Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-25 / 217. (370.) szám

Kedd. szeptember 25.

■*

csapata végig vezet, az utolsó váltásnál üerő öt méter hátránnyal vált, szenzációs futássá! behozva, három méterre! biztosan győz - 4X1500 méteres stafétafutás: 1. MAC (Benedek, Beiczy, Zoltányi Vitéz) 17 p 24.4 mp (országos rekord). 2. MTE 18 p 52.2 mp. — 4X400 m stafétafutás:

I. MAC bajnok (Juhász, Fedák, Somfay, Fixl) 3 p 26.9 mp (országos rekord). 2. KAOE (Gerö, Mór, Vida, Gerö Ferenc. Kurunczy) 3 p 27.9 mp. Somfay nagyszerű futása révén Fixl 10 méter előnnyel indul, amit már Kurunczy nem tud behozni. Kurunczy 49.9 mp-et futott — A vidéki kerületek száméra fentartott versenysz'rmk eredményei: 800 in síkfutás: 1. Ipolyi (északnyugata (keleti kerület) 644 cm. 2. Létray (kelet) key (Pestvidék) 2 p 06.8 mp. — Távolugrás: I. gáti kerület) 2 p 06 mp (kerületi rekord). 2. Cse- 640 cm. — 100 m síkfutás: 1. Szánthó (kelet) 11.8 mp. 2. Schuller (dél) 11.9 mp. — Magasugrás: 1. Orbán (dél) 180 cm. 2. Acél (délnyugati) 177 cm (kerületi rekord.) — 400 m síkfutás: 1. Szánthó (kelet) 53.8 mp (kerületi rekord). 2. „Mendelényi (pestvidéki) 55.2 rnp. — Sulydobásban: 1. Egri (pestvidélki) 12 m 83 cm (kerületi rekord). 2. Kirchhoffer (kelet) 11.88 m. 3. Molnár (észak)

II. 70 m (kerületi rekord.) — 1500 m síkfutásban: 1. Csekey (pestvidék) 4 p 18.9 mp (kerületi rekord). 2. Ipolyi (északnyugat) 4 p 23.5 mp. — Diszkoszvetés: 1. Molnár (észak) 38 m 81 cm.'2. Egri (pestvidélki) 36 m 46 cm (kerületi rekord). — Olimpiai staféta: 1. Pestvidék 3 p 56.3 mp (kerületi rekord). 2. Dél 3 p 57.1 mp (kerületi rekord). — 5000 m csapatverseny Magyarország bajnokságáért: 1. MTK 30 pont 2. FTC 50. 3. ESC 63 pont. Egyénileg első Némethy (FTC) 16

Az Iglótól—Kassáig rendezett kerékpárverseny 11 indulója közül nyolc Emseit. 1. Ritzu (Törekvés). 2. Löíler (KAC). 3. Vavrek (KAC). p 26.6 mp. 2. Kjrausz (ESC) 16 p 26.8 mp. 3. Ki- rály (ESC) 16 p 27.4 mp. Finisben c-gy méterrel nyerve.

Lósport

Gyönyörű időjárás, nagyszámút közönség jelenlétében folytak le vasárnapi a Stadionban az ügstőverseyek. A nap főszámát Erbschleicher nyerte végigvezetve a kedvetlenül ügető Priipo- tent ellen. Általában outsiderek győztek és igy a bukmékereknek jó napjuk volt. Részletes eredmény:

I. futam: 1. Baronin Caid (Barton). 2 Col- bertinchen (Fleischl). 5 induló. Tót.: 10:46, 20, 20.

II. futam: I. May Fiovver (Wagner). 2. Lady the zoo (Winkelmayejr). S induló. Tót.: 10:S4, 18, 20, 14.

III. futam: 1. Alsó doch (F. F'scher). 2. Julián Wrlkes (Chmieletzky). 5 induló. Tót.: 10:46, 20. 19.

IV. futam: 1. Erbschleicher (O. Max). 2. Prá- potent (Raymer). 7 induló. Tót.: 10:52,13,12,13.

V. futam: 1. Puszi (Barton). 2. Cséb (Feiser). 10 induló. Tót: 10:78, 30, 20, 14.

VI. futam: 1. Daiila (Switzeír). 2. Vanitza I. (Jung). 5 induló. Tót.: 10:14, 11, 14.

VIÍ. futam: 1. Butterfly. 2. Depmar. 3. Mak- got. 7 induló. Tor.: 10:20, 20, 62, 16.

Vili. futam: 1. Ónix—La reine (Ruzicska). 2. Amerikaner—Cicerone (iíj. Vogl). 4 induló. Tót: 10:17 13, 17.

