Prágai Magyar Hirlap, 1923. október (2. évfolyam, 222-247 / 375-400. szám)
1923-10-23 / 240. (393.) szám
Weiser és az iparospárt vázolt eljárása következtében került be Smrz nemzeti szocialista első polgármesterhelyettesnek, ezért lett a keresztényszociális Polák Gyula dr. csak második helyettes. Egyes körökben már arról beszélnek, hogy Weisertől választói megvonják bizalmukat. A hontól einlflricl© Radicsot ismeri el a horvátok vezérének Zágráb, október 21. (Juogszláviai szerkesztőségünk jelentése.) Rádiós menekülése „felszabadított11 hazájából és londoni propagandája a szerb uralom megszüntetéséért fordulópontot jelent a jugoszláv politikában. Radics nem áll egyedül, ment a külföldön nagy horvát emigráció él, amely kettőzött erővel dolgozik azon, hogy a horvát kérdést világpolitikai jelentőségűvé emelje. Ennek az emigrációnak munkájával és céljaival érdemes megismerkedni. Az orchideások komUéja A monarchia összeomlásával egyidejűén indult meg a horvát emigráns-mozgalom. Kezdettől fogva voltak olyan horvátok. akik nem nyugodtak bele az uj (helyzetbe. Mikor a zágrábi nemzeti tanács harminchárom napos pünkösdi királysága után véglegesen behódolt Belgrádinak, amely 1918 december T-én proklamálta a délszláv királyságot, az emigránsok száma meggyarapodott. Azok a balkáni állapotok, amelyeket a szerbek Horvátországban teremtettek, folyton szaporították a horvát menekültek számát. A horvát. emigránsok hamarosan szervezkedni kezdtek. Különféle klubokat kormtékat, titkos és nem titkos társulatokat alakítottak, amelyek egyrészt gondoskodtak a vagyontalan emigránsok ellátásáról, másrészt napirenden tartották a nyugati sajtóban a horvát kérdést, harmadrészt pedig Horvátországnak a szerbek alól való fölszabadítását igyekeztek előkészíteni. A horvát emigránsok között sok volt a selejtes elem. Belgrádinak is sikerült közöttük néhány kémet elhelyezni, némelyek intrikákkal, jogosulatlan előtérbetolakodással nagyban megnehezítették az eredményes munkásságot. Egymás segélyezésénél és a sajtó informálásánál tovább csak egy einig- ráns-komíté jutott, az úgynevezett „Orchi- dea“. amelynek elnöke Frank Ivó dr. horvát jogpárti képviselő volt. Nem követek el in- diszkréciót, ha megemlítem, hogy egy nagyhatalom hajlandó volt Frank el- leiíkormányának működését horvát területen biztosítani, hiszen ezt már megírta tavaly egy azóta hűt!enné vált emigráns. Frank és Radics A horvát emigráció kezdettől fog'/a arra törekedett, hogy Radics külföldi exponense legyen. Emlékezetes, hogy Radics nem fogadta el az ui állam első törvényhozó testületében, az úgynevezett Ideiglenes nemzeti képviseletben a kormány által neki juttatott mandátumot és a párisi békekonferencia elé egy memorandumot terjesztett, amelyben a népek önrendelkezési joga alapján kívánta ? megszálló szerb seregek eltávolítását és a horvát nemzet megszavaztatását. Radiosot a szerbek tőlük telhetőén üldözték és egyszer nyolc hónapra le is csukták. Ez természetesen egyre népszerűbbé tett a parasztpárt elnökét és Radics egyszerű pártvezérből rövidesén a nemzet vezére lett. Frank ívó dr. törekvéseit nem koronázta siker. Nem sikerült neki az sem, hogy Ra- c'rccs'al megegyezzék az együttműködés kérdésében, sőt a parasztvezér ismételten minden közösséget megtagadott vele és általában az emigrációról igen elítélően nyilatkozott. Az emigránsok sokkal régebben és jobban ismerték Radiesot, semhogy túlságosan tragikusan fogták volna föl a sértő nyilatkozatait. Tudták, hogy az emigráció támadása Radics számára taktikai előnyöket biztosit Beigrád felé. Amikor aztán 1920 november 28-án, az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon Radics elnyerte a horvát mandátumok többségét, hivatalosan is a nemzet vezérévé leüt és sietett megállapítani, hogy a horvát kérdés megoldása az ő feladata. Frank Ivó c helyzet láttára visszavonult. Szabad Horvá országot! A horvát emigránsok között voltak és vannak legitimisták és köztársaságiak, exlu- z.iv horvátok, nagyosztrákok és magyarónok, de ez őket sem egymással, sem Radicscsal szemben