Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-01 / 198. (351.) szám

Szombat, szeptember 1. iszonyain sesitcni kell. kijelentette, hogy lemond a kölcsön ellenzéséről es lemond ar­ról a követeléséről, hogy a Magyai ország­nak nyújtandó kölcsön egy i észét jóvátételi fizetésekre vegyék igénybe. Ennek követ­keztében a magyar kölcsön elintézése a Népszövetség genfi ülése után nem késhetik soká, hanem hamarosan a konkrét mego das stádiumába jut. Hir szerint Cseh-Szlovákia külügyminisztere utján kötelezte magát ar­ra, hogy azt az összeget, amellyel az egy­kori osztrák-magyar korona javak és a du­nai flotta egy részének átvételéért a jóvá­tételt pénztárnak tartozik és amely mintegy 512 millió aranykoronát tesz ki, a legrövi­debb időn belül folyósítja. A Pesti Hírlap Bethlen és Benes találkozásáról A' Pesti Hírlap jelenti: Benes római tár­gyalásai és Bethlen miniszterelnök legköze­lebbi genfi tárgyalásai azt a célt szolgálják, hogy kedvező atmoszférát teremtsenek a jóvátételt bizottság újabb döntéséhez. Ha ez a döntés megtörténik olyan értelemben, ahogy Londonban és Rómában óhajtják és ahogy mi reméljük, csak akkor foglalkozha­tó érdemileg a Népszövetség ezzel a kér­déssel. Mindenesetre sok függ attól, hogy Bethlen miniszterelnök milyen eredménnyel tudja elhárítani a még meglevő akadályokat. Különösen fontos a Benessel való találkozás. Ha ennek a találkozásnak eredményeként a kisantant csakugyan hajlandó elfogadható feltételek mellett belemenni a zálogjogok fel­függesztésébe, ami előfeltétele a magyar kölcsön sikerének, akkor kétségkívül biztató reményekkel nézhetünk a jóvátételi bizott­ság újabb döntése elé. Addig azonban, amíg ez meg nem történik, nem szabad tulvérmes reményeket táplálni, mert, ismételjük, a ked­vező előjelek ellenére, még sok akadályt kell elhárítani, amíg odáig jutunk, hogy a jóvátételi bizottság döntése elé bizalommal nézhetünk. Nem lehetetlen, hogy valamelyes formáiban szóba kerül a kölcsön ügye a nép­szövetség ülésén, de annak semmiképpen sem lesz döntő fontossága, mert a népszö­vetség ebben az esetben tulajdonképpen csak végrehajtó szerve a jóvátételi bizottság határozatainak. Kizárt dolog tehát, hogy Bethlen miniszterelnök befejezett üggyel térjen vissza Géniből, mert tényekben meg­nyilvánuló kedvező fordulatot egyelőre még nem, lehet várni. Előbb újabb döntése követ­kezik a jóvátételi bizottságnak és csak az­után léphet akcióba a népszövetség. A fajvédők és a külföldi kölcsön A keresztény ehenszéM blokk (a( fajvé­dők) a nemzetgyűlés egyik legközelebbi ülé­sén szóvá fogják tenni a külföldi kölcsön fel­tételeit. Eddi arát Tibor a Szózat mai szá­mában leszögezte a fajvédőknek a külföldi kölcsönnel szemben elfoglalt álláspontját. Kí­vánják, hogy a nemzeti álláspontot minden körülmények között meg kell óvná és ezen túlmenő biztosítékot a nemzet függetlenségé­nek vagy gazdasági fej löd cképessé gének ro­vására nem szabad nyújtani. Berzeviczy Albert elutazott Genfbe Berzevlczy Albert volt kultuszminisz­ter, aki a genfi népszövetségi konferencián a magyar kormányt hivatalosan képviseli, teg­nap délután fél három órakor elutazott Géni­be. A miniszterelnök szómba mn utazik Genf- be, de arra nézve, hogy a pénzügyminiszter vele megy-e vagy sem, vegy esetieg később utazik utána, még nem történt döntés. