Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)
1923-09-05 / 201. (354.) szám
Szerda, szeptember 5 Hsaknak van. Tudósítónk beszélt a hétfői városi közgyűlésen az egyik keresztényszociális városatyával, aki legutóbb bejárta egész Délszlovenszkót. — A párt igen erős — mondotta. — Meg lehetünk elégedve a munkával. Dél-, Kelet- és Középszlovenszkó, valamint Rusziuszkó a keresztényszociális párt zászlaja alá csatlakozott. Pozsony közvetlen környéke, az ér- sekujvári. komáromi, dimaszerdahelyi, nyit- rai, lévai, aranyosul a ró ti járás lakossága mind keresztényszociális érzelmű. Igazán elmondhatjuk örömmel, hogy Csánkiék aknamunkája a józan gondolkodású magyar lakosságot nem tudta letéritenj ,a jó útról. Az utszéli hang, amelyen a Népújság ir. nem kell senkinek ... Érdekes kombinációt emlegettek a hétfői közgyűlésen a választás esélyeiről. Esze- 1 int a ker.-szociális párt az eddigi hét mandátum helyett tizenegyre számíthat, a kommunisták az eddigi egy mandátum helyett ötöt fognak kapni, a hivatalnoklista öt, a légionárius lista négy, a Hlinka-párt két mandátum birtokosa lesz. A cseh-szlovák szociáldemokrata párt az eddigi nyolc mandátum felét, a német szociáldemokrata párt az eddigi kilenc mandátum kétharmadát fogja elveszíteni. Kramáréknak három mandátumot s a magyar szociáldemokrata pártnak az eddigi öt helyett két mandátumot jósolnak. Az egyesült néniét párt két, a gazdasági csoport két s a szlovák nemzeti párt egy man- í dátumhoz juthat. A katonai szolgálatot teljesítő magyarok nagy része Prágában és más cseh- és morvaországi, vagy sziléziai helyőrségeknél szolgál s a választási törvény szerint az állomáshelyén köteles szavazni. Arra kérjük a katonák szüleit, hogy hívják föl levél utján azonnal fiaikat, hogy a szeptember 16-fki községi választások alkalmával szavazatukkal támogassák a német politikai munkaközösség választási listáját. Ebbe a választási biokba a német demokrata szabadságpárt, a német nemzeti párt, a német keresztényszociális párt és a német nemzeti szocialista párt tartozik. Mi ugyanis oly megegyezést létesítettünk a prágai német választási bizottsággal és az említett német pártok vezetőségeivel, hogy a Szlovenszkóban és Ruszfnszkóban szolgáló német katonák a szövetkezett ellenzéki pártok (keresztényszociális párt, Magyar Kisgazda-, Földmives és Kisiparos Párt, Magyar Jogpárt, Német Szepesi Párt, ruszinszkói magyar pártok) jelöltjeire fognak szavazni s ennek ellenértéké fejében a Prágában s a többi cseh, morva és sziléziai városokban lakó magyarok a német pártok listáira adják szavazataikat. Mivel ez a kérésünk fontos nemzeti érdek és abból a szoros kapcsolatból folyik, amely a cseh-szlovákiai magyar és német ellenzék politikai tevékenysége között fönnáll, annak teljesítése minden magyar szülőnek a nemzeti becsülettel összefüggő kötelessége. Vágjátok ki ezt a fölhívást és küldjétek el katona fiaitoknak! Magyaros üdvözlettel: a prágai magyar választási bizo tság. Ungon-Beregen keresztül Látogatás a választás alatt álló ruszinszkói magyar községekben —- A kormánynártok minden eredményt a nép tájékozatlanságától várnak Ungvár, szeptember 3. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A listák beadásának határnapja előtt körutazást tettünk Ung- és Beregvármegye fontosabb huszonöt községében, hogy saját tapasztalataink állapján győződjünk meg arról, hogy miként tud beleilleszkedni a magyar nép az uj választási rendbe. Az első község, ahol a kormány exponenseinek aknamunkáját fölfedeztük, Korláthelmec volt E jó magyar községben is megjelent a szociáldemokrata párt napidijjal fizetett ágense, egy magyarországi „önkéntes emigráns44 és nép- gyülést rögtönzött a biró háza előtt. A megjelent néhány embernek földet és minden jó egyebet Ígért, de a józaneszü magyarokat nem lehetett a kisgazdapárttól elcsábítani és így hamar kettőre apadt a „hallgatók44 száma és a népgyülés befagyott. Nagygejőcön