KdlQAIDASAQ

A takarékbetétek védelme és a revízió

írta: Perhács Imre. az Ipolysági takarékpénztár irt. ügyvezető igazgatója. X

II.

Ipolyság, szept. 22.

Az előző cikkemben foglaltak előrebocsátásával rátérek a törvénytervezetben foglalt részletekre.

A betétek és letétek védelmét általánosságban helyesnek tartom, kerülendő azonban minden olyan intézkedés, amely túlmegy a kitűzött célon és túlságos megkötöttségre esetleg zaklatásra vezet.

Ebből a szempontból nézve a törvény- tervezet I. részét, azt látom, hogy az túlságosan megköti azokat, kik idegen értékpapírokat kezelnek, viszont pld. a 4.-ik és 3,-ik pontjában a tájékozatlan feleknek mindössze 3 napos határidőt ad a tiltakozásra.

A II. rész azonban az amely a vidéki pénzintézeteket leginkább érdekli, amely a betétkönyvekről rendelkezik.

A törvénytervezet 16. §~ának 2. pontja szerint betétkönyv minden kamatozó pénzbetétről szóló tanúsítvány, melynek kibocsátója föntartja magának a jogot arra, hogy a betétet csupán a tanúsítvány, helyesebben abba való bevezetés illetve annak visszaadása ellenében fizeti ki. — Ilyen betétkönyvet az 1. pont szerint csupán a törvénytervezetben megjelölt személyek adhatnak ki. — Ebből az következik, hogy a folyószámlái betétek elfogadásához külön engedélyre nincs szükség, mert folyószámlái összeköttetéseknél a bank nem az adott elismervény ellenében fizet, hanem a ki- és visszafizetéseknél csekket, utalványt vagy levélbeli dispoziciót ki/ári a féltől.

Eszerint a pénzintézetek a betéti üzletágról könnyen áttérhetnek a folyószámlái üzletágra. — Nagyobb városokban lévő pénzintézetek az utóbbi időkben iparkodtak feleikkel megkedvelteim a folyószámlái üzletágat. — A vidéki kisebb intézetek ellenben megmaradtak a betéti üzletág mellett, mert üzletfeleik nagyobbára kjs existenciák- ból állanak, kiket a folyószámlái üzletágra nevelni nem lehet. — Látjuk ezekből, hogy a törvénytervezet inkább a vidéki intézeteket érinti, s igy a legfontosabb érdekük kívánja, hogy a betéti üzletág folytatására, méltányo- sabb feltételeket állapítsanak meg.

A tervezet 17. §-a azzal foglalkozik, hogy kik jogosultak betéti könyvek kiadására, a 18. § pedig azzal, kiknek adható engedély. — A 18. § szerint csak azok kaphatnak engedélyt, kik 1. a revíziós és bizalmi szövetség tagjai; 2. veszteség tartalékaik alaptőkéjük legalább 10%-át elérik: 3. ha

veszteség tartalékaik 10%-on alul csökkennek, az igazgatóság köteles saját vagyonából az alaptőke 2%»-a erejéig biztosítéki alapot létesíteni.

Az engedélyezési rendszer nem felel meg viszonyainknak, mert állami omnipontenciára vezet. — Üdvösebb volna, ha azok az intézetek, melyek a törvényben megállapított feltételeknek megfelelnek, minden külön engedély nélkül foglalkozhatnának betéti könyvek kiállításával. — De a törvény életbe lépte előtt keletkezett intézetek feltétlenül kapják meg az engedélyt,

A 2%-os biztosítéki alap biztosítékot !nem nyújt. — Jobban megfelelne oly biztosítéki alap, mely a betétek összegének éven- kinti 0.25 esetleg 0.5%-kával való dotációjából létesülne. — Ezzel kapcsolatban méltányos volna a tőkekiamatadónak 10%-ról 6%-ra való leszál]itása, mint ahogyan a történelmi országokban van.

A 20. § az engedély elvonhatóságának feltételeit sorolja fel és a revíziós szövetségnek igen nagy hatáskört biztosit — Látjuk mily fontos, hogy a szövetség ne állami, de autonóm szervezet legyen, mert az utóbbi minden politikai befolyástól mentes.

A 21. § a betétkönyvek jogosulatlan kiadása esetére büntető szankciókat állapit meg és fórumként az iparhatóságot jelöli ki. — Ez közigazgatási hatóság, a politikától nem mentes, ami gyakran üldözésekre vezethet.

