Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)
1923-09-11 / 205. (358.) szám
Az elnök levelet írt... (—ki—) Kassa, szeptember 10. A kormánypolitika kassai magyarnyelvű szócsöve „Demokrata és arisztokrata iskola" címen a napokban vezetőhelyen közölte a köztársaság elnökének a középiskolai tanárok nemzetközi kongresszusához intézett levelét. A tudós elnök levelének minden szava csakugyan súllyal bár, okos, bölcs, méltó egy ország első emberévé emelkedett egyetemi . professzorhoz. Azonban — valahányszor az elnök ur szózatát olvassuk, valahol a mondat végére mindig odakivánkozik ez az ominózus „azonban" — a való élet, a köztársaság tanügyi politikája, ennek a politikának a tendenciája homlokegyenest ellenkező irányt mutat, mint az elnök ur aranyszavai. Nézzük a középiskolai oktatásunkat először pedagógiai és didaktikai szempontból. „A régi tipusu középiskolák, melyek az arisztokratikus korból származnak, sok haszontalan és holt anyagot tartalmaznak a demokrácia a fizikai és szellemi munka győzelme a munkátlanság és az autokratikus uralom fölött... a középiskolának az élet viszonyaihoz kell alkalmazkodnia, oly mértékben fog módosulni, amennyire az államok és a társadalom demokratizálódnák." Ebből a gondolatmenetből van véve a M. fi cikkének címe. Szép eszme a középiskola demokratizálódása, minden müveit nemzet évtizedek óta ezen dolgozik a középiskolai reformok utján. A mi középiskolánk demokratizálásának — egyelőre — veleszületet akadályai vannak. Aki csak egy kissé is foglalkozott összehasonlító tantervtanulmányokkal, tudja, hogy a magyar középiskolai tanterv nem állt messze az éltől, a vezetéstől, ami az élethez alkalmazkodás ideális elérését illeti. A magyar középiskola nem volt „arisztokrata" iskola, mert ha régi iskolatípusokat hagyott is meg névleg, a tanterv igyekezett alkalmazkodni fokozatosan az élethez. Mindenesetre előrehaladottabb, kevesebb „haszontalan és holt anyagot" tartalmazó volt, mint az osztrák s — itt van az eredendő hiba — a cseh-szlo- vák állam első tanügyi berendezkedése az osztrák tanterveken alapszik, melyekhez csak az uj állam speciális édrekeit képviselő pótlásokat tették hozzá. Eltekintve attól, hogy az osztrák tantervnek a magyarországtól elszakított területek középiskoláira való rákényszeritése az átmeneti időkben nehézséget okozott, ez az eljárás visszaesést mutat sok tekintetben- Például a gimnáziumokban a görög nyelv tanítását, mely valóban „holt anyag", a harmadik osztálytól kezdik (régebben az ötödikben kezdték), s a görögpótló tanítást, amely a görög irodalom megismerését és a rajzbeli készség fokozását hozta meg, tehát nem „holt anyag" — eltörölték. A tanügyi kormányzat érzi is ezt az elhibázott lépést s az uj középiskolai tantervezet teljesen modern alapra igyekszik terelni a középiskolai oktatás tervét. „A középiskolának fontos föladata, hogy gondolkodni, helyesen gondolkodni tanítson." Mindenféle tantervet lehet a gondolkodni tanításra fölhasználni. Nagyon téves fölfogás, hogy egy jó tanterv már kész minden. Nem a tantárgy a fontos, hanem a jól képzett tanerő s még emellett is a tanítás, az észszerű, egyénenként való tanitva-nevelés lehetősége! E tekintetben mit látunk? Hogy a magyar iskolákban nincs meg — jórészt — a gondolkodásra vezető tanítás lehetősége. A legtöbb iskolában a szűkén kiszabott osztályok következtében tömegtanitás folyhatik