egy volt kisgazdapárti elnököt egy kalandor (most ez is kormány - párti ágens) arra heccelgetett, hogy alakítsa meg a Csánki-féle gazdapártot. Az eredmény „fényes44 volt. A kisgazdapárti exelnök nem tudott pártjába senkit belecsalogatni s föllépésével azt. érte el, hogy a Magyar Kisgazdapárt tagjainak száma az egyik napról a másikra kétszeresére emelkedett. Kisgejőcön lakik Egry Ferenc kisgazda- párti országos elnök, aki napokat tölt távol községétől és biztatja, támogatja, segiti és útbaigazítja a falviak egyszerű népét. Az uj választási rend ugyanis rendkívül komplikált és az egyszerű falusi ember csak igen nehezen érti meg, hogy miként kell a listát kiállítani. A népnek ezt a tájékozatlanságát a kapóst jegyző arra használta föl, hogy a körletébe tartozó községekbe egyszerű vonalazott papirost küldött ki, hogy arra a jelöltek sajátkezű aláírásukat adják és a községi bírák másnap már adják be a jegyzői hivatalba. Az ily módon kitöltött jegyzékeket aztán a jegyző tetszésszerinti párt nevére állíthatta volna ki. A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének kiküldöttei azonban ezt a ravasz fogást meghiúsították. Nagykapos nagyközségben a Magyar Kisgazdapárt oly erős, hogy fölényes győzelmet aratna. Érezvén ezt a hatóságok, de különösen a főbíró, a kilátástalan terror helyett alkudozásba bocsátkozott a kaposi szavazókkal és olyan listában állapodott meg velük, amelyen a Magyár Kisgazdapárt többségben van ugyan, de olyan pártok jelöltjei is bekerültek oda, amelyek különben egy jelöltet sem tudtak volna bevinni. A legnagyobb kavárodást idézték elő a különféle kortesek és ágensek Koncházán. F. község határában a munkácsi görögkatolikus püspökségnek körülbelül 700 holdnyi birtoka van. A szociáldemokrata agitátorok ezt a földet már keresztül-kasul fölosztották a jámbor és hiszékeny koncháziak között. Egy tekintélyes csoport, amely a keresztényszocialista párt zászlaja alatt van, nem ugrott he a korteseknek és összehozta a kérész- tényszocialista párt szavazólistáját. A kortesek azonban valósággal rávetették magukat e községre. Egy nap folyamán a szociáldemokratákon kívül a Kaminsky- párt, a cseh agrárpárt és a kommunista párt emberei is megfordultak és agitáltak a községben, sőt maga a járási főszolgabíró is kiszállt a községbe. Ez >a kicsi község, amely alig tizenöt tagot választ és a térképen meg sem található, ma az izgalom központja. Vannak azonban vidékek, ahol a. Ka- ininsky-párt nevének varázsa hat- A Ka- minsky-párt, mióta ellenzéki pártból kormánypárttá lett, úgyszólván egyedül dolgozik a vidéken. A ruszin és magyar nép előtt ugyanis nem ismeretes az a tény, hogy a négy esztendőn át erős ellenzékiséggel dolgozó Kaminsky-párt ma a Hodzsa szekerét tolja és a pártvezérek kormányzósági autón járják a kortesutat. A bejárt községek valamennyien jól megszervezett kisgazdapárti terrénumok, ahol semmiféle kormánymaszlag nem okoz hatást. Doboruszka és környéke a keresztényszocialista párt főfészke, ahol hiába minden próbálkozás. Ugyanezt elmondhatjuk Vaián- ról és környékéről, ahol a kisgazdapártot meg nem döntheti semmi. Elkeseredett kormánya kciók Keletszlovenszkóban Több, iriuí kétszáz község állított keresztényszociális listát — Zemplén a terror főíészke Hodzsa „cukros44 agitációja _ A kifogyhatatlan Ígéretek — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Kassa, szeptember 4. A jelölőlisták beadása Keletszlovenszkón mindenütt megtörtént. Keletszlovenszkó több, mint kétszáz községében önálló listával indultak a ke- resztényszociálisok a választási küzdelembe. Minden kormányerőlködés és terror ellenére sikerült a szövetkezett ellenzéki pártoknak a vidék magyarságát megnyerni. A magyarság széttagolására megindult kormánytámogató „politikamentes" polgári, kereskedő- és iparos „pártok44 csak a legkét- ségbeesettebb erőfeszítéssel tudták a jelölőlistához szükséges ajánlókat előteremteni. Automobilon