Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-03 / 223. (376.) szám

Szerda, október 3, SZÍNHÁZ ÉS 1EWE Ivanov (.Csehov-bemutató a bugapesti Vígszínházban szeptember 29-én.) Ivanov! Ember! Ha láttad a Vadkacsát, is­mered Hamletet és olvastad Oblomovot, tudod, mi Ivanov. Orosz. Orosz földesur, idealista, javító, aki­nek mindenre, amihez hozzányúl, halálthozó ha­tása van. Kétkedő micsoda, kicsoda, vagy-ugy? Minden ok nélkül rossznak tartott, rosszat ered­ményező, jóakaratu, becsületes, vérigkinzott pá­ria, aki végül a boldogság, az uj élet küszöbén a halálba menekül. Öt felvonáson át, unalomfelhős, mélyülö-vég- teleu, erős hangulatokon és szenvedésen keresztül eljut a Nirvánáig. Semminek sincs értelme, vani- tatum vanitas, én nem tudok már használni, 20— 30 éves korig lehet tenni, elmúlt az idő, minden rosszul sikerült, bélpoklos vagyok, hát haljunk meg. Gazember vagy, Ivanov, mondja az őrült igazságkereső Gregers Werle és Ivanov már itt nem a Vadkacsa hazug hőse, rámondja: köszönöm, igazad van orvos és főbelövi magát. Levonja a végső konzekvenciát és tönkreteszi még azt is, aki mellette boldog lehetett volna. A levegő olykor kint átüt a kulisszán, külö­nösen az első felvonás harmóniás jelenetében, amely Varsányi ottmaradt, elhagyott fájdalmával, a pusztulás levegőjével felejthetetlen és a har­madik felvonás nagy, döbbenetes összecsapásában különben a modern, csiszolt, kifent diszletes za­varnak és a humornak olykor válságos aláhúzása zavar. Az bizonyos, hogy ez Csehovnak egyetlen darabja, melyben a humor ilyen tág teret bir. A Vigszinház szépen hozta színre ezt a kü­lönös, felemás tragédiát. Varsányi remek hal­dokló, búcsúzó, elvesztő feleség, aki mindent fel­áldozott. Lukács Pál erős, szép lehetőségekkel pusztuló, érces, délceg, rettenetes Ivanov, Gom­baszögi Frida lázban égő, szerelmes leány, Föl- dényi, az uj tag ijesztően fanatikus, hideg puritán, aki talán még ijesztőbb Abonyi Géza Gregersé- nél. Szerémy kedves öreg, Hegedűs mélyen em­beri, jóságos, lezüllött gróf. Góth a bolondos orosz kasznár szerepében, Góthné a hiú özvegy alakításában derék karakterfigurát, Tanay mulat­ságos vámhivatalnok, de a megszokott régi, Gyöngyössy Erzsi igen jó fukar nemesasszonj'’, a többiek is a helyükön vannak. Jób Dániel érdeme a sima és ízléses .rende­zés. A darab, bár nem oly tökéletes és Csehov!, mint a Három nővér,, mégis felejthetetlen élmény marad. Farkass Jenő. (*) A csodaszarvas. (Commelynck vígjátéki a budapesti Renaissance-szinházban.) Csoda- szarvas a cime, mely a plakáton megtévesztő va­rázzsal csábít minket a színházba. Olyan reklám előzte meg a bemutatót, hogy felcsigázott kíván­csisággal ültünk a helyünkön. Pathológiában uta­zunk mostanában és a szomorú pathológia végül kacajba fullad. A férj, az ál-Othello, folyton azt képzeli, hogy a felesége megcsalja, míg végül számtalanszor látja a csalást és maga sem hiszi el, amig a szarv kétségtelen bizonyossággá nem válik. Borzasztó, drasztikus és affektált házas­ságtörési komédia, expresszionista díszletekkel. Bárdos rendezése nagyon jeles kvalitásokat mu­tat egy-két túlságosan kiemelt erotikus részlet ki­vételével. Tőkés Anna, az uj művésznő szép és tehetséges. Makláry polpás, Törzs a régi. A for­dítás Karinthy Frigyes müve. (t. j.) (*) „Slegfried" uj betanulással a prágai né­met színházban. A Rajna kincse és a A wallurök sikerült előadása után a prágai német színház a Wagner-trilógiát „Siegfried“-del. még