csak. A tanerők alkalmazásánál, a régi tanszemélyzet kiválogatásánál fontos szempont volt az illető szürkesége Aki több, mint egyszerű „Schulmeister", azt háttérbe szorítják, nem- ,véglegesítéssel, mellőzéssel, úgy, hogy a tanárság, ha van is benne valami több, emel- kedettebb,. eltitkolja, nem dolgozik az iskolai kötelezettségén felül, mert abból baja származik. Az aktív, tudományos működés nemcsak dísze a tanárságnak, de jele az öntudatos gondolkodásnak is, amely nélkül az öntudatos és céltudatos oktatást se tudjuk senkiről sem föltételezni. Ez teljesen meg van akasztva, mert a magyarság általános szellemi életében is meg van bénítva minden szellemi és tudományos munka lehetősége s ha valami megmozdulás mégis átkivánkozik a ráborított fagylepel alól, azt éppen a tanárság, a szellemi élet legértékesebb eleme nem támogathatja a föntebb említett okokból. „A középiskolának másik nagy föladata a nevelés és pedig elsősorban az erkölcsi nevelés ..." Minden idők minden erkölcsének a vallás volt alapja. Lehetnek „pozitív" gondolkodók, akik ezt az igazságot szofiz- mákkal talán ki tudják forgatni, de megdön- teni nem- Nem tudok erkölcsös embert elképzelni vallásosság nélkül. Már maga a vallás külső kerete, a felekezet egy az emberiséget a felekezethez tartozás ma — dogmatikus hit nélkül is — tipikus irányítást ad a jellemfejlődésnek, amely tipikus irányítás nélkül az egyén elvadult, elkülönzött, önző, antiszociális lénnyé válik. Hogy lehet tehát a középiskola céljául az erkölcsi nevelést kitűzni, ha. ■abban az erkölcs alapját képező vallásoktatást megszüntetik? „Nemzetközivé kell tenni a nevelést, mert a jövő generáció csak igy állhat szolgálatába a népek és nemzetek közti békés megértésnek." Nemzet-közi-vé csak öntudatos nemzeteket lehet tenni. Valahogy úgy képzelem a dolgot, hogy a saját nemzetét nem becsülő egyén, vagy társadalmi osztály, nem lehet jó „világpolgár" sem. Az önmagunk megbecsülése a más megbecsülésének alapja. „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat". Ez áll a nagyobb egyéniségekre, a nemzetekre is- A nemzet önbecsülése azonban nem Pozsony, szeptember 10. Legutóbbi számunkban jelentettük, hogy a keresztényszociális párt a péntekről szombatra virradó éjszakán kiragasztotta gyönyörű kivitelű választási falragaszait, valamint a választási felhívásokat. A rendőrség, noha az ügyészség két iziben kifejezetten megengedte a plakátok kiragasztását, önkényes módon levakaríatta a falragaszokat és a ragasztást végző embereket bekísérte. E hallatlan eset kapcsán joggal vetődik föl a kérdés: vájjon melyik az érősebb hatalom, a bíróságok mellett működő ügyészség, vagy pedig a .rendőrség? A rendőrlegények hőstette azonban szerencsére visszafelé sült el, mert terrorisztikus fellépésük nem hogy ártott, de használt a keresztényszociális pártnak, mert még az ellentáborban is elismerik, hogy Szlavicsek rendőrigazgató terrorja olyan propagandaeszközt adott a keresztényszocialisták kezébe, amely a pártnak még nagyobb megerősödését fogja maga után vonni. lehet kizárólagos, nem lehet önző, mert az szélesebbkörü önimádat, szálló szóval, jelszóval: sovinizmus. — A bölcs elnök csak ily értelemben értheti a nemzetközi nevelést. De mit látunk? Az egyik oldalon a túlzó, gyűlölködésig kiéleződött nemzeti öntudatra nevelik az ifjúságot. Ez a politikai tendencia kifejeződik a tantervben