Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-24 / 241. (394.) szám
Szerda, október 24. $ 9. cikkben. A memoár különben emlékeztet arra, hogy a cseh-szlovák törvényhozás hasonló eljárást követett akkor, amikor a Ru- szinszkó jogállását szabályozó 10—13. cikkeket csak lényeges eltérésekkel, amelyeket a cseh jogászok .-parafrázisoknak'4 mondának, cikkelye ztc be. 2. A kormány a fogyatékos nyelvtörvényt sem hajtotta végre sem jogi, sem gyakorlati tekintetben. a) Nem haj torta végre jogilag, mert ináig sem jelent meg a végrehajtási rendelet, amiből kitűnik az. hogy a kormány az átmeneti idő nehézségeit nem is óhajtja enyhíteni. Ez már eddig i.s számos ferde kinövést idézett elő. Ilyen a pozsonyi zsupánnak Pozsony és Kassa város tanácsához intézett rendelete, amely szerint 1921 ju.ii.us 1 -töl kezdve a hi- vatailaskodás nyelve a cseh-szlovák. A zsupán i rendelet ellenkezik. a nyelvtörvény b) szakaszával, amely az autonóm hatóságok cs képviselőtestületek nyelvének szabályozását külön rendeletnek, tartja fönn. ide tartozik az is, hogy Ruszdinszkóban — ellentétben a nemzetközi szerződéssel és az alkotmánnyal — a cseh-szlovák nyelv a hivatalos nyelv, noha a hivatalos nyelv kérdésének rendezése a szóimra tartozik. b) A nyelvtörvényt a gyakorlatban csak ama részeiben alkalmazzák, amelyek a kisebbségekre nézve átrányosak. így nem hajtják végre a szerződés 6. cikkéinek 2. bekezdésé:!;, amely szerint „az állami hatóságok, hivatalok és közegek közléseinél, valamint ezek külső megjelölésénél a nemzeti kisebbség nyelvét is alkalma zni kell." Az ügyészségek a vádiratokat, a bíróságok az Ítéleteket és végzéseket követzsteseu „csehszlovák*4 nyelven kézbesítik: ki, az ügyészek pedig kizárólag „oseh-szflöváik44 nyelven tartják meg a vádbeszédeiket. Csak szórványosan fordul elő. hogy a hatóságok felirataikban a kisebbség nyelvét is használnák, ágy alig van vasúti állomás, ameb'cn magyar, vagy nelmet föli r ás található. 3. A hatóságok kijátszók a nyelvför- vény ama szakaszát is, amely a nyelvi jogok gyakorlását a 20 százalékos arányszámhoz köti. Példa gyanánt kiragadja a pozsonyi járásbíróság húsz magyar községének elcsatolását, tovább;! az Ipolysági, aranyo&ftaróti, komáromi és beregszászi törvényszék föl- oszlatásár, továbbá azt is, hogy magyar- nyelvű tanácsokat nem szerveznek az egyes törvényszékeken. 4. A békeszerződés 7. cikkének 3. bekezdése értelmében „egyetlen egy csehszlovák állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában a magán fa), vagy üzleti (b) forgalomban, a vallási életiben (c), a sajtó utján történő (cl), vagy bármilyen közzététel (e) terén, vagy nyilvános gyűléseken (í),“ A gyakorlat e rendelkezés minden szavát meghazudtolja. a) Hogy a magánéletbe u menynyire korlátozzák az anyanyelv használatát. azt legjobban bizonyítja Bella.y zsupán és Thurzó Igor hirdetménye. Arra bizonyosan emlékezeti, hogy lefeküdtek a fa alá, arra is, hogy az éjjel meg se mozdult. Hát akkor hogyan lehet, hogy itt vannak? Hirtelen felugrott. Melege lett. Meglátta a hordót. Az is ott voltMost már bizonyos, hogy — amig aludtak — hordóstól együtt elhurcolták az egész társaságot. Amint szorongó szemével a hordóra nézett, úgy látta, mintha a búikon kidugta volna a fejét egy parányi ördög és nevetett volna. Még ez is hozzá! Nagy zavarában már indult, hogy felkölti társait, mikor hirtelen feltámadt a szél és szörnyű erővel tépte a sor elején fekvő pocakos Kanász Györgyöt. Még jóformán oda se ért a sorhoz, látja ám, hogy Kanász György megmozdul, fészkelődül egy kicsit, aztán felveszi a kaszáját s anélkül, hogy szemét kinyitná, megindul a sor végére, ott lefekszik és alszik tovább. Az aratógazda nagyot nézett: — Hát ez mit csinál? Azonban megmozdult a másik arató is s rövid időre rá ismét „megindult44 a társaság. Közben a hordó is meggondolta magát, az is az oldalára fordult és az is elindult gazdái után. A