Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-28 / 220. (373.) szám

Péntek, szeptember 28. 3 lis dijait tűztek már ki: a törökök 4000 arany- lírát, a szerbek pedig 700.000 dinárt. Mind­amellett Alexa: árov — mind mondani szo­kás — a legjobb egészségnek örvend, a szer­biai Macedóniában és (és nem. mint a bel­grádi lapok írják, Bulgáriában). Alexandrov sokkal nagyobb biztonságban érzi magát Szerbiában, mint akármelyik európai állam feje a saját birodalmában. A forradalmi szer­vezetnek valamennyi régi alakultát f óié tesz­tet t.ék és megvalósították s ma nincs az a falu, ahol ne lenne meg a titkos forradalmi koinité; saját postája, közigaz­gatása, birósága van a szervezetnek; adó­kat szednek, amelyeket a lakosság szíve­sen fizet; a szerb közigazgatást pedig ál­landóan bombával és puskával veszé­lyezteti. A komitácsi csapatok sokszor vivnak a szerb csendőrökkel valóságos csatákat és ezekben csak nagyritkán győznek a csend­őrök. Gyakran vannak kivégzések, sőt egész községek lakosságát is megtizedelik, ha az a gyanú merült föl ellenük, hogy érintkezést tartanak fönn a hegyekben tartózkodó ma­cedón komitácsikkal Hl lehet mondani, hogy a macedón hegyek között állandóan folyik a vér. A macedón forradalmi szervezet a fran­cia újságíró meggyőződése szerint teljesen légy őzbe tetten és megsermnisithe tétlen, csapatok vasfegyelem alatt állanak, szerve­zetük kitűnő és modern, f ölf egy verze 11 ség ük tökéletes. Az önálló Macedónia keresztülvitele 'ezidőszerint békés utón lehetetlen. A belgrá­di kormány beleegyeznék ugyan az úgyne­vezett görög és szerb Macedónia autonómiá­jába, az S. H. S. királyság keretein belül, ez azonban kevés a macedónoknak- A megol­dásnak ez a formája terület? nagyobbodást jelentene az S. H. S. királyság javára és Jugoszlávia megszerezné Szalonikit is amelynek egész környéke tiszta macedón la­kosságú. A macedónok azonban nem akar­nak továbbra is más állam kötelékébe tar­tozni, az önálló és független Macedóniát akarják, az 1912. évi határokat. A macedónok az utóbbi időben szövet­ségesek után is néztek és ügyük támogatása érdekében összeköttetést kerestek Radics Istvánnal, a liorvát szeparatisztikus mozga­lom vezérével. Raidics szövetséget is kötött a macedónokkal és mostani külföldi tartóz­kodását minden bizonnyal a macedón függet­lenség elősegítésére is fölhasználja­Macedónia vad hegyei, fekete Szilviái és félelmetesén suhogó sötét erdői között pedig csöndesen, de -Vad elszántsággá! és csodás szívóssággal készülődik a nyughatatlan Bal­kán és érik. érlelődik a íegfrisebb elszakadá­si mozgalom. Bulgáriában telfes nyugalom van Szófia, szeptember 26. (BTI.) A kommu- rasták forradalmi mozgalma utolsó perceit éli. Az egyes kerületekben kikiáltott szovjet köztársaságokat még a kormánycsapatok megérkezése előtt leverte a lakosság ellen­állása. A forradalmárok cserbenhagyják ve­zéreiket és rendire megadják magukat- A kommunista vezérek a határon át igyekez- nen mnekülni. A Ferdinango melletti kommu­nista csapatokat a kormány csapa tok négy oldalról körülzárták. Megadásuk minden percben várható- Egész Bulgáriában teljes nyugalom uralkodik. Katonai államcsíny készül Jugoszláviában London, szeptember 27. A Daily News bel­grádi cenzurázatlan hírei arról számolnak be, hogy Jugoszláviában katonai államcsíny készül. A hadsereg rendkívül el van keseredve a rossz bánásmód miatt, melyben részsül és a hatalom kézberagadása révén akar helyzetén segitení. A szovjethadsereg a német pro- letárság segítésére készül? Helsingíors, szeptember 27. A kubani 4-ik íovashadosztáiy a Maiin jelentése sze­rint szeptember 17-én Szentpétervárra ér­kezett. A hadosztály, egy nyilvánosságra ju­tott napiparancs szerint, arra van kiszemel­ve, hogy a döntő pillanatban a német prole- társág