Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)

1923-10-24 / 241. (394.) szám

Szerda, október 24. $ 9. cikkben. A memoár különben emlékeztet arra, hogy a cseh-szlovák törvényhozás ha­sonló eljárást követett akkor, amikor a Ru- szinszkó jogállását szabályozó 10—13. cikke­ket csak lényeges eltérésekkel, amelyeket a cseh jogászok .-parafrázisoknak'4 mondának, cikkelye ztc be. 2. A kormány a fogyatékos nyelvtör­vényt sem hajtotta végre sem jogi, sem gyakorlati tekintetben. a) Nem haj torta végre jogilag, mert ináig sem jelent meg a végrehajtási rendelet, ami­ből kitűnik az. hogy a kormány az átmeneti idő nehézségeit nem is óhajtja enyhíteni. Ez már eddig i.s számos ferde kinövést idézett elő. Ilyen a pozsonyi zsupánnak Pozsony és Kassa város tanácsához intézett rendelete, amely szerint 1921 ju.ii.us 1 -töl kezdve a hi- vatailaskodás nyelve a cseh-szlovák. A zsu­pán i rendelet ellenkezik. a nyelvtörvény b) szakaszával, amely az autonóm hatóságok cs képviselőtestületek nyelvének szabályo­zását külön rendeletnek, tartja fönn. ide tar­tozik az is, hogy Ruszdinszkóban — ellentét­ben a nemzetközi szerződéssel és az alkot­mánnyal — a cseh-szlovák nyelv a hivata­los nyelv, noha a hivatalos nyelv kérdésének rendezése a szóimra tartozik. b) A nyelvtörvényt a gyakorlatban csak ama részeiben alkalmazzák, amelyek a ki­sebbségekre nézve átrányosak. így nem hajt­ják végre a szerződés 6. cikkéinek 2. bekez­désé:!;, amely szerint „az állami hatóságok, hivatalok és közegek közléseinél, valamint ezek külső megjelölésénél a nemzeti kisebbség nyelvét is alkalma zni kell." Az ügyészségek a vádiratokat, a bíróságok az Ítéleteket és végzéseket követzsteseu „cseh­szlovák*4 nyelven kézbesítik: ki, az ügyészek pedig kizárólag „oseh-szflöváik44 nyelven tart­ják meg a vádbeszédeiket. Csak szórványo­san fordul elő. hogy a hatóságok felirataikban a kisebbség nyelvét is használnák, ágy alig van vasúti állomás, ameb'cn magyar, vagy nelmet föli r ás található. 3. A hatóságok kijátszók a nyelvför- vény ama szakaszát is, amely a nyelvi jogok gyakorlását a 20 százalékos arányszámhoz köti. Példa gyanánt kiragadja a pozsonyi já­rásbíróság húsz magyar községének elcsato­lását, tovább;! az Ipolysági, aranyo&ftaróti, komáromi és beregszászi törvényszék föl- oszlatásár, továbbá azt is, hogy magyar- nyelvű tanácsokat nem szerveznek az egyes törvényszékeken. 4. A békeszerződés 7. cikkének 3. be­kezdése értelmében „egyetlen egy cseh­szlovák állampolgár sem korlátozható bár­mely nyelv szabad használatában a magán fa), vagy üzleti (b) forgalomban, a vallási életiben (c), a sajtó utján történő (cl), vagy bármilyen közzététel (e) terén, vagy nyil­vános gyűléseken (í),“ A gyakorlat e rendel­kezés minden szavát meghazudtolja. a) Hogy a magánéletbe u meny­nyire korlátozzák az anyanyelv használa­tát. azt legjobban bizonyítja Bella.y zsupán és Thurzó Igor hirdetménye. Arra bizonyosan emlékezeti, hogy le­feküdtek a fa alá, arra is, hogy az éjjel meg se mozdult. Hát akkor hogyan lehet, hogy itt vannak? Hirtelen felugrott. Melege lett. Meglátta a hordót. Az is ott volt­Most már bizonyos, hogy — amig alud­tak — hordóstól