Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-07 / 203. (356.) szám

één'ek. sz«?»m!>er T. JPrá&it %ACm cj> mm&ix s * (CsoportkiállUás a budapesti Ernst-mu­zeumban. Budapestről jelentik: Négy fiatal festő és egy szobrász legfrissebb müveiből rendezte huszonötödik csoportkiállitását az Ernst-muzeum. A festők közül három: Deli Antal, Parobek Alajos és Pándy Lajos hosszabb idő óta Bicskén dol­gozik s képeiken erősen érzik is a természettel való közvetlen, szoros kapcsolat. Pándy és Pa­robek tehetséges, becsületes naturalisták, akik mind tájképekben, mint nagyobbszabásu kompo­zíciókban elsősorban pontos kifejező hűségre tö fekszenek, a lehető legkevesebbre --edukált esz­közzel. Az előbbinek különösen Krisztus levétele s falusi lovasképei tanúskodnak festőjük kiforrott talentumáról, az utóbbinak Mulatók-ja s még né­hány zsánerképe. DeLi Antal különösen tájképei­vel tűnik fel. (Tájkép kecskékkel, Kőh d. Bala­ton, Esős táj, Rákospatak. Tavaszi cső), de figu­rális dolgai, mint a Reggeli, a Vadászok, Pász­tor és Ivó szintén megragadják érdeklődésünket. Kedveli a friss, tiszta színeket, amelyeket széles lendületű formákba tör s némelyik képe már vi­lágosan elárulja hogy a puszta festői ábrázolá­son túl, messzebbfekvő problémák is nyugtala­nítják. A négy kiállító közül ő az, akitől a leg­többet várjuk. Gaál Ferenc egy sereg pesti és vidéki tájképét állította ki. Paál Lászlóra emlé­keztető, borongó szinek teszik szimpatikussá pesti utcarészleteit s alföldi tájait. Moiret Ödön bronzai valami lágy, álmodozó, keleties stilizálí- ságban hajlanak s „Áldásért esdő“-je és „Anya­ságba az ázsiai plasztika hűvös nyugalmát és zártságát tükrözik. Általában az egész kiállítás nivós és ha meglepő uj értékeket nem is hoz, becsületes és tiszta művészi törekvéseket re­vei ál, SZIMÜÁZ ÉS 1E1E (*) Ivanov Budapesten. Budapestről jelentik: A Vígszínház idei szezonjának második újdonsá­ga Osehov „Ivanov" című színmüve lesz. Ez lesz Csehov harmadik darabja, amely a Vigszinház játéktrendjére kerül, a „Vanja bácsi" és a „Há­rom nővér“ után. Az „Ivanov“ szereposztása a következő: Ivanov: Lukács, Anna: Varsányi, Gróf Szabelszkij: Hegedűs Gyula, Lebedev: Sze- rérny Zoltán, Zinaida: Gyöngyö-ssy Erzsébet, Szasa: Gombaszögi Frida, Lvov: Földényi László, Babakina, fiatal özvegy: G. Kertész Ella. Koszih: Tanay Frigyes, Borkin: Gófch Sándor. Az újdon­ság, amelyet Jób Dániel rendez, szeptember 29-én kerül bemutatóra (*) Schrecker Ferenc uj operája, Schrecker Ferenc, a modern német zene egyik világnagy­sága uj operát fejezett be, amelynek a szövegét is ő maga irta. Bemutatóelőadása februárban lesz a kölni Operában. Az opera szövege olyan fan­tasztikus és regényes, hogy csak kiváló színpadi játéku énekesek tudják előadni Cime: „Irre­lohe", ami lidércfényt jelentene, de ebben az esetben egy mesebeli várkastélynak a neve. A cselekmén3^ röviden alakul: Irrelohe várában egy régi család lakik, amelynek őse égi’ lidércet vett feleségül. Elátkozott család valamennyi tag­ja korán pusztul el, mert arra van ítélve, hogy hirtelen nagy szerelemre lobban, amely nyomban megöli. Ebből indul ki a meglehetősen kusza és képtelenségekben bővelkedő cselekmény, amely­ben mezaliánsz, apai átok, családi háborúskodás és gjilkosság szerepel, a Végén azonban, amiker a várkastély lángbaborul és a várurat leteriti