Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)
1923-09-02 / 199. (352.) szám
Vasárnap, szeptember 2. Az uj betétvédő törvény és a bankok Prága, augusztus 31. A „Sknvafciscbe Fimaiiizwe>l't“ legújabb számlábain kritika tárgyává teszi az uj taka- ré kibet éfrvédö törvényiavas'ktot és a bankintézeteik érdekei szempontjából a többi között a következő megjegyzéseket fűzi a tervezethez: A törvémy azt Írja elő, hogy az idegen számlára vásárolt értékpapi rókát minden ügyfél számlára külön tartsák nyilván, még ha az ára nincs is teljesen kifizetve, vagyis az értékpapír egy része a bánik tulajdonát alkotja. A nyérsmérleg közzététele uj kiadásokat és uj munkát ró a bankokra. A funkcionáriusok fokozottabb felelősségét követeli a törvényjavaslat, de nem tesz különbséget az igazgatóság egyszerű tagja és a végrehajtóbizottság tagja, illetve az elnök között. A felelősségről szóló határozatok általában felette elasztikusak és sok tekintetben felületesek. A felügyelőbizottságról szóló szakasz szintén nem alkalmazkodik a gyakorlati követelményekhez. A f elügyeíőbizottságot az uj törvény öt tagban állapítja meg, de a bankszakértők nézete szerint a kisebb intézeteknél teljesen elegendő volna a három tagú felügy eflőbiz-otts ág. A legnagyobb aggodalmat váltotta ki barakkörökben az úgynevezett revizori intézmény. Nem mintha a bankoknak titkolni valójuk volna, hanem az esetleges visszaélések miatt. A revizorok minden könyvbe, jegyzőkönyvbe és segédletbe betekinthetnek. Igaz ugyan, hogy a revíziós intézmény közegei csak három évvel hivatali alkalmazásuk után léphetnek be valamely bankintézet szolgálatába, de ezeket az előírásokat kijátszhatják és a bankok mégis ki vannak téve annak, hogy a revizorok tapasztalataikat a bankok kárára használják föl. A közönség távoltartaná magát a revízió alá eső bankoktól, te- zaurálná az értékeit vagy inkább olyan intézetekkel lépne összeköttetésbe, amelyek nem esnek a réviziő-kényszer alá. Emiatt a bankkörök azt kívánják, hogy bízzák a revíziós tevékenységet a pénzügyminisztérium bankhivatalára, mivel a revízió amugyis csak a betevők és más hitelezők védelmét szolgálja. A törvény 20. §-a felhatalmazza a pénzügyi kormányt, hogy bizonyos túllépések esetén megvonhassa a betétkönyv kiadási jogát. Az ilyen büntetések nem maradhatnak titokban és adott esetben az illető pénzintézet összeomlására vezethetnek. (Szívesen vesszük, ha olvasóink ehhez a tárgyhoz szakszerűen hozzászólalmak. A szerk.) — Veszteséggel dolgozó cseh-szlovákiai vállalatok. A prágai „Lesna“ faipari r.-t. szptember 15-én tartandó közgyűlésén azt fogja indítvány ózni, hogy az elmúlt üzleti év veszteségeit a tartalékalapból fedezzék. — A pozsonyi Vasöntöde és zománcgyár r.-t. szeptember 11-én tartandó közgyűlésén leszállítja és újból felemeli eddigi egy millió koronát kitevő alaptőkéjét. — A pozsonyi Magnezit r.-t. szeptember 7-én tart rendkívüli közgyűlést, amelyen a vállalat további fenmaradásáró! vagy felszámolásáról fognak határozni. — A Prágai vegyészeti gyár r.-t., melyet 1920-ban alapítottak négy millió korona alaptőkével 2,478.695 korona veszteséggel zárta le julius elsején mérlegét. Ez a vállalat is, mely különben a bukott Pozem- ková Banka alapítása, tőkeleszállítással és felemeléssel fogja fedezni veszteségét. — Jugoszlávia átveszi a Délivasut vonalakat. Belgrádi távirat jelenti: A miniszterelnök helyettessé, Jankovics forgalom- ügyi miniszter ma délután a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a kormány a római egyezmény értelmében ma éjiéi veszi át a jugoszláv területen lévő Délivasut vonalakat a leltárral és a gördülőanyaggal együtt. Erre a lépésre a kormányt kettős ok, még, pedig politikai és műszaki ok késztette. A Délivasut tisztviselői t a inunk áss zemélyzet folyton sztrájkra készültek, miáltal gyakori forgalmi zavarok állottak elő. A Délivasut vonalai ugyanis erősen