együtt elhurcolták az egész társaságot. Amint szorongó szemével a hordóra né­zett, úgy látta, mintha a búikon kidugta vol­na a fejét egy parányi ördög és nevetett volna. ­Még ez is hozzá! Nagy zavarában már indult, hogy fel­költi társait, mikor hirtelen feltámadt a szél és szörnyű erővel tépte a sor elején fekvő pocakos Kanász Györgyöt. Még jóformán oda se ért a sorhoz, látja ám, hogy Kanász György megmozdul, fészkelődül egy kicsit, aztán felveszi a kaszáját s anélkül, hogy sze­mét kinyitná, megindul a sor végére, ott le­fekszik és alszik tovább. Az aratógazda nagyot nézett: — Hát ez mit csinál? Azonban megmozdult a másik arató is s rövid időre rá ismét „megindult44 a társaság. Közben a hordó is meggondolta magát, az is az oldalára fordult és az is elindult gazdái után. A gazda hirtelen megértett mindent. Na­gyot nevetett. Tudta már, hogy hol vannak, azt is tudta, hogy miféle ördög hucolta eket s mikor az esetet elmondta aratóinak, azok i.s neveitek, de nem szóltak róla senkinek, nehogy az asszonyok inéig tudják cs össze­zördüléskor a szemükbe vágják: — Kendet is jobb lett volna, ha nem hozta volna haza az ördög! zrwGUJmGmtfflRTxp b) Az üzleti forgalomban való nyelv­használat korlátozásának klasszikus pél­dáját Szlovenszkó teljhatalmú minisztere szolgáltatta 3285—1921. adni. számú ren­deletével, a hírhedt cégtábla-rendelettel, amelyet a memoár teljes terjedelmében kö?öl. c) A vallási élet nyelvébe is benyúló hatósági önkényt Hontvármegye zsupánjá­nak rendelete bizonyítja, d) A sajtó terén — eltekintve a sajtó- szabadságnak korlátozásaitól, amelyekkel a memoár egy más helyen részletesen fog­lalkozik — kiemelendő, hogy -a cenzúra egyes községeknek magyarnyelvű elneve­zéseit a magyarnyelvű lapokban sem tűrte és azoknak a cseh-szlovák nyelven való megjelölését követelte. A „lefordíthatatlan44 Bratislavát nem volt szabad Pozsonynak írni, Kassát csak Kosicének volt szabad nevezni. e) Egyes vármegyékben (például Sze- pesben, Sárosban stb.) magyar, vagy né­met színházi és műkedvelői előadások fal­ragaszainak első helyen szlovák nyelven kell szólamok. f) Nyilvános gyűléseken még a ma­gyar képviselőknek is megtiltják, hogy magyarul beszéljenek. így egy beszterce­bányai népgyülésen, amikor pedig az ott nagy számban jelenlévő magyarnyelvű kö­zönséghez Lelley Jenő dr. magyar nyel­ven akart szólami, a jelen volt rendörtiszt- viselő, a zsupán rendelkezésére hivatkozva, kijelentette, hogy ebben az esetben a gyű­lést azonnal föloszlatja. Mindezekből a memoár ezt a következ­tetést vonja le: — A cseh-szlovák köztársaság kor­mánya a szlovenszkó! és riiszlnszkói nemzetiségi kisebbségekkel szemben sem formailag, sem tartalmilag nem teljesí­tene a saint-getmaini srerzödés 7. cikké­nek 3. és 4. bekezdésében vállalt kötele­zettségeit. A köztársaság nyelvi törvé­nyének alapvető 2. szakasza ellenkezik a szerződés idézett pontjaival. A cseh­szlovák köztársaság kormánya azonkí­vül még e nyelvtörvénynek a kisebbsé­gekre nézve előnyös intézkedéseinek végrehajtását is eíódázni és kijátszani igyekszik. A. eseh sajté a memorandumról Prága, október 23. A Lidové Noviuy foglalkozva a szövet­kezett