Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-18 / 211. (364.) szám

Kedd, szeptember 18. Poincaré a garanciaszerződés ellen A nemzetközi szakszervezetek a népszövetségre apelláinak — A ruhrvidéki vasutasok folytatják az ellenállást — Tilos a német aranykulcson jegyzése a Ruhrvidéken Nyilatkozatok vasárnapja a magyar politikában Korányi. Szterényi, Krausz Simon, Schandl. Gömbös, Vass József és Friedrich a kölcsönről — Ottó H. Kahn amerikai bankár Budapesten — Bethlen és Benes újabb tanácskozása — Daruváry a népszövetség egyik albizott­ságának elnöke lett Párís, szeptember 16. (Havas.) Poincaré miniszterelnök Brieullesben tartott beszédé­ben kijelentette, hogy Németország támadó és hóditó szellemét semmi sem növelhette in­kább, mint az a bizonyosság, hogy nem kell megfizetnie az okozott károkat. Ha a német birodalom katonai erejét újból megszervez­hetné, bizonyára megkísértené, hogy érez­tesse azt. Ezért követelnünk kell a jóvátétel részét és őrködnünk kell a biztonságunk fö­lött. Egyik esetben sem engedhetjük kisik- lani a zsákmányt egy csalóka kép kedvéért Néhány német publicista és politikus újonnan fölszinre vetették azt a már általunk is is­mert gondolatot, hogy a rajnai hatalmak más hatalmakkal való szövetkezés utján garan­tálják egy bizonyos időre az országok stá- tusz-kvóját és ezt abban a reményben java­solták, hogy magunkévá tesszük a gondo­latot. Mihelyst Németország a versaillesi szerző­désből folyó valamennyi kötelezettségének megfelel és a népszövetség tagja lett, ab­ban az esetben Franciaország és Német­ország ezzel a ténnyel kölcsönösen maguk védik meg magukat egy támadás ellen. A rajnai határokról szóló külön egyez­mény nem válnék hasznára a szerződés szö­vegének. A garanciális egyezmény aláírásá­nak pillanatában csupán békeszimbólummá válnék. Azonnal azt ismételnék nekünk, hogy sietnünk kell a leszereléssel. Köszönöm, ha biztonságunk garanciájául úgyszólván csak lisztből való védőbástyát adnak, mely mitsem nyújt, aminek értéke volna. Ha a Rajna-balpart megszállási határide­jének lerövidítésére irányuló eszközöket ke- resnők, Németország kényelmesen uj hábo­rúra készülne elő. Megtartjuk azt a garan­ciát, amelyet a békeszerződés biztosított nekünk. A miniszterelnök kijelentette még, hogy Róma, szeptember 18. (Steíani.) A fiumei törvénythozó testületnek alelnöke, Dopoli, a római kormányhoz intézett levelében beje­lenti, hogy a fiumei kormány lemond. A kor­mány tudomásul vette a lemondást és Giar- dino tábornokot és szenátort, katonai kor­mányzónak nevezte ki. Belgrád, szeptember 17. A rapallói szer­ződés regisztrálásáról szóló hireket a bel­grádi lapok elégtétellel fogadják és rámutat­nak arra, hogy ez megmenti Jugoszláviát az Olaszország részéről fenyegető minden ve­szedelemtől. A Politika a megegyezés lehe­tőségének alapjáról igy ir: Jól értesült kö­rök azt állítják, hogy Mussolininek Nincsics- hez intézett legutóbbi levele, mely már Pa- sics kezében van. az alapját képezheti a fiu­mei kérdés uj megoldásának. A levél, mely­nek tartalmát még titokban kell tartani, na­gyon fontos adatokat tartalmaz Fiúméról. A kölcsönös áldozatkészség mellett a meg­egyezés lehetséges. Azt állítják ezek a kö­rök, hogy a Baross-kitkötŐ és a Delta többé nem jönnek tekintetbe, lletékes