belevágnak az állam- vasút hálózatába, ami az egységes vezetést lehetetlenné teszi. A miniszter kijelentette még. hogy a Délivasut vonalainak igazgatására Laibachban külön igazgatóságot létesítettek és a régi személyzetet megtartották. *5 — Az átmeneti szeszgazdálkodás. Megírtuk, hogy a kormány augusztus 29-én kelt 173. számú rendeletével intézkedik az átmeneti szeszgiazdálkodáisról. A rendelet a többi között a következőket rendeli el: 1. A rendielet érvényének tartamára az ez idő alatt gyártott vagy külföldiről ímporátlt szeszkészleteket állami zár alá helyezik, hogy ellenőrizhessék, vájjon ezzel a szesszel az állami pénzügyi igazgatás, illetve szeszgazdálkodással megbízott szerv utasításai szerint bán- nak-e. Ha betartják ezeket az utasításokat megszűnik a zárlat, de a szabaddá tett szeszt ismét zárlat alá veszik, ha a feltételeket be nem tartanák. 2. Minidén szeszgyárié és minden szeszimporiőr köteles a termelt szeszt a pénzügyi igazgatásnak, illetve az említett szervnek beszolgáltatni és ezek kötelesek az átadott szeszt a kormány, által, illetve annak szerve és a termelők által közösen megállapított egységáron átvenni. Vitás esetekben a prágai kereskedelmi kamara választott bírósága dönt. Ha a szeszterraelő vagy importőr ezt a kötelezettséget nem teljesíti, minden át nem adott alkohol hektoliter foíkáért az előirt adókon kíivül 10 koronát fizet. 3. Élvezeti célokra csak finomított szeszt szabad fölhasználni, még pedig a hatóság utján megállapítandó típus szerint. 4. A fokerősségre való tekintet nélkül olyan szesz vagy más égetett szeszes folyadékok importálása, amelyeknek alkoholtartalma 70 százaléknál nagyobb, a kereskedelmi miniszterűim engedélyétől függ. 5. A termelési adó alá eső szesz gyártója, ha arra kötelezi magát, hogy a termelési bejelentés átadásánál a termelési és forgalmi adón kával 8 korona 20 fillér engedélyiEeté- ket fizet hektoliter íokonkinjt, fel van mentve a zárlat által reá háruló kötelezettségek alól. 6. 1923 szeptember 1-vel működésbe lép a szeszértékesitő részvénytársaság kf. (Spolec- nost pro spenezem lihu spol. s. r. o. v Praze), amelyet a szeszgazdálkodással megbíznak. Az állami igazgatás ellenőrzi a társaság működését. A hivatkozott rendelet részletesen szabályozza ennek a társaságnak működését, amelynek utasítása! mértékadók és amelynek a termelők havonta jelentést tartoznak tenni. Az említett társaság működési napjától kezdve megszűnik a cseh-szlovák szeszbizottság felszámolására kiküldött miniszterközi bizottság tevékenysége és ügykörét átadja az említett társaságnak. A rendelet büntető intézkedésekkel zárni. — A szesz újabb alapárai Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Országos Szeszértékesitő Részvénytársaság közli, hogy a szesz alapárait további intézkedésig hektoliterfokonként a következőképpen állapította meg: általános szerrel való megdenaturálás céljára szolgáló adómentes szesz 2.450, ecetgyáriáshoz szükséges adómentes szesz 2.700, adóköteles ipari szesz 3.000 és fogyasztási célokra szolgáló adóköteles szesz 3.40o korona. — Németország védekezése a cseh szénné! szemben. Drezdai távirat jelenti: A középnémet barnaszénbányák berlini érdekképviselete indítványt tett a cseh barnaszén ujbó! való megadóztatására. A német szénárak horribilis drágulása folytán a cseh barnaszén ezidőszejrint olcsóbb a német szénnél Az említett indítvány utján akarnak védekezni a cseh verseny ellen, de sem a német, sem pedig a szászországi gyáripar nem ért egyet az indítvánnyal. — A magyar korona feljavítása. A „Magyar Lloyd“ írja: Megbízható értesülésünk szerint a legutóbbi napokban illetékes körökben nagyjelentőségű eszmecserék folytak a magyar korona árfolyamáról. A magyar korona egy idő óta a 0.03 centimé fölött stabilan tartja kurzusát s minden jel arra vall. hogy a veszedelmes gyorsasággal megindult zuhanást e ponton sikerült megállítani. Az említett eszmecserékről oly 'híreket kaptunk, amefyek szerint mértékadó helyen a korona feljavulását sem tartják lehetetlennek. Ujry halljuk, hogy e felfogás kialakulásához sokban hozzájárult néhány parlamenti beszéd, amelyek nyomós érvek felsorakoztatásával a hivatalos pénzügyi politika legfőbb feladatául jelölték meg a magyar korona megfelelő értékpoziciójának kialakítását. — Uj szövőgyár Simontornyán. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A magyar textilipar egy újabb alapítással gyarapodott. Simontomyáti szövőgyár és ketreskedelmi részvénytársaság alakult, mely főképpen háziipari cikkek gyártásával és elhelyezésével fog foglalkozni. — A diósgyőri vasgyár válsága. A PrPr. budapesti értesülése szerint a diósgyőri f — (A bányászszírájk.) A bányamunkások középponti sztrájkválasztmányának közlése szerint a sztrájkhelyzet nem változott. Szeptember hatodikén újabb országos konferenciát tartanak, amelyen a bányászbérharc folytatásához szükséges intézkedések jóváhagyását fogják kérni. A „P. L.“ jelentése szerint a cseh-szlovákiai szakszervezetek középponti tanácsa tudomásul vette a reichenbergi német szakszervezeti szövetségtől érkezett szolidaritási jelentést. A „C. Sl.“ annak az aggodalmának ad kifejezést, hogy azok a cukorgyárak, amelyek eddig még nem látták el magukat szénnel, nem fogják megkezdhetni az uj cukorkampányt. Hír szerint a königinhofi textilgyárakban beszüntették a termelést. Ez okból talán már a jövő hét folyamán 650(1 textihnimkás válik munkanélkülivé. — ötszázezerkoronás magyar áilamje- gyek. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A kormány elhatározta, hogy engedve a kényszerítő szükségnek, forgalomba hoz ötszázezerkoronás cimletü államjegyeket is. Az uj államjegyek kibocsátásának célja a pénzügyi műveletek lebonyolításának gyorsítása. — Uj szénbányák Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Amióta az ország saját széntermelésére rákényszerült, a borsodi szénmedencében folytonosan kutatnak uj telepek után. A legutóbbi években huszonkét szénbányát tártak fel ezen a vidéken és a szakértők véleménye szerint még számos gazdag feltáratlan bányát rejt a borsodi medence. A borsodi szén minősége is egyre javul, úgy hogy már 300o sőt 4000 kalóriás szenet is bányásztak. Egyelőre még nem elegendő számú képzett bányamunkás rendelkezésre, ami némiképpen hátráltatja a termelést. A borsodi bányáik ricio- nálisabb kihasználása céljából nagy elektromos müveket akarnak létesíteni, hogy a szénenergiát íelsővezetéikü kábelek trtjátn a drága vasúti szállítás mellőzésével hasznosíthassák. — Tőkét emel a Lipótvárosi takarék. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Budapest—Lipótvárosi Takarékpénztár Részvény- társaság rendkívüli közgyűlése elhatározta az alaptőkének 160,000.000 K-ról 250,000. 000 K-ra való fölemelését. Az elővételi jog szeptember 3-tól 7-ig 3:1 arányban 2000 K-ás áron gyakorolható. E tranzakció keresztülvitele után az intézet látható tőkéi az egy milliárd koronát meg fogják haladni. — Szilárd a prágai magánforgalom. A mai bankközi forgalom továbbra is szilárd volt és az értékek különösem az elején újból emelkedtek. Az érdeklődés az úgynevezett „elmaradt papírok44 felé fordult, viszont a nehéz értékeket (bányászati és cukor-részvényekét) elhanyagolták. A forgalom végén reagálásokra könnyen csökkentek az árfolyamok, de az alapirányzat szilárd maradi Előfordult 'kötések: Skoda 670—685, Solo 500 —515, Dauek 550—555, Krizák 845—855, Brand 500—520, Lauirin 400—410, Imvald 640—645, Brumm gép 687—697.5, Cseh cukor 1620 (áru), Prágai vas 1380—1400, Bolgár 910—930, Ko~ Imi műtrágya 990—1000, Bánya- és kohó 3500 (pénz), Poidi 580—590. A barikértékek- b©n nem volt üzlet. A devizapiacon a birodalmi márkát kezdetben 3.50-neJ, később 3.40 —3.45-fcel jegyezték. Pátris és Róma gyengültek, a többiek nem változtak. London 156%, Kábel 34.45—34.50, Páris 