segítségére siessen. A pétervári csa- patrészek a vörös hadsereg elöhadát alkotják és ezeknek lovasságra van szükségük. Rövid táviratok Beranger francia Szenátor lövő héten Varsó­ba érkezik, hol felül fogja vizsgálni annak a 400 millió franknak a kifizetését, mely kölcsönt a francia páriámén!: annak idején megszavazott Lengyelországnak. Pár szó a rnsmszkói magyarokhoz Irta: Egry Ferenc, az Országos Magyar Kisgazda-. Föídrrrives- és Kisiparos Párt elnöke. Lezajlottak a községi választások. Egy kis kép, egy kis tükör ált előttünk, amelyből némileg megláthatjuk, hogy hányadán ál­lunk. A tükör, a kép azonban nem egészen helyes, ferde és torzképet mutat. Mert nem egészen úgy van az. mint a mostani válasz­tások eredménye mutatja; Be van ez a tü­kör mázolva mindenféle szerekkel, a sok Ígéret, fenyegetés, erőszakoskodás, liazucío- zás piszka, mocsok ja nem engedi meglátni ebben a tükörben az igazságot. Ti tudjátok legjobban, inért benne vol­tatok, hogy mindenki szive és esze szerint szavazott-e? ígértek nektek aranyhegyeket és ígértek földeket (nem a magukéból, mert nekik nincsen, ők csak arra törekednek, hogy legyen), de ígértek a máséból és ez nagyon köpuyii, nagyon hálás dolog ott, ahol a szi­tán át nem látnak és ahol van lelke valaki­nek olyat igérrti, amit ö úgy sem tud telje­síteni. Hiszen a szociáldemokrata párt (az a párt. amely ma kormányon ül és titeket már pár év óta boldogít) a mostam választáson országszerte kudarcot vallott. Mi lesz ha megbukik? Ki fogja nektek beváltani az Ígéreteiket. Ök nektek nem adhatnak semmit. Ha adnak, nem ölk adják, de adja nektek a ti jogotok, amelyeket nektek kell kerőszakolni és éppen ezidőszerint tőlük kell kierősza­kolni. Nézzetek szét nyitott szemmel, mi tör­ténik az egész országban! A mostani választás csak egy kicsi vizs­ga volt és ezen a vizsgán jól feleltek a ru­szinok. Ök már kezdik megérteni a saját dol­gukat, összetartanak és követelik az önren­delkezési jogukat; élni akarnak és nem kol­dulásból, hanem a maguk emberségéből- A legkisebb eldugott falu népe is eszmél és cselekszik. Á szlovákság emberfeletti harcot vív autonómiájáért, pedig nekik nem is biztosí­tották azt a békeszerződésben, mint nektek. S mind ez a becsületes munka azok elten a kerékkötők ellen folyik, akikre ti most jó részben szavaztatok, akik a mai kormányban ülnek. A kommunistáknál is dicséretet érdemel az összetartás és a kitartás. Én-nem osztom az ő nézetüket. Bizonyára senki sem osztja, aki a közös világboldogulást csak a szorgal­mas munka árán véli elérni és megtartani és akinek van eléig akarata meglátni a kommu­nizmussal r.áró nyomort, szenvedést és igaz­ságtalanságokat. De értem az elkeseredést, amely nagy részben szüli ezeket az állapoto­kat. Tudom, hogy mindezeknek elsősorban az a gyönyörűen megcsinált világbéke az oka- Tudom, hogy addig, mig ezt alaposan ki nem javítják, az emberiség örökös nyomo­rúságban, örökös veszedelemben fog forog­ni. Azt is tudom: hogy a szerencsétlenségben fetrengő embernek már minden mindegy, veszíteni már nincsen mit és azt hiszi, hogy a kommunizmus is csak nyereség lehet rá nézve. Nem azért mondom ezt. mintha helye­selném, mert aki úgy érzi, hogy van vala­mi veszíteni valója a jelenben és mélg lesz valaha a jövőben, az úgy sem fut a kommu­nizmus délibábja után. Csak' rámutatni kívá­nok arra a veszedelmes játékra, amelyet elkövetnek azok, akik a közjólétet, a köz- megelégedést megakadályozzák. A közjóiét, közmegelégedés pedig nem Ígérgetéseken, nem alamizsnán nyugszik, de azon, hogy minden embernek, minden népnek, minden nemzetiségnek meg legyen a jogia és alkalma az emberi megélhetésre anyagi és szellemi téren egyaránt. De hol vagyunk mi ettől testvéreim?! Jobb erről nem be­szélni! Visszatérve a választási