Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-27 / 244. (397.) szám
Clemenceau szerencsefátyola (fi.) Prága, október 26. Mentői jobban eltávolodunk a békeszerződések aláírásának napjaitól, annál több okirat kerül napfényre, hogy megvilágítsa a négyek tanácsának örökké emlékezetes tárgyalásait. Clemenceaunak, Lloyd Georgenak, Wilsonnak és Orlandónak párisi tanácskozásai örökké emlékezetesek fognak maradni azért, mert az emberiség az ő példájukból megtanulta, hogy miképpen .nem szabad békét csinálni. Erről tanúskodnak azok az okiratok is, melyek Baker, Woodrow Wilson titkárának levelesládájából most kerültek ki, hogy „Wilson elnök emlékiratainak és okiratainak" harmadik kötetében okulására szolgáljanak a jóakarata embereknek. Most, amikor ide s tova öt esztendő telt el ama nap óta, amikor a béketárgyalások függönye fölgördült, szomorúsággal elegyes elégtétellel olvassuk ezeket a dokumentumokat, mert megtudjuk belőlük, hogy a másik táborban is akadtak jelentős férfiak, akik előrelátva azokat a veszélyeket, amelyekkel Clemenceau őrülete fenyegeti a világot, legalább Lloyd Georgeot és Wilsont akarták visszarántani az örvény széléről, amely néhány évre azután maga alá temette az ;ő államférfim tekintélyüket is. Kasszandrának lenni nem hálás föladat, de hogy a Kasszandrákra szükség van, azt nem csak Trója elpusztulásai, hanem a közelmúlt története is eléggé bebizonyította. A párisi béketárgyalások idején Simíts I. C. angol és Biss T. Tas- ker amerikai tábornokok vállalkoztak erre a háládatlan föladatra és hogy igazuk volt, az fényesen kitűnt a legutóbbi hónapok eseményeiből. Smuts, aki mint Délaírika miniszterelnöke csak a napokban bírálta oly élesen Poincaré politikáját, 1919 május 22-én Lloyd Georgehoz intézett levelében már előre figyelmeztetett azokra a rettenetes következményekre, amelyeket a Rajna nyugati partjának megszállása elő fog idézni. Ötöd- fél esztendővel ezelőtt megmondta, hogy a megszállás elviselhetetlenné válik a lakosság számára és meg fogja bénítani a német ipart. Pedig akkor még csak a Rajna balpartjának megszállásáról volt szó és nem a jobbpart okkupálásáról, amely azóta bekövetkezett. Fején találta a szöget akkor is, amikor a jóvátétel tervéről Írva, azt egy libával hasonlította össze, amelyet levágnak, mielőtt aranytojásokat tojhatna az antantnak. Találóan jellemezte a jövendőt is, amikor megírta, hogy a saarvidéki német iparnak szükségszerűen nyomorékká kell válnia. Ugyanolyan bölcs előrelátás jellemzi azokat a sorokat, amelyeket Biss amerikai tábornok, Wilson kiséretének egyik tagja, 1919 március 25-én, tehát egy nappal azután, hogy a magyarországi kommün kitörésének hire megérkezett Párisba, Wilson elnökhöz intézett memorandumában leirt. Mérsékletre intette a szövetségeseket és arra figyelmeztette őket, hogy ne csatoljanak túlsók német és magyar embert az uj államokhoz. Óva intette őket, hogy Németországra ne zúdítsanak olyan kötelezettségeket, amelyeket teljesíteni nem tud. „A mostani német kormány gyönge: nincs presztízse, tekintélye vitás; csak azért habozik, mert a spartakistákon kívül nincs más alternatíva és Németország még nem ért meg a spartakizmusra.“ Nem találó rajza-e ez a mostani német állapotoknak is? A különbség legföljebb abban rejlik, hogy a válaszút elé érkezett Németország az elmúlt négy esztendő alatt bizonyosan megért a spartakizmusra, ami — Biss véleménye szerint — 1919 márciusában még nem következett be. • Németország bolsevizálása és a keleti vörös birodalommal való szövetsége, aminek veszélyét az amerikai generális oly rikító színekkel ecsetelte, az elkeseredés egy kétségbeesett pillanatában még mindig, sőt talán ma inkább, mint valaha, köny- nyen uj helyzet elé álliíhetja a világot. Megdöbbentő, hogy a négyek tanácsa nem bírt annyi előrelátással, hogy megfogadta volna a két tisztán látó katona tanácsát. Jellemző, hogy míg másutt mértéktelen követelésükkel a katonák szokták nehéz helyzetbe hozni a politikusokat, addig az antantban éppen a politikusok igyekeztek túllicitálni a katonákat. A mai Európa ennek a mértéktelenségnek lett az áldozata,. Az öreg világrész így sülyedt le a mai helyzetébe, amely egyik államnak sem válik az előnyére. Anglia már tisztában van ezzel az igazsággal, Franciaország ellenben még gyönyörű illúziókban ringatózik, amelyek azt a hitet keltik benne, hogy