkáék be akarnak lépni a cseh néppárti klubba, melynek egyes tagjai azonban attól tartanak, hogy a szlo­vák néppártinak csak a vállalatai és a bankja miatt fáj a feje és néhány hónap eltelte Idán ott folytatják, ahol most el akarják hagyni. A Ceské Slovo végül úgy véli, hogy a hivatalos tárgyalások még az őszi ülésszak megkezdése előtt megindul­nak. Kiég a Szsantezitó tollából közöl vezércik­keit a Lidové Noviny, amely a többi között airra hivatkozik, hogy a cseh néppárt a koa­líció és a szlovák néppárt között való köze­ledés érdekében dolgozik. Klega arra emlé­kezteti az olvasót, tliogy a cseh néppárt Hlinkáék kiválását annak idején, a párt helyzetében beállott erősödésnek tekintette és hibáztatta a szlovák néppárt politikai is­kolázatlanságát és rövidlátását, ma azonban a meggyöngülik szociáldemokratákkal és az agrárpárttal szemben nagy értékkel bírna rá nézve a szlovák néppárt támogatása, me­lyet meg is alkar szerezni. A szlovák nép­pártnak a koalícióhoz való közeledése Klega szerint bizonyos következményekkel járna. Hkíikáék egyháza követeléseiken kívül bizo­nyos személyi követeléseket is támasztaná­nak. A szlovák néppárttal való megegyezés­nek egyetlen nagy előnye az lenne szerinte, hogy így meggyöngitené'k a köztársaság el­lenség ebiek, különösen Magyarországnak agitációját, míg ha az egyezség nem jönne létre, akkor a magyar befolyás erősebben érvényesülne a pártban, melyet rábírnának arra, hogy Hl inka nevével államellenes és törvényellenes agüációt fejtsen ki. mert a pénzügyileg meggyöngült és kimerült párt másképpen ne mis folytathatná agitációját. A cikk szerint a cseh agrárpárt ellene van an­nak, Ihogy megvásárolják a szlovák néppárt tojaiii'tásált s akaratát még a o$eh néppárttal való ellehtéit árán is keresztül fogja vinni. Lotvbal Ferenc a félhivatalos Ceskoslo- venská Republika hasábjain párhuzamot von az autonómista és autonómiaellenes szlovák politikusok között. Az autonómista eszmét szerinte csak a szlovák néppárt reprezentál­ja, mert a nemzeti pártot a választás telje­sen szétforgácsolta, ami kitűnik már abból is, hogy ez a párt egész Szlovenszköban egyet­len egy mandátumot sem tudott szerezni. A kommunistákról a cikkíró azt állítja, hogy nolía kíméletlenül küzdöttek a kormány ellen mégsem tartanak fönn közösséget a szlovák néppárttal és ügy véli, hogy a szlovák nép­párt szövetségeseket cs:ak a nem-szlovák, illetve- a magyar pártok körében találhat. Ezit az állítását azzal okolja meg, hogy Hlinkáék :több magyart jutattak mandátum­hoz és ezzel kiépitefték a magyarsághoz ve­zető hidat, amit az is bizonyít, hogy a ke­resztén yszociális párt a szlovák nép körében is .agitációt fejtett ki­A parlament őszi ülésszakának előkészületei Költségvetési provizórium? — 16 milliárd állami kiadás — Gabona- és husvjjmok Prága, október 9. A. képviselőház legközelebbi illését ok­tóber 30-éra hívják össze, A köztársasági el­nöknek Parisból való hazatérése után és pe­dig valószínűen október 21-én meg fog jelen­ni az elnöki kézirat, amely a parlament ta­vaszi ülés szakáit berekeszti és az ui üléssza­kot összehívja. A képviselőház -első ülésén, amint már jelentettük, Benes fog beszámolni római tárgyalásairól, a genfi népszövetségi közgyűlésről és ia külpolitikai helyzetről. Az ülésszak első hetében össze fogják hívni a külügyi bizottságot, ahol a P.rager Presse ér­tesülése szerint Benes szélesebb alapon fog­ja elmondani az expozéját és a vita folya­mán bővebb magyarázatokat fog adni. A plánomban is lesz külpolitikai vita, mely egy pár ülésre fog terjedni. Azalatt a bizottságok a határidőhöz kötött javas-latoikat fogják elő­készíteni a plémuim szalmáira, A bizottságok munkáját főként az 1924, évi költségvetés, a szociálbiztositás és a va­gyonadó novellálása fogja kitölteni. A cseh szociáldemokraták azt fogják inditványozn-i, hogy a szociálpolitikai bizottság permanens maradjon, hogy a szociálpolitikai javaslatot le tárgy atias-sa. Azonkívül azzal a. gondolattal is foglalkoznak, hogy akciót indítanak meg, amely gyakorlati tekintetben támogatná az öles óbb adási akciót. A cseh agrárpárt vi­szont a gebonaváiinok, esetleg a husvámök bevezetésiét fogja követelni. Az a tizenhét javaslat, amelyet miivel határidőhöz van kötve, még ebben az ülés­szakban kell letárgyalni, a következő: 1. A katonaság huzamosabb ideig tartó elszállá­Szerda, október 10.^

Next

/
Thumbnails
Contents