Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-04 / 224. (377.) szám

&'7M(WJnA(W8??tm.Z%P

3

Csütörtök, október 4.

ezelőtt szinten „á'iknielíenesen“ (?!) szavaztak a szociáldemokrata pártra, Azonban a párt politikája, nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket. A választók ezért most mát a nyíltan az államellenes (?) pártokat támogatták.

Á cseh néppárti Lidové Listy a szloven- szkói választások eredményét a többi között a következőképpen kommentálja:

— Ha már a községi választások eredménye nagyon meglepte a cseh közvéleményt akkor a járási és megyei választások eredménye tanácstalanná tette a cseh pártok sorait A kormány sajtóirodája és a cseh

sajtóiroda mély hallgatásba burkolódznak és csak magánjeleníésekböl tudjuk meg, hogy az ellenzéki pártok óriási fölényre tettek szert és hogy különösen a szlovák néppártot illeti meg a győzelem pálmája— Á választási eredmények a kormány szíovenszkól politikájának teljes vereségét jelentik. Ennek a politikának a célját naivul leplezték le az agráriusok lapjai, melyek gyűlölettől lihegő választási harcukban azt írták, hogy Hünkáékkal tárgyalni sem szabad. Rühes ökröknek nevezték őket, akiket a földre kel! teperní.

— A szlovenszkői kérdés a legégetőbb politika? és állami kérdés lettA félhivatalos Ceskoslovenská Republikát a választási eredmények nem lepték meg. Elismeri, hogy az ellenzéki tábor és különösen a szlovák néppárt nagyon megerősödött. Az idézett lap mindebből ezt a nagyon helyes következtetést vonja le:

— A választási eredmények hasznának tekinthetjük azt, hogy bebizonyították, hogy az ügyek tovább nem mehetnek úgy, mint ahogy eddig mentek.

Egyedül a Venkov, amely felocsúdott első ijedtségéből, találja meg régi hangját:

— A köztársasági párt — Írja — megtartotta azokat ia pozíciókat, melyeket a községi választások alkalmával szerzett. A szlovák néppárt támadása vasárnap is gyenge eredménnyel végződött. A párt a szlovák szavazatoknak csak a kisebb részét tudta megszerezni. (!?) A megyei képviselő- testületekben sehol sem lesz szlovák néppárti többség. (Hát Túrócszeniniártónban? A szerk.) A Hlinka-párt sehol sem tudta a mandátumoknak egy harmadrészét sem megszerezni. (?) A szlovák néppárt általában kisebbségben van az államalkotó pártokkal eszmfoen, (?) Majdnem minden megyei képviselőtestületben több államalkotopár tr képviselő van. mint szlovák néppárti.

A Právo Lidu. elismeri, hogy nem lesz nagymegye, amelyben a kormánypártoknak •lesz többségük. A választások eredményét az európai helyzettel magyarázza, amely szerinte mindenütt reakciós. A lap becslése szerint kétszázezer választó hagyta el a szociáldemokratáik és a kommunisták zászlaját.

A Ceeh abban foglalja össze véleményét, hogy Malypetr belügyminiszter és a vörös-fehér koalíció nagy csatái vesztett.

A magyar sajtó

A pozsonyi Magyar Újság így kommentálja a választások eredményét:

— Az ellenzék győzelme igen jelentékeny s a községi választások számarányát nagyban igazolja. Vagyis a lő-iki választások nem tekinthetők a véletlen jáíéik-resultátúrodként, mint ahogy azt a kormánytábor első megütközésében állítani sietett; a műit vasárnapon revízió alá került a kiéfh éttel előbb megszondirozott nép hangulat $ a közvélemény konzekvensen megerősítette első ítéletét. Ebből kitűnik, hogy a rendkívüli állapotban megejtett parlamenti választások 19?0~ban nem fejezték ki a Morván inneni népakaratot, amely az önállóság gondolatától szaturálva, u.gy akarja érvényesíteni jogait, ahogy tételes, habár csak erkölcsileg kötelező szerződések, nemkülönben a reális helyzetfelismerés azt megengedik, sőt megköveteltük.

A Híradó eképpen ir: Az eddig beérkezett jelentésekből már is teljes határozottsággal bontakozik ki az ellenzék győzelmének képe. Hogy a magyarok talán nem mindenütt jutnak be olyan számban a megyebi- zoítságba. amint azt sok helyen reméhJéfc ennek egyszerű oka az, hogy az mi megye - beosztás — céljának megfelelően — szétosztotta ,a magyarságot, nehogy az bármely megyében nagyobb kompakt tömeget alkothasson. Ennek ellenére is a magyarság általi élért eredmény felette kedvező.

