Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-28 / 245. (398.) szám
Vasárnap, október 28, j^GAiJfa&jwTfmwp Bethlen holnap Balassagyarmaton beszél Budapest, október 27. (Budapesti szerkesztőségünk tel erőn jelenté se.) A politikában semmi újság nincsen. Az egész ország közvéleménye figyelemmel várja a holnapi balassagyarmati népgyülés lefolyását. A gyűlésen, amelyen Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke fogja elmondani beszámolóbeszédét, a kormány tagjai közül Bethlen István gróf miniszterelnök, Raíkov- szlky Iván belügyminiszter, Gsáky Károly gróf honvédelmi miniszter és Vass József dr. népjóléti miniszter, valamint számos egységespárti képviselő vesznek részt. A 'gyűlésen Bethlen István gróf miniszterelnök nagyobb beszédet mond, amelyben ki terjeszkedik valamennyi időszerű politikai kérdésre. Bethlen tárgyalásai A közelgő városi választásokra való tekintettel Bethlen István gróf miniszterelnök tárgyalást folytat a városi ügyek intézésében résztvevő és résztkérö pártok vezetőivel Ez a tárgyalás informatív jellegű és — legalább egyelőre — semmiféle politikai célja nincsen. Huszár Károly, Emszt Sándor és Frühwirtb Mátyás jelentek meg a miniszterelnök előtt, hogy őt a Wolfí—Huszár-páirt Huszár-frakciójának a városi politikában elfoglalt álláspontjáról informálják. Az eszmecserén Vass József népjóléti miniszter és Rakovsziky Iván belügyminiszter — az előbbi fővárosi; bizottsági tagsági minőségben is — volt jelen. A tisztviselők fizetése A tegnapi- miniszter tanács elh a tározta, hogy a tisztviselők novemberi fizetését,'a júliusi fizetést véve alapod, huszonöt százalékkal fölemeli. A módosított lakásrendelet a minisztertanács előtt A minisztertanács tegnap este Bethlen István gróf dmökílésévél ütést tartott, amelyen Vass József dr népjóléti miniszter előterjesztette azokat a módosításokat, amelyeket a lakásrendeletnek a drágasági bizottságban való ángyalása alkalmával elfogadott. A legíontosfob módosítás az, hogy a lakások bére a közüzemi d>ij síkkal együtt az 1917. évi bár kétszáziiyolcvanszorosa (nőin pedig,.mint az eredeti rendeCiet tervezte, hároimszázhat- vanszorosa) lesz. ♦*4*0 ♦♦***0*40*0<*440**e**M**«- 0+444+*++** *<>004+ Október 28 megünneplése Ungvárt és Pozsonyban Ungvár, október 27. A munkácsi görögkatolikus püspökség elrendelte, hogy október 28-án valamennyi szemű feleségét, Manón Philip ont. Sokat beszélgettünk, sokat vitatkoztunk, természetesen nem azért, hogy meggyőzzük egymást. Okos ember remélhet-e ilyesmit? Remélhette-e Maron Philipon, hogy valaha részt veszek az ő lázálimaiban, vagy remélhettem-e én, hogy a véső mesterember túlontúl sokat olvasott leánya megérti a mi igazunkat? Gyűlölt bennünket és ezt néni. is tagadta. Elmondta nekem, hogy kisleány korában milyen fájdalmat okozott szivének egy különös eset. Igen jómódú és jó megjelenésű nagyanyjával egy nemesi hölgyekből állott társaságba tévedt. A hölgyek mind karosszékbe ültek és az öreg polgárasszonynak egy kis zsámolyt adtak, hogy arra üljön. Oh az az ostoba kis zsámoly! . . . Talán nem volnék itt a Conciergerieber, ha a vésőiparos öreg édesanyja egy kairo®széket kap a falusi nemes hölgyekből álló társaságban?.-. Én? Én?! . . . De valószínűleg Mianon Phi- lipom sem lenne itt a halál eme kellemetlen előpitvarában. Mikor ezt elmondtam Rolandnénak, mosolygott. Mert udvarias és finom elméje minden ötletet honorál, a leggyöngébbeket is, az enyéimet is. Ámde jól láttam, hogy egy pillanatig sem vette komolyan, amit mondtam. Istenem, az emberek — még a legokosabbak, legkiválóbbak sem sejtik, hogy milyen hatalmak űzik, verik őkét, titokzatos, önmaguknak is romlásit hozó végzet felé. Mert most már 'megmondhatom, hogy ez az assszony. kire eleinte nem tudtam másként, mint gúnyos szánalommal nézni, ki, görögkatolikus templomban ünnepi istentiszteletet tartsanak, amelyre az állami és katonai hatóságokat is meghívták. Pozsony, október 27. Az október 28-iki ünnepségeket a katonai hatóságok é-s a kul- turegyesületek rendezik. Szombat este hat órakor katonák lampiónos menete a szlovák színházhoz vonul, ahol Okánik polgármester mond beszédet. Este nyolc órakor katonai ünnepség lesz az I. M. C. A.