ellenfele, a hűséges feleség leborul hozzá, azután magához emeli és egy aranjms kapura mutatva, ezt mondja neki: „Oda térjünk meg, mert ott a békesség honol és a megváltás." Ezzel a m’szti- kus kibékítő momentummal végződik az opera (*) A walzer születése. Budapestről jelentik: 1830 Bécs a világ központja. Ferenc császár és- Metternich Becsbe költözik, amely megalázta Na­póleont és Franciaországot. És Bécs kihasználja ezt a konstellációt: a nagy város egy nagy mu­latóhely, ahol a világ műiden nemzete találkozik És a Lanner József és ifjabbik Strauss János he­gedűjén megszületik a walzer. hogy a párisi tán­cot is legyőzze Ausztria. A menüett, a gavolte, a payanne helyébe a keringő lép és a keringő istennőié: Elss’er Fanny. A bécsi táncosnő és híres partnere: Stuhlmüller Alo:s járják először a walzert Metternich estéjén, hogy azután diadal­masan vonuljon be a keringő a világ minden szalonjába és tánctermébe. A budapesti Király- Színház újdonságának. Faragó Jenő és Nádor Mi­hály „Élssler Fanny" cimü operettjének egyik legszebb, leghansrulatosabb és leglátványosabb jelenete: a walzer születése. Honthv Hanna és Rátkai Márton lejük az első keringő! és h°t lán­cos pár kapcsolódik be csodás táncukba. Rátkai iátsza Stuhlmüller A'oist a tipikus bécs’ táncost és — nnrnt ez a nróbá''bó! konstatálható, — há rom órán át kacagtatni fogja a közönséget, hegy­közben egy-ogv ;e'enofv‘cn — könnyeket is csat­ion a szemébe Talán még sohasem volt ik” humoros, vidám szerepe a kitűnő művésznek cs talán még sohasem készült szerepre olyan kn ' vei é* embrióval nvnt most (*) FranHnországbnn beirtották a La Gar- conne című niniet Parisból Henrik: A francán : filmccnznra Victor Margueritte La Cnrcotme cí­mű mcgfilnmsitctf regénye forgalomba hozatalát megtiltotta. A betiltásnak oka- ,.a film és a re- i génv a francia nő 'ebemét sfrabrrsui c1forzitia.“ Az eit'ltó rendeletet vaUmenny’ külföld’ francia d'n’omáciai képviselővel közölték \ reHnv szm- zn’ét míg a regény könwdakb-m való Hí e a jele- ! nősékor megfosztották a becsüld rendiétől, mert regénye általános bokányi keltett. (') A Vigszinház beperelte Molnár Ferencet. Budapestről jelentik: Második darabjával tarto­zik a Vígszínháznak Molnár Ferenc. Még Falu- diékkal szerződése volt, hogy a „Hattyu“ után következő dalrabját is a Vígszínháznak adja, de Faludiék utódai: Jób és Rodoz igazgatók bele­mentek, hogy a „Szinház" cimü három egyfelvo- násost vegye át a Magyar Szinház, cserében a szerző következő darabja legyen a Vígszínházé. Az „Égi és földi szerelem" tehát a Vígszínházát illette, de ez a darab is a Magyar Színházban került szilire, sőt most már a harmadik Molnárt is a Magyar Színházban próbálják. A Vigszinház nem tehet mást, pórt indit Molnár Ferenc ellen, A pör sorsáról még semmit sem lehet tudni, a szerző ellenben már üzent a két igazgatónak: „Ha megnyerik a port, csakugyan irok darabot a Vígszínháznak. Címe már kész: ,,Kéí szegény ifjú története." Csak aztán majd elő is adják." (*) Pesti pletyka Kolbay Ildikóról. Budapesti színházi körökben igy mesélnek: Az egyik pesti szállodában szép fiatal leány szállt meg; Kolozs­várról érkezett, Iványi Katinka néven jelentette be magát Megérkezése után nyomban a telefon­hoz ment és egy báróval beszélgetett. A báró­nak azonban más nevet mondott... Kolbay Il­dikó vagyok, — mondta. Mit