nem állítatta. Abban valamennyien egyetértettek és egyetértenek, hogy szabad Horvátországo akarnak, a vitás közjogi kérdéseket majd ebben a -szabad hazában fogják megoldani. És vala mennyien elismerik Radics Istvánt a horvát. nemzet vezérének, miután a horvát nemzet két plebiszcitummal — az 1920 november 28-iki és az 1923 március 18-iki választásokkal — kinyilvánította, hogy a kezébe teszi le a sorsát. Most tehát, amikor Radics az emgrációs Prága, október 22. Holnap folytatódnak Budapesten, a csehszlovák—magyar politikai és jogi tárgyalások, amelyek hónapokkal ezelőtt itt Prágában nem vezettek eredményre. A tárgyalások anyagát cseh-szlovák részről a pozsonyi teljhatalmai miniszter iámban, magyar részről pedig a budapesti külügyni misztériumban készítették elő. A tárgyalásokat Osusky genfi beszéde disszonáns akkorddal előzte meg. Úgy halijuk, hogy a magyar kormány a cseh-szlovák külügyminisztériumtól e beszéd miatt fölviiágositást is kért. A tanácskozások megkezdéséről az MTI. a következő félhivatalos Jelentést adta ki: — A Magyarország és Cseh Szlovákia között tisztázandó kérdések tárgyalására holnap délelőtt a külügyminisztériumban a magyar királyság és a cseh-szlovák köztársaság képviselői között értekezlet kezdődik meg. A tanácskozások elsősorban jogtechnikai kérdésekre vonatkoznak. A cseh-szlovák kormány kiküldöttei ma este érkeznek meg Budapestre. Vezetőjük Wofl- ner Pál cseh-szlovák külügyminiszteri tanácsos. Magyar részről a tanácskozásokat Wodianer Rezső rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezeti. A bizottság tagjai magyar részről még a következők: Tőry dr., az állami levéltár igazgatója, Kender dr., igazságügyi államtitkár, Czakó dr. és Horváth dr. belügyi osztálytanácsosok, Kant honvédezredes, Pogány dr., közoktatásügyi miniszteri tanácsos, Da- nilovits dr. és Morlin dr. külügyminiszteri tanácsosok és Szekfíi dr- egyetemi tanár. A tárgyalások befejezte után a pénztechnikai kérdések tárgyalását Prágában fogják folytatni. Szakadás WoíBék és a kormány kozott Budapest, október 22. (Budapesti szérik esz. tőségünk telefonáelentése.) Tegnap négy képviselői beszámoló hangzott él, amelyek közül Búday Dezsőnek, a kormányttá tárogató keresztény egység egyik képviselőjének a főváros deli kerületében tartott beszámolója okozott nagyobb meglepetést. A gyűlést kellemetlen incidens előzte meg. Néhány fiatalember fölszólította a liberális sajtó képviselőit, hogy hagyják el a termet. Az egyik újságírót ki is vezették. Buday élesen támadta a Bethlen-kormányt azért, hogy a fővárosi községi választások alkalmával a titkos választási rendszert érvényben tartja. Ezután Wolff Károly beszélt és hangoztatta, hogy liberális oldalról a nevetségesség és gúny fegyverével támadják. Hosszasabban azt igyekezett bizonyítani, hogy a liberális politika vezette Trianonhoz az országot. A külföldi kölcsönről azt mondotta, hogy azért cserebe oda kell adni minden reményűinket. Beszéde, további során azt mondotta, hogy amikor az angolok hosz- szunapkor Budapesten jártak és lehúzott redőnyöket láttak az utcákon, azt kérdezték! hogy nemzeti ünnep van-e. Szomorú, — mondotta — hogy hetvenöt év alatt az ország ide fejlődött. Végül községi politikáját igyekezeti: igazolni. — Abból arz éles hangból, amellyel Buday és Wolff támadta a kormányt, arra következtetnek, hogy azok a gyenge kötelékek, amelyek a kormányt Wolrrékal még összekötik, csakhamar megszakadnak, a keresztény egység képviselői közül többen pedig Huszár Károly és Vass József vezetésével belépnek az egységes pártba, Wolff Károly ék és Ernsték pedig nyíltan ellenzékbe mennek. Teleki beszámolója Szeged első választókerületében Teleki Pál gróf, ogységcspárti nemzetgyűlési képviselő vasárnap - tartotta beszámolóját. Te- 'dki a többek között a kővetkezőket mondái Akii a külföldi kölcsönnel izgat, az rossz szolgálatot tesz a nemzetnek. Nem ismerem a kölcsön feltételeit, de ha súlyosak is lesznek, enyhülést hozhatnak ebben a súlyos helyzetben. Ha azok kérnék a külföldi Külpolitika terére lépett, legyen bár egyeseknek akármilyen nézete Rádiósról, taktikájáról, mostani szerepléséről: minden tisztességes horvát —- elfeledve sérelmeiket, fölfüggesztve kételyeiket — főn tartás és utógondolat nélkül, egységesen sorakozik föl Radics István tnögé! . ...