-ban és a kormánypalotában. Vasárnap reggel hét órakor zenés katonai ébresztő, féltik órakor pedig katonai szemle lesz a Szabadság-téren. Innen menetben vonulnak a színházhoz és a kormánypalotához. Féltizenegy órakor térzene !esz a Nemzeti színház előtt. Epizódok Apponyi amerikai írtjából Á „grand old man“ fogadtatása — Az első előadás — Estebéd Sigray Antal grófnál Apponyi amerikai benyomásairól Dobay István dr. utilevele a Prágai Magyar Hírlap számára New York, október eleje. Hatodik napja, hogy Apponyi gróf a Cunatd „Aquitanián“ New Yorkba érkezett, hogy a Carnegie „The Institute of International Education“ meghívására az Egyesült Államokban föToIvasó körútra induljon. Rögtön megérkezése után együttesen fogadta az összes nagyobb amerikai lapok képviselőit. Szeptember 30-án Sámuel Un- termyer, New York legelső ügyvédje rendezett tiszteletére yonkersi kastélyában nagy fogadó-délutánt. Október 1-én Sigray Antal gróf harminckétszemélyes ebédjén ünnepeltük Apponyi grófot. Október 3-án New York legelőkelőbb klubjában, a Metropolitan Clubban adott százteritékes bankettet a „grand old man“ tiszteletére Caldwell newyorki bankár. E sorok írója ama szerencsében részesült, hogy külön engedéllyel a hivatalos gőzösön eléje utazhatott az Aquitániának s még a nyílt tengeren, a newyorki kikötőbe való befutása előtt elsőnek üdvözölhette s jelentési tehetett Apponyi Albert grófnak a fogadtatására s utiprogramjára való előkészületekről. Noha az imént fölsorolt fogadások kapcsán is állandóan közelről van alkalmunk figyelni a nagy magyar államférfin itteni szereplését, érdekesnek tartottam Ritz-szálló- beli lakásán fölkeresni s megkérni, hogy nyilatkozzék eddigi tapasztalatairól és első benyomásairól. Egy csomó újságíró és fényképész kezei közül tudtam nagynehezen kimenteni Apponyi grófot, aki mosolyogva mutatott rá kínzóira: — Ez Amerika. És ez igy megy kora reggeltől, Marika leányomat két óra óta fo- tografálják már, a sok villany s egyéb fénytől szinte beíefájduít szegénynek a feje. Hát még ez a sok telefonálás s most még eleinte nehezemre is esik a telefonban az amerikai kiejtést megtartanom. Mindezeknek a kissé fárasztó külsőségeknek ellenére, első benyomásaim igen jók, teljesen megfelelnek várakozásomnak. — Nagyon is ismertem * helyzet nehézségeit, elvégre a háború alatti ellenséges államok egyikéből jöttem $ jgy abban a nagy mint a megbukott Gironde hallatlanul sokat beszélő védaugyaia, mindig humoros alak volt a szememben, ez a Manón Pilipon a legkiválóbb, legértékesebb, legnemesebb emberek egyike volt, míg e földön itt járt közöltünk. Einoansága, jósága, gyöngédsége méltóvá tette volna arra, hogy dísze legyen annak a királyi udvarnak, melyet olyan hallatlan, engesztelhetetlen, hideg meggyőződéssel gyűlölt- Gyűlölete teljesen személytelen volt. A Marié Antoinctte ellen indított hajsza hideg undorral töltötte el De azért szívesen elősegítette a Gironde-dal a pamflettek és gunyversek kiadását. A király személye iránt szánalmat és rokouszenvet érzett és ő kiérte meg Verandánde-ot, hogy a páüinka- szagu csatornatisztítókat üdvözölje, mikor a TuáUeriálk ellen vonulva Monsieur és Madame Vétó fejét követelték. Tőle magától halottam ezt, mert hiszen mindennap vitatkoztunk, veszekedtünk e|- niétefteiniken,. melyeik annyira különböztek egymástól s melyek annyira egyformává tették sorsunkat. Rolandné jóval nyugod- tabb, hidegebb és határozottabb volt, mint én . . . Mert megvallom, drága barátnőm, a gúnyos felsőbbségből hamar átcsapott hangom a haragos felháborodásba, onnét még hamarább a megindulásba, a mélységes, gyöngéd szerctetbe. Kezdtem megérteni, hogy mint vezetett ez az asszony egy egész hatalmas pártot lelkének