A 24. 25. 26. 27. 28. 29. és 30. §§-ok a felügyelő bizottság működési körét határozzák meg. — E szakaszok értelmezésénél azt látjuk, hogy a felügyelő bizottság ;gen gyakran igazgatósági hatáskört kap. ami kereskedelmi törvényünk szellemével, de a felügyelő bizottság céljával is ellenkezik. — Eltekintve mindezektől oly terhes kötelezettséget ró a felügyelőbizottságra, hogy vidéki intézetek a felügyelő bizottsági tagságra személyeket alig kapnak majd, vagy csak olyanokat, kik nem csinálnak belőle lelkiismereti kérdést.

A felügyelő bizottság jogai és kötelességei kereskedelmi törvényünkben meg vannak állapítva, a készülő törvénynek a revízióra vonatkozó része eléggé kiterjeszkedik az intézetek ellenőrzésére, szükségtelenek a felügyelő bizottságra alkalmazott szakaszok, esetleg inkább az igazgatóság felelősségének súlyosbítása volna szükséges.

A 25. § 4. pontja az intézetek kötelességévé teszi, hogy nyersmérlegeiket negyed- évenkint a hivatalosan megállapítandó minta szerint az alapszabályokban meghatározott lapban tegyék közzé. — Ez a rendelkezés nemcsak nagyon terhes, de költséges is. A vidéki intézetek általában arra törekszenek, hogy kiadásaikat minél jobban csökkentsék. Gazdálkodásuk a takarékosság jegyében folyik, hogy ezáltal is elősegítsék a normális állapotokhoz való visszatérést. Felesleges ujabbi költséggel terhelni őket. Teljesen elegendő, ha a szövetség kap negyed évenkint nyersmérleget.

A 27. § a felügyelőbizottságba legalább is öt személy választását irja elő. — Kereskedelmi törvényünk legalább három tag választását teszi kötelezővé, s ez teljesen megfelelő. — Ez a szakasz 3. pontja a felügyelő bizottságba való választásnál kizárja a rokonsági viszonyban álló személyeket. Nem mondja meg azonban, hányadik izig?

A 32. és 33. §§ a betétkezelő intézeteket revíziós és bizalmi szövetség alakítására kötelezi. A kezdeményező lépések megyeiére hivatottakat a pénzügyminisztérium í-tflíi ki.

Az általános részben is említenem Szlovenszkóra és Ruszlnszkóra terjedő ha

■ táskörrel külön autonóm szerv alapítására volna szükség, mert a történelmi országokétól eltérő közgazdasági viszonyai vannak, Legpraktikusabb volna, ha a szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek által létesített egyesületek a Jednota és a Swáz egymással fuzionálva alakítanák meg a revíziós és bizalmi szövetséget.

A IV. rész s illetve ennek 38. §-a a revíziós szövetség ügykörét szabályozza. — Kimondja, hogy annak főnökét és négy helyettesét a köztársaság elnöke, a vezetőség pedig a tisztviselőket nevezi ki. Ez nem válna más mint állami szervezet, a választmány csak szinekura. — Ezekből a reviziós í rendelkezésekből látható, hogy nincs kapcsolat az autonóm és állami szervek működése közt.

Az autonóm szerv működik, de hatásköre voltaképen nincsen. Nincs szabályozva mibe és mennyiben szólhat bele. Az állami szervek csinálnak mindent, ami helytelen. — Helyesebb volna, ha a főnököt a köztársaság elnöke nevezné ki, helyetteseit a közgyűlés, a tisztikart pedig a választmány választaná. Nincs megmondva az sem, ki bírálja felül a revizorok elleni panaszokat. — A 45. § szerinti fegyelmi eljárás bürokratikus és bankszempontból értéktelen. Legyen a választmánynak autonóm szerve a panaszokra.

A 42. § szerint a reviziós ügyosztály a szövetség tagjaitól bármikor kimutatásokat követelhet. — A reviziós ügyosztály a folytonos kimutatásokkal agyonzaklathatja a szövetség tagjait.

A tervezet moratóriumra vonatkozó része általánosságban helyes intézkedéseket ölel fel. — Csupán az 52. §-nál volna változtatásra szükség. — Ugyanis e szakasz 2. pontja szerint a moratórium alatt lévő intézetek amennyiben üzleti tevékenységüket továbbfolytatják, az uj betéteket az intézet egyéb vagyonától teljesen elkülönítve tartoznak kezelni. — Itt világosan ki kell mondani, hogy az uj értékek az uj hitelezők javára fordítandók, ha csőd stb, esete áll be s ezekre egy esetleges kényszeregyezség nem hat ki.