pedig ezt is uj betanulással folytatni fogja. A próbákat Zem- linszky zenei vezetésével tartják. A főbb szerepe­ket a következőknek osztották ki: A címszerepet Theo Strack énekli, Brünhildét Anna Wolf-Ortner adja. Wanderert Josef Schwarz, a többi szerepe­ket pedig Laber, Fuchs, Ludwik, Erde Maria Franz és Martha Fuchs éneklik. Ebben a darabban is a rendezés és díszletek Hörth tanártól és Pir- chan Emiltől valók. A kassai magyar színház műsora: Kedd: Végállomás. Szerda: Trónörökös. Csütörtök: Levendula, Péntek: Tiszturak a zÜtdában. Szombat: Tisztarák a zárdában. Vasárnap délután: Luxemburg grófja. Vasárnap este: Szép asszony kocsisa. A prágai német színház műsora: Szerda: A győző nő. Csütörtök: Danton halála. Péntek: Wau-wau. Szombat: A győző nő. A prágai mozgóképszínházak műsora: Kor un a: Az aranyszeniü ember. (Dráma.) Lucerna: Eltévesztett boldogság. (Szerelmi dráma.) Sanssouci: A kentucky-i lóverseny. (Ame­rikai sportdráma.) KÖZfiAZOASAO Á magyar kormány újra tett ajánlatot az összes uíőd- államoknak a gazdasági kapcsolat kiépítésére Wimniersperg Frigyes báró kereskedelmi államtitkár nyilatkozata a P. M. H. részére Budapest, október 2. (Saját tudósítónktól.) Amerikai sürge­tésre a legújabb idők óta szinte lázasan folyik az a propaganda, amely minden eseménnyel kapcsolatban Európa gazdasági szanálását hirdeti legfontosabb föladatául a nagyhatal­maknál. Igen nagy szerepet játszik a propa­ganda népszerűsítése körül Németország tel­jes lezüllése, ami azonban az összes világ- szaktekintélyek nyilatkozata szerint egyér­telmű lehet a kontinens gazdasági megsemmi­sülésével. A szanálási akciót természetesen Ameri­kából irányítják és ennek láthatatlan ereje kihatott a most lefolyt népszövetségi ülés­szakra is. A legerélyesebb követelések sür­getik annak a politikai alapnak megteremté­sét, amelyen akadálytalanul indulhat meg az egyes bukdácsoló országok belső gazdasági megerősödése nemzetközi kölcsönök segítsé­gével, másrészt, hogy különösen a közép- európai államok mindszorosabb gazdasági vonatkozásba kerülhessenek egymással. Ezt a helyzetet használta föl a magyar kormány egy újabb ajánlattételre, amelyben fölhívja az összes utódállamokat a sürgősen szükséges gazdasági kapcsolatok megterem­tésére. Erről Wimmersperg Frigyes báró magyar kereskedelemügyi államtitkár a kö­vetkezőképpen nyilatkozott: — Magyarországot a ma uralkodó álla­potokért semmikép sem terhelheti felelősség. Számtalanszor tettünk már a békeszerződés utasításához hiven kísérletet az utódállamok között való gazdasági kapcsolat megterem­tésére. Ismeretes, hogy kísérleteink — ki­véve az olasz—magyar megegyezést — nem végződtek pozitív eredménnyel, mert politi­kai akadályokat támasztottak szomszédaink jószándékunk kivitele elé. — A most lefolyt genfi tanácskozások újabb alkalmat teremtettek számunkra ahhoz, hogy ismételt ajánlattétellel próbálkozzunk. És meg kell állapítanom, hogy ennek vissz­hangja sokkal kedvezőbb az összes eddigiek­nél. Jugoszlávia már be is jelentette készsé­gét a közvetlen tárgyalásokra. A tárgyalási anyag a mi részünkről már régen készen van és így nincs akadálya a tárgyalások mielőbb való megkezdésének. A találkozás helyét még nem állapítottuk meg, de nem zárkózunk j el az elől, hogy a tárgyalásokait jugoszláv te­rületen folytassuk le. így szó van Szabadká­ról, Belgrádról és Budapestről. A tárgyalási anyag legfontosabb része a vasúti és duna- hajózási forgalom és ezekkel