Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-28 / 245. (398.) szám

Vasárnap, október 28, j^GAiJfa&jwTfmwp Bethlen holnap Balassagyarmaton beszél Budapest, október 27. (Budapesti szerkesztőségünk tel erőn je­lenté se.) A politikában semmi újság nincsen. Az egész ország közvéleménye figyelemmel várja a holnapi balassagyarmati népgyülés lefolyását. A gyűlésen, amelyen Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke fogja elmondani beszámolóbeszédét, a kormány tagjai közül Bethlen István gróf miniszterelnök, Raíkov- szlky Iván belügyminiszter, Gsáky Károly gróf honvédelmi miniszter és Vass József dr. népjóléti miniszter, valamint számos egysé­gespárti képviselő vesznek részt. A 'gyűlésen Bethlen István gróf miniszterelnök nagyobb beszédet mond, amelyben ki terjeszkedik va­lamennyi időszerű politikai kérdésre. Bethlen tárgyalásai A közelgő városi választásokra való te­kintettel Bethlen István gróf miniszterelnök tárgyalást folytat a városi ügyek intézésében résztvevő és résztkérö pártok vezetőivel Ez a tárgyalás informatív jellegű és — legalább egyelőre — semmiféle politikai célja nincsen. Huszár Károly, Emszt Sándor és Frühwirtb Mátyás jelentek meg a miniszterelnök előtt, hogy őt a Wolfí—Huszár-páirt Huszár-frak­ciójának a városi politikában elfoglalt állás­pontjáról informálják. Az eszmecserén Vass József népjóléti miniszter és Rakovsziky Iván belügyminiszter — az előbbi fővárosi; bizottsági tagsági minőségben is — volt jelen. A tisztviselők fizetése A tegnapi- miniszter tanács elh a tározta, hogy a tisztviselők novemberi fizetését,'a jú­liusi fizetést véve alapod, huszonöt százalék­kal fölemeli. A módosított lakásrendelet a minisztertanács előtt A minisztertanács tegnap este Bethlen István gróf dmökílésévél ütést tartott, ame­lyen Vass József dr népjóléti miniszter elő­terjesztette azokat a módosításokat, amelye­ket a lakásrendeletnek a drágasági bizott­ságban való ángyalása alkalmával elfogadott. A legíontosfob módosítás az, hogy a lakások bére a közüzemi d>ij síkkal együtt az 1917. évi bár kétszáziiyolcvanszorosa (nőin pedig,.mint az eredeti rendeCiet tervezte, hároimszázhat- vanszorosa) lesz. ♦*4*0 ♦♦***0*40*0<*440**e**M**«- 0+444+*++** *<>004+ Október 28 megünneplése Ungvárt és Pozsonyban Ungvár, október 27. A munkácsi görögkatolikus püspökség elrendelte, hogy október 28-án valamennyi szemű feleségét, Manón Philip ont. Sokat be­szélgettünk, sokat vitatkoztunk, természete­sen nem azért, hogy meggyőzzük egymást. Okos ember remélhet-e ilyesmit? Remél­hette-e Maron Philipon, hogy valaha részt veszek az ő lázálimaiban, vagy remélhet­tem-e én, hogy a véső mesterember túlontúl sokat olvasott leánya megérti a mi igazun­kat? Gyűlölt bennünket és ezt néni. is tagad­ta. Elmondta nekem, hogy kisleány korában milyen fájdalmat okozott szivének egy külö­nös eset. Igen jómódú és jó megjelenésű nagyanyjával egy nemesi hölgyekből állott társaságba tévedt. A hölgyek mind karos­székbe ültek és az öreg polgárasszonynak egy kis zsámolyt adtak, hogy arra üljön. Oh az az ostoba kis zsámoly! . . . Talán nem volnék itt a Conciergerieber, ha a vésőipa­ros öreg édesanyja egy kairo®széket kap a falusi nemes hölgyekből álló társaságban?.