helyről ki­jelentették, hogy a fiumei kérdés megoldása most valószínűbb, mint pár nap előtt volt. Athén, szeptember 17. (Havas.) Az olasz követ tárgyalt a külügyminiszterrel az ola­szok számára adandó elégtétel részlteiről. Harrens angol őrnagy, a szalonikii angol konzul és Botzaris ezredes Janinába utaztak, ahol résztvesznek a gyilkosság kivizsgálá­sában. London,^szeptember 17. A szövetségközi nyomozó bizottságba Anglia képviselőjéül Harence őrnagyot nevezték ki. A bizottság holnap kezdi meg működését Janinában. A bizottság öt napon belül köteles első jelenté­sét megtenni. Páris, szeptember 17. (Havas.) A Petit Párisién konstatálja, hogy szeptember 15-én nem sikerült a fiumei kérdést megoldani, de Olaszországnak a rapallói szerződés regi­sztrálására vonatkozó hozzájárulása elosz­latja az aggodalmakat. Ez a tett arról tanús­kodik, hogy Olaszország semmi esetre sem gondol olyan szakításra, mely ennek a szer­ződésnek megszüntetésével volna egyenlő értelmű. Most bizonyára a hosszadalmas és nehéz tárgyalások periódusa kezdődik, ame­lyeket végül is talán a nagyköveti tanács elé visznek. Az Eoho de Paris Géniből, közli, hogy a szövetségi tanács szombaton vagy hétfőn rendkívüli gyűlés tartását határozta a rajnai államok külön egyezménye csak gyöngítené az általános egyezményt, mivel azzal, hogy még Cseh-Szlovákia és Lengyel- ország határaira sem vonatkoznék, Német­országnak még nagyobb szabadságot bizto­sítana kelet, dél, vagy nyugat felé. Berlin, szeptember 17. A Berliner Mon- tagspresse kijelenti, hogy sajnos, nem álla­pítható meg az, hogy Poincaré tegnapi be­széde a Rulhrkárdés megoldására kedvező hatással lenne, de nem zárja ki a tárgyalá­sok folytatását. Úgy látszik, hogy Poincaré tegnap mint egész különlegesen erős ember akart föltűnni, mert csütörtökön érkezik Pá­rába Baídwin angol miniszterelnök. Strese- mann egyelőre nem válaszol Poincaré be­szédére, de bevárja a Poincaré-Baíldwiii kö­zötti tárgyalásokat. — A Rote Fahne mun- káskormányit követel Németország számára, amely a francia néppel Poincaré feje fölött meg tud egyezni. A Lók alantéi geo* kijelenti, hogy Poincaré tegnapi beszéde a legsőrtöbb a német kormányra nézve ama beszédek közül, melyeket Poincaré eddig elmondott. Berlin, szeptember 17. Degoutte tábor­nok betiltotta a német aranykölcsönre való jegyzést a Ruhrvidéken és a jegyzés eddig eredményezett összegét lefoglalta. Berlin, szeptember 16. (Woliff.) Essem lapjelentések szerint a vasutasok szakszer­vezetei közölték a vasúti,gazgatással. hogy a passzív ellenállást mindaddig folytatják, mig a tárgyalások nem biztosítják a német biro­dalom szabadságát és fennállását. Aachen, szeptember 17. (Havas.) Az ön­álló rajnai állam hívei tegnap gyűlést tartot­tak, melyen az egyik szónok kifejtette, hogy Németországnak a Ruihrkonifiikfus százötven milliárdjába került, holott Németország száz- harmmekét milliárd kifizetésével rendezhette volna ügyeit. A gyűlés követelte az önálló él, hogy azon Kulontéle nepszovetsegi Kér­désekről és különösen a fiumei arbitrázspro­blémáról tanácskozzék. Az a vélemény ala­kult ki, hogy a szövetségi tanács kategoriku­san visszautasítja azt, hogy döntőbíró legyen a fiumei kérdésben. Róma, szeptember 17. A vizsgáló bizott­ság Brindisiből tegnap