beszélgettek, mit nem, erről telefoncenzuránknak már nincs mód­iában beszámolni. Azt se tudjuk, melyik név az igazi, melyik az inkognitó. Úgy lehet azonban, hogy pár nap múlva kiderül. Sok ugyanis a va­lószínűsége, hogy rövid időn belül ilyen tartalmú kommünikét ad ki a Városi Szinház: Báró Wlas- sics Gyula főigazgató a kolozsvári szinház pri­madonnáját, Kolbay Ildikót, hosszabb vendégsze­replésre a Városi Színházhoz szerződtette. (*) Magyar művészek sikere Franci ország­ban. Mint párisi lapokban olvassuk, a francia tengerpart egj-ik híres és gyönyörű fürdőhelyén, Stella-plageon, óriási sikerrel hangversenyezett egy uj magyar kvartettalakulat: Deák Olga, Krishaber Nóra, Schenk Mici és Lóránd János. A koncerten, melyen a párisi Opera és Opelra Comíque leghíresebb énekesei szerepeltek, a ma­gyar művészek többek között Mozart zongora- kvartettjével arattak frenetikus tapsot. A kvar­tett csellistájáról, Lóránd Jánosról, azonkívül még mint „legkiválóbb kvalitású szólistáról1 emléke­zik meg a francia sajtó. torpo elérte a tizennégyméteres határt. A finnek czidén sulydobásban némileg visszaestek. Az antwerpeni világbajnok Pörhölá a nyár ele­jén nősült meg s azóta visszavonult s mindössze egyszer ugrott be egy versenybe. Ennek folytán a fiatal egyetemista Torpo mutatkozott a legjobb finn sulydobónak, aki ugyan a bajnokságon ki­kapott Ilomától, de általában övé voltak a jobb eredmények. Most vasárnap aztán a helsinki! versenyen Torpo 14 méteres dobásával győzött s ezzel az eredménnyel már a legjobb kontinen­tális dobók sorába lépett. Borg ismét rekordokat javított. Arne Borg, a svédek nagyszerű úszója félelmetesen jó formá­ban van. Legutóbb indult egy 1000 méteres ver­senyen s nemcsak ennek a távnak a világrekord­ját javította meg, hanem még közben az 1000 yardosat és a 880 yardosat is. A rekorduszásnál ezek voltak Borg részidői: 100 m: 1:08 mp; 200 m 2:32 mp; 300 m 3:57 mp; 400 m: 5:24 mp; 500 m: 6:48 mp; 600 m: 8:15 mp; 700 m: 9:40 mp; 800 m: 11:06 mp; 900 m: 12:36 mp; 1000 m: 14:00.5 mp. A részidőképpen elért másik világre­kord a következő: 880 yard 11:08.5 mp, 1000 yard 12:47.4 mp. Megjegyezzük, azonban, hogy 880 yardos eredménye csak a most hiteles világ­rekordnál jobb (11:24.2), de nem jobb a fiatal ausztráliai csodauszónaík, Charltonnak idén ja­nuárban egy versenyen elért 11:00.6 mp kolosz- szális eredményénél, sőt gyöngébb Charltonnak a bajnokságban úszott idejénél (11:05.2) is. Ennél­fogva, ha Charlton eredményeit a nemzetközi szö­vetség elfogadja, ami valószínű, akkor Borgnak csak két uj rekordja kerül a I stába. Az 1000 yar­dos rekord eddig 12:13.7, az 1000 méteres pedig 14:11.7 mp volt. Hollandia válogatott mérkőzései. Az 1923 24. évben Hollandia a következő válogatott mérkő­zéseket bonyolítja le: November 4: Svájc ellen Amsterdamban; március 23: Belgium ellen ugyan­ott; április 21: Németország ellen ugyanott; má­jus 4; Belgium elleni reváns Antwerpenben. Ma­gától értetődőleg résztvesz Hollandia ezután a párisi olimpiádon is. Baseli Tivadar ntóda órás és ékszerész Prága, JmdriSska 6. szám 1038 A prágai német szinház műsora: Csütörtök: Walkür. Péntek: Szabin nők elrablása. (Hofer Siegfried vendégjátéka.) Szombat: Pillangó kisasszony. Szombat éjjel: Ámor Nikolsburgban (premiér.) Vasárnap délután • Ámor Nikolsburgban. Vasárnap este: Lohengrln. A