kapcsolatiján az általános kereskedelmi megegyezés kér­dése, ami azért fontos mindkét államra, mert megteremthetjük vele első lehetőségét a Duna nemzetközi költségen való szabályozá­sának, a magunk részére pedig a tengeri ki­járatot. — Az osztrákokkal történt megegyezé­sünket tudvalévőén revideáltuk annak idején, aminek az volt az oka és az ok ma is fönn­áll, hogy takarékossági rendszabályaink ér­telmében redukálnunk kellett a túlimennyiségü és a luxusbehozatalt, aminek eredménye a külkereskedelmi mérlegben kimutatható. Mi a mai körülményeink között még sokáig le- ! szünk kénytelenek íöntartani a behozatali j megszorításokat — főleg devizabajsink miatt is —, tehát nem léphetünk egy állammal sem olyan szerződésre, amely szerint az forszíro­zott rekompenzációs alapra helyezkednék velünk szemben. — Ugyanez áll a cseh-szlovák törekvé­sekre is. Nekünk meglévő mezőgazdaságunk mellett fejlődő iparunkra is nagy szükségünk van, éppen életképességünk szempontjából.; Azonban a népszövetségi ülésszak után való- j színűén újrakezdődő cseh-szlovák-—magyar I tárgyalások alkalmával természetesen nem zárkózunk e! a félkész ternielvények rekom­penzációs behozatala elő!. — Romániával szemben pedig az a hely­zet, hogy ott olyan hangulat foglalt teret »z irányitó politikában,.amely a békével bekö­vetkezett állapotoknak leginkább megfelelő gazdasági konföderációt sürgeti Kossuth La­jos eszméje alapján, az egyesekkel való meg­állapodások helyett. Ezt a mozgalmat a ma­gyar kormány nagy érdeklődéssel figyeli, hi­szen a konföderáció megteremtése érdeké­ben mi tettük a kezdeményező lépéseket. — Megemlítem még, hogy a legrövidebb időn belül uj tárgyalások kezdődnek Rómá­ban Olaszországgal a már megkötött olasz— magyar gazdasági egyezmény kiegészítése ügyében. Radnay Oszkár. — A bankliivatal kimutatása. A pénzügy­minisztérium b anlkhi via taMmaik szeptember 30-ilki kimutatása szerint: a váltótárca 613.931,000 koronát tesz ki (plusz 7.170,000), a leszámítolt értékpapír-állomány 870,000 koronával 500,000 koronára, a.:z értéikpiapir- kölicsönök pedig 2.659,000 koronával 914 mil­lió 566,000 koronára csökkentek. A nemes- ténikészí'etek 1.060,901.000 koronára rúgnak, a csökkenés tehát az előző kimutatással szem­ben 179,000 koronát tesz ki. A felek követe­lései 526.411,000 koronával 2.167,044,000 ko­ronára csökkentek, A vagyonadóra 24.915,000 koronát fizettek be, úgy hogy a teljes befi­zetés összege 3.161,052 koronára rúg. A tényleges bankjegyforgalom 8,925.099,363 koronát tett ki és mivel a megengedett bank­jegyforgalom 12.020,145.085 korona, a bank­jegy tartalék 3.095,045.722 koronára, vagyis 139.116,171 koronával gyarapodott. — A somorjai legeltető szövetkezet. 'So­morján, mint azt velünk közük, a törvény alapján legeltető szövetkezet alakult, mely­nek alapszabályait a fötdimivelésiügyi minisz­térium Prágában jóváhagyta. A törvény ér­telmében ugyanis minden község köteles volt ilyen szövetkezetei létesítem, ahol kö­zös használatú birtokok vannak. A minisz­tériumi által jóváhagyott alapszabályok el­len, amelyek úgy a közös birtokra, mint a somorjai erdők közös használataira vonat­koznak, hét panaszt nyújtottak be a prágai legfelsőbb köziigazgatási bírósághoz. — A német aranyvámfelpénz. Berlini szer­kesztőségünk jelenti: Október 3-tól 5-ig a német aranyvámfelpénz 3.599,999.900 százalékot tesz ki. — Cseh-szlovák cufcorbehcza'ai az SHS ki­rályságba. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Noha Jugoszláviának nyolc cukorgyára van, évente mégis jelentékeny mennyiségű cukrot vá­sárol külföldön. A folyó év első hét hónapja alatt egyedül Cseh-Szlovákiából 25 000 métermizsa cukrot hoztak be, kilencmillió cseh korona érték­ben. — Az Österrcfchísche Kreditanstalt. és a Ro­mán hitelbank érdekközössége. Bécsbőí jelentik: Az Ösíerreichische Kreditanstalt és a Román hi­telbank között létrejött megegyezés folytán az Österreichische Kreditanstalt nagyromrirai ipari érdekeltségekkel kerül közvetlen kapcsolatba és így . módjában lesz romániai érdekkörét kiterjesz­teni. Az Kreditanstalt egy tagot delegál a Román hitelbank igazgatóságába. — A Cseli faipari r.-t. részvénylebéíyegzése. A Cseh faipari részvénytársaság (Prága, Koruna) október 15-iki közgyűlésén a részvénytőkét 12 millióról 6 millióra le fogja bélyegezni. A rész­vények többsége a Pozemkova Banka és a Ceská Banka birtokában vannak. A részvények 1919 de­cember 31-én 1300 koronát értek, 1920. év végén pedig 360 koronával jegyezték. A vállalat 1918- ban alakult 4 millió korona alaptőkével. — Romániában mégis meghagyják a permissz­rendszert. Bukaresti tudósítónk jelenti: Az import­export bizottság tegnapi ülésén ismertették a ke­reskedelemügyi minisztérium bizottsága által ké­szített tervezetet az uj kiviteli rendszerről. A ja­vaslat három osztályba sorozza az árukat. Az első csoportba tartoznak a kiviteli tilalom alá eső cikkek (a nemes fémek, a papír és egynéhány élelmicikk.) A másodikba tartoznak a szabadon kivihető cikkek. A harmadik a különleges áruk csoportja lesz. amelyeket csak a kereskedelmi mi­niszter előzetes engedélyével lehet exportálni. Ebbe a csoportba fogják sorolni a petróleumot, az állati bőröket, a takarmányfélék egy részét, a fa- és ásványtermékek egy részét. 1 . - £ \ Menyasszonyi kelengyék áruház? X i \ £ i ^ ív \ Saját készitményü Finom férfi » j\ és női fehérnemű, asztal- nn > i \ térítők és mindennemű íenáru £ Asrwsitás nagyban és kicsinyben £ — A szíovenszkói földbirtokreform. A hivatalos lap közli: A fölosztási eljárás tár­gyát alkotja a hontmegyei Palást községben levő birtok, melynek terjedelme 40S4 kát. hold. Ebhői termőföld 1093. szántó 1067, rét 5, kert 9, szőlő 10, legelő 705, erdő 2216 és egyéb terület 74 kát- hold. Az igénylőknek kér elmeiket október 6-ig kell benyújtani Ipolyság'on. — Földosztás tárgya a jolsvai Cobumg-Gotha uradalom is. mely Ve már, Polgárt. Királyhcgyalja, Koháryliáza, Hel- pa, Ágostonlak, Murányhosszurét, Murány- szabadi és Kakasa Íja községekben fekszik. Terjedelme 52.915 katasztrális hoki; ebből szántó 89 hold, rét 266 hold, kert 29 hold, le­gelő 449 hold, erdő 46.801 hold é:s egyéb te­rület 1318 hold. A kémények október 11-ig nyujttandők be Jolsván. — Magyarország és Jugoszlávia ^özt megszakadt a teherforgalom. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A legutóbbi időben Magyarország és az S. H- S. királyság között erős lendületet vett a teherforgalom. Külö­nösen tűzifában volt jelentős forgalom Buda- fest felé. Bút még rengeteg tűzifa vár el­szállításra, a belgrádi közlekedésügyi mi­nisztérium távirati rendelkezést intézett a határállomásokhoz, hogy a Magyarország­gal valló teherforgalmat egyelőre he kell szüntetni. További intézkedésig tilos a ga­bonaküldeményeik továbbítása is Budapest, Békéscsaba és Szolnok részére. A hirtelen intézkedés a jugoszláviai kereskedelmi kö­rökben nagy nyugtalanságot keltett. — A tátrai