Santi Quarantába uta­zott. Genf, szeptember 17. A népszövetségi tanács tegnap éjszaka bizalmas ülésen tár­gyalta a görgő—olasz-konfliktust és a nagy­követi konferencia válaszjegyzékét. A tanács hétfőn délelőtt nyilvános ülésre ült össze, amely tárgyalta a görög—olasz konfliktust, az észtországi és albániai kisebbségi kérdést és a Idusaiméi szerződés által fölvetődött görög—török lakosság kicserélési problé­máját. Pasics kormánya bukófélben Belgrád, szeptember 17. (Saját tudósitónktól.) Pasicsnak haza­érkezése után a belgrádi politikai élet ismét megélénkült. A szkupstima a jövő héten va­lószínűen újból összeül. A politikai helyzet általában igen bonyolult, úgy hogy komo­lyan kell számolni a kormány bukásával. A helyzetet most nem annyira a horvát kérdés uralja, mint inkább a radikális párt válsága. A demokraták el vannak készülve arra, hogy a parlament első ülésén heves támadásba mennek át, ha szóba kerülnek a délszerbiai helyzet és a községi választások. Az ellen­zék azzal fenyegetőzik, hogy távozik a par­lamentből. A kormányban egyenetlenség uralkodik. Mig a Jovauovics körül csoporto­suló szárny a kompromisszumot ajánlja, ad­dig Jankovics csoportja intranzigens maga­tartást ta.nusit. A Vremenek az a híre, hogy Korosec politikájában fordulat következett be, sőt, hogy októberben belép a kormányba, leg­alább is korai. Az utóbbi napokban inkább úgy alakult a helyzet, hogy Korosec átveszi az ellenzék vezetését. Ezt főként a horvátok követelik. Tv rat már tkfíz.zdinti tmrfsd fo&tetcsiti’üedlwíctz uj füveiket is sxercüvnil Budapest, szeptember 17. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonje- lentése.) A magyar politikai élet minden érdeklődése a külföldi kölcsön kérdése felé összpontosul. Kállay pénzügyminiszter nyilat­kozatai nyomán az összes mértékadó politi­kai tényezők s a sajtó is bizakodással néz­nek Genf felé s mindössze a fajvédők azok akik sajtójuk utján a pesszimizmus sötét ár­nyékait vetítik a kérdésre. Korányi Frigyes báró, párisi követ, aki a pénzügyminiszterrel együtt érkezett Budapestre, Az Újság mun­katársa előtt nyilatokozatot tett, mely hang­súlyozza, ihogy „a világ felfogása Magyar- országgal szemben alaposan megváltozott1'. Franciaországban a háborúból semmi gyűlö­let sem maradt Magyarországgal szemben, sőt a hivatalos körökben is értékes szimpá­tiát tapasztalt a követ. A legnagyobb nehéz­ségeken túl vagyunk — mondotta — de mi­vel több állammal kell a tárgyalást lefolytat­ni, a végleges eredmény csak hónapok múl­va várható. A genfi tárgyalásokról Szterényi József báró is hallatja szavát s a Pesti Hírlapban irt vezércikkében kijelenti, hogy a kölcsön sorsa ugyan még nincs egészen biztosítva, de viszont igen jelentősek a kormány tagjai által elért eredmények és nem lehet kétsé­ges, hogy a kölcsön is meglesz. — Abban látom a genfi tanácskozások jelentős eredményét — írja — hogy sikerült a magyar álláspontot érvényesíteni. Lénye­ges különbség van Magyarország és Ausz­tria köles ön ügyei között. Ausztria a szövet­séges és társult államoktól kérte és kapta a kölcsönt, illetve azok garantálták, Ma­gyarország eienben a maga erejéből akarja a kölcsönt felvenni és biztosítani, nekünk ilyen garanciára nincs szükségünk, ha a zá­logjogokat feloldják, adhatunk mi a