gazda hirtelen megértett mindent. Nagyot nevetett. Tudta már, hogy hol vannak, azt is tudta, hogy miféle ördög hucolta eket s mikor az esetet elmondta aratóinak, azok i.s neveitek, de nem szóltak róla senkinek, nehogy az asszonyok inéig tudják cs összezördüléskor a szemükbe vágják: — Kendet is jobb lett volna, ha nem hozta volna haza az ördög! zrwGUJmGmtfflRTxp b) Az üzleti forgalomban való nyelvhasználat korlátozásának klasszikus példáját Szlovenszkó teljhatalmú minisztere szolgáltatta 3285—1921. adni. számú rendeletével, a hírhedt cégtábla-rendelettel, amelyet a memoár teljes terjedelmében kö?öl. c) A vallási élet nyelvébe is benyúló hatósági önkényt Hontvármegye zsupánjának rendelete bizonyítja, d) A sajtó terén — eltekintve a sajtó- szabadságnak korlátozásaitól, amelyekkel a memoár egy más helyen részletesen foglalkozik — kiemelendő, hogy -a cenzúra egyes községeknek magyarnyelvű elnevezéseit a magyarnyelvű lapokban sem tűrte és azoknak a cseh-szlovák nyelven való megjelölését követelte. A „lefordíthatatlan44 Bratislavát nem volt szabad Pozsonynak írni, Kassát csak Kosicének volt szabad nevezni. e) Egyes vármegyékben (például Sze- pesben, Sárosban stb.) magyar, vagy német színházi és műkedvelői előadások falragaszainak első helyen szlovák nyelven kell szólamok. f) Nyilvános gyűléseken még a magyar képviselőknek is megtiltják, hogy magyarul beszéljenek. így egy besztercebányai népgyülésen, amikor pedig az ott nagy számban jelenlévő magyarnyelvű közönséghez Lelley Jenő dr. magyar nyelven akart szólami, a jelen volt rendörtiszt- viselő, a zsupán rendelkezésére hivatkozva, kijelentette, hogy ebben az esetben a gyűlést azonnal föloszlatja. Mindezekből a memoár ezt a következtetést vonja le: — A cseh-szlovák köztársaság kormánya a szlovenszkó! és riiszlnszkói nemzetiségi kisebbségekkel szemben sem formailag, sem tartalmilag nem teljesítene a saint-getmaini srerzödés 7. cikkének 3. és 4. bekezdésében vállalt kötelezettségeit. A köztársaság nyelvi törvényének alapvető 2. szakasza ellenkezik a szerződés idézett pontjaival. A csehszlovák köztársaság kormánya azonkívül még e nyelvtörvénynek a kisebbségekre nézve előnyös intézkedéseinek végrehajtását is eíódázni és kijátszani igyekszik. A. eseh sajté a memorandumról Prága, október 23. A Lidové Noviuy foglalkozva a szövetkezett ellenzéki pártoknak a népszövetséghez benyújtott panaszával, amelyről a má lapunk számolt be elsőinek, úgy véli, hogy ez a memorandum újabb bizonyítéka a cseh-szlovák iái magyarság kétértelmű álláspontjának. A magyarok a lap szerint ugyanis arra hivatkoznak a népszövetség előtt, hogy mivel ők betartják a köztársaság törvényeit, a kormánynak is teljesítenie kell a trianoni béke- szerződésből származó kötelezettségeit, odahaza ellenben azt hangoztatják, hogy politikájuk csak eszköz annak a célnak elérésére, amely „a cseh-szlovák köztársaság szlovenszkói uralmának letörésében áll44, azonkívül pedig még azt is hangoztatják, hogy az autonómia programját föl fogja cserélni a kommunisták támogatásával, ha a mostani obstriikoió nem vezetne eredményhez. Mig a külföldön azt mondják, hogy a szlovenszkói magyaroknak „semmi közük44 nincsen altihoz, ami Budapesten történik, addig a belföldön a cseh-szlovák magyar viszony rendezésére minden kísérletet időelőtrl- ne'K és céltalannak mondanak, mert Magyarországnak érdekében áll az eddigi „felforgató44 és „nyugtalanító44 'politikát folytatni, azonkívül pedig azzal fenyegetik meg a kormányt hogy Magyarorszá ellenséges érzelmeit meg fogja erősíteni mindaz, amit a szlovenszkói magyarok Budapesten, mint ellenük elkövetett sérelmet fognak megjelölni. A Lidové Noviuy úgy látszik vagy egészen tévesen értelmezte úgy a népszövetséghez intézett memorandum szövegét, minit a magyarságnak különböző állásfoglalásait, vagy pedig szándékosan rosszhiszeműen elferdíti. azokat, mert különben nem láthatna