198% és Róma 145.5, Bécs 4.90—4.90.5, Varsó 144—147, Budapest 18.75, Bdgráid 37%—37, Bukarest I58/8—15% és Sofia jegyzése 32.25 körül mozgott, — A budapesti magánforgalom szilárd. Budapesti szerkesztőségünk távirata: A korona zürichi átértékelése neon gyakorolt hatást a mai magánforgalom fejlődésére. A bankközi forgalom szűk kereteiben az árukínálat nem tudta ellensúlyozni a keresletet. Hei pénzt szeptember 3-íkára 3.5 százalék, 5-ikére 5.5 százalék nagy tételekben kínáltak. Szeptember 5-től 12-ig még nem alakult kfi a hetipénz kamatlába. Táüékoróttak véleménye szerint 10 százalék lesz. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Szlovenszkói szerkesztő: Ruszinszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA. RÁCZ PÁL, IGLÓ. UNGVÁR. Kiadja: Flacbbartb Ernődr. — Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktlen-Gesellscbaft nyomdájában. Prágában. — A nyomásért felelős: O. Hollk. ! Hívásra jövök! Hívásra jövök! 1 | zongoratechntNus és hangoló | i Jaiicsé Misei, 1 | Beszferczebdniia. SJf-atca 10. | > Zongora javítások és hangolások. 8 Egyedüli képviselet a híres Scholze és fia zongoragyárának és Pajkr és társa ® ) 1451 _ harmonium gyárának. — 5 l Harmoniumok iskolák részére. | Gyenge ítmahnak 10 Ké. póstabélyegben való beküldése ellenében bérmentve küldöm szabadalmazott szenzációs találmányomat ismertető könyvemet 1022 Cím: „Patent507“ Clui (Kolozsvár) l.sz. postafiók Biztos eredményt csak akkor ér el* ha hirdetést a Prágai Magyarban ad fel BAMTAY EiRY FERENC Alapit í alatt 1793-ban ünpegye MlSiCjW Podkarp, te KITÜNTETVE: Páris 3 drb érem. MarseiUe 2, Moszkva 2, Bécs 2, Budapest 4, Szeged 1, Fehérvár 4 Kecskemét 1, Pécs 1, H.-M.-Vásárh. arany oklevél, Bókésnu gazdasági egyesület, Örs*, gazd- egyesület, Gömörvidéki gazd. egyes-, Orflz. Ipar- egyesület, Orsz. vas- és fémipari kiállításon disz érem. Ezenfelül 3 éremkereszt, 1 a szófiai érsektfi1 állami vasgyár súlyos válságba jutott. A gyár, amely békében 5000 munkást foglalkoztatott, alig ezer munkással dolgozik. A Pr. Pr. abban látja a gyár válságos helyzetének okát, hogy Diósgyőr még nem tért át a békegazdálkodásraí?) és hogy nyersanyagok íiijján kénytelen lesz üzemét előbb- utóbb teljesen beszüntetni. légii jobb sokszorozó! Pónzintézeteknól itáikftf{tehetetlen! Rendelje meg 10 Korona előzetes hehtlldfóe mellel! a Szigeti-féle $z€»rzóiálilátf a Prágai raagoor Hírlap Kiadóhivatalánól. Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038 Devizaárioigasiiok szombaton, szeptember 1-én: BUDAPEST: 1 holland forint 7510.— i svéd korouu . 5091.— 1 román lei. . . 88.— 1 svájci frank . 3440 — 1 dán korona . . 3560 - 1 osztrák korona 0.272 l norvég korona 3115.— 1 bolgár lova • • 180 — 1 font sterling 87000.— 1 .jugoszl. dinár . 210 — 1 német márka. 0.002 l dollár .... 19100.— 1 olaszaira . . . 810.— 1 lengyel márka 0.08 1 francia frank . 1078.— 1 belga frank . . 885 — 1 csehszl. korona 565.— ZÜRICH; IX/1 VIII,31 100 csehszl. korona . 16.3275 16.3125 svájci frank 100 magyar korona. 0.03075 0.03125 100 német márka . . 0.00005 0,00005 100 hollandi forint . 218.— 217.85 100 dollár ...................554.— 554.1 font sterling . . . 25.19 25,20 100 francia frank. . 31.125 31.225 ” ” 100 olasz lira .... 23.55 23.625 100 belga frank . . . 25.45 25.55 100 dán korona • . . 103.— 103,— 100 svéd korona . . 147.875 147.75 100 norvég korona . 39.375 89.875 " 100 spanyol peseta • 74.75 74.70 100 Buen. Air. peso . 178.50 179-— 100 jugoszláv dinár • 6.025 5.92 „ “ 100 bolgár leva • . . —•— —■— „ „ 100 osztrák korona . 0.0078 0.0078 „ 100 lengyel márka . 0.00285 0.00235 100 román lei .... 2.50 2.50 'SCHliXHAzj nagyszállóba r.-s. Itolic® — M«ess«e < 70 modern kényelemmel be- i !325 rendezett szoba — Nagy ét- I terem — Kis étterem — Emei Jeti társalgó — Ezer embert befogadó koncert-és bálterem I Tisztaság, komfort — Szolid árak