kölcsön­nel szemben kellő fedezetet és biztosítékot. Az Újság hasábjain Krausz Simon nyi­latkozik a kölcsönről, melyet biztosítottnak tekint. — Kormányzatunk iránt teljes biza­lom van a külföldön — mondotta. — Látják az ország rendbehozatalára való komoly tö­rekvést, pénzügyeinknek a lehetőség hatá­rain belül való normális vitelét, a Deviza- központnak és a bankóprésnek az adott ne­héz körü'lmünyek között való céltudatos és óvatos kezelését, Magyarország kereskedel­mi mérlegének szolid voltát, a kereskede­lemnek, iparnak, mezőgazdaságnak öntuda­tos munkáját s az ország gazdasági életének fejlődését minden irányban. A kölcsönnel kapcsolatban kommentál­ják azt a hirt, hogy Ottó H. Kahn, egyike az amerikai Egyesült Államok legtekintélyesebb nagyságainak, vasárnap reggel Párából Bécsbe érkezett. Ottó H. Kahn áll az élén mint a Kuhn Loeb & Co. bankház főnöke a legtekintélyesebb pénzcsoportnak és ameri­kai mértekkel is a legnagyobb vagyonok fö­lött rendelkezik. Kaimnak nagy szerepe volt az osztrák kölcsön megvalósításában és ez­zel Ausztria talpraállitásában. Krausz Simon élénk összeköttetést tart fenn Kahnnal és nyilván budapesti útját is, amelynek külö­nös jelentőséget az ad, hogy a magyar köl­csönnel áll szoros összefüggésben, ő készí­tette elő. Amíg Budapesten igy látják a helyzetet addig a párisi lapok is úgy vélik, hogy a magyar kölcsön ügye elvben elintézettnek tekinthető, ha Magyarország garantálja, hogy az európai békét nem veszélyezteti. A vég­leges szövegezés munkáját azonban a nép- szövetség nem fogja a mostani üléseinek ide­je alatt elvégezni. Ez a legközelebbi időre marad. Az a vélemény, hogy a népszövetség miként Ausztriába, úgy Magyarország ré­szére is pénzügyi ellenőrt fog kinevezni, de az ellenőrzés nem lesz olyan szigora, mint Ausztriában. Magyarország 500 millió frank kölcsönt fog kapni. Genfi jelentés arról számol be, hogy Bethlen és Benes pénteken újabb másfél óra hosszat tartó megbeszélést folytattak, a melyen Magyarország pénzügyi ujiáópitésé- vel foglalkoztak. Örömmel konstatálták a budapesti poli­tikai körök azt a reményt, hogy a népszövet­ségi konferencia első bizottságának harmadik albizottsága, amely a népszövetségi alap- egyezség tizedik cikkéihez benyújtott kana­dai módosító javaslattal foglalkozik, Daru­váry Créza magyar külügyminisztert válasz­totta elnökévé. Daruváry megválasztását különösen az a körülmény teszi jelentőssé hogy ez az első eset, hogy a legyőzött álla­mok valamelyikének képviselőjét választot­ták egy albizottság elnökévé. Vass József a nemzeti egységért Vass József helyettes miniszterelnök a pomázi hősi halottak emlékművének leleple­zésénél tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetnek egységesnek kell lennie és néni szabad, hogy faji, vallási és osztály- különbségek széttagolják. Friedrich a zsidókérdésről és a törökorientációró! A szélső jobboldaliak vasárnap nápgyii- lést tartottak Szegeden. Eckhardt azt han­goztatta, hogy a külföldi kölcsönnél előnyö­sebb lett volna a belföldi kölcsön felvétele, melyet az idei jó termés lehetővé tenne. A zsidókérdést léha tüntetésekkel és pofozko­dással nem lehet megoldani. Friedrich be­szédében kijelentette, hogy nem nyugatról, hanem keletről vár segítséget. Nem akarja, hogy az ország' a