ellenzéki pártoknak a népszövetség­hez benyújtott panaszával, amelyről a má lapunk számolt be elsőinek, úgy véli, hogy ez a memorandum újabb bizonyítéka a cseh-szlo­vák iái magyarság kétértelmű álláspontjának. A magyarok a lap szerint ugyanis arra hi­vatkoznak a népszövetség előtt, hogy mivel ők betartják a köztársaság törvényeit, a kor­mánynak is teljesítenie kell a trianoni béke- szerződésből származó kötelezettségeit, odahaza ellenben azt hangoztatják, hogy po­litikájuk csak eszköz annak a célnak eléré­sére, amely „a cseh-szlovák köztársaság szlovenszkói uralmának letörésében áll44, azonkívül pedig még azt is hangoztatják, hogy az autonómia programját föl fogja cse­rélni a kommunisták támogatásával, ha a mostani obstriikoió nem vezetne eredmény­hez. Mig a külföldön azt mondják, hogy a szlovenszkói magyaroknak „semmi közük44 nincsen altihoz, ami Budapesten történik, ad­dig a belföldön a cseh-szlovák magyar vi­szony rendezésére minden kísérletet időelőtrl- ne'K és céltalannak mondanak, mert Magyaror­szágnak érdekében áll az eddigi „felforgató44 és „nyugtalanító44 'politikát folytatni, azonkí­vül pedig azzal fenyegetik meg a kormányt hogy Magyarorszá ellenséges érzelmeit meg fogja erősíteni mindaz, amit a szlovenszkói magyarok Budapesten, mint ellenük elköve­tett sérelmet fognak megjelölni. A Lidové Noviuy úgy látszik vagy egé­szen tévesen értelmezte úgy a népszövetség­hez intézett memorandum szövegét, minit a magyarságnak különböző állásfoglalásait, vagy pedig szándékosan rosszhiszeműen el­ferdíti. azokat, mert különben nem láthatna ellentétet a cseh-szlovákiai magyarság kül­földi és belföldi állásfoglalása között. A szlo­venszkói magyarság ugyanis sohasem mon­dotta azt, hogy autónómiisto. politikája csak eszköz a cseh-szlovák köztársaság szloven­szkói uralmának letörésére. Sohasem mon­dotta azt, hogy az autonómia programját föl akarja cserélni a kommunisták támogatásá­val, hanem ellenkezően azt mondotta, hogy a kormánynak kell választania az autonómia és a bolsevizmus között. Nem mondotta to­vábbá azt sem, hogy „semmi köze nincsen" ahhoz, ami Budapesten történik, mert a hatá­rokon túl élő fajtestyéreiiiek sorsa igenis kö­zelről érdekli, hanem mondotta azt, hogy a cseh-szlovák közársaság kormánya a saint- germaini szerződés betartására kötelezve van tekintet nélkül arra, vájjon Magyaror­szág teljesíti-e saját kisebbségeivel szemben vállalt kötelezettségeit, mert a saint-germai- ni szerződést Cseh-Szlovákia nem Magyar- országgal, hanem a szövetkezett és társult hatalmakkal kötötte és annak biztosítására a népszövetség hivatott. Végül pedig a szlo­venszkói magyarság sohasem mondotta a cseh-szlovák magyar viszony rendezésére való kíséri eteket időelőttieknek és céltala­noknak, hanem ellenkezően mindig követelte a cseh-szlovák kormánytól, hogy segítse elő a két állam viszonyának olyan rendezését, amely legalább is tűrhető állapotokat teremt Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakosságának kulturális és gazdasági érdekei szempontjá­ból. Ami pedig azt a szemrehányást illeti, hogy' Magyarországon minden a szloven- szikói magyarsággal szemben elkövetett jog­fosztás