eredményekre, meg keli állapítanom, hogy minden nemze­tiség a maga módja szerint vizsgázott le ebben az összepréselt, sok-sok nemzetiségű államban. Ki-ki ment a saját fajtájával. A ruszin a ruszinnal, a szlovák a szlovákkal- És a maigyar? Elismerem, hogy nagyrészben ez is úgy tett. Elismerem a szlovenszkói magyarság bátor és nagyszerű küzdelmét, elismerem a nagykaposi és ungi magyarság faját védő gyönyörű munkáját, amellyel sikerült ezen a vizsgán az első eminens helyét elnyernie, de nem értem és nem tudom megérteni a bereg- ugocsai magyarság dolgát, ahol mindenféle félrevezetés, mindennemű magyarellenes agitáció oly fényes eredményt tudott föl­mutatni. Hát ti alusztok édes véreim! Vagy a homokba dugjátok fejeiteket, hogy ne lássá­tok meg a rajtatok keresztül szágul­dó vihart!? Nem tudjátok. hogy magatokon kívül rajtatok senki sem segít? Talán segít nektek valaki a ti ügyeitekben, gyermekeitek nevelésében és törvényben biztosított jogaitoknak kivívásá­ban? Szavazott-e ezen a vizsgán veletek, ér­tetek csak egyetlen cseh vagy talán ru­szin is? Ugye nem szavazott?! Ez olyan dolog, amit. ha nem láttok, vakok és nyomorékok­nak kellene lennetek. És ti édes magyar véreim, tegyetek bár kisgazdák, szociáldemokraták, vagy kommu­nisták, nem tudjátok észrevenni, hogy itt tulajdonképpen nem egyes pártokról, nem egyének által csinált, múlandó és eredmé­nyében csak az egymás iránti civakodás le­hetőségére alapított pártokról van szó. de egy magasabb törekvésről, mely örök, mint maga az Isten aki adta, hogy magyaroknak születtünk éis azok akarunk maradni! Arról a törekvésről, hogy megtartsuk nyelvünket, szokásainkat, hogy éz a föld. melyen szület­tünk. legyen a mienk! Az étet, melyet Isten adott, tegyen emberhez méltó, legyen leg­alább tűrhető minden magyarra nézve. És ti ezt nem látjátok s nem érzifcek? A ti legszentebb és egyedüli jogaitokkal, szavazataitokkal csak úgy dobálóztok jobb- r a-balra ? Nem gondolva azzal, hogy az ár­talmára van a ti magyarságtoknak? Nem gondolva arra. hogy ezzel magyar testvé­reiteknek fájdalmat, ellenségeiteknek örö­met szereztek? Én különben hajlandó vagyok elhinni, hogy ez a könyelmüség a ti m magyar ter­mészeteteknek a kifolyása. Én is ilyen va­gyok. Én is hiszek a jó szónak, amely ne­kem jót és szépet ígér. Á magyar ember mindent megbocsát, mindent ellősz, mert azt gondolja, hogy mindenki olyan, mint ő- De a mái yiíág éls ' a mi sorsunk nem alkalmas most arra, hogy ezt a' szép,, magyar eré­nyünkéi fitogtassuk. Az egymást meg nem értés magyar átka most végveszediefem reánk nézve. A hiszékenység pedig ostoba­ság. Remélem, sőt tudom, hogy a következő választásoknál nem fogunk ebbe a hibába esni. Most jönnek a járási és megyei válasz­tások, ezután jönni kell a szojmi és nemzet­gyűlési képviselők választásának. Ezek testvéreim már nagyon fontos dol­gok. A községi választásoknál baj nincsen, mert akárminő elnevezés alatt még is csak mi magunk magyarok vagyunk annak az ici-pioi kis községi iogocskának a végrehaj­tói. Ha ennél a küzdelemnél sértett hiúság­ból. vagy egymás iránti 'ellenszenvből'neta­lán félretettük magyarságunkat, az még nem országos baj, bármennyi rossz is származzék belőle, de ha ezt a rosszindulatot egymás ellen tovább ápoljuk, ha csak azért se va­gyunk a magyar pártban, mert ami harago­sunk is ott vían, vagy talán az vezeti a pár­tot, akkor édes testvéreim megbocsáthatat­lan bűnt követünk el, mert rosszindulatunk­nak odadobjuk mindenünket, veszni hagy­juk fajtánkat és mindazt, ami ezzel együtt jár. Cseh-szlovák—francia katonai konvenció Varsó, szeptember 25. Félhivatalosan je­lentik Párisból, hogy Masaryk párisi látoga­tása alkalmával nemcsak francia—cseh­szlovák politikai megegyezést kötnek, de katonai konvenciót is. (Ezt a hirt fentartással