A Kassai Napló véleménye dióhéjban:

Berlin, október 3. A mai lapok mind meggyőzést várnak a kormány válságban. — A Vossische Zeitung szerint a Stresemann-kor- mány lemondása, melyet a birodalmi gyűlésein tegnap még valószínűnek tartottak, ma már nem mérlegelés tárgya. Ha a kompromisszumos tárgyalások meg is hiúsulnak, maradnak még más megoldási lehetőségek. A parlament folyosóin ismét beszélnek a birodalmi gyűlés feloszlatásának lehetőségéről. A szociáldemokraták állítólag hajlandók engedményekre a bajor kérdésben. A megha- íamazási törvény kérdésében megegyezés várható. A munkaidő tekintetében szintén megtalálták ma reggel a formulát, melyhez az összes koalíciós pártok hozzájárulnak.

Berlin, október 3. A lapok terjedelmes cikkekben .számolnak be a birodalmi gyűlés tegnapi eseményeiről- — A Berliner Tage- bla-tt megállapítja, hogy ezek az e semények 1 rendkívül sajnálaíraiméííók é's egyáltalában 1

— A megsebzett demokrácia visszaütött a tömegek erejével, amelyek nem viselik el szó, tálán a csalódásokat s az ősemberi szolidaritás az üldözöttek pártjára sodorja őket.

A Kassai Újság elsősorban a kassai eredménnyel foglalkozik és ezt imigyen méltatja: A vasárnapi megyei választások ismét meglepetéssel kedveskedtek. A községi választásokat is felülmúlja az a siker, mellyel a ke-r. szoc. párt, a néppárt és a kommunisták az összes kosicei szavazatok 75 százalékút biztosiiották niaguknak.

A szlovák sajtó

A Slovák így vélekedik :

—■ A szociáldemokraták bukása Szlo- venszkón úgyszólván teljes. A nép a rövid háromévi próbaidő letelte után dezavuáíta a képviselőit, ami a pártot felszámolásra fogja kényszeríteni. A szlovák néppárt híveinek száma ezzel szemben megkétszereződött. A kommunista párt is megerősödött. Általában: az ellenzék megerősödött és a kormányt támogató pártok meggyengültek. Velük együtt gyöngült meg ,a centralizmus eszméje. Az aiutonomista eszme jelentékeny tényezője lett a belpolitikai életnek.

A német sajtó

A Bohemia szerint a megyei választások napja dies irae volt ia szlovákok számára és dies ater a kormánypártok számára. A lap fölveti azt a kérdést, hogy a kormány sajtója miért vádolja a magyar irredentát a szíovenszkól viszonyokért, de nem magyarázza meg, hogy miképpen tudták a magyarok megszerezni a szlovákok r okon érzései t.

nem emelik a parlament tekintélyét. Ha Sdholl, a német néppárt elnöke utólag enyhíteni igyekezett is a német nemzetieknek való felklnálikozását, mégis <az a kínos benyomás maradit érezhető, hogy a párt jobbfelé tolódott el. A köztársasági pártok paktuma teljesen lehetetlen a jobboldali körökkel, melyek a köztársaság megdöntésére törnek s ezt az akaratukat már tettekkel is bizonyították. Hibás volt azt követelni, hogy Hilfferdinget el kell távolítani a birodalmi pénzügyminiszférum élétől- Nem csinálhatunk abból titkot, hogy Biifferding mint praktikusan cselekvő ember nem vált be, azonban ebből az értékéből sohasem szabadna pártpolitikai kérdést csinálni. Ezeket a kérdéseket mind otthon el lehetett volna végezni, ehelyett azonban ismét kicsinyes pántpolitikai veszekedések porondja lett. — A Vor- wárts szerint a helyzetet a legjobban a következőiképpen lehet jellemezni: A nagy koaNem monü le i Slrcseiniiü-iirmáii

Hírek a koalíciós pártok megegyezéséről — A birodalmi gyűlés feloszlatásának lehetősége — A szociáldemokraták engednek a bajor kérdésben

goikként, testületileg látta magánál a szerkesztőséget, az intrikákat mindig az irodában vagy a nyomdahelyiség egyik sarkában, neira otthonában bonyolították le vele. Ez a Wranyowsky nagyon szerencsés fickó — mondották —, lehet, hogy a kiadónak mesz- szebbmenő szándékai vannak vele.

Wranyowsky is erre gondolt és lázas forróság ömlött el rajta. A forrőságot nem az a tépdeső gondolat okozta, vájjon tetszeni fog-e BrüM Anasztázia kisasszonynak, akit a sajtóberkekben a szezon legjobb pártijának tartottak, hanem a kétely, hogy tetszés esetén mi történjen Mariskával, a lap pénztároskisasszonyával, akihez Wranyowsky nem ígérettel ugyan, de a gyönge akaratnak megjnhászodottságávaí már egy esztendeje le volt kötve.