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés mai ülésén a napirendi felszólalás után, melyet lapunk más helyén közlünk, folytatták a köztisztviselők lét­számcsökkentéséről szóló javaslat tárgyalá­sát. Az első szónok Klebelsberg Kunó gróf kultusz- miniszter: A kultusztárca keretében — mondotta — az elbocsátások az iskoláztatás sérelme nélkül már megtörténtek. Az okta­tásban nincs politika és nem szabad abba politikát keverni. Arra kell törekednünk, hogy amit a három szomszéd: Cseh-Szlová­kia, Jugoszlávia és Románia meghagyott, azt megmenthessük és azt kell akarnunk, hogy Magyarország megmaradhasson Kelet- európa legműveltebb nemzetének. (A minisz­ter szavait a Ház általános helyesléssel fo­gadta.) A vasutasok újabb mozgalma A vasutasok újabb mozgalmat ind'tokák. Kérik, hogy szeptemberre fizetésüket arany- paritásban utalják ki és hogy a múltkori moz­donyvezetősztrájk miatt föloszlatott két vas­utas-egyesület működését újból engedélyez­zék. Mozgalmukat törvényes határokon belül káváinják érvén yesi t en i. Friedrich a törökországi kivándorlásról A lapok nemrégiben nagy cikkekben fog­lalkoztak a törökországi kivándorlás nagy arányával és leleplezték a kivándoroltak ret­tenetes nyomorét és borzalmas helyzetét. A törökök a határon puskatussal verték vissza őkét. Friedrich a támadásokra a mai lapok­ban válaszolt és kijelentette, hogy Törökor­szágban a magyarok iránt való komoly szimpátia nem váltható fed a komolytalan kí­sérletezőik javára. Konstantinápoly körül még antant csapatok vannak, Ki'sázsia nyugati ré­sze még hadi terület, a szabad mozgás tehát ott lehetetlen. A szín imái üzemek fejlődésekor magyar szakmunkások ott elhelyezhetők lesznek. Gedeon Aladár volt főispán több tár­sával török földek kibérlésével, esetleg menta- gazdlasáig létesítésével a magyar földmi ve­séknek elhelyezkedési lehetőségeit káván nyúj­tani. Akciója most van kialakulóban. Megindul az eljárás Kádár Lehel ellen Kádár Lehel ismert nyilatkozatával kapcsolatban illetékes helyen megállapítják, hogy Kádár Lehel kijelentése, bár neveket nem használt, föltétlenül Klebelsberg Jenőre és a kultusznrniszterre vonatkozott. Hz a tény felelősségét még súlyosabbá teszi. A kultuszminiszter tegnap megadta az ügyész­ségnek a fölhatalmazást a Kádár Lehel el­len való büntető eljárás folyamatba tételére. Kádár Lehel nyilatkozatot tett közzé, amelyben mentegetőzni igyekszik. Azt á Mit ja, hogy rágalmazó beszédében sem a kultusz­minisztert, sem Klebelsberg Jenőt névszerint •nem említet te. így igyekszik a ránehezedő felelősség alól mentesülni. Ezzel szemben le­szögezik. hogy Kádár Lehel egy exportőr ál­tal élvezett kiiJturíáimogatést emlegetett, te­hát nyilvánva’ó. hogy a kultuszmiinrsztcrt igyekezett megrágalmazni. Az uzsorabiróság! rendelet ellen A főváros valamennyi kereskedelmi tes­tületé Heinrioh Ferenc vezetésével küldött­séggel kereste föl a Házban Nagy Emil igaz- ságügyminiszfert az uzsorabirósági rendelet ügyében. Az igazságügyminiszter rámutatott arra. hogy az uj rendelet voltaiképpen sem­miféle szigorítást nem tartalmaz, mert a szi­gora Ítéleteket eddig is a kúria hozta meg. Az uj eljárás ülnököket és szakértőket ren­del a bíróság mellé, kereskedelmileg tehát sokkal szakszerűbb a réginél. A mmiszter kötelezettséget