erejével, füzével, határozottságával. Mint lett ur nemcsak Roland, hanem az egész balvégzetű Gironde fölött. ügyben, amely még mindig uralja nálunk is, itt is az érzelmi világot, teljesen más atmoszférát képviselek. Továbbá abban is és ez talán a legnagyobb, hogy Amerika az utolsó időkben el volt árasztva európai előadókkal, akik többé-kevésbbé szerencsés tapintattal elárasztották az amerikai hallgatóságot kéretlen jótanácsokkal, úgy, hogy bizonyos fásultság, hogy ne mondjam, ellenszenv keletkezett minden európai invázió ellen. — Mindezek ellenére bizalommal nézek eléje az itt meginduló munkának, mert régi jó barátaim, akik szívesek tizenegy év előtti szereplésemet emlékezetben tartani, a legnagyobb melegséggel fogadtak és minden irányban való támogatást helyeznek kilátásba. Nekik köszönhető, hogy az egész amerikai sajtó igen jó fogadtatásban részesített; az összes nagyobb lapok képviselői mindjárt az első napokban egy kollektív interjúra jelentek meg nálam és másfél órán át vallattak, ami az ügynek nagy hasznára volt. meri alkalmat adott sok mindenféle föltevés eloszlatására és egyebek között annak a megállapítására, hogy hazulról semmiféle küldetésben nem jöttem, hanem tisztán amerikai meghívásra, azután pedig, hogy semmiféle magyarországi, belügyi, akár alkotmányos, akár egyéb kérdést nem vagyok hajlandó itten megvitatás tárgyává tenni, noha egyénileg természetesen bármiről szívesen elbeszélgetek jóismerőseimmei. — A készülődésnek e napjai tehát nem vesztek el, sőt rendkívül hasznosak voltak előadási köruíam 'szempontjából, nemcsak régi összeköttetések megújítása és újaknak létesítése folytán, de azért is, mert most már mondhatom, teljesen ismerem az itteni lélektani helyzetet és tudom, hogy semmibe sem szabad beleütközni, ha az ember nem akar legyőzhetetlen lelkiellenállást provokálni. Azért meg lehet mondani mindent, csak a módját kell megtalálni és ez némely nagynevű európainak nem sikerült, aki előttem itt járt. — A magyarsággal eddig hivatalosan nem érintkeztem, hanem akikkel összeköttetésbe léphettem, a régi szívélyességgel és bizalommal fogadtak. Itt egyedül a meglehetősen hangos és aggressziv kommunista sajtó cs azok, akik rajta csiiggnek, okoznak nehézségeket. amelyek tekintetében Drózdy képviselőtársamnak voltak olyan tapasztalatai, amelyeket az ügy érdekében kikerülni óhajtok. Egy kis csoport ez, amely bajt okoz, de annál lármásabb és kíméletlenebb. Mindent együttvéve, ha nem is fenékig tejföl, sőt ha a tejföl nincs is a felületen, hanem a természet törvényei ellenére inkább valahol mélyebben található — örülök, hogy átjöttem és bizonyos értelemben eredményeket várok szegén!' hazám érdekében. 0 Október 4-én tartotta Apponyi Albert gróf a „Ghamber of Commerce“, New York leghatalmasabb testületének meghívására annak dísztermében első előadását. Sikere leírhatatlan nagy volt. 'A radiótársaság gépezeteinek fölállítása kapcsán a rádiótelefon egymii'Hiónyi előfizetője egész Amerikában és Angliában egyidejűén hallgatta végig Apponyi hatalmas igéit. Amerika leggazdagabb kereskedőit, bankárait és gyárosait lehetett a hallgatóság között látni. Beszéde végén az egész terem fölállással és percekig tartó tapsorkánnal ünnepelte a szónokot. * Sigray Antal gróf, aki régi párthive és lelkes követője Apponyi politikájának, mint ismeretes, elhalasztotta Európába való visz- szauta.zását, hogy jelen lehessen Apponyi Albert gróf érkezésénél s részt vehessen a nagy államférfin itteni ünneplésében. Apponyi megérkezése után Sigray Antal gróf és felesége október 1-én fél'kilencórai estebédre látták vendégül Apponyi Albert grófot és leányát, valamint tisztelőiünk szőkébb körét, összesen harminc hölgyet és urat, a Sherry-restaurant egyik külön éttermében. Az ünnepelteti és a vendéglátó háziakon kívül a magyar társaságból Széchenyi Lász- Jóné, Jósika-Herczeg Imre és felesége. Win- ter főkonzul és e sorok irója voltak hivatalosak az estebédre. Az ebéd folyamán Sigray