Ez észrevételek mellett számos kisebb megjegyzést lehet tenni a tervezetre, amelyek azonban túlhaladják voltaképeni feladatom kereteit.

— Novák kereskedelemügyi miniszter az aktuális gazdasági kérdésekről. Novák ! Lad. kereskedelemügyi miniszter a Prager Presse tudósítója előtt nyilatkozott az ak- I tuáMs gazdasági kérdésekről és a többi között ja következőiket mondotta: Megszüntettük az ] engedélyezési eljárást és leszállítottuk az \ illetékeket, de kiderült, hogy a leszállítást j csak lassú tempóban szabad foganatosítani, j nehogy iparunkat károsítsuk, annál is inkább,

\ űrivel különösen iparos körökből egyre sü- í ifibbek az idegen verseny ellen irányuló | védelmi közbenjárások. E téren a szakkörök j igen elfogultan viselkednek és igy igyekszünk j a ki-és bevitel kérdését igazságosan megoldani. A Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződés léyegesen megváltoztatta az engedélyezési eljárást, de mivel exportunknak nagy előnyöket biztosit, azt hiszem, hogy hasznára válik gazdasági életünknek. Az idei költségvetés lényegesen kisebb lesz, mint a tavalyi. A miniszter szerint a gyáripari' válság is egyes szakmákban teljesen elmúlt és a legközelebbi időben talán az egész vonalon megszűnik. Az exportról különben azt jegyezte meg a miniszter, hogy a Balkánon sikerült a német versenyt kiszorítani és ezt űz, eladási piacot Cseh-Szlovákia részére visszaszerezni. A cseh-szlovák acélipar már az ausztráliai piacra is eljutott, sőt az Egyesült Államokban is nagy kereslet mutatkozik a cseh-szlovák áru iránt. Fontosnak tartja, hogy a Rio de Jane,íróban tartott kiállításon a cseh-szlovák gyáripar eredményesen lépett föl, úgy hogy Délamerika is már CsehSzlovákia vevői közé számit A miniszter meg van győződve róla, hogy a cseh-szlovák kereskedelmi mérleg ezidén is aktív lesz, mivel julius végéig már körülbelül két milliárdnyi aktivitást ért el. A miniszter végül nyilatkozott köztársaságnak az egyes országokkal való külkereskedelmi viszonyáról és mivel több állam, igy Ausztria X ree-poriálják a cseh-szlovák árut, a miniszter az exportgyáripar legfontosabb feladatának tartja, hogy megszervezze az eladási piacot.

— Az ipari burgonya kedvezményes vasúti tarifája. Szeptember 24-ikétől december 31-ig a cseh-szlovákiái államvaisutakon és a kassa-odor- bergi vonalon beleértve a Bustehrad-i vasutat is, 33 százalékos kedvezménnyel szállítható az ipari burgonya, ha a szállítmány valamely cseh-szlo- vákiai szesz- vagy keményítőgyárnak, illetve burgonyafeldolgozó vállalatnak van címezve. A kedvezmény 10.000 kilogramos kocsTakományok- ra vonatkozik és a vasutigazgatás ellenőrizni fogja, vájjon a bugonyát az említett célokra használják-e föl mivel más esetekben pótszállitiási dijat kellene felszámítani,

— Exner Kornél a zürichi koronajegyzésről. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Exner Kornél dr., nyugalmazott pénzügyi államtitkár, most tért haza külföldi tanulmány- utjáról. Németországot és Svájcot járta be és az ottani közgazdasági viszonyokat tanulmányozta. Az Esti Kurír tudósítója előtt Exner Kornéll dr. svájci tanulmányú íjáról a következőket mondotta: — Mi más érdekelné jobban a magyarokat annál, miként készül a zürichi kurzus? Ez engem is érdekelt. Igyekeztem meggyőződni és láttam, hogy a zürichi kurzus mily ingatag alapon áll, holott Budapesten, mondhatni: az egész országban, remegve lesük, mi van a kurzussal, amely hivatalos és esküt tesznek rá. Az angol, a francia, a német világlapok ezt a zürichi kurzust még csak tudomásul sem veszik és bizonyára csodálkozva vennék tudomásul, hogy Magyarországon a hivatalos és nemhivatalos közgazdaság ehhez irányitódik, az árak alakulása egyenesen ettől függ. Azt inár az idei svájci utam előtt is tudtam, hogy Zürichben nincs hivatalos valuta- és devízajegyzés, de hogy még magánjellegű jegyzés se legyen, azt fel se tetéíelezhettem! Tárgyaltam erről Zürich legnagyobb bankházainak igazgatóival, az egyetem pénzügyi kapacitásaival, az odavaló újságok közgazdasági rovatvezetöí- veil, de senki sem tudott semmi hivatalos vagy nemhivatalos zürichi korona-jegy zésről. Meggyőztek arról, hogy a zürichi bankárok erre vonatkozóan nem állapodnak meg, a pénzintézetek kurzusjegyzései ugyanabban a negyedórában sem egyformák, a zürichi nagy bankárok pedig a newyorki jegyzéseket veszik alapul. Sőt Zürichben alig akad értékpapír-forgalom és alig van valuta- és deviza-piac, — Budlapesten pedig évek óta esküdnek a zürichi hivatalos kurzus-jegyzésre. Valóban, ez a svájci tapasztalatom any- nyira meglepő, hogy e mellett eltörpül minden.