-. Én? Én?! . . . De valószínűleg Mianon Phi- lipom sem lenne itt a halál eme kellemetlen előpitvarában. Mikor ezt elmondtam Rolandnénak, mo­solygott. Mert udvarias és finom elméje minden ötletet honorál, a leggyöngébbeket is, az enyéimet is. Ámde jól láttam, hogy egy pillanatig sem vette komolyan, amit mond­tam. Istenem, az emberek — még a legoko­sabbak, legkiválóbbak sem sejtik, hogy mi­lyen hatalmak űzik, verik őkét, titokzatos, önmaguknak is romlásit hozó végzet felé. Mert most már 'megmondhatom, hogy ez az assszony. kire eleinte nem tudtam másként, mint gúnyos szánalommal nézni, ki, görögkatolikus templomban ünnepi istentisz­teletet tartsanak, amelyre az állami és kato­nai hatóságokat is meghívták. Pozsony, október 27. Az október 28-iki ünnepségeket a katonai hatóságok é-s a kul- turegyesületek rendezik. Szombat este hat órakor katonák lampiónos menete a szlovák színházhoz vonul, ahol Okánik polgármester mond beszédet. Este nyolc órakor katonai ünnepség lesz az I. M. C. A.-ban és a kor­mánypalotában. Vasárnap reggel hét órakor zenés katonai ébresztő, féltik órakor pedig katonai szemle lesz a Szabadság-téren. Innen menetben vonulnak a színházhoz és a kor­mánypalotához. Féltizenegy órakor térzene !esz a Nemzeti színház előtt. Epizódok Apponyi amerikai írtjából Á „grand old man“ fogadtatása — Az első előadás — Estebéd Sigray Antal grófnál Apponyi amerikai benyomásairól Dobay István dr. utilevele a Prágai Magyar Hírlap számára New York, október eleje. Hatodik napja, hogy Apponyi gróf a Cunatd „Aquitanián“ New Yorkba érkezett, hogy a Carnegie „The Institute of Internatio­nal Education“ meghívására az Egyesült Államokban föToIvasó körútra induljon. Rögtön megérkezése után együttesen fogadta az összes nagyobb amerikai lapok képviselőit. Szeptember 30-án Sámuel Un- termyer, New York legelső ügyvédje rende­zett tiszteletére yonkersi kastélyában nagy fogadó-délutánt. Október 1-én Sigray Antal gróf harminckétszemélyes ebédjén ünnepel­tük Apponyi grófot. Október 3-án New York legelőkelőbb klubjában, a Metropolitan Club­ban adott százteritékes bankettet a „grand old man“ tiszteletére Caldwell newyorki bankár. E sorok írója ama szerencsében része­sült, hogy külön engedéllyel a hivatalos gő­zösön eléje utazhatott az Aquitániának s még a nyílt tengeren, a newyorki kikötőbe való befutása előtt elsőnek üdvözölhette s jelentési tehetett Apponyi Albert grófnak a fogadtatá­sára s utiprogramjára való előkészületekről. Noha az imént fölsorolt fogadások kap­csán is állandóan közelről van alkalmunk figyelni a nagy magyar államférfin itteni sze­replését, érdekesnek tartottam Ritz-szálló- beli lakásán fölkeresni s megkérni, hogy nyi­latkozzék eddigi tapasztalatairól és első be­nyomásairól. Egy csomó újságíró és fényké­pész kezei közül tudtam nagynehezen kimen­teni Apponyi grófot, aki mosolyogva muta­tott rá kínzóira: — Ez Amerika. És ez igy megy kora reggeltől, Marika leányomat két óra óta fo- tografálják már, a sok villany s egyéb fénytől szinte beíefájduít szegénynek a feje. Hát még ez a sok telefonálás s most még eleinte ne­hezemre is esik a telefonban az amerikai ki­ejtést megtartanom. Mindezeknek