*** a . a a a a > a A A A A AA A A fc A A A AA AA ZvvVVTf'y fvi csont, akik Bethlent a súlyos feltételek miatt kárhoztatják, egész bizonyosan még súlyosabb feltételeket kapnának. Ismételtei: hangsúlyozom, hogy hazafiad,an dolog a kölc^ön- ügyet a politikai izgatásra és a tömegek lázi-fására fölhasználni. Betiltották a fajvédők szolnoki gyűlését A fajvédők vasárnapra Szolnokon nagygyűlést hívtak egybe, amelyet a belügyminiszter betiltott azzal a megokol ássál, hogy a gyűlést az ÉME akarta rendezni, amely nem tarthat politikai összejöveteleket. A belügyminiszter a betiltást nem vonta vissza. A fajvédőcsoport képviselői november 11-ére Szolnokra ismét nagygyűlésre kérnek engedélyt Gömbösek a kölcsön ellen A fajvédők Szolnokon betiltott gyűlésük helyett Kisteleken rendeztek népgyülést, ahol Bckliardt Tibor számolt be. Azért lépett ki az egységes pártiból — mondotta —, mert nem akart a zsidó bankokkal és nagytőkével egy táborban maradni. A gyűlésen Gömbös Gyula is beszélt és azt mondotta, hogy Bethlen Szolnokon két szélsőséget ostorozott: a fajvédőket és a szociáldemokratákat és politikai ideálnak a nyugalmat állította oda. Nyugalom nem létezik — mondotta Gömbös —, mert a munka mozgást jelent és aki nyugalomról beszél, az vagy fáradt, vagy életunt. Ha összetett kezekkel várjuk, hogy a manna a szánkba hulljon, akkor az ország elpusztul. Bethlen dühében csak a fajvédők ellen hadakozott, a szocialistákról azonban megfeledkezett. Nagy baj, hogy a miniszterelnök a nacionalizmust nagyobb ellenségnek tartja az internacionalizmusnál. Aki a középuton jár, annak nincs egyénisége. A kölcsönügyről kijelentette, hogy fél az olyan segítségtől, amit az ellenség akar nyújtani. Az ilyen segítség hasonlít a siralomházi kegyelemvacsorához. A kölcsönből jóllakhat ugyan az ország, de a jóllak ásón kívül szabadság is kell. Ulain Ferenc a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját támadta. Kijelentette, hogy a kormány minden vonalon a baokokráciát védelmezi. Peidl a fajvédőkről Peidl Gyula, a szociáldemokrata párt vezére, tegnap Szeged második kerületében beszámoló beszédet tartott. A dolgozók tömege és a kormány között — mondotta — mély szakadék támadt, amely az utóbbi időben még jobban kimélyült. Irányváltozás a kormányzatban nem történt, a régi atrocitások megtorlatlanok, Zalaegerszeg fönnáll és a sajtó helyzete bizonytalan. A fajvédők fellépése Bethlen szempontjából előnyös, mert van kivel szemben megvédelmezni az arany középutat. A kölcsön a kisantanttól függ és ha Magyarországon nem fog a kisantant kívánságának megfelelő politika érvényesülni, akkor kölcsön sem leszA. szocialisták , össze akarják hívni a Házat A szociáldemokrata párt föltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy a lakásrendelet ügyében a nemzetgyűlést egybehívják. A párt parlamenti frakciója már tanácskozásra is ült össze. Az ellenzéki pártok körében is akciót indítanak, hogy a Ház összehívásához szükséges aláírásokat megszerezzék. Október 30-án érkezik meg a jóvátételi bizottság A Magyar Hírlap beavatott helyről arról értesül, hogy a népszövetségi delegáció Bruinond főtitkár vezetésével október 30-án érkezik meg Budapestre. A bizottság, amely a kormánnyal együtt főbb vonalakban meg fogja állapítani a szanálás módjait, hét-nyolc tagból áll. Köztük van Bounlols is, aki a ló- vátételi bizottságot képviseli a népszövetségben. A szakminisztériumok felkészülve várják a bizottság megérkezését. Kedd, október 23. Berenger iíozveus. a jugoszláv és a magyar kormány kozott A Reggeli jelenti, hogy Berenger francia szenátor, valamint Mureau és Boulon francia képviselők három flrauaía szakreferens társaságában a jóvátételi bizottság megbízásából a magyar kölcsön-ügyben élőire tájékozódnak Budapesten. A bizottságot maga Kállay pénzügyminiszter tájékoztatta. Szombaton