villamos helyiérdekű vasút felemelte a részvénytőkét. Poprádról jelen­tik: A tátrai villamos helyiérdekű vasút szep­tember 22-;ki közgyűlésén a részvénytőké­nek 10.304,800 koronáról 13.804,800 koronára való fölemelését határozták el. — Javult az osztrák vasutak helyzete. Bécsi szerkesztőségünk jelenti: Az osztrák szövetséges vasutak deficitje 1923 augusztus hónapjában 19.6 milliárd koronával kevesebb, mint amennyi előirá­nyozva volt. — A bécsi mlntavásár látogatottsága. Bécsi szerkesztőségünk jelenti: Az V. bécsi nemzetközi mintavásár vezetőségének közlése szerint a leg­utóbbi őszi vásáron hatvan állam cégei vettek részt, a tavaszi vásáron pedig csak 44 állam volt képviselve. A legtöbb látogató Cseh-Szlovákiá­ból, Németországból és Magyarországból volt. Ezen a vásáron ötvenezer külföldi fordult meg a kiállítás területén. — Uj nagybank Feísösziiéziában. Kattowitzi távirat jelenti: Internationale Handelsbank A.-G. cég alatt e napokban uj nagybank alakult Katto- witzban. Az alapítók között van Oppersdorf gróf ismert felsősziléziai nagybirtokos és Sapielia her­ceg. — A cseh-szlovák—magyar haíárforga- lom rendezése. A Bohémba kassai jelentése szerint néhány nappal ezelőtt magyar vas­utasok bizottsága érkezett Kassára, hogy a kassai vasutigiaizgatóságga! tárgyalásokat folytassanak. Ugyanakkor Kassán megtart­ják a cseh-szlovák—'román vasúti tárgyalá­sokat is, viszont Budapesten a cseh-szlovák vasutak delegátusai a magyar állaim vasúttal folytatnák tárgyalásokat. A budapesti tár­gyalásoknak az a célja, hogy megállapítsanak egy egységes cseh-szlovák—magyar áiruita- riíát és ugyanebből a célból tárgyalnak a csehek a románokkal Kassán te. A tárgyalá­sok hír szerint előrehaladott stádiumban vannak, mivel a két állam vasút igazgatósá­gai megállapodtak abban, hogy megszüntetik a határokon a kettős vámkezelési, amely nemcsak az áruforgalmat, hanem a személy- forgalmat te. erősen hátráltatta. Megállapod­tak abban, hogy Kassa és Budapest között Hidasnémetin, a sátoraljaújhelyi vonalon pe­dig az újhelyi kis állomáson, lesz a közös vám­kezelés. Az eddig külön működő cseh-szlovák és magyar kereskedelmi képviseletek közö­sen fognak dolgozni e határállomásokon. — Az állami és a magángazdálkodás érdek- közössége Romániában. Bukaresti tudósítónk je­lenti: A román kormány uj gazdasági programját azzal akarja megalapozni, hogy az állami vas- és szénbányák és a Resica-társaság üzemei között érgekközösséget teremt. Bratiann Vintila pénz­ügyminiszter a kormány tagjait megnyerte e ter­vének s hozzá is fogott annak megvalósításához. Törvényjavaslat készül, mely a kormány felha­talmazza, hogy az állami üzemeket aportként vi- hesse a magánvállalatokkal való együttműködés­be. A törvény végrehajtása során az állam há­rom csoportba akarja az iparvállalatokat tömörí­teni. Az első csoport a petroleumipar, amelybe az állam mint tulajdonát az altalajt vinné aportként, a magánüzemek pedig meglevő területeiket és felszereléseiket. A második csoport a vasipar, amely az állami vasbányákat a Resica-üzemekkel egyesítené, A harmadik csoport a szénipar. Itt a petrozsényi állami és a zsil völgyi magánbányá­kat akarja a kormány érdekközösségbe hozni. Egyelőre csak az említett három legfontosabb iparágról vau szó később sorra kerülhetnek más iparágak is. A petróleum, vas- és szénipari érdek- közösség megvalósításával kapcsolatban a kor­mány a vasút újjászervezésére is gondol.

Next

/
Thumbnails
Contents