a kissé fárasztó külsőségeknek ellenére, első benyo­másaim igen jók, teljesen megfelelnek vára­kozásomnak. — Nagyon is ismertem * helyzet nehéz­ségeit, elvégre a háború alatti ellenséges ál­lamok egyikéből jöttem $ jgy abban a nagy mint a megbukott Gironde hallatlanul sokat beszélő védaugyaia, mindig humoros alak volt a szememben, ez a Manón Pilipon a leg­kiválóbb, legértékesebb, legnemesebb embe­rek egyike volt, míg e földön itt járt közöl­tünk. Einoansága, jósága, gyöngédsége méltó­vá tette volna arra, hogy dísze legyen annak a királyi udvarnak, melyet olyan hallatlan, engesztelhetetlen, hideg meggyőződéssel gyűlölt- Gyűlölete teljesen személytelen volt. A Marié Antoinctte ellen indított hajsza hi­deg undorral töltötte el De azért szívesen elősegítette a Gironde-dal a pamflettek és gunyversek kiadását. A király személye iránt szánalmat és rokouszenvet érzett és ő kiérte meg Verandánde-ot, hogy a páüinka- szagu csatornatisztítókat üdvözölje, mikor a TuáUeriálk ellen vonulva Monsieur és Ma­dame Vétó fejét követelték. Tőle magától halottam ezt, mert hiszen mindennap vitatkoztunk, veszekedtünk e|- niétefteiniken,. melyeik annyira különböztek egymástól s melyek annyira egyformává tették sorsunkat. Rolandné jóval nyugod- tabb, hidegebb és határozottabb volt, mint én . . . Mert megvallom, drága barátnőm, a gúnyos felsőbbségből hamar átcsapott han­gom a haragos felháborodásba, onnét még hamarább a megindulásba, a mélységes, gyöngéd szerctetbe. Kezdtem megérteni, hogy mint vezetett ez az asszony egy egész hatal­mas pártot lelkének erejével, füzével, határo­zottságával. Mint lett ur nemcsak Roland, hanem az egész balvégzetű Gironde fölött. ügyben, amely még mindig uralja nálunk is, itt is az érzelmi világot, teljesen más atmosz­férát képviselek. Továbbá abban is és ez ta­lán a legnagyobb, hogy Amerika az utolsó időkben el volt árasztva európai előadókkal, akik többé-kevésbbé szerencsés tapintattal elárasztották az amerikai hallgatóságot ké­retlen jótanácsokkal, úgy, hogy bizonyos fá­sultság, hogy ne mondjam, ellenszenv kelet­kezett minden európai invázió ellen. — Mindezek ellenére bizalommal nézek eléje az itt meginduló munkának, mert régi jó barátaim, akik szívesek tizenegy év előtti szereplésemet emlékezetben tartani, a legnagyobb melegséggel fogadtak és minden irányban való támogatást helyez­nek kilátásba. Nekik köszönhető, hogy az egész amerikai sajtó igen jó fogadtatásban részesített; az összes nagyobb lapok kép­viselői mindjárt az első napokban egy kol­lektív interjúra jelentek meg nálam és másfél órán át vallattak, ami az ügynek nagy hasznára volt. meri alkalmat adott sok mindenféle föltevés eloszlatására és egyebek között annak a megállapítására, hogy hazulról semmiféle küldetésben nem jöttem, hanem tisztán amerikai meghívásra, azután pedig, hogy semmiféle magyaror­szági, belügyi, akár alkotmányos, akár egyéb kérdést nem vagyok hajlandó itten megvitatás tárgyává tenni, noha egyénileg természetesen bármiről szívesen elbeszél­getek jóismerőseimmei. — A készülődésnek e napjai tehát nem vesztek el, sőt rendkívül hasznosak voltak előadási köruíam 'szempontjából, nemcsak régi összeköttetések megújítása