vállalt, hogy legkésőbb szeptember 10-ig ankétot hív egybe az ár- drágitási bűncselekmény anyagi körülírásá­ra. Heinrich megnyugvássá! vette tudomá­sul. hogy a mmisztert a kereskedőkkel szem­ben nem vezeti ammozitás. Kisebbségi jog az iskolákban Tegnap megje’ent a kultuszminiszter renddete a kisebbségi iskolákról. Azokban a községekben, ahol a kisebbségi nemzethez tartozó tankötelesek száma eléri a negyve­net, a kisebbségi nyelvet megfelelő számú osztályokban tenitás5 nyelvként keif hasz­nálni. A szülőknek és az önkormányzat? szerveknek legkésőbb szentember 9 lg nyi- la'kozniok kell, hogy milyen tanítási nyel ve* kívánnak, mert a rondalethen lévő tűká- sokat már ebben az iskolaévben megvaló­sítják. {Optikai intézet! • Mindennemű szemüvegek, csíptetek; • e-----V Mindminemt) ! TF H ? B ^^§2 y J J»: • J vltAsok bár- j 1 /úi/J / rael? recept l j Miií/l/ alapján a*on * : (7)1_yB \\ aC •• nal é8 p°nt°- 5 I ,an | Magyar kiszolgálás Magyar levelezés! ! Oeinhacker Samu Praha II., Pofic 291 az Impertai-száHO mellett i Az an^ol birodalmi konferencia Anglia védelméről London, augusztus 31. A szeptemberi angol birodalmi konferencia, melyen az összes . domí­niumok miniszterelnökei és delegátusai részt fog­nak venni, Anglia külpolitikájával, a száraztok!', tengeri és honvédelemmel, a kábel , a trádió- és a postaszolgálattal, valamint a birodalom egyes részei között a földalatti és légi közlekedéssel fog foglalkozni, Benes elutazott Milánóból Milánó, augusztus 31. Benes cseh-szlo- vák külügyminiszter Genfbe való utján Mi­lánóban kiszállt és a csütörtököt ott töltötte. Noha Benes mint magánember érkezett a városba, a pályaudvaron az állam és a vá­ros képviselői, valamint a cseh-szlovák kon­zul fogadta. Benes este tovább utazott Génibe. Mussolini megegyezést remél a jóvátétel kérdésében Róma, augusztus 30. Mussolini miniszter­elnök az olasz minitertanácsban tartott be­szédét a következőkben foglalhatjuk össze: A szövetséges nagyhatalmak mindegyikének meg vau a maga álláspontja, azonban min­den egyes nagyhatalom óvakodni fog, hogy álláspontjának oly határokat szabjon, mely­nek átlépése az antantban végérvényes és jóvá nem tehető szkadást idézhetne elő. A külpolitikai helyzet kissé javult. A belga jegyzék közeledik az olasz fölfogáshoz. A jó­vátételt kérdés megoldásának lehetősége kis­sé megnagyobbodott, azonban nem szabad illúziókban ringatni magunkat afelől, hogy a kérdés megoldása közel van. — A fiumei kérdésről beszélve Mussolini kijelentett^ hogy arról van szó, hogy megmentsék Fiume olasz jellegét és a kikötő integritását, mert ettől függ a város élete, melynek garanciát kell nyernie abban a tekintetben is, hogy összeköttetésben marad a mögöttes terüle­tekkel. Remélni lehet, hogy Olaszországnak sikerül megegyeznie Jugoszláviával. Fiume annexiójának a terve nem merült fel. — A minisztertanács egyhangúan tudomásul vet­te Mussolini bejelentéseit. — Zágráb, augusz­tus 30. A zágrábi lapok külön kiadásai azt a hirt hozzák, hogy a belgrádi kormány hajlan­dó 'elfogadni az olasz javaslatokat a fiumei kérdésben. Ez azt jelentené, hogy Jugoszlá­via végérvényesen lemond Fiúméról. Mussolini a Ruhr-akció jogosságáról Róma, augusztus 3. Mussolini miniszter- elnök a minisztertanácsban a Ruhr-kcrdés- ről tartott beszédében