kell fogadnunk, mert jól infonmát körökben a Prager Abendzeitunggal azt közölték, hogy éppen Masaryk elnök volt az, aki Fooh prá­gai látogatása alkalmával elutasította a ka­tonai konvenció tervét.) liiillll Anglia nem változtatja politikáját London, szeptember 27. A Times jelenté­se szerint Baldwin mai, Northamptonban tar­tandó beszédében nem fog precízen nyilat­kozni az európai helyzetről, hanem csak a hétfői birodalmi konferencián. Angliát a pá­risi megbeszélések nem kötelezték politikája m egy á l t oz tatás ára. Elsejéig az előfizetést :: meg kell ujítanom — (A Prágai Magyar Hírlap) legközelebb? száma csak vasárnap jelenik meg, mert a pénteki Szent Veucel-iinnepen a prágai nyomdák sze­mélyzete nem dolgozik. — (A köztársasági elnök párisi látogatása). Párisból táviratozzak: Paris városának tanácsa elhatározta, hogy a Masaryk köztársasági elnök tiszteletére rendezendő ünnepségekbe Prága, Po­zsony és Tábor Városi tanácsainak küldöttségét is meghívja. — (A magyar kereskedelemügyi mi­niszter külföldön) Budapestről jelentik: Valké Lajos kereskedelemügyi miniszter va­sárnap a külföldre utazott, honnan csak két hét múlva tér vissza. — (A cseh-szlovák jubiláns aranyér­mék.) A cseh-szlovák iubiMris. dukálok iránti érdeklődés a pénzügyminisztérium közlése szerint uapr ól-napra fokozódik. A miniszté­rium figyelmezteti az érdeklődőket, hogy az aranyérmék iránti kérvényekre vonatkozó­an valamennyi, állami adóhivatal íöívilágosl- tással szolgál. — (A prágai evangélikus kongresszus.) Ma este hat óraikor^nyitották meg. különféle helyeken tartott istcíitiszteleteklkel a' cseh­szlovákiai evangélikusok kongresszusa, ame­lyen Szlovenszkóból is több szlovák, vala­mint magyar és német evangélikus is részt vesz. A megnyitó - istentiszteletéken beszél­nek a többi között Holcslk Sámuel, Lichner János, Beblavy Milos. Dérer Gyula és lurkó- vich Vladimír lelkészek, valamint Jánoska György püspök, továbbá Bibni János, orub- jáfc János, Zooh Sámuel, Fajnor Dusán és Zatureczky László szlovák lelkészek. A kon­gresszus résztvevőit tegnap fogadta Baxa polgármester, akinek üdvözlő beszédére Zoch Sámuel püspök és Szlávi k esperes vá­laszoltak. Ma délelőtt a köztársaság elnöke fogadta a kongresszus tagjait, akik a délután folyamán Kólánk és Saraink sírjánál rende­zendő kegyeletes ünnepségen vesznek részt. — (Japán köszöneté Magyarországnak.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti, hogy a bécsi japán követ császára nevében megkö­szönte Magyarország kormányzójának és a magyar kormánynak a földrengés alkalmá­val kifejezett részvétet. — (A hazát keresők.) A Masaryk-pálya- udvarról tegnap ismét negyvennégy szlovák kivándorló utazott Amerikába. — (Elbocsátott párttitkár.) A keresz­tényszociális párt szlovák osztályának veze­tősége ezen az utón értesíti tagjait, hogy Rampasek Imre nagyszombati párttifkárt a párt szolgálatából elbocsátották. — (Nyugalombahelyezés.) A köztársasági el­nök Laukó Sándor erdőtanácsost, a besztercebá­nyai állami erdőíe! ügyel őség főnökét nyugalomba helyezte. — (Nem tűnt e! a cseh-szlovák lobogó a Gerlachfalvi-csucsról.) A cseh lapok nyomán megírtuk, hogy a Gerlachfalvi-csucsra kitű­zött cseh-szlovák lobogó eltűnt és a hatóságok a magyar és német turistákat vették gya­núba. A Karpafhen Véréin ma arról értesít bennünket, hogy a cseh-szlovák zászló érin­tetlenül lobog a Gerlachf alvi-csúcson. Szsotemher I 2$ Félitek ! ____£ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ \ Saját készitményü finom férfi £ j\ és női fehérnemű, asztal- U]. £ | \ térítők és mindennemű lenáru £ | \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ VYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYirfYYYYl'YYYYYYYYYYYYYYYVYYYYVYYYYYYYYYYYfYl^

Next

/
Thumbnails
Contents