zsidók kezén legyen, pél­dát kell venni a törököktől, kik minden ide­gen uralmat leráztak magukról. Lendvai be­szédében a zsidókérdésnek sürgős megoldá­sát követeli törvényhozási utón. Ezt az első nemzetgyűlésnek kellett volna megoldania; ha tehát pogromok fognak következni, azo­kért a felelősség azokra hárul, akik azt el­mulasztották megtenni. Schandl államtitkár csongrádi beszédé Csongrádban tegnap leplezték le a hősök emlékét hirdető táblát s a leleplezéssel kap­csolatosan Schandl Károly dr. államtitkár politikai beszédet mondott, amelyben foglal­kozott a külföldi kölcsön kérdésével is és ki­jelentette, hogy a kölcsönt föltétlenül meg kell szerezni, mert különben Németország sorsára jut Magyarország. A miniszterelnök hatszáz millió aranykoronás kölcsön fölvéte­léről tárgyal. A tárgyalásai oly kedvezően haladnak, hogy nyugodtan megállapítható, hogy a legjobb utón vagyunk, hogy ezt elér­jük. Megneheziténi, elgáncsolni a miniszter­elnök munkáját büti a nemzet ellen.- amelyet magyar politikus el nem követhet. A külföldi helyzetről szólva, megállapította, hogy visz- szatékintve a három év előtti helyzetre, az az lényegesen kedvezőbb Magyarországra nézve, mert most két nagyhatalom: Ang’ia és Olaszország nyíltan pártunkra állt. Kor­mányváltozásról beszélni ma vagy tévedés, vagy megtévesztés. Ezután foglalkozott a gazdasági és szo­ciális kérdésekkel. Délután Csongrád városa díszközgyűlést tartott és átnyújtotta Schandl államtitkárnak diszpolgári oklevelét. Rassajt lapjának első száma A Rassay Károly főszerkesztő és Boros László dr. felelős szerkesztő irányítása mel­lett szombaton megjelent Esti Kurír első ve­zércikkét Rassay irta a fővárosi választási előkészületekről. A lap politikai rovatában a miniszterelnök bizalmas környezetéhez tar­tozónak mondott forrásból szerzett értesülés alapján azt a hirt közli, hogy Bethlen a par­lament alkalmas időben való feloszlatásának és uj választások kiírásának a gondolatával foglalkozik. A Kurír .a liberális blokk ellen van és azt hangoztatja, hogy erőteljes elvi harcot csak párt folytathat a parlament küz­dőterén. Az első szám Rakovszky belügy­miniszter hosszabb nyilatkozatát is közli. A nyilatkozat lényege, hogy történjék bármi: az országban rend lesz. Genben kedvezők a kilátások Genf, szeptember 17. (Saját tudósitónk­tól.) Politikai és pénzügyi körökben a ma­gyar kölcsön ügyét igen kedvezően ítélik meg. A beavatottak úgy tudják, hogy a nép- szövetség a jóvátételi bizottság ellenőrzésé­vel a nagyobb nemzetközi kölcsön folyósí­tása mellett fog állást foglalni. A megoldás eme módja elől a kisnuttant sem zárkózik cl, csak biztosítékokat követel Magyarországtól. Gömbös a fajvédelemről és a külpolitikáról Pályi Ede dr. beszélgetést folytatott Gömbös Gyulával, aki kijelentette, hogy a tájvédelem nem antiszemitizmus, ö magyar fajunknak tekinti mindazokat, akik magyar gondolatközösségben élnek és vérségi kap­csolatok révén a, honfoglaló magyar fajjal vagy leszármazásban, vagy összeházasodá­A miniszterelnök kijelentette még, hogy rajnai köztársaság létesítését. Lemondott o nőméi hormány Mussolini katonai kormányzót nevezett ki Fiúméba — A janinai gyilkosság vizsgálata — A népszövetségi tanács titkos éjjeli ülése __________

Next

/
Thumbnails
Contents