kijelentette, hogy Poincaré kijelentései azt bizonyítják, hogy a francia politika nem törekszik területi hege­móniára és a Rmhrvidék megszállása csak azért történt, mert Németország nem telje­sítette kötelezettségeit és zálogokra volt szükség. Düsseldorfban 1003 milliárdot vettek el a franciak Düsseldorf, augusztus 30. (Wolff.) A francia megszállók Düsseldorf város pénz­tárában 1003 nrlliárd márkát' lefoglalták: A város pénzforgalma közvetlen elseje előtt ezáltal megbénult. — A franciáknak ugylát- szik az a szándékuk, hogy rendzavarásokat provokáljanak és alkalmat adjanak véden­ceiknek, a szepara'tistáknak zavarosban való balászásra. A városi pénztárak ma beszün­tették a fizetést. Bajorország megtagadja az uj adók fizetését München, augusztus 31. A bajor kisgaz- daikamarák és a bajor szervezetek képvi­selői Heim dr. katolikus vezér elnöklete alatt tartott értekezleten kijelentették, hogy min­den eszközzel harcolni fognak a birodalmi kormány uj adótörvényei ellen és minden va­gyonos polgárt fel fognak szólítani, hogy ké­szüljön fel a leszámolásra a berlini marxista uralommal. — A szociáldemokrata Miinche- ner Post e hadüzenettel kapcsolatban azt Írja, hogy a nemzeti szocialisták és a szepa­ratista Heim között a szövetség a legtelje­sebb formában létrejött.. — Politikai tekintet­ben is minden vonalon nehézségeket gördí­tenek a birodalmi kormány útjába. így pél­dául a szeptember 25-től október 2-ig tartó, úgynevezett német héten a propagandabi- zottság szavazásit fog rendezni a háborúban való bűnösség kérdésében és a szavazás alapján követelni fogja a birodalmi kormány­tól. hogy vonja vissza az antant hatalmak­nak a háborúban való bűnösségről tett nyi­latkozatát és |prszirozza ki a Versailles! bé­keszerződés revízióját. Mozgalom a szász kommunista kurzus letörésére. Berlin, augusztus 31. A D. A. Z. jelenti Drezdából, hogy Wels, szociáldemokrata pártelnök és Drezda vezető személyiségei tegnap konferenciát tartottak Ziegner dr. szász miniszterelnökkel és a szociáldemokra­ta parlamenti frakcióval. Zeigner előtt hang­súlyozták. hogy a szászországi kommunista kurzusnak meg kel! szűnnie, mivel lehetet­lenné teszi a birodalmi kormányban a szo­cialista miniszterek eredményes munkáját. Zeigner miniszterelnök kötelező Ígéreteket tett, hogy etekintetben változás fog bekö­vetkezni. A berlini kerületi kommunista szerveze­tek letartóztatott vezetői ellen a főállarn- íigyész hazaárulás miatt megindította az el­járást. A vád szerűit a,kommunista szerveze­tek Maslow, Sdioleni, valamint Fisoher asz­szony vezetésével az államforma erőszakos megváltoztatására tönkedtek. — A V. Z. je­lentése szerint Plauenben a munkanélküliek és a rendőrség között összeütközés volt. Négy rendőrt kődobásokkal súlyosan megse­besítettek. A svéd közvélemény alarmiro- zása Poincaré politikája ellen Poincaré össze akarja rombolni a német gaz­daságot — Rettegés a német ipari fölénytől — Franciaország bűne — Cassel tanár szen­zációs cikke a Svenska Dagbladetben Stockholm, augusztus 30. Franciaország tudvalévőén azt követeli, hogy földult tartományainak újjáépítési költ­ségei számára a jóvátételek során előnyös rangsort biztosítsanak. Cassel tanár a stockholmi Svenska Dagbladetben igy nyilatkozik Franciaország eme követeléséről: Nem akarom vitatni, hogy