és újaknak létesítése folytán, de azért is, mert most már mondhatom, teljesen ismerem az itteni lélek­tani helyzetet és tudom, hogy semmibe sem szabad beleütközni, ha az ember nem akar legyőzhetetlen lelkiellenállást provokálni. Azért meg lehet mondani mindent, csak a módját kell megtalálni és ez némely nagy­nevű európainak nem sikerült, aki előttem itt járt. — A magyarsággal eddig hivatalosan nem érintkeztem, hanem akikkel összekötte­tésbe léphettem, a régi szívélyességgel és bizalommal fogadtak. Itt egyedül a meglehe­tősen hangos és aggressziv kommunista sajtó cs azok, akik rajta csiiggnek, okoznak nehéz­ségeket. amelyek tekintetében Drózdy kép­viselőtársamnak voltak olyan tapasztalatai, amelyeket az ügy érdekében kikerülni óhaj­tok. Egy kis csoport ez, amely bajt okoz, de annál lármásabb és kíméletlenebb. Mindent együttvéve, ha nem is fenékig tejföl, sőt ha a tejföl nincs is a felületen, hanem a termé­szet törvényei ellenére inkább valahol mé­lyebben található — örülök, hogy átjöttem és bizonyos értelemben eredményeket várok szegén!' hazám érdekében. 0 Október 4-én tartotta Apponyi Albert gróf a „Ghamber of Commerce“, New York leghatalmasabb testületének meghívására annak dísztermében első előadását. Sikere leírhatatlan nagy volt. 'A radiótársaság gépe­zeteinek fölállítása kapcsán a rádiótelefon egymii'Hiónyi előfizetője egész Amerikában és Angliában egyidejűén hallgatta végig Ap­ponyi hatalmas igéit. Amerika leggazdagabb kereskedőit, bankárait és gyárosait lehetett a hallgatóság között látni. Beszéde végén az egész terem fölállással és percekig tartó tapsorkánnal ünnepelte a szónokot. * Sigray Antal gróf, aki régi párthive és lelkes követője Apponyi politikájának, mint ismeretes, elhalasztotta Európába való visz- szauta.zását, hogy jelen lehessen Apponyi Al­bert gróf érkezésénél s részt vehessen a nagy államférfin itteni ünneplésében. Apponyi megérkezése után Sigray Antal gróf és felesége október 1-én fél'kilencórai estebédre látták vendégül Apponyi Albert grófot és leányát, valamint tisztelőiünk sző­kébb körét, összesen harminc hölgyet és urat, a Sherry-restaurant egyik külön étter­mében. Az ünnepelteti és a vendéglátó háziakon kívül a magyar társaságból Széchenyi Lász- Jóné, Jósika-Herczeg Imre és felesége. Win- ter főkonzul és e sorok irója voltak hivata­losak az estebédre. Az ebéd folyamán Sigray Antal gróf ma- gasszámyalásu beszéddel köszöntötte föl Apponyi Albertét s mint Magyarország és Európa 'legkiválóbb emberét, az egész életén át hazájáért a legnemesebb, a legtisztább fegyverekkel küzdő, önzetlen hazafit ünne­pelte. A nagyhatású beszédet a jelenvoltak több ízben tapssal kísért élénk tetszésnyilvá­nítása szakította meg. Sigray gróf fölköszöntőjére Apponyi gróf nyomban válaszolt. A .mintegy tizenöt percig tartó beszéd ez alkalommal is szónoki remekmű volt. — Amikor életemet mindenkoron hazám javának szenteltem — mondotta a többi kö­zött Apponyi —, ezzel elsősorban nemcsak Nálunk az udvarnál nem volt újság, 'hogy Franciaország sorsa egy 'asszony kezében legyen- Hozzászoktatott már ehhez bennün­ket a napkiráíy, XIV. Lajos uralkodása eléggé. De hogy egy -asszony tisztán lelké­nek erejével