ellentétet a cseh-szlovákiai magyarság külföldi és belföldi állásfoglalása között. A szlovenszkói magyarság ugyanis sohasem mondotta azt, hogy autónómiisto. politikája csak eszköz a cseh-szlovák köztársaság szlovenszkói uralmának letörésére. Sohasem mondotta azt, hogy az autonómia programját föl akarja cserélni a kommunisták támogatásával, hanem ellenkezően azt mondotta, hogy a kormánynak kell választania az autonómia és a bolsevizmus között. Nem mondotta továbbá azt sem, hogy „semmi köze nincsen" ahhoz, ami Budapesten történik, mert a határokon túl élő fajtestyéreiiiek sorsa igenis közelről érdekli, hanem mondotta azt, hogy a cseh-szlovák közársaság kormánya a saint- germaini szerződés betartására kötelezve van tekintet nélkül arra, vájjon Magyarország teljesíti-e saját kisebbségeivel szemben vállalt kötelezettségeit, mert a saint-germai- ni szerződést Cseh-Szlovákia nem Magyar- országgal, hanem a szövetkezett és társult hatalmakkal kötötte és annak biztosítására a népszövetség hivatott. Végül pedig a szlovenszkói magyarság sohasem mondotta a cseh-szlovák magyar viszony rendezésére való kíséri eteket időelőttieknek és céltalanoknak, hanem ellenkezően mindig követelte a cseh-szlovák kormánytól, hogy segítse elő a két állam viszonyának olyan rendezését, amely legalább is tűrhető állapotokat teremt Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakosságának kulturális és gazdasági érdekei szempontjából. Ami pedig azt a szemrehányást illeti, hogy' Magyarországon minden a szloven- szikói magyarsággal szemben elkövetett jogfosztás kedvezőtlen hatást vált ki, meg kell jegyeznünk, hogy' ezt az álláspontunkat most is vakjuk, amit különben minden értelmes ember természetesnek fog találni. Wodiáner Rezső meghatalmazott miniszter a magyar—-cseh-szlovák tárgyalások anyagáról' Ma délelőtt meg-állapitották a tanácskozások programját — Sir Wiliiam Good Budapesten —- Rakovszky belügyminiszter a belpolitikai helyzetről Budapest, október 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Tegnap este megérkezett Budapestre az a cseh-szlovák delegáció, amelyet kormánya a magyar—cseh-szlovák tárgyalások lefolytatása céljából küldött ki. A delegáció, amely tizenhat tagból ad, ma délelőtt tizenegy órakor Wellner cseh-szlovák külügyminiszteri tanácsos vezetésével megjelent a külügyminisztérium tanácstermében, ahol a magyar delegáció Wodiáner Rezső meghatalmazott és rendkívüli követ vezetésével már várta őket. A magyar bizottság helyettes vezetője Moldoványi Sándor miniszteri tanácsos. A bizottságban ezenfelül képviselve vannak a belügyi, igazságügyi, pénzügyi és honvédelmi minisztérium képviselői, ezenfelül több szakreferensA magyar delegáció vezetőjének nyilatkozata A tárgyalások megkezdése előtt Wodia- ner Rezső fogadta a budapesti sajtó képviselőit és előttük a tárgyalások anyagáról a következőket mondotta: — A. régóta vajúdó és hivatalos megbeszélések tárgyát képező tanácskozások fonalát; vesszük föl ma újból a cseh-szlovák delegációval. A tanácskozások programján jogi, gazdasági, pénzügyi és határforgalmi kérdések szerepelnek. Ebből is kitűnik, hogy politikai kérdésekről a tanácskozások során nem lesz szó, ezek más lapra tartoznak. A magain részéről csak annyit mondhatok, hogy az eddig folytatott rövid megbeszélések és a most szerzett impresszióim alapján megvan a remény arra, hogy valamennyi vitás kérdésben meg tudunk egyezni, ha a csehszlovák delegáció is éppen olyan jó szándékkal és jóakarattal jött el hozzánk, mint ahogyan mi ülünk le a tárgyalóasztalhoz. Erősen hiszem, hogy a vitás kérdések most tető alá kerülnek és megállapítjuk azokat az alapelveket, amelyekből kiindulva az egyezmények létre fognak jönni. Hogy a tárgyalások mennyi ideig fognak tartani, azt még nem tudom. A tárgyalások lefolyásáról és anyagáról majd félhivatalos jelentést fogunk kiadni. A bizottságok .mai ülése plenáris volt. A megnyitó