Antal gróf ma- gasszámyalásu beszéddel köszöntötte föl Apponyi Albertét s mint Magyarország és Európa 'legkiválóbb emberét, az egész életén át hazájáért a legnemesebb, a legtisztább fegyverekkel küzdő, önzetlen hazafit ünnepelte. A nagyhatású beszédet a jelenvoltak több ízben tapssal kísért élénk tetszésnyilvánítása szakította meg. Sigray gróf fölköszöntőjére Apponyi gróf nyomban válaszolt. A .mintegy tizenöt percig tartó beszéd ez alkalommal is szónoki remekmű volt. — Amikor életemet mindenkoron hazám javának szenteltem — mondotta a többi között Apponyi —, ezzel elsősorban nemcsak Nálunk az udvarnál nem volt újság, 'hogy Franciaország sorsa egy 'asszony kezében legyen- Hozzászoktatott már ehhez bennünket a napkiráíy, XIV. Lajos uralkodása eléggé. De hogy egy -asszony tisztán lelkének erejével vezessen egy száz színből ö'sz- szeverödött és ezerféle ambíciótól gyötrött pártot, azon még itt a Goneiengerieben is elcsodálkozik az ember. Pedig itt megszoktuk a legkülönösebb dolgokat is. Legfeljebb azon csodálkozunk, hogy még mindig élünk. A szegén!' Manón Philipon már őzen is túl van. Ö inna hajnalban örökre elment. Az asszony, ki jobban meg tudta velem értetni a Gironde küzdelmét, tragikumát, mintha köztük éltem volna, az asszony, ki ki tudott engesztelni leghalálosabb, leggyüílől- tebb ellenségemmel, már nincs többé az élők között. Ne értsen félre, drága barátnőim, Manón; Philipon nem ingatott meg szilárd meggyőződésemben. Hiszem és vallom, ma éppen úgy, mint tegnap, hogy a Gironde ész- vesztett alakjai Franciaországot vészbe, gyalázatba és romlásba vitték. Hogy nem ezt akarták, hogy maguk is elveszitek a szennyes, véres áradatban, melyet hiába igyekeztek medrébe visszaterelni, azt Ro- lamidné beszéde után tökéletesen megértettem- Ma is úgy látom a szerencsétlen, tragikus alakokat, de ma már nem bírok reájuk haragudni. S nem fogok haragudni akkor sem, ha a vérpadom állva, még egyszer tele 'szívom tüdőmet friss, szabad levegővel és szemem megtelik fénnyel, napsugárral ragyogással s arra gondolok maid, -amit itt hagyok. amit elraboltak tőlem. Nyugodtan, egy szikrát sem tántorodva -el keresztény ka toli-. kus hitemtől megdiosőilt uram, királyom •iránt való hűségemtől, meghalok annak, akinek éltem . . . azaz nem úgy, mert megértettem, megbocsátottam azoknak és sajnálni tudom azokat — kikért majd vérpadra visznek. Ezt a csodát Manón Philipon cselekedte. Naigyobb csoda volt ez, mint a Gironde vezetése. Semmit vissza nem vonva, meg nem másítva gondolataimból érzéseimből siratom ma a legkiválóbb asszonyok egyikét, iki elhozta ide -a hálái pitvarába leikének erejét, .gyöngédségét, nemes acélosságát, finom.* 1 megindító bálját. Hogy haragudna Manóm Phiíliipon -a jelzőkért, ha hallaná. Vagy talán ő sok mindent megért már most, mit ott künn az események viharos forgatagában nem érthetett meg- Nem tudom. Nem is beszélek róla. De azt tudóim, halálra itéltetése után is állította, hogy -az ügy, melynek elárulásával vádolják, melyért vérpadra cipelik, a legnemesebb, legszebb, legiigazabb s halandó embert szebb sors nem érhet, mintha vérét ont-1 hatja érte. Hivalkodás és póz nélkül állt: szemben sorsával, melyei teljesen és töké- i tetősen tisztában volt attól a perctől fogva, hotgy a Conoiergeriebe behozták. Ma hajnaliban ütött az óra. Miikor visszatért a forradalmi törvényszéktől halványan, kimerültén szorított kezet mindnyájunkkal. Egész nap gyötörték lealázó, hitvány, alávaló kérdésekkel. Rolandné már nem az éie3 i r r 1 ||? Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg SCIIfflDTIIAUEIM£l€ i É IjTj!P. iTTi | leli f® JS M" Ol I nOTl Ííiniólí $31 keseruviz, mert szükség esetén reflfgeliZlS elöli IlSpOllárroI IMISZtfaygí &»- ^ B3ál¥ö, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben iÍmiiiii!],íii!íii5 rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzleíben. m9 Az „IígIIíá!8fl!t“ nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekke]