eredetileg milyen erkölcsi értéke lehetett volna Fran­ciaországnak elpusztított tartományai kár­pótlására irányuló követelésének. Ez azért lehetetlen, mert maga Famciaország a Né­metországgal szemben tanúsított föllépésé­nek módját tekintve, teljesen eljátszotta er­kölcsi tőkéjét a többi világ előtt. Az a hite­lező, aki nem követ el mindent, hogy köve­telésének kiegyenlítését megkönnyítse, nem tarthat számot a kívülállók érdeklődésére, vagy támogatására. Ebben az esetben Fran­ciaország politikája inkább egyenesen meg­akadályozta Németországot abban, hogy fizessen. Elutasították az elpusztított tartomá­nyok újjáépítését német munkaerővel, né­met szervezettel és német tökével való tá­mogatását, ami pedig a kárpótlás kérdésének legtermészetesebb megoldási módja lett volna. A német exportárak és német ipari cikkek alakjában való fizetést hosszú ideig különös büntető rendelkezésekkel megnehe­zítették és egyidejűén megrontották Német­ország fizetőmérlegét francia fényűzés! cik­keknek Németországra kényszeritett im­portja utján. De ez sem volt elég. Franciaország a háború befejezése után rendszeresen arra törekedett, hogy Németországot politikailag és gazdaságilag gyöngítse. Előbb elvette a Saar-területet; majd - kierőszakolta Felsőszi­lézia végzetes fölosztását és végül megszál­lotta a Németországnak még megmaradt bányaterületet, a Ruhrvidéket Ennek a politikának az a nyílt törekvés a célja, hogy megsemmisítse Németország nagyipari pozícióját. Napról-napra, már az unalmasságig egyhangúan ismételgeti Poin­caré, hogy Németország ipari regenerálódása veszé­lyezteti Franciaországot és ezért minden eszközzel meg kell akadályozni azt. Ám az ország gazdasági virágzását nem lehet megakasztani anélkül, hogy ezzel el ne pusztítsák fizetőképességét. Németországot most odajuttatták, hogy nemcsak kifelé vesztette el egész fizetőké­pességét, hanem saját magát sem tarthatja fönn többé. Az a mód, ahogy Németországgal bán­tak a háború befejezése után, egészben véve nem más, mint Németországnak, mint gaz­dasági szervezetnek, elpusztítása. Németor­szág elpusztítása a valóságban sokkal na­gyobb. mint Fmaciaország bármely előző elpusztítása. Ilyen helyzet mellett nincsen ok arra, hogy Franciaország követeléseinek a legcse­kélyebb igénye lehetne a kívülállók rökon- szenvére és támogatására.. Franciaország el­járásával eljátszotta azokat a szimpátiákat, amelyekre egykor számot tarthatott és ha volt is valaha kártérítési joga Németor­szággal szemben, úgy Németországnak most már nyilván van megfelelő kárpót­lásra igénye Franciaországgal szemben, oly igény, amelyet nyíltan és általánosan el kellene ismerni, ha az emberek mindenütt szánalmasan nem hajlanának meg a hatalom előtt Franciaország politikája különben nem­csak Németországot pusztította el, hanem más országoknak is jelentékeny károkat oko­zott. Mi, svédek, is sokat szenvedtünk ettől a politikától, amely gazdasági helyzetünket egyre növekvő sajnálatos módon lezülleszti. Anglia pedig világkereskedelmét veszélyez­tetettnek látja és a munkanélküliség rendkí­vül komoly problémája előtt áll. ülííndeimap add ál a lapot egp létoráxó Ismerősödneft. müft matt nem |wő*őíllfe arrdí. fkot) <s a űPrtfcjfroi Jlia ? ^ar fWir- fap a vRoguartróit érdeftett •xolgá^ja f

Next

/
Thumbnails
Contents