is, mert például az ellenségnek deklarált német nép történetét, ami mégis csak hordozója volt egész európa történetének, elhauyagolandónak, elnagyo- landónak Írja elő s követeli a cseh történelem fontosságának kihangsulyozását. A német irodalom és nyelv tanításába, mint főszempontot, a praktikumot írja elő a tanterv, mig a latin nyelvnél a nemzeti szellem megértését tűzi ki célul. Mintha a német nemzeti szellem megértése veszedelem lenne a cseh nemzeti szellemre nézve. A másik oldalon viszont nyílt és titkos szándék a nemzeti öntudat letompitása. A magyar gyermeknek nem szabad a saját, nemzete történetét megismerni. A magyar gyermeknek nem szabad saját nagyjaiban magát megbecsülni. A magyar gyermeknek vétek a nemzeti öntudata, — pedig enélkül a nemzetek közti „békés megértésnek", a köztársaság népei között való megértésnek ■az alapja van kidöntve. A cseh és szlovák gyermek túlzó nemzeti öntudatában lenézi, wülöli majd, mint ellenségét, a magyart, a magyar szintelenségében, saját nemzete ellen hangoltságában inigyli s ismét csak gyűlöli majd a kiváltságos fajt. Mert végeredményében a faji különbségeket csak az egyen- jodu, egyenlő öntudatu, egyenlő műveltségű egyének emelkedettebb szelleme tudja áthidalni. Bár lenne hatása az elnöki szózatnak, bár vezetne másokat is hasonló meggondolásokra a bölcs beszéd s sarjadna ki ebből tényleg a nemzetek között megértésnek, a megértés követelő szükségességének a tudata, mert ez a köztársaság egyeteln biztos alapköve. A keresztényszociális párt titkársága fölhívással fordul Pozsony város őslakosságához, amely igy adja elő az esetet: — Embereink jelentették, hogy az egész város területén az egyenruhás posztoló rendőrök, akik jelzőszámaikat eldugták, letépték, embereinket a rendőr- főnökségre hurcolták és a még ki nem ragasztott falragaszokat elvették. Amikor erről értesültünk, még az éjszaka folyamán megjelentünk a rendőrségen és hivatkozva az ügyészség engedélyére, a falragaszok kiadását és embereink szabadon- bocsátását követeltük. A rendőrség ügyeletes tisztje az ügyészség telefonértesítése alapján kívánságunknak eleget tett és a falragaszok kiragasztását engedélyezte, amit a posztoló rendőrlegénység is tudomásul vett. Ennek dacára alig kezdték meg embereink újból a falragaszok ki- ragasztását, a posztoló rendőrlegénység ismét sajátkezüleg letépte plakátjainkat és hirdetési tábláinkat a város tanácsa által 1740 törv. II. 1923 sz. a. engedélyezett helyekről eltávolította, összetörte. Ennél az aktusnál a legintenzivebb munkát a 879, 103 és különösen .az 1023 számú rendőr végezte, aki a virágvölgyi templom előtt elhelyezett hirdetési táblát lábával összetörve szitkozódott és akiről megállapítást nyert, hogy legionárus. Embereinket ismét bevitték a rendőrfőnökségre, ahol most már arra az álláspontra helyezkedtek, hogy várjuk be a rendőrfőnökség intézkedését. — Embereink reggel nyolc órától déli fél tizenkét óráig várakoztak, amíg Sla- vicsek rendőrigazgató Jungwirth dr. rend- őríőbiztossal autón az államügyészségre mentek, ahol a plakát elleni kifogásaikat előadva, követelték a plakát elkobzását. Az államügyészség, tekintettel arra, hogy a plakát kiragasztása előtt azt felülvizsgálta és engedélyezte, az utólagos elkobzást megtagadta és kijelentette, hogy a rendőrségnek az államügyészség által felülvizsgált plakátot elkobozni törvényes joga nincsen. Erre