szaladgáltak a városban s italmérési engedélyeket és trafikot Ígértek egy- egy aláírásért. Még Így is csak postások és vasutasok Írták alá a magyarság „robbantására44 készült listába ■. mivel a magyar iparosok és kereskedők között ilyen aláíró alig kettő-három akadt. A vidéki utjukról hazatért ellenzéki kiküldöttek a sérelmek légióinak egész kötetét hozták magukkal. Ma már egész világosan megállapítható, hogy a hatósági megfélemlítés legerősebben Zemplénmegyében dühöngött. Nagy derültséget keltett Hodzsa megjelenése Bodzásujlakon. A rofnickár-vezér. mint cukros bácsi lépett a nép elé s azzal igyekezett a falu rokonszenvét megnyerni, hogy kllószámra cukrot osztogatott az autója köré sereglö gyermekeknek. A’ nagy- cukrozás azonban nincsen arányban az elért eredménnyel. Bodzásujla- kon még a beugratott jelöltek is visszavonták a rolnickár-listán való jelölésüket a cukros v e z é rktar keserű s égé re. Az ellenzéki kiküldötteket számos helyen csendőrökkel akarták kivezettetni a választási törvényt nem ismerő jegyzők. Hilyó község lakosságának egy roinickár agitátor azt ígérte, bogi/- 5000 hold erdőt négy hét alatt széjjeloszt közöttük. Egy hatósági agitátor az összes leégett és rozoga hidak újraépítését, a ládákban pihenő kékpénz beváltását, uj vasutakat, állami segélyt és minden elképzelhető egyebet ígért a falvaknak. Majd számon tartjuk ezeket az Ígéreteket ... Kramár uj gazdasági önkormányzatot követel Kramár a községi választások alkalmával fölhívást intézett a cseh nemzeti demokrata párthoz, amelyben kijelenti, hogy az országos, járási és községi önkormányzat sohasem gondolt az egyes osztályok előnyére, hanem mindig és kizáróan az egész nép valamennyi rétegére s olyat alkotott, hogy a nemzet kulturális téren megelőzte a külföldet és ezért a külföld csodálatát, vagy irigységét keltette föl. A párt örömét találta abban — mondja Kramár ha a községek íölvirágoztak és a járások mintaképül szolgáltak a többi járásoknak. Ezzel szemben vessetek egy pillantást az elmúlt négy esztendőre. A hatalmas adóterhek súlyosan nehezedtek az iparunkra, kereskedelmünkre és a gazdasági életünkre. Városaink és községeink határtalan áldozatai alig eredményeztek valamit is. A községi vállalatok rosszul jövedelmeztek. A szociális gazdálkodás eleinte jobbnak mutatkozott, de végeredményben drágább lett. Fia mindezt tekintetbe fogjátok venni, akkor meg kell győződnötök arról, hogy a községek önkormányzatában változásnak kell bekövetkezni. Az adók mindenkit terhelnek, szocialistát és nemszocialistát, tehát nem a saját érdekünkben. hanem a köz érdekében keli uj gazdasági önkormányzatot követelnünk, olyat, amilyen régen volt és amely szeTárcarovatunk: Csütörtök: P éi a Géza: Fényes őszök írták. (Vetrs.) Gál Imre: Költőnek lenni. Péntek: Keleti Márton: Ácsorgók. Szombat: Falu Tamás: Imádság előre. (Vers.) Donászy Kálmán: Vidéki nyár. (Vers.) Csermely Gyula: Az uzsorás fogai. Kor és idő — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — • Irta: N. Jaczkó Olga Hetvenen túli öregember feküdt a ravatalon. Életében ezer és ezer liliom szűz előtt bókolt, mélyen, egészen a földig, sőt: a kezeit is belevájta a fekete, iszapos talajba és megerősítette gyökereiket, nehogy elbánhasson velük bármilyen katnaszíkodó •szél és csatakosra mártogassa büszke fehérségű koronáikat. Virgonc hajt ás okát kutatott fel és életképsségüíket odakötöztc vágyó, terebélyt Ígérő kis törzsekhez, megáldva őket. Gyümölcsözzelek! Kertész volt. Most egynéhány hálás vi- rágszüz a sokezerböi visszaköszönt neki a lobogó iángu gyertyák közűi, merev, karikába húzott drótról. Talán panaszkodtak: — Látod, alig hogy elhagytál, milyen gonoszul bánnak velünk! Az is lehet, hogy messze, tropikus őshazáinkból velük származóit forró önfeláldozással szívesen' kísérték a hegyoldali' temető agyagos sírjába. Ami eddig legszükségesebb volt a roskadozó test támogatására s most immár fölöslegessé