kedvezőtlen hatást vált ki, meg kell jegyeznünk, hogy' ezt az álláspontunkat most is vakjuk, amit különben minden értelmes ember természetesnek fog találni. Wodiáner Rezső meghatalmazott miniszter a magyar—-cseh-szlovák tárgyalások anyagáról' Ma délelőtt meg-állapitották a tanácskozások programját — Sir Wiliiam Good Budapesten —- Rakovszky belügyminiszter a belpolitikai helyzetről Budapest, október 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Tegnap este megérkezett Buda­pestre az a cseh-szlovák delegáció, amelyet kormánya a magyar—cseh-szlovák tárgya­lások lefolytatása céljából küldött ki. A dele­gáció, amely tizenhat tagból ad, ma délelőtt tizenegy órakor Wellner cseh-szlovák kül­ügyminiszteri tanácsos vezetésével meg­jelent a külügyminisztérium tanácstermében, ahol a magyar delegáció Wodiáner Rezső meghatalmazott és rendkívüli követ vezeté­sével már várta őket. A magyar bizottság helyettes vezetője Moldoványi Sándor mi­niszteri tanácsos. A bizottságban ezenfelül képviselve vannak a belügyi, igazságügyi, pénzügyi és honvédelmi minisztérium kép­viselői, ezenfelül több szakreferens­A magyar delegáció vezetőjének nyilatkozata A tárgyalások megkezdése előtt Wodia- ner Rezső fogadta a budapesti sajtó kép­viselőit és előttük a tárgyalások anyagáról a következőket mondotta: — A. régóta vajúdó és hivatalos meg­beszélések tárgyát képező tanácskozások fonalát; vesszük föl ma újból a cseh-szlo­vák delegációval. A tanácskozások pro­gramján jogi, gazdasági, pénzügyi és ha­tárforgalmi kérdések szerepelnek. Ebből is kitűnik, hogy politikai kérdésekről a ta­nácskozások során nem lesz szó, ezek más lapra tartoznak. A magain részéről csak annyit mondhatok, hogy az eddig folytatott rövid megbeszélések és a most szerzett impresszióim alapján megvan a remény arra, hogy valamennyi vitás kér­désben meg tudunk egyezni, ha a cseh­szlovák delegáció is éppen olyan jó szán­dékkal és jóakarattal jött el hozzánk, mint ahogyan mi ülünk le a tárgyalóasztalhoz. Erősen hiszem, hogy a vitás kérdések most tető alá kerülnek és megállapítjuk azokat az alapelveket, amelyekből kiin­dulva az egyezmények létre fognak jönni. Hogy a tárgyalások mennyi ideig fognak tartani, azt még nem tudom. A tárgyalá­sok lefolyásáról és anyagáról majd fél­hivatalos jelentést fogunk kiadni. A bizottságok .mai ülése plenáris volt. A megnyitó beszédet Wodiáner Rezső meg­hatalmazott miniszter mondotta el, akinek rövid beszédére Wellner cseh-szlovák kül­ügyminiszteri tanácsos válaszolt. Ma érdem­ben nem tárgyaltak, csak a tanácskozások programját állapították meg és- az egyes al­bizottságokat választották meg. A mai ta­nácskozások csak előkészítő jellegűek- Az érdemi tanácskozások holnap kezdődnek. A tanácskozások anyaga között a jogi, gazdasági és pénzügyi kérdéseken kívül a legfontosabb a határ forgalom szabályozása. Az ennek tárgyalására hivatott albizottság azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a határincidenseket előidézték és azzal, hogy miképpen lehet ezeket a nehézségeket megszüntetni és a jövőben mindennemű ha- tárincidenst mindkét fél részéről kiküszö­bölni. Sir Wiliiam Good Budapesten Sir