Slavicsek rendörigaz- gató és Jungwirth dr. rendőrfőbiztos a minisztériumba hajtattak. Hogy ott mit végeztek, nem tudjuk. Tény az, hogy az államügyészség intézkedése dacára a pozsonyi • rendőrigazgatóság alkalmazottai önkényesen, minden törvényes ok nélkül, batahrii erőszakkal választási plakátjaink kitételét a fenti módon megakadályozták és ténykedéseikre másnap kerestek . törvényes alapot. Ilyen eljárás folytán nem áll más mód rendelkezésünkre, mint ezúton kérjük híveinkéit, hogy ismerőseiket figyelmeztessék, hogy a pozsonyvárosi keresztényszoeialistapárti szavazólap száma 12. Ezzel szavazzanak. — Egyben kötelességünk városunk lakosságának tudomására hozni, hogy péntekről szombatra virradó éjszakán plakátot és röpcédulákat ragasztó embereinket, akik szigorú parancsot kaptak, hogy csak oda ragasszanak plakátot és röpcédulát, ahol már más plakátoknak nyoma van és akik ehhez szigorúan alkalmazkodtak — nyomon követte két-két civil egyén, akik a még nedves röpcédulákat lehúzták és kapukra, ablakokra és egyéb meg nem engedett helyekre ragasztották. Akit tehát ilyen kellemetlenség ért, vegye ezt tudomásul. Vasárnap délben, tehát harmadnapra, a következő, szeptember 3-án, azaz még pénteken kelt határozatot kézbesítette egy rendőr a pártirodának: A plakatirozás és a terjesztés az 1914. évi XIV. t-c. (Sajtótörvény) II. szakaszának 4. és 15. bekezdése értelmében tilos, mert annak tartalma a nyilvános nyugalmat és közrendet sérti (?) és szövege az egyes társadalmi osztályok közötti gyűlölet felkeltésére .alkalmas. (?) Ez ellen 15 nap alatt felebbezésnek van helye. 1%3 szeptember 8. Dr. Jungwirth, rendőrtanácsos. A rendőrség elfelejti, hogy ugyané törvény 5. szakasza azt is kimondja, hogy választások idejére az idézett szakaszok nem vonatkoznak. A pártnak tizenöt napi felebbezési határidő áll rendelkezésére, noha addig, amig 100 cseh-szl. koronáért fizettek ma, szeptember 10-én: Zürichben 16.60 svájci frankot Budapesten 57 500.— magyar koronát Bécsben 211500.— osztrák koronát Berlinben 151620000.— német márkát összefűző, szocialitás felé igyekvő tényező, ücchmie bejelentette a ruszinul#! szojmfálasztásolat Ungvár, szeptember 10. Bechyne Rudolf iskolaügyi miniszter Pesek tanügyi referens üdvözlésére hosz- szabb beszéddel válaszolt, amelyben a többi között úgy nyilatkozott, hogy Ruszinszkó- ban rövid időn belül autonóm országgyűlés lesz, amely meg fogja határozni az iskolaügyi politika irányvonalait. H pozsonyi rendőrség terrorral akadályozza a kcreszíényszoeiáSls párt propagandáját Az ügyészség engedélyezte, a rendőrség levakartatta a párt plakáljait “““ Prága, kedd, 1923 szeptember 11.-imwmrw .......... ......... tím.JBf ~ . - - Előüzetósl árak bei- e» külföldön: dS p'Tffl T Jfflf Egész évre 300 Ké, félévre 150 Ke, TwíZ. m Jav m Jm fü M* ÜT X MSP lü pánskárulice 40. L Telefon: 80349. W iiL Mr m .Jm JBsL ™ Mi * 1|L ám . - Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova ^ ^ ulice 18. sz., Telefon 6797. szám dSflBSranHBB]- Sürgönyeim» Hírlap, Praha — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. ■.................................................mi HU ................................Ili..............................■■■Ml.............mi....................................................I ■IlinIIIII inni IIII II I Iiiinrii I Ilii ................Il inr iiírniiMnin- jfríTir n m