— A prágai Mészárosok és hentesek bankja.

A prágai lapokban olyan hírek jelentek meg a mészárosok bankjáról, hogy alaptőkéje elveszett. Az intézet ezzel szemben kommünikét küldött be a sajtónak, amelyben megcáfolja ezt a híresztelést és kiemeli, hogy a Prager Kreditbankkal folytatott tárgyalásai érdekközösségre vezettek, melyek az intézet fenmaradását biztosítják. A kommüniké rámutat végül arra, hogy a mészárosok és hentesek hűek maradtak szakbankjukhoz és résziben kivett (!) betéteiket ismét visszahelyezték. Ebből a kommünikéből mi csak azt olvashatjuk. hogy valami nem volt rendben a mészárosok bankjánál.

— Magyar nemesített magvak Cseh-Szlovákiában. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A

magyar kormány nemrégen hozzájárult ahhoz, hogy mintegy 600 vagon nemesített vetőmagot kivihessenek az országból. Ennek alapján a kiviteli engedélyeket miár szét is osztották. A kiviteli engedélyek tulajdonosai megkezdték a tárgyalást a külföldi elhelyező piacok érdekeltjeivel. Eleinte főleg Ausztriából és Olaszország részéről nyilvánult meg érdeklődés a magyar vetőmag iráni. Az utóbbi időben pedig Szlovenszkóról keresik erősen a magyar vetőmagot. Különösen a burgonya adott Szlovenszkón rossz termést és egyes vidékeken a gazdák alighogy vissza tudták kapni azt a mennyiséget, amelyet a tavasszal elvettek. Hijr szerint egyes szlovenszkói kereskedők már érdeklődtek is a magyar exportőröknél az idei termésű magyar burgonya ára és kiviteli lehetőségei iránt. Ugyancsak tárgyalásokba bocsátkoztak olyan irányban is, hogy tavasszal milyen módozatok mellett lehetne nemesitett magyar burgonyát behozni a szlovenszkói burgonyatermés feljavítására. Élénk a kereslet a nemesített vetőbúza iránt is. Ezideig azonban ebben nem történt döntő lépés és a szlovenszkói igényléseknek egyelőke még nem tudnak éleget tenni. Az elv az, hogy előbb a belföldi szükséglet elégítsék ki nemesített vetőbúzával. A kisgazdákat a kormány csere utján látja el nemesített vetőbúzával. A csere úgy történik, hogy a gazda 100 kilogram nemesített vetőbúzát kap 115 kiló búzáért.

— Orosz állami pénzügyi intézkedések.

Moszkvából táviratiban jelentik: Sokolnikow

szovjetdelegátus Berlinből való visszaérkezésekor kijelentette, hogy a szovjetkormány abban az esetben, ha az 1919-iki német törvénjd, mely a szovjetdevizáknak Németországba való behozatalát tiltja, rövidesen vissza nem vonják, retorzióképpen meg fogja tiltani a német márka és devizák Oroszországba való bevitelét. — Az orosz állami bank egy másik híradás szerint beszüntette a cservonec bankjegyeknek a közönség számára való eladását. Ehhez az orosz bankdirektórium a következőket jegyzi meg: A bank a cservonec-bankjegyeket rendszerint csupán aktív operációi során hozta forgalomba, eladásra csak olyan bankjegyek kerültek, amelyeket a bank maga vásárolt a közönségtől. Az aratás realizálásával kapcsolatosan azonban megszűnt a csejr- vonec-bankjegyeknek a bank számára való kínálata és emiatt e bankjegyek eladását be kellett szüntetni. Az állambank jegyklbocsátás1 kimutatása szerint szeptember 15-én a cservonce-bamk- jegyforgaiom 21.9 milliót (219 millió aranyrubelt) tett ki az augusztus elsői1 18.4 millió és a julius elseji 13.5 millióval szemben.