Wiliiam Good tegnap megérkezett Budapestre. Ma délelőtt fölkereste Bethlen István gróf miniszterelnököt és a kölcsön ügyében hosszasabban tanácskozott vele, Rakovszky belügyminiszter a helyzetről Rakovszky Iván belügyminiszter a Ma­gyar Hírlap munkatársának a fajvédők szol­noki gyűlésének betiltásáról és az általános politikai helyzetről a következő nyilatkozatot tette:-- A szolnoki gyűlés betiltásának oka ■nyilvánvaló. A gyűlés megengedését kérő ivén a gy űlés rendezői gyanánt Eme-tagok j szerepeltek, sőt az Eme szolnoki szervezeté- J nek pecsétje is rajta volt. Az temet hónapok­kal ezelőtt fölszólítottam alapszabályainak átdolgozására és azoknak hozzám való be­terjesztésére. Ez azonban eddig nem történt meg. Amíg az Eme ennek a íölszólitásomnak nem tesz eleget és alapszabályait módosítva nem terjeszti be hozzám, semmiféle gyűlését nem engedélyezhetjük. Jelen esetben a fönti okokon kívül a hatóságoknak minden kétsé­get kizáró módon tudomásukra jutott, hogy a gyűlés rendezői, attól való félelmükben, hogy a gyűlésen nem lesz elég résztvevő. Budapestről és a vidéki Emc-közpon tokból rendeltek ki résztvevőket. — A nemzetgyűlés első ülésén - - foly­tatta nyilatkozatát a belügyminiszter — be­nyújtom .a községi választásokról szóló tör­vényjavaslatot. A választások -kiírása attól függ, hog3-r a javaslatot kellő időben tető alá lehet-e hozni- A. belügyminisztériumban már folynak a munkálatok a választójogi terve­zetről, amit alkalmas időpontban szintén be- iiyujtunk. A nemzetgyűlés feloszlatásáról szóló hí­rekről ezeket mondotta a miniszter: — A nemzetgyűlés föloszl a fásáról .sem­mit sem tudok. Ezek csak jámbor óhajok. Annyit azonban mondhatok, hogy szeszélyes módon a nemzetgyűlést föloszlatni lehetet­len. Harc az uj laká&rendeiet kői ül ..... A népjóléti miniszter, mint ismeretes. mo st készítette el uj lakásrendeleiícrvezctc1- amely az érdekeltek részéről általános ellen­zéssel találkozott. A rendelet a lakásbéreket a jelenlegi béreknek hatszorosára emeli föl. ezen fölül pedig a béreket valorizálja. A fő­város közgyűlése szerdán foglalkozik a ren­delettel. A népjóléti miniszter, tiki nem szánta a rendeletét véglegesnek, hajlandó az érde­keltségek kifogásait figyelembe venni. A Nemzeti Újság arról értesül, hogy a rende­letén lesznek változtatások, ezek azonban még nincsenek megállapítva. Annyi bizonyos, hogy a drágasági bizottság ele. amely szer­dán ül össze, már az átdolgozott tervezet fog kerülni. A szélső baloldal aláírásokat gyűjt és ha a rendeletén nem lesznek lényeges vál­toztatások, ragaszkodik a nemzetgyűlés osz- szehivásához. A kereskedelmi és iparkamara is fölterjesztéssel fordult a népjóléti minisz­terhez, amelyben kiemeli, hogy a miniszter ebben a fontos kérdésben mellőzte a gazda­sági érdekeltségek törvényes képviseletének: a kereskedelmi és iparkamarának előzetes meghallgatását. A fölterjesztés kimutatja, hogy semmi ok sincs arra, hogy a béreket most emeljék. A kamara tiltakozik .a bérek valorizálása ellen is, ami lehetetlen akkor, amikor a nemzeti vagyon más részét nem valorizálják. A kormányíervezet szerint az a Mi égési életre

Next

/
Thumbnails
Contents