prágai mozgóképszínházak műsora: Korú na: A bátraké a szerencse. (Vígjáték.) Lucerna: Jogi tévedés. (Dráma.) Passage; A házasélet. (Dráma.) Sanssouci: Sába királynője. Egy királyi sze­relem tragédiája. mimmMG 9POWI Szepességi sporilevél Poprád, szeptember 6. Elmúltak a serlegmérkőzések, Összesen ki­lenc egyesület nevezett be az ezévi fordulóba; győztes a Késmárka CSK lett, a második helyet a Mateóci AC tölti be. A Poprádi AC már a második fordulóban kiesett, most a serlegszabá­lyok értelmében három győzelmet kell aratnia, hogy a szepességi legjobb tizenegyes címét meg­szerezhesse. Hogy az ezidei seriegmérkőzések nem keltettek az előző évekhez hasonló érdek­lődést, főleg az Iglói AC érthetetlen módon való távoltartásának és a Poprádi AC meggyöngült játékanyagának tulajdonítható. Örvendetes tény, hogy a szepességi német körzet vezetőségének sikerült megteremtenie az egyesületek közit’ harmóniát és egyetértést. Ott, ahol ilyen tapasz­talt sportférfiak, mint amilyenek Zuber mérnök, Löw dr„ Ostadal tanár, Adriányi, Horényi, Ere­sei és hasonlóak fogják vezetni labdarugóspov- tunk szekerét, nem lesz fennakadás és nem lesz­nek személyi differenciák. A legutóbbi választmányi ülésen az 1923-24. évi bajnokságokat sorsolták ki. Az első osztályba benevezett hét egylet, az ifjúságiba négy. A baj­nokcsapatnak 11 bársonysapkát, az ifjúság; baj­noknak 11 érmet szavazott meg a választmány. A mérkőzések őszi fordulója szeptember 9-én kezdődik. A megejtett sorsolás eredménye a kö­vetkező: Az első osztályban: Szeptember 9-én: GAC—LSC, KSK—KSC, PÁC—MAC szabadna­pos Vorwárts. Szeptember 16-án: KSK—GAC, KSC—Vorwárts. MAC—LSC PÁC szabad. Szep­tember 23-án: MAC—KSK, PÁC—KSC Vor­wárts—GAC, szabad LSC, Szeptember 30-án: Vorwárts—LSC, KSC—GAC. PÁC—KSK. MAC szabad. Október 7-én. GAC—MAC Vorwárts— PÁC, KSC—LSC, KSK szabad. Október 14-én: GAC—PÁC, LSC—KSK, Vorwárts—MAC. KSC szabad Október 21-én: KSC—MAC, PÁC—LSC, KSC—Vorwárts. GAC szabad. Az ifjuág’ban: szeptember 9-én PÁC—KSC LSC—MAC. Szep­tember 16-án:. PÁC—LSC, MAC—KSC. Szep­tember 23-án: MAC—PÁC, KSC—LSC. Pályavá­lasztók az első helyen szereplő egyesületek. A tavalyi bajnokcsapatnak a késmárki SC-nak ez- idén kemény ellenfele lesz úgy a PÁC. mint a Korompai SK. mely egyesületek több uj játékos­sal megerősödve veszik fel az idei küzdelmet. — Uj kamarai törvény. Megírtuk, hogy az uj kamarai törvény előkészítésénél nem­zetiségi statisztikai anyagot gyűjtenek. Mint a lapok jelentik, eztt az anyagot a pertlkia kér­te be, mégpedig az 1920. évi népszámlálás adatai alapján, mivel a kamarai választáso­kat szélesebb alapra akarják fektetni. Az anyagot az állami statisztikai hivatal fogja beszolgáltatni, de a kamarák reformjáról szóló törvény még csak a jövö évben kerü: tárgyalásra. Csehországban előreláthatóan hat kamara lesz, még pedig: Prága, Éger Reiöhenberg, Pilsen, Budweis és Königgrátz székhellyel. Célszerűségi okokból Benesau környékét, mely eddig Búdweishoz tarto­zott és Raudnltz környékét, mely eddig Reichenbeghez tartozott, Prágához csatol­ják. Morvaországban, Sziléziáiban és Szlo- veszkón nem fog változni a kamarák terü­leti beosztása, Ruiszinszkóra nézve pedig, mint a Tribuna Írja, Ungváron állítanak fel ka­marát. — Az állami szállítások koncentrációja; A Tribuna közlése szerint a kereskedelmi minisztérium szálitási