számára Clemenceau útja volt az egyetlen járható ut. Kevesen tudják min álunk, hogy Clemen- geau 1901-ben, amikor már belefáradt az örökös k orm á ny buktat ás b a, „A szerencse fátyola" címen vígjátékot irt, amelyet a párisi Renaássance-szinházban adtak elő és amelyről maga Brandes irt kritikát. A darab London, október 26. • A külügyi hivatal közzéteszi Curzon lord és a washingtoni angol ügyvivő táviraíválfá- sát. Amerika részvétele a jóvátétel! probléma megvitatására összehívandó konferencián elsőrangú fontossággal birna és ha Coo- lidge elnök eddigi kijelentéseit íöníartja, Anglia csakhamar eljuttatja Amerikának a szövetséges államoknak szóló meghívását. Az angol ügyvivő október 16-1 sürgönyében Amerika meleg érdeklődését jelentette. Az illetékes amerikai államíikár kifejtette, hogy Amerika szívesen közreműködik abban, hogy Európa számára alkalmas pénzügyi tervezetet készítsenek és hogy megmentsék az ösz- szeomlástól. Hangsúlyozza azonban, hogy a konferencián, amely főleg a német jóvátételben érdekelt államok képviselőiből alakulna, a következő pontokat kel! kiemelni; 1. Amerika nem kivánja, hogy Németországot fölmentsék a háború előidézésének vádja alól, de legyenek tekintettel a birodalom fizetésképtelenségére és arra, hogy a rend helyreállítása nélkül a további jóvátétel! fizetések sorsa forog veszedelemben. 2. A konferencia csak véleményező jelleggel bírhat. 3. Amerika nem egyezik bele abba, hogy a szövetségesek amerikai tartozásaikat Németország számlájára írják át. Amerika csak akkor kiiM megbízottat a konferenciára, ha szavazati joga is lesz, de minden erejével támogatni fogja a jővptéíeii kérdés megoldására irányuló törekvéseket. Anglia nem nézheti tétlenül Németország fölbomlását London, október 26. Baldwin tegnap este a konzervatív párt plymouthi gyűlésén nagy beszédet tartott. — Az egész világ — mondotta — feszült figyelemmel kíséri Francia- ország és Belgium politikáját, mert nem tudják, vájjon elfogadja-e a két ország Anglia és Amerika meghívását a megtartandó nagy kereskedelmi konferenciára. A Ruhr-meg- szállás a legfőbb oka az Angliában uralkodó nagy munkanélküliségnek, amely csak úgy szűnhet meg, ha a szigetország gyarmati és gazdasági politikáját megváltoztatja, illetve szabadon fejlesztheti. Újra szükség van egy olyan hajósra* mint Drake volt* aki egy főhőse egy kínai alkirály, akinek egy európai orvos visszaadja a szemevilágát anélkül, hogy a környezete ezt észrevenné. Visszanyert látóképessége azonban nem hozza meg az alkirály boldogságát,, sőt ellenkezően, a legnagyobb boldogtalanságba taszítja, mert látnia kell, hogy a felesége megcsalja a legjobb barátjával, hogy fia kigunyolja az ö vakságát, hogy titkára saját neve alatt adja ki az ő verseit és hogy egy tolvaj, akinek ő eszközölte ki a kegyelmet, mindenét ellopja, ami kezeügyébe esik. Az alkirály nem tudja elviselni ezeket a látomásokat és hogy elkerülje, újból kiszúrja a szemét. A tigrisnek az a komédiája, amelynek filozófiai magja az illúziók dicsőítése, ráillik a mai Franciaországra is. A világtalan Franciaország nem látja, ami körülötte történik, nem veszi észre, hogy a világ népei elfordulnak és egyre jobban elhidegülnek tőle. Jaj Franciaországnak, ha egyszer ismét visszanyeri a szemevilágát és fölismeri, hogy lázas illúziói milyen csúnya játékot űztek vele. De akkor már késő lesz, mert egy nemzet nem segíthet magán úgy, hogy kiszúrja a szemeit. zogai vitorláson indult el és milliós aranykincsekkel megrakodva tért vissza hazájába. Belgium tagadó válasza már megérkezett. Belgium számára csupán Németország fizető- képességének megállapitása bír jelentőséggel, de nem kifogásolja, hogy az intéző bizottságban esetleg amerikai, vagy semleges szakértők is helyet foglaljanak. — Francia- ország válasza a belga jegyzék után már nem kérdéses. A német birodalom összeomlása évekkel kitolná a jóvátétel megfizetését. Anglia nem nézheti tétlenül Németország teljes szétbomlását és apró államokra vajó dara- bolódását. Baldwin kijelentette, hogy Anglia nem válaszol a francia jegyzékre, mert az a nézete, hogy a passzív ellenállás föladása előjátéka az uj tárgyalásoknak, amelyek előtt meg akarta hallgatni a dominionok miniszter- elnökeínek a véleményét. London, október 26. Baldwin miniszter- elnök plymouthi beszédéről még a következőket jelentik: Baldwin