vezessen egy száz színből ö'sz- szeverödött és ezerféle ambíciótól gyötrött pártot, azon még itt a Goneiengerieben is el­csodálkozik az ember. Pedig itt megszoktuk a legkülönösebb dolgokat is. Legfeljebb azon csodálkozunk, hogy még mindig élünk. A szegén!' Manón Philipon már őzen is túl van. Ö inna hajnalban örökre elment. Az asszony, ki jobban meg tudta velem értetni a Gironde küzdelmét, tragikumát, mintha köztük éltem volna, az asszony, ki ki tudott engesztelni leghalálosabb, leggyüílől- tebb ellenségemmel, már nincs többé az élők között. Ne értsen félre, drága barátnőim, Ma­nón; Philipon nem ingatott meg szilárd meg­győződésemben. Hiszem és vallom, ma ép­pen úgy, mint tegnap, hogy a Gironde ész- vesztett alakjai Franciaországot vészbe, gyalázatba és romlásba vitték. Hogy nem ezt akarták, hogy maguk is elveszitek a szennyes, véres áradatban, melyet hiába igyekeztek medrébe visszaterelni, azt Ro- lamidné beszéde után tökéletesen megértet­tem- Ma is úgy látom a szerencsétlen, tragi­kus alakokat, de ma már nem bírok reájuk haragudni. S nem fogok haragudni akkor sem, ha a vérpadom állva, még egyszer tele 'szívom tüdőmet friss, szabad levegővel és szemem megtelik fénnyel, napsugárral ra­gyogással s arra gondolok maid, -amit itt ha­gyok. amit elraboltak tőlem. Nyugodtan, egy szikrát sem tántorodva -el keresztény ka toli-. kus hitemtől megdiosőilt uram, királyom •iránt való hűségemtől, meghalok annak, aki­nek éltem . . . azaz nem úgy, mert meg­értettem, megbocsátottam azoknak és sajnál­ni tudom azokat — kikért majd vérpadra visznek. Ezt a csodát Manón Philipon cselekedte. Naigyobb csoda volt ez, mint a Gironde ve­zetése. Semmit vissza nem vonva, meg nem másítva gondolataimból érzéseimből sira­tom ma a legkiválóbb asszonyok egyikét, iki elhozta ide -a hálái pitvarába leikének erejét, .gyöngédségét, nemes acélosságát, finom.* 1 megindító bálját. Hogy haragudna Manóm Phiíliipon -a jelzőkért, ha hallaná. Vagy talán ő sok mindent megért már most, mit ott künn az események viharos forgatagában nem érthetett meg- Nem tudom. Nem is beszélek róla. De azt tudóim, halálra itéltetése után is állította, hogy -az ügy, melynek elárulásával vádolják, melyért vérpadra cipelik, a legne­mesebb, legszebb, legiigazabb s halandó em­bert szebb sors nem érhet, mintha vérét ont-1 hatja érte. Hivalkodás és póz nélkül állt: szemben sorsával, melyei teljesen és töké- i tetősen tisztában volt attól a perctől fogva, hotgy a Conoiergeriebe behozták. Ma hajnaliban ütött az óra. Miikor vissza­tért a forradalmi törvényszéktől halványan, kimerültén szorított kezet mindnyájunkkal. Egész nap gyötörték lealázó, hitvány, alá­való kérdésekkel. Rolandné már nem az éie­3 i r r 1 ||? Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg SCIIfflDTIIAUEIM£l€ i É IjTj!P. iTTi | leli f® JS M" Ol I nOTl Ííiniólí $31 keseruviz, mert szükség esetén reflfgeliZlS elöli IlSpOllárroI IMISZ­tfaygí &»- ^ B3ál¥ö, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben iÍmiiiii!],íii!íii5 rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzleíben. m9 Az „IígIIíá!8fl!t“ nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekke]

Next

/
Thumbnails
Contents