vált: a párnázott, mély karosszéket kivitték a szomszéd szobáiba, ahol összegyűlt néhány virrasztó jóbarát. Fiatal asszony ülít bele a karosszékibe és kezébe vette -a szék karjára dobott, elárvult légy- esapót. — Engem megillet — mondta annyi derűvel, amennyit a komoly helyzet megenged, mint tompiaesi liánra gyöngyöt a gyászruhán. — Megillet, mert én következem korban utána! Az ura halkan figyelmeztette: — Ilyenkor nagyon szűk a tréfa határa! — Én nem léptem túl, ugj^-o Vili, hogy nem? — fordult az asszony az elhunyt fiához. — Maga ugyan idősebb valamivel, de valójában már régen kimúlt, ebből a világból, — élvonal ózta karját az ablak felé, mintha határt vonna a falu látóköre fölött — $ csak látogatóba tér vissza néha! — És én? — szólalt meg újra az ura. Hiszen én itt lakom és jó csomó évvel vagyok idősebb mindkettőjüknél! A harmadik, idős úriember még ennyire sem közelítette meg azoknak különös eszme ki írét, nem értette, miképpen akarnak a fiatalok sok év viharában m égd érésedéit feje fölé kerekedni. — Különös, hogy maguk, gyerekemberek igy beszélnek! De engem azért le nem főznek: tizenegy éves voltam, mikor Boszniát okkuípáiták... lent laktunk, közvetlen a határ mentén, apám oda volt és éjszaka házunkra tört egy bosnyák zsiványbanda... A fiatalok sajnálkozó elnézéssel tekintettek el az öreg felett. Mintha beváltásra cipelne nagy zsáknyi idegen, régi tallért, amelynek értékét régesrég megette a határpolitika foga! Hogy mondják meg neki kíméletesen, hogy az ujveretii, büszke, szőke bronzból egy fiáiérnyirt sem igen adnak a régi, tisztességben mégőszültekért? — Bácsi — mosolygott kedvesen a.z asszony —■, engedje meg, de nekünk az itt nem fontos! Az öreg Bakóra állítólag azt is látta, mikor kétfejű sárkány repült el Debrecen felett és fegyverestől nyelt el egy szakasz katonát. Az sem határoz, pedig jó régen lehetett, ha még voltak sárkányok!... Ciri néniék voltak a legöregebbek, ugy-e Vili? És a bácsi csak akkor jött ide, amikor ők már rég elmentek... Vili bólintott. — Ciri néniék nyitották meg a sort, amit most apa zárt be egyelőre. — Az elődöm családjáról volna szó, öcsém? Hogy beszélhetnek róluk ilyeneket? Két hónapja sincs, hogy találkoztam az asszonnyal, még most is ugyancsak virul — ! tiltakozott nekihevesedve az öreg. A két fiatal átzökkent szavai fölött, elmúlt időknek emlékezetébe... — Emlékszik... mikor becsomagoltak. Bébiké kilopta a ládából piros tetejű játék zongoráját, Nándri belezárt egy csengőt. Lali egy papírmasé zebrái..-- Aztán elásták az udvaron és mi megÍgértük, hogy ha az uj lakóval nem leszünk barátságiban, eljövünk, akár éjnek idején és meghallgatjuk... mert Bébike azt hajtogatta mindenáron, hogy a föld alatt is szólni fog a •piros zongora! — És mikor kiűsonbitoltuk Ciri néninek mind a tizenkét ezüst kését! Pipát faragtunk mészkőből a Lojzi bácsi névnapijára... — Bort is elástunk egyszer, szintén vöröset... Az öreg figyelt, hallgatott és lassan megértette, hogy az időn éle nem az az egyetlen jelentősége, ahogy tudósok egymásra építik szigorú szabályokkal belátha- ; tatjain múltból elérhetetlen jövőig érő részeit Ember, város, társadalmi közösség kiszakit belőle egy darabot és önkényesen állapit meg a határain belül uj beosztásokat. Megértette, hogy ebben a társaságban csakugyan a fiatal asszony következik a ravatalra fonnyadt öreg után. Hiszen ő még az elásott borról sem tud! Pedig akkor már Bandika is ott segédkezett, a kis diák, aki selyem.bóbitás bébéálmok talapzatán nyugszik még ma is. Az asszony némán, múltba tágított • szemmel dűlt hátra a székben. Vili a szék támlájára nyugtatta karját és belehallgatott ebbe a némaságba. Lelkűk mélyében mint elsüllyedt falu harangja, melynek helyéről csak ők tudnak, zengett a piros zongora. A két öreg a komák kijáró tisztelettel nézett a két fiatalra, mint rég múltba veszett, csodás időknek két tekintélyes tanújára. A magyar katonák szüleihez!