kijelentette, hogy eszébe sem jut kételkedni abban, hogy a mostani helyzetre való tekintettel valamely hatalom visszautasítaná a szövetségközi konferenciára való meghívást. — A belpolitikai helyzetről nyilatkozva, Baldwin erélyesen megcáfolta azokat a híreket, mintha a kormány szándéka az inflációhoz való menekülés volna. A kincstári politikában nem fog elvi változás bekövetkezni, bármennyire is kell védeni az erősen érdekelt ipart. London, október 26. A plymouthi nemzeti unionista konferencia egyhangú határozatot hozott, amely kívánatosnak tartja, hogy az angol tőkét ne a külföldön, de a belföldön helyezzék el. A kormánynak ezt a jövedelmi adó és az örökségi vagyondézsma csökkentése által lehetővé kell tennie. <» Lloyd George tárgyalásai Washington, október 26. Lloyd George a Coolidge elnöknél tett látogatása alkalmával hangsúlyozta, hogy Franciaország és Németország között közvetíteni kell, még mielőtt késő lesz mindkettőjüket megmenteni. Lloyd George barátainak később kijelentette, hogy Coolidge szándékairól nem nyila tkoz- hatik, mert hallgatásra van kötelezve. Lloyd Georgenak Wilsonnal folytatót beszélgetéséről azt jelentik, hogy mindketten helyeselték Hughes államtitkár tervezetét. Wilson lehetetlennek tartja, hogy a halálra ítélt Németországból kipréseljék a jóvátétel! összegeket. Wilson lelkes hive Hughes tervezetének, amely nemzetközi konferencia összehívását kivánja. Franciaország mindig visszautasította Hughes javaslatát, mert azt hitte, hogy Németországtól egyedül is be tudja hajtani a jóváételi összegeket. Most belátja tévedését és el fogja fogadni Hughes tervezetét. ' Róma cáfol Róma, október 25. A Tribuna megcáfolja azokat a londoni jelentéseket, melyek szerint a Versailles!, szerződést aláíró hatalmiak jóvátételt konferencia megtartásáról tanácskoznak. fiagen, október 26. (Wodíf.) S trésem ami kancellár tegnap Hagemben a megszállott területek (képviselőivel folytatott tanácskozásokon rámutatott arra, hogy Franciaországnak minden megegyezést visszautasító politikája idézte elő a Ruh'rvidék és Németország nyomorát. Végre el kell dönteni, hogy a Rajnavidék Németországhoz vagy Franciaországhoz tartozik-e- A kancellár hangoztatta, hogy Bajororszáíg és a birodalom közötti ellentétek elsimultak és .teljes a bizalma a nemzet jövőjében. Cáfolják az orosz katonai fölvonulás hírét Moszkva, október 26. Moszkvából meg- cáíojíák a Deutsche Allgemeine Zeitung hírét, hogy a szovjetkormány katonai előkészületeket tett a lengyel határon a német kommunizmus esetleges támogatására. A szovjetkorraány államférfiai újólag kijelentették, hogy Oroszország megdönthetetlen elhatározása a béke föntartása. A rajnai szeparatista hadsereg fővezérét letartóztatták Neuss, október 26. (Wolfí.) A rajnai hadsereg parancsnokát, Leitnert letartóztatták. Terjedelmes anyagot találtak a birtokában, amely hazaárulását és egyéb bűncselekményeit igazolja. A kísérő autó utasai a belga főhadiszállásra menekültek. Lüttich, október 26. Aachenben a német rendőrség a belga csendőrség ellenőrzése mellett tart szolgálatot. Aachenben a szeparatisták helyzete reménytelen, Több más városból kénytelenek voltak a szeparatisták kivonulni. Montjoieban a szeparatisták még tartják magukat. A szeparatista mozgalom a belga megszállási övben általában nyugvópontra jutott. Brüsszel, október 26. (Havas.) A Le Soir jelenti Aachenből, hogy ott az általános sztrájkot proklamálták. Saarbrücken, október 26. (Wolff.) Trier valamennyi középülete a szeparatisták kezében van. A politikai pártok vezetőit kiutasították. A lakosság küzdelmét a szeparatis- tákkal spáhik megakadályozták. Düsseldorf, október 26. (Havas.), Saiiní Goarban kikiáltottálk a köztársaságot. Közel húsz személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a tegnapi köblén zi eseményeikben resztvettek, kiutasítottak. A szeparatisták álltai megszállott wiilesbaideni középületek 100 cseh-szl. koronáért fizettek ma, október 26-án: Zürichben 16.5625 svájci frankot Budapesten 57 800.— magyar koronát Bécsben 208500.— osztrák koronát Bérlte 181530 ÖÖÖ 000.— német márkát Mmerlita hozzájárul az eyrépal konferenciához £ Föltétel: valamennyi érdekelt kormány részvétele — A konferencia határozatai nem lehetnek kőtelező jellegűek — Baldwin plymouthi beszéde az uj konferenciáról Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