Amit kollegák között tréfásan annyiszor kijelentett, íme komoly problémaként állott előtte.

— Könnyű nekem korrektnek lennem — szokta mondani azoknak, akik dicsérték vagy leszamarazták egyenessége miatt —, könnyű annak, akit még nem környékeztek meg. Hiába kínálom a lelkem, nincs ördög, aki megvegye!

Nincs ördög? Itt áll előtted, jó Wranyowsky! Nézd meg jól, a szemei milyen ferdén csúsznak a kiugró pofaosont felé, nézd kifaagyásos bajuszát, figyeld meg apró, hegyes füleit, lásd csak, lásd a két kis dudort a koponyája fölött, mindjárt kinőnek a szarvai! Az ördög itt hajlik az asztal fölé és pár óra múlva már a lelkedet kéri.

Brtíhl ur letette a kagylót, Wranyowsky elfogódottan kérdezte, mikor jöjjön.

— Jöjjön kilenc fele, kedves Mester és ha lehet, hozza magával a cikk levonatát is. Anasztáziának is öröme fog telni benne.

Záp, aki koncerteken és a színházi folyosón a remény bizonyos nemével udvaroiga- tott Anasztáziának, e szavak hallatára, elsápadt. Tudta Anasztáziáról’, hogy irodalmi nő, aki esetleg nem a kellemes külsőt nézi Wra- nyowskyban, hanem a literáíust és akkor neki régen befellegzett,

— Szervusztok! — búcsúzott Wranyowsky zavarodottan és lebernyeges kabátját magára kapva1, hazasáetett.

Tiszta, kis szobája Íróasztalán az egyszerű, hideg vacsora föl volt már tálalva. Anyja e tekíntetiben végtelen pedáns volt, a szellemi munkást — szokta mondani leányának és a szomszédasszonyoknak — nem szabad, ingerelni holmi apró-cseprő gyomor- ügyekkel. Bohém fiuktól az anyáik rendszerint nincsenek elragadtatva, de Károlyt nagyon szerette és nagyrabeosülte özvegy Wranyowiskyné, aki sokat olvasgatott és ösztönös megértést tanúsított minden művészi írás iránt. Károly maga inkább befelé volt bohém, lelki élményeket hajh ászó. Kifelé dolgos és mértékletes ember volt, az első, aki a műhelyben megjelenít és aki a nap eseményeiben tájékozott volt, aimlkior leült írni: a szerkesztőséget irodának tekintette, ahol a napi anyagot el kell végezni, a művészet csak azután következhetett. Az ember kint a világban, mondogatta, megszerzi az impresszióit, engedi, hogy átszűretmlödjenek a lelkén, hogy kialakuljanak, vagy bekapcsoló dijának egy mesébe vagy egy hangulatba. Az iró dolga azután, hogy feldolgozza, mint iparos a nyersárut. Nem szerette a tiíániko- dást, az irodalmat nem tekintette a földöntúli termelésnek, korszerűséget követelt az írótól és főleg tehetséget. A különcködéstől idegenkedett.

Elporgáriasul t világszemlélete ellenére most, egy polgári koncepció előtt, megijedi

Turemefíeiiiül babrált .a könyvei között, a falon függő képeket szemíélgette, régi írásait rakosgatta, nem találta, meg magát sehogy- sem. Bement az ebédlőbe, ahol anyja olvasott.

— Köszönöm a vacsorát, mama! Ma estére a kiadómhoz vagyok hivatalos.

Wranyowsky síé letette szemüvegét.

—"Ne tessék csodálkozni. Ezt a meghívást nem lehetett visszautasítani. Aníi pedig a kiadó leányát illeti...

— Ebbe én nem adok neked tanácsot — vetette közibe gyorsan az asszony — ilyen ügyekben mindenki a lelkiismeretétöi kérhet csak tanácsot.

Erre a szóra Károly összerezzent. Valahogy magába hallucinálta Mariska szemrehányóan szigorú hangját. Maga sem különb a többinél, e mondat ömlött' beléje, rös- telte magát, pedig ez ideig még gondolatban sem követett el semmit.

Ezután sem.

Brűhíék vacsoráján a rendes családi csöndélet pergett le. Anyuka hevesen ellenezte azt, ‘amit apuci ■ akart, Gyuri, mert nem abból a befőttből kapott, amit szeretett, anyuka ellen foglalt áll'ást. Anasztázia pedig tárgyilagosságot színlelve, hol apjának adott igazat, hol anyjának.