Berenger Belgrádiba, Morcán pedig Párisba utazott. Berengeraek az a célja, hogy megteremtse a jugoszláv és a magyar kormány között azt a plaítformot, amelynek alapján a kölcsönügybeo még esetleg fönnálló ellentéteket tó lehet küszöbölni a Mis- antant és Magyarország között. Ezzel szemben a Magyar Hírlap arról értesül, hogy Berenger szenátort a kölcsön- ügyben semmiféle hivatalos tárgyalásokkal nem bízták meg és csupán a kísantantnak Franciaország részéről adandó kölcsöne ügyében tárgyal. Apponyi előadása a kölcsönről Apponyi Albert gróf tegnap Washingtoniban ‘ előadást tartott, amelyben azt fejtegette, hogy Amerikának milyen mértékben kell részt vennie a Magyarországnak engedélyezett kölcsön folyósításában. Jászi újabb támadása Magyarország ellen Sí'gray Antal gróf tegnap ismét visszatért Amerikáiból s a Magyarság munkatársa előtt nyilatkozott Apponyi amerikai diadal- utjáról. Meg lelhet állapítani — mondofa S'g- ray, — hogy Apponyit olyan szívélyes fogadtatás veszi körül, amely a legoptimiszíi- kusabb várakozásokat is felülmúlja. A lapok eleinte röviden írtak róla, első előadása után azonban már a nagy amerikai újságok is vezető lieyen foglalkoztak vele, leközölték arcképét és interjúkat hoztak tőle. A kisantant részéről ezúttal nem érte támadás Apponyit, magyar részről azonban igen. Tászi Oszkár a New York Timesben támadta meg őt. Amellett agiíáit, hogy Apponyit az amerikai közvéleménynek nem szabad megha’lganüa, mert a Habsburgok exponense és arra törekszik. hogy föl támassza a régi monarchiát. Azt is irta Jászi, hogy Amerikának nem szabad szimpátiával fordulni a mai Magyarország felé. A cikk kievés vizet zavart, mert Apponyit mindenütt," amerre csak megfordult, a legnagyobb ünneplésben részesítették. Apponyi november 10-én visszaindul annak ellenére, hogy programonkivtil rendkívül sok .meghívást kapott előadások tartására. A Tribuna Osusky beszédéről A Tribuna visszapillantást vet a genfi tárgyal ásóikra és abbeli véleményének ad kifejezést, hogy azok tulajdoniképpen csak kölcsönös alapot eredményeztek a két állam közötti komöh-aöb tárgyalásokra. A genfi tárgyalások eredményét a cseh közvélemény megnyugvással vette tudomásai, noha eddig bizalmatlanul fogadtak itten minden közeledési kísérletet. A tárgyalásik eredményét a két állam viszonyában beálló javulás jelének tekintik. — A genfi tanácskozásokat követő politikai és gazdasági tárgyalásokról, melyek holnap indulnak:meg, azt idézett la:p azt Írja, hogy azok célja a jó viszony akadályait elhárítani és megteremteni a két állam gazdasági és egyéb téren való együttműködésének alapjait. A lap abbeli kívánságának ad kifejezést, hogy7 Cseh-Szlovákia és Magyarország között ugyanolyan barátságos viszonynak kell kialakulnia, mint amilyen barátságos viszony uralkodik Cseh-Szlovákia és az európai államok egész sora között. Nem tagadja, hogy ez előnyére fog szolgálni Cseh-Szlovákiá- malk, de bizonyosnak mondja azt is, hogy a normális viszony a gazdasági válsággal küzdő (?) Magyarországnak is előnyére fog válni. — A Tribuna sajnálja, hogy a magyar kormány Horthy állítólagos karcagi beszédét nem cáfolta meg hivatalosan, noha ezt a kisantant képviselőinek szeptember 28-án állítólag megígérte, további sajnálja azt hs hogy a MTI. félhivatalos cáfolatát a magyar sajtó nem közölte le, amit Kánya meghatalmazott miniszter az akkor távol volt Daru- váry helyettese úgy magyarázott, hogy a 'karcagi beszédet a sajtó nem közölte, ennélfogva nem is kellett azt megcáfolni. Osusky nyilatkozatáról a lap megállapítja, hogy az Magyarországon olyan visr- hangot keltett, melynek esetleg hatása lehet a cseh-szlovák—magyar tárgyalásokra. A lap szerint Osusky nyilatkozatából az következik, hogy a magyar kormánynak félre nem érthetően meg kell jelölni mindazt. Holnap kezdffdnck a naguar—csclHilofáh főni €§ Polliinál tárgyaláson A cseh-szlovák kiküldöttek ma érkeznek Budapestre — Október 3Ö-án érkezik meg Budapestre a népszövetségi delegáció — Négy képviselői beszámoló — A kormány betiltotta a fajvédők szolnoki gyűlését