osztályában befejezték a koncentrációt. Ez a központosítás nem érinti azonban a p ostam in is z t é ri umot és a nemzetvédelmi minisztériumot a szövetek és bőrök beszerzése tekintetében és nem érinti a pénzügyminisztériumot a pénzügyőrség felszeretése szempontjából sem. Ezzel szem­ben a jövőben a kereskedelmi minisztérium a csendőrség és állami rendőrség fegyver­zetéről és felszereléséről is gondoskodik. Már a legközelebbi időben ki fogják írni az állami szállításokat az uj szállítási rend alapján. Az állami szállítások koncentrációjáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Gerse-1 képviselő már régebb ideje benyújtott, előreláthatóan az őszi ülésszakban fogják tárgyalás alá venni. • — Lengyelország és Ausztria gazdasági kapcsolata. Bécsi szerkesztőségünk jelenti; A la­pok közlése szerint Korfanty, lengyel Felsőszilé­zia volt főibiztosa, tegnap Bécsbe étrkezett. hogy gyáripari kérdésekről, de különösen szénszállítás­ról tárgyalásókat folytasson az itteni gazdasági körökkel. Korfanty egy újságíró előtt kiielentette, hogy utazásának semmiféle politikai jellege n’n- csen és azok a hírek, hogy Bécsben politikai személyekkel fog értekezni, nem igazak Mint a felsősziléziai lengyel állami szénbányák elnöke, csupán szénszállitási ügyekről fog tárgyalni. Kor­fanty közlése szerint eddig 40.000 tonna szenet szállítottak Ausztriába és ezt a mennyiséget lé­nyegen föl akarják emelni. — Magyar faipari cégek Jugoszláviáb n. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: Újabban több nagy magyar faipari vállalat: a Gutmann faipari részvénytársaság, a Nemzeti faipari részvénytár­saság nagymennyiségű lucfenyőfát vásároltak Ju­goszláviában és ugyanott nagyobb fakitermelés' 1 tranzakciókat bonyolítanak le. — Az orosz terméseredmény. Moszkvai táv­irat jelenti: A „Pravda" közlése szerint az idei terméseredmény a háború előtti termés 75 száza­lékára fog (rúgni, vagyis az idei termés 18 szá- ■ zalékkal nagyobb az előző évinél. i — A követelések elévülési határideje. Az : igazságügyminisztérium közli: Az 1923 február ■ 15-iki rendelet érvényét, mely rendelet a néhány követelésnek elévülési határidejét az általános l polgári törvénykönyv halrmadik novellája kere­tében harminc évről három évre szállította le, ■ nem fogják megújítani. Különösen az ipar, keres­kedelem és egyéb kereskedelmi üzemek száüi­i tási és munkaszerződéseiből származó követelé­sekről, továbbá ügyvédi, közjegyzői, orvosi, mér- i nöki. valamint szabadalmi ügyvivő tiszteletdijak- i ról van szó és végül töketörlesztéses annuitá­sokról. — A kereseti adó háborús pótlékainak leszállítása. Az 1923. évi általános kereseti adó háborús pótlékainak leszállítása tárgyá­ban a pilseui kereskedelmi kamara vala­mennyi kamara nevében felterjesztést tett a pénzügyi- és kereskedelemügyi minisztéri­umnak. melynek értelmében a következő mérsékléseket javasolja: az í. osztályt! kere­seti adónál 100 százalékra, a II. osztályú ke­resetei adónál 60 százalékra, a III. osztályú kereseti adónál 40 százalékra, a IV. osztályú kereseti adónál 20 százalékra. Szlovenszkó és Rusziinszkó részére még nagyobb mér­séklést követelnek a kamarák az 1923. évi III. osztolyu kereseti adóra, mivel ott a kive­tési alapok nagyobbak voltak. A javaslat szerint a háborús pótlékokat az 1923-ik évre általában megszüntetni kívánják, ha az egye­nes adók tervezett reformja ez évben még nem volna végrehajtható. — Egy pozsonyi könyvkereskedő kényszer­egyezsége. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Wattiiz József régi pozsonyi könyvkereskedő ez év ta­vaszán fizetésképtelen lett. Az első tárgyaláson a cég 35 százalékot ajánlott fel hitelezőinek. Ezek azonban az egyezséget visszautasították, hogy tájékozódjanak a vagyonibukott cég anyagi helyzetéről. Korbonits tábla-bíró az újabb tárgya­lást szeptember 6-ára tiizite ki. A Wott’tz-cég passzívái 834.282 koronát, ezzel szemben az ak­tívák 450.558 koronát tesznek ki. Vagyonfel­ügyelő Wottitz Náthán, a hitelezők jogi képvise­lője Síelnek Szigfrid dr. — Magyar vállalatok osztalékpolitikája. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Ag­rárbank érdekkörébe tartozó Magyar se­lyemfonódák haszonbérlete rt. az elmúlt esz­tendőben öt millió korona részvénytőkénél nem kevesebb, mint 58.8 millió korona üzemi hasznot ért el, amely a kamatjövedelem hoz- zászámitásával ötvenkilenc és fél millió ko­ronára duzzad. Minthogy a vállalkozás alig 20% regieköltséggel dolgozik, a jövedelem legnagyobb része tiszta fölöslegül maradt. Annak számszerű csökkentése érdekében 21.66 milliónyi fölujitási tartalékot létesítet­tek és 3.5 millió koronát az értékcsökkenési alapra helyeztek. Hogy a magyar ipari vál­lalatok, még azok is, amelyek rengeteg so­kat keresnek, nem kényeztetik el osztalék fizetésével a részyényeseiket, arról már sok panasz hangzott el- Éppen ezért érdemes a fölemlifésre, ha akad olyan részvény is. melynek osztaléka fejében 24.000 koronát kap a tulajdonosa. Egy volt magyar iparvál­lalatról, a Stummer-féle cukorgyár, negyven cseh koronát juttat most részvényeseinek. Negyven cseh korona 24.000 magyar koronát ér. így legalább százalékokban Is könnyen kifejezhető a Stummer-részvény jövedelme­zősége. Mindenesetre kömnzebb ezt kiszámí­tani, mint azt, hogy milyen százalékos hoza- dékot jelent a hárommilliós Kőszénrészvény­nek idei 500 koronás osztaléka. — A súlyos adó bukásba kergetett egy orágaí nagykereskedő céget. A Prager Tagblaitt közlése szerint a prágai Brüder Zikimund olajnagykereskedelmi társaság k. í (Kariin) beszüntette fizetéseit. Egyezségi biztos Zak dr., egyezségi gondnok Cerovski F. Határidők: szeptember 19 és október 8. Az aktívák 667.000 koronára, a passzívák 425.000 kronára rúgnak. A vállalat ezek szerint aktív volna, azonban 3,119.000 cseh korona adót vetettek ki rá és ezáltal vált immobillá. A cég felebbezett az adó ellen, de felebbezése elutasítása. után a kirótt adót végrehajtás utján behajtották rajta. — Bőripari gyűlés a prágai minta vásáron. A prágai mintavásájr keretében tegnap a bőripari szakma gyűlést tartott amelyen Vitousek Rudolf és Tancer O., a bőregyesület vezetői szólaltak föl. A nyrsbőranyag drágulásáról megállapítot­ták, hogy az áremelkedés 60—120 százalékot tesz ki. Ez okozta a fokozott termelés’ költsége­ket és az eladás ellanvlmlását Az utóbbit a kül- ’öldi áru becsempészése még csak élesebbé tette. Megállapította a bőripari gyűlés, hogy a szállí- tóképes bőripari cégek aránylag csekély szám­ban vettek részt a prágai mintavásáron, de re­méli. hogy az üzleti pangás ebben a szakmában :sak átmeneti jellegű lesz. A gyűlésen megvi'at- ták a németországi gazdasági viszonyokat is.

Next

/
Thumbnails
Contents