Már az élőé telnél tárgyi differenciáik támadták.

— Tojásos előételt olyankor szoktál csinálni, egyetlen életem, — szólt BrüM papa — miikor magunk között vagyunk. Ilyen, kedves vendég megérdemelt volna egy szép tokot tartár szósszá!, vagy aszpikos pisztrángot, vagy egy finom omlettet.

— A szerkesztő ur nem mindennap eszik tojásos előételt — felelt kevés tapintattal, inkább megszokott butaságból az asszony,

(folyt, köv.)

lició ellen intézett manőver a néppártot a nagy koalíció és a birodalmi kormány malomkövei közzé szorította. A néppárt ezt engedte anélkül, hogy elhatározását végrehajtotta volna, amelyekkel a centrum munka- közösségére szövetkezett- Ezt i'tt azért hangsúlyozzuk, hogy rámutassunk arra, hogy a veszély nagyobb, mint amilyennek gondolják, mert a német nemzeti vezetés alatt levő polgári kormány még nem a legrosszabb állapot, a legrosszabb állapot az. mikor egyáltalán nincsen kormány.

Berlin, október 3. A német nemzeti Deutsche T ag eszeit un g ,,'Á kormány össze- omlása^ című cikkében igy ir: „Csak az tucl a tegnapi birodalmi gyűlésben uralkodó határtalan zűrzavarról fogalmat alkotni magának, aki a versaillési napokat átélte. 'A hathetes koalíciós politika borzalmas eseménye! -a birodalom belső gyengeségét meglepő gyorsasággal érlelték meg betegségé és a krízis lázában mégegyszer kétségbeesetten kapkodtak a mentő szál viaszai után- A parlament folyósóin a birodalmi kancellár visszalépéséről, a birodalmi gyűlés feloszlatásáról és a diktatúra megszigorításáról beszéltek.

— A Lokalanzeiger is hangsúlyozza, hogy az események fejlődése még nem ért véget s a krízis csak azért húzódik oly sokáig, mert egy másik kormánynak nincsen kor dk epés; talaja a parlamentben. Á polgári koalíció nehézségeit megvilágítja, az a körülmény is. hogy a demokraták nem csupán tiltakoznak a német nemzetieknek a kormányban való részvétele ellen, hanem a vasutasoknak, meg akarják engedni, hogy letegyék a hűsége s'-küt a francia-belga szolgálati szabályzatra. Ez nemcsak a. német nemzetiekre,' hanem a német néppártra is teljesen elfogadhatatlan álláspontot jelent- A két marxista frakció és a demokraták elleni kormány alakítás teljesen lehetetlen, igy tehát a némer parlamentarizmusnak egy gordiusi csomót kel! megoldania.

Berlin, október 3. Á Lokal-Anzeiger essem jelentése szerint a négy bányamunkás- szövetség kiáltványt intézett a megszállott területeik bányászaihoz, melyben felszólítja őket, hogy a munkát kezdjék azonnal meg— A V. Z. düsseldorfi jelentése szerint a Rajna-bizotfság angol képviselője kijelentette, hogy a Rajna-bizottság nem fogja követelni ia német vasutasoktól, hogy a szolgálat! esküt 'letegyék a. -szövetség-közi vasúti szabályzatra.

Bécs. október 3. A Dér Tag Innsbrnki jelentése szerint pár nap előtt Hitler Tirolban és Insbruckbán 'tartózkodott. Kaimnak diktátorrá való kinevezése után Hitler családjával elhagyta Berlint, mert meg tudta, hogy Kahr milyen álláspontot' fog elfoglalni a nemzeti szocialistáikkal éls híveikkel szemben- Hitler az eseményeik fejlődését a távolból akarta figyelemmel kisérni cs ezért csa- Já’djával Innsbrnkba jött, hol tartózkodását tikokban tartották. Még nem ismeretes, hogy miként sikerült Hitlernek átlépni “ határt. Az ínnsbrüki nemzeti szocialisták Hitlernek — hacsak zárt ajtók mögött is — ünnepélyes fogadtatást rendeztek. Hitler rövidesen meggyőződhetett arról, hogy Münchenben nem fenyegeti veszély, ezért visszatért oda. inig családja Tirolban maradt.

London, október 3. A Times szerint Garzon lord a brit birodalmi konferencia pénteki ülésén részletes, bizalmas nyilatkozatot fog tenni a kormány külpolitikájáról, különös tekintettel a német jóvátételt kérdésre és a Ruhr-viöékniek a franciák által történt megszállására.

Hí egész életre

éra