beszédet Wodiáner Rezső meghatalmazott miniszter mondotta el, akinek rövid beszédére Wellner cseh-szlovák külügyminiszteri tanácsos válaszolt. Ma érdemben nem tárgyaltak, csak a tanácskozások programját állapították meg és- az egyes albizottságokat választották meg. A mai tanácskozások csak előkészítő jellegűek- Az érdemi tanácskozások holnap kezdődnek. A tanácskozások anyaga között a jogi, gazdasági és pénzügyi kérdéseken kívül a legfontosabb a határ forgalom szabályozása. Az ennek tárgyalására hivatott albizottság azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a határincidenseket előidézték és azzal, hogy miképpen lehet ezeket a nehézségeket megszüntetni és a jövőben mindennemű ha- tárincidenst mindkét fél részéről kiküszöbölni. Sir Wiliiam Good Budapesten Sir Wiliiam Good tegnap megérkezett Budapestre. Ma délelőtt fölkereste Bethlen István gróf miniszterelnököt és a kölcsön ügyében hosszasabban tanácskozott vele, Rakovszky belügyminiszter a helyzetről Rakovszky Iván belügyminiszter a Magyar Hírlap munkatársának a fajvédők szolnoki gyűlésének betiltásáról és az általános politikai helyzetről a következő nyilatkozatot tette:-- A szolnoki gyűlés betiltásának oka ■nyilvánvaló. A gyűlés megengedését kérő ivén a gy űlés rendezői gyanánt Eme-tagok j szerepeltek, sőt az Eme szolnoki szervezeté- J nek pecsétje is rajta volt. Az temet hónapokkal ezelőtt fölszólítottam alapszabályainak átdolgozására és azoknak hozzám való beterjesztésére. Ez azonban eddig nem történt meg. Amíg az Eme ennek a íölszólitásomnak nem tesz eleget és alapszabályait módosítva nem terjeszti be hozzám, semmiféle gyűlését nem engedélyezhetjük. Jelen esetben a fönti okokon kívül a hatóságoknak minden kétséget kizáró módon tudomásukra jutott, hogy a gyűlés rendezői, attól való félelmükben, hogy a gyűlésen nem lesz elég résztvevő. Budapestről és a vidéki Emc-közpon tokból rendeltek ki résztvevőket. — A nemzetgyűlés első ülésén - - folytatta nyilatkozatát a belügyminiszter — benyújtom .a községi választásokról szóló törvényjavaslatot. A választások -kiírása attól függ, hog3-r a javaslatot kellő időben tető alá lehet-e hozni- A. belügyminisztériumban már folynak a munkálatok a választójogi tervezetről, amit alkalmas időpontban szintén be- iiyujtunk. A nemzetgyűlés feloszlatásáról szóló hírekről ezeket mondotta a miniszter: — A nemzetgyűlés föloszl a fásáról .semmit sem tudok. Ezek csak jámbor óhajok. Annyit azonban mondhatok, hogy szeszélyes módon a nemzetgyűlést föloszlatni lehetetlen. Harc az uj laká&rendeiet kői ül ..... A népjóléti miniszter, mint ismeretes. mo st készítette el uj lakásrendeleiícrvezctc1- amely az érdekeltek részéről általános ellenzéssel találkozott. A rendelet a lakásbéreket a jelenlegi béreknek hatszorosára emeli föl. ezen fölül pedig a béreket valorizálja. A főváros közgyűlése szerdán foglalkozik a rendelettel. A népjóléti miniszter, tiki nem szánta a rendeletét véglegesnek, hajlandó az érdekeltségek kifogásait figyelembe venni. A Nemzeti Újság arról értesül, hogy a rendeletén lesznek változtatások, ezek azonban még nincsenek megállapítva. Annyi bizonyos, hogy a drágasági bizottság ele. amely szerdán ül össze, már az átdolgozott tervezet fog kerülni. A szélső baloldal aláírásokat gyűjt és ha a rendeletén nem lesznek lényeges változtatások, ragaszkodik a nemzetgyűlés osz- szehivásához. A kereskedelmi és iparkamara is fölterjesztéssel fordult a népjóléti miniszterhez, amelyben kiemeli, hogy a miniszter ebben a fontos kérdésben mellőzte a gazdasági érdekeltségek törvényes képviseletének: a kereskedelmi és iparkamarának előzetes meghallgatását. A fölterjesztés kimutatja, hogy semmi ok sincs arra, hogy a béreket most emeljék. A kamara tiltakozik .a bérek valorizálása ellen is, ami lehetetlen akkor, amikor